Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-30 / 101. szám

Bemutatkoztak az egri szimfonikusok a Líceum zenetermében rozott egyéniségét már novem­beri hangversenye alkalmával méltattuk: a barokk muzsika, a barokk ornamentika és dallam­világ közel áll egyéniségéhez. Kelemen Imre összekötő szö­vegét tartalmasnak találtuk, a művek karakterét szövegköz­léssel is vázolta, a szerzők ko­rára és művészetére jellemző vonásokat említette meg Az egri szimfonikusok a hang­versennyel — s ez elsősorban Rezessy László érdeme — kel­lemes meglepetést okoztak azoknak, akik az egri zenekul­túra fejlődésében és egy maga­sabb színvonalú együttes meg­teremtésében joggal bizakod­nak. (farkas) Az Egri Tanárképző Főisko­la, a TIT és a városi művelő­désügyi osztály által rendezett crgonahangverseny-sorozat zá­róest jére szerdán került sor a lí­ceumi zeneteremben. Ez alka­lommal hallottunk első ízben egész estét betöltő műsort Egei város szimfonikus zenekarától. Alig napokkal ezelőtt lehet­tünk tanúi annak az elmélyült zene- és ének pedagógiai mun­kának, amelyet a főiskola ka- marakórusának hangversenyén vehettünk tudomásul. Ügy lát­szik, sikeres szervező munkát végzett a főiskola — élén Re­zessy László karmesterrel — az egri szimfonikusok életrehozá- sáért és fejlesztéséért is. Azon lehet vitatkozni, hogy egy ilyen létszámú zenekarnak lehet-e hangversenyt adni a főiskola zenetermében. Az akusztikai méretek csalt kamarazenélésre és éneklésre nyújtanak lehető­séget, mégis úgy gondoljuk, hogy az egri szimfonikusok in­dítása a kijelölt úton helyes és komoly reményekre jogosíthat. Az est műsorát az egri szim­fonikusok kezdték Vivaldi C- dúr szimfóniettájával. Vivaldi az olasz barokk zene kimagasló egyénisége és betetőzője, aki ma inkább a nagyszerű harmó­niákat felvillantó concertoban él és liat. Rezessy László főis­kolai tanár karmesteri törekvé­se a Vivaldi-mű esetében első­sorban barokk zene hibátlan megszólaltatása volt. A főiskola női kara Maren- tie (Alkony és Tavasz), Monte­verdi (három tétel a Scherzi Musicali-ból) és Purcell (Pász­tor, pásztor) műveit adta elő. Tar Lőrinc karvezető eredmé­nyesen törekedett a művek lí­rai mondanivalójának kifejezé­sére. A Monteverdi-műveknél Jász Pál, Lévai Zsolt, Asztalos Ló- ránd, Farkas István és Ocskay György működték közre. Händel F-dúr orgonaverse­nyét és Mozart D-dúr zenekari crgonaszonát-áj át Kovács End re orgonáművész játszotta, az egri szimfonikusokat Rezessy László vezényelte. Érdekes összehason­lításra adott okot a két mester- mű: amíg Handel az improvi­záló, szárnyaló barokk mester, akiről Romain Rolland költe­ményt írt, addig Mozart orgona­szonátája a fenséges vonzását jelenti a hallgató számára. J. S. Bach 158. kantátájának basszusáriáját Borissza Páléne­kelte a főiskola női karának és vonósok (Jász Pál, Farkas Ist­ván) kíséretében. J. S. Bach János passiójának zárókórusát nemrég hallottuk a főiskola kamarakórusától. Most az orgona és az egri szimfoni­kusok a már említett akuszti­kai korlátok miatt túlmérete­zetten egészítették ki a művet átéléssel előadó, de a zenekar­hoz viszonyítottan Ids létszámú kórust Kovács Endre orgonajátékát, technikai felkészültségét, hatá­r Újítással időt, pénzt és anyagot takarítanak meg A gyöngyösi XU-es aknánál az újítók fóruma az Újítási Híradó. És ez a legolvasottabb faliújság is egyben. Népsze­rűsége érthető, mert itt minden betű és szám azt hirdeti: „Többet ésszel, mint erővel.” — De nemcsak időt, pénzt, anyagot, fáradságot takarít­hatunk meg ötleteinkkel, javaslatainkkal, újításainkkal, ma­gyarázza meg a bevált közmondást Horváth József lakatos csoportvezető, az szb. újítási felelőse. Nemcsak az üzem látja hasznát az újító munkának, hanem a javaslattevő is, hiszen szép összegek kerültek már eddig is kifizetésre ki- sebb-nagyobb újítási díjak formájában. Horváth elvtárs maga is többszörös újító, így tapaszta­latból is beszél. Ugyanakkor nagyon szerény ember, saját újításait csak futólag említi, pedig Horváth elvtársnak a leg­utóbbi társas újítását, amelyet Várkcmyi Rudolf villanysze­relő csoportvezetővel együtt újítottak, nagy jelentőségűnek tartják a szakmában. Horváth elvtárs szívesebben beszél inkább munkatár­sairól, büszkén sorolja az önköltség csökkentését és a mű­szaki fejlesztést szolgáló javaslattevők között: Vincze István lakatos csoportvezetőt, Kocsis Kálmán szalagos csoportveze­tőt, Gálái Zoltán villamosvezető, Pataki József trafókezelö, Prágai Imre lakatos nevei mellett a bányászújítókat: Le- hóczky János, Hortobágyi Sándor, Kovács Ferenc vájárokat. Hagy része van Harváth elvtársnak és az újítási bizott­ság felvilágosító politilca-i propagandájának abban, hogy Mérai Károly üzemmérnöknél, az üzem újítási előadójánál egyre-másra jelentkeznek a javaslattevők. Egyik-másik újítás még csak aféle ígéret, fejlődésre, fejlesztésre vár, mégis minden egyes beadott javaslat kedves az üzem vezetőinek, mert értékes lehet az egész üzemnek, sőt a népgazdaságnak is. L. Elekes Éva IftffUIOdfK Szülők és óvodások a padban Hetenként egyszer, csütör­tökön délután öt óra előtt ap­ró kis fiúcskák és lánykák mennek Gyöngyösön a Városi Művelődési Házba édesanyjuk vagy édesapjuk kezét fogva. A nagyra nyílt gyermeksze­mekben a kíváncsiság és az ijedtség keveredik egymással. Tanító nénik és óvó nénik várják a vendégeket; a szülő­ket az egyik, a gyerekeket a másik helyiségbe irányítják. Előfordul, hogy a kis csöppség ezája legörbül, szeméből öklöm- nyi könnyek potyognak, ami­kor a biztos menedéket nyújtó anyai kezet el kell engednie, és egy eddig még teljesen is­meretlen, idegen néninek a kezét kell megfognia, aki ugyan kedves szavakkal biz­tatja, de viszi magával, el az anyukától, be egy nagy szo­bába, ahol már több hasonló sorsú kisgyerek ül megszep­penve, gyanakodó tekintettel nézegetve maga körül. Az idegen néni érdeklődik: — Mondd a neved, édes! — Én nem mondok semmit — harsan a kisfiú hangja a néma könnyek között. — Ha tudni akar valamit, kérdezze meg anyukát! így kezdődött, aztán mese­szóval és énekkel, játékkal folytatódott, miközben a fe­szülő gyermekvállak eler- nyedtek, a könnyek elapadtak, és már a mosoly ült ki a ki­pirult arcokra. Miközben a kicsik játszot­tak, próbálgatták a helyes ülést, a jelentkezés módját és más egyéb hasznos tudnivaló­kat, amikre majd az iskolában lesz szükségük, a másik helyi­ségben a szülők hallottak az iskolai életről, annak sokféle részleteiről a tanító nénitől felvilágosító szavakat. Bármily furcsán hangzik is, előkészítő tanfolyam ez a szü­lők és a gyerekek részére, olyan kisgyerekeknek, akik nem jártak óvodába, de szep­temberben már átlépik az is­kola kapuját. A cél „csak ennyi: felkészíteni a nagy ese­ményre, eloszlatni esetleges kételyeket, nyugalmat, meg­nyugvást adni gyereknek, szu^ lőnek egyaránt. A városi Nőtanács ötlete volt a tanfolyam, Alberti Ala- dárné szorgoskodott miatta, ő szervezte meg az előadásokra az óvó néniket és a tanító né­niket, de Sütő Jánosné, me­gyei vezető szakfelügyelő is örömmel adott támogatást. Az első „foglalkozás” végén a dühös kisfiú ennyit mondott a búcsúzáskor az óvó néninek: — Maga jöjjön egy hét múl­va is! Nem is volt rossz. Csak egy óra telt el közben. (gmf) A járásiban 1962-ben alakult az első szocialista címért ver­senyző kertész-brigád 8 tag­gal. 63-ban már hét ilyen bri­gád volt, az idén lényeges a változás, 10 termelőszövetke­zet 21 brigádjának 200 tagja tűzte ki célul, hogy elnyerik a szocialista brigád címet. Az elnökség tagjai vállalták egy- egy brigád patronálását. A bevált munkamódszerek az új termelési eljárások be­vezetése érdekében a mező­gazdasági osztály tapasztlat- cserék megtartását tcrvezi. így a brigádok megismerkedhet­nek egymás munkamódszerei­vel, s ez segítséget ad a jobb eredmények eléréséhez. Zbiskó Vilmos tudósító Termelési tanácskozás Hatvanban Termelési tanácskozást tar­tott a MÁV hatvani kocsijaví­tó műhelye. Az értekezletet Regős János nyitotta meg, majd Horváth Ferenc műveze­tő ismertette pz eredményeket. Az első negyedévi tervet túl­teljesítették a kocsijavító dol­gozói. Jó eredmények vannak itt a társadalmi tulajdon óvása te­rén s az állomás területén el­ismeréssel nyilatkoznak a mű­helyről. Természetesen tovább kell még javítani a fegyelmet és fokozottabb gondot fordíta­ni a munka minőségére. Mi­után a dolgozók megvitatták a problémákat, a művezető is­mertette a következő negyedév tervét. A termelési tanácskozá­son a műhely dolgozói java­solták, hogy Kocsis Sándort terjesszék fel Kiváló dolgozó jelvényre. Kopka Mihály Hatvan Szocialista üzem Sírokban A Mátravidéki Fémművek- • nél bensőséges, szinte csalá­dias ünnepélyen avatták aa üzem első szocialista üzemré­szét. A jó munka eredménye­ként az energiaüzem nyerte el elsőnek ezt a megtisztelő cí­met. Az ünnepséget Pákh László, az üzem vezetője nyi­totta meg, majd a vállalatve­zetőség részéről Szilágyi Ernő méltatta az energiaüzem dol­gozóinak jó munkáját, s elis­meréssel nyilatkozott a szo­cialista szellemről. Az ünnepségen az energia­üzem valamennyi dolgozója családostól vett részt, az ünne­pélyt disznótoros vacsora, majd hajnalig tartó tánc követte. Schön Ferenc Sinok A Pozsonyi Bűvéssegyütíes Pétervásárán Április 22-én vendégszerepei Pétervásárán a pozsonyi bű­vészegyüttes. A művelődési ház vezetői kis aggodalommal tekintették az előadás élé. hi­szen Pétervásárán nem könnyű hétköznap este közönséget ösz- szellőzni. A szervezők termé­szetesen megtettek minden tő­lük telhetőt. A kétórás műsor minden igényt kielégített. Nevetés, vi­dámság, elismerés kísérte Po­zsonyi mester működését. A műsor fénypontja a mágikus lebegő szőnyeg a kutyával. A műsor végén a közönség vi­haros tapssal köszönte meg a pozsonyi együttes nagyszerű műsorát Sallai Sándor Pétervására umsMQműísgai Elüzem lett az Ivádi Állami Gazdaság 1965-ben ismét élüzem lett íz Ivádi Állami Gazdaság. A megtisztelő címet már a ko­rábbi években is elnyerték, és akikor megfogadták, hogy még öbbet, még jobban dolgoznak, logy birtokukban maradjon az álüzem cím. A fáradozás sikerrel járt, ma lesz az élüzem-avatás. Az illami gazdaság megkapja a 3ZOT vándorzászlaját, a mun- sában élenjáró dolgozók a ki­tüntetéseket, jutalmakat. Az ünnepséget a Sámdor-réten ártják központi kiküldött ad­ja át a zászlót, és utána a gaz­daság megvendégeli dolgozóit. A gazdaság dolgozói ismét ílhatározták, úgy dolgoznak, hogy az élüzem cím és vele a rándorzászló, birtokukban ma. rádjón. Pur gél József Pétervására r Elüzem-avatás a hevesi vasútállomáson Az állomás dolgozóinak jó munkája, a szállítófelekkel va_ ló szoros együttműködés ered­ményeképpen a MÁV Hevesi Állomásfőnöksége elnyerte az élüzem címet. A felszabadulás 20. évfordu­lójára. majd a miunka ünne­pére vállalásokat tettek a dol­gozóit, a vállalásokat teljesí­tették is. Az állomás dolgozói ma este tartják élüzemavató ünnepségüket, amelyen részt vesz a debreceni MÁV Igajzga- tóság küldötte is. Az ünnepi beszédet Fejes Gábor állomás- főnök tartja majd, beszámol az eredményekről. A jó munka elismeréseként az állomásfőnök Kiváló dolgo­zó jelvényt, 12 dolgozó pedig pénzjutalmat kap. MÁV Állomáisfőnökség Heves Huszonegy brigád versenyez a szocialista címért A Hazafias Népfront hevesi járási bizottsága és a Nőtanács közös ülésen tárgyalta a járá­si tanács vb mezőgazdasági osztálya oktatási előadójának tájékoztatója alapján a járás termelőszövetkezeteiben mű­ködő szocialista brigádmozga­lom helyzetét. GONDOK Most nem megyek el táncol­ni. Ezt a kört kihagyom. Igaz, nem is valami szimpatikus ma esti partnerem, de ő kért fel először. Azóta, mint egy kis alázatos kutya, ragaszkodik hozzám. Alig kezd a zenekar, már szalad. Most is hogy fész- kelődik! Pedig még csak pró­baképpen, a levegőben suhog­nak a dobverők. Most. Ugrik, és siet... — Szabad? — Pihenek. Most nem tánco­lok. De hamar elment. Váratla­nul érte a hideg zuhany. Pe­dig nem haragszom rá. Miért neheztelnék? Csak nem több egy tárgynál. Nem jelent töb­bet. Inkább ülök. Ebben el sem lehet fáradni, mint az állandó lökdösődésben. Beszélgettünk. Ez volt a látszat. Mondatok hullottak, s lényegében nem mondtunk semmit. Egy jó ész­revétele volt csupán. Igaz, ezt is félve kérdezte: „Miért hordasz melltartót? Nem divat. Csak ront rajtad.” Nem me­gyek el táncolni. Annak ellené­re, hogy igaza van. Nem ezért haragudtam meg. Egyáltalán nem haragszom. Csak nem tán­colok. Miért? Most ilyen a kedvem. A hangulatom. Anyának, ha elmesélném, felháborodna, hogy miért nem vágtam ezt a fiút pofon? Nem volt ebben semmi szemtelen­ség. Csak igazság. Igen, a té­nyek, a valóság természetes közlése. Anyám... Ja, igaz, övé a melltartó. Agyon is ver­ne, ha észrevenné, hogy nem hordom. Pedig szűk. Erről nem tehet. Bájosabb vagyok tőle — J Ki ez? Ki lehet ez? Egy férfi. Szétnéz. Áll az ajtóban. Kevés a hely. De itt, tőlem nem messze, van egy üres asztal. Észreveszi? Igen. Idejön. Itt megy el mellettem, s aztán leül. Nem veszi le az Orkánt, cigarettára gyújt. Lazán kö­tött nyakkendője kicsit félre­csúszott, de az jól áll neki. Vermuthot iszik. Nem szalma­szállal. Egy hajtásra. A karcsú citromszelet bűnbánóan tapad a pohár fenekéhez. Férfi. Vele elmennék tán­colni. Ki lehet? Gyakran já­rok ide, de még nem láttam. Vár valakit? Remélem, nem. Még nem vett észre. Csak ne lenne most ilyen lapos a kon- tyom. De mosás után mindig- ilyen. Igazán felvehettem vol­na a jersey-ruhámat, az sok­kal jobban áll. Az ötvös kar­perecét is otthon felejtettem. Már a kapuban jutott eszembe, lusta voltam visszamenni. Férfi. Erre nézett. Észrevett? Nem. Más irányba fújja a füs­töt. Most. Sikerült. Csak diszk­réten mosolyogtam, s pillan­tása, ha csak rövid időre is, de megpihent arcomon. Milyen jó, hogy tegnap kinyomattam ezt a kellemetlen pattanást itt az orrom alatt. Miért nem veszi le az Or­kánt? El akar menni? Ne men­jen. Maradjon. Jó lenne tán­colni. Még csak öt perce „is­merem”, de biztosan jól tán­col. Milyen lehet a hangja? Megint idenézett! Vagy té­vedek? Csak mert ezt szeret­ném, beképzelem. Marad. Kigombolja az Or­kánt Jai de jól De visszaül MOKÉP igazgatóságának. Elin­tézéséről levélben értesítjük. Markolt János, Apc: Kérésére az OTP megyei igazgatósága kivizsgálta a pa­naszt és megállapították, hogy a nyomtatvány valóban hibás volt. A tájékoztatás szerint azonban anyagi kár nem éri önöket, s ügyüket a napokban már el is bírálják. Szlovák Pál, Gyöngyös: Panaszát továbbítottuk a vál­lalat megyei központjának, kérve, hogy tegyék meg a szük­séges intézkedéseket. Nagy Piroska, Eesed: A tavaszi miunkákról szóló .tudósítást megkaptuk, s közöl­tük is lapunkban. Várjuk újabb leveleit. Jávorfalvi Sándor, Kampóit: Panaszát kivizsgáljuk, mun­katársunk a kivizsgálás során személyesen is felkeresi majd. Jle.a&leiíikl%&L — A MÄTRADERECSKEI községi Vöröskereszt-szervezet a párt, a tanács és a tömeg­szervezetek vezetőivel ebben az évben is megszervezte a vér­adónapot. A község dolgozói közül kétszázan jelentkeztek, s a megyei véradó állomás dol­gozói 46 liter vért vehettek le a jelentkezőktől. (Kun Lajosné,- Sirok.) — NAGYMAMÁK NAPJÄT szervez a hatvani városi Nőta­nács. Május 5-én fehér asztal mellett látják vendégül a nagy­mamákat, s műsorral köszön­tik őket. (Hatvani Ferencné, Hatvan.) — DR. BUGA LÁSZLÓ ér­demes orvos tartott előadást Karácsondon a művelődési ott­honban. Előadását a helyi földművesszövetkezet felkéré­sére tartotta „Egészség' az esz­tendőben” címmel. Az előadás után három egészségügyi és egy szórakoztató filmet vetí­tettek. (Dán Gyula, Kará- csond.) — MÁSODIK HELYEZÉST ért el a Hajtóműgyár KISZ- szervezete az elmúlt évi kongresszusi munkaverseny­ben. A gyárban dolgozó KISZ- fogazóbrigád szintén a máso­dik helyet érdemelte ki. A KISZ-alapszervezet és a brigád ezért jutalmat és oklevelet ka­pott. (Nyircsák András* Eger* Cseh Gyula, Mátrafured: 1 Panaszát kivizsgáltattuk, a 1 javítás késedelmét alkatrész- hiány okozta. Értesülésünk sze­rint a centrifúgát már feladták . címére. Eged István, Tamalelesz: : Panaszát kivizsgáltatjuk és a i kivizsgálás eredményéről levél- ; ben értesítjük. Miután több , ilyen értelmű panasz érkezik, ] illetve érkezett, munkatársunk részletesebben foglalkozik majd az üggyel. j Hipszki László, Hatvan: Panaszát továbbítjuk a . Iszik egy kávét, ő vezet. Majd fizet. Mondd meg neki, ked­ves Jenőkém, hogy a kocsiban várom... Elment... A férfi... Nagy dolog! Hogy felizgul­tam. Igyekezni kell. Nem anya miatt, az a legkevesebb. Va­lamit lódítok. De két tételt még át kell vennem tőreiből. Hol­nap már nagyon esedékes a fe­lelés .., Olasz István Nem veszi le. Nyolc óra, mennem kellene. Anya már vár. Üjabb cigaret­ta. Sok lesz. Ügy látszik, erős dohányos. Elaludt a gyufa. Kis buta láng. Másodszorra sike­rült. Feláll. Erre jön. Felém. Elvisz táncolni? De Orkánban van. Jön... Az asztalomnál éri utói a pincért. Hanyagul magyaráz: — Mindjárt jön Éva. Itt van a szomszédban, A fodrásznál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents