Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-08 / 83. szám
Fiatalok ... Javarészük még innen a húsz esztendőn, esetleg egy-két esztendővel túL Szeretik a vidámságot, a szórakozást, pezsgésbe hozza vérüket egy jó twist. Modern, itt- ott a harmincon túliak szemében túl modern ruhát, frizurát hord egyikük-másikuk. De csak ennyit elmondani róluk nem igazi, a valóságnak megfelelő. Mert ezeknek a fiataloknak nem ezek jelentik elsősorban az életet. Dolgoznak. Végigdolgozzák a nap nyolc óráját, a fizetésükért, aztán megtoldják a munkanapot. egy-két órával a munkahetet a szombat délutánnal, a vasárnappal, ha arra van szükség. De ilyenkor már nem a saját zsebükre dolgoznak. Társadalmi munkában. A Hevesi Állami Gazdaság különböző üzemegységeiben élő fiatalokról van szó. Az elmúlt évben ezek a fiatalok két óra híján, 340 munkanapot dolgoztak le társadalmi munkában. És hogy ez mit jelentett a gazdaságnak azt abból mérheti le legjobban az ember, ha ismeri azt is, ezt az időt elsősorban a kertészetben töltötték el, jórészt paradicsom-szedéssel. Soksok láda paradicsommal több jutott így exportra és belső fo_ gyasztásra. Mert a paradicsom „kényes jószág”, időben kell szedni, máskülönben exportra teljesen, belső azonnali fogyasztásra nagyrésziben alkalmatlan lesz. S -hogy e fiatalok ezt is belátva, vállalkoztak a munkára, az jó néhány forintot jelent a gazdaság három és fél milliós nyereségében. A gazdaságnak haszna lett belőle, de a fiatalok sem fizettek rá, mert a társadalmi munkaként vállalt paradicsomszedésért fizetett a gazdaság, teljes munkabért — a KISZ-szervezet kasszájába. Innen fedezték a fiatalolt különböző kiadásaikat. Nagy. | részt ebből a pénzből telt arra, hogy jutaiomkirándulásra mehettek a Mátrába. Sok helye van természetesen a pénznek, különösen úgy, hogy végső soron több alapszervezet osztozik rajta. Ki. rándulásra ment el sok pénz. de berendeztek maguknak egy klubszobát is, pontosabban ebből a pénzből egészítették ki a meglevő berendezést. A fiataloknak klubhelyiségük van, bent Hevesen, a gazdaság kultúrházában. Természetesen ez nem azt .jelenti, hogy csupán egyetlen helyiségben lehetnek, mert az egész kultúrház urai ők, a hét- legtöbb napján. Érthető, értük épült az elsősorban .. Gyűlik szépen a pénz a takarékban a KISZ-szervezetek betétkönyveiben, de másra is futja erejükből. A rákháti fiatalok munkát vállaltak egyikmásik épület bontásánál. Munkabérként bontási anyagot, téglát, gerendákat kértek — és kapták. Mert a terveik az idén igen nagyok. Vízi sportszakosztályt létesítenek. Csónakház épül a Tiszán a rákháti üzemegység fiataljainak. Ok építik fel, az anyag megvan a bontási munka keresetéből, s ha a fiatal szakemberek jól hasznosítják tudásukat a gazdasági építkezéseken. miért nem vezethetnék egy csónakház építését? Nos. ha felépül, természete, sen nem csupán egy üzemegység fiataljainak szórakozását szolgálja majd, hanem az egész gazdaságét, itt tölthetik a hét végét mindazok, akik szülői engedélyt kapnak hozzá. Születőben a vízisport, de vannak más terveik is. Külföldi út a legjobbaknak, kirándulás a szegedi szabadtéri játékokra, a mezőgazdasági kiállításra ... És mindezt valahogy így foglalja össze a gazdaság pártbizottságának titkára, Sallós Gyula: Dolgoznak ezek a fiatalok. Nemcsak a KISZ-tagoks a: többiek is, állandó munkások és idénymunkások egyformán. Ott vannak mindenütt, ahol szükség van rájuk. És igazságosak. Amikor elmennek valahová a legjobbak, nem csupán a tagsági könyvet nézik meg... Igyekszünk mi is segíteni őket Ott vagyunk a taggyűlésükön a vezetőségi