Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-14 / 62. szám
Irta: Tamás László, a megyei pártbizottság titkára kh földön 1957 végére ismét mezőgazdasági termelőszövetkezetekben gazdálkodott. A párt új alapokra helyezte agrárpolitikáját, amely a mezőgazdaság teljes szocialista átszervezéséhez vezetett. A MaA nícwye ogNsies velésierü'ete 1931 — 40. éveiben (átlag) amely szinte minden területről a termelőszövetkezetekbe irányította a szakembereket. így több mint 300 szakember került megyénk termelőszövetkezeteibe azzal a feladattal, hogy segítse dolgozó parasztságunk munkáját, az új, virágzó szocialista termelőszövetkezetek megteremtését. Ugyanakkor államunk igen előnyös feltételek mellett több milliárdos beruházással (gép, épület, sttkf hitellel segíti évről évre, a termelőszövetkezeteket. 1961 óta évről évre növekszik — részben állami segítséggel részben termlőszövetkezeteinic szorgalmas munkája révén — a termelőszövetkezetek vagyona, amelyet az alábbi kimutatás fényesen bizonyít: 1952—53. 1960. 1961. 1962. 1963. 1964. összes közös v. m/Ft 97 400 655 137 938.180 1 23^ 414 1598 175 1988 053 Egy szántóegységre esik 2 670 2 830 3 562 4 535 5 568 Teherm. t. v. m/Ft 29 043 343 884 541 422 692 639 878 489 1071 785 Egy szántóegységre esik 1 401 1 559 2 002 2 439 3 002 Egy kh szár tóra eső műtrágya-felhasználás kg 78,8 94,1 118,3 133 148 A beruházásokkal párhuza- termelése. Ugyanezt lehet el- mosan növekedett évről évre mondani állami gazdaságaink mezőgazdasági termelőszövet- tekintetében is. Ezt mutatják kezeteink termelése és áru- világosan a következő számok: Növényi termékek: Állati termékek: összesem ___Ft In dex Ft Index Ft Index 1957 399 100 151 100 550 100 1.958 533 133,6 176 116,6 709 128,9 1959 460 115,3 200 132,5 680 120 1960 425 106-5 209 138,4 634 115,3 1961 4C8 117,3 232 153,6 700 127,3 1962 406 101,8 242 160,3 648 111,s 1963 513 128,6 255 168,9 768 139,6 1964 551 138,1 268 177,4 819 148,9 Terniésáf’agok alakulása mázsában 1031 I95I 1961 l9*t0 i960 196*» 1931 1951 1961 I9*iö 196.0 I9ö«i i93l 1951 1961 ■IAO I9b0 tjbK 19311951 1961 WO (960 (969 BÚZA ÁRPA .CUKORRÉPA BURSOUVA SlSi& 1952—S3 196«. 1961. 1962. 1963. 1964. 1 munkaegység értéke 1 tagra jutó részesedés 1 tagra jutó jövedelem 32,06 31,65 31,80 36,32 37,01 35,74 7801 3898 8412 10 056 11 603 11 689 7801 9060 9012 10 725 12 227 12 339 Mezőgazdaságunk és a második ötéves terv A mezőgazdaság szocialista átszervezésének eredményeként a L* 5 éves terv során megváltozott mezőgazdaságunk arUgyanakkor az épületek, gépek és a kemizáció műtrágya és növényvédő szer) elterjesztésében, valamint a vezetés módszereinek (termelésszerveaésj munkaszervezés, stb.) megjavításával az anyagi ás erkölcsi ösztönzőkben rejlő lehetőségek teljes kihasználási útján szintén további távlatok nyílnak meg szocialista mezőgazdaságunk előtt. Mivel új területek bevonása a mezőgazdasági terHeyes megye 1965. évi vetésterületének szerkezeti megoszlása (931 195! 1961 iW «960 fm 1931 1951 (961 WO I960. <9ó!i a és A lius-. tej- és tojástermelés növekedése 160 kh osántőra eső hőster. kg 100 kh szántóra eső áruhús kg 1 tehénre eső tejhozma liter 1 tehénre eső árutej Bter 100 kh szántón ni árutej üteg 1 tojó tyúkra eső tojáshozma óh 100 kh szántóra eső ánrtojáa db 1 juhra eső árugyapjú kg etdata és megteremtődött a szocialista nagyüzem. Üj kultúrák jelentkeztek, új művelési módok honosodtak meg megyénk mezőgazdaságában, amelyet fényesen bizonyítanak a gyakorlati tények. Pártunk politikáját igazolta a mezőgazdaság szocialista átszervezése Heves megyében. Rövid néhány esztendő alatt létrejöttek a nagyüzemek és velük párhuzamosan fejlődött a termelés. Ennek bizonyítéka, hogy nincs Heves megyében mérleghiányos termelőszövetkezet. A szőlőtermesztés „nagyüzemivé” tételével (Lenz Moser, emeletes kordon, stb.), a zöldségtermesztés feltételeinek javításával és a primőrtermelés fejlesztésével, ugyanakkor a kenyérgabona-termesziés javításával (nagy hozamú fajták elterjesztése), a vetőmag termesztés még szélesebb körű elterjesztésével és az állattenyésztés alapjának, a takarmányter- mesztés korszerű módszereinek és területének növelésével ^őrahaladtie **+»*\* el melésbe, csak igen kis mértékben válik lehetővé, alapvető feladat, hogy az MSZMP 1964. december 10-i határozatának megfelelően még nagyobb mértékben kihasználjuk a helyi lehetőségeket és az egy terület- egységre eső hozamok növelésével — a belterjesség útján — biztosítsuk a népgazdaság szükségleteit. Erre a lehetőség teljes mértékben adva van az új szocialista nagyüzemek keretei között. összefoglalva megállapíthatjuk, hogy Heves megye termelőszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban dolgozó szorgalmas parasztság és a vezetés összefogása (— a problémák ellenére —) az elmúlt években igen komoly fejlődést hozott. Az elkövetkezendő időszakot tekintve kilátásaink jónak mondhatók és az indulási alap — a párt politikájának helyes végrehajtása következtében — még nagyobb eredmények el» résére jogosít, II. rész A földreform csupán kezdeti lépés volt a dolgozóparasztság gazdasági, valamint kulturális felemelkedésének útján. A termelés megindulása után a következő feladat az volt, hogy a lehetőségekhez mérten minél több terméket adjon a közellátásnak a mezőgazdasás:. Ezt különböző állami segítséggel is igyekezett az akkor már vezető kommunista párt javaslatára a kormány elősegíteni. A fejlődés útján A különböző politikai és gazdasági intézkedések hatására gyökeresen átalakult mezőgazdaságunk és jelentős fejlődésen ment keresztül dolgozó parasztságunk. A földosztás után sor került a még megmaradt nagygazdaságok korlátozására, és a kis- valamint. a középparaszti gazdaságok megerősítésére. Ugyanakkor a sorra kerülő likvidálási politika helytelen értelmezés következtében a fejlődés ki- sebb-nagyobb problémáktól terhesen ment végbe. A különböző politikai és gazdasági elvek túlhajtása, illetve nem következetes végrehajtása — bizonyos töréseket jelentett, különösen az 50-es évek idején a meaőagzdasági termelésben és dolgozó parasztságunk pártunk politikájához való viszonyában. Ezt a helyzetet csak nemég gyorsabb ütemű fejlődését. A fejlődés nem volt töretlen Mezőgazdaságunk előrehaladása nem volt töretlen. Az akkori politikai és gazdasági vezetés gyár Szocialista Munkáspárt 1957. évi agrárpolitikai tézisei mind a termelőszövetkezeti mozgalomban, mind az állam gazdaságokban, de gépállomásainkon is, új fejlődési szakaszl jelentettek. Megyénk mező gazdaságát ugyanúgy, mint as országos helyzetet 1958. év bér a termelőszövetkezetek szervezeti és gazdasági megerősödése jellemezte. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a párt és a kormán? irányító és segítő tevékenységi következtében, és a dolgozó pa. rasztoik szorgalmának eredményeképpen egyre inkább megszilárdultak és vonzóvá váltak az egyénileg gazdálkodók előtt. így megindulhatott a széles körű politikai felvilágosító munka, amelynek eredményeképpen dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége a szocialista mezőgazdaság útját választotta, Egymás után alakultak mezőgazdasági termel őszövetkezetek olyan községekben is, ahol korábban ilyenek nem voltak 1961 év tavaszáig Heves megyt dolgozó parasztságának többsége mezőgazdasági termelő- szövetkezetekbe tömörült, éi így a megye mezőgazdasági területének több mint 95 száza- léka a szocialista szektorhoz tartozott. A különböző párt- és kormányhatározatok (3004-esek stb.) lehetővé telték, hogy i VII. kongresszusnak a második 5 éves tervről stzóló határozatában megállapított kettős feladatot maradéktalanul végrehajtsuk. Sikerült a szociális ta nagyüzemi termelési móc győzelemre juttatásával égj időben jelentősen növelni a mezőgazdasági termelést és árutermelést. A helyes politika, a közös erőfeszítés eredményeket hozott A feladatok végrehajtásában alapvető segítséget jelentett a politikai -tevékenység mellett az olyan határozat, Az árutermeléssel párhuza- együtt életszínvonala is. Ezt mosan növekedett, dolgozo parasztságunk jövedelme és vele mutatja a következő táblázat: hibái lassították a fejlődés ütemét, csökkentették az eredményeket. A termelőszövetkezeti mozgalom az 1953-as, 1954-es években — majd később még inkább az ellenforradalom támadása következtében — igen jelentős mértékben visszaesett. A munkás—paraszt szövetséget azonban még az ellenforradalom ádáz tevékenysége sem tudta szétverni. A szocialista szektor vizony- lag rövid idő alatt kiheverte az ellenforradalom okozta károkat. Az erőszakosan feloszlatott termelőszövetkezetek hamarosan újjáalakultak. A párt és a kormány anyagi és erkölcsi támogatásának következtében közel 6000 tag, 44 000 lentős támogatást kapott a célkitűzések megvalósításához. Sok fontos mezőgazdasági léi tesítményt adtak át rendeltetésének. A megyei beruházások 20—25 százalékát mező- gazdasági célokra fordították. 1953-tól 1958 év végéig minit- , egy 280 millió forint volt megyénkben a beruházások összege. Ezek közül jelentősebb lé tesítmények: az új állami gazdasági központok Dormándon, Besenyőtelken, Kiskörén, Csányban, stb és a régiek továbbfejlesztése. Teljesen új giépállomások létesülitek Egerben, Sarudon, Tamaszentmik- lóson és Füzesabonyban. A későbbi időszakban a gépállomások hálózata tovább hezítette a helytelenül értelmezett és végrehajtott begyűjtési politika, amely jelentősen csökkentette a dolgozó parasztság termelési kedvét. Mindezek ellenére azonban megállapítható — hogy ha nem is törés nélkül — de általános fejlődés ment végbe mezőgazdaságunkban. A kisparaszti gazdaságok talaján a fejlődés — még nagyobb állami támogatással is — csak igen lassú ütemben mehetett tovább. Az államosított ipar, bank és kereskedelem gyors ütemű fejlődése szükségszerűen vetette fel a mezogazdasagi termelés még gyorsabb ütemű előrehaladását. Az előbb említett okok közös együtthatójaként egyre inkább szükségszerű követelménnyé vált a kisparaszti gazdaságok önkéntes tömörítése útján, a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése. Az első termelőszövetkezet 1947-ben alakult Egerben, Dózsa Gárda Termelőszövetkezet néven. 1948 őszén Gyöngyöshöz lászon (Encs-puszta) és Tisza- rtána községben, sitb. alakultak termelőszövetkezetek. A következő esztendőkben mind többen választották — kezdetben főleg földhöz juttatott nincstelen és kisparasztok — a közös gazdálkodás útját. így 1950-ben » megye szóntátsrületéoeis f százaléka, az első 5 éves terv végére pedig 23 százaléka tartozott már a szocialista szektorhoz. Az első 5 éves terv végén már közel 50 000 kh földön több mint 7000 szövetkezeti tag gazdálkodott. A szocialista mezőgazdaság megteremtésében jelentősebb szerepük ebben az időszakban az állami gazdaságoknak volt. Eszközellátottságukban, a gazdálkodást irányító szakemberekben és a termelés más feltételeit tekintve, ők előnyösebb helyzetben voltak, és így jobban tudták reprezentálni, bizonyítani a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, a kis- parcellás gazdaságokkal szemben, Hozzá kell ugyan _ tenni, hogy a sok nehézség és probléma ellenére nem egy termelőszövetkezet szintén bebizonyította a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyét. Az 1949 végén törvényerőre emelt 5 éves tervjavaslatban (ahol második pontként a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása és hozamainak emelése volt a fő cél), az állami gazdaságok megteremtése és fejlesztése mellett a termelőszövetkezetek fejlődésére legnagyobb hatással az állami mezőgazdasági gépállomások megtermetése volt. Lényeges volt ez mezőgazdaságunk szempontjából nemcsak azért, mert meglévő gép- eszközeivel segítette elsősorban termelőszövetkezeteinket, a mezőgazdasági termelés fejlődését, hanem azért is, mert mint a falu politikai bázisa erősítette dolgozó parasztságunkban a hitet: a szocialista építés szükségszerű és helyes. Megyénk mezőgazdasága je' fejlődött, korszerűsödött és ■ így megfeleltek az új íelada■ tokinak is. Megkezdődött olyan • új létesítmények építése, mint az új borkombinót Egerben, ■ stb., amelyek elősegítették megyénk mezőgazdaságának
