Heves Megyei Népújság, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-20 / 117. szám

Eger, az iskolaváros EGER AZ ALFÖLD NYÍ­LÁSÁNÁL nemcsak végvár és védelmi központ, hanem hosszú századokon át a ha­talmas kiterjedésű vidék mű­velődési központja is. Az eg­ri várban XIII. század első negyedétől már két nevelő foglalkozik tanítással. A török kitakarodása után nemcsak templomok, iskolák is létesülnek, ahol kezdetben latin és a lakosság kívánsá­ga szerint többnyire német nyelvű oktatás folyik, 1689- ben létesül az ugyancsak né­met nyelvű jezsuita gimná­zium, ahol csak jóval később, 1763-tól kezdődően magyarul is tanítanak. 1740-ben nyílik az egri jogakadémia. 1769-ben pedig az első magyar akadé­mikus orvosi iskola. A Lí­ceum megépülte után (1763— 1776) különféle típusú iskolai intézmény nyer az épületben elhelyezést. 1828-ban kezdte meg működését Egerben az ország első magyar nyelvű tanítóképző intézete. 1847-ben rajztanoda, 1852-ben az An­gol-kisasszonyok Intézete, 1914-ben az Áll. Polgári Fiú- és Leányiskola, 1925-ben a Falu Jegyzőinek Kollégiuma és 1928-ban a Siketnémák In­tézete nyitotta meg kapuit. A fentieken kívül: Községi Közigazgatási Tanfolyam, Községi Tanonciskola, Állami Gazdasági Iskola, Állami Bo­rászati és Szőlészeti Szakis­kola, mintegy tizenöt elemi iskola, hét kisdedóvó, össze­sen negyven iskola működött városunkban. A különféle típusú iskolák­nak meglehetősen nagy kul­turális vonzásterületük volt. így nemcsak Heves, henem Borsod, Szabolcs, Szolnok, Hajdú, Pest, Zemplén, Abaúj, Gömör, Nógrád és Baranya megyék tehetősebbjei Eger­ben tanítatták gyermekeiket. Eger így nem méltatlanul vi­selte az „iskolaváros” nevet, hiszen valójában az iskolák városa volt, ahol már a hábo­rút megelőző években több mint hétezer tanuló készült az életre. Egerben több volt az iskolai növendékek száma, mint ma Füzesabony összla­kossága. Megállapítható, hogy abban az időben a négy egyetemi város után az első helyen következett A TANÍTÓK ÉS TANÁ­ROK száma azonban alig érte el a kétszázötven főt. Körül­belül ez volt Eger iskolavá­rosnak — dióhéjban foglalt —, háború előtti múltja. ★ Most nézzük meg hogyan fejlődött iskolavárosunk a második világháború, illetve az 1949-ben végrehajtott ál­lamosítások. óta. Elöljáróban azonban meg kell jegyeznem, hogy azóta már nyolc egye­temi városunk van és hason­ló típusú iákolák tucatjai lé­tesülnek az ország megyei- székhelyein, sőt gimnáziumok a járási székhelyeken, így több helyütt megyénkben is. Talán azzal kell kezde­nünk, hogy több iskolatípus megszűnt, illetve más terület­re helyeződött. így megszűnt Egerben a jogakadémia, a tanítóképző, kereskedelmi is­kola, jegyzőtanfolyam . stb. Az új típusú iskolák száma, amelyek lényegesen közelebb kerültek az élethez tizen­egyről huszonegyre emelke­dett. Tehát tíz iskolatí­pussal gyarapodott városunk. Kétségtelen, hogy Egernek a környező városokra, illetve más megyékre gyakorolt von­zása egyre szűkül az ország­szerte szaporodó iskolák szá­ma miatt és mégis Eger mint az Alföld és Felföld érintke­ző területének központja, a nyolc egyetemi város után még mindig első az iskolavá­rosok sorában. EGER HARMINCNYOLC oktatási intézményében öt­ven iskola működik ahol