üléseiken. Derék gyerekek! Valóban megérdemlik, hogy írjanak róluk, d. r. Cikkünk nyomón Lesz kabinbérlei — és házhoz szállítják a jeget Lapunk március 5-i számában az egri stirandolók védelmében cikket írtunk A bérletrendszert szélesíteni kell, nem megszüntetni címmel, amelyben kifogásoltuk a kabinbérletek megszüntetéséről szóló intézkedést. Március 21-i számunkban .. Ne a fogyasztó gyártsa a jeget? című glosszánkban a jég házhoz szállításának megszüntetése ellen emeltünk szót A Heves megyei Vízmű Vállalat igazgatója válaszolt) cikkünkre, s közölte: „1965. évben is, hasonlóan az előző évekhez, az egri strandfürdő kabinjait bérbe adjuk...” „Felügyeleti szervünk utasítása alapján az előző évekhez hasonlóan továbbra ig házhoz szállítjuk a jeget...” p&y és még ne'hány ^ története csapatot is, mert világéletében vérbeli szurkoló volt ... Rináldo Pepito Mari... stb. tábornok imigyen két vagon fegyverrel és húsz marcona vitézzel tért vissza. A húsz harcost is a nagybácsi kölcsönözte saját belső személyzetéből. És elkövetkezett a történelmi éjszaka. Rináldo Pepita stb. csapatai körülfogták a kormányzósági palotát, ahol a labdarúgó-csapat minisztertanácsot tartott. Bent éppen széklábakkal folyt a heves betáma-szlva. A marcona legények vadonatúj amerikai fegyvereikkel lefegyverezték a vadonatúj amerikai fegyverekkel harcoló labdarúgók lövészeit. A csapat védelme amúgy is gyenge volt, mert az aranylábú fiúk egy hete nem kaptak kalóriapénzt. Az edző ugyanis már az első napon elsikkasztotta a kincstárból mind a 25 pezetát. Rináldo stb. tábornok kinevezte magát mégtábomokabb- nak, és mialatt a marcona leparlamenti harc. A jobbszélső ugyanis ellenezte, hogy a gyúrót nevezzék ki kultuszminiszternek. Állítása szerint a gyúró nem tud olvasni, míg ő régi kulturális szakember, mivel egyszer két hétig udvarolt egy revűtáncosnőnek. Mikor a verelcedés a tetőpontján állt, Rináldo Pepi... stb. tábornok betört a palotába, ami nem is volt nehéz, mert a kulcsokat még Lop püspök sekrestyése elvesztette lm az ajtók szétekfxl voltáé gények a palotába található értékeket gyűjtötték össze (a jobbszélsőnek három aranyfoga is volt), a mégtábomokabü beolvasta a rádióban szózatát. A szózat a néphez szólt, amely azonban nem hallotta, mert egyrészt nem volt rádiója, akinek meg volt, az tánczenét hallgatott Mexikóból. A lelkesítő szózat szövegét röplapokra is kinyomtatták, de miután a nép olvasni sem tudott, a röplapokat ki sem osztották .' ’ 'Snají Rmi stb, meg-. tábornokabb nagygyűlést hirdetett, hogy megkedveltesse magát országa népével. Közben azonban az új hadügyminiszter kijárási tilalmat rendelt el. Így a népgyűlésre tartó Ri ...■ stb. mégtábomokabbat egy járőr elfogta és amikor nagyban hőbörgött, meg is pofozták. A járőr tagjai a felségsértés bűntettében nem marasztalhat ókel, mert nem ismerték a mégtábomokabbat, miután az őrszobán még a kettővel előbbi kormányzó, Lopez püspök képe függött. (A centercsatár képe uralkodási ideje alatt el sem készült). A mégtáborn«- kaőb a nagy zűrzavarban esek egy elsőáldozási képet talált, de ezt nem akarta publikálni, nehogy elveszítse a más vbllá- súak rokonszenvét. A verés különben sem Keserítette el, hiszen megszokta, hogy runden csínye uán kikap. Ellatároz- ta, hocy visz- szavond a poll tikáól, mivel U-ialatt az örsztván tartózkodott, a hatamat. át-, vet-e a rendőrséfRináldo úgy /ondolta, ha csínyre támad gusztusa, inkább becsenget egy kapun és elszalad. Elhatározása atU a rendőrség uralmát a BiP-yiadorok Egyesületének Jutáin buktatta meg. A Dfkaoszi Tudományos Akadéna történeti