Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
ifjúság szocialista nevelésének szampon tjából. Társadalmunkban igen nagy tudatformáló szerepe van 32 irodalomnak és a művészetnek s e területeken is vannak kiemelkedő eredményeink. Egyeí művek azonban a szocializmus eszméitől való eltávolodást kispolgári nézeteket, vagy világnézeti közömbösséget, kiábrándultságot és pesszimiz. must, vagy álforradalmi türel. metlenséget tükröznék. A he. lyes álláspont az, hogy korunkban az irodalom és a művészet csak akkor töltheti tx társadalmi hivatását, ha tudatosan és következetesen a szocialista realizmus alapján áll ha tehát a valóságot a mags lényeges tendenciáiban ragad, ja meg és tükrözi. Ezen belül igen sokféle stílusáramlat lehetséges. A párt nem avatkozik bele az írói és művészi alkotómunka műhelykérdéseibe de mint társadalmunk ideológiai és politikai vezető ereje állásfoglalásaival az irodalomnak és a művészetnek is ad eszmei irányítást. Időszerű ideológiai felA adataink kijelölésének azt kell eredményeznie, hogy fokozódik a párt kezdeménye, ző irányító és szervező tevékenysége a szocialista építő- munka és az ideológiai harc támasztotta problémák elméleti, marxista kidolgozásában, s erősödik az az eszmei munka, amely a tömegeikre legnagyobb hatást gyakorló ideológiák: a kispolgáriság, a nacionalizmus. a vallásos világnézet leküzdésére irányul. Az agitációs és propagandamunkának is bátrabban és kezdeményezőbben kell szembeszállnia a téves felfogásokkal, a demagógiával, a demoralizáló nézetekkel. Az iskolában és a sajtóban, á tudomány és a kultúra területén folyó ideológiai munka, a Központi Bizottság irányelveinek szellemében, megújult erővel fáradozik azon, hogy egész né. pünkkel elfogadtassa a marxista világnézetet, meghonosítsa és érvényre iuttassa a szocialista erkölcs követelményeit, s megtanítsa az embere, két szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni. Csak a falak maradnak;;? Bizonyára örömmel fogadták az egriek a lapunkban megjelent híradást, amely arról tudósított, hogy jön a Todd AO. A Todd AO Mike Todd- nak, a híres amerikai film- szakembernek panoráma filmfelvételi és vetítési eljárása, amelynek lényege: a hagyományos 35 nim-es filmszalag helyett 70 milliméter széles film és 30 méter, erősen homorú vetítővászon használata. Az elkövetkezendő időben jó hosszú távra eldől az egri Vörös Csillag Filmszínház sorsa, s az új filmtecnikai bravúr bizonyára megnyeri a közönség tetszését. Addig azonban még eltelik néhány év... A filmszínház ugyanis teljes átalakításra, felújításra szorul. Szélesíteni kell a nézőteret, új tetőszerkezetre van szükség, új padlózatra, gépházra, szellőző-berendezésekre, mellékhelyiségekre és természetesen új gépekre röviden: tehát csak a falak maradnának, — de még az sem bizonyos. A szakemberek véleménye szerint körülbelül fél év szükséges a tervezésre, és két év a kivitelezésre. A felújítás két-három millió forintba kerül majd, de ki tudja, nem emelkedik-e négy-, sőt ötmillióra is a végösszeg 1968-ra, amikorra a tervek alapján megnyílhat az újjávarázsolt egri filmszínház. És akkor lesz tágas nézőtér, ízléses berendezés, 70 milliméteres Todd AO. De mégsem lesz minden igényt kielégítő, modern filmszínház ... Félmegoldás lesz csupán! Félmegoldás lesz néhány millióért, mert tágas, kényelmes előcsarnok, a közönséget ^iszolgáló különféle helyiségek híján a mozilátogatók továbbra is az utcán ácsorog- va várhatnak az előadások- ra, mert továbbra is az épületben marad a gyógyszertár és a virágüzlet. Nem szabad félúton megállni! A Vörös Csillag Filmszínház jelenlegi formájában elavult, felújításra szorul. De nem minden áron és nem azonnal. Csak akkor, ha megvannak egy modern filmszínház kialakításának a feltételei. Ha a gyógyszertár és a virágüzlet helyiségeivel is rendelkezhetne a tervező, nem lenne megkötve a keze és a fantáziája, akkor valóban modern filmszínház nyithatná meg a kapuit, bárom vagy négy év múltával. Akkor és csakis így érdemes kivárni ezt az időt, s vállalni azt a sok bosszúságot, amelyet a két-három éves építkezés okoz, többek között a Vörös Csillag Filmszínház átköltözését az úgynevezett Rossztcmplom épületébe. Ezekben a napokban folynak a tárgyalások, 9 ezután készül a vázlatterv. De egyelőre még csupán a filmszínház jelenlegi helyiségeivel, és a moziüzeml vállalat irodáival rendelkezik a tervező... Azért szólunk idejekorán — még nincs késő —, nehogy antikorra elkészülnek a tervek, s drá"a pénzen felújítják az épületet, máris elavult, korszerűtlen legyen az újjáalakított filmszínház! Aggodalomra, sajnos, van okunk. Nemrég került „papírkosárba” a Vörös Csillag Filmszínház két évvel ezelőtt készült felújítási terve és dokumentációja, amelyért közel hatvanezer forintot fizetett ki a vállalat. (ntárkusz) Valóra vált terveink A mezőgazdaság szocialista átszervezése után állattenyésztésünk minőségi javítását, a törzsállomány kialakítását, a tartási és gondozási körülmények javítását tűztük ki célul. A komlói Május 1 Termelőszövetkezet baromfiállománynak egy részét és az új ba- romfiőlakat láthatjuk a képen. Ez a példa is igazolja, hogy főbb célkitűzéseinket valóra váltjuk. Egy év a mérlegen Mit bizonyít a karácson«!! Kossuth Tsz munkája ? Bármerre megy az ember, a földeken mindenfelé serénykedő munkacsapatokat láthat. No, akad bőven tennivaló is. Van olyan hely, ahol a tavalyról kint maradt kukoricaszárak között játszadozik a szél. De ettől eltekintve az időszak, a tavasz, „barikádra” hív minden olyan tsz-tagot, aki ad valamit a becsületre, vagy a pénztárcára. Karácsondon is néptelenek az utcák ezen a délutánon. Mindenki a határban van! — mondják itt is, ott is a kér- dezősködésre. Üresek a Kossuth Tsz irodái is. És igy van ez rendjén, mert ahol komoly munkát végeznek, nem hiányozhat a vezető sem. Végre Hegedűs János párt- titkárral sikerült találkozni, de már véle is menőfélben. Nem régi ember ő még a tsz-nél — csupán a második tavaszt számlálja itt —, de azért neki és a brigádokban dolgozó ötven kommunistának tekintélyes része van abban, hogy a Kossuth Tsz ma stabilabban áll, mint tavaly. A tennivalókról beszélgetünk. Illetve a beszélgetés kezdetén azokról a tényezőkről esett szó, amelyek tavaly ilyenkor súlyos problémát jelentettek. — Bizony főtt a fejünk, hogy miképpen kerítsünk drótot Lene—Moser-féie szőlőtelepünkhöz. De sikerült. Sőt már az új telepítéshez is beszereztük. Fejlődik is a szőlő szépen. — Ha jól emlékszem, tavaly a szemes takarmány hiánya okozott gondot. Felszabadult mosoly suhan át a titkár arcán. — Az is a múlté! Tavaly sem az volt a baj, hogy nem termeltünk. Csak hát akkor természetbeniként ki kellett osztani, mert így tudtuk biztosítani a tervezett negyven forintos munkaegység értékét. Ezért az állatok abrak nélkül maradtak. — És mi a helyzet most? — Bőven élég lesz újig. Igaz, hogy a szálas takarmánnyal nem dicsekedhetünk, de silótakarmánnyal és szársiló-készítéssel majd pótoljuk. Mindent egybevetve el kell ismerni, hogy egy év alatt lényegesen javult a karácsondi Dózsa Tsz gazdasági alapja. Ahol tavaly még húzni kellett egyet a „nadrágszíjon”, most — ha nem is túl bőségesen —, de jut mindenre. Tavaly még előre álltak, a réseket tömögették takarmány- és egyéb kölcsönökkel, de most már tartalékot is találhatunk. Meg az emberek hangulata is más, jobb irányba halad a gazdasági fejlődéssel. A negyven forintos munkaegység minden agitációnál jobban bizonyítja a munka érdemét. Nincs szükség biztatásra. A szőlősorok között friss csatornák húzódnak. Ezekbe kerül majd a trágya. Tavaly 53 mázsás átlagot szüreteltek holdanként, és ebben az évben sem szeretnének kevesebbet számolni. A pillangóssal bevetett területeken vasfogú boronák húznak hosszú, egyenes csíkokat. Ahol pedig a puha talaj engedi, műtrágya kerül a zöldelló búzára, öt erőgép is dolgozik szinte éjjel-nappal, hogy megkönnyítse, illetve gyorsabbá tegye a tagság munkáját. Nagy vonalakban áttallózgattuk a szövetkezet munkáját. Elégedettek lehetünk a tavalyi problémák megszűnése miatt is. Csupán egy kérdés maradt függőben. Mégpedig, hogy családi művelés miként vált be a kertészetben? Az előbbiéhez hasonló elégedett mosolyból következtettem, hogy ezen a téren is jó hírt hallok. — A kertészetünk két évvel ezelőtt még ráfizetéses volt. Csűrtük-csavartuk, végre is kiosztottuk családi művelésre. Nem akarom részletezni a terméseredményeket, csak azt említeni, hogy a tervet teljesítettük. Most ismét követtük a tavalyi példát és a 95 hold paradicsomot családi művelésre adtuk. — Mennyit termeltek holdanként? — 110 mázsát... Mérlegre tettünk egy évet, és úgy gondolom, nem kell kommentár ahhoz, hogy vajon a serpenyő melyik oldalra billen. Büszkék lehetnek erre a karácsondiak, hiszen ami van, azt önmaguk szorgalommal és igyekezettel hozták létre. (Laczik János) Éljen és erősödjék a szocialista országok összefogása az imperializmus elleni harcban! cialista nemzeti összefogás keretében kommunisták és pár- tonkívüli materialisták együtt dolgoznak a hívőkkel. Tudjuk, hogy ezeknek többsége neveltetése folytán lett vallásossá, vagy bajaira keres vigaszt a hitben. Társadalmunkban megvannak a feltételei annak, hogy ha ezek az emberek bekapcsolódnak a társadalmi tevékenységbe, ha megismerik a szocializmus új erkölcsét, akkor meggyőző érveink hatására előbb-utóbb' megtalálják az utat a tudományos világnézethez is. Czéles körben, sokféle formában hat még nálunk a nacionalizmus. Vele szemben erősítenünk kell a szocialista hazafisagot, amely mindenekelőtt népünk szocialista vívmányainak, ezek nemzeti és nemzetközi jelentőségének tudatából táplálkozik, s amely eggyé- forrt az internacionalizmussal, azzal a meggyőződéssel, hogy hazai eredményeink és a világ haladó erőinek sikerei elválaszthatatlanul összefüggnek. Ezért erősíti népünk a barátságot a Szovjetunióval, mint a kommunizmust építő nagyhatalommal. a haladás úttörőjével, a béke fő védelmezőjével. S támogatja annak a szocialista világrendszemek az egységét, amely egyenjogú szocialista államok internacionalista közössége és szuverénitásuknak is legfőbb biztosítéka. Fontos tényezője országaink fejlődésének és egységének az, hogy tovább fejlesszük gazdasági együttműködésünket, leküzdve ennek akadályait. A szocialista országoknak harcolniuk kell a nacionalizmus, s elsősorban a saját országukban fellelhető nacionalista maradványok ellen. A társadalomtudományban eredményes harc folyik a marxizmus—leninizmus alkotó alkalmazásáért, a dogmatikus és revizionista nézetek ellen. Amikor hangsúlyozzuk, hogy a marxizmus a legutóbbi negyven évben Is fejlődött, ak_ kor egyúttal azt is látjuk hogy sok, az élet által felvetett új kérdést kell még feldolgoznia, sok vitás problémát kell tisztáznia! Amilyen örvendetes a szociológiai kutatások megindulása, olyan sajnálatos, hogy egyik-másik folyóirat szociográfiai jellegű írásai torz. elriasztó képet festenek a mai társadalmi valóságról. Mások divatossá teszik a polgári ideo_ lógia „modem” termékeit. Némelyeik viszont túl egyszerűnek mutatják be a szocializmushoz vezető utat. E hibák kiküszöbölése fontos feladata ideológusainknak, különösen az lyik arról, hogyan hat az életkörülmények javulása az emberek gondolkodáséra? ., El polgári asodást okoz” — mondják egyesek. Mi elutasítjuk ezt az álradikális felfogást, az azonban tapasztalható, hogy ha némelyek olyan keresethez jutnak, amelyet nem érdemeltek ki munkájukkal, akkor ez valóban erősíti a kispolgári önzést és haszonlesést. „A magasabb életszínvonal automatikusan növeli a szocialista tudatot” — mondják mások. Ez sem igaz. A szocializmus tettekkel való igenlését, a szocialista tudatosodást megkönnyíti ugyan az anyagi körülmények állandó javulása, de fontos feltétele a céltudatos, friss, rugalmas eszmei politikai nevelőmunka. És szükséges a tervszerű, szocialista munkaszervezés, s az, hogy a dolgozó valóban a magáénak érezze üzemét, községét. Ehhez sokoldalúan tovább kell fejlesztenünk társadalmunk szocialista demokratizmusát. Az elmélet művelőinek ma fontos feladatuk, hogy ennek módozatait tanulmányozzák. Annyi máris megállapítható: megvan a lehetősége és a szükségessége is annak, hogy hatékonyabban nyilvánuljon meg a szocialista demokrácia választási rendszerünkben, parlamentünkben, tanácsainkban, a központi irányítás és a helyi Önállóság jobb összehangolásában. És ami a legfontosabb: abban, hogy a dolgozók közvetlenebbül és aktívabban vegyenek részt a közügyek intézésében. Ide számítva természetesen a gazdasági ügyeket, az üzemek, termelőszövetkezetek, hivatalok és intézmények irányítását. Ezzel tovább növekszik a munkásosztály vezető szerepe ismert jobban érvényesül a párt politikája, amely a dolgozók akaratát fejezi ki. Az apolitikusság, a közügyek iránti közömbösség a kapitalizmus káros eszmei öröksége: egyik megnyilvánulása a kispolgári szemléletnek, amely még ma is széles körben hat, s amelyet Nyugatról jövő hatások is táplálnak. Ez ellen elsősorban a szocialista viszonyok tökéletesítésével, eszmei harccal küzdünk, úgy azonban, hogy türelmesek vagyunk azokkal szemben, akik még nem érkezek el a szocializmus tudatos vállalásáig. Elítéljük a vallásos ideológia elleni harc kapcsán tapasztalható türelmetlenséget és opportunizmust. Terjesztjük a tudományos világnézetet, cáfoljuk a vallás mai érveit, bíráljuk az egyház képviselőinek azokat az állásfoglalásait, amelyek politikánkkal ellentétes törekvéseket tükröznek. De a szoAz MSZMP Központi Bi- ^ zottsága néhány héttel ezelőtt megvitatta a párt időszerű ideológiai feladatait. A vita eredményeit összefoglaló dokumentumot azonban nem öntötte határozat formájába. Irányelvekként tette közzé, a párt elméleti folyóiratában, a Társadalmi Szemlében. Miért történt ez így? Azért, mert feladatainkat s köztük a szocialista tudatformálás feladatait, már a párt VIII. kongresszusa meghatározta. Nem új, ettől eltérő határozatra van tehát szükség, hanem annak vizsgálatára, mit valósítottunk meg ebből. Továbbá: nem lehet minden ideológiai kérdést határozattal lezárni. Az Irányelvek éppen arra ösztönöznek mindenkit, aki szellemi életünk valamelyik területén dolgozik, hogy tovább tanulmányozza a kérdések megoldásának legjobb módját. Ezzel és a ma legfontosabb kérdések kiemelésével tovább élénkítik ideológiai munkánkat. Az elméleti munka megjavításának elengedhetetlen előfeltétele az ideológiai front pártvezetésének erősítése. A párt a munkásosztály ideológiáját képviseli, annak az osztálynak nézeteit, amely a szocializmus teljes felépítésének fő társadalmi ereje. A munkásosztály ideológiája, a marxizmus—leninizmus a proletárdiktatúra első percétől kezdve a társadalom vezető ideológiája. A szocializmus alapjainak lerakása arról tanúskodik, hogy a nép egésze elfogadja, helyesli a szocialista építés fő céljait. Ez egyben a párt vezető szerepének erősödését is mutatja. Azt a közeget, amelyben ma az ideológiai munka folyik, az jellemzi, hogy a szocializmus alapjainak lerakása óta tovább növekedett a dolgozó tömegek szocialista tudatossága. Szép eredményeket értünk el a kultúra területén. Ámde változatlanul küzdenünk kell a dogmatikus és a revizionista nézetek, különösen az imperialistáknak a szocialista országok belső gyengítésére irányuló 4,fellazítás!” taktikája ellen< Ez és * nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult vita is megkívánja az állandó és szívós eszmei küzdelmet, az ideológiai munka megjavítását. Az ideológiai munkát szocialista építésünk hatékony segítőjévé kell tennünk. Véget kell vetnünk az ideológiai munkában gyakran tapasztalható bátortalanságnak, lassúságnak, passzivitásnak, az ismert tételek mechanikus ismételgetésének. A mindennapos termelő- munkának eszmei vonatkozásai között sok vita foFontos dokumentum az ideológiai munkáról
