Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-25 / 97. szám
A szabadság és szerelem fái két a hentesekkel, kocsmára- sokkal, kávésokkal. Ilyenko» aztán a mester áldomást fizetett, a céhlegények ihattak. Innét is a mondás: „Nagy céhcó volt!” Vagyis a céh fizetett: Die Zöch zahlt. A nóta meg zengett: „Ma van Jakab-nap, Ma iszik a pap, de a a szegény mesterlegény Csak amikor kap”. Hát a szerelem? Sókágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állítatták kedvesük háza elé. Egy 25 évvel ezelőtti tanulmányban — Szend- rey Zsigmomd írta — megtudhatjuk: hol, hogyan. A magyar vidék a francia szaabdságiakkal egy időben — zöld ágakat vagy nyárfát, vagy jegenyenyárt (csak fehér fát!) állított május elsején. Voltak községek, ahol csak egy közös fát állítottak a legények, s arra a sok ajándékot. Van község, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Ha a legények nem tudtak megegyezni, ki a falu szépe, összeverekedtek, de előfordult az is, hogy megegyeztek és — két fát állítottak. A fát, például Pest megyében, a fiúk a lányoktól kérik — ő díszíti, s ezzel is kimutatja, mennyire kedveli a legényt — de másutt szerzik. Nógrádon az a fő, hogy szerzemény legyen. Van, ahol a lányok kendőit kötik a fa tetejére és a legények célbalövöl- dözik az ágaikat, s közben kiáltják kedveseik nevét, kinek a kendőjét akarják levenni. A Mátra vidékén az elutasított kérő is állít májusfát a lány ablaka elé. De bosszúból: száraz karót, vagy meszelőnyelet. Jászon a lány csak akkor hagyja ablaka alatt nappal is a fáit ha elfogadja a legény ajánlko- zását. Rákospalotán — régen — ahány lány egy háznál, annyi fát állítottak nekik a fiúk. ★ Kötözik, díszítik szerte az ón- szagban a fákat. Ezret, tízezret Színes szalaggal, csokorral, virággal, örömmel, szerelemmel. Kőbányai György Tizenötmillió forint közművesítésre Gyöngyösön, a Mátrában, Hatvanban és Egerben Az idén tovább folytatják megyénk közművesítését, melyek során különféle felújításokat végeznek — és új létesítményeket helyeznek üzemibe. Az ÉM Közmű és Mélyépítő Vállalat 63. számú gyöngyösi építésvezetősége 1965. évre tiSóregi Béla széltől cserzett, napbarnított arca, kemény kötésű alakja és hatalmas tenyere — amely inkább hasonlít egy vasmunkáséhoz — sehogyan sem illik az irodai kör. nyezethez. Pedig otthonosan ül az írógép mellett, jegyzetelt böngészi és diktál. Gyors szá- mításoikat végez közben a noteszában és a felsorolt nevek mellé már mondja is a számokat. Mondatai nem minden, esetben szabatosak, az irodai kötöttségekkel, a levegővel sem tud barátságot kötni. Mindez látszik rajta, önkéntelenül elárulja, hogy munkaköri feladatai között az irodai munka a szükséges rosszak közé tartozik nála. De készül a jelentés, amit a tamaőrsi Dózsa Termelőszövetkezet vezetőségének készít Sőregi Béla bri- gádveaető. Szeretne túl lenni rajta, hiszen száz meg száz feladat várja őt a határban, ahol munkaidejének jelentősebb részét nap nap után eltölti. Ébresztő hajnalban Bemutatkozáskor máris megtudom tőle, hogy a növénytár, mesztésben dolgozik és 132 tagú brigád gondjáról-ba járói gondoskodik, szervezi és irányítja a munkáját. — Fél öttől talpon vagyok, C(C,Y brigádvezető L-K-7 1 NAPJA 1965. április 25-, vasárnap — mondja — mindennap hajnalban kelek, kidob az ágy magából. Milyen munkája lehet egy brigád-vezetőnek ilyen korán? — Ötkor már a lóistállóba mentem, a brigádhoz vezényelt fogatasakat eligazítani, övék a legfontosabb feladat, a szállítás. Annak