Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-03 / 79. szám
Ma este bemutató a Gárdonyi Géza Színházban Egy héíköziiapi, de nagy szerelem története Előzetes beszélgetés SÍK FERENC rendezővel Saergej szerelme felemeli és megtisztítja Válját. Szergej meghökkentő halála Válja régi szerelmét, Viktort is megne- laesíti. Szerelem és halál: bal lada. Arbuzov: IRKUCKI TÖRTÉNET című darabja — dráma két Készben, 21 képben — Szibériában az Angara folyó hatalmas víáerómű-építkezésén játszódik, de nem az ember és a folyó küzdelmét, hanem „egy nagy szerelem történetét” (a darab alcíme) mondja el. Az író — a mai szovjet drámairodalom „középnemzedékének” egyik legjelesebb, nyugati színpadokon is gyakran játszott egyénisége — talán legkedveltebb drámája. — Többféle módon lehet elfogadtatni a darabot. „Azért szeretem, mert ahány színpadon, annyiféLe rendezésben láttam” — idézd Arbuzov sza- waít Sík Ferenc, a darab egri bemutatójának rendezője. — Somstragédia? Nem. A történet hétköznapi. De mégsem az, mert a szöveg költői. Csak a Szovjetunióban történhet meg, de mégis európai, sőt egyetem- legesen emberi. Én így próbáltam értelmezni a drámát, és balladának rendeztem. Bárhol megtörténhet, de azért mögötte érződjön a sajátosam zamatosam, szibériaian orosz atmoszféra. Kocsis Árpád jelzett díszletei is — amelynek fő „pillére” egy minden képben egyforma, ugyanazon fal, más-más síkban való beállításával, a térnek mindig más-más képét nyújtja, — valóban jelezni fogják Szibériát: egy emelvény-rendszer fapálló-sorozata, és nyírfa. Kalmár Katalin jelmeztervezőnek nehéz dolga volt, hiszen egy mai hétköznapi történet nem játszódhat „jelmezekben”, de azért „utcai ruhában” sem. Sík Ferencnek ez első „színházi” prózai rendezése, (a főiskoláin vizsgaelőadásikénit rendezett már prózát, Merimee Az oltárt szentség hintája, és O’Neil Egy igaza úr című drámáját (bér Lendvai Ferenc társrendezője volt Az egri csillagoknál. Egri első évében — 1963-ban végzett a Szánművészeti Főiskolán. — a Koldusoperát, a Csárdásldrálynőt és a Doktor urat rendezte. Nagyon megdolgoztatta a színészeket. Igen intenzív munkát követelt. A mai bemutató előtt tíz nappal lazítani kellett az „ütemen”, de használt a kemény munka: harmadik főpróbát már nem is kellett tartani, ami igen ritkán szokott előfordulni. A rendező elégedett a színészek munkájával, úgy érzi, sikerült a szereposztás. A főszesrpeket: Kun Magda (Válja) a miskolci Nemzeti Színház tagja, vendégként alakítja (—sokat fog nyerni vele az előadás — mondja a rendező). Dariday Róbert Pécsett már játszotta Szergelyt 1961-ben (— egyáltalán nem volt fásult. Frissen, kedvvel tanult, próbált, új szánekkea gazdagította régi szerepét). — Paláncz Ferenc Viktort formálja meg (— mintha neki írta volna a szerző —). Lenkey Edit (— nem volt nehéz dolgom vele, sziinte önmagától csinálta ... —) és Fekete Alajos (évek óta első prózai szerepe: — küzdött érte, de úgy érzem, megoldotta — tesizi hozzá a rendező.) is főszerepet játszik. Jelentősebb feladatat kapott Kautzky Ervin, Csihák László, Hegedűs László és Bodor Annamária is. , Szavalókórus' És jelentős szerepe van a kórusnak; vagy mondhatnánk narrátornak is? — Félig narrátor, félig a cselekmény részese a kórus — tájékoztat Sík Ferenc — Az oroszos hangvételt elősegíti. Petii ő Gyula zenéje (14 tagú zenekar, énekkar és szólóénekesek), amely szinte „megágyazza” a darabot. Az Irkucki történet-et szin- te a világ minden táján, Angliában és Amerikában is sikerrel játszották. Nálunk is sikere volt többek közt a Nemzetiben, Pécsett és Kaposvárott is. Most Egeren a sor... Ahol a ma esti premier közönsége előtt felhangzanak az első mondatok, köztük a darab talán legfontosabb gondolata is: „... ha az ember szerelembe esik, kiegyenesedik mint virág a fényben ...” Berkovits György Azt is mondhatnánk, hogy lélektani nyomozás egy átlag angol és átlag tanár belső nyomorúságai után. Graham Weir egy angol kisváros középiskolájában angol nyelvet és irodalmat tanít. Tudása jóval több az átlagnál, de nem juthat feljebb, nem juthat máshová: a háború idején megtagadta a katonai szolgálatot és ezért börtönbüntetést kapott. Ez a tette gyávaság vagy egyfajta hősiesség volt? Graham Weir nyugodtan KÉT TALÁLKOZÁS Éj tv film Ma este mutatja be a televízió Dobozi Imre: új ív-filmjét, a Két találkozást. A szerző ezt mondja művéről: „Azokról a magyar forradalmárokról is kevés mű született, akik a polgárháború frontjain, főképp a Tanácsköztársaság leverése után, éppúgy becsületet szereztek hazájuknak és önmaguknak, mint később, a szocialista építés éveiben. Még kevesebbet írtunk azokról, akik közülünk — a Vörös Hadsereg katonáiként, tisztjeiként — fegyveresen jöttek haza, segítve eltakarítani mindazt, ami száműzötté tette őket Pedig ez a hc-zajövés nemcsak történelem, nemcsak emlékezés. Kétféle létezésmód, kétféle magatartás szembesítése is, egyszer forró találkozás, másszor a fel sem oldható dráma légkörében. Régóta foglalkoztat hozzányúlni ehhez a témához. Most megpróbáltam, s azt hiszem, a rendező — Keleti Márton — pontosan megértette e vállalkozás tartalmát — fejezi be nyilatkozatát Dobozi Imre, a film szerzője, A képen Besenyői Ferenc és Ajtai Andor a film egyik jelenetében. , viselni látszik a rátelepedő sors kényszerét. Élesen rajzolt mozgási körzete az iskola, az iskola után egy vagy több wishky a közelben, otthon pedig Anna, a felesége, az egykori párizsi pincérlány, akinek nem lehet gyereke. Graham Weir maga sem tudja, vagy nem akarja tudni, hogy körülötte minden alacsonyabb tőle, erkölcsi értelemben. Szereti évődő-zsörtö- lődő asszonyát, aki a szűkös anyagiak, a szegény körülmények miatt Graham gyávaságát okolja. Szereti a- gyermekeket az iskolában, ha már neki nem lehet otthon a sajátját szeretnie. A wishkyt is azért issza, mert a nem túl- erős felejtés enyhít a belső feszültségeken. Szereti kollegáit is, akiket próbál megérteni és elfogadni. Mindezért Anna, a felesége, de talán az élete térképén jelentkező emberek is félénknek, felszegnek, gyávának tartják. .Anna is, a gyerekek is viszonozzák Graham szeretetét, ezt az öncélúnak látszó emberi jóságot. Shirley is, ez a még nem egészen tizenhat éves bakfis szereti a tanárt Shirley nem álmodozik, hanem a rajongásból fakadó ravaszsággal közeledik a hozzá képest kétszer annyi idős férfihez. Graham nem akarja látni a lány szándékát, s amikor Shirley egyértelmű helyzetet teremt, a tanár akkor vizsgázik igazán elvekből és emberségből. Shirley nem bírja elviselni a visszautasítás megaláztatását és a tanár ellen a bírósághoz fordul. A tárgyaláson csomósodnak össze a szálak társadalmi kérdéssé. Az élettel szemben passzív tanár szenvedélyes filippikát vág ki a felnőttek ellen, a fiatalság védelmében. Nem a gyerekek a hibásak azért, mert nem másformák, hanem a felnőttek vétkesek, mert vad önzésükben és felelőtlenségükben megfeledkeznek a gyermekkel szembeni legelemibb morális és emberi kötelezettségükről. Shirley és Tompson, Mitchell és a többiek azért olyanok, amilyenek, mert a reklám, a pikáns sztárfotók, a plakátok és az útszéli ponyvairodalom hazug ideálokat termelnek. Ezt az egyre amerikánizáló- dó világról szóló őszinte véleményt a filmben nem .kisebb ember mondja ki, mint a nagy Shakespeare-színész, Laurence Olivier. Számunkra Olivier a nagy drámai alakí- tások'at jelenti. Itt, ebben a filmben sokkal szerényebb körülmények között, de magvas mondanivaló birtokában is a nagy jellemszínésszel ta- lálkozunak, akinek minden mozdulata, arcának nemesen egyszerű játéka az embert fejezi ki, akinek élettörvénye: megértéssel és szeretettel leélni az életet. Olivier nem harsog, amikor az emberi ha- zudozásban még rutintalan lány megbotlik saját vádjaiban, hanem bocsánatkérő arccal és hangon vádat emel azoic ellen, akik behunyják a szemüket az utca világa előtt. Graham szerint ugyanannak az erkölcsi törvénynek kellene érvényesülnie az iskolában, az otthon falai közötti mint a tárgyalóteremben, vagy — a templomban. Azzal nem oldódnak meg az erkölcsi problémák, ha tüzet kiáltunk, ha bűnbakokat keresünk, vagy nem veszünk tudomást az erkölcsi nyomorról, amely oly elegáns is tud lenni néha, külsőségeiben. A kitűnő francia színésznő, Simone Singoret játssza Annát, a meddőség tehetetlen gondjaiban és féltékenységében pácolódó asszonyt. Oda kell figyelni minden mozdulatára, mondatára, mert méltó partnere Olivier-nak. Shirley-t Sarah Miles alakítja élhihetően és bájjal. A magyar hangok közül Szakáts Miklóst és különösen Tolnay Klárit kell dicsérnünk. Árnyaltan azt adták hangban* amit a színészek arcán láttunk. A filmet Peter Glenvitte rendezte. A zaklatott fiú, Tompson futásán induló esemény és lélektani nyitás egy nagyon jó és őszinte hangvételű angol filmet vezet be. Tanulságul szolgál, ahogyan a rendező filmre viszi James Barlow regényét, ezt a társa- dalombíráló, a gyermekek világába beengedő írást. (farkas) BALCZER ELEMER: 12. Szón ja bemutatta Istvánt a vendégeknek. A prof eléje ment. — No, ennek örülök! Szonja egy boszorkány. Ha valamit a fejébe vesz, tűzön-vízen át véghezviszi. A lány a zongorához ült és négyes- Kamarazenét. Ősz- ben muzsikáltak szetanult, remek muzsikusok voltak. István mindenről megfeledkezve élvezte a zenét. Később teát kaptak a nagy ezüst szamovárból és süteményt. A társaság hangosan és gyorsan beszélt. István már sokat értett oroszul, de még nem mindent. Megfigyelte, hogy az asszonyok minden témához hozzászólnak és komolyan meghallgatják őket. Sőt, némely vitát Szonja döntötte el. Ez új volt Istvánnak. Az ő nőis- merőseit, ha előkelő társadalmi osztályúak voltak, csak a divat, a sport és a flört érdekelte. Az Emihez hasonlókat pedig a konyha és háztartás epró-cseprő gondja. Ezek a nők figyelemmel kísérték a harctéri helyzetet. A bel- és külpo- KtSkát Filozofáltak. Egyenrangú társaik voltak mindenben a férfiaknak. Nem voltak álszemérmesek. Hangosan nevettek a vicceken. — Igen. Ilyen a jövő asszonya. Ernát is ilyennek fogja nevelni, ha majd hazakerül A vendégek elköszöntek. Nagy csend maradt utánuk. A prof egy mély fotelben a kályha mellett ült. Szonja István mellé telepedett. Elgondolkozott. fátyolos szemmel nézett maga elé. — Fáradtnak látszik. Szonja —• IBtto meg István a csendet. — Nem vagyok fáradt. Kicsit rám szakadtak az emlékek. Tudja, ón is őrzök egy sebet... Felállt és egy fényképet hozott ki a másik szobából. Fiatal repülőtiszt mosolygott a képen. Életerő és gondtalanság sugárzott róla. — A férjem ... Egy hónapig él tünk együtt, akkor bevonult. Soh; többé nem láttam viszont. Még sírját sem tudom felkeresni. Lelő; ték a fasiszták. Senki nem tudja, bo zuhant le... István nézte a képet és nem tudott mit felélni. Hallgattak. A prol behunyt szemmel pihent. Szonja a tenyerébe hajtotta a fejét. Arcát megvilágította a kályh vörhenyes fénye. Szeme különös, furcsa tűzben égett. Ilyennek még István sohasem látta. — Nincs más vágyam, iránt a ha lálát megbosszulni. De ha minden fasisztát megölhetnék is, visszakaphatnám-e őt?! — Nem! A halottak nem támadnak fel. — Apropó! Maga hiss a túlvilágá életben? — Nem! Szonja határozott, csengő hangja halk, fátyolozott volt, amint újra megszólalt: — István! Ha magáit nem várná senki otthon, akkor... ugye, itt maradna? Velem... ★ összedugott fejjel vitatkozott ma is a három törzsvendég. Úgy hozzátartoztak ezek hárman a kocsma képéhez, mini a pecsétel abroszok, a légypettyes villanyégő, vagy a sűrű, áporodott sörszag. Minden vendég ismerte őt. Mackót. a széles vállú, birkanyakú óriást, lustán lehunyt, sunyi tekintetű szemeivel. Elmaradhatatlan társát — aki árnyékként követte mindenütt — Satnyát, a fekete képű, vékony vagányt A harmadik magas, esupaizom, lányos képű, szőke fiú volt Társai gúnyosan „Bárdnak” szólították. Hosszú ujjú, fehér kezével a lányos képű az asztalra csapott. A söcUesten szunyókáló kocsmaros felriadt Ravasz szemei megélénkültek. — Jó vendégek. Szórják a pénzt Igyanak csak — gondolta, amíg az asztalhoz ment. — Három féldecit hozzon a spirituszból. — szólt a Báró. — Igen! Három féldeci kisüsti szilva, — helyesbített a kocsmáros. — Várjon! — emelte fél szőrős kezét Mackó. — A szőke tündér hol van? Egy órája itt ülünk és nem jelentkezik. Nem a maga vörös képére vagyunk kíváncsiak, elhiheti! Kórusban üvöltöttek: — A szőke tündért akarjuk! A Báró ábrándosán meredt az üres pálinkáspoharakra: — Az ő kezéből még ez a szörnyű spiritusz is valódi konyak lesz... Össze-vissza kiabáltak. A nagy zajban észre gém vették, hogy nyílt az ajtó. Egy katona lépett az ivóba. Felhajtott gallért, gyűrött köpeny volt rajta és orosz szőrmesapka. Összedörzsölte kékre fagyott kezeit és a kályha mellé ült Senki sem törődött vele. — Várjanak! — nyugtatta meg vendégeit a kocsmáros. — A lány most a konyhában van. Vacsorát főz. Itt egyedül is győzöm a munkát — Mondja, vén orgazda! Honnan, szerezte ebbe a koszos lebujba azt a gyönyörű nőt? — kérdezte a Báró. — Mondtam már, hogy a rokonom! Erre újra kitört a hahota. — Hozzon magának is egy pohárral! S mondja el őszintén, hogyan került ide a nő. > A kocsmáros a sűrítéshez ment A katona a kályha mellett megszólalt; — Kaphatnék valamit enni? — A vacsora még nincs kész. Akar addig valami italt? — Ha teát kaphatnék... — Lehet. Rummal? — Jó egy fél rummal kérem. A vendéglős bekiabált a tálaló ablakon. — Egy teát kérek! A bádogpultra rakott négy félde- cis poharat és tdetöltötte pálinkával Egy horpadt pléhtálcán az asztalhoz vitte. Széket hozott magának is és leült. Kíváncsian meredt rá a három szempár. A kocsmáros fogta a poharát Koccintott a három vendéggel — Na, isten, isten ... Egy kortyra lenyelte az erős italt. Keze fejével megtörölte ritkás; stuceolt bajuszát. — Hát tudják, uraim, a háború sok fészket feldúlt... Sok ember lett otthontalan, földönfutó. Köztük én is. Egy házban laktam azzal a szerencsétlen nővel Űriasszony volt ám ez akkor. Valami gyárigazgató, vagy mérnök volt a férje, összebújva láttam őket mindig. Turbékoltak, mint a galambok. De hát jött a háború és az asszony egyedül maradt Az emberét elvitték katonának. Híres repülős volt. No, egy darabig csak járkált szegény a postás elé, közben dolgozott. Rendes asszony volt ám nagyon. A feleségem is megmondhatja. De jöttek a repülők és szőnyegbombázást kaptunk. A3 asszony éppen a lépcsőn futott lefelé. Én kapartam ki a törmelékek alól Szóval... tulajdonképpen nC* kém köszönheti az életét... (Folytatjuk^ A tárgyalás Angol film
