Heves Megyei Népújság, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-22 / 94. szám

Éljeti a nemzetközi munkásosztályt összefogó proletár internacionalizmus Á gyöngyösi tanács és a lakosság Számvetésnek készül ez az írás, minden különösebb ak­tualitás nélkül, hiszen a ta­nácsról naponta beszédünk, kü­lönböző előjelekkel és indula­tokkal, mert életünk minden szakaszában a tanácsi szerv te­vékenysége jelen van. A min­dennapok aktualitása igényli tehát a szót. Célunk az. hogy a lakosság oldaláról elemezzük a Gyön­gyösi Városi Tanács munká­ját. Az egyoldalúság elkerü­lése azt is megkövetelte, hogy a témáról beszélgessünk Csu­haj Ferenc elvtárssal, a me­gyei tanács vb-einökével, de a közvetlen érdekeltekkel: dr. Raft Miklós városi vb-elnök- kel és helyettesével, dr. Holló Bélával. Ennek az elöljáró né_ hány szónak nem mentegető­zés hanem magyarázat a célja. Még annyit. a teljességre nem törekedhettünk, de né­hány jelentős területet ragad­tunk ki a nagy összefüggésből. A vezetésről Történelmi áttekintés he­lyett csak utalni szeretnénk arra, hogy Gyöngyösön az utóbbi években határozott fej­lődés tapasztalható az élet minden területén. Nemcsak az ipari üzeimek fejlődésében, a mezőgazdaságban, a kulturális életben, hanem a város külső képének, arculatának alakulá­sában is. Gyöngyös kezdi ma­ga mögött hagyni egykori kis­városi jellegét. Igyekszik fel­nőni a városok sorába. Hírt ad magáról úgy is, hogy a Thorez külszíni bánya és erőmű több milliárdos beruházását meg­kezdte, de a Kulturális hagyo­mányok ápolása, a zenei hetek, a szüreti napok a Mátra régió­ján túlra is hatnak. A vezető testület tenni aka­rása, a város iránt érzett fele­lőssége nyomon követhető te. hát a szűkebb és a tágabb ér­telemben is. Ennek egy* felté­tele az állandó, és hatékony kapcsolat a lakosság és a ve­zető testület között. Amíg a választások idején az érintke­zés szinte teljes volt, az idő múlásával már csappant ereje. Tényként kell megállapíta­nunk azt is, hogy a tanács helyes elhatározásai olykor csak a testületi munka kere­tein belül maradnak meg, gya­korlatilag megrekednek. Egy példát erre, A volt zsi­dótemplom hasznosítására a végrehajtó bizottság eddig már több mint tíz határozatot hozott, de egyet sem sikerült ezek közül megvalósítania. Nagyon biztató eredményt mutat viszont az egyes .vá­lasztó körzetek lakóinak be- i kapcsolása a városfejlesztési p munkába. Szívesen végeznek társadalmi munkát a lakosok a tanácstag vezetésével, ami­nek bizonyítására elég meg­említeni, hogy értéke az elmúlt évben megközelítette a másfél millió forintot. Az általános megjegyzések sorába kívánkozik annak meg­állapítása, hogy a város pa­rasztsága eléggé kiesik a ve­zetők látószögéből. Ennek egyik oka, hogy a tanácsnak nincs mezőgazdasági osztálya, a járási tanács szakosztályával pedig nem tudja mindig megtalálni a közös nevezőt. A város fiatal műszaki értelmi­ségeiben levő energiát, tettre készséget, szellemi kapacitást sem hasznosítja a lehetőséghez képest a tanács a városfejlesz­tés bonyolult mechanizmusá­ban. Ezek után térjünk át a kör- vonalazottabb területekre. bőven. Aztán alig történik va­lami. Több mint húszmillió fo­rintos beruházással készül a sárhegyi kettős víztároló. Né­hány hét múlva leáll a munka, ha a befejezéshez szükséges mintegy négyszázezer forintot a beruházó nem biztosítja. Tervfeladat volt a víztároló, megépítése, a takarékosságra való hivatkozással azonban nem fejezik be mégsem. Több mint húszmilliót költöttünk rá idáig, és végül mégsem éri el célját. Az ilyenfajta takaré­kosságot nehéz megérteni. Bár itt közvetlenül a város vezető­ségét alig lehet felelőssé tenni. Szólnunk kell a csatornázás­ról is, ami szorosan összefügg a vízellátással. Ahhoz, hogy Gyöngyös valóban várossá le­gyen, a földbe is sok millió fo­rintot kell beépíteni. Most már második éve folyik ez a mun­ka. Az üteme sok bosszúságot okoz a lakosságnak. Hónapok­ig készül egy-egy csatornasza­kasz. Hónapokig bombatáma- ,dás utáni hadszíntérhez ha­sonló egy-egy utcarész. A csa­tornaépítő vállalat lassúságát alig lehet magyarázni. De az is furcsa, hogy a villany- és a te­lefon-kábel lefektetését sem tudja a városi tanács összehan­golni. Számtalanszor előfor­dul: a posta felbontja az utat, beépíti a kábelt, utána helyre­állítják, majd az áramszolgál­tató fél méterrel árrébb kezdi el ugyanezt, de az sem kizárt, hogy néhány hónappal később újból hozzákezd ugyanott : az áramszolgáltató egy második kábel lefektetéséhez. Ezt a tervszerűtlenséget és fölösleges költségeket igénylő munkát csak határozott fej­lesztési programmal lehet el­kerülni, ennek a távlati terv­nek az elkészítése viszont már a tanács szakigazgatási osztá­lyának lenne a feladata. Még mindig a csatornázás­nál maradva: a szenny vizde- rítő máris túltelített. Egymás után épülnek az új lakások. Ha a lakókat beköltözteti a tanács, a derítő túltelítettségét tovább fokozza. Ennek egészségügyi kihatását fölösleges emlegetni. Mindez elkerülhető lett volna, ha a derítőre nem kapcsolják rá az ipari fogyasztókat, vagy legalábbis megkövetelték volna az ipari fogyasztóktól, hogy a fejlesztési programhoz ebben az esetben is járuljanak hozzá. Az így összegyűjtött pénzből biztosítani lehetett volna a szennyvizderítő bővítését. / A vízmű vállalat azonban nem tartozik a városi tanács­hoz. A városi tanács tehát sok­szor került kényszerhelyzetbe. A következmény: súlyos víz­hiány és a szennyvíz tisztítá­sának megoldatlansága. Jogos lakásigények százai Sorbanállás, türelmetlenség, elkeseredés, kitörő ' indulatok kísérik a gyöngyösi lakásgon­dokat. A meglévő lakások jó része is egészségtelen, olykor életveszélyes állapotban van, nem beszélve arról, hogy na­gyon sok ház formája, állaga nem éri el a falusi házak színvonalát sem. A faluvégre jellemző körülményeket talá­lunk a város belső területén. Nagyon sok házat kellene le­bontani. A harmadik ötéves tervben meghatározott 1800 lakás megépítése tehát a sza­nált területek lakásigényét pó­tolja majd részben, más része pedig kötött rendelkezésű lesz, mivel a különböző miniszté­riumok jelölik ki a bérlőjüket. A lakásigénylők számának je­lentékeny csökkentésével te­hát nem lehet számolni. Emiatt serkenti a saját erőbőlvaló lakásépítést a városi tanács még áldozatok árán. is, még a közművesítés biztonságának árán is. De a több szintes épü­leteket szorgalmazza a város­jelleg biztosítása végett. Azon már lehet vitatkozni, sőt kell is, hogy a közületek nagyobb objektumainak, köz­ponti épületeinek területigé­nyét hasonló gesztussal kell-e biztosítani, vagy kérni kell-e tőlük a városfejlesztési fel­adatok anyagi támogatását. Kétségtelen, a Szabadság térre tervezett új OTP-székház emelni fogja a város szépségét, megépítése városi, de OTP-ér- dek is. A kettőt tehát össz­hangba kell hozni. Nem könnyű dolgok ezek, de foglalkozni kell velük a város vezetőinek. Tegyük hozzá: a város vezetői ezt • a követel­ményt már elfogadták. t Régi és új iskolák Különböző mutatókat