pedig pontosnak és megbízhatónak kell lennie. Megvártam míg befognak, úgy mentem tovább, a brigádtagok munkahelyeire, mert hatkor már megkezdődik a munka a határban. Burgonyát ültetünk. Géppel. Mentem egy fordulót, ellenőriztem, hogy meglegyen az előírt tőszám. Amikor ezzel végeztem, mentem a Csárdamajorba a krumplival dolgozó asszonyok munkáját ellenőrizni. Közben a kukoricavetéshez készülő talajmunkát néztem meg. Nem tapasztaltam hiányosságot. Egyéni problémáikról gondoskodtam. Elröppent a délelőtt. Még nem ebédeltem, de két óráig, a brigádvezetői eligazításig, elkészítem a nyugdíjasok háztáji földterületéről szóló feljegyzést. Az eligazításon a főagranó- mus végzi a munkaelosztást, a gépeket és a fogatokat igazítja el a brigádok között. Másnap kukoricát vetnek, ehhez kap fogatot a Sőregi-brigád is. Több gépet irányítanak talaj- xnunlkára. Tájékoztatják köl_ csönösen egymást a további feladatokról és az előző munkák végrehajtásáról. A meteorológiai előrejelzésben bízva válnak eL Kétszáz kilométer egy nap alatt Kövessük Sőregi Béla útját, hova viszi a kötelessége ebéd után? — Vissza az embereim közé. Egy nap nem is elég sokszor, hogy minden munkahelyre eL jussak. A területünk ugyanis elnyúlik a Tárná innenső részén, a község északkeleti határában, Az apáti határ a leg- nagyobb, légvonalban nyolc kilométerre vannak az irodától a földjeink. Hogy a brigád munkáját megfelelően szervez, ni és irányítani tudjam, ahhoz be kell járnom mindennap. Közben mindig van probléma és azt menet közben kell megoldani, ha azt akarom, hogy ne legyen fennakadás. Régebben kerékpárral közlekedtem, de túl fárasztó volt és nem vezetett eredményre minden esetben. Két éve vettem magamnak ' motorkerékpárt. a szövetkezet ad hozzá gumit és üzemanyagot. Most ezzel járok és a kis jármű megszolgálja magát, van olyan nap, hogy kétszáz kilométerrel mutat többet egy mozgalmas munkaidő titán a kilómé, teróca. Meddig tart a munkaideje? — Hatig dolgoznak az emberek a határban. Addig nem hagyhatom egyedül őket. Este felkeresem még a mumkacsa- patvezetőimet és kijelölöm a másnapi munkákat, úgy kerülök haza. Ha nine» valami ü lésem... A község dolgozói ugyanis tanácstagnak választottak, tagja vagyok a vb- nek, a községi pártvezetőségnek, segédrendőri szolgálatot látók el. Ha nem keli ülésre mennem, akkor este nyolc kö_ rül már otthon, vágyók. Kisircda a zsebben Sőregi Béla kabátzsebét is, mint a többi brigádvezetőét, jegyzetekkel, igazolásokkal és kimutatásokkal kitömött irattárca nyomja 3d. Mire jó ez a sok névsor és előrejelzés? — Ez a mi .Jdsirodánk”. Képtelenség mindent fejben tartani, ezért hordjuk magunkkal a legkülönbözőbb iratokat. Kezdve a területváffla- lásck, a háztáji területek feljegyzéseit és a panaszokat, a feladatokat, mindent megtalálunk, amire nap közben szükségünk lehet. Ennek alapján dolgozzuk ki otthon a másnap, ra szükséges engedélyeket, egyéb papírokat. Hét éve brigádvezető, hét éne nap nap után vészi Sőregi Béla ért a megfeszítő munkát Tizenhárom éve tagja a szövetkezetnek. az iparból jött haza. dolgozni. Kezdettől fogva irányított, 1958-ig úgy. hogy maga is elvégezte a rá háruló munkákat, aztán függetlenítették. Nyolc általánosa van, mezőgazdasági szaktanfolyamokat végzett, most nagy elfoglaltsága mellett is a Marxista —leninista Esti Egyetem élőké szítőjére jár. Negyvenkét éves, van egy 14 éves kislánya, aki jelesen tanul az iskolában és aki nagy terveikkel tovább akar tanulni. Felesége szocialista