Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-14 / 88. szám
A fnl szabadulási tnunknversenyről jelentjük s Beváltották ígéretüket A bánya feletti dombtetőn idegen gépek, új vendégek: dömperek, egy dózer meg egy kotró... — Már éppen készülődnek lefelé, indulnak tovább, más vidékre ... talán Visontára. Országjárók — magyarázza Kókai József gyárvezető. — Most nálunk akadt dolguk, 7—8 méteres vastagságban leszedték a földet az agyagról... Azelőtt sok meddő került az őrlőbe, végső soron a nyers téglába. Ezt szeretnénk most már megszüntetni, hogy jobb legyen a minőség. Az utóbbi időben sokat javítottunk. ezen a téren is, tavaly például nem volt komolyabb panasz erre. Persze, jól tudjuk valamennyien, hogy akad még elég tennivalónk, van mit javítanunk. Igyekszünk is vele! Milyen volt az indulás? — Az idei szezont április elején kezdtük. Dolgoztunk ugyan már korábban is, de az év első égetésére még csak most került sor. Biztatók az első napok: egymás után érkeznek telepünkre a kocsik, teherautók, délelőtt tíz órára elviszik mind a kész téglát! Nagy a piacunk. A hatvani gyárból nemcsak Heves megyébe kerül áru, eljut a téglánk Nógrádba és Pestbe is, fel egészen Vác környékéig... Hatvanban jól sikerüli' az első negyedév! A nyers téglából 240 ezerrel, az égetetiből pedig 140 ezer darabbal készítettek többet a tervezettnél. Elégedett a gyárvezető, bizakodnak az embered — s remélik hogy az idei esztendő eredményesebb lesz a tavalyinál. Remélik és azon igyekeznek nap nap után, hogy el is érjék amit akarnak, év végére ne csak a harmadik helyen végezzenek a vállalati versenyben (mint az elmúlt évben), hanem az elsők legyenek a tizenhárom üzem közül! Teljes kapacitással dolgozik már a Hatvani Téglagyár, a telepen mindenütt nagy az igyekezet. A bányában meg-megomló meredekre kapaszkodnak a csákánnyal — a keskeny sínpárokon agyaggal, téglával rakott csilléket tolnak az embereit. A kemence mellett légi ismerősökkel találkozom: a Kovácsbrigáddal. Legutóbb, valamikor a nyárom beszélgettem velük. Egy fegyelmiről. Akkor nagyon fo- gadkoztak: többé nem hallani rájuk panaszt Ami volt, megtörtént — mondták — elmúlt. Munkaidő alatt nem, lesz még egyszer italozás! Állták-e a szavukat... ? — Azóta nem volt velük bajom — védi őket a gyárvezető. — Becsületesen dolgoztak mindig, lehetett számítani rájuk. Tavaly egyik erőssége voltak az üzemnek. — Ilyen lesz a folytatás is, meglátod — szól közbe Kovács István, a többiek sűrű bizonygat ása mellett. Valamit hallottam a brigádról. — A korábbi két csapat javából egy erőset válogattunk össze. Olyan feladatra vállalkoztunk kilencen, amilyent azelőtt tizennégyen végeztek el — mondja Szombati Zoltán. Nem lesz ez sok... ? — Már, hogy lenne az! — csattannak fel önérzetesen az emberek. Tudjuk mi jól, mire adjuk a szavunkat! Mit végeztek ma délig? — Kemencébe raktunk 22 ezer téglát... S így megy ez mindennap. Hónap végére megvan mindig a 330 ezer! — válaszolja Nagy László. — így igaz, bólint a gyárvezető. Szép eredmény. Persze jó lenne, ha egyszer-egyszer sikerülne az egymillió is... Tudjátok, régóta nem volt ekkora tervünk, mint az idén. Nyers téglából nyolcmilliót kérnek, az égetettből pedig hétmilliókétszázezer darabot... Ha a brigádnak nem is menne a havi egymillió, úgy adunk még egy-két segítséget. / — Ugyan, nincs arra semmi Oklevelet kapnak és jól dolgozók A felszabadulás 20. évfordulójára kezdeményezett munkaversenyben sok dolgozó vezetőségi és egyszerű szövetkezeti tag bizonyította be menynyire érzi magáénak a földmű- vesszövetkezetet. Gazdasági eredményeink növelése mellett előtérbe került a taglétszám emelése, az egységek csinosítása is. Ebben a munkában a vezetőségi tagok és a dolgozók egyaránt jó eredményeket értek el. Sok szövetkezeti egységet és annak környékét hozták rendbe társadalmi munkában. Még ennél is nagyobb eredménynek számít, hogy a szövetkezeti tagok nagy része megismerte a mozgalmat és sok segítséget adtak az ünnep méltó megünneplésére. szükség — inti le a gyárvezetőt Kovács István. — Elegendők leszünk ahhoz magunk is. Kilenc kipróbált, régi ember... Bízzál csak bennünk, elvégezzük! Amint hallom, az utóbbi hónapok alatt sokat javult a brigád szelleme. Ügy látszik, használt a fegyelmi... Összetartó, jó munkáscsapat lett a Kovácséké. Megértik, segítik egymást. S, hogy! a pénz miatt sem legyen soha vita egymás között. megegyeztek, hogy felváltva dolgoznak a I különféle kategóriákba sorolt munkákon: nem lesz így fize- | tésbeli különbség ... A gyárvezető útközben még sokat mesél róluk. Nem titkolja, nagy tervei vannak a csapattal. Kovácsékból — szocialista brigádot akar nevelni! Ügy érzi, már most azon az úton járnak, amelyiken haladniuk kell majd a későbbiekben.. Az igyekezet, a jó szándék megvan valamennyiükben. Hiszi, nem marad majd el az eredmény sem! Pár méterre tőlünk asszonyok sepregetnek — a szárító színeket már másodszor takarítják az idén. Rövidesen a „második fordulót” rakják a nyers téglából. Negyvenezerből naponta — amíg meg nem telik. Aztán élőiről kezdik, s ismétlik, míg meg nem jönnek ismét a fagyok. Ameddig tart a szezon Hatvanban .., Gyóni Gyula az alapító tagok az fmsz-eknél A MÉSZÖV igazgatóságának határozata alapján oklevéllel tüntetik ki azokat az alapító tagokat, akik a megalakulástól napjainkig tevékenyen kivették részüket a földművesszövetkezeti munkából. Ezenkívül kitüntetik azokat a dol- gazókat és vezetőségi tagokat is, akik a felszabadulási munkaversenyben jó eredménnyel végezték feladatukat. Megjutalmazzák azokat a szövetkezeti tagokat is, akik a versenyben társadalmi munkával és részjegybefizetéssel segítették elő a célkitűzések megvalósítását. Az okleveleket május elsején a földművesszövetkezetekben adják át. forradalmibb lendülettel, nagyobb aktivitással dolgozzanak a maguk posztján. Járásunkban a tsz-pártirá- nyítás legfőbb feladata a kenyér- és takarmánygabona-, a BZálastakarmányfélék, az ipari növények, a szőlő- és gyümölcsfélék átlagtermésének, valamint az . .lattenyésztés hozamainak a növelése. Igen fontos a termékek minőségének javítása, a gazdaságosság növelése. A jelenlegi termésátlagok alacsonyak. E feladatok teszik szükségessé, hogy az évi 6—7000 vagon szerves- frágya-mennyiséget 10—11 000 vagonra növeljük. Pártszervezeteinknek mindenkivel meg kell értetniük, hogy szerves- anyag-utánpótlás nélkül nem lehet a termésátlagokat tartósan növelni. Ebben az évben és a következő években is különös gondot kell fordítani a legkorszerűbb ag- ro- és zootechnikai módszerek bevezetésére és elterjesztésére. Gyorsítani kell például a hideglevegős szénaszárítás, a vegyszeres gyomirtás, a karba- midos levéltrágyázás, az itatásos borjú nevelés és még egyéb (jó módszerek alkalmazásának elterjesztését. T gaz, hogy a múlt évi -*• esős ősz nagyon zavarta az őszi munkák elvégzését, ami miatt mintegy 500 kh-on kint maradt a kukoricaszár és ugyanez a terület szántatlanul maradt, aminek hátrányát már most is érezzük. Ebben az évben — még ha megismétlődik is a múlt évi időjárás —, akkor sem szabad ekkora területnek szántatlanul maradnia. Ezért ebben az évben az aratással együtt el kell kezdeni az őszi munkát a szántással és úgy végezni, hogy október 1-ig minden tarló fel legyen szántva. A tsz-pártirányítás posztjain levő elvtársaknak konkrét intézkedéseket kell tenniük már ebben az évben is a termelési költségek csökkentésére. A helyzet ugyanis az, hogy az 1961 és 1964 közötti időben a termelési költségek aránytalanul gyorsabban növekedtek, mint a halmozatlan teljes termelési érték. És ez nem jő így. Nagyobb gondot kell fordítson a pártirányítás arra, hogy olcsóbban 4 termeljenek. Gondolni kell arra, hogy nemcsak az iparban termelt, hanem a mezőgazdaságban termelt termékek árait is jó lenne csökkenteni. Fentebb szó volt arról, hogy a tsz-tagság zöme szorgalmasan és becsületesen dolgozik. Ez így is van. De a vetési, növényápolási, betakarítási munkák időbeni még jobb elvégzését gátolja az, hogy a tsz-tag- ság egy része nem dolgozik még elég fegyelmezetten és szorgalmasan. Vannak olyanok, akik a legnagyobb dologidőben hiányoznak a munká- bóL Varrnak, akik későn kezdenek és korán abbahagyják a munkát. Vannak, akik csak akkor mennek dolgozni, ha egy nap alatt 2—3 munkaegységet szerezhetnek. Vannak, akik a 60—80 filléres paradicsomot, paprikát már nem akarják leszedni. pártszervezeteinknek az 1 az elgondolásuk, hogy hatékonyabban kell mozgósítani az embereket a munkára, megmagyarázva az időben és jó minőségben végzett munka előnyét-hasznát. A meggyőző munka sohasem szüneteljen. Ugyanakkor a tsz vezetősége adminisztratív és gazdasági intézkedésekkel biztosítsa, hogy ne legyen kifizetődő a munkából való igazolatlan elmaradás, a munka késői kezdése és korai abbahagyása, a jól fizető munkára való várás, stb. A járási pártbizottságnak és a tsz-pártszervezeteknek a becsületesen, szorgalmasan dolgozó tsz-tágokkal együtt az a véleményük — és ennek érvényt Is kell szerezni —, hogy szélesítsük a tsz-demokráciát a becsületesen dolgozó tsz-tag- ság nagy többsége számára. Szélesíteni a demokráciát a közgyűléseken, brigád- és munkacsapat-gyűléseken és mindenütt, ahol a határozatok, feladatok megbeszéléséről, a munka jobb elvégzéséről van szó. , De szűkíteni kell a demokráciát a hanyag, fegyelmezetlen, a lesipuskás, a tsz vagyonát dézsmáló és károsító tagok irányában. Aki a kötelezettségeinek nem tesz eleget. az nem követelhet magának jogot sem. Szűkíteni kell a demokráciát a munkafolyamatban is. A kollektíván meghozott határozatokat kötelezően végre kell hajtani Tragikus hirtelenséggel, 51 esztendős korában elhunyt NAGY JANOS az MSZMP Heves megyei Bizottságának dolgozója. Nagy Jánost, aki húsz évvel ezelőtt. 1945-ben lépett a kommunisták tagjai sorába, s aki 1947 óta mint gépkocsivezető és szerelő teljesített szolgálatot a párt érdekében, a párt saját halottjának tekinti. Az osztályához és pártjához hű munkást az egri Hatvani temetőben, csütörtökön, délután 2 órakor helyezik örök nyugalomra. 1925: 40 eve, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt. Az ellenforradalmi Magyarországon legális forradalmi munkáspártként működött. Az MSZMP a kommunisták köré tömörítette a Szociáldemokrata Pártból kizárt és kivált baloldali szociáldemokratákat. Az új párt előkészítette és tíz nap múlva már megtartotta Budapesten, az Aréna úti (ma Dózsa György út) Crado kávéházban nyilvános alakuló gyűlését. A párt elnöke Vági István lett. Országszerte csakhamar megalakultak az MSZMP csoportjai, Budapesten kívül 88 MSZMP vidéki szervezet volt. A pártot sok dolgozó támogatta, különösen az ifjúmunkások. 1926—1927-ben az üzemi dol- gazók és a szegény parasztság jelentős tömegei követték a párt politikáját. A Betblen- kormány nyílt törvcnyUprás- sal és erőszakkal tört a párt jelöltjeire az 1926. évi országgyűlési választások idején. A hatósági üldözés fokozása, a párt vezetőinek és tevékeny tagjainak sorozatos letartóztatása megbénította, majd 1928-ban lehetetlenné tette az MSZMP további működését. Tagjainak zöme azonban hű maradt a párt harcos szelleméhez. Hogyan várják a vendéget? — Kérek egy üveg szódát. [tt 0 „Pármen” — Május l-én nyit a strand, — Csak pohárral tudunk ad- — m - válaszolnak vendéglő- ° Fagylaltkert, o Hotel Eger terasza — Egy ben, eszpresszóban egyaránt. helyben topog a völgy, O vár Egy kis folyadék Mi lesz nyáron,, amikor duplán szomjaznak az emberek, duplán fogyasztják a szódát, üdítőt, fagylaltot, tejet... — Kapacitásunk meghaladja az igényeket (!), gépeink nincsenek százszázalékosan kihasználva. Minden feltételünk megvan a közönség igényeinek kielégítésére — mondta a szeszipari vállalat igazgatója. Aztán hozzátette: — csak egy feltételünk hiányzik: szállító jármű. Egerben két kocsink végzi az ellátást. Legalább még egy kellene, mert így újból zökkenők lesznek az üdítőitalellátásban. Milyen üdítőket gyártunk? Citrom- és narancsízűt (meg szódavizet), ha a kereskedelem rendelne, gyártanánk több fajtát is. De nem rendel, mert az árak olcsók, kevés rajta a haszon ... Aztán kicsi a vendéglátóegységek raktári befő, gadóképessége: nem tudnak elegendő szódát, üdítőt egyszerre tárolni. (Ezért nem szolgálnák fel üveges szódát.) — Nyárra milyen újdonságot ígérnek? — A ..Parment”. Almakivonatból fogjuk készíteni ezt az új, „Almuskához” hasonló, de sokkal almaízűbb üdítőt. Tehát megint zökkenők lesznek az üdítőital-ellátásban! S egy teherautón múlik?! Es a tejellátásban? — Nem lesz semmi baj — jelentette ki a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egri kirendeltségének vezetője — még a strandon sem. amely ebből a szempontból a legkritikusabb. A tejpavilon a mi kezelésünkben ma, rád... Strand és szálló A többi pavilon? Az is marad. ..? — Igen. A gebineseknél továbbra is egy héten egy-egy szünnap lesz (de remélhetőleg nem egyszerre az összes pavilonnál!). Az önkiszolgáló étterem, mint szerte az országban, mindenhol másodosztályú marad. Rendelet van rá — mondta a szállodák és a „strand- vendéglátás” igazgatója. — Mit tesznek a sorbanállás enyhítésére? — Szervezettebbé tesszük az ellátást, a kiszolgálást. Bővítjük a hidegkonyhai és cukrászsütemények választékát, talán így sikerül egy kicsit enyhíteni a melegkonyha túlterheltséget. A vasárnapi forgalommal azonban nem fogunk bírni... — Hogyan várja a Park Szálló és a Hotel Eger az idegenforgalmat? — A Parkban 18 új fürdőszobát építettünk. Egy sor szo_ ba berendezését cseréltük ki, illetve újítottuk fel. Kis dolgok a tű, cérna, sár- és ruhakefe, valamint az írómappa — amelyeket minden szobában rendszeresítettünk —, de az „összkomforthoz” hozzátartozik — válaszolta az igazgató. Az Eger Hotel új szőnyegei is elkészültek. A szálló terasza új bútorokkal és táncparkettel várja a vendégeket. — Mikor nyit? — Május elsején. A Fagy- laltkerttel együtt, ahol a szálló dolgozói társadalmi munkában ásnak, parkosítanak. Újdonság? Újdonság még aa ötnyelvű prospektusunk. Az Eger Hotel valutafoe váltója már tavaly is működött... És sehogy sem akar újdonság lenni az autóparkoló. A szálló környéke bombázás utáni romhalmazhoz hasonlít. Jó lenne minél előbb elszállítani a törmelékeket, és aszfaltozni a járdákat, utakat, parkolóteret. Van egy kimondottan belső idegenforgalmi helyünk is — tette hozzá az igazgató — a Mecset kisvendéglő. Itt házias, olcsó ételeket szolgálunk íeL Bővíteni kellene. Erre akkor kerülhet sor, ha az épületet megkapjuk saját tulajdonunknak. Nincs változás — Hogyan várják a vendégeket a többi kisvendéglők, éttermek? — Tavalyhoz képest sajnos nem lesz változás — jelentette ki az egri vendéglátó igazgatója —, ebben az évben csak a legszükségesebb folyamatos karbantartási munkákat végeztük el: a Bisztrót már tataroztuk, a Vadászkürt portálját szeretnénk kővel burkolni. Elvégezzük a Nefelejcs és a Pettyes presszók portál-felújí- tásadt is. Az Ibolya presszót bővíteni fogjuk. A pénz rendelkezésünkre áll, de nincs építési kapacitás. — Mi lesz a várban a tervbe vett új pavilonnal? — A terveket jóváhagyták. Van rá kétszázezer forintunk. De nincs, aki megcsinálja: az „építési mutató” hiányzik. Ezek szerint a rendkívül kis eladóterű, régi pavilon továbbra is ott fog éktelenkedni és mint eddig, hosszú, türelmetlen sor fog kígyózni előtte, üdítőre, sörre, szendvicsre várva. (És mi lesz a Törökkerttel?) (Válasz nincs.) — Mindkét borkóstolónk „bővül” legalábbis egy új folyadékkal, az eszpresszókávé- val. (A főszékesegyház alatti borkóstolót víztelenítették, fgv jyem lesz nedves, penészszagú — tette hozzá a vendéglátó igazgatója.) Nincs változás — amint a járási földművesszövetkezcti központban hallottuk — a Szépasszonyvölgyben sem. Továbbra is a Ködmön csárda üzemel. Nem sikerült az új kisvendéglő létrehozása, mert kiderült, hogy a közelben nincs iható víz. Nem lesz a régi Tulipánkertből sem új (negyedosztályú) italbolt. — És mi újság az Otthonban? — Az Otthonban semmi változás — jelentette ki az üzemi vendéglátó igazgatója —, a Vörös Rákban hasonlóképpen, mert nem kaptuk meg a mellette levő helyiséget. Pedig nagyon kedvelt és nagyon zsúfolt ez a hely. Külföldiek is szívesen járnak ide... (Berkovits) MtPÜJSiG 3 mindenkinek:. A munkafolyamatban csak arról lehet szó, hogyan lehet jobban, de nem arról, hogy elvégezzük-e, vagy sem a munkát. Ügy gondoljuk, a tez-tagság érdekéiben cselekszünk, ha a munkafolyamatban érvényt szerzünk az egyszemélyi vezetésnek, valamint a személyi felelősségnek. A pártszerveknek nagy gondot feli fordítaniuk arra, hogy a termelőszöver- keze tökben érvényesüljön a mindenki képességei és mindenkinek munkája szerint elosztási élv. E téren vannak hiányosságok. Például a női tsz-tagoknak egyes tsz-ekben akkor sem adnak olyan háztájit, mint a férfiaknak, ha azok teljesítették is a kötelező munkaegységet. Vagy igen gyakori, hogy a nők által végzett egyes munkák normád férfiakéhoz viszonyítva nagyon szoros. Érvényt kell szerezni annak is, hogy egyforma mércét alkalmazzanak az emberekkel. Például, ha valaki a saját hibájából kárt okoz a tsz-nek, legyen az egyszerű tag, vagy vezető, a vétség nagyságának megfelelően járjanak el velük. A pártirányítás hatékonyságának növelése szempontjából nagyon fontosnak tártjuk, hogy jó legyen a pártszervezetek, a pártvezetőségefc és a tsz-vezetőségek kapcsolata. Ne legyen széthúzás, eivtelenség és bizalmatlankodás. Nem helyes a bírálatot mellőzni és még kevésbé szabad érte megharagudni. A politikában, a harag — .. ---- — ne m ió tanácsadó. Ezért mellőzni kell. Járásunkban a pártirányítás hatékonyabbá tétele miatt pártszervezeteink élőbbé, aktívabbá, szervezettebbé akarják tenni a pártcsoportok munkáját. Ügy látjuk, elérkeztünk oda, hogy az üzemegységek, ben, brigádokban, gépcsoportokban, munkacsapatokban dolgozó kommunisták pártcsoportokba való összefogása lehetővé és szükségessé vált. Csak helyeselni lehet a karácsondi é? nagyfügedi és más tsz-pártszervezeteknek azt a munkáját, hogy szinte minden párttagnak adtak valamilyen pártmunkát abban a brigádban. munkacsapatban, ahol dolgozik, s amelyet majd a pártcsoport irányít, és kér számon tőlük. Tekintettel arra, hogy a mi pártunknak, a mi pártszerve, zeneinknek nincs más érdekük, nincs más törekvésük, mint a tsz-tagság, a falu lakosságának és az ország érdekeinek a képviselete, szívesen vesszük, ha a tez-tagság támogatja párt- szervezeteinket munkájukban. Szívesen veszik pártszer- ^ vezeteink, ha a tsz-tagság támogatja a terméshozamok növeléséért, a közös tulajdon védelméért, a jobb és fegyelmezettebb munkáért folyó tevékenységüket. Ügy látjuk, hogy ha a párt- irányítás hatékonysága javul, akkor nem maradhat el a termelőszövetkezetek továbbfejlődése. s azzal együtt a tsz- tagság életkörülményeinek a javulása sem. 1965. április 14., szerda
