Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-27 / 123. szám
Amerre a Saale folyik Többet ésszel, mint erővel Az évszázados vár egy részlete. Megfér egymással a múlt és a — jövő. ségiefc vezetői* dolgozód. X». Smidth azt is elmondotta, hogy megváltozott a gazdaság irányításának módszere. Így lényegesen könnyebb, de felelősségteljesebb is. Azt megszabják, hogy például mennyi búzát termeljen a gazdaság* vagy hogy mennyi tejet és tejterméket állítson elő... De hogy hány hektáron termelik a búzát, vagy hány tehéntől fejik a tejet* — az már a gazdaság dolga. S természetesen az is, hogy mennyiért állítják elő. Mert, ha nincs meg a nyereség: fizet az állami gazdaság. Nem is keveset Az állami hitelintézetnek kénytelen leguberálnia a betervezett nyereség 18 százalékát kamatként és természetesen pluszként... Annak sincs semmi akadálya, hogy a gazdaság építkezzék, még pénzt is kap kölcsön az államtól. De előzőleg meg kell mondania precízen, és pontosan, mennyi idő alatt fizeti vissza ezt a kölcsönt... Most korszerű, sok vagonos gyümölcsszárítót építenek, 750 ezer márkába kerül és két esztendő alatt vállalták, hogy visszafizetik az államnak, — a nyereségbőL Minden év késedelem 18 százalék büntető kamat. Az állam nagy lehetőségeket és megfelelő önállóságot biztosít, de kukoricázni nem lehet vele... Ha nincs nyereség, nincs prémium, kevesebb a fizetés. Pedig tavaly 400 ezer márka prémiumot fizettek ki, — mert volt miből! S ennyi pénzért érdemes okosan, tervszerűen, és többet ésszel, mint erővel dolgozni. Járjuk a gazdaság üzemegységeit és amit legjobban csodálunk, nagyon sok a fiatal. Olyan is, aki a mezőgazdasági szakiskola ,,tananyagát” végzi, de olyan is, aki már nem iskoláskorú ugyan, de innen van a harmincon... A korszerűen gépesített, mecha- nizált és automatizált mező- gazdaság — ezen a téren nincs ma sem megállás, csak fejlődés — lám mennyire vonzó a fiatalok számára... Szó sincs arról, hogy elkívánkoznának a „városba”, üzembe. Ez is üzem. Korszerű nagyüzem. Álldogálok egy kicsit a tó partján, amelyben néhány évvel ezelőtt csak silány halak bukdácsoltak a habok között. Nézem az öreg és romantikus lovagvárat, amelynek falai között nagyon is modern élet folyik: tervszerű és okos gazdálkodásra készítő. A vár lábánál angolnát nevel az évezredes tó. Hogy a miniszter is megirigyelje a halászokat. A tó évezredes, az angolnatelepítés néhány éves. Hát igen: többet ésszel, mint erővel! Gyurkó Géza (Következik: Acaminiu torony a Brandenburgi kapu felett). Ünnepi könyvhét, 1965 Bölöni György : HALLJA KEND, TÁNCSICS A Szépirodalmi Könyvkiadó a magyar könyv ünnepi hetén jelenteti meg új kiadásban Bölöni György legjelentősebb és legközismertebb alkotását. A szerző franciaországi emigrációja idején írta ezt a könyvet, amelyben a XIX. század világába ágyazva mutaitja be Táncsics Mihály életét. Bölöni György, miként azt másik rendkívül közismert alkotásában, „Az igazi Ady”-ban tette, úgyanúgy ebben a művében Táncsics Mihály életét és munkásságát szabadítja meg a csalfa, vulgarizáló, vagy éppen tudatos félrevezetésektől és mutatja be a semmi megalkuvást nem ismerő, szabadságharcra buzdító Táncsics Mihályt. A jobbágyi sorból induló forradalmár életének minden szakaszát az egykorú hiteles dokumentumok felhasználásával nagy tudományos felkészültséggel vázolja, az írói mesterség nagy erényeit csillogtatva, mely által a mű nemcsak hiteles életrajzi, hanem egyben kitűnő művészi alkotás. Ismeretes, hogy Bölöni a negyedszázados kényszerű emigráció után a „Hallja kend, Táncsics” kéziratával tért haza 1945-ben a felszabadult Magyarországra. Könyvét politikai tankönyvnek szánta, melyben felfedi az 1848-as események indítékait, bemutatja fejlődési vonalát azzal a céllal, hogy a 48-as örökséget hozzáadja a magyar újjászületéshez. Nehéz dolog Úristennek lenni... *= Tiéd a világ, magadnak építed! — jelentette ki az Üristen pontosan négymilliárd-há- romszázhúsz évvel ezelőtt, miután hozzákezdett a világ teremtéséhez. — Na, na — ingatta a fejét Lucifer és bizalmasan odasúgta Gábriel arkangyalnak —> Tiéd a világ, de magamnak építem... Erre gondolt az öreg. Ismerjük már ezt a mesét... Ezt hallotta meg az Űristen, s zavarta a pokol fészkes fenekére Lucifert, miközben ezt mennydörögte: — Távozz tőlem, sátán! A fúrást nem vagyok hajlandó megteremteni. Elég nekem a világ is. Lucifer elment oda, amit ajánlottak neki s Gábriel arkangyal, aki az elebb vidáman kuncogott Lucifer megjegyzésén, most a harsonába fújt és felsorakoztatva a mennyei sereget, elkezdte az Üristen dicséretét... Nos, erről beszélgettem modem felhőkkel, kellemes kumuluszok- kal berendezett dolgozótermében az Űristennel, amikor kénytelen voltam feltenni a kérdést: — Uram,.. Te, nagyon helyesen Lucifert, az ármánykodás, a fúrás hamis angyalát elküldted a... — Ki ne mond .'..mégiscsak előttem vagy! — emelte fel zavartan az ujját az Űristen... — ...a ■pokolba. Ezzel tehát a fúrást, a pletykát, a másokról rosszat mondást és a rontást kiiktattad a mennyei társadalmi életből. Helyesen cselekedtél. De, akkor miért van mégis, hogy az emberek pletykálnak, fúrják, faragják egymást, s boldogok, ha valami helyes intézkedésnek rögtön a visszáját kutathatják? Ezt magyarázd meg nekem... Olyan erős lenne az ördög hatalma? Utóvégre az Űr a pokolban is úr? Az Űristen összeráncolta a homlokát, egy pillanatig töprengeni látszott, aztán nagyot sóhajtott: — Fiam, eleinte én sem értettem a dolgot... De már megnyílt mindent tudó értelmem. Hibát követtem el. Nem, a Lucifernek nincs hatalma... És nem is őt kellett volna száműznöm... — Hanem? — ... hanem Gábriel arkangyalt... Mert Lucifer csak legfeljebb cinikus kétkedő... De ez a Gábriel... Ez örül, ha rosszat hall... Bizony, bizony mondom nektek, ha nem volnál nak lelkes kuncogok, nem lenne érdemes cinikusan kétkedni... —> kapaszkodott bele bánatosan ősz sza- káüyíba. Megsajnáltam. Hiába, nehéz dolog Űristennek lenni! (egri) 4. Készpénz ' Elégetési költség címen levonandó 2,— RM Átlag nettó nyereség 200,— RM össznyereség kilenc hónap után 1631,— RM Pluszként hozzászámítható még a csontok és a hamu értékesítéséből származó nyereség. írta : Hofst Czerny és Klaus ScheeJ Fordította: Tihanyi Vera 22. Végeredményben, miután ők is „germán eredetűek”, az angol-amerikaiak nagyon is alkalmasak a kommunizmus elleni harcra. Hitler így dönt: ,,Nem akarok útjába állni az önök tárgyalásainak. Miattam folytassák tovább, de megmondhatom, hogy nem sokat remélek tőlük”. Ennyi elegendő is, mert ezzel Wolff SS-tábornok zöld utat kap amerikai és angol bizalmi embereivel való további tárgyalásaihoz. Asconában rövidesen okmányt írnak alá, amely kimondja, hogy az olasz- országi német csapatok megadják magukat Alexander vezértábornagynak. Sem az ame- kaiak, sem az angolok nem tartják szükségesnek a szovjet kormányt a titkos megegyezésről tájékoztatni. Ennek ellenére Moszkvában nagyon hamar értesültek az Asconában történtekről. A szovjet kormány erélyesen tiltakozott a szövetséges kötelezettségek megszegése elmpim&g 1965. május 27., csütörtök len nyugati partnereinél és ragaszkodott a teheráni és jaltai egyezmények betartásához. A fasiszták kénytelenek voltak a Szovjetunió előtt is feltétel nélkül kapitulálni. Washingtonnak és Londonnak engednie kellett. Nem hagyhatták figyelmen kívül a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét és a tömegek hangulatát az Egyesült Államokban, valamint Angliában. Nem értettek egyet a Hitler-ellenes koalíció megszegésével. Dulles, legnagyobb fájdalmára, nem fogadhatta többé Wolff SS-banditáit. A külön folyó és a Szovjetunió ellen irányuló megbeszélések Svédországban is abbamaradtak, ahol Ribben- trop emberei fáradoztak a Nyugattal való megegyezésen. Himmler 1945. április 24. éjszakáján még egyszer találkozott gróf Folke Bernadotte-tal, ezúttal Lübeckben. A gróftól megtudta, hogy Eiserfhowernek nincs szándékában különbékét, vagy egyoldalú fegyverszünetet kötni a fasisztákkal. „Himmler úr, önöknek a Vörös Hadsereg előtt is le kell tenniök a fegyvert”^ — mondotta. Himmler először kétségbeesett, azután gyorsan magához tért és megint kérkedni kezdett: *,Á tveszem egy zászlóalj parancsnokságát a keleti fronton és harcba indulok”. Néhány nappal a kapituláció után, elharapott egy elrejtett méreg-ampullát és gyáván a halálba menekült. A „hősi halált” nem az ő számára találták ki. A monopol uraknak és a fasisztáknak, további kísérleteik ellenére sem volt szerencséjük utolsó aljas cselszövésükkel. A Hitler-ellenes koalíció hadseregei eldöntötték a hitleri Németország sorsát! 1945. ÁPRILIS első napjaiban az SS oranienburgi gazdasági főhivatalának írnokai szinte már az idegösszeomlás szélén álltak, túl voltak terhelve, alig tudták az anyagot feldolgozni. Az ő feladatuk volt a sok fogolyszállítmány és áthelyezés statisztikai feldolgozása továbbá gondosan regisztrálni hányán haltak meg, hányar maradtak életben. Ezenkívü rájuk hárult még a száma koncentrációs tábor mindennapi változó létszámának figyelemmel kísérése, de mindenekelőtt pontosan kiszámítani az anyagi veszteséget, amelyel az SS azáltal szenvedett, hogj a menetelő foglyok nem állhatták a konszernek rendelkezésére. Oranienburgban ugyanis minden egyes fogoly után pontos jövedelmezőségi számítást végeztek. Az alábbi dokumentumot a buchenwaldi koncentrációs táborban találták. A számítás alapjául az szolgált, hogy a foglyok maximum 9 hónapot bírnak ki. A statisztikai adatok azonban már régen nem egyeztek, mert teljes vplt a zűrzavar. A végén azután abba is hagyták az értelmetlen számításokat és kimutatásokat, a bizonyítékok nagy részét megsemmisítették. A fasiszták legfőbb gondja volt rettenetes bűneik nyomainak eltüntetése. Ebben is alaposak akartak lenni. THIERACK NÁCI igazságügy-miniszter rendeletet adott ki „a foglyok szabadon bocsátásáról.” Ebben a következőket olvashatjuk: . hogy ne kerüljenek az ellenség kezébe, nevezett elemeket át kell adni likvidálásra a rendőrségnek, vagy ha erre nincsen mód, agyonlövéssel megsemmisíteni. Az ártatlanná tétéig nyomai gondosan eltűntetendők.” A „foglyok szabadon bocsátásának” címén barbár jelenetekre kerül sor. Sorozatosan lövik agyon illetve ütlegelik halálra a politikai foglyokat, de e bűnök nyomait nem sikerül mindenütt eltüntetni. A Vörös Hadsereg 1944. júliusában szabadította fel a- hírhedt kibírni koncentrációs tábort A sok csatában megedződött katonáknak életük leg- szömyűbb élményében volt részük. Dante leírásai a pokolról és az inkvizíció középkori kínzókamráinak szörnyűségei elhalványulnak a lublini valóság mellett. A fasiszták gyalázatos bűncselekményei nyilvánvalókká válnak: a világközvéleményt tájékoztatják; A német monopóliumok képviselőit, akik majdnem valaműnnvi Jrrkn aoím n? An ban termelő ütemeket tartanak fenn, legalább annyira megdöbbentik a külföldi sajtóorgánumok és rádiók közleményei, mint a nácikat. Himmler parancsot ad: „Egyetlen fogoly sem kerülhet élve az ellenség kezébe,’1 Nagyszabású evakuáció kea* dődik, A koncentrációs táborokat keleten és nyugaton kiürítik, a betegeket és félig éhenhaltakat nagyrészt megölik. A foglyokat kemény fagyban nyitott teherkocsikba va- gonírozzák, vagy egyszerűen útnak indítják őket. Megkezdődik a hatalmas halálmenetek ideje. Nem sokan élik túL A FRONT ZAJA már világosan kivehető a világ legnagyobb hadálgyárában, az auschwitzi koncentrációs táborban, Az SS kapkodva hoz intézkedéseket a tábor kiürítésére. A foglyok egy részét útnak indítják a gross-roseni koncentrációs tábor felé. Egy januári éjszakán, mínusz 20 fokos hidegben indulnak. Az első 55 kilométer bosszú útszakaszt pihenő nélkül kell megtenni. Sokan esnek össze a kimerültségtől, vagy maradnak le. De megfagyni sincs idejük, mert az SS-legények szigorú parancsot kaptak minden összeeső, vagy lemaradó helyszíni agyonlövő-' sére. Szüntelenül és kíméletlenül hangzanak fel a lövések* Az 55 kilométernyi szakaszon 600, különböző nemzetiségű foglyot gyilkolnak meg. A me-' net tovább vonsaolja magát. (Folytatjuk) JÖVEDELMEZŐSÉGI SZÁMÍTÁS Napi átlagos kölcsöndij 6,— RM Táplálékra levonandó 0,70 RM Kilenc havi élettartam= 270X5,30 RM— 1431,— RM A HULLÁK RACIONÁLIS feldolgozásából SZÁRMÁZÓ NYERESÉG: 1. Fogarany 2. Ruházat 3. Értéktárgyak gondolhatná az ember, hogy ennyi területhez és ennyi jószághoz magas létszámú dolgozógárda járul... Tévedtem. Az egész állatte- nésztésben 160 ember dolgozik, a fizikai munkások összlét- száma pedig nem éri el a 700-at. Pedig saját gépjavító állomása, építőbrigádja és természetesen gépkocsivezető és traktorista gárdája is van ennek a gazdaságnak. .J — Ezer sertésre egy jószággondozó jut — mondták és Víz: víz. Ä tó is víz, mégh; nem is folyik. A Seeburgi tó amely kilométerhosszan nyúj tózik a gleccserek vájta med rében, a jégkorszakról mesé örökké hintázó habjaival, úti társaim meg arról, hogy a t< tele van angolnával és a halá szók úgy keresnek, mint égj miniszter. Pontosabban égj miniszter szeretne úgy keresni mint ezek a halászok. Meg kapó a környezet, a hatalma: tó felett emelkedő több évszázados várral — hiába, meg kel' szokni, hogy ezen a tájon csali évszázadokban mérik a nerr új épületek korát! — amelj messze hirdeti a lovagkor romantikáját és a jelen kor mezőgazdasági kultúráját. Mert bármennyire meghökkentő, de ez így van. Az évszázados lovagvár, bolthajtásos termeivel, hátsó traktusával a seeburgi állami gazdaságra épült felsőfokú mező- gazdasági szakiskolának, s a gazdaság egyik állattenyésztő üzemegységének nyújt helyet, — mindenféle szentségtörés nélkül. A három évig itt tanuló 110 diák — akik az állami gazdaságban végzik a tanulmányi idő jelentős részét kitevő gyakorlatot, teljes ellátás, zsebpénz, sőt normateljesítményért járó jövedelemért — cserébe megtanul korszerűen és okszerűen gazdálkodni. Többet ésszel, mint erővel — ez ugyan magyar közmondás, de a gyakorlatát itt is tanulják és van hol megtanulni... — Fő feladatunk: gazdaságosan, nyereségesen, tervszerűen gazdálkodni — summázta az állami gazdaság céljait L. Smidth vezető agronómus. S amerre jártunk, a valóságban is meggyőződhettünk arról* hogy nem holmi jelszóról, újságírónak elmondott hangzatos frázisról van szó... Régi, évszázados istálló átalakítva* nem is sok pénzzel, saját erőből, ahol például a rácsozott padló alatt futószalag viszi ki a trágyát... Sertésólak* ahol naponta kétszer traktor halad végig, s percek alatt végez a trágyahordással... Maguk készítette trágyaszóró a pótkocsira, amivel egyetlen traktorista dolgozhat hatalmas táblákon ... Zölden levágott rozs, amely véleményük szerint így többet hoz a tehenészet számára és utána lehet vetni más szántóföldi veteményt... ötletek... ötletek, kisebbek, nagyobbak: többet ésszel* mint erővel! Pedig nem kis állami gazdaság az. A legnagyobb az NDK- ban: 4600 hektár földön gazdálkodik, s bár fő profilja a zöldségmag-termesztés, de mellékesen búzából hektáronkint és sok évi átlagban 42 mázsát termel... S kereken tízezer sertést hizlal, 6500 juhval és több mint négyezer szarvasmarhával az egyik legjelentősebb állattenyésztő gazdaság is. Azt nem akartam elhinni. Aztán saját szemmel győződtem meg, hogy a négy hosszú, ötletes etetőrendszerrel ellátott sertésólnál öt ember dolgozik... Az ötödik a traktorista volt, aki éppen a trágyakitolást végezte ... — Az a helyzet* hogy nekünk nemcsak sokat, de olcsón is kell termelni — magyarázták később az üzemegy-