osztályán az ügif-etes történész az ál- lamcsfyek rubrikába e napon háron strigulát húzott és meg- állapötta, hogy az egészből, csak tela van többletmunkája, meri a ényegben nem változik errmi. Meghegyezte a, ceruzáját és várta a további, jfejltmáyeket... r Ősz Ecr«M HEVESI FIATALOK • piai arany- és egy bronzérmem : van, bejártam a világot, szá- , mos bajnokságon vettem ■ részt. Most már edzősködöm,- nevelem az új pólósakat, a ■ Honvéd utánpótlását. • Kovács Ágnes tanít. Jónevű L ügyvédhez ment férjhez, bol- ! dog és megelégedett. Ugyan- i olyan anyás, mosolygós, mint • volt a pincében a kisebbekkel. : Frindt Erzsébet olajkutató ■ lett. Külföldi tanulmányutak, ■ szép kutatási eredmények jel- > zik, hogy a húsz esztendőt i nem fecsérelte el. Szülei Eger• ben élnek, nyugdíjas napjaikat 1 lányuk levelei, látogatásai szab■ dalják csupán. A papa — a : földrajztanár — virágai, gyűj- l tött köved között még ma is kutat, s ha eljön a péntek este, ■ hóna alá vágja a bélyegalbu• mot és megy a klubba. Atmen- t tette a háború viharain át is- a kedves bélyegeket, s évszáni . szerint is lemérhető, mennyit, mit gyűjtött húsz év alatt... Ambrus László és nővére • Adrienn, mindketten mémö■ kök lettek. Laci törpe vízmű- , veket tervez. A minap utaztam t vele Budapestre, s elesodál■ koztam, hogy a mindig hallga■ tag fiú ma már meglett férfi, ■ milyen lelkesen beszél arról — • mit jelent a falunak a törpe . vízmű. Ki nem fogyott a szó- . bál. Megérte a húsz esztendő . — azzá lett, amivé mindig sze- t retett volna. • EZ VOLT A „GÁRDA”. A másfél száz pincelakó közül • egy ág 10—12—14 éves fiatal - ; sága, akik végigélték a város i ostromát, a felszabadulásit, s akiket bár szétszórt az élet, 1 elszólított a hivatás Egerből, ■ de valami titkos szállal még húsz év múlva is úgy össze vani rak kötve, hogy bizony min- , dent tudnak egymásról. Nem i lehet azokat a napokat elfe• lejteni, különösen nem most | amikor már azt is fél tudjuk l mérni — mit éltünk á,t, min ■ mentünk keresztül, s mi hogyan is fordulhatott volna. A húsz ! év előtti pincenaipofc elevení- tése ma talán már arra való, ' hogy átérezezzük, amit még a ' pincében momdortt Sólymos . Marika: „történelmet élünk át, l s ha most nem értjük, majd ■ értjük húsz év múlva.. Itt a huszadik évforduló, s megértettük... Cs. Adáin Éva i Rinaldo Pepito Maria Gon- ' sales del Alvarez felettébb paj► kos gyerek volt. Apja — egy J egyszerű dél-kaoszi förészvé- i nyes — nem győzte elpáholni É vásott csínyei után azt az al- l katrészt, amelyen történetünk J idején már a kis dél-amerikai £ állam, Dél-Kaosz mintegy 150 í főnyi hadseregének egyenru- ? hája feszült. De Rinaldo Pepi- j to Maria Gonzales stb., táborinak létére is csintalan maradt. ► Az imposztor 50 éves suhan- ? cot már nem elégítették ki <j azok a csínyek, amelyeket a J helyi signoritákkal követett el, (sőt, mint pletykálták, a tüzes i vérű dél-amerikai lányok is ielégedetlenek voltak a csínyei- ivei. Ezért határozta el tábor- inokunk, Rinaldo Pepito Gon- 5 zales ... stb., hogy egyéb paj1 kosságokkal próbálkozik. ► Kedve szontyolodott a kis 2 huncutnak egy helyre kis ál- 5 lamcsínyre. Ez ugyanis aJctuá- 5 lis volt már, mert Dél-Káoszig ban két hete egyfolytában ) uralkodott egy labdarúgó-csa- \pat, amely egy sikeres puccsal i ragadta magához a 25 pezetát * tartalmazó államkincstárt a 1 Lopez püspök vezette Üdvhad i sereg-kormánytól. r Rinaldo Pepito Maria stb. (tábornok elutazott az USA-ba 1 kedves jó nagybácsikájához és \ megvallotta neki tervét. A ► nagybácsi megértőén viselke2 dett. Közismert demokrata lépvén azt vallotta, hogy egy sza , jt bad országban mindenkinek , t joga van egy kis államcsíny- ■ ? hez. Ezért adott fegyvert an ■Ának idején Lopez püspöknek i ► is, aki a segítséget két teljes (búcsúval és feláldozással [ í szorozta. Természetesen ő iftWKPíf* 0 iobdarvu'-: nyomtatja. A sebész kívánságát szerint akár folyamatosan, t akár előre meghatározott idő- í közökben tudja jelenteni és ? rögzíteni a vérnyomás értékét, 5 illetve változásait. Az „adat- 5 közlés” szünetedben viszont aí műszeren zöld fény vibrál ál- ? landóan a beteg szívműködé- 5 sének ritmusában, amiből az( orvos egyetlen pillantással^ megítélheti, hogy mindent rendben van-e. Ha valami gya- s núsat észlel, a műszeren egyet- t len gombnyomásra műsoron J kívül is” megjelenik a vémyo-< más pillanatnyi értéke. Ha* pedig maga a műszer követ-( keztet akár a vérnyomás zuha-j ’ násszerű csökkenéséből, akár, ! más tünetből életveszélyre,1 minden körülmények között | azonnal -jelzést adhat, mégpe-j dig nemcsak azzal, hogy piros. íriber ••«■lennék meg rajta a1 v .űnjegycK --n- külön | ríasztóKur - fdgjnlllaclésávBl:-a,. A szakirodalom szerint sehol a világon nincs elődje vagy versenytársa annak a Műszeripari Kutató Intézet által szerkesztett elektronikus műszernek, amely műtét alatt ellenőrzi és „jegyzőkönyvezi” a beteg vérnyomásának és további két élettani funkciójának alakulását. . A berendezés, amelyet Szakács Gyula villamosmérnök irányításával az intézet logikai tervező csoportja fejlesztett ki, a műtéteknél általánosan használt vérnyomásmérő készülék észleléseit átszámítja higany- miliiméterre és „digitális módszerrel’*, vagyis számjegyekkel közvetlenül ezt az értéket mutatja, sőt rögtön papírra is Elektronikus vérnyomásmérő i és műtéti jegyzőkönyvelő berendezés ? öcséddel felmentünk — emlékezik most, húsz év múlva az egyik akkori tizennégy éves, Sólymos Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatásánál! csoportvezetője. — Felmentünk, s azon nyomban elcsípett bennünket egy vidám, fiatal orosz legény. Megijedtünk, de csak hadart valamit ismeretlen nyelvén és nekünk menni kellett. Nem akart ő semmit, csak hogy segítsünk. Mi bele is jöttünk és egész nap halott katonákról szedtük a fegyvert és szállítottuk a Grónay utcai szovjet parancsnokságra. Estére megpakoltak minden jóval és hazavittek bennünket. Emlékszem, 'hogy mi mit kaptunk otthon, mármint a pincében a mamánktól... ?! IGEN, EMLÉKSZEM. Hoztak egy üveg kölnit is és véletlenül beleöntötték a féltve óvott 10 literes lábas pörköltbe. Egy hétig ettünk kölnis pörköltet. Ma nemigen tudnám megenni. De lassan-lassan mindez elmúlt. Felszállingóztunk a pincéből, berendezkedtünk, megkezdődött az iskola. Emlékszem, a biztonság okáért januárban még a légópincében folyt a tanítás. Az édesanyák reményteljes szívvel kocogtak reggelente a piacra, d ha sikerült valami jót, ehetőt venni, náluk boldogabb nem volt a földön. Feljöttünk a pincéből, s igyekeztünk kiszellőztetni a dohot, a pinceszagot ruháinkból, fejünkből. ... teltek az évek, emlékekké szelídülteik a nehéz napok, s most, húsz év után a hajdani kamaszokkal beszélgetek. Hol jártak azóta, mivé lettek, a pincedakók meddig értek húsz év alatt. — Talán számolt sem tudnék adni erről a két évtizedről, úgy elrepült. Olyan sok minden történt, olyan sok mindent átéltünk; hogy aligha lehetne rendszerbe foglalni. Ha majd egyszer beszedni fogok a fiamnak róla, nehezen és összevissza tudom csak elmondani a húsz év történetét. — Sólymos Ferenc emlékezik. — Elvégeztem a kereskedelmit, Dank- szakmába kerültem, kitüntetést kaptam, ma csoportvezető vagyok. A fiam 11 éves. Ez történt. Különösebb gondom nincs, és nagyon ritkán emlékezem a pincei hetekre . — ÉN TANÍTOK. Harmadikos képzős voltam, amikor a pincében együtt magoltuk a német szótárt, aztán elvégeztem a főiskolát, két gyermekein van, Budapesten élek. Nyugodt nagyobb megrázkódtatásoktól mentesek a napjaim, s ha s pincére gondolok, kicsit erősebben szorítom magamhoz £ gyermekeimet Csak ók ne érjenek olyat! Most tudom mái teljes egészében felfogni, milyen is volt! — Sólymos Márii szavait azt hiszem, mindannyian elmondhatnánk. „Csak ők ne érjenek ilyen heteket, hónapokat ...” Hevesi (Hágen) István száza dós, a Budapesti Honvéd ifjúsági vízipóló-csa,patának az edzője. amolyan sportmindenes nem tudott elszakadni a sporttól. — Kerít végeztem én is, min a barátom. Vízipólóztam. Tíz évig voltam válogatott kerettag, részt vettem a melboume és római ohmpián, egy olim-- IGAZÍTSÁK össze az órá- at! Pontosan délután négy -kor mindenki feláll, kispár- !csz a fejére, kinyitja a szá- i, úgy élegzik, mert pontban ifó’ akor robbantjuk a oss ztin n plom-kaszám y át! A német szavalt fordító .jrógyszcrész valahonnan Er- tíélyL->1 menekült a családjával, s máífélfczáz magával rettegve gond.-!' a délutánra. Mi [- erekek voltunk. Nem kicsik, . nem elég nagyok ah- ^k>z, hog.1 felmérjük, mit is jelent körülöttünk a háború. Egerben nem volt nagy bombázó. - nem volt semmi retteneu ■ munkra hát a háború izgaín érdekes, szokatlan és furcsa „ lapot volt, amiből az volt az egyetlen konkrét és felfogható, hogy nem kellett iskolába járni. Amikor a „német” bejött a Telekessy utcai gombás pincébe —, ahol gombák helyett mi szorongtunk.—, bizony csak íz- gátat, kíváncsiságot érzett a gyereksereg. Még nevettünk is etnogy «képzeltük, hogy a mél- tóságos asszonyék milyenek lesznek párnával a fejükön és látott szájjal?! És vártuk a robl st. A fiúk egy óvatlan pü: an megléptek, s a Ivz plom padlásáról kato- rt; - b ekkel tértek vissza. — Kar értük — mondták, bár Soha senki nem síelt azokon a 1>* < a háború utáni télen. Egyszóval ott éltünk másfél “százan a pincében. Szigorúan, kesrtok szerint raktuk le a matti« szalmazsákokat a fal rx-r én. nem nagyon kevere- úe:.i úr is szolga. Nem volt pe- •iV. so különbség: ők is, mi is P*r.ce’jt arak voltunk, akik -. a jól beosztott mécses ’ ingj. elentette a nappalt, s be eb ú, ák, az éjszakát Mi 12 —11 ( •<= iek, akkor németül ta- srviíu: t Magoltuk a szótárt, ; ■ r :■ pincével szemben lévő T -kon megszoktuk a német géppi >. ;k i-állást, lakásainkban a ől bf. -• pdezkedett németeket 'éi PISTA (azóta Hevein és tíz évig válogatott ®) kitalálta, hogy tanul- roszul, hátha... ? Volt 'Iső világháborús hadibácsi a pincében, aki i Ite a tanítást, de Radi- uán csendőr ezredes le- i. kurzust Tétlenkedtünk. Kárt áztunk, dominóztunlc, sak- koztunk, ha láttunk, meg Nyí- ■> ' < vas tunk. Halinakötésben. Ö v lt a „divatos”. A ík állandóan portyáztak. Rgyi nap aazal a hírrel jöttek, böf. a németek hajtják a Vö- rö'-ituirty utca felé a rengeteg b - Tevén terelik a csordát! elrohantunk, megbámul- jzben a rádió már jelez- to giriadó't, s percek múlva i' laltak a szirénák. Nem na i hederítettünk rá, meg- *r-' t. Csak felnéztünk az ég- Akavatott módon állapítottuk meg, merre húznak a nehéz zúgású bombázók. Aztán vége szakadt a „nyugalmas” pinceéletnek. Felettünk megszólaltak a gépfegyverek — Mi van? — Mi lesz . . . ? .Hajnalban egy orosz orvoskapitány jött le, körülnézett, németeket. keresett, nem talált, szó nélkül elment. — Mi nem vártunk tovább, Hová lettek a pincelakók