több mint tizenhatezeren tanulnak. Ha ebből a szám­ból levonjuk a tanárképző főiskola 2100 és a dol­gozók gimnáziuma és köz­gazdasági technikum esti és levelező tagozatai ezerötszáz hallgatójának számát, vala­mint az óvódásokat, akkor is több mint tizenkétezer fő a nappali iskolák növendékei­nek száma. Ez idő szerint hat­százötven tanár működik Egerben és végez nevelőmun­kát. Jelenleg kettőszázötven­nyolc tanterem áll a tanítás rendelkezésére, amely évről évre szaporodik. Ez év szep­temberében nyílik a Hadnagy utcai és a gyermekvárosi nyolc-nyolc tantermes iskola. Egyedül a Líceumban tanu­lók száma megközelíti a há­romezer főt. A Gárdonyiban több mint ezer, a Szilágyiban ezeregyszáz, a közgazdasági­ban több mint kilencszáz, az iparitanuló-intézetben ezer­kétszáz, míg a Dobó Gimná­ziumban hétszázan tanulnak. De sorolhatnánk a mezőgaz­dasági szakmunkásképzőt, ahol százon felül, a SZÖVOSZ-technikumot, ahol száznegyvenen, és a zeneis­kolát 320 tanulóval. Az Egerben iskolát végző tanulók létszáma megfelel Heves és Poroszló községek összlakossága számának. Említésre méltó a fejlődés a kisdedóvók területén. Az óvódák száma néhány év alatt 15-re emelkedett és 1021 óvodást 50 óvónő oktat. A siketnéma intézet és a gyógypedagógia (fogyatéko­sok) együttes száma a hábo­rú előtti 80 főről 295 főre emelkedett. A gép- és gyors­író-iskolában 180 fő részesül oktatásban, a vendéglátóipari Technikum levelező tagoza­tán 85, a gépipari techniku­mon 171, a kereskedelmi és vendéglátóipari tanuló isko­lában 152-en képezik magu­kat. De lehetne még sorolni hosszasan azt a gondos elő­készítő munkát, amely a tu­dásvágyát az életben való jobb helytállást és boldogu­lásra való törekvést példázza. Ezek a számok azt mutatják, hogy meglehetős mohósággal kapnak a fiatalok a tudás megszerzése után, mert az ipar, a kereskedelem, gazda­sági és politikai, valamint kulturális életünk minden te­rületén megköveteli ma már azt az igényt, hogy jól kép­zett emberek álljanak min­denütt, nemcsak a vezetés, hanem a gyárak, a bánya, a mezőgazdaság és a kereske­delem minden egyes poszt­ján. AZ IGÉNYEKNÉL nyilván ezután sem lesz megtorpanás. Az Egerbe gravitáló és tanul­ni szándékozó fiatalság egy­re többet kíván a magasabb, a nagyobb tudás vágya hajt­ja, mindig a lehető legtöb­bet szeretné, elérni korunk ifjúsága. Okos Miklós Kemény küzdelmek a megyei kézilabda-bajnokságban pH a Kézilabda-csapa- tainJi mind job ban Játékba len dűlnek, a bajnok Ság VI. fordulój; kemény — helyen ként túl kémén; küzdelmeket ho /A FÉRFI § MÉRKŐZÉSEK p Gy. Vasas Izzi P — Egri Főiskols ' 200 néző. V.: Fe A gyöngyösi csa­pat mindkét fél­időben jobban ját szőtt, mint a min­den mérkőzésen más összeállítás­ban pályára lépő egri együttes. G. Kiss 3, Túri 4, Rausz 4, Túri H. 4 Baranyi 2, Szlovencsák 3, Pásztor 2 Ali 2, illetve Darida 6, Bertók 5, Ra- gány 2, Túri. Egri Honvéd—Gyöngyösi MG1 19:18 (9:9) Gyöngyös, 200 néző. V.: Molnár. Hatalmas iramú, helyenként ma­gas színvonalú küzdelmet vívott egymással a két csapat. G.: Németh 8, Joó 4, Zajy 3, Tardos 3, Somogyi, illetve Szkocsovszki 8, Kiss 3, Csör­gő 5, Szabó 2. MA: EGRI LENDÜLET— ÓZDI KOHÁSZ Női kézilabda-mérkőzés. Hin­ti érpárt, 15.30 óra. „Félidő” a megye csapat-baj A legutóbb Tiszanánán megren­dezett összevont fordulóval befe­jeződtek a megyei női asztalite­nisz csapatbajnokság tavaszi idé­nyének küzdelmei. Eredmények: Gyöngyös I.—Adács II. 5:0, Mátra­háza I.—Adács L 4:1, Tiszanána I. —Gyöngyös IL 5:0, Egri Dózsa— Mátraháza IL 5:0, Adács I.—Gyön­gyös I. 5:0, Mátraháza n.— Adács n. 4:1, Gyöngyös n.— Egri Dózsa 0:5, Tdszamána L—Tiszanána [I. 4:1; Mátraháza I.—Gyöngyös I. 1:1, Adács I.—Mátraháza n. 5:0, Gyöngyös n.—Adács IL 5:0, Egri Dózsa—Tiszanána H. 5:(). A bajnokság állása: 1. E. Dózsa 8 8 — 37 : 3 16 2. Mátraháza I. 8 7 1 33 : 7 14 3. Tiszanána L 8 6 2 31: 9 12 1. Adács I. 8 4 4 22:18 8 5. Gy. Vasas Izzó I. 8 4 4 19:21 8 5. Tiszanána II. 8 3 5 16:24 6 7. Mátraháza IL 8 2 6 10:30 4 3. Gy. Vasas Izzó H. 8 1 7 6:34 2 9. Adács II. 8 1 7 6:34 2 A csapatbajnokság kitűnően Gyöngy össolymos—Gyöngyösi Előre 18:13 (9:7) Gyöngyössolymos. 500 néző. V.: i Nagy. Izgalmas, helyenként durva mér- ' lcőzésen a nagy lelkesedéssel küzdő ■ hazaiak megérdemelten győztek. G.: Fülek! 6, Molnár 3, Patócs 3, Fü­leld. IL 2, Vidra 2, Blazsek, Szikora, illetve Gere 4, Csépány L 3, Major 3, Csépány II. 2. ' Verpeléti Honvéd—Siroki Vasas 16:15 (8:6) Verpelét, 150 néző. V.: Bodó. A kitünően hajrázó Vasas a végén , majdnem meglepetést csinált. G.: Szabó 4, Kaffai 4, Deák 3, Kremper Nyári sportna Az elmúlt éveMiez hasonlóan, július és augusztusban ismét meg­nyitja kapuit az egri sportnapközi otthon, A tervek szerint a központi tábor színhelye az egri IV-es szá­mú általános iskola volna. s egy tábort Hevesen állítanának fel. Az egri lehetőségek ismeretesek, He­vesen kitűnő intemátus, uszoda és két sporttelep áll rendelkezésre. A Hevesre kihelyezett táborban tíz­naponként váltanák egymást a fia­talok, s a napi részvételi díj ha­sonló volna az elmúlt évihez, tehát a gyerekek a törvényesen megálla­pított napközi-díjon kívül 2 forint­tal járulnának hozzá a költségek­hez. Ez utóbbiból biztosítanánk — többek között — a szórakozási lehetőségeket. A tábor vezetője, Jávori József testnevelő tanár arról tájékoztatott bennünket, hogy az oktatói gárda ismét egri főiskolásokból áll majd. m női asztalitenisz nokságban szolgálja a női együttesele fejlődé­sét. A csapatok jól felkészültek a versenyeikre és igyekeztek tudásuk legjavát nyújtani. Az élen álló Egri Dózsa képességei alapján megszerezheti a bajnoki címet,- s helytállhat az NB rr-be jutásért ki­írt osztályozókon is! A legjobb egyéni teljesítményt az egri Szennyes Katalin nyújtotta; de jól játszott Sárkány, Nábrádi és Folonkai is. TOR A megyei tomaszövetség a felnő« egyéni Összetett bajnoksággal égj Időben rendezte meg az ifjú torna­k - > szók seregszemlé jét. lay A fiú újoncolt nál 16 versenyzä . közül Kelemet. László (ESD blzt- : nyúlt a legjobbnak, Kolmann (ES) 1 ;\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\Y\\\\\\\\\\\\\\Vv\\v i 3, Virág 2, illetve Aux il, Soóa 4« Bir°t Egri Helyiipap—Petőöbánya 37:10 (19:5) Eger, 200 néző. V.: Nagy L. A kitűnő formában lévő és kor­szerűen játszó egn csapatra a ven­dégek nem volak veszélyesek. Gj Medvecz 12, Prokal 9, Bóta 5, Már­ton 5, Kiss 4, tósa 2, illetve Szauér­véin 3, Váradi2, Hajdú, Kiss. NO’ MÉRKŐZÉS Egri Heljiipar—Petőfi banya 24:9 (10:2) Eger. V.: Tóth. A mindín részében jobb egn együttes nindkét félidőben kemé­nyen érte el góljait. pközi Egerben A faglallcoásökat Eger sportléte­sítményeit»! tartják, s a követ­kező sportgaik szerepelnek a nap­közi progamjában: úszás, atlé­tika, labörúgás, kézilabda, sport­lövészet, armészetjáras. A további terveik sfrint — amennyiben az MHS-sel sikerül megállapodásira jutni — i gyermekek motorveze­tésben, s rádiózásban is oiktatást kapnánk. A napközisek egy alíka- lommal Juciapesben, a Népstadion, ban. ladarúgó-mérkőzést is meg. tekinteök, s a tábor ünnepélyes keretei között zárja be kapuit. A napikö1 vezetősége felkéri a szülő­ket, hgy a táborra való jetentke. zések- mielőbb adják be a me­gyei astnevelési és sportszövet- ségní A negyei bajnokság táblázata: L .-esaentm. 9 4 5 — 23: 7 13 2. lAV HAC 8 6 1 1 11: 4 13 3. erpelót 8 5 2 1 12: 5 12 4. y. Vasas 8 5 1 2 19: 7 11 5. . Honvéd a 3 4 1 14: 7 10 6. élapáti. 8 5 — 3 14: 8 10 7. YVSE 8 4 2 2 15: 9 10 8. eves 9 4 2 3 21:19 10 9. úók 8 4 1 3 23:13 B 10. látraalji B. 9 3 3 3 15:11 9 11. ecsk 9 2 2 5 15:26 6 12. őnnei 8 2 1 5 9:20 5 13epc 8 2 — 6 11:23 4 143. Spartacus 9 117 10:25 3 153. Előre 9 — 1 8 6:34 1-gri Dózsa n. 9 6 3 — 29:13 J# W A é Pőcs (Heves) előtt. A serdülők rtóőnyében 9-en álltak rajthoz, itt I! ÍSöó Dénes végzett az első hely-« J Síágyi Gábor és Dobó István előtt. 1 Midhárman az ESI versenyzői. •z ifjúsági ÜL osztályban Jaj csík. Pér megérdemelten szerzett baj- ncságot Apostol Imre előtt, míg ifjsági n. osztályban a külön íl-iszist képviselő Keresztessy Lczló diadalmaskodott. Mmdhár- un a Gyöngyösi Spartacus ver- sayzöi. Ízen a versenyen alakult ki azok «Trendje, akik a megyei és az or. iágos sporttáborozáso-n részt vesz­lek. ENNEN­OHHAM A Gyöngyösi 214. sz. Erkel Fe­ine Iparitanuló Intézet sportkör« iájus 23-án délelőtt 10 órakor, agyszabású sportünnepélyt ren- ez a Partizán utcai sportotthon an. * Az asztalitenisz NB II. küzdelmő arán a Hatvani Kinizsi Salgótaj- ínban, az S. Kohásszal ta-lálkj. Ott. A hazaiak 13:7 arányú gy?- ilmet arattak. A hatvaniak kőül lemelkedett a 4 egyéni győzeüuet raid Szabó, aki mellett még Jád- tigi szerzett két győzelmet éa eyet a Hídvégi—Szabó páros * \ labdarúgó NB n. lelet! sportjában a 8 gólos egri Varga, vuinár (Bp. Spartacus), Koroly Fí-naügyör) vezeti a gőllövő istát, t 7 gólos Mezöteleki (Martfű) slőtt. * Az Egri Dózsa NB I-es asztali. . enisz-csapata a hét végén két nérkőeésit játszott, és a BKESC« ől 17:3. a BVSC-től 19:1 arányú vé­tségét szenvedett. * Tovább folytatódtak a küzdel- nek a teke NB Il-ben. Az Egri -partacus csapata Csepelen ven- égszcrepelt, és a 3. helyezett ese­ti sc-től 6:2 arányú vereséget senvedett. * i. Magyar Televízió vasárnap déután 15.55 órakor helyszíni köz, Vettést ad az NDK—Magyaror. szál válogatott latodarúgó-mérkő, zésrül. * A hét végén ismét kettős fordu­lóra kenu sor a vízilabda OB I. ben. Az Egri Dózsa csapata azon­ban Budapesten a Bp. Spartacus, sál, vasárnap délután pedig Eger. ben, a Bp. Honvéddal találkozik. * Füzesabonyi VSC—Egri Hajtómű, gyár 4:0 (2:0). Füzesabony, megyei H. osztályú labdarúgó-mérkőzés. V.: Rottenhof fér. A hazaiak végig nagy fölényben játszottak, és na­gyobb arányban is nyerhettek vol­na. G.: Gál 2, Kocsis, Túróczi. Jók: Kakukk, Jaskó, Kocsis, Tú. rőczi, illetve a közvetlen védelem. ff Szihalmi Tsz SK—Bekölce 3:0 (1:0). Szihalom, megyei H. osztá­lyú labdarúgó-mérkőzés. V.: Be- reez. A képzettebb szihalmi csapat biztos győzelmet aratott. G.: Al. bért 2, Simon. Jók: Albert, Kiss U Kiss IL, illetve Sulyok. E napok egyik legdühödtebl vérebe Kurt Obstfelder, a tá bori csendőrség egyik parancs­noka volt. Háborús bűneiért e Szovjetunióban 15 évre ítélték ma Hannover rendőrfőnöke. 'Hasonló karriert csinált gyil­kostársa, Oswald Espey is. Elő­ször a düsseldorfi II. SS rend­őrbíróságon teljesített szolgála­tot, azután pedig Heydrich beJ oszlottja volt a birodalmi biz-, tonsági főhivatalban, végül pe­dig mint csendőrparancsnokot Lettországba helyezték, hogy harcoljon a „bandák” ellen. Gátlástalanul tombolt a lett la­kosság között. Most már évek óta az alsó-szászorSzági tarto­mányi rendőriskola vezetője. Szinte elképzelhetetlen, hogj milyen bűnöket követtek el i fasiszták a koncentrációs tábo rokban, különösen a kiürítései során, a háború utolsó éveiben A büntetlenül maradt gyilkos­ságok listája végtelen. Nyugat-Németországiban 118E név szerint ismert vérbírót hagytak futni. Szabadlábon van Emst Thälmann gyilkosa, Otto, aki Geldern ben lakik. Az SS­vadállatok és a koncentrációs ♦ táborok őrszemelyzetének tag­jai a legnagyobb megbecsülés­ben élnek „odaát”, az IG—Far­ben igazgatói, akik a koncent­rációs táborokban saját gyára­kat tartottak fenn és a legyen­gült, munkaképtelenné vált fog­lyokat a gázkamrákba küldték, most újabb milliárdokat hal­moznak fel. AZ UTOLSÖ ERŐT is kipré­selték a koncentrációs táborok áldozataiból, s a hálás cég ezért „tiszteletbeli nyugdijat” fizet nekik. Karl Kxauch évi 300 000, Georg von Schnittler pedig 120 ezer márkát kap. Szabadon és háborítatlanul élnek még so­kan, akik íróasztaluk mellől irányították a gyilkosságokat, mint például Globke és Vialon. (Folytatjuk) vezető klikk helyzete.' A fron­tokon összeomlott az ellen­állás. A katonák csapatostól adták meg magukat a szovjet és az amerikai egységeknek; sokan szöktek meg s bújkáltak idegen lakásokban, pincékben, romok között és az erdőkben. A katonai bíróságok januárban még 670 szökevényt 877 bom- lasztót és 938 olyan személyt ítéltek el, akik megtagadták az engedelmességet. MÁRCIUSBAN AZONBAN már nem volt többé biztosítva a katonai bíróságok gépezeté­nek működése. Hitler, Bor- mann és Keitel ezért új ren­delkezéseket hozott a „lógósok” és a „dezertőrök” ellen. Keitel még február 5-én parancsot írt alá, amelynek értelmében a hazaárulók rokonait is fele­lősségre kell vonni. Thierack igazságügy-miniszter február 15-én rendelkezést adott ki a rögtönítélő bíróságok felállí­tásáról, Kegyelemre senki sem számíthatott. Aki a kezükre került, azonnal kivégezték. Nehéz lenne itt felsorolni a sok gaztettet, amit a fasiszták elkövettek, a nyugatnémet bí­róságok mégis csak ritkán in­dítanak eljárást az effajta ban­diták ellen. dokkal, hogy jelenlegi 1750 márkás nyugdíja „nincs arányban” szolgálataival. ★ A Brandenburg/Havel—Gör- den-i börtön komor helyiségei­ben, 1945-ben megállás nél­kül működött a nyaktiló. Volt nap, amikor 40 kivégzést haj­tottak végre. A megkötözött áldozatot meztelen felsőtesttel vezették a helyiségbe. Az államügyész a cilindert és kesztyűt viselő hóhérhoz fordult: „Hóhér, vé­gezze kötelességét!” A hóhér ekkor erőteljes mozdulattal rántotta széjjel, a fekete füg­gönyt, amely mögött látható­vá vált a vesztőhely. Az el­ítéltet a következő pillanat­ban a vérpadra dobták, s a bárd lesújtott. Dr. Eisert, mint végrehajtá­si megbízott”, röviddel a hábo­rú befejezése előtt még a ki- végzőhelyeken teljesített szolgálatot. • Több mint ezer ítélet-végrehajtást ellenőrzött. Ma törvényszéki igazgató Würzburgban. A háború befejezése után Reichhardt hóhér müncheni luxusvillájában megírta „visz- szaemlékezéseit”. A Quick című képes folyó­irat elég szemérmetlen volt ahhoz, hogy 45 000 márkáért megvásárolja tőle és leközöl­je. ★ Március közepén egyre tart­hatatlanabbá vált a fasiszta nagy súlyt arra, hogy már most elébe vágjanak a novem­beri események esetleges meg­ismétlődésének. Még a háború legutolsó napjain is kommu­nisták, „baloldali értelmiségi­ek”, haladó polgárok és szak- szervezetiek ülnek a vádlottak padján a „néptörvényszéken” és a különbíróságokon. Amikor a vádlottak a bíró­sági terembe lépnek, az ítélet már régen készen áll, s a tár­gyalás nem más cinikus ko­médiánál. A bírók és az állam­ügyészek majdnem kizárólag csak halálos ítéleteket hoznak és azonnali végrehajtást ren­delnek el. Hogy csak néhány nevet említsünk közü­lük: dr. Bull, dr. Bruch- haus, dr. Ebeling, Eckert, von Döllen, dr. Schreitmüller, dr. Kantéi;, dr. Steiner, dr. Klier. 1188-an működtek an­nak idején hasonló funkciók­ban és ma már tudjuk, hogy 80 000 embert ítéltek halálra Németországban és a fasiszták által megszállott országokban. 714-en közülük még ma is hi­vatalban vannak Nyugat-Né- metországban, a többiek 1300— 1800 márka nyugdíjat kapnak. DR. KANTER VÉRBÍRÓ nyugdíjaztatásáig főbíró volt Karlsruheben, a szövetségi kormánybíróságon és különle­ges ,,érdemeket” szerzett Né­metország Kommunista Párt­jának üldözésében. Dr. Lautz beperelte a bonni pénzügy­minisztériumot azzal as var 16. A nácik a fájdalmas felira­tok mellé mázolják fel jelsza­vaikat: „Győzünk!” — „Fa­laink megtörhetnek, de a szí­vünk sohasem!’’ A nép már halálosan bele­fáradt a háborúba, de a hata­lom fasiszta birtokosai még azt hiszik, hogy leplezhetetlen ter­rorral és gátlás * nélküli gyil­kosságokkal tarthatják magu­kat. A vérbíróság egymás után hozza a halálos ítéleteket, s a Gestapo-spiclik, a harácsolóK még fénykorukat élik, az utol­sót. Hille Scharführer egyike e hiénáknak. * A NÉMET MONOPOL urak tudják, hogy a háború elve­szett. Visszavonultak a köz­élettől. Hermann Schmitz, a Heidelberger-Schloss feletti luxusvillában él: Carl Krauch Odenwaldeban a Falkenhof- kastélyban ütötte fel tanyáját; Georg von Schnitzler murnaui birtokában élvezi az életet. A torkukban érzik a szorongást az 1918 novemberi forradalom megismétlődésétől. Hasonlóan élnek a ^ vezető katonai személyiségek és tiszt­viselők is, akik már a háború utáni karrierjükön gondolkod­nál!. Ezért fektetnek olyan írta : Horst Czerny és Klaus Scheel Fordította: Tihanyi Vera

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents