Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

.[Up­Az Ipari termelés első negyedévi tapasztalatai Irta: HAZAI BÉLA, a megyei pártbizottság titkára A Központi Bizottság 1964. december 8— 10-i határozata hosszabb távra határozta meg tennivalóinkat a gazdasági építés területén. Helyesnek látszik az, hogy az első negyedév, a start, az indulás főbb tapasztalatait átte­kintjük és e tapasztalatok birtokában további munkánkkal elősegítjük a határozatok meg­valósítását. Az első negyedév, ha szerény, de mégis biztatónak mondható eredményeket hozott. Ipari üzemeinkben nagyobb figyelmet fordí­tottak a termelés ún. „minőségi” mutatóinak javítására, tehát a gazdaságosság, a jövedel­mezőség emelésére. Nőtt azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a száma, ahol a termelési költség a tervezett­nek megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakult. Kismértékben csökkent azoknak az üzemeknek a száma, ahol a termelési költsé­gek meghaladják a tervezettet. A javulás el­lenére a vállalatok, üzemek egyharmada a tervezettnél drágábban és kisebb jövedelme­zőséggel dolgozott A termelékenység A munka termelékenysége a szocialista Iparban 2,6 százalékkal, a minisztériumi ipar­ban 2,9 százalékkal magasabb a terve­zettnél. A munkaerőgazdálkodás javulását mutatja az, hogy a tervezett létszám 0,5 szá­zalékát megtakarítottuk. Termelési értékben megyénk ipara telje­sítette tervét, örvendetes, hogy üzemeinkben növekvő figyelmet fordítanak az exportterme­lésre és teljesítettük e téren is feladatainkat. Az első negyedév folyamán javult párt- szervezeteink politikai nevelő és gazdasági szervező munkája. A kommunisták munkája, — akár a pártban, a tömegszervezetekben, a gazdasági vezetésben dolgozókról legyen szó — a párt és a dolgozók közötti elvtársi kap­csolat elmélyülése eredményeket hozott. Párt- szervezeteink mindenütt megismertették a ha­tározatot és az abból adódó konkrét tenni­valókat Dolgozóink válasza, egyetértés a leghasz­nosabb módon, a gyakorlati megvalósítás te­rén, a cselekvésben mutatkozott meg Dolgo­zóink ismét megmutatták, hogy bizalommal vannak a párt politikája, ezen belül a párt gazdasági célkitűzései iránt is. Felismerték újra, hogy ez a politika marxista—leninista politika, kommunista politika, amely helyesen veszi figyelembe a szocializmus építésének konkrét viszonyait, helyesen fejezi ki népünk vágyait és elképzeléseit, egyben erősíti a szo­cializmus pozícióit Megállapíthatjuk, az első negyedév alap­ján, hogy ha egy lépést is tettünk meg a hosszú távra szóló feladatból, ez a lépés jő lépés volt. Olyan jelentős egységeink, mint a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt az egri Fi- nomszerelvénygyár, a Selypi Cementgyár és más üzemek termelési költségszintje a terve­zettnél kedvezőbben alakult Nagyobb figyel­met fordítottak az anyag- és bér-, valamint az egyéb költségek javítására. Ugyanakkor jelentős vállalatainknál pl. a megye ipari termelését 32 százalékban képvi­selő élelmiszeriparnál és más üzemeknél is, a termelési költségek meghaladták a tervezettet. Fontos termékeink egész sorát a tervezettnél drágábban termeltük. Tehát a termelési költ­ségek javulása még nem jelenti azt, hogy e tekintetben alapvető változást tudtunk volna elérni. A munka termelékenysége kedvezően ala­kult, amelyet az fejez ki legjobban, hogy a termelés növekedése teljes egészében a terme­lékenység növekedéséből származik. A terme­lékenység kedvezőbben alakult a Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium építésügyi és anyagipari üzemeiben, a Kohó- és Gépipari Minisztérium néhány üzemében, míg elmaradás mutatkozik több minisztériumi iparhoz tartozó vállalatnál az állami helyi ipar és a szövetkezeti ipar üzemeiben. A ter­melékenység kedvező alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy pártszervezeteink és a gazdasági vezetés nagyobb figyelmet fordí­tott a létszámgazdálkodásra, a munkafegye­lem javítására, és kezdeti lépések történtek az alaptevékenységet folytató produktív lét- számarányok javítására. A munkaerőgazdál­kodás javítása közvetlenül hatott és kedve­zően járult hozzá a termelékenység javításá­hoz. A munkatermelékenység emelésének leg­főbb és számottevő tartalékai, így a gyártás- technológia és gyártmányok korszerűsítéséből, a termelés korszerűbb szervezéséből, a szállí­tás gépesítéséből származó tartalékok alig érintettek. Sok üzemünkben még nem alkalmaz­nák a korszerű technológiát A lehetségesnél és még inkább a kívánatosnál lassabban ho­nosodnak meg és válnak széleskörűen alkal­mazottá azok az eljárások, amelyek növelik a munka termelékenységét, csökkentik a ter­melési költségeket, javítják termékeink minő­ségét. Azokban az üzemekben, ahol a nyersanya­gok feldolgozásának mechanikai módszerei vannak túlsúlyban, ott a gépek, berendezések Jobb kihasználásával kell elsősorban a munka termelékenységét emelni. Azokban az ipar­ágakban, ahol a megmunkálás vegyi, termő- kémiai, elektromechanikai módszerekkel tör­ténik, ott hőmérséklet, nyomás, a hatéko­nyabb katalizátorok alkalmazásával kell nö­velni a munka termelékenységét Az intenzív kihasználás tartalékai a jelentősebbek, bár ezek feltárása nehezebb. Tartós eredményt, a termelékenység állandó és gyors ütemű nö­vekedését azonban csakis ezen az úton tudjuk elérni. Munkaszervezés A munkatermelékenység emelésében hiba lenne megfeledkeznünk azokról a tartalékok­ról, amelyek az extenzív módszerek alkalma­zása révén szabadíthatók fel. Üzemeinkben a számottevő javulás ellenére jelentős veszte­ségidő keletkezik a szervezetlenségből, a mun­kahely nem eléggé gondos kiszolgálásából, az anyagi ösztönzés helytelen alkalmazásából, a munkafegyelem fellazulásából. A veszteségidő jelenleg is eléri az alapidő 8—15 százalékát, helyenként lényegesen meg is haladja azt. A veszteségidők továbbra is magas szintet ér­nek el az építőipari vállalatoknál. Mi az oka a magas veszteségidőnek? Ha a veszteségidő összetevőit vizsgáljuk, általában azt látjuk, hogy kétharmada szervezetlen­ségből, egyharmada a munka alacsony inten­zitásából származik. Ettől természetesen jelen­tős eltérések vannak. Mégis látható világosan, hogy a munkafolyamatok megszervezése nem erős oldalunk, helyenként a szervező munka lebecsülésével találkozunk. Mi is a szervezés? A szervezés a gazdasági vezetés szabályozó tevékenysége, amely meg­határozott cél érdekében biztosítja a munka tárgya, a munka eszköz és a munkaerő leg­gazdaságosabb felhasználását. A szervezés tudomány (mint ahogy a vezetés is tudo­mány) és mint minden tudománynak, így a szervezésnek is meg kell tanulni a módját* eszközeit, lehetőségeit és módszereit. Ahol a veszteségidőkben szerepe van a fegyelmezetlenségnek, a normák elavultságá­nak, a bérezés hibáinak, ott biztosítani kell az előbbieken keresztül a munka intenzitá­sának az átlagosnak megfelelő színvonalra emelését is. A termelékenység emelésében na­gyobb figyelmet kell fordítani a normakar­bantartás révén kiküszöbölhető veszteségidők­re Vállalataink, üzemeink egy részében — sajnos, a tanácsi üzemek egy részében is —* elmulasztották a normák folyamatos karban^ tartását. A normák folyamatos karbantartá­sának jelentőségét az is mutatja, hogy a ter­melékenység növekedését még csak kisrészt tudjuk műszaki fejlesztés révén biztosítani, és jelentős részét a szervezési és munkafegyel­met javító intézkedésekből kell fedeznünk. Üzemeink általában eleget tettek a tér* melés mennyiségi feladatainak. A teljes ter­melési tervet teljesítették üzemeink. Az épí­tőipar is teljesítette értékben termelési tervét A „mennyiségi” szemlélettől való távolodért mérhettük le abban, hogy a terv minőségi mutatóit, annak teljesítését a gazdaságosság követelménye szerint értelmezik egyre inkább. A termékek egy részénél, ahol ez kívánatos — különösen a gazdaságosan exportálható termé­keknél — túlteljesítették a tervet A termékek második csoportjánál a tervnek megfelelő mennyiséget termelték. A termékek harmadik csoportjánál pedig a szükséglet szerint ter­meltek. A terv mennyiségi mutatóinak Ilyen értel­mezése jut abban is kifejezésre, hogy csök­kent a vállalatok készárukészlete, a raktáron levő termékek mennyisége. A termelés meny- nyiségi teljesítésében is tapasztalhatók nega­tív jelenségek. Egyik ilyen negatív jelenség az, hogy vál­lalataink, gyáregységeink nem teljesítették maradéktalanul a termékek választékára vo­natkozó feladatokat Fontos termékek gyártá­sában, mint pl. vacuum-szivattyú, mezőgazda- sági gépalkatrész, tégla, stb., elmaradtunk a tervezettől. Az építőipar fontos objektumok ha­táridőre történő üzembe helyezésével adós maradt. A termelés ilyen hibája súlyos zavarokat okozhat az exportban, új üzemek felszerelésé­ben, más ágazatok állóalapjainak felújításá­ban. E téren a legkisebb eltérés is a tervtőlj súlyos zavarokat idézhet elő a szocialista újratermelés egész folyamatában. Ezért elő kell segíteni, hogy a menyiségi terv rugalma­sabb értelmezése párosuljon az üzemek fe­gyelmezettebb, a választék követelményeit jobban érvényesítő tevékenységgel. Minőség, önmeózás, selejt A határozat végrehajtása folyamán na­gyobb figyelmet fordítanak üzemeink a ter­mékek minőségére. A minőség emelésére, a termékek fizikai, mechanikai, kémiai és más jellemzőik javítására különböző kezdeménye­zésekkel találkozunk. Ebből különösen a mű­szaki dolgozók és a szocialista brigádok emel­kednek ki. Mérnökeink, technikusaink sikere­sen segítették elő olyan új gyártmányok, mint pl. a félvezetők, a külfejtésű lignit, a nagyobb hosszúságú vasúti sín tompahegesztéssel való előállítása és más feladatok megoldását A gyártmányszerkezet javítása fontos és jelentőségét tekintve — különösen megyénk ipari fejlődése szempontjából — növekvő fel­adat. Már a közeljövőben meg kell oldanunk a hűtőgép-kompresszorok üzemszerű gyártását, új vacuumtechnikai gépek és jármű-hajtó­művek termelését. Az építőiparban át kell térni a kohóhabsalakból készült öntöttbeton falazatú lakások építésére. Be kell vezetni a nagy tengelynyomású vasúti sínek nagyfrek­venciás edzését. Biztosítani kell a színesfém, főleg alumínium öntvények tömeges előállítá­sát. És sorolhatnánk tovább ezeket a felada­tokat. Tehát nagy figyelmet kell fordítani a gyárt­mányfejlesztés feladataira, amely területen biztosítani kell az eredményeket. A szocialista brigádok eddig is sokat tettek, de tevékenysé­güktől a jövőben is sokat várunk a minőség javítása érdekében. Az önmeózás bevezetésé­nek társadalmi jelentőségét nehéz lenne túl­becsülni, Az a munkás, az a szocialista bri­gád, amely termékeinek minőségét saját maga ellenőrzi, egy jelentős állami funkciót, az el­lenőrzés funkcióját veszi át. E funkciónak az ellátása a szocialista típusú ember magas fo­kú öntudatát fejezi ki és ez az öntudat jellegét tekintve a kommunizmus irányába mutat. Elő kell segíteni, hogy ez a kezdeményezés kellő társadalmi rangot, a benne részt vevők na­gyobb megbecsülést kapjanak. Ahol a feltéte­lek megvannak, vagy megteremthetők, ott cél­szerűnek látszik elterjeszteni ezt a kezdemé­nyezést. Sajnos a termékek minősége még több he­lyen nem felel meg a követelményeknek, ala­csony az első és magas a másodosztályú, he­lyenként magas a selejtes minőségű termékek aránya. Megyénkben több tízmillió forintra tehető a selejtes, gyengébb minőségű termé­kekből adódó veszteség. Ezt azért is hangsú­lyozni kell, mert nemcsak értékes munkaórák mennek veszendőbe, hanem gyakran van olyan importanyag is, amelyeknek egész népgazda­ságunk szűkében van. Éppen ezért nagyobb figyelmet kell fordí­tani a termékek minőségének javítására, akár a gyártmányfejlesztés útján, akár a meglévő termékek jellemzőinek javításéval akarjuk is ezt biztosítani. A termékek minőségének javítása fontos azért is, mert exportunkat csak jó minőségű termékekkel tudjuk növelni. Az első negyedév exportfeladatainak eleget tettünk. Az export- feladat teljesítésében különösen kitűntek a Mátrai Bánya és Ércelőkészítő Mű üzemel* amelyék körülbelül másfélszeresét exportálták a tervezettnek. Ugyancsak jelentősen túltelje­sítette exporttervét 500-as fehér cementből a Selypi Cementgyár. Néhány termékből, pL ci­pőből, nem teljesítettük exporttarvünket. Az exportfeladatok megoldására továbbra Is nagy figyelmet kell fordítani, biztosítani kell, hogy exportra csak kiváló minőségű termékek kerüljenek. Az exportfeladat azon túl, hogy gazdaságilag hasznos, jelentős politikai szem­pontból is. Üzemeink exportterméked a szo­cializmus „nagyköveted" és egyáltalán nem mindegy, hogy dicsőségei, tiszteletért, a ma­gyar munkás és mérnök tehetségét és elisme­rését váltja-e ki, vagy ezeknek az ellenkező­jét Éppen ezért pártszervezeteink együttmű­ködve a gazdasági vezetéssel, segítsék elő, hogy exportterveinket jó minőségben, a kívánt vá­laszték szerint és határidőre teljesítsük. Pártszervezeteink feladatai A Központi Bizottság 1964. dec. 9—lfl-i ha­tározatának megvalósítása, a gyakorlatba való átültetése nagyon összetett és bonyolult fel­adat élé állította pártszervezeteinket kettős vonatkozásban: a) a politikai nevélő- és feiwflágosftő munka* b) a párt gazdasági szervező munkája te­rületén. Pártszervezeteink — támaszkodva a tömeg- szervezetekre, a gazdasági vezetésre, felhasz­nálva a vezető párt- és állami szervek útmuta­tásait — sikeresen irányították a határozat megvalósításáért elkezdett munkát A feladat összetettsége és bonyolultsága ab­ban mutatkozott meg, hogy: — harcot kellett kezdeni és folytatni az olyan politikai és közgazdasági nézetek, he­lyenként szemlélet ellen, amelyek gátolták a határozat eszmei érvényre jutását; — a műszaki—gazdasági vezetésben jobban kellett alkalmazni, illetve bevezetni azokat az irányítási módszereket, amelyek a határozat­ból adódó feladatok jellegének és a gazdasági folyamatok hatékonyabb befolyásolásának meg­felelnek; — megvalósítása csak a párttagság teljes tá­mogatásával, dolgozóink megnyerésével és mozgósításával érhető el; — a párt gazdasági szervező munkájában felül kellett vizsgálni a pártszervezetek szer­vezeti kialakítását, az eddig alkalmazott mód­szereket és formákat és azokat kellett előny­ben részesíteni, amelyek eredményesebben biztosítják a feladat megoldását Pártszervezeteink — megerősödve és ftífrts- «01 ve az őszi vezetőségválasztás során, támasz­kodva a dolgozók bizalmára és lelkesedésére — sikeresen járultak hozzá a határozat megvaló­sításához szükséges feltételek megteremtésé­hez. Pártszervezeteink helyesen bizonyították, hogy a határozat egyenes és logikus folytatása a párt eddigi politikájának. A párt decemberi határozata megmutatta azokat a feladatokat* amelyek megoldása anyagi—technikai szem­pontból elősegítik a szocialista társadalom tel­jes felépítését, egyben a népjólét emelésének is szilárd alapot teremtenek. Ez utóbbi kettős követelmény — és figye­lembe véve hazánk természeti adottságait, va­lamint szerepét a nemzetközi munkamegosz­tásban — elkerülhetetlenné tette a munka hatékonyságának erőteljesebb hangsú­ly ozását. A gazdaságosság és a jövedelmezőség fon­tosságát, a termelékenység emelését ma már nem tagadja senki. Azonban olyan tisztség- viselők, ha kis számban is, de akadnak a párt és még inkább a gazdasági vezetők között* akik semmit, vagy alig tesznek valamit alap­vető feladataink érdekében. A technikai esz­közökkel való ellátásban, az anyag- és szer­számellátásban, a kooperációban lehetnek át­menti hibák. De mindez nem lehet indok* nem lehet oka annak, hogy alapvető felada­tainkban a megye néhány üzemében (ilyen üzem szinte minden járásban—városban van egy-kettő), igen lassú a haladás. A munkában figyelembe kell venni, hogy a termelés fejlesztésének extenzív útjai lezá­rultak. Ha ez nem is mereven, naptári dátum­hoz kötve megy végbe, de világosan látni kell* hogy minőségileg változás következett be. Gaz­dasági fejlődésünk ütemét egyre inkább az ha­tározza meg, hogy milyen módon tudjuk a fej­lődés intenzív módszereit felhasználni. Az in- tenzifikálást jelenleg kettős értelmezésben kell használnunk, éspedig: — a termelés bővítését nem a korábbi tech­nikai színvonalon, hanem a korszerű technika alkalmazásával kell biztosítani; — a termelés növelésének fő formája már nem lehet a társadalmi munka tömegének* szűkebb értelemben a dolgozók számának nö­velése, hanem egyre inkább a termelékenység emelése, a gazdaságosság fokozása. Az intenzifikálás csakis a régi technika és az elavult technológia tökéletesítése, a réginél hatékonyabb, új kapacitások üzembe lépése, a munkaszervezet racionalizálása és a munka­erő szakképzettségének minden szinten való emelése útján valósul meg. Az ember a legfőbb termelőerő Az utóbbi években helyreállította pártunk az anyagi érdekeltség lenini elvét, amely pá­rosodva dolgozóink növekvő szocialista tuda­tával, hatékonyan hozzájárult sikereinkhez. Ugyanakkor látni kell, hojgy nem tűntek el a múlt olyan- „anyajegyei”, mint az önzés, a spe­kuláció, a közösségi—népgazdasági érdek lebe­csülése. Ezt elősegítik azok a hibák is, ame­lyeket a vezetésben, az anyagi ösztönzés for­máinak megválasztásában, a politikai nevelő- munkában elkövetünk. Leküzdésüket megne­hezíti, hogy a burásod individualizmus behatol hozzánk is, megrontja az ingatag jellemű em­bereket, feléleszti tudatukban a régi csökevé- nyekeL Pártszervezeteink fontos feladata, hogy a politikai munka javításával, az emberek szük­ségleteinek, élet- és munkakörülményeik javí­tásával, de a párt- és állami fegyelem növelé­sével is, segítsék a népgazdasági érdek érvé­nyesülését és ezzel összhangban segítsék az egyéni érdek megbecsülését és érvényesülését is. Az utóbbi években végbemenő technikai forradalom mérhetetlenül megnövelte a ter­melőerők nagyságát, hatékonyságát, a technika szerepét Ebből egyesek helytelen következ­tetésre jutnak, elfeledkeznek az emberről, ar­ról, az emberről, amelynek szocialista tudata* felelősségérzete megnőtt Elfeledkeznek arról* hogy az ember a legfőbb termelőerő. A „Harward Business Review” című tőkés lap a következőt írja a technika és az ember, valamint a vezetés kapcsolatáról: .. több időt szentelni az emberi, mint a technikai kérdé­seknek”, majd hozzáteszi: „Egy vállalat veze­tője akkor végezte el jól feladatát, ha azokból az igen különböző emberekből, akiknek tevé­kenységét egy modem üzem megköveteli, egy“ séges csoportot tud kialakítani”. A szocializmus építésének sikerei hazánk“ ben, a szocialista termelési viszonyok teljessé válása, a szocialista demokrácia szélesedése, a szocialista ideológia elterjedése, a szocializmus világméretű eredményei erősítették dolgozóink szocialista tudatát Eme a növekvő öntudatra —, amelyet a dolgozók szocialista munkaverse­nye és más kezdeményezések bizonyítanak — lehet és kell is építeni. Jobban élő kell segíteni a szakmai és poli­tikai képzettség növelését, a tanulás és tovább­képzés biztosítását. Az új technikát csak azok képesek mozgásba hozni, akik tevékenységük társadalmi és politikai összefüggéseit és célját világosan látják. Ha ezt pártszervezeteink munkájukban helyesen figyelembe veszik, je­lentős eszközét teremtik meg gazdasági és po­litikai célkitűzéseink megvalósításának. Az első negyedév egészében véve kielégítő eredményeket hozott Ugyanakkor a feladatok megoldása, annak nehéz és sokrétű munkája előttünk áll. Biztosítani kell, hogy fokozatosan megteremtődjenek a gazdaságosság és a jöve­delmezőség további növelésének, a munkater­melékenység és a minőség javításának, az ex­portfeladatok megoldásának a feltételei. Elő kell segíteni, hogy a munkaerő-gazdálkodás fel* adatainak, a veszteségidők csökkentésének, a produktív—improduktív létszámarányok javí­tásának, a normák karbantartásának eleget tegyünk. Pártszervezeteink, támaszkodva a dolgozók lelkesedése, javítva és magasabb szintre emelve tevékenységüket, segítsék elő, hogy a jövőben is biztosítsuk a Központi Bizottság ha- táuoeatainak megvalósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents