Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-16 / 90. szám
I Klub a művelődési házban Mint hónapokkal előbb már hírt adtunk róla kedvező döntés született, az egri új lakónegyedekben építendő ^torony- házak” ügyében. Miután a Heves megyei Beruházási Irodától és a megyei tanácsi tervező irodától tájékozódtunk az építkezések kezdésének előrehaladott állapotáról. — felkerestük Mészáros Imrét, a 10. számú építésvezetőség vezetőjét, hogy tájékoztathassuk olvasóinkat a nem csupán Egerben, de az egész megyében először itt megépítésre kerülő, középmagas házakról. Megtudjuk, hogy 11 ilyen tízemeletes lakóház épül Eger_ ben. Hat az úgynevezett Hadnagy utcai lakótelepen, amelyek közül 3 a strand új kabinházával szemben, a Barkóczy utcai híd közelében, 3 attól délre, a nagy lakótelep lezárásaikéit. öt épület az úgynevezett Csákány utcai lakótelepen kerül kivitelezésre. Ebből három a mai Hadnagy utca Kertész utcai szögletében, két. tő pedig a lakótelep északi részén, a Kötő utcának megfeie- lően. Egy-egy épületben 37 kétszobás lakás kap helyet, olyan, megoszlásban, hogy a földszinten egy, a kilenc emeleten pedig 4—4 lakás nyer kialakítást Az épületek tizedik emeletén kapnak helyet a mosókonyhák, szárító- helyiségeik. A magas lakóházakban a költözködést természetesen lift fogja szolgálni. Érdékes, de említésre méltó apróság, hogy az egyes emele- * fékről, szemétbedobó aknákon át jut a hulladék a földszinti tárolóba. Az első három ilyen épület a Hadnagy utcai lakótelep északnyugati szögletében, a Barkóczy utcai híd szomszédságában fog a magasba emelkedni. Az épületek helyét már kijelölték, s javálban folyik a szokatlan méretű építkezéshez a felvonulás is. A különleges, drága betonkeverő gép Lengyelországból már a helyén. á#L... — Mi lesz az új egri toronyházak érdekessége? — Ezek a házak, amelyek típusterv alapján épülnék, a szükséges adaptálás után, úgynevezett „öntött házak” lesznek a szó szoros értelmében. Nem téglából, vagy akár panelekből készük Az alapozás és a földszánt vasbeton-épít- ménv lesz, de a fölötte tornyosuló emeletek, az erre a célra készülő zsaluzásba kohósalak-beton keverékből öntődnek. Megtudjuk, hogy a rendkívüli feladatok ellátása hatványozott gondosságot igényel. Az öntött falak alkatrészeinek keverési arányát hajszál pon. tossággal kell betartani, sőt, erre a célra még külön laboratórium is fog működni az építkezések területén. ( Érdekes különlegesség lesz az is, hogy az öntött falakat magáiba foglaló zsaluzást minden külső állványozás nélkül építik meg! A munkafolyamatok zavartalan egymásutánját lesznek hivatva biztosítani az úgynevezett „szalag-brigádok”, vagy ..ütembrigádok”. Az építkezés egy-egy munkafolyamatát egy- egy szakbrigád fogja végezni. Például egy az alapozást egy a zsaluzást, egy a falak öntését, egy a közfalak építését... Igen fontos lesz tehát a hajszálpontosságú együttműködés és a zavartalan anyagellátás biztosítása. A vállalatvezetésnek biztosítania kell tehát az építésvezetőség részére mindazokat a feltételeket és adottságokat, amelyek birtokában a „nagy mű”, Eger új büszkesége elkészülhet. Joggal merült fel a kérdés: mi indokolta az ilyen típusú házak építését? Mészáros Imire építésvezető így vázolja az okokat: meglehetősen kis alapterület felhasználásával nagy számú lakás nyerhető, de igen jelentős tényező az is, hogy mivel az épület külső falai öntöttek leszinék, nem igényelnek kőműves szakmunkást. Nem elhanyagolandó azonban az a körülmény sem, hogy a falak öntéséhez használt kohósalak igen nagy mennyiségben áll rendelkezésre és csökkenti az egyéb, drága építőanyagok felhasználásit. Kétségtelenül, a megépülő korszerű „középmagas” toronyházak új. modem színt jelentenek majd Egerben és kedvezően befolyásolják a városképet, s a város úgynevezett szí. luettvonalát. De mindenek- i előtt további új lakásokat biztosítanak az egriek számára. Sugár István AZ UTÓBBI két—három évben szerte az országban a klubok százai alakultak. Főként a művelődési otthonok keretei között jöttek létre, de találkozunk velük termelőszövetkezeti központokban, üzemekben, irodákban, KlSZ-helyiségelcben, sőt az utóbbi hónapokban még eszpresszókban is. A klub a közösségi élet egyik új formája Magyarországon. Csak névben hasonlítanak a Nyugat-Európá- ban honos intézményekhez. Á mi klubjainkban fiatalok és idősebbek munka után kellemesen szórakozhatnak, művelődhetnek. hasznosan töltve el szabad idejüket. Tehát nem csupán helyiségek, ahol kisebb közösségek találkozhatnak, hanem szórakozással összekapcsolt művelődést is nyújtanák, s ezt meghatározza tevékenységi körüket. Miért éppen az elmúlt esztendőkben szaporodtak így meg a klubok? Ennek egyik oka, hogy határozott igény jelentkezett a társadalomnak szinte minden rétegében, a meghittebb, baráti környezetben folytatott eszmecserék iránt. Az azonos érdeklődésű emberek keresték azt a kulturált környezetet, ahol megvitathatják közös problémáikat. A nagy Díjnyertes festőművész Présház előtt című képével díjat nyert az észak-magyarországi képzőművészek kiállításán Salgótarjánban. „Munka-művészet”: ezt a kitüntetést kapta, s a vele járó négyezer forintot. — Hány képet állított ki? — ötöt — válaszol Nagy Ernő festőművész, az Egri Tanárképző Főiskola rajztanszékének adjunktusa. — A díjat nyert képem olajfestmény, a többi kevert technikával készült: valkid-gouche festék-keverékkel. — Milyen tecnikát használ általában? — A vallcid—goucheet. Így készültek a Kemencerakók és a Mészégetők című képeim is. A Kemencerakókat a Miskolci Városi Tanács megvásárolta a kiállításon. Díjnyertes képemre a MÉSZÖV megpróbálja előteremteni a pénzt. — Ki állapítja meg a képek árát? — A zsűri. Salgótarjánban Vecsési Sándor, Szurcsik János, Vati József és Czinke Ferenc voltak a zsűri tagjai. — Állított ki már máshol is képeket? — Csak a nagyobb kiállításokat említem: a Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást és a Pedagógus Festők Országos Kiállítását. Nagy Ernő pedagógus. 1957. óta oktatja a főiskola rajzszakos hallgatóit. Azelőtt tanított általános és középiskolában is. Pedagógusnak készült, hiszen tanítóképzőt végzett. Aztán került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol 1953-ban végzett. Visszajött Egerbe, mert idevalósi. Felnémeten született. — Nem hátráltatja a művészi munkát az oktatómunka? — Természetesen egy festőnek a legideálisabb dolog csak festeni. De feltétlenül hasznos a tanítás, mivel nemcsak a diák, de a tanár is tanul vele. Igaz, hogy sok idő rámegy, s így főleg nyáron festhetek többet. — Tanítványai közül említhetne-e valakit? — Öt volt hallgatóm jár a Képzőművészeti Főiskolára és heten végzik ugyanezt levelezőn. — Hol szokott festeni? — Az Almagyar-dombon lakom, ott elég világosak a lakások... Legutóbbi képeim, a díjnyertes is, már ott készültek. Ezek vázlatai készen voltak, nyáron festettem őket és belőlük, otthon télen születtek meg a végső alkotások. — Ki a példaképe a festészetben? — Nincs igazi példaképem. Szeretem a mai magyar festőket és a régiek közül főleg Szőnyi Istvánt. Szőnyiből indultam ki, az ő stílusa állt hozzám a legközelebb, de aztán eltértem ettől. Képei festészeti technikája más, mint Sző- nyié. Mai, modernebb technikát választott. A valkid-gouche-on és az olajon kívül gra- fileát is készít, főleg linómetszetet és rézkarcot. — Volt már önálló kiállítása? «— Még nem. De ősszel, vagy télen lesz Miskolcon. — Megrendelések? — Most csináltam két rézkarcot a Képzőművészeti Alapnak... — Az egriek mikor láthatják a legutóbbi kiállításon szerepelt képeit? — Május végén, vagy június elején, amikor az észak-magyarországi képzőművészek kiállítását Egerben is megrendezik. (berkovits) közösségi megmozdulások mellett szükség van a társadalmi élet szűkebb, az egyén igényeit és érdeklődését fokozottabban figyelembevevő formára. Mindebből az is következik, hogy a klub elnevezés nem jelent mindenütt- egyforma tevékenységet, A klubban mint népművelési formában éppen az a korszerű, hogy a pihenéssel összekapcsolt művelődés szervezésekor, a klubélet tartalmának alakításakor figyelembe veszik az emberek különböző érdeklődési körét, műveltségi színvonalát, s egyben lehetőséget nyújtanak a szabad idő hasznos, a közösségi szellemet erősítő, kellemes eltöltéséhez. A KÖZÖS MŰVELŐDÉS, közös szórakozás igénye sokféle módon, eszközökkel, s színvonalon nyerhet kielégítést. Az országban működő klubok nagyobbik része kétféle típusba sorolható. Az általános klubok többségében nem alakult ki határozott érdeklődés valamely művelődési ág iránt. A klubesték nagy része kötetlen szórakozással telik, — olvasgatnak, összeáll egy-két sakkparti, zenét hallgatnak, időnként a fiatalok táncolnak. Néha vitákat rendeznek a tagságot érdeklő ■általános kérdésekről, előadások hangzanak el irodalmi, művészeti, vagy tudományos kérdésekről, olykor megvitatnak népszerű filmeket, vagy a tv egy-egy jelentősebb műsorát. A szakklubok az azonos kérdések iránt érdeklődőket tömörítik. S tekintve, hogy az emberi érdeklődés sokirányú, a szakkluboknak is számtalan változatát hívták életre. Ezekben már pontosain meghatározott céllal találkoznak a klubtagok és ennek megfelelően a programban- nagyobb az élőre megtervezett foglalkozások aránya. Elsősorban nagyüzemi művelődési otthonok keretében műszaki klubok működnek, ahol megvitatják az üzem aktuális műszaki problémáit, s az újítók kollektív segítséget kapnak munkájukhoz. A műszaki klubok nem a szakmai oktatás burkolt hivatali formái, hanem a dolgozók önképzésének ügyét szolgálják. Falun különösképpen megszaporodott a klubok száma. A klubok megalakulása falun a társasélet eddig ismeretien új formájának meghonosodását jelenti. Sok tsz-klub nemcsak szakmai vitafórumot, új művelődési lehetőséget jelent. hanem elősegíti a tagság baráti találkozását a munka után, erősíti a szövetkezetben a közösségi gondolkodást. NAGY SZÄMBAN működnek irodalom- és művészetkedvelőket tömörítő klubok. Igen sok könyvtár szervezte meg az olvasók klubját, ahol író—olvasó találkozók, versmondó estek, viták, ankétok alkalmával nevelődnek és szórakoznak az irodalom barátai. Kedvelt forma a filmbarát klub — főleg a diákfiatalok körében. Többnyire falvakban találkozunk tv- klubokkal. A tv a klubélet fontos tényezője lehet. A filmesztétikai klubok elterjedése falun épp a tv segítségével valósulhatnak meg. De a tv sokirányú és sokszínű műsoraival szinte- minden érdeklődési kör számára adhat hasznos segédanyagot. A klubprogramok ösz- szeállításánál —, akár szakirányú, akár általános klubról van szó — a tv műsorait mindig érdemes figyelembe venni. A tv már eddig is több szórakoztató művelődési forma elterjedését segítette eredményesen. Itt elegendő a különféle vetélkedők népszerűségére utalnunk. A zenei klubok közül népszerűek a dzsesszklubok. A komoly zene némileg háttérbe szorult a klubok programjában, bár a budapesti Ifjú Zenebarát Klub- mozgalom keretében 2400 iskolás vesz részt ifjúsági bérleti hangversenyek után közös vitán, zenei játékokon. A legtöbb — egyelőre városi — művelődési házban működik társas-táncklub. Ezek tagjai a kulturált társastánc elsajátítását tűzték célul és időnként a KISZ szervezésében országos táncversenyen is összemérik tudásukat. KÜLÖN KELL megemlékeznünk az ifjúsági és a nyugdíjág klubokról. Mindkettő igen népszerű. A fiatalok számára a klubok nemcsak a közös szórakozást biztosítják, gyakoriak az izgalmas viták erkölcsi, politikai kérdésekről, múzeumlátogatást, kirándulásokat szerveznek. Az idősek számára a klub elsősorban a kikapcsolódást, izgalmas sakkcsatákat, baráti ultipartikat, esetleg tv-nézést jelent. Kissé gátolja a klubok számának további növekedését a megfelelő helyiségek hiánya. A művelődési ház nagyterme ritkán alkalmas klubest rendezésére. Az újonnan épülő művelődési otthonokban mindenütt gondoskodnak klubszobákról is. A társadalmi szervezetek sokat tehetnek a klubmozgalom fejlesztéséért: javíthatunk a körülményeken. A könyvtárak kihelyezett kézi és szakkönyvtárral segíthetik a berendezést. Az otthonos környezet megteremtése biztosítja a siker előfeltételét A megyei tanácsok népművelési szervei intézményesen segítik a klubvezetők képzését Budapesten és néhány megyében klub-szakbizottságok működnek. A fővárosban létrejött a Budapesti Ifjúsági Klubtag nács is. Gönyei Antal KK* ♦> ♦> í* ♦> *!• *1* ♦> *!• ♦> <* * ♦> ♦> ’ *1” *T* *1* «8» *1“ ♦> *!♦ ♦!* •> «2» *> ♦> *1« < Nehéz időben, fontos posztokon Tűzharc a levegőben Tü relmetlenül várakozott. Szidta a névtelen bejelentőt. Miatta kelt fel ilyen korán. Es semmi eredmény ... A repülőgépet figyelte. Az indulás ideje öt perccel elmúlt, mégsem szállt fel. Pedig az utasok máiként ültek ... A váróterembe hívták. — A pisztolyod? — kérdezte az állaimbiztonsági csoportvezető. — A zsebemben. — Töltény? — Tele a tár. — Rendben. A gépet nem hagyhatjuk védelem nélkül. M. Gyula főhadnagy elvtárssal beszálltak. A pilótákat figyelmeztettük. Segítségetekre lesznek. Ha Szombathelyig nem történik semmi, szálljatok ki. Legyetek óvatosak ... Meglép« percek Váratlan utasítás. K. Béla százados nem számított erre. Amikor, kora reggel többed- magával kiérkezett a Ferihegyi repülőtérre, azt hitte, hét órára befejezik az akciót. Addigra előkerülnek a fegyverek, ártalmatlanná teszik a négytagú bandát és még felszállás előt+ meghiúsítják bűnös tervüket. Ha alaposabb motozást 4 mtPOJSMS 1065. április 16., péntek végeznek, talán másként alakul. De ő is, mint a többi nyomozó — bizonytalankodott. Hátha csak vaklárma az egész. Minek zaklassák feleslegesen az utasokat. Felületesen motoztak — eredmény nélkül. Alig foglaltak helyet, a gép máris a levegőbe emelkedett. K. százados még sohasem ült repülőn. Enyhe hányingert érzett. Az első út már egymagában csupa izgalom, hátha még fegyveres támadás, élethalálharc várható a szűk utastérben. Nem adja könnyen az életét — határozta el, de gyomra remegett az izgalomtól. Az első negyedórában megnyugodott. Leküzdötte szorongását. Az utasokat fürkészte. Csak sejtené, honnan fenyegeti a veszély! Gyanús csend Figyelte ki, kivel beszélget. Talán ebből következtethet. De hiába fülelt. Még a szomszédok is alig váltottak szót egymással. Az egyik sovány fiatalemberen minduntalan megakadt a szeme. Már a beszálláskor feltűnt Nehéz bőröndöt cipelt. Kár, hogy akkor nem'nézték meg, mit rejteget. Az is lehet, hogy ő a „banda- vezér”. Gyanúsan hallgat. Csak néha tekint le az ezerméteres mélységbe. K. Béla százados is kinézett. Soha nem látott kép tárult elébe. Apró házaik, bámuló erdők, távolabb az országút kanyargós szalagja... Pisztolya zsebében, lapult. Ha kell, bármely pillanatban előránthatja. Balkezes. Ki sejtené az utasok közül? Ez most előnyt jelent. Ha harcra kerül sor, váratlanul tüzelhet. Később a mosdóba ment. Visszafelé jövet észrevétlenül fürkészte az utasokat. A sovány fiatalember felöltőjén akadt meg a tekintete. Hosz- szabb útra készül? öltözködése is ezt mutatja! Erre eddig nem gondolt! Gyakrabban figyelt rá, leste, mikor ránt fegyvert, ad jelt rejtőzködő társainak. De semmi gyanús mozdulatot nem észlelt. Nehezen múló percek ... Az utasszállító repülőgép végre megbillent, süllyedni kezdett, és leszállt a szombathelyi repülőtéren. • • Öntevékenyen K. százados fellélegzett. A támadás elmaradt. Jobb így. Nem mozdult a helyéről. Várta, mit cselekszik a gyanús fiatalember, fent maradnak-e a gépen? Az fogta a bőröndjét és kiszállt. A százados restell- kedett. Milyen tévesen következtetett. De hat utas továhb utazik, köztük lehetnek a banditák, a támadás veszélye még nem múlt el. Felszállás után. végrehajtják tervüket. A határ nincs messze. Zalaegerszegig kíséri a gépet Nem kockáztathat t — Megérkeztünk — súgta M. Gyula főhadnagy — az utasítás úgy szólt, hogy . — Maradunk. Nem volt idő a magyarázkodásra. M. főhadnagy visszaült a helyére. Szerencsére senki sem fordult hátra. Nem vették észre, hogy együvé tartoznak. A ballonkabátos kiszállt. K. Béla utánament hátha vár valakit. Észrevétlenül még fegyvert is átvehet. A feljárónál álltak. A százados cigarettát vett elő. A gyufát keresgélte. A ballonkabátos öngyújtóját nyújtotta. — Köszönöm. — Nincs mit. Egerszegig? — Igen. — Remélem, sámán odaérünk. — Én is ebben bízom, A ballonkabátost figyelte. Nyugodt arca nem árulkodott. Elfordult tőle, cigarettáját szívta és az újabban érkezőket nézte. Egy ötven év körüli vasutas a fiát hozta. A kamasz megil- letődve lépett a feljáróra. Az apja biztatta. — Csak gyere, ne félj — aztán a civil ruhás nyomozó felé fordulva magyarázta. — Először repül a gyerek, de hát ő akarta, olyan jutalomíéle ez... Lehull az álarc A gép ismét a levegőbe emelkedett. Zalaegerszeg felé fordult. Néhány utas helyet cserélt. A ballonkabátos előre ült. A fekete képű alak szintén ezt tette, de a másik oldalon. A lemberdzsekes fiú is előbbre ment. A gyors hely- változtatás gyanút keltett. K. százados arra gondolt; ő is ezt tenné, ha támadásra készülne. Csak így lehetséges, hogy észrevétlenül előszedjék fegyvereiket és váratlanul az utasokra rontsanak. Jelt adott M. főhadnagynak. Szive hevesebben dobogott. Ujja a pisztoly ravaszán. Feszülten várta a cselekvés pillanatát. A lemberdzsekes fiú hirtelen felállt. Előrekönyökölt az ülés támlájára. A ballonkabátossal sugdosott. A fekete képű férfi csak erre várt. Gyors mozdulattal leemelte diplomata-táskáját és a lábai elé tette. Előrehajolt, fürgén rakodott ki belőle. A ballonkabátos is az ölébe vette sporttáskáját. Hiába takarta a fiú, K. százados a mozdulataiból következtetett. Jobb válla megfeszült, nehezebb tárgyat emelt ki és a térdére tette, a sporttáskát a földre dobta. Fejével intett. A lemberdzsekes a pilótafülke ajtajához ugrott. A ballonkabátos felpattanta helyéről és villámgyorsan megfordult. Kezében géppisztoly. — Kezeket fel! — kiáltott a megrémült utasokra és lövésre készen figyelte a felemelkedő kezeket. K. Béla százados csak a jobbját emelte a magasba. Bal keze alig mozdult. Sohasem lőtt még emberre. Hatalmas dörrenés. A támadó teste megrándult, előregömyedt. Nem kockáztathatták az utasok életét, a gép biztonságát. Újabb lövések. A géppiszto- lyos alak hátratántorodott, az ajtót feszegető lemberdzsekes- nek dőlt, aki eddig azt hitte, társa lövöldöz, rémisztgeti az utasokat. Hiába fordult meg, tartotta lövésre pisztolyát, el-? találták. Előrebukott, társát is magával rántotta. A fekete képű fiatálember csak e pillanatokban vette észre, mi is történt. Fegyverért kapott. Lő? vések. Sebesülten bukott előre. Az utasok már az első lövés pillanatában az ülések közé bújtak. A tűzharc másodpercekig tartott. Utána nyomasztó csend. A banda negyé- dig tagja nem mutatkozott, pedig K. Béla százados jó célpontot nyújtott. Felült az ülés támlájára, vállát a csomagtartó vasához szorította. így nem „dobálta” a gép. Gyomra majd kiszakadt, de így szemmel tarthatta a „terepet”. Az ártalmatlanná tett támadókat figyelte, nem mozdul-e valamelyik. M. főhadnagy az ülésen kuporgott. A támlába kapaszkodott, jobb kezében tartotta pisztolyát. — Nálad minden rendben? — Igen. — Vigyázz, hátha többen vannak. K. századosban feloldódott a túlfeszített izgalom. Leste, nem bújik-e újabb ellenfél elő. Az utasok lapultak. Várták a harc végét. Féltek, nem rabolják-e el a banditák a gépet, mint né-, hány hónappal ezelőtt egy má-. sikat? K. Béla százados és M. Gyű-, la főhadnagy öntevékenysége, bátor helytállása meghiúsította az ellenséges akciót. A Budapest — Szombathely—Zalaegerszeg légijárat gépe 1956. október 15-én nem valamelyik nyugat-németországi repülőtéren, hanem magyar földön,- Szombathelyen ért ismét földet. Bán Ernő 11 ontott falú toronyház épül
