Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

■ Szervusz, Ferihegy! m Szálkák — Tegnap délután Varsóban voltam, este már Szófiában, S ma délelőtt újra Budapesten, Hát nem gyönyörű?! Mind ezt Sebők Zoltán az Ttr- 18-as első pilótája mondta eL Akinek szakmai tudásánál ta­lán csak a szerénysége nagyobb A gép súlya amelynek parancs­noka, 61 ezer kilogramm, 89 utast szállít, óránként 650—700 km-es sebességgel. Kérdezz — felelek — Tessék, információ! Azon­nal megmondom. 14 05 perckor érkezik a gép. Utasítást leszál­láskor kapunk, akkor tessék ismét érdeklődni. — Mire kíváncsiak általában az utasok? — kérdezem Fekete Máriától. — Mikor indulnak a gépek, mikor érkeznek, milyen idő van a rendeltetési országban. Olykor még azt is megkérdezik: „Ugye, nem kell félni?!” — Itt sok mindent lát az em­ber. A pult előtt zajlik az eluta­zás izgalma. Érdekes, hogy in­kább a kísérők az idegesek és nem az utasok. Pontosság, ud­variasság, ez itt fő követel­mény. Szeretem ezt a helyet állandó izgalmával, pedig esté­re bizony fáradt vagyok a napi soík-sok száz kérdés-felelettől. „Síuwi” Utoljára maradt a légikis­asszony. Ahogy szakmai ber­kekben mondják: a „stuwi”. Ma itt, holnap ott, színes, for- gatagos élet. Sok serdülő kis­lány irigyli őket. Igaz ez, Ve- csei Ágota? — Én csak azt tudom, hogy mindig a repülésre vágytam. Megismerni a világot. És hogy ez sikerült, szinte hihetetlen. Most jöttem . vissza az első utamról. Budapest—Moszkva —Budapest. A tanfolyamon ki­tűnően végeztem, gondolom, ezért kerültem az elsők között gépre. Tanultam utaskiszolgá­lást, navigációt, egészségügyi ismereteket és még sok min­dent, amit a repülőgépen az utasok érdekében hasznosítha­tunk. Már az első utam is tele volt élménnyel. Kedves utasok, csodálatos havas csúcsai, ál­modni sem lehet szebbet. — A két „öreg” stewardess, akik az első utunkra elkísér­tek, Moszkvában egy babát ajándékoztak nekünk: nagy kövér fababát, benne egy ki­sebb, aztán még egy, összesen tíz. Azt írták rá a legnagyobb­ra: „Első utatok emlékére, — jól dolgoztatok, kislányok, — a következő babára majd a milliomodik kilométer után írunk!’’ írta és fényképezte: Regös István Kíváncsian lépnek magyar földre az utasok. sebb, a modern technikával. Talán még scha sem féltem. Mindig találtam megoldást. Ez az igazság. Lehet, hogy külö­nös kalandok nem történtek velem. De maga az a tény, hogy 16 éve repülök, gondo­lom, így önmagában is jelez valamit Minden gépet szere­tek. Legjobban természetesen azt, amelyiken éppen szolgála­tot teljesítek. Már túl vagyok a negyvenen és a harmadik millió kilométert ostromolom. Állandóan tanulok. Nálunk ez A torony 89 lépcső vezet fel a diszpé- esertoronyba. Körös-körül üvegablakok. Innen mindent látni, ami a repülőtéren törté­nik. Bonyolult műszerekkel ál­landó összeköttetést tartanak a külföldön tartózkodó MA- LÉV-gépekkel, jegyzik pontos tartózkodási helyüket, magas­ságukat Ez az „agyközpontja” Ferihegy életének. A diszpé­cser minden repülőgép érkezé­séről, indulásáról tud. Megszó­lal a hangszóró: „Három perc múlva leszáll a csehszlovák menetrendszerű gép”. A to­rony átveszi az irányítást: ^Négyes pályára érkezzék”. Simán szalad már a beto­non az óriás IL—18-as. Beáll a jelzett pontra. Most látszó­lag olyas a tér, mint a megza­vart hangyaboly; innen is — onnan is kis járművek indul­nak. Egyetlen céljuk az óriás gépmadár kiszolgálása. A percnyi pontosságról a torony­ban gondoskodnak. Mire lelassulnak a légcsava­rok, máris megérkezik az ön­járó utaslépcső. Valahonnan közeleg az üzemanyagszállító is. Sietnek a takarítók, percek alatt felfrissítik a gép levegő­jét. A műszakiak kocsija a pi­lóta tájékoztatása alapján ke­zelésbe veszi a motort. Megér­keznek az étszolgálat ínyenc- mesterei is. Mindez percek alatt Mire megvizsgálják a jegyeket, s egyet szusszannak az utasok, addigra minden a legnagyobb rendben van. És mindezért a „magas torony” a felelős. Hány országba repülünk Nyáron naponta 150 gép is megfordul a Ferihegyen. Az utóbbi években rohamosan emelkedett az utas- és árufor­galom. Persze, a kedvező kül­politikai helyzet csak a lehe­tőséget teremtette meg a MA- LÉV-nek utas- és áruforgalma fejlesztéséhez. A többi már rajtuk múlott: képesek-e meg­felelni a rendkívül nagy igé­nyeknek, s a komoly nemzet­közi konkurenciának. Jelenleg 24 országba repül a MALÉV! Mióta megindította tranzitvonalait, jelentősen nőtt a járat iránti érdeklődés. Hel­sinkiből például Budapesten át eljuthat az utas Athénbe, s onnan tovább Kairóba. Vagy Londonból Budapesten keresz­tül Nicosiába. Mivel külföldi utasai elégedettek járataikkal, igénybe veszik azokat, s ez jelentős devizabevételt jelent a népgazdaságnak. Polgári légi közlekedésének zavartalan lebonyolítására minden ország pontosan meg­határozott — nálunk 10 km széles — légi folyosókat jelölt ki. Hogy valamennyi gép pre­cízen ismerje repülés közben tartózkodási helyét, azt rádió­navigációs berendezések biz­tosítják. Ezenkívül a repülő- irányító szolgálat radarernyő­jén is ellenőrzi a légi folyosó és környékének légterét. Er­ről az útról letérni nem lehet. Minden, hazánk légterébe ér­kező repülőgépet végigkísér­nek egészen a leszállás pilla­natáig. A földön pedig a már említett diszpécserszolgálat ve­szi át az ügyek intézését. A velünk légi kapcsolatban álló országok egy nappal előbb bejelentik repülési szándéku­kat. Ennek alapján készül el szinte másodpercnyi pontos­sággal a másnapi menetrend. Minden gép már belépéskor rádión értesül, hogy a légi fo­lyosón hány méter magasan köteles repülni. Ez teszi lehe­tővé, hogy 100 százalékos biz­tonsággal vezethetik a gépeket a célhoz. Módszereik tökélete­sek. A radar-leszállító készü­lék — a földről irányítva is — képes simán a kifutópá­lyára juttatni a repülőgépet. A biztonságos gépelőkészítés egyenlő a biztonságos repülés­sel. Minden berendezés javítá­sára, kezelésére földi ápolási utasításon van feltüntetve, hogy felszállás előtt milyen al­katrészeket kell minden eset­1 MEPVJSMG 1965. májas 7« péntek írta : Horst Czerny és Klaus Scheel Fordította : Tihanyi Vera hajtotta a vizet. Semmi sem látszott alkalmasabbnak a ki­tartásra buzdító jelszavak fel­frissítésére, mint éppen ez. A „Berliner Morgenpost” 1944. szeptember 25-i száma már vastag betűs címekkel jelent meg: „Az angol—amerikaiak­nak és a bolsevistáknak ugyan­az a céljuk: a német munkás legyen szovjet rabszolga!” A ^Völkischer Beobachter”-ben pedig a következők álltak: „A gaz Morgenthau kifejtette ter­vét ... 40 millió német túl sok...” Az amerikai monopóliumok, amelyeknek érdekük volt az együttműködés a német gyáro­sokkal a hadügyminiszté­riumban helyezték el emberei­ket és általában oda, ahol a gyakorlatban döntés történik Németország megszállásáról. A hadügyminisztériumnak ennek következtében más elképzelé­sei voltak a németországi po­litikáról, mint a kormánynak. Itt Morgan emberek ültek: Lu­cius D. Clay, Draper tábornok, Graeme H. Howard ezredes. Nekik nem szabad és nem is fogják megengedni, hogy a német monopóliumok termelé­si potenciálja csökkenjen, akár leszerelés, akár kisajátítás, vagy államosítás révén. ★ Howard ezredes kifejtette, hogy ez miért nem megy: -„A német iparban túl sok ameri­kai pénz fekszik” és még töb­bet kell beruházni. Howard maga az Opel-művek gyors üzembe állításában érdekelt. Ö és a mögötte állók egy halom Opel-részvénnyel rendelkeztek, amelyre természetesen ebben az időben nem fizettek oszta­lékot. Ezek az urak nem elégedtek meg a deklarációkkal, hanem mindenekelőtt cselekedni kezd­m- < (Folytatjuk) 5. Az angol politikusoknál ezzel szemben Morgenthau nem ta­lált teljes lelkesedésre. Edén külügyminiszter tartózkodónak mutatkozott. A szigetország nem akart csatlakozni a tervhez. Más volt a reakciós Washing­tonban, a Fehér Házban. Roo- sewelt elnök jónak tartotta pénzügyminiszterének elképze­léseit a háború utáni Németor­szág sorsáról. így lett a Mor- genthau-terv — jóllehet egye­lőre még titkos okmányként — a hivatalos amerikai Németqr- szág-politika legfontosabb alko­tó részévé ★ 1944. SZEPTEMBER 11-ÉN reggel Winson Churchill angol miniszterelnök a kanadai Que- bec-ben szállodai szobájában az ágyban reggelizett. Rendszerint tükörtojást evett sonkával, s hozzá egy üveg fehér bort ivott. Ezen a reggelen azonban nem ízlett az étel, végül el is tolta magától a terítéket: evés közben ugyanis a Morgenthau- terv legutolsó megfogalmazását olvasta.' Az okmány felháborí­totta, szinte magánkívül volt. Azért érkezett Quebecbe hogy Roosevelttel találkozzék. Délután, az első ülés alatt majd szétrobbant a haragtól és olyan dühbe guxuU, bofiy megfeled­kezett mindenfajta diplomáciai udvariasságról. Kíméletlenül lehordta Morgenthaut, tervét pedig gentlemantől szokatlan kifejezésekkel illette. Nem ok nélkül Churchill fel­sorolta indokait: Anglia sze­gény ország lett, s ezért rá van utalva a német jóvátételre. Az iparilag szétrombolt Németor­szág azonban képtelen lenne fizetni, s akár egyetlen gépet is szállítani. Churchill még va­lamit szeretett volna megtudni Morgenthautól: vajon elképzel­hető-«, hogy az élszegényedett német parasztok ép pásztorok biztos védőbástyát képezzenek e kommunizmus ellen ... Az amerikai küldöttség talál­va és kínosan érezte magát. A Morgenthau-terven kívül semmit sem tudott javasolni a jövőbeni Németország-politiká- ra vonatkozóan. Az angolok sem tartogattak még semmit sem a tarsolyukban. KÉT NAPPAL KÉSŐBB meg­egyeztek. Churchill hozzájárult egy enyhített kiadású Morgen- thau-tervhez azzal a feltétellel, hogy az amerikai kormány a háború után 6,5 milliárd dollár hitelt nyújt az angoloknak és Anglia megkapja a német vas­es acélpiac nagy részét Roose­velt megígérte Churchill kí- Twrtrrrri1” tefóaiiáHfc, A szovjet kormányt nem tá- , jékoztatták a québeci megbe­szélések és megegyezések va­lódi tartalmáról. Mielőtt Amerikában valaki­ből miniszter lesz, legkevesebb egy mammut-trösztnél kell felfelé szolgálatot teljesítenie. Forrestal, Dulles McCloy, Aeheson, Morgenthau, csupán néhány példa erre. Az amerikai kormány Né- metország-bizottságában is he­lyet foglalnák a jelentős mo­nopóliumok menedzserei, még­pedig olyanok, akik érdékeltek a terhes német konkurencia kikapcsolásában. Most nap mint nap együtt ülnek. Mi­közben honfitársaik, az ame­rikai katonák véres harcokban vesznek részt, ők felosztják egymás között a kalácsot. 1944. szeptember 24-én mint­ha bomba robbanna. A titkos okmány, a Morgenthau-terv, tudatos indiszkréció révén is­mertté lesz az egész világon. A New York Times ben teljes részletességgel közük és kom­mentálják. ★ A hír tartós megrázkódta­tást okoz. Mindenekelőtt ma­gában az Egyesült Államok­ban. Ott éppen elég konszern akad* ame&ek menedzser« ieinek egészen más érdekeik vannak, mint kollégáiknak, a «ormány Németország-bizott- ságában. Fontos nekik az érintetlen német gazdaság, mert a háború után jó üzlete­ket akarnak kötni a német monopóliumokkal; be kell fek­tetni a pénzüket. Németor­szág újjáépítésén sokat lehet majd keresni. Főleg a Morgan- csoport emberei vallják ezt, akik már tudnak is egy sza­mukra alkalmas embert az „old Germany”-ban. Konrad Adenauernek hívják. Az angol alsóházban, a Mor­genthau-terv, s az a tény, hogy Churchill hozzájárult, 1944. november 24-én heves vitát idézett elő. Lawson munkás­párti képviselő felemelte sza­vát Németország tervezett fel- darabolása ellen, mert az — ahogyan mondotta — csak a tőkés osztályérdekeket szol­gálná. Hangsúlyozta, hogy mi­lyen sok német szakszervezeti funkcionáriust, kommunistát és szociáldemokratát kínoznak a koncentrációs táborokban. Mások is a Morgenthau-terv ellen fordultak. ★ A nácik hangosan tapsoltak Berlinben. A Goebbels körüli banda számára a Morgenthau- tesy a ifvfcUjfc majmára Érkező, induló autóbuszok, utasok, munkába síelők. Köz­napi reggel az egri főiskola mö­götti pályaudvaron... ★ ,SZESZTESTVÉREK' Az 51-es számmal jelzett ut­cai büfé „kilincsét” egymásnak adják a vendégek. A pult előtt várakozók között két fiatal lányka izeg-mozog. Amikor rá­juk kerül a sor, konyakot ren­del az egyik. Felet—felet mind­kettőjüknek ... Fürkészőn, min­denki végignéz rajtuk. Az el­adó —, mert ugye, kötelessége? — meg is kockáztatja az „in­diszkrét” kérdést: túl vannak már a tizennyolc éven? Sdkatmondóan bólint a na­gyobb — nézem talán tizenöt­nek — mire akadály nélkül löttyen is a poharakba a Hu­bertus ... mert konyak ez alka­lommal éppen nincs a készlet­ben. A két gyerek felhörpinti, s elégedetten siet tovább. Ez igen, ide érdemes benézni más­kor is egy-egy féldecire! — gon­dolhatják. Mert barátom, öröm olyan helyre látogatni, ahol ennyire hisznek az ember­nek ...! ★ .CSOMAGOLÁS” A büfé egyik jelentős „profil­ja”, városhatáron túl is hírt szerzett csemegéje — a friss lángos... Hajnaltól kezdve sü­tik nap nap után. Szinte min­dig azon melegében adják. S nem is akárhogyan, hanem mi­ként az dukál: egy lángos, egy szalvéta. És a sorrend sem vál­tozik soha: nyújtod a pénzt, el­veszik tőled, aztán kiemelnek egy szép példányt a lángosok Szezonnyitás Az idényre a Balatonnál, a tihanyi hajóállomásnál, Bala- tonvilágoson és Balatonfenyve- sen új kölcsönzőboltot rendez­tek be. Ezzel a tópart mentén mintegy 40 helyen, valamennyi számottevő üdülőközpontban rendelkezésre áll a nyaralók­nak a vállalat. A felkészülés során a tavalyi tapasztalatokat figyelembe véve nemcsak fel­újították, rendbehozták az idénycikkeket, hanem mintegy két és fél millió forint értékű friss áruval bővítették is a készletet. Egyebek között 300 újtípusú, Orionton táskarádiót, 300 sátort, több mint ezer gu­; közül, keresnek hozzá egy papi*- rost, ráborítják a tésztára —- „csomagolva” már nyújtják is feléd kedvenc eledeled. így, mindig csak így, szigorú követ­kezetességgel ügyelve a meg­szokott rendre... Akkor tű­nődsz. csodálkozol —, ha éppen jut időd erre: azt az ínycsiklan­dó lángost miért csupán a te * kezedtől féltik? — Nézed a te- ; nyered, s talán nem is gondolsz 1 a csillogó olajra, sértődött dümiyögéssel azt kérdezed: annyi pénz fogdosása után —< mennyivel tisztább vajon az el­adó keze...? ? ★ ' „NÉVJEGYEK" A PORBAN ■- Veszik, eszik a hurkát, Ián* 1 gost, szendvicset, süteményt —<- s mert nem divat már a szalvé- ■- tagyűjlés — a papírt a pult előtt- hagyja valamennyi vendég... i> Érdekes, az ő mozdulataik is z egyformák: összegyűrik a szál* ■ vétát, s hanyag mozdulattal ej*- tik a földre. Még a „jobbak” is 1 —, mert hulladékgyűjtő ládát ‘1 legjobb igyekezetük mellett- sem találnak a közelben. Sőt, járdahosszat sem! Ügyes, s ki* tartó ember a javából, aki még­is ráakad az egyetlen kosárra} a váróterem ajtaja mellett.., Hogy valamivel közelébb is- akad? Csak nem azokra a drá* t ga „virágtartókra” gondolnak? s Most hallom először, igaz,- mindegyikben van már egy-egy- kevés hulladék, de tudj’ isten, 3 olyan szépek azok a kőedények,- olyan előkelőek, hogy minded- y dig egyszer sem mertem össze*- téveszteni a szemetes edények*- kel — s így zsebre vágtam in* i kább a magam kis papírosát..; t (gyónt) a Balatonnál i mimatracot szerzett be a válla­■ lat, s a balatoni kerékpár-állo­- mánynak több mint a felét, —- körülbelül 400-at — újjal cse- í rélték fel. Csaknem 80 külföl- i di gyártmányú elektromos i automata játékot is beszerez­- tek, s ezeket szállodákban, na- > gyobb éttermekben állítják, t A balatoni kölcsönző hálózat- egyik legkedveltebb cikkéből, ?. a csónakból csaknem 500, vi- ' torláshajóból pedig mintegy J 50 bérelhető. Az idén kísérlet- ! képpen úgynevezett Jolle tí­pusú vitorláshajók kölcsönzé­- sét is bevezetik. kicsit. A gyerekek — alig vet­tem észre —, megnőttek. A fiam 12, a lányom 11 éves. — Egy-egy útra másfél-két érát készülök. Alaposan átta­nulmányozom az útvonalat, megismerkedem a meteoroló­giai jelentésekkel, még egyszer, percnyi pontosságig kidolgozom a menetidőt, kijelölöm a jelen­tési állomásokat. Csak azután jelentkezem a mindennapos or­vosi ellenőrzésre, ami már hoz­zátartozik a hétköznapi éle­temhez. ben ellenőrizni és milyen al­katrészeket kicserélni akkor is, ha hibátlanoknak bizonyultak. Minden revíziót szakember vé­gez és repülés előtt még egy­szer ellenőrzik a javításokat. Milliomos — Első hallásra közhelynek tűnhet, de rajongója vagyok a hivatásomnak. Naponta fel­szállók. Pilóta vagyok. Mögöt­tem majdnem száz utas. Előt­tem a végtelen levegőég. Isme­rem a felhőket, szeretem őket, ha barátságosak, és megküz­dök velük, ha haragosak. Tu­dom, hogy én vagyok az erő­így szokás. A szakmai ismere teket mindig frissen kell tar tani. No meg a nyelveket i hasznos tanulni: eddig az an góllal és az orosszal birkóz tam meg. — Szeretem az utasokai Igyekszem minél szebbé tenn útjukat Hisz nekem is örökki élmény a repülés. Eljutottam! világ távoli tájaira. Idegei embereket, városokat ismerten meg. Már vezettem gépe mind a 24 külföldi MALÉV járaton. — Igaz, keveset vagyok itt hon. A pilóta élete is olyan mint a hajóskapitányé. A: asszony eleinte zúgolódott eg;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents