Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-23 / 120. szám
.[UpAz Ipari termelés első negyedévi tapasztalatai Irta: HAZAI BÉLA, a megyei pártbizottság titkára A Központi Bizottság 1964. december 8— 10-i határozata hosszabb távra határozta meg tennivalóinkat a gazdasági építés területén. Helyesnek látszik az, hogy az első negyedév, a start, az indulás főbb tapasztalatait áttekintjük és e tapasztalatok birtokában további munkánkkal elősegítjük a határozatok megvalósítását. Az első negyedév, ha szerény, de mégis biztatónak mondható eredményeket hozott. Ipari üzemeinkben nagyobb figyelmet fordítottak a termelés ún. „minőségi” mutatóinak javítására, tehát a gazdaságosság, a jövedelmezőség emelésére. Nőtt azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a száma, ahol a termelési költség a tervezettnek megfelelően, vagy annál kedvezőbben alakult. Kismértékben csökkent azoknak az üzemeknek a száma, ahol a termelési költségek meghaladják a tervezettet. A javulás ellenére a vállalatok, üzemek egyharmada a tervezettnél drágábban és kisebb jövedelmezőséggel dolgozott A termelékenység A munka termelékenysége a szocialista Iparban 2,6 százalékkal, a minisztériumi iparban 2,9 százalékkal magasabb a tervezettnél. A munkaerőgazdálkodás javulását mutatja az, hogy a tervezett létszám 0,5 százalékát megtakarítottuk. Termelési értékben megyénk ipara teljesítette tervét, örvendetes, hogy üzemeinkben növekvő figyelmet fordítanak az exporttermelésre és teljesítettük e téren is feladatainkat. Az első negyedév folyamán javult párt- szervezeteink politikai nevelő és gazdasági szervező munkája. A kommunisták munkája, — akár a pártban, a tömegszervezetekben, a gazdasági vezetésben dolgozókról legyen szó — a párt és a dolgozók közötti elvtársi kapcsolat elmélyülése eredményeket hozott. Párt- szervezeteink mindenütt megismertették a határozatot és az abból adódó konkrét tennivalókat Dolgozóink válasza, egyetértés a leghasznosabb módon, a gyakorlati megvalósítás terén, a cselekvésben mutatkozott meg Dolgozóink ismét megmutatták, hogy bizalommal vannak a párt politikája, ezen belül a párt gazdasági célkitűzései iránt is. Felismerték újra, hogy ez a politika marxista—leninista politika, kommunista politika, amely helyesen veszi figyelembe a szocializmus építésének konkrét viszonyait, helyesen fejezi ki népünk vágyait és elképzeléseit, egyben erősíti a szocializmus pozícióit Megállapíthatjuk, az első negyedév alapján, hogy ha egy lépést is tettünk meg a hosszú távra szóló feladatból, ez a lépés jő lépés volt. Olyan jelentős egységeink, mint a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt az egri Fi- nomszerelvénygyár, a Selypi Cementgyár és más üzemek termelési költségszintje a tervezettnél kedvezőbben alakult Nagyobb figyelmet fordítottak az anyag- és bér-, valamint az egyéb költségek javítására. Ugyanakkor jelentős vállalatainknál pl. a megye ipari termelését 32 százalékban képviselő élelmiszeriparnál és más üzemeknél is, a termelési költségek meghaladták a tervezettet. Fontos termékeink egész sorát a tervezettnél drágábban termeltük. Tehát a termelési költségek javulása még nem jelenti azt, hogy e tekintetben alapvető változást tudtunk volna elérni. A munka termelékenysége kedvezően alakult, amelyet az fejez ki legjobban, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termelékenység növekedéséből származik. A termelékenység kedvezőbben alakult a Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium építésügyi és anyagipari üzemeiben, a Kohó- és Gépipari Minisztérium néhány üzemében, míg elmaradás mutatkozik több minisztériumi iparhoz tartozó vállalatnál az állami helyi ipar és a szövetkezeti ipar üzemeiben. A termelékenység kedvező alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy pártszervezeteink és a gazdasági vezetés nagyobb figyelmet fordított a létszámgazdálkodásra, a munkafegyelem javítására, és kezdeti lépések történtek az alaptevékenységet folytató produktív lét- számarányok javítására. A munkaerőgazdálkodás javítása közvetlenül hatott és kedvezően járult hozzá a termelékenység javításához. A munkatermelékenység emelésének legfőbb és számottevő tartalékai, így a gyártás- technológia és gyártmányok korszerűsítéséből, a termelés korszerűbb szervezéséből, a szállítás gépesítéséből származó tartalékok alig érintettek. Sok üzemünkben még nem alkalmaznák a korszerű technológiát A lehetségesnél és még inkább a kívánatosnál lassabban honosodnak meg és válnak széleskörűen alkalmazottá azok az eljárások, amelyek növelik a munka termelékenységét, csökkentik a termelési költségeket, javítják termékeink minőségét. Azokban az üzemekben, ahol a nyersanyagok feldolgozásának mechanikai módszerei vannak túlsúlyban, ott a gépek, berendezések Jobb kihasználásával kell elsősorban a munka termelékenységét emelni. Azokban az iparágakban, ahol a megmunkálás vegyi, termő- kémiai, elektromechanikai módszerekkel történik, ott hőmérséklet, nyomás, a hatékonyabb katalizátorok alkalmazásával kell növelni a munka termelékenységét Az intenzív kihasználás tartalékai a jelentősebbek, bár ezek feltárása nehezebb. Tartós eredményt, a termelékenység állandó és gyors ütemű növekedését azonban csakis ezen az úton tudjuk elérni. Munkaszervezés A munkatermelékenység emelésében hiba lenne megfeledkeznünk azokról a tartalékokról, amelyek az extenzív módszerek alkalmazása révén szabadíthatók fel. Üzemeinkben a számottevő javulás ellenére jelentős veszteségidő keletkezik a szervezetlenségből, a munkahely nem eléggé gondos kiszolgálásából, az anyagi ösztönzés helytelen alkalmazásából, a munkafegyelem fellazulásából. A veszteségidő jelenleg is eléri az alapidő 8—15 százalékát, helyenként lényegesen meg is haladja azt. A veszteségidők továbbra is magas szintet érnek el az építőipari vállalatoknál. Mi az oka a magas veszteségidőnek? Ha a veszteségidő összetevőit vizsgáljuk, általában azt látjuk, hogy kétharmada szervezetlenségből, egyharmada a munka alacsony intenzitásából származik. Ettől természetesen jelentős eltérések vannak. Mégis látható világosan, hogy a munkafolyamatok megszervezése nem erős oldalunk, helyenként a szervező munka lebecsülésével találkozunk. Mi is a szervezés? A szervezés a gazdasági vezetés szabályozó tevékenysége, amely meghatározott cél érdekében biztosítja a munka tárgya, a munka eszköz és a munkaerő leggazdaságosabb felhasználását. A szervezés tudomány (mint ahogy a vezetés is tudomány) és mint minden tudománynak, így a szervezésnek is meg kell tanulni a módját* eszközeit, lehetőségeit és módszereit. Ahol a veszteségidőkben szerepe van a fegyelmezetlenségnek, a normák elavultságának, a bérezés hibáinak, ott biztosítani kell az előbbieken keresztül a munka intenzitásának az átlagosnak megfelelő színvonalra emelését is. A termelékenység emelésében nagyobb figyelmet kell fordítani a normakarbantartás révén kiküszöbölhető veszteségidőkre Vállalataink, üzemeink egy részében — sajnos, a tanácsi üzemek egy részében is —* elmulasztották a normák folyamatos karban^ tartását. A normák folyamatos karbantartásának jelentőségét az is mutatja, hogy a termelékenység növekedését még csak kisrészt tudjuk műszaki fejlesztés révén biztosítani, és jelentős részét a szervezési és munkafegyelmet javító intézkedésekből kell fedeznünk. Üzemeink általában eleget tettek a tér* melés mennyiségi feladatainak. A teljes termelési tervet teljesítették üzemeink. Az építőipar is teljesítette értékben termelési tervét A „mennyiségi” szemlélettől való távolodért mérhettük le abban, hogy a terv minőségi mutatóit, annak teljesítését a gazdaságosság követelménye szerint értelmezik egyre inkább. A termékek egy részénél, ahol ez kívánatos — különösen a gazdaságosan exportálható termékeknél — túlteljesítették a tervet A termékek második csoportjánál a tervnek megfelelő mennyiséget termelték. A termékek harmadik csoportjánál pedig a szükséglet szerint termeltek. A terv mennyiségi mutatóinak Ilyen értelmezése jut abban is kifejezésre, hogy csökkent a vállalatok készárukészlete, a raktáron levő termékek mennyisége. A termelés meny- nyiségi teljesítésében is tapasztalhatók negatív jelenségek. Egyik ilyen negatív jelenség az, hogy vállalataink, gyáregységeink nem teljesítették maradéktalanul a termékek választékára vonatkozó feladatokat Fontos termékek gyártásában, mint pl. vacuum-szivattyú, mezőgazda- sági gépalkatrész, tégla, stb., elmaradtunk a tervezettől. Az építőipar fontos objektumok határidőre történő üzembe helyezésével adós maradt. A termelés ilyen hibája súlyos zavarokat okozhat az exportban, új üzemek felszerelésében, más ágazatok állóalapjainak felújításában. E téren a legkisebb eltérés is a tervtőlj súlyos zavarokat idézhet elő a szocialista újratermelés egész folyamatában. Ezért elő kell segíteni, hogy a menyiségi terv rugalmasabb értelmezése párosuljon az üzemek fegyelmezettebb, a választék követelményeit jobban érvényesítő tevékenységgel. Minőség, önmeózás, selejt A határozat végrehajtása folyamán nagyobb figyelmet fordítanak üzemeink a termékek minőségére. A minőség emelésére, a termékek fizikai, mechanikai, kémiai és más jellemzőik javítására különböző kezdeményezésekkel találkozunk. Ebből különösen a műszaki dolgozók és a szocialista brigádok emelkednek ki. Mérnökeink, technikusaink sikeresen segítették elő olyan új gyártmányok, mint pl. a félvezetők, a külfejtésű lignit, a nagyobb hosszúságú vasúti sín tompahegesztéssel való előállítása és más feladatok megoldását A gyártmányszerkezet javítása fontos és jelentőségét tekintve — különösen megyénk ipari fejlődése szempontjából — növekvő feladat. Már a közeljövőben meg kell oldanunk a hűtőgép-kompresszorok üzemszerű gyártását, új vacuumtechnikai gépek és jármű-hajtóművek termelését. Az építőiparban át kell térni a kohóhabsalakból készült öntöttbeton falazatú lakások építésére. Be kell vezetni a nagy tengelynyomású vasúti sínek nagyfrekvenciás edzését. Biztosítani kell a színesfém, főleg alumínium öntvények tömeges előállítását. És sorolhatnánk tovább ezeket a feladatokat. Tehát nagy figyelmet kell fordítani a gyártmányfejlesztés feladataira, amely területen biztosítani kell az eredményeket. A szocialista brigádok eddig is sokat tettek, de tevékenységüktől a jövőben is sokat várunk a minőség javítása érdekében. Az önmeózás bevezetésének társadalmi jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni, Az a munkás, az a szocialista brigád, amely termékeinek minőségét saját maga ellenőrzi, egy jelentős állami funkciót, az ellenőrzés funkcióját veszi át. E funkciónak az ellátása a szocialista típusú ember magas fokú öntudatát fejezi ki és ez az öntudat jellegét tekintve a kommunizmus irányába mutat. Elő kell segíteni, hogy ez a kezdeményezés kellő társadalmi rangot, a benne részt vevők nagyobb megbecsülést kapjanak. Ahol a feltételek megvannak, vagy megteremthetők, ott célszerűnek látszik elterjeszteni ezt a kezdeményezést. Sajnos a termékek minősége még több helyen nem felel meg a követelményeknek, alacsony az első és magas a másodosztályú, helyenként magas a selejtes minőségű termékek aránya. Megyénkben több tízmillió forintra tehető a selejtes, gyengébb minőségű termékekből adódó veszteség. Ezt azért is hangsúlyozni kell, mert nemcsak értékes munkaórák mennek veszendőbe, hanem gyakran van olyan importanyag is, amelyeknek egész népgazdaságunk szűkében van. Éppen ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a termékek minőségének javítására, akár a gyártmányfejlesztés útján, akár a meglévő termékek jellemzőinek javításéval akarjuk is ezt biztosítani. A termékek minőségének javítása fontos azért is, mert exportunkat csak jó minőségű termékekkel tudjuk növelni. Az első negyedév exportfeladatainak eleget tettünk. Az export- feladat teljesítésében különösen kitűntek a Mátrai Bánya és Ércelőkészítő Mű üzemel* amelyék körülbelül másfélszeresét exportálták a tervezettnek. Ugyancsak jelentősen túlteljesítette exporttervét 500-as fehér cementből a Selypi Cementgyár. Néhány termékből, pL cipőből, nem teljesítettük exporttarvünket. Az exportfeladatok megoldására továbbra Is nagy figyelmet kell fordítani, biztosítani kell, hogy exportra csak kiváló minőségű termékek kerüljenek. Az exportfeladat azon túl, hogy gazdaságilag hasznos, jelentős politikai szempontból is. Üzemeink exportterméked a szocializmus „nagyköveted" és egyáltalán nem mindegy, hogy dicsőségei, tiszteletért, a magyar munkás és mérnök tehetségét és elismerését váltja-e ki, vagy ezeknek az ellenkezőjét Éppen ezért pártszervezeteink együttműködve a gazdasági vezetéssel, segítsék elő, hogy exportterveinket jó minőségben, a kívánt választék szerint és határidőre teljesítsük. Pártszervezeteink feladatai A Központi Bizottság 1964. dec. 9—lfl-i határozatának megvalósítása, a gyakorlatba való átültetése nagyon összetett és bonyolult feladat élé állította pártszervezeteinket kettős vonatkozásban: a) a politikai nevélő- és feiwflágosftő munka* b) a párt gazdasági szervező munkája területén. Pártszervezeteink — támaszkodva a tömeg- szervezetekre, a gazdasági vezetésre, felhasználva a vezető párt- és állami szervek útmutatásait — sikeresen irányították a határozat megvalósításáért elkezdett munkát A feladat összetettsége és bonyolultsága abban mutatkozott meg, hogy: — harcot kellett kezdeni és folytatni az olyan politikai és közgazdasági nézetek, helyenként szemlélet ellen, amelyek gátolták a határozat eszmei érvényre jutását; — a műszaki—gazdasági vezetésben jobban kellett alkalmazni, illetve bevezetni azokat az irányítási módszereket, amelyek a határozatból adódó feladatok jellegének és a gazdasági folyamatok hatékonyabb befolyásolásának megfelelnek; — megvalósítása csak a párttagság teljes támogatásával, dolgozóink megnyerésével és mozgósításával érhető el; — a párt gazdasági szervező munkájában felül kellett vizsgálni a pártszervezetek szervezeti kialakítását, az eddig alkalmazott módszereket és formákat és azokat kellett előnyben részesíteni, amelyek eredményesebben biztosítják a feladat megoldását Pártszervezeteink — megerősödve és ftífrts- «01 ve az őszi vezetőségválasztás során, támaszkodva a dolgozók bizalmára és lelkesedésére — sikeresen járultak hozzá a határozat megvalósításához szükséges feltételek megteremtéséhez. Pártszervezeteink helyesen bizonyították, hogy a határozat egyenes és logikus folytatása a párt eddigi politikájának. A párt decemberi határozata megmutatta azokat a feladatokat* amelyek megoldása anyagi—technikai szempontból elősegítik a szocialista társadalom teljes felépítését, egyben a népjólét emelésének is szilárd alapot teremtenek. Ez utóbbi kettős követelmény — és figyelembe véve hazánk természeti adottságait, valamint szerepét a nemzetközi munkamegosztásban — elkerülhetetlenné tette a munka hatékonyságának erőteljesebb hangsúly ozását. A gazdaságosság és a jövedelmezőség fontosságát, a termelékenység emelését ma már nem tagadja senki. Azonban olyan tisztség- viselők, ha kis számban is, de akadnak a párt és még inkább a gazdasági vezetők között* akik semmit, vagy alig tesznek valamit alapvető feladataink érdekében. A technikai eszközökkel való ellátásban, az anyag- és szerszámellátásban, a kooperációban lehetnek átmenti hibák. De mindez nem lehet indok* nem lehet oka annak, hogy alapvető feladatainkban a megye néhány üzemében (ilyen üzem szinte minden járásban—városban van egy-kettő), igen lassú a haladás. A munkában figyelembe kell venni, hogy a termelés fejlesztésének extenzív útjai lezárultak. Ha ez nem is mereven, naptári dátumhoz kötve megy végbe, de világosan látni kell* hogy minőségileg változás következett be. Gazdasági fejlődésünk ütemét egyre inkább az határozza meg, hogy milyen módon tudjuk a fejlődés intenzív módszereit felhasználni. Az in- tenzifikálást jelenleg kettős értelmezésben kell használnunk, éspedig: — a termelés bővítését nem a korábbi technikai színvonalon, hanem a korszerű technika alkalmazásával kell biztosítani; — a termelés növelésének fő formája már nem lehet a társadalmi munka tömegének* szűkebb értelemben a dolgozók számának növelése, hanem egyre inkább a termelékenység emelése, a gazdaságosság fokozása. Az intenzifikálás csakis a régi technika és az elavult technológia tökéletesítése, a réginél hatékonyabb, új kapacitások üzembe lépése, a munkaszervezet racionalizálása és a munkaerő szakképzettségének minden szinten való emelése útján valósul meg. Az ember a legfőbb termelőerő Az utóbbi években helyreállította pártunk az anyagi érdekeltség lenini elvét, amely párosodva dolgozóink növekvő szocialista tudatával, hatékonyan hozzájárult sikereinkhez. Ugyanakkor látni kell, hojgy nem tűntek el a múlt olyan- „anyajegyei”, mint az önzés, a spekuláció, a közösségi—népgazdasági érdek lebecsülése. Ezt elősegítik azok a hibák is, amelyeket a vezetésben, az anyagi ösztönzés formáinak megválasztásában, a politikai nevelő- munkában elkövetünk. Leküzdésüket megnehezíti, hogy a burásod individualizmus behatol hozzánk is, megrontja az ingatag jellemű embereket, feléleszti tudatukban a régi csökevé- nyekeL Pártszervezeteink fontos feladata, hogy a politikai munka javításával, az emberek szükségleteinek, élet- és munkakörülményeik javításával, de a párt- és állami fegyelem növelésével is, segítsék a népgazdasági érdek érvényesülését és ezzel összhangban segítsék az egyéni érdek megbecsülését és érvényesülését is. Az utóbbi években végbemenő technikai forradalom mérhetetlenül megnövelte a termelőerők nagyságát, hatékonyságát, a technika szerepét Ebből egyesek helytelen következtetésre jutnak, elfeledkeznek az emberről, arról, az emberről, amelynek szocialista tudata* felelősségérzete megnőtt Elfeledkeznek arról* hogy az ember a legfőbb termelőerő. A „Harward Business Review” című tőkés lap a következőt írja a technika és az ember, valamint a vezetés kapcsolatáról: .. több időt szentelni az emberi, mint a technikai kérdéseknek”, majd hozzáteszi: „Egy vállalat vezetője akkor végezte el jól feladatát, ha azokból az igen különböző emberekből, akiknek tevékenységét egy modem üzem megköveteli, egy“ séges csoportot tud kialakítani”. A szocializmus építésének sikerei hazánk“ ben, a szocialista termelési viszonyok teljessé válása, a szocialista demokrácia szélesedése, a szocialista ideológia elterjedése, a szocializmus világméretű eredményei erősítették dolgozóink szocialista tudatát Eme a növekvő öntudatra —, amelyet a dolgozók szocialista munkaversenye és más kezdeményezések bizonyítanak — lehet és kell is építeni. Jobban élő kell segíteni a szakmai és politikai képzettség növelését, a tanulás és továbbképzés biztosítását. Az új technikát csak azok képesek mozgásba hozni, akik tevékenységük társadalmi és politikai összefüggéseit és célját világosan látják. Ha ezt pártszervezeteink munkájukban helyesen figyelembe veszik, jelentős eszközét teremtik meg gazdasági és politikai célkitűzéseink megvalósításának. Az első negyedév egészében véve kielégítő eredményeket hozott Ugyanakkor a feladatok megoldása, annak nehéz és sokrétű munkája előttünk áll. Biztosítani kell, hogy fokozatosan megteremtődjenek a gazdaságosság és a jövedelmezőség további növelésének, a munkatermelékenység és a minőség javításának, az exportfeladatok megoldásának a feltételei. Elő kell segíteni, hogy a munkaerő-gazdálkodás fel* adatainak, a veszteségidők csökkentésének, a produktív—improduktív létszámarányok javításának, a normák karbantartásának eleget tegyünk. Pártszervezeteink, támaszkodva a dolgozók lelkesedése, javítva és magasabb szintre emelve tevékenységüket, segítsék elő, hogy a jövőben is biztosítsuk a Központi Bizottság ha- táuoeatainak megvalósítását.