vehet­nénk elő, de mindnek egyetlen tanulsága lenne: nagyon kevés a tantermek száma a város­ban. Az új városrészben lakó tanulók jó része például kény­telen a régi, belső iskolába jár­ni, két-három kilométeres tá­volságra lakásuktól, öt évvel ezelőtt megépült egy nyolctan­termes általános iskola. Akko­riban sokat számított ez a nyolc tanterem. De nem érde­mes most a pillanatnyi hely­zeten búskodni, gokkal érde­mesebb a közeli jövőbe tekin­tenünk. Jövőre elkészül a községfej­lesztési alapból négy új tante­rem emeletráépítéssel. Az uj lakótelep nyolctantermes gim­náziumot és tizenhat tanter­mes általános iskolát kap. Üj nyolctantermes általános isko­la épül a mostani I. sz. Általá­nos Iskola udvarában, tizenhat tantermes gimnázium pedig a szabadtéri mozi mögött levő k -rtben. Az 1986-os évhez kap­csolódik a felsőfokú mezőgaz­dasági technikum építkezése is. Mindezeket összevetve a táv­lat nagyon biztató. Tudjuk azonban, hogy a terv nem mindig azonos a ténnyel. Bár a gyöngyösi iskolaépítkezések egyre kevésbé odázhatók el ma már, a városi tanács ve­zetőinek még sok esetben kell majd határozottan képviselni- ök a város lakosságának érde­keit ahhoz, hogy a most vázolt jövő ne csak az elképzelések­ben maradjon meg. ★ Az elmondottakból levonha­tunk még egy következtetést, és ezt nem árt kimondani: a város illetékeseinek a felsőbb szervekkel is jó munkakapcso­latokat kell kialafcítaniok ah­hoz, hogy a lakosság érdeké­ben eredményesen dolgozhas­sanak. Mint minden kapcsolat, ez is kétoldalú, nem szükség­szerűen bekövetkező, de szük­ségszerűen kötelező. Nyitott kérdés: honnan kell elindul­nia, miből kell táplálkoznia. Még valamit. Kezdetben megneveztük azokat a szemé­lyeket, akiknek véleményét ki­kértük a témával kapcsolat­ban, és ezt nemcsak köteles­ségből tettük. Természetesnek tartjuk, hogy megállapításaink nem mindig fedték egymást. Az is természetes, hogy a teljesség igényétől el kellett tekintenünk, a téma önmagá­ban sem tette ezt lehetővé. G. Molnár Ferenc Ijcumizi dia AZ EGRI STRANBO; ______éj köiauf ekta , Langyos tavaszi szél kószál az egri strand kabinjai, zöldül­ni induló bokrai s fái között és enyhén megborzolja a me­leg vizű medence vizét... Szor­gos munkáskezek alatt ég a munka, hogy a hagyományoz egri strandnyitás idejére, má­jus 1-re minden a legteljesebb rendben várja a vendégeket. Reméljük, hogy az idén is, mint más években, tiszta ka­binok s medencék, rendezett utak és környezet fogadja az egri meleg vizű strandfürdő szerelmeseit. Igaz örömmel nyugtázhatjuk a hírt, hogy 125 ezer forint áll a vállalat rendelkezésére, hogy a kellő parkosítás rég esedé­kes kérdése is megoldást nyer­jen. A parkosítás felelősség­teljes — hiszen mintegy 100 ezer ember tölti környezeté­ben a nyári hónaitokban a fel­frissülést adó pihenése óráit —. az Egri Városgondozási Vállalat végzi. Bár már ott kellene, hogy dolgozzanak, de a némi késést, jó .és lelkiisme­retes munkával még behoz­hatják. Az egri strandfürdő eddig sem szégyenkezhetett parkosítása miatt, az idén azonban, már szakemberek kezén, várhatóan szebb lesz, mint valaha. Hogy állunk a kabinokkal? Az új emeletes kabinházban 311 személy kaphat korszerű, higiéniás viszonyok között ki­fogástalan elhelyezést. Kellő számú zuhanyozó is rendelke­zésre áll itt.- A strandfürdő pereme mentén épített régi kabinokban mintegy 340 em­ber helyezkedhet el. De! Mind a gyógykórházi részleg, mind a Petőfi téri nyilvános illem­hely építésével kapcsolatban ogóe* sor kahtnt bontottak le s bizony azt nem pótolták. A legkétségbeejtőbb hír azon­ban az, hogy a Megyei Beru­házási Iroda értesítette a Heves megyei Vízmű és Fürdő Válla­latot, hogy május 15-re ürítse ki a három esztendeje épített lipcsei rendszerű vetkőző épü­letét, hogy az szanálható, le­bontható legyen. Szeretnénk remélni, hogy a megyei és vá­rosi tánács illetékesei meg fog­ják találni a módját az intéz­kedés visszavonásának, hiszen az 1200 személy olcsó fürdését biztosító építmény lebontása vitathatatlan katasztrófát je­lentene, az amúgy sem rózsás elhelyezés vonatkozásában! Három esztendeje építették ezt a vetkőzőépületet, a vendéglő kialakítása kapcsán, több százezer forint 1; h i!i összegért, sőt 30 eze forint kártérítést kapott a Var «gon­dozási Vállalat kértés.e! is. Bár három esztendővei ez­előtt, már készen voltak a Csákány utcai lakótelep be­építési tervei, így tun lett, vagy legalábbis i vol­na, hogy a drága pén: oei ­épített lipcsei vetkőze é?il olyan területet jelöl amely előbb-utóbb béé] kerül! Joggal merült már hl egyesekben a felelőssé se, — bár elég késő! Ha viszont már nei k net elodázni a strandfürd dése szempontjából éli tetlen építmény lebon* nem meggondolatlanv kellő pótlása nélkül volna elrendelni! Régi problémát old városi tanács, amikor fürdő előtti Petőfi tér j kezdte egy bicikli- és r kerékpármegőrző hely t parkírozó helyének kia? a s a patakparti részen egy A vános illemhely megér!?; A fürdő megközelítését és gépkocsik parkírozását fogja szolgálni, a Petőfi tér keleti ol­dalán létesítendő út r a mel­lette kialakítandó gépkocsi- parkírozóhely. Freitai íAlSZlÓt a városi tanács csop 'vezető mérnöke, akitől e fe iíágosí- tást kaptuk, elmondja, hogy az idei fürdőszezontól ki f •­eddig, a Petőfi téren rendet­len összevisszaságban '..ralco- zó autóbuszokat és f mélygépkocsikat, át fo. i. ír; nyítani a korszerűen Barkóczy utcai parki /. 'lvv. re. Baj, talán csak ■ 'a? hogy amikor húsvét u zni :co den a helyszínen járl ihst nenany ember dolgoz ’ talmas munkaterülete vészes gyorsasággal \ '5 1 fürdőszezon kezdete! Freitag mérnök még 'mond­ta, hogy a Petőfi tér ] a? par ­ti részén a megyei ti les egy kisebb víztárolót kívá ; de végleges döntés rr n ic így azután a str hu dr szempontjából jelenté Pc;ó tér teljes rendezése 1 a* rv , magára... - 1 A tavaszi egri s randsíU örömpoharába némi :ö.n i vegyült... Még nincs túl ké­ső ... Lehet és kell korrí - gálni a hibákat! Ezt ' teli Eger fürdőváros jellege* Sugái István Lenin a Népbiztosok Tanácsában A. Lunacsarszkij visszaemlékezése Lenin születésének 95. évfordulójára m Gond a vízellátás Most már évek óta visszaté- 5 téma a város vízellátásának ilyos gondja. Nemcsak a nyá- hónapokban jelentkezik a ízhiány, hanem szinte állan- ósul. A város növekedése, a övekedés üteme egyre nehe- ?bb helyzetet teremt. Kétség­ben, a városvezetés elköve- ;tt olyan hibát, hogy a ki.ilön- öző ipari vízfogyasztókat nem ötelezte a fejlesztési hozzá- árulásra. Ami már .a mai gyakorlatot leti. hónapok óta húzódik két út bekötése, egészen csekély lunkák miatt. Egyik tárgya- ís a másikat követi, a felettes zervekkel éppen úgy, mint a ivitelezővel. ígéret t is akad LENIN IDEJÉBEN pezsgő és tevékeny élet zajlott a Népbiz­tosok Tanácsában. Már akkor kialakultak az ügyvitel külsőségei. Rendkívül szigorúan szabták meg a felszó­lalók számára rendelkezésre ál­ló időt, akár saját előadók vol­tak, akár meghívottak, vagy éppen egy vita részvevői. Min­denkitől megkövetelték, hegy mondanivalóját fogja rövidre: tömören és a lényegről beszél­jen. A Népbiztosok Tanácsában valami összpontosító légkör uralkodott, s úgy tűnt, mintha még az idő is tömörített lett volna, annyi tény, gondolat és határozat elfért egyetlen perc­ben. Ugyanakkor azonban a bü­rokratizmusnak, a hivatalos fontoskodásnak még a legcseké­lyebb mellékíze sem volt érez­hető, s hiányzott az a feszült­ség is, amely olyan emberekből árad, akik erejüket meghaladó munkát végeznek. Mert ez a munka ugyan felelősségteljes volt, de Lenin idejében mégis olyan könnyűnek látszott, mint soha azelőtt, vagy azóta. LENIN SZERETTE a jóked­vet. Arcán gyakrabban jelent meg a mosoly, mint bárki má­sén. Ransom, ez a jó sziemű an­gol figyelt fel egyszer arra, hogy korunk nagy embereinek legnagyobbja mennyire kedve­li a vidámságot, az önfeledt ka­cagást. Ransom ezt is helyesen értelmezte, amikor azt mondot­ta: „Az ő nevetése az erejéből fakad, de ennek az erőnek a forrása nemcsak Lenin rendkí­vüli képességeiben keresendő, hanem kommunista mivoltában is. Tökéletes kulcsa van a tár­sadalom titkainak és nehézsé­geinek feltárására, a kommu­nizmus, a megdönthetetlen prognózisalkotás olyan maga- biztosságával ruházta fel, hogy természetes, ha nincs még egy politikus, aki annyira biztos lehetne önmagában, terveiben és elképzeléseiben^ mint Le­nin”. Így, vagy legalábbis így be­szélt Ransom (de hogy szavai­nak ez volt az értelme, azért kezeskedem). A NÉPBIZTOSOK TANÁ­CSÁBAN serényen, frissen, tré­fálkozva folyt a munka. Lenin, valahányszor mulatsá­gos ellentmondáson kapott raj­ta valakit, jóízűen elnevette magát, s Ilyenkor vele nevetett a hosszú tanácskozó asztalt kö­rülülő tekintélyes testület, amelynek tagjai nagynevű for­radalmárok és korunk új típu­sú emberei voltak. Nevettek: vagy az elnök tréfáin —, mert nagyon szerette a tréfát —, vagy az egyes előadók tréfás megjegyzésein. Ám amint elült a nevetés vihara, ismét a ko­rábbi, élénik és friss komolyság lett úrrá a testületen, s a beszá­molók, viták, határozatok fo­lyama éppoly gyors volt, mint annakelőtte. Azt látni kellett volna, aho­gyan Lenin a beszélőket hall­gatta. Nem tudok arcot, amely szebb lett volna Vlagyimir Ilji- csénél. Rendkívüli erőt sugár­zott, arcában és szemében volt valami fenséges és oroszlánsze­rű, amikor, az előadót tekinte­tével is figyelmesen követve, a szó szoros értelmében magába szívott minden egyes szót, vagy amikor ugyanazt az előadót a kiegészítő kérdések pergőtüzé­nek vetette alá. A Népbiztosok Tanácsában sok kitűnő elme foglalt helyet, de Lenin rendszerint mindenki másnál előbb végzett a kérdé­sek elemzésével és jutott el a megoldáshoz. Mindebben azon­ban a legcsekélyebb igyekezet sem volt, hogy „brillírozzon”. Ha valaki megfelelő megoldást javasolt, Lenin nyomban felis­merte célszerűségét, s már mondta is: „Diktálja csak le ezt a határozatot, ez telitalálat”. BOSSZANKODNI — különö­sen a Népbiztosok Tanácsában — rendkívül ritkán látták Le­nint. De ha megharagudott, ak­kor azitán alaposan. Ilyenkor nem válogatott a kifejezések­ben. „Begyepesedett szovjet méltóságos urak”, „szájtátiak”, „fejletlenek”: ilyen és más, ko­rántsem hízelgő szavak hagyták el ajkát — találkozunk ezekkel a kifejezésekkel fel je ?/ selben, távirataiban, tele üzenetei­ben is. De a fejmosásér nki sem neheztelt meg Li.ru nre. A3 oyan kommunista, illetve szov­jet ember, aki „n etp.artődöu'" volna Leninre — e; uen el­képzelhetetlen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents