Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
Kuba, term liber ta.., Hat új növényfajt fedezett fel Vietnamban Dr. Pócs Tamás, az Egri . Tanárképző Főiskola növénytan tanszékvezető tanára fiatal ember. 1956-ban végzett az Eötvös Lóránt Tudomány- egyetem biológia—kém i a szazső, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus. Pócs Tamás az ő tanítványa, A magyar botanikusok jó híre eljutott szerte a világba... De eljutott dr. Pócs is: többi a Nemzeti Múzeumhoz kerül. Cserelátogatásként a főiskola vendége volt több hétig Then professzor, a hanoi egyetemről. motorkerékpáron bejárta a környező népi demokratikus országokat Egy-egy helyen többször is megfordult gyűjtőútjai során. A legnagyobb élményt azonban 1963. augusztus- szeptember- és októberében a Vietnami Demokratikus Köztársaságban eltöltött három hónap jelentette számára. — A két ország Tudományos Akadémiájának kutatócseréje folytán kerültem kL Már 1959 óta foglalkozom Vietnam növényt óidra j zárral. Két évig jártam nálunk tar nuló vietnami diákokhoz nyelvet tanulni, de az rettenetesen nehéz. Inkább franciául beszéltünk egymással odakint — meséli a fiatal tanszékvezető — mintegy 25 ezer rovart és ötezer példány növényt gyűjtöttem é# hoztam haza. A növényekből kétezer példány a főiskola növénygyűjteményét gazdagítja majd. A dzsunkáján Miklós. — Bármerre jártam, bárkivel beszéltem, mindig csak a legnagyobb szeretettel, megbecsüléssel, hálával emlegették a koreaiak hazán— Ax idén a tervek szerint megint mentem volna áprilisiban. Már kiküld i ük előre két ládáiban az egész felszerelésünket. De a jelenlegi feszült délkelet-ázsiai helyzetben egyelőre elmaradt az utazási Hű maradt a magyar botanika jó híréhez: négy új trópusi mohafajt, két új virágos növényfajt fedezett fel és írt le. Nemhiába ment ki külföldi gyűjtő- és tanulmányútra: új felfedezéseivel' bevonult a botanika tudományának -nevei” közé. Gyarapította nemcsak hazánk, a vietnami botanikai tudományos intézetek növénygyűjteményét is, hiszen a több példányban gyűjtött növényegyedek egy része a vietnamiakat illeti. Egyszóval: segítette a vietnami botanikusok munkáját. — Ha enyhül a nemzetközi helyzet, hamarosan újból utazom. gm ii ■(! i ii «itfi«*! pXíJPJSXmSRS) tökéletes magyarsággal egy koreai. Beszélgetni kezdték, az orvos azt is elmondta, hegy ő szinkronizálja a magyar filmeket, és ilyen területen is teljes együttműködés alakult lei közte és a szinkronrende- 7Ő koreai onw vöröH, kát. Elmondja, hogy került barátságba egy koreai orvossal, aki nálunk végezte az egyetemet, kitünően beszélt magyarul, és szívesen emlékezett az itt töltött évekre. Oldaltáskát akart vásárolni egy üzletben, de sehogy se tudta megértetni magát Aztán váratlanra megszólalt mellette--oj *■* ..—-a — till ŐSZ— sze melegedtek a koreai szerelőkkel, úgy vált közvetieneb-. bé a kapcsolat. Még esküvőre is meghívták, ami valóban nagy kitüntetést jelentett. És még hosszasan idézi az emlékeket, ázol: mind egy talajból fakadnak, a koreai— magyar barátság ezer kilométereket leküzdő és felmeiegítő valóságából. Amerika szabad földje: Kuba. Másfél év a trópusi éghajlat alatt, másfél év a testvéri nép között, másfél év szaktanácsadói munka ezer üzem működéséhez. Alig több mint tíz magyar szakember között dr. Székelyhídi/ István is ott van először egyedül, majd a családja is megérkezik Gyöngyösről. — Hogyan vélekednék rólunk a kubaiak? — ismétli a kérdést most, egy fél évvel a visszaérkezés után az ősz hajú, de fiatalos arcú főmérnök. — Hívnak vissza engem is, de szinte mindegyikünket, akik ott voltunk náluk. Ez talán mindennél többet bizonyít. Majd Fidél Castro szavait idézi, aki az első személyes találkozásukkor megfogta a vállát, én ennyit mondott: — Ismerem a testvéri magyar nemzetet. Guevara iparügyi miniszter sokszor említette előtte a „segítő testvért”, a magyarokat. A kisebb epizódok közül az ismeretlen kubaiak figyelmességének, irántunk megnyilatkozó szeretettnek példájára elmondja, hogy a kávéházban szinte egyszer sem sikerült a „dupláját” kifizetnie, mert mindig volt valaki, aki megelőzte. Kubában ez természetes gesztus a vendéggel szemben. Amikor pedig azit is megtudták róla, hogy magyar, szinte vége, hosz- sza sem volt a sok kérdésnek: mindent akartak tudni rólunk. A beszélgetésnél jelen voltak a család tagjai is. A húszéves Éva a kubai fiatalokról tesz említést. Keresd a jelzőket, hogy minősíteni tudja az irántuk tanúsított figyelmességüket. Azokról a Magyarországról hazaérkezett fiatal kubaiakról, akiket a magyar követOtren nap alatt negyven honéért Lehoczky Éva és Szabadi József, megyénk színházlátogató közönségének két kedvenc énekese, az elmúlt télen ötven napos vendégszereplésen volt a Szovjetunióban. Ez alatt az idő alatt fantasztikus teherbírással tettek eleget a meghívásoknál: — negyven koncertet adtak! Leningrad, Moszkva, Jalta, Odessza, Szevasztopo.1... — Itt talán álljunk meg egy pillanatra, mert ebben a hősi városban volt a legnagyobb sikerünk. Titka: mi voltunk 1917 óita az első külföldi művészek a városban. Ilyen sikerre nem emlékszem pályafutásom alatt — mondja Szabadi József. — Luganszk, Zaporozsec, Lemberg, Vinácia, majd sok más város, végül Uzsgorod, ahol a rádió felvette teljes műsorunkat, s azóta is minden vasárnap hallhatjuk a Szív küldi- műsorukban. — Lehoczky Éva egyébként rutinos külfóldjáró, saját számolása szerint legalább harminc esetben járt a német rádió és televízió, s a :német színpadok forgatagában, mindenütt sikerrel. — Élményeinkről szólva talán a legérdekesebb az volt, amikor a 10 űrhajóssal és feleségeikkel találkoztunk. Csák azóta is azon törjük mindketten a fejünket, vajon a két ség fogadásán ismert meg, elmondja, hogy valóságos honvágyat éreztek Magyarország iránt, ahol éveken keresztül tanultak. És csak a legjobbakat mondták rólunk, de nem kötelező udvariasságból. Amikor Székelyhídi doktorék visszaindultak Kubából, a repülőtéren kint volt a búcsúztatásukra a minisztérium minden munkatársa. Ajándékokkal halmozták él mándanmyiukat, és ott álltak a déli, tűző, trópusi napon órákon át a repülőtér nyitott teraszán milicista egyenruhában, amíg a gép a magasba nem emelkedett. Aki volt már trópuson, csak az tudja megérteni, milyen tartalmat takar ez a látszólagos udvariassági forma. Amerika szabad földje, Kuba, hálás szeretettel gondol mindig a segítő testvéri magyar népre. kán. A Nemzeti Múzeum növénytárának volt munkatársa addig, amíg Egerbe nem került. Tudományos kutatási területe a növónyfűidrajz. Hazánkban tudvalevőleg hires botanikusok egész sora tevékenykedett: Kitaibel Pál, Borbás Vince és a maiak közül a legnevsebb: Soó ReA hősi munka eredménye: szocializmust épitő, egyre gazdagodó, szabad Magyar- ország. Munkánk eredményei világraszólóak s valóban a világ szeme van hazánkon. De nemcsak hazai eredményeink, hanem hazánk fiainak külföldi szereplései is öregbítik jó hírnevünket. Most azokat mutatjuk be akik Heves megyéből jutottak el a világ legtávolabbi pontjaira is, hogy tudásukkal művészetükkel jó szolgálatot tegyenek a népek közti barátságnak, a békének. Jellegzetesen távol-keleti eredetű poroelánszobrok. ötvösmunkák selymeik, képeik árulkodnak arról, hogy a Gyöngyösön laikó Adamik Miklós Ázsia legmesszebb; tájait járta meg. — Majdnem egy évet tölAz emlékek Valóságos mesébe® tájak, meredek sziikHaosúcsok, a tenger kék hullámain billegő dzsunkájk. riasfiöldön bivaly- lyal szántó paraszt, csdpkémostani űrrepülő köztük volt-e, mert erre nem emlékszünk. Tyitov arra kért meg, hogy tanítsam meg a „Hej cigány...”- ra, s ő megtanít űrrepülni. Az első könnyebben ment — emlékezik Szabadi József. — Nagyon kicsi a világ. Rengeteg magyarral, sőt egrivel, és miskolcival találkoztunk. Lehoczky Éva előtt a jövő évad áll már. A télen ismét járt a Német Demokratikus Köztársaságban, a berlini rádió készített felvételeket vele, s járt Lipcsében, Drezdában is. 1965 őszétől egy esztendőre viszont a Karl-Marx-Stadt-i operába szerződött Mozart - szerepekre. — Tervünk egy újabb hathetes turné a Szovjetunióban, ahol mi is nagyon megszerettük vendéglátóinkat, s ők is megszerettek bennünket. Forró sikerekre emlékezünk, minden lépésünkön szeret et ük és megbecsülésük kísért, a mi mindenkor szívesen emlékezünk a sok munkában, de rengeteg élményben gazdag ötven napra. — így foglalta össze Lehoczky Éva a hét hetet, aminek szerepléseit több mint ötvenezer szovjet ember nézte, hallgatta lőttem a demokratikus Koreában — ad felvilágosítást a család feje. — Két magyar eredetű gyér szerelésében vettem részt Az egyiket Phenjánban. a másikat Kuszábban csináltuk. Most éppen öt éve, hogy a küldetésem lejárt. A fél évtized' távlatában is elevenek még az emlékek, a safe fénykép pedig bizonyít zett tetőzetű évszázados pagodák néznék ránk a fényképekről. de a gépi közvetítésé emlékek között modem gyárak, iskolák ig beszédesen bizonyítják a népi demokratikus Korea fejlődését — A magyar orvosok alapozták meg jó hírünket a testvéri, távol-keleti országban — emlékezik Adamik Hírünk a világban