munkacsapat vezetője a szövetkezetben, a községi Nőtanács titkára és több társadalmi funkciót is betölt emellett. A családfő, ha a szövetkezetben vasárnap nincs munka. a község fiataljait oktatja az MHS lövészeti szakosz_ tályában lövészeteket vezet. Vasárnap hajnalban magához veszi a vadószpuskáját és szenvedélyének őL, úgy, hogy ki-ki kacsint a brigád földterületére: hétfőre tisztában legyen a sürgős feladatokkal. Lapozza a szakkönyveket, de szakközépiskolára már nem érez magában elég energiát, amíg sok éves gyakorlatával érvényesülni tud, munkájának él, utána átadja az irányítást olyannak, alti többet tud. Nem .fog szégyenkezni, mert felelős beosztásában mindennap tett valamit azért, hogy jobbak legyenek az eredmények, problémák nélkül éljenek a hozzá beosztott családok. P, El zenötmiMió forintos munkám kapott megbízást. Novák István építésvezetőtől nyert értesülésünk szerint — Gyöngyösön jelenleg a Sárhegy-óldal- ban készülő 1000 köbméteres víztároló befejezésén dolgoznak, a 3/1-es főnyomóvezetéket építik (amely az új víztárolót a félvezető és gépgyár medencéjével köti majd össze), a 14- es számú kúthoz vezető vízcsatorna utolsó szakaszának építését és a tavaly fúrt XI. számú kút gépészeti munkáit végzik. Ez utóbbi elvégzésére vállalás született az építők között: megígérték, hogy május elsejére befejezik a még hátralevő munkát, hogy mielőbb vizet adjon a városnak a percenként 400 literes teljesítményű új kút! Az említett kúton kívül — még az idén üzembe helyezik a XIV. számú kutat is. Az idei feladatok között szeretjei a mátraházi tbc-gyógyin- tézet vízmüvének rekonstrukciója is. A 900 ezer forintos munkát két hete kezdték, s a tervek szerint esztendő végére fejezik be. Ezenkívül még egy helyen végeznek nagyobb munkát a Mátrában: rövidesen sor kerül a parádsasvári gyermek- üdülő vízmüvének 2,2 millió forintos felújítására, korszerűsítésére. Május elején kezdenek hozzá a hatvani konzervgyár ipari vízellátásának megoldásához — amely nem kevesebbet, mint 3,2 millió forintot igényel. Hatvanban egyébként már jelenleg is dolgoznak a vállalat munkásai: 700 darab álutank- alapot készítenek csaknem egymillió forintért... Egerben tovább folytatják a már korábban megkezdett gázvezeték építését. A belterületek vezetékeinek kiépítésére ebben az évben 4,5 millió forintot költ a város. (terheket ró az igazgatóságra. A fenti problémákat napirenden tartják az igazgatóságon & igyekeznek mindent elkövetni hogy minél több gyermeke! tudjanak új környezetbe el he lyezni. A több évtizedes orvos: tapasztalat azt bizonyítja, hogyha az asztmás gyermekek ú; miUiőbe kerülnek, a környezel megváltozása az esetek többségében csökkenti az asztmás rohamokat és évek múlva teljes gyógyulást eredményez. Külföldön a Magas-Tátrában, aj NDK-ban és Svájcban például hat—héttől három hónapig terjed a gyermekek ápolási ideje Erre van szükség nálunk is Problémaként jelentkezik azon. ban, hogy az iskolaköteles korban levő geyrmekek tanulásál miképpen tudják a kezelés időtartama alatt megoldani. Dr. Branyiczki László igazgató főorvos, összegezve több külföldi tapasztalatot, ötletes javaslatot terjesztett elő. A népgazdaság erejéhez mérten létesítsenek iskolaszanatóriumot Kékestetőn. Az új szanatórium 14 miüié forintos beruházást igényelne Nyolc tantermében 240 gyermek tanítását tudnák biztosítani és ezzel egy időben megfelelő gyógykezelést is nyújtanának a számukra. Az iskolaszanatóriumban betegszobát is rendeznének be, ahol a gyengélkedő gyermekek nyernének elhelyezést. A beteg gyermekeik — ezzel a megoldással — az .iskolaév felét itt, a magaslaton tölthetnék el. Az igazgató főorvos javaslata eljutott a megyei tanács művelődésügyi osztályára, amely előterjesztést tett a végrehajtó bizottságnak a kérdés megvitatására. A végrehajtó bizottság pozitív álláspontot foglalt el és előterjesztést tett a minisztériumnak az iskolaszanatórium létesítésének szükségességéről. A Kékesitetőn, ahol évi átlagban csaknem háromszarta több a napsütés, mint az ország egyéb területein, kristályos, tiszta a levegő, nagyszerű a klímája, sok-sok légzőszervi betegségben szenvedő ember nyerte már vissza egészségét. Nem kétséges, hogy a legifjabb nemzedék, a gyermekek gyógyítása is szükségszerűen követeli a jelenlegi helyzet javítását. Bizonyos, hogy egészségügyi szerveink számolnak ezzel a reális igénnyel és az elkövetkező években lehetőséget teremtenek arra, hogy ez a számottevően elterjedt légzőszerv! gyermek-megbetegedések gyógyításához megfelelő feltétel álljon rendelkezésre. Endrész Sándor Tervek és gondok a légzőszerv! betegek „Mekkájában” Lesz-e iskolaszanatórium Kékestetőn? ■ zott időre elkülönítsük a meg■ szokott környezetétől, kritályos ■ levegőjű, magaslati helyen se■ gítsük egészségük visszanyerését. — Intézetünk befogadóképessége, sajnos a gyermekek részére meglehetősen korlátozott, a megbetegedések számához viszonyítva, mondhatni elenyésző. Mindössze 30 gyer- makágy áll rendelkezésünkre, ami egyhónapos ápolási időt figyelembe véve évente csupán 360 gyermek klimatikus kezelésére ad lehetőséget Köztudott azonban, hogy a légzőszervi betegségben szenvedőknek szükségszerű, hogy meghatározott időközökben visszatérjenek a magaslati gyógyhelyre, így ez a szám sem mutatja pontosan az évente kezelésben részesülőket — mondotta az igazgató főorvos. Végigmentünk az intézet folyosóin. A beteg gyermekek jelenlegi elhelyezése sem felel meg az egészséges követelményeknek. Kórtermüket ott találjuk, azon a szárnyon, ahol a felnőtteket is ápolják. Közös ebédlőben étkeznek, nincs külön szórakozó- vagy játszóhelyiségük. Az intézet mögötti hegyoldalban levő iskolában ugyan a beutalt gyermekek tanítását meg tudják oldani, tanulószoba, vagy egyéb kiegészítő helyiséget azonban kénytelenek nélkülözni. Milyen megoldás kínálkozik a magaslati gyógyhely befogadóképességének a növelésére? Az intézet bármily nemű fejlesztésének a lehetőségét évekig korlátozta a vízhiány. Ezt a problémát azonban sikerült megoldani. Nyolcmillió forintos beruházással végrehajtották az ország legmagasabban fekvő vízmüvének rekonstrukcióját. Gyakorlatilag tehát az egyik legnehezebb akadály elhárult a fejlesztés útjából. Maradt a másik, nem kisebb jelentőségű ' gond, az asztmás gyermekek befogadásának a növelése. Néhány társadalmi szervezet, intézmény dicséretre méltó, emberséges segítséget ajánlott fel. A gyógyintézet közvetlen szomszédságában levő ÉDOSZ-üdülőt és a Dózsa Sportegyesület síházát nyári szezonban átadják a beteg gyermekek számára. A három nyári hónapban így nyolcvannal tudják növelni a magaslati gyógykezelésben részesülő gyermekek számát. Az intézet területén kívül eső épületek megfelelő személyzeti ellátása azonban meglehetős gondokat, A larmotoros Ikarus autóbusz nehezen zihálva, prüszkölve kapaszkodik felfelé a Mátra meredek lejtőjén, alaposan kanyarok az út, míg elérjük az ország legmagasabb csúcsát, az 1014 méter magas Kékestetőt. Az olykor felhőbe burkolód- zó, avagy ragyogó napsütésben úszó hegyorom klímája, kristálytiszta levegője évtizedek óta gyógyhelye a légzőszervi megbetegedésben, az asztmában, bronchitisben, valamint a strumában szenvedőknek. A meredek hegyoldalban 1934- ben épült fed a mai kékestetői Állami Gyógyintézet első sejtje, amely azóta valóságos gyógyító kombinálná fejlődött. Egy-egy turnusban 300 ember gyógyulását segíti az orvosi tudomány és a hegység különleges mikroklímája. Az ide beutalt betegek klimatikus kezelése azt célozza, hogy a meggyengült emberi szervezet reakciórendszerét helyes mederbe terelje, elsősorban az időjárási tényezőkhöz való helyes alkalmazás révén. A gyógymód feladata: megszüntetni a helytelen reakciókat, távol tartani az ártó környezeti hatásokat, helyreállítani a vegetatív ideg- rendszer épségét, egyszóval edzetté tenni a szervezetet. A gyógyintézet kényelmes, szép szobáinak betegei között nemcsak felnőttek, hanem gyermekek is vannak. Különböző korosztályúak, asztmában szenvedő fiúk, leányok keresik a gyógyulásukat. — Vajon milyen feltételek állnak az intézet rendelkezésére az asztmás gyermekek gyógyításához? — ezzel a kérdéssel kezdtük a beszélgetést dr. Branyiczki Lászlóval, a gyógyintézet igazgatójával, a légzőszervi betegséged!: neves elméleti és gyakorlati tudorával. „ . . ... —. Azzal szeretném' kezdeni •— mondta az igazgató —, hogy az asztma gyakran előforduló betegség a gyermekek között. Statisztikai kimutatások s?.e ránt mintegy húszezer asztmás gyermek van az országban, elsősorban a bányavidékeken, a porosabb, szennyezet tebb levegőjű iparvidékek, városok és falvak környékén. Kórházainkban, gyógyintézeteinkben van lehetőség, megfelelő gyógyszeres kezelésre a légzőszervi betegségben szenvedő gyermekek számára. Ez azonban — az esetek nagy többségében — nem elegendő. Szükséges, hogy az ilyen gyermekeket meghatároTőlük vette át e szép szokást a pesti iparosság, céhek, mesterlegények. Május előestéjén, azaz délután, gyerekek járták az utcákat, végigdobolták a várost, és éneklték: „Lesz, lesz, Kötözik, díszítik szerte az országban a fákat. Májusfákat. Ezret és tízezret SziáLagokkal, füzérekkel, virágokkal és ágakkal. Májusi jelekkel: szabadsággal és szerelemmel. majales”. Másnap aztán a mulatságok! A májusfa tetejére már ajándékokat, pipát, kolbászt, kendőt aggattak, és aki elsőnek felmászott értük, megszerezhette. Igen, de a lehántolt, friss fát szappannal kenték, hogy síkos legyen. Május elsején, Jakab-napkor, az úgynevezett „Jákabos tisztes uraimék”, a városi tisztviselők kötötték meg az évi szerződéseÜldözésben, rabságban szü■ letett. Szabadségfa lett hát az ■ első neve. L’arbe de la liberté. Az első májusfát — talán — az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében az Újvilágba. Innét a hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben, visszatérve amerikai körútjáról, a plymouth-i kikötőben így beszélt róla: Az önök szabadságfája a May Flower — a miénk a Habsburgok akasztó- fája. 1790-tól aztán az Angliától elszakadt észak-amerikai gyarmatok példájára szerte a világban ültettek szabadságfákat Nyárfát vagy tölgyet, s növekedésük a szabadság feltörekvését jelképezte. A szabadság májusi ünnepeit e fák körül rendezték. Az 1848-as forradalmak után Németországban, Svájcban és Itáliában is elterjedt. És nálunk? Az első szabadságfát Pesten 1792-ben állították. Az akkori Újépület börtönudvarán francia hadifoglyok ácsolták, s hegyébe kitűzték a zöldágakat
