Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-09 / 84. szám
Akiknek a tanácsot adják A megye minden részéről eljönnék. Van olyan naP, ami. ikor négyen-öten is tanácsot is kémeik, (de van olyan nap, amikor nincs senki). Rendelés (kétszer egy héten, hétfőn és pénteken, fél öttői. Akik tanácsot jönnék kérni: szülők gyerekeikké!. Akik a tanácsot adják: idegorvosok, pedagógusok, gyógypedagógusok. S ahol a tanácsot adják? Az a * nevelésügyi tanácsadó. A megyei tanács művelődésügyi osztályának helyiségében, amikor a tanácsi dolgozók napi munkaideje letelt. És akkor van hely... Rengeteg nevelési probléma, furcsa és szerencsétlen családi helyzet adódik. Tanácsot, segítséget várnak tőlük a szülők __ ló k azt hitték, hogy értenék nevelésihez; pedig dehogy! Lajos -csak este hétkor mehetett he a lakásba. Az anyja nem adott kulcsot törvénytelen gyerekének, pedig mór ötödikbe járt a fiú. Reggel hattól este hétig, amíg az anya dolgozott és hazatért, a gyereknek nem volt otthona. De utána sem: anyjához sűrűn jártak férfiak. Lajos a WC-ben írta a leckét. Nem lehetett rajta csodálkozni. hogy nagyon rosszul tanult, állandóan megbukott, lógott, csavargóit. Anyja idegbeteg. Nem lehetett tovább nála tartani a gyereket: a tanácsadó állami gondozásba helyezte. 0. — Megmérgezem magam! — jelentette Iá a 14 éves Gabriella tanárának (aki a nevelési tanácsadónak is tagja)Anyja elvált és újból férjhez ment. Azelőtt Gabriella babusgatta Ids húgát, ő volt az .japahelyettesítő”. De új apa jött, akire féltékeny volt az anyja és a kis húga miatt is. A szép, harmonikus családi élet megváltozott: Gabriella nagyon durva, követelőző lett az anyjával és rendes „mosto- haapjával”. Az anya szerette új férjét, féltette új házasságát, és viszonozta lányai magatartását. Csúnyán elfajultak a dolgok. Egy serdülő, kamaszlány érzékeny, tapasztalatlan a fejében éppen nyiladozó valóságos világgal, környezetével szemben ... — Megmérgezem magam! Másfél órás beszélgetések sorozata a tanácsadónál. Végül Gabi kijelentette: — „Csak azért mondtam a mérgezést, mert rosszul álltam az iskolában.” Tényleg rosszl állt. De nem csinált több butaságot: kijavította feleleteit és megváltoztatta otthoni magatartását. De addig még számtalan beszélgetésre volt szükség. B. Kétségbeesett édesanya elkeseredetten panaszolta a taQ. Csak otthon beszélt áz első elemista Juli. Az iskolában nem: még a hangját sem hallották soha. Némaként viselkedett, pedig nem volt néma, csak társaságiban. Egyszer egy öreg, nagyon fekete ruhás néni jött hozzájuk. Juli meglátta és bemá. szőtt az ágy alá. Nem jött ki, amíg a néni el nem ment. Ijedt, kék szemeivel, összeszorított kis szájával az ajtót leste ... A fekete ruhás öreg nem tűnt fel többet, de azóta Juli nem szólalt meg idegen emberek jelenlétében. Minden ismeretlentől félt. Az iskolában pedig mindenki idegen volt és az is maradt számára- Három hónapig Pesten, speciális otthonban kezelték, annyit érték el vele, hogy suttogva megszólalt. De csak suttogva és csak az ápolónőkkel beszélt. A nevelési tanácsadónál új iskolát és új tanítónénit java. soitak. Ismét elsős lett a kislány. A tanítónéni nagyon szerette Julit. Szeretettel követelt, de rettenetesen szigorúan; aztán hirtelen engedett, meghatóan elnéző módon. Hiába! Juli minden feladatot megoldott a táblánál, de egy hang nélkül. A tanító néni tovább küzdött; és nem engedtek a tanácsadó munkatársai sem. Hosszú hónapos küzdelmek és Juli a második év végére már szavalt is az osztály előtt. PARASZTSORS & A hatéves Miki nagyon tiszta, nagyon rendes ruházatú és jó tanuló volt. Bár nem is szülei nevelték, mert úgy adta a sors, hogy a nagyszülőknek kellett törődni öle vele. Ennyire túlbuzgó lenne ez a kisfiú, hogy a tanítás után is ez iskolában maradt? Ott járkált Miki az épületben: a folyosókon, a lépcsőn. Hiába küldték, nem akart hazamenni. Hogyan is lett volna kedve hazamenni, mikor otthon a rend szere tő (de túlságosan az) nagymama. nagypapa ebéd után rögtön ráparancsolt: tanulni! Aztán ellenőrzi ték: há- romszor-négyszer is újra iraf_ ták vele, ha nem volt elég 6zép, ragyogó, helyes, ha a hetük nem úgy sorakoztak, mintha nyomdában nyomták volna. Így ment ez nap mint nap, hétről hétre. Aztán az udvarra sem engedték le soha, pedig ott rengeteg gyerek ugrált, játszott, hancúrozott... De azok csúnyákat mondanak. Mikinek nem kell azt hallania ... Meg piszkos lesz a ke_ ae. meg a ruhája... Otthon is mintha skatulyából húzták volna ki: szinte mereven járt a szép, tiszta, vasalt ruhákban. Hát hogy lehet így játszani? Inkább le-fél járkált az iskola lépcsőin, tanítás után- Félt hazamenni. Rettegett a szép, tiszta, rendezett és rendszeres életet élő otthontól és nem értette ezt a félelmetesen ismétlődő mechanizmust. A nevelési tanácsadóban, ahol mindez kiderült, megérttették a szülőikkel, hogy a gyerek nem gép, nem játékbaba nem bábú, akit lehet állandóan, kínosan tisztán öltöztet, ni és rendben tartani, és „semmit sem szabad” jeligével mindenben korlátozni. A nagyszüBODÓ BÉLA 4 JHÉPOJSAGj 3965. április 9., péntek Már tavasz lett, biztató, meleg, álomízű napsütéssel. A Gellert hullámfürdő megnyitotta felső kapuit, a műhullámok kezdték utánozni igazi, tengeri rokonaikat, a merészebbek már csapkodták felső testüket a vízben, az óvatosabbak a csempé- zett parton jártak, bőrükön ki- piroslott a napfény. A törzsvendégek mindenesetre már korán kijártak a hullámba —, ha személyesen mind nem is ismerték egymást, tudták a másikról, ki kicsoda. Persze: a neves színésznőket ismerni kellett színpadról, plakátról, reklámból, a strandszépségeket. is köszöntötték, különösen azokat a művésznőket, akiket az akkori időkben telefonszínésziiők- nek neveztek, mivel a telefonkönyvben számuk és nevük után az állt: színművésznő, holott sohasem láttak bévülről szintidőt; cégérük volt ez, gazdag emberek örömeire szolgáltak. A férfinem is válogatott volt, legalábbis a törzsközönség férfiai: az akkori pesti élet aranyifjai, jó néhány an a gó- thai almanachból, címeres pecsétgyűrűk, Londonból hozatott fürdőköpenyek, egyiptomi cigaretták Aranyfürdő volt a hullám, délfelé ha meggondoljuk: majdnem zártkörű, hiszen nem sokan engedhették rpeg maguknak, hogy a hétköznap komor, a holnaptól rettegő munkaidejében a napon sütkérezzenek — kis erszényeknek a beléptidíj is túl drága volt. De itt időzött kis félórára mindennap a bankár: fezőr, aki mindig postán küldött száz friss rózsát Bécsbe Jeritza Máriának, itt volt a revolvere» főszerkesztő, így hívták, mert kispéldányszámú hetilapja cikkeivel akkorát durrantott a bankokban, hogy csak úgy dőltek hozzá az ezresek, még Tichy gróf is előre köszönt neki, mert előfordult, hogy az éjszakai lokáléletben kisegítette őt némi gyorskölcsönnel. Aztán sokszor külföldiek, főként a nagykövetségekről, gentleme- nefc, a csekély idegen forgalom Gellért szállóbeli vendégei. Azért kellett részletezni, kikből állt ez a társaság, mert egy késői tavaszi napon, amikor a napsütés már heves volt s már- már nyárrá változtatta az időt, ilyen szép déli étákban tört ki a döbbenetes vihar, elképedés, felzúdulás, határtalan tiltakozás, ultimátum és határozott bojkot készülődés formájában. Mintha ezen a délen minden elsötétült volna, a nap visszavonta volna sugarait, a bágyadt hullámok elcsendesültek, a fürdőmester kővé meredt, kövér ; hasán összefonta húsos kezét : Vagyis: Je Ager Tor megígérte Mancikának, a szőke tpafi■ kos lánynak — Mancika a felső- , szigeti lokálban hordozta éjsza■ kánként az asztalok közt a ci• garettás tálcát, — szóval Je : Ager Tor megígérte neki, hogy i egyszer kiviszi a hullámba. Je . Ager Tor akkor már hébközna- , pi szókinccsel, tűrhetően be• szélt magyarul s körülbelül azt . mondta a lokálban Manciká- i nak: — Nagyon szeretem magát. i Mancika nemcsak szőke, csi- í nos is volt, — (a lokálban nem ! alkalmaztak csúnya lányokat) ■ — ő pedig cigaretta eladás köz■ ben is értesült arról: egyik-másik vendégnek nagyon tetszik s a vendég hajlandó tetszését bizonyítani. Ezért nem lepődött meg: Je Ager Tor vallomásán s ha Je Ager Tor vendég lett volna —, ami különben elképzelhetetlen —, akkor a dolgok másként folynak, hihetően a szokott módon. De Je Ager Tor szintén a lokál alkalmazottja volt, üvegbúrában főzte a kávét s mint Mancika, ő is tálcával járt az asztalok közt Kideríthetetlen, hogyan került a magyar fővárosba ez az abesz- szín fekete legény, mi kergette világgá a messzi Abesszíniától, de itt volt Aliként a lokálban és beleszeretett a szőke Manóiba. — Tudod mit szeretnék, Ali — a lokálban a pincérek, a lányok, a kávéfőző tageződtek — szeretnek a hullámba * menni, ott ebédelnénk és csak estére jönnénk ki ide az üzletbe. Egy nőért sok mindenre vállalkozik az ember, a fekete Ali is tudta, ha Macika ki akar menni a hullámba, ki kell vinni, fellebbezés nincs. Kis fürdőnadrágjában, mögötte a szőke Manci, megjelent tehát Ab a műhullámok partján. Öü! Egy fekete, ó! Az Ali, Ó! Egy gentlemen — aznap érkezett — már indult a kijárat felé. Egy fekete, egy colored men! Ö, bemegy a vízbe, Ö! Hangyaboj zilálódik így szét, eszevesztetten, vihar dúl így a gyümölcsös kertben. „Hol az igazgatóság, igen, hol a rendőrség, hol a közigazgatás, Veszélyben a rend, az idegen- forgalom — hová süllyedtünk? Egy fekete!*. A kora délutáni lap már értesült a botrányról.. „A társaság bojkottéin! fogja a Geliertet, ha feketéket engednek be! Hüsöljön lavórban, ha melege van, de ne riassza el a jóazlésű embereket a hullámtól! Mit szól külföld ehhez a meróny-, Jethez? Gyors intézkedést, mielőtt késő!” Alit legközelebb, amikor megjelent a fürdő pénztáránál, felhívták az irodába. Persze, mindenki megveheti a belépőjegyet, de így meg úgy egyszóval tekintsen el attól, hogy a hullámot látogassa, különben is telt ház van s ha ő, Ali jön, mindig telt ház van. Nincs tudósításom róla. hogyan hamvadt el Ali szerelme, ha ugyan elhamvadt a szőke Manci iránt, — Ab nemsokára eltűnt Budapestről. Akikor tört ki az olasz-abesszin háború, jó ürüggyel: Mussobni közölte; „az olasz kultúrát el kell terjeszteni ebben az elmaradt országban.” Hogyan kell kultúrát terjeszteni? Lövegekikél, tankkal, gépágyúval. Több ezer kilométer távolságból, sok ezer halottal, felgyújtott falukkal, szuronnyal, amely átfúrja a mellkast. Mancika éveikkel később — már akkor régen egy jóravaló hentes felesége volt — értesült Je Ager Tor haláláról. Lesben : állt tizedmagával Je Ager Tor a mezítlábas abesszin harcosok között. Várták a fasisztákat. Egy tank gördült elő az úton, hideg ágyúcsöve mereven nyúlt. előre. Az abesszinok rejte- kükben jelekkel , közölték 1 egymással a tennivalókat. A feladat végrehajtása Je Ager Torra jutott. Már ugrott is a rejtekhelyről, kezében a maguk gyártotta bom- ■ ba. Egy ugrás egy hajítás, rob- : bánás, a tank ég, megállt. De egy golyó még jutott Je Ager Tornak. Meghalt, ahogy később a koreaiak, ahogy most a i vietnamiak. Miért ölik meg az ; embereket? Mancika pedig azt mondta férjének: — Ismertem az illetőt. Mi csak Alinak hívtuk... nácsadó munkatársainak: — Segítsenek. Az egész családom megunta az életét Csaba miatt. Fél éve kibírhatatlanná vált: egyszerűen szökik hazulról, egy percet sem akar otthon maradni. Nem akar velünk moziba, színházba, kirándulni menni. Még a vasárnapi ebédeket sem akarja vélünk együtt elkölteni... Ritka eset egy gimnazista fiúnál Ebben a korban már van presztízskérdés. S Csaba presztízst csinált abból, hogy keresztülvigye régi vágyát: egy fekete nadrág megcsinál- tatását. — Nem nevelünk huligánt! Szó sem lehet róla! S megtörtént, ami még nem sok helyen: két évig húzódott erről a vita! (Lassan mér kiment a divatból az illető ruhadarab.) De mindkét fél a szülők és a fiú is ragaszkodtak elhatározásukhoz. A tanácsadónál megértették a szülőkkel, hogy egy rendes, jóravaló gyerek, akivel azelőtt sohasem volt baj, ha akar egy modem nadrágot, még nem válik huligánná. ★ S még számtalan esetet so- ; roltak a négy éve működő ne- 1 velésügyi tanácsadó lelkes, áldozatkész tagjai — dr. Gyulai 1 György és dr. Lajos Zoltán idegorvosok, Hórvölgyi István tanár, Balta Zoltán, a Gyógypedagógiai Iskola igazgatója, dr. Kovács Vendel főiskolai adjunktus, Pöltl József, a me- 1 gyei tanács művelődésügyi 1 osztályának előadója és Király Gyuláné tanár — akik társadalmi munkában végzik tevékenységüket. Mert mint a fél- : sorolt esetek is tanúsítják, szükség van erre a tanácsadó- ; ra. ' Sőt, szükség lenne állandó helyiségekre, bizonyos pszichológiai, pedagógiai és gyógype- 1 dagógiai felszerelésekre, szak- ' könyvtárra és folyóiratokra. S ' idővel, úgy mint Szombathelyen, függetlenített fő állásként kellene alkalmazni a munkatársakat; nem társadalmi munkában. Mert ez a tevékenység egész . embert kíván. Berkovits Gvörirv Az udvamyi kertben idősebb ember támaszkodik az ásó nyelére. Előtte feketéink az imént felásott föld. Mielőtt új ásónyomba kezdene, kifújja magát. Ásáshoz borcsizmát húzott, annak talpát tisztogatja az ásó taposójával, aztán rákönyököl a nyelére és tekintetét nyugtatja a házon, a kis kert hibátlanul font sövényén, az országút tovasuhanó forgalmán, az iskolából hazatérő gyerekeken. Keresztesi Lajos tekintete I méltóságteljesen siklik tova, megelégedettség sugárzik belőle. Megnyújtja a pihenés idejét, nem bírja az ásó forgatását, mint korábban. Nyolcvan éves. Magas kora ellenére mégis jól tartja magát. Karjában, ha nincs is már fiatalos erő, még Tárnáméra 1965 Keresztesi Lajos Tárnáméra 1965 Váradi Vince Zaránk félé, a Kolozsvári utcában áll Váradiék háza. A falak, a tető, az udvar, felől hozzátapasztott kisebb épületek magukon viselik az idő nyomait. Vén már az épület, csak az ablak, az ajtó új, meg (VVVNXVXXXWVWXVXVVVVVVVVXVrtxvvxvvxwm az utca felöli vaskapu és a kerítés. Mindezek a legidősebb fiú, Váradi Béla szerető gondoskodásának jelei. Visontán dolgozik, apja helyett őa családfenntart ó. Még nőtlen. Tizennégy éves volt, amikor apjával együtt a nyolctagú családra keresték a kenyeret. Munkában megfáradt édesanyjának most is a legbiztosabb támasza. Az öreg szülők már korábban, Váradi Vince három éve, több évi betegeskedés után hagyta el a családot. Váradi néni 64 éves, termelőszövetkezeti tag, havonta nyugdíjat kap. Az SZTK-ban ingyen gyógyítják. Dolgozni már nem tud a közösben, otthon tesz-vesz. Ö főz a családra, végzi a ház kürüli munkákat. Az udvar hátsó felében két malacot nevel, hogy két hízót vághassanak karácsonyra. Jusson kóstoló Gyula fiá- éknák is. Legtöbbször egyedül marad, hogy ne unatkozzék, fia rádiót is vett neki. Gizella lánya itthon maradt. Férje a gyöngyösi útkarbantartóknál keresi a kenyeret. Kislányuk a nagymama mellett nőtt fel. A fiatalasszony cukorrépát vállalt a szövetkezetből. Váradi néni munkaegységkönyvére dolgozik. Máriának tavaly 145 munkaegysége volt az Aranykalász Termelőszövetkezetben. Az, idén is már kora tavasztól dolgozik a közösben. Gyula sofőr. Tamaörsön lakik, ötéves kisfia és hatéves kislánya van. Saját házában élnek. Váradi néni tavaly még gyakran ellátogatott fiához, az idén már nehezére esik az utazás. Mindig sok az utas és | a zsúfolt autóbuszon nehezen I tudja elviselni a tolongást.- Legutóbb a kalauz kényelmes, helyre ültette, de nem mindegyik törődik az idősebbekkel, A friss levegővel gyerekcsapat zúdul a szobába. A hatéves Marika és kis barátnői, Bártfai Gabika, Farkas Kati és Keresztes Kati, Keresztesektől szaladtak a nagymamához, ahol a televízió műsorát nézték. Évek óta együtt játszanak és szeretik a Marika, nagymamáját, aki mindig tartogat valami meglepetést számukra. A tágra nyílt szemű kislány ezúttal sem csalódik, nagymamájától kedvenc étkét, tejberizst kap. Pilisy Elemét tagú családból ketten hiányzanak, az édesanya és a legidősebb gyerek, József, aki 1944- ben, fiatalon a Donnál veszett el. Lajos bácsi már nem dolgozik. A termelőszövetkezettől négy hold juttatott földje után földjáradékot, háztájit és havonta 260 forint nyugdíjat leap. SZTK-tag. Esténként fia televízióját nézi. Gizella otthon maradt. Férje gépkocsivezető, ő, az egykori Hirsch-uradalmi summás- i'lány, akinek két évtizeddel ezelőtt nem engedték meg, hogy az esőben átázott ruháit szárazra váltsa át, női szabó. A legújabb divatlapok mintái után szabja a tarnamérai lá- nyok-asszonyok szép kosztümjeit, csinos nyári ruháit. Kettőjük keresetéből tellett szép bútorra. A varrógép mögött szól a rádió, nagymosáskor mosógép könnyíti a munkáját. Juliannát traktoros vette feleségül. Anyósánál lakik. Kisfiúk már televíziót nézhet. Lajos gépkocsivezető. Saját házában lakik. Két gyereke van. Zsuzsika félévi osztályzata 4,7, Jóskáé kitűnő és már1 eldöntötte, géplakatos lesz. Erzsébet hordta négyüknek az ebédet. Alig volt tízéves akkor és tízkilométereket kellett gyalogolnia, hogy ne maradjanak éhen a család keresői. Székesfehérváron lakik, férje művezető. Négyéves kisfiúkat saját házukban, nevelik. János, a legfiatalabb, már érettségizett. Mérlegképes főkönyvelői iskolába jár, a földművesszövetkezetnél könyvelő. Apjával lakik. Még nőtlen, de asszonyát saját házába viszi. Idősebb Keresztesi Lajos házában a falon fényképek, a család emlékeztetői, a fiatalasszony ebédet főz. Halk ro- tyogással hús fő a fazékban. 1942 „Jegyzőkönyv, készült Egerben, Heves vármegye alis- páni hivatalában, 1942. évi május hó 6-án. Megjelentek Keresztesi Lajos és Váradi Vince tarnamérai lakosok, s előadják, hogy serdült gyermekeik (előbbinek 3, utóbbinak 1) a tarnamérai Hirsch-uradalomban sum- másmunkások, s havi summásbérük 1—1 mázsa búza, 10— 10 kilogramm liszt (nullás), 2—2 kilogramm szalonna és 45 ■pengő készpénz. Keresztesi családja 8 tagból és Váradi családja szintén 8 tagból áll. Mint földműves munkások az elmúlt ősszel azt a búzamennyiséget, amelyre egy éven át szükségük lett volna, pénz híján beszerezni nem tudták, s most ínségben vannak. Az uradalom által gyermekeiknek kiadott búzát és lisztet a községi főjegyző úr a Futárának adatja át s nekik készpénzt ad, holott erre a búza- ás liszt- mennyiségre szükségük és joguk van, mart hiszen mint munkások a kapott készpénzzel nem tudnak mii kezdeni, a családnak kenyere nincs! íratott. Keresztesi Lajos Váradi Vince Lajos Az idézett jegyzőkönyvhöz csak annyit, hogy az alispán a jegyzőkönyv felvétele után nem tett semmit a tarnamérai földművesek ügyében. Kérnek sürgős és hathatós intézkedést, hogy a megszolgált búzát és lisztet maguk használhassák fel, mert zsír híján csupán főtt burgonyán élni s dolgozni nem tudnak. Ezzel a jegyzőkönyv felolvasva, helybenhagyva aláHuszonhárom évvel ezelőtt, amikor a II. világháború borzalmai a Szovjetunió népét gyötörték, Horthy Magyarországa a képmutatás fényében pompázott, a Heves megyei Tárnáméra ' községből két Hirsch-uradalmi summásember ínségében a létfenntartáshoz 1 kért támogatást családja szá- : mára : Kérésüket jegyzőkönyvbe vették. 1 Húszegynéhány évvel később az újságíró arra keresett választ, hogyan élnek most?
