Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

I franciák ma választanak ^ fasiszták többhelyütt megtámadták a kommunisták gyűléseit PÁRIZS (MTI): Vasárnap Franciaország 38 ezer városában és községeben új vezetőséget választanak. A Francia Kommunista Párt a választások előestéjén közzé­tett felhívásában a demokrati­kus egységfront támogatására szólítja fel a szavazókat, mert ezzel jó kezekre bízzák közsé­gük irányítását és egyben íté­letet mondanak a jelenlegi rendszerről. A többi párt is fontos poli­tikád erőpróbát lát a községi választásokban, kilenc hónap­pal a köztársasági elnökválasz­tás előtt. Az UNR, a parlamen­ti többséggel rendelkező de- gaulleista párt, amely kezdet­ben a községi választások „po­litikamentességét” hangoztatta, a kampány folyamán megvál­toztatta taktikáját és színval­lásra szólította fél a szavazókat De Gaulle mellett, vagy ellen. Tizenhat kormánytag, köztük Pompidou miniszterelnök és 200 kormánypárti képviselő jelölteti magát a különböző vá­rosok és községek tanácsába. A Francia Szocialista Párt a városok felében elfogadta a Francia Kommunista Párt ál­tal javasolt választási szövet­séget. Csaknem valamennyi párizsi kerületben és külváros­ban baloldali egységfront jött 'létre. Vidéken azonban a leg­több helyen a „polgári közép” és a jobboldal erőivel szövet­keztek a szocialisták. A Fran­cia Szocialista Párt hívei kö­zött tiltazokást, egyes városok­ban, mint Marseille-ben. Le Havre-ben nyüt szakadást vál­tott ki ez a kétszínű taktika. Egyes szocialista helyi vezetők pártjuk hivatalos listájával szemben a kommunista párt egységfrontjához csatlakoztak. A választási kampány külö­nösen Párizsban s Marseille- ben öltött éles formát. Itt a szélsőjobboldal is fellépted je­löltjeit. A fasiszták. Tixier- Vignancour. OAS-ügyvéd hí­vei, több helyütt megtámadták a kommunisták gyűléseit, Mar- seille-ben Dedig felrobbantot­ták az UNR székházát. A dél­franciaországi kikötővárosban Gaston Deffere polgármesteri széke és köztársasági elnökje­löltsége is kockán forog. EJf világát... BERLIN: Egy kölni válla­lat cégvezetőjének, saját nevét használva, évek óta há­borítatlanul éli világát az 58 éves Kurt Lischka, egykori Obersturmbannführer, aki az 1944. július 20-i sikertelen Hitler-ellenes merénylet után Himmler megbízásából a ber­lini Bendlerstrassen a hadse­reg főparancsnokságán letar­tóztatta, megkínoztatta és hó­hérkézre adta azokat a ma­gasrangú katonatiszteket akik Hitler ellenfelei voltak. Kínai diákok botránya egy moszkvai kórházban Szemtanúk a diáktüntetések durva kilengéseiről Több rendőr súlyosan megsérült MOSZKVA (TASZSZ): A március 4-i moszkvai di­áktüntetéssel kapcsolatban a szombati Pravda két fővárosi intézmény dolgozóinak levelét közli, akik közvetlenül, vágj' közvetve szemtanúi voltak az amerikai nagykövetség előtt lezajlott és az utána követke­ző eseményeknek. Az amerikai nagykövetség tőszomszédságában levő krasz- nopresznyai kerületi állami bankfiók tisztviselői leírják, hogy az általuk békésnek vélt tüntetés miképpen fajult el. A tisztviselők arra lettek figyel­mesek, hogy a nagykövetség épülete előtt tüntetésre gyüle­kező külföldi diákok nagy része késekkel,botokkal, parittyákkal, vasdarabokkal, palackokkal és más eszközökkel voltak fel­fegyverkezve. Amikor a nagy- követség épülete előtt szolgá­latot teljesítő rendőrök osz­lásra szólították fel a tömeget, a diákok egy része garázdál­kodni kezdett. Be akartak törni a nagykövetség területére. Pa- rittyáztak, késekkel hadonász­tak, vasdarabokat dobáltak. A ESEMENYEK _ MADRID: A madridi egyetem rektora elrendelte, hogy újból zárják be a bölcsészkart, miután több száz diák kísérletet tett arra, hogy gyűlést rendezzen. Az AFP biztos forrásra hi­vatkozva jelenti, hogy szaba­don bocsátották Agustina Gar­cia Calvo professzort, akit a diákmozgalom iránt tanúsított szolidaritása miatt három napig őrizetben tartott a rend­őrség. LA PAZ: Kilenc bolíviai párt felhívta a hatalmon levő katonai jun­tát, a választási törvény módo­sításával tiltsa meg független személyiség számára, hogy el­nökjelöltként induljon. Megfi­gyelők szerint a felhívás Bar­rientos tábornok, az országot kormányzó katonai junta el­nöke éllen irányul, Barrientos ugyanis egyik pártnak sem CARACAS: Jesus Fariának, a Venezue­lai Kommunista Párt súlyosan beteg főtitkárának állapota rosszabbra fordult — jelentet­ték be az orvosok. Azt is hoz­záfűzték: arabkórházban nincs mód Jesus Faria gondos ápo­lására, éppen ezért, ha hala­déktalanul nem helyezik sza­badlábra —, a legrosszabbtói kell tartani. OPORTO: Egy portugál politikai bíró­ság 26 hónapi börtönre ítélte Jósé Guerreiro Drago 29 éves fiatalembert A vád szerint Drago tagja volt az illegális kommunista pártnak. PRAGA: A Csehszlovákjában tartóz­kodó Cheddi Jagan, volt Brit Guayana-i miniszterelnök nyi­latkozatot adott a Csehszlo­vák Távirati Iroda tudósítójá­nak. Elmondotta, hogy Brit-Gua­yana népe rendkívül elégedet­len a tavaly decemberi válasz­tások eredményeként alakult reakciós koalíciós kormánnyal. WASHINGTON: Johnson amerikai elnök fo­gadta hivatalában a polgári jogokért küzdő mozgalom kép­viselőit, valamint az amerikai egyházak küldötteit. Négyórás megbeszélést tartott velük, tájékoztatta őket arról az el­határozásáról, hogy a jövő hé­ten üzenetben forded a kong­resszushoz és törvényterveze­tet nyújt be a négerek válasz­tójogának biztosítására. (MTI) Hadgyakorlat a Sziámi-öbölben BANGKOK: Thaiföld északi és észak­keleti részében hadgyakorlatok folynak, hogy kidolgozzák * „lázadók” elleni hadművelete­ket. A március végéig tartó hadgyakorlatokon nagy szám­ban vesznek részt amerikai ka­tonai „tanácsadók” és külön­leges amerikai egységek. Tervbe vették a thaiföldi fegyveres erők két másik had­gyakorlatát is, szintén ameri­kai csapatok részvételével. Karé csönd és Vidéke Kör­zeti Főldművesszövetkezet nagy gyakorlattal rendelkező üzemágrezetőt keres. Erkölcsi és működési bizo­nyítvány szükségest 2 MPUJÍÍG 1 1965. március 14» Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT. Félvezető és Gépgyára, Gyöngyös, felvételre keres gyakorlat­tal rendelkező közgazdászt, üzemgazdasági munkakör­be. Jelentkezni lehet a gyáregység személyzeti osztályán. levél írói látták, hogy néhány diák verekedést provokál'., durván sértegette a rendőrö­ket, sőt testi épségüket fényé gette. Olyan magatartást tanú­sítottak, amely a szovjet tör­vények értelmében büntetendő cselekmény. Annál is inkább, mivel viselkedésük következ­tében több rendőr súlyosan megsérült. Az egész szovjet néphez ha­sonlóan — folytatódik a levél —, nagyon jól megértjük azoknak a becsületes emberek nek az érzéseit, akik elítélik az amerikai imperialisták vi­etnami agresszióját. Mi is ha­tározottan elítéljük a baráti VDK elleni cselekedeteket, el­ítéljük az amerikai imperia­lizmus bűnös politikáját és szo­lidárisak vagyunk a hős viet­nami néppel. De határozottan tiltakozunk az ellen, hogy az imperializmus gaztettei elleni tüntetés ürügyén durva és rossz-szándékú kilengéseket kövessenek el a külföldi nagy­követségek, azok személyzete, valamint a diplomáciai képvi­seletek védelmével megbízott hatósági közegek ellen. Remél­jük, hogy a közrend megsért®, a huligánok elnyerik bünteté­süket. A március 4-i tüntetés sé­rültjeit a Botkin-kórházban ré­szesítették elsősegélyben. A kórház dolgozói levelükben a következőket írják: Március 4-én, az esti órákban egy cso­port kínai diák és aspiráns jelent meg a kórházban. Kije­lentették, hogy a tüntetés so rán súlyosan megsérültek. A rendelőintézet orvosai megvizsgáltak a diákokait, de „súlyos sérüléseket” nem ész­leltek. A kínai diákok erre, nyilvánvalóan provokativ cél­zattal, erőszakosan követelni kezdték a kórházi kezelést. A kórház dolgozói ezután még egy alapos vizsgálatot végez­ték, amely után kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a diá­kok panaszai nem helytállóak, s kórházi kezelésre a legcse­kélyebb ok sincs. A kínai diákok ismét kije­lentették, hogy a kórházban maradnak és követelték a lát­leletek kiállítását. Rendkívül kihívóan viselkedtek és sérte­gették a szovjet orvosokat. A kórház kollektívája — fe­jeződik be a levél — rendkívül megütközött a kínai diákok viselkedésén. A kórházban ren­dezett botrány véleményük sze­rint nem más, mint provoká­ciós célzatú huligánkodás. Értesítjük: kedves vásár­lóinkat! Rádiót, magnetofont, fényképező­gépet, bútorokat nagy választékban vásárol­hat OTP hitellevélre is, 6—8—12 havi részletre. Bizományi Áruház, Eger, Zalár József u. 2, Telefon: 57—04. Karneváli álmok Ahogyan egy nyugatnémet riporter látja Riót AZ utcakon széles, hosszan elnyúló sorokban ün­neplő tömeg hullámzik. Tán­cukhoz ütemes dobpergés dik­tálja a tempót. Klarinétok, fu­volák, trombiták és egzotikusán csengő népi hangszerek áraszt­ják a melódiát. Dallamukra a hatalmas emberíömeg fáradha­tatlanul ropja a táncot. Az ele­gánsan felöltözött, papírkoroná­val ékesített, mereven vigyorgó, bájosan nevető álarccal palás­tolt táncosok, varázslatos han­gulatot adnak a délceg pálma­fákkal szegélyezett, széles ut­cáknak. — íme így fest Rio de Janeiro a farsangi karnevál idején. A világszerte híres riói kar­nevált minden évben február első és második hetében rende­zik. Az idei karnevál pompája azonban talán minden eddigit felülmúlt, mert a több mint 3 milliós világváros énnen most ünnepli fennállása 400. évfor­dulóját. A portit Pál Fus+acio de -.á néhány fakunyhót ácsolt össze a festőién csodálatos eu­kiviláglik, hogy a szerző ki­mondatlanul is a fehér-telepe­sek és a néger rabszolgák fel­vonulási módját a állította párhuzamba. Nemsokkal ké­sőbb azonban már változni kezdett a kép: 1888-ban a rab­szolgarendszer megszűnésekor a négerek egyre nagyobb számban népesítették be az utcákat. Hogy karneváli fel­vonulásuk minél paliérozottabb legyen, lakónegyedeikben e cél­ra az előkészületekkel foglal­kozó egyesületeket szerveztek. A karnevál előkészítésének törzsgárdájába a legügyesebb táncosokat a legötletesebb jel­mezkészítőket és szervezőket vonták be. Ennek köszönhető, hogy karneváli felvonulásaik évről évre rendezetebbek, ötle­tesebbek lettek. A kezdeti, rendezetlenül fel­vonuló színes maszkos csopor­tokat — „cordaos” — felvál­tották a több csoportra tagolt — blooo® — önálló muzsika ütemére táncoló felvonuló egy­ségek. Ekkor már minden cso­Tagjai a Furtado park füvére heverednek és jégbe hűtött ita­lokat fogyasztanak. Üjább samba-iskolák érkez­nek. Mindegyiknek másképp öltözött előénekese van, tánco­sai más témára, más táncot lejtenek és ruhájuk színe is különbözik a többitől. Mind­egyik samba-iskola külön tán­cosnő csoportot köteles állítani és vállalnia kell azt az anyagi áldozatot is. ami ezzel jár. A táncosnők ruháját ugyanis egyénenként tervezik ég az is­kola munkatermében szabják. Hogy mibe kerülnek ezek a színpompás ruhácskák? Néme­lyikért négyezer forintnyi ér­téknél is többet kell fizetni. Teljes éven át tervezik, szab­ják és próbálják azokat a ru­hákat. amelyekben aztán mint­egy fél óra alatt felvonulnak a tribünök előtt. És mindezért a samba-iskolák egyenként ég évenként mintegy 700 ezer fo­rintot áldoznak. (Rióban tíz samba-iskola van.) Igaz, bevételük is akad. A Karneváli felvonulók. korsüveg-hegy lábánál. Az épü­letek száma évről évre szaporo­dott, formájuk, magasságuk megváltozott: ma már felhő­karcolók regimentje emelkedik az egykori fakunyhók környé­kén. „Cidade maravilhosa” vagy­is csodálatos város — így neve­zik a brazilok Riót. S miután Brazília közigazgatási centru­mát néhány évvel ezelőtt innen az ország belsejébe helyezték át, a csodálatos város lakói úgy érzik, ezáltal még Inkább övék lett minden utca, minden mu­lató, minden park. A karnevá­lok napjaiban minden így is van. Ilyenkor az egyszerű em­berek, a gyári munkások, a pincérek a hordárok, a házi­asszonyok, a portások uralják a várost. De csak ilyenkor. Egyébként a monopolisták, a gyárosok, a bankárok, a szálloda-tulajdono­sok és a többi pénzember tartja hatalmában a várost, az orszá­got Alkalmazottaik többsége szüntelenül rosszabbodó körül­mények közt kénytelen élni, dolgozni. Alkalmat kell hát ad­ni nekik egy kis öncsalásra, ámításra, hogy azt hihessék: az övék a város és abban kedvük szerint cselekedhetnek. Jellemző, hogy a korábbi karneválok is a szemben álló társadalmi osztályok helyzetét fejezték ki. A mai karneválok főszereplői a négerek, régen viszont csak részben volt így. A rabszolgáik kezdetben csak február 5-án „Mi asszonyunk” napján kaptak engedélyt arra, hogy kitombolhassák magukat. A négerektől a fehérek ekkor még határozottan elkülönítet­ték magukat és az európai szo­kásokat utánozták. Az első maszkokat és konfettiket Ve­lencéből hozatták. HOGYAN KEZDŐDÖTT száz évvel ezelőtt a karnevál? Erre a kérdésre Johann Kaltenboeck egykori írása így felel: „A tán­cot minden alkalommal ,Polo- näse’-zel kezdték. A kijelölt rendező mindig ízlése szerinti hosszú, vagy rövid léptekkel és egyéni figurával vezette be a táncot. A .Polonäse’ tehát tu­lajdonképpen nem is tánc, ha­nem választékos lépésekből alakított séta, amelyet nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is nagv kedvvel csináltak. Az úr hölgyét jobbján vezetve a muzsika lassú ütemére lép elő­re. nem úgy mint mások gyak­ran teszik: az urak mars tem­póban verik talpukat a talaj­hoz. mintha katonai díszfelvo­nuláson vennének részt”. E sarokból kétségtelenül, port más táncot járt A „Wocos” idővel „ranchos”-szá növekedett A csoport élén egy zászlóvivő hölgy haladt, közvetlenül utána muzsikus csoport következett Fuvolák, gyors tamburák, klarinétok együttes zenéjére ropták a táncot a fürge lábú nőik éa férfiak. A 30-as években további újításokat vezettek be. A Jár­na! de Brasil javaslatára kar­nevál királynőt választottak, s ha már királynő van, mért ne legyen király is: «• Mámornak nevezték. A felvonulásokon részt vettek az úgynevezett samba-iskolák is, amelyek tán­cosai nagy hozzáértéssel, válto­zatos figurák alkalmazásával szórakoztatták a közönséget. A PÁRJÁT RITKÍTÓ látvá­nyosságra az üzletemberek is felfigyeltek. Az utazási irodák külföldön és Brazíliában egy­aránt nagy propagandát csap­tak a karneváloknak. Vendé­geik külön emelvényről szem­lélték a felvonulókat. Ügy lát­szik, kifizetődött az üzlet, mert a lelátók száma évről évre nö­vekedett és a vendégek száma is fokozatosan szaporodott. A Getulio Vargas sugár­úton mi is az egyik emelvény­ről szemléljük az alkonyatba® kibontakozó csoportot. A da Candelaria templom mellett már fénylik, csillog a karne­vál. Rendezett soraikból las­san árad felénk a zene zson­gó ritmusa. (Köztük és köztünk egy teljesen szabad aszfalt­szalag húzódik.) Amint köze­lednék a felvonulók, egyre jobban kirajzolódnak az egyes részvevők is. Már jól látjuk, miként hajladoznak, ugrándoz­nak a samba iskola első cso­portjának táncosai. Mögöttük egy zászlóvivő leány és egy tiszteletre méltó öreg néger halad. Egy énekes elektromos megafon segítségé­vel közli a samba témáját. (Enredo). Ugyan miről beszél? Őszintének tűnő szavakkal tömjénezi Brazília múltját, be­szél egy kis állam furcsa lö­vész-ünnepélyeiről. Mögötte egy dús fantáziával díszített kocsit rendkívül elegánsan öl­tözött, csinos lányok táncolnak körül. Egy csoport hirtelen kiválik és akrobatikus ügyes­séggel csatát imitál. FÉNYLŐ, FEDETLEN csí­pőkkel táncosnők lengik körül a 200 muzsikust, akik megáll­tak. hogy a samba-iskola ezer táncosát mögéjük engedték. Ők zárják a sort. A népes táncos menet a Parca Daque de Ca- xias térig megy. ahol feloszlik. városi színházban rendezett bálon mintegy 7 ezer vendég vesz részt, akik kereken 4 mii. lió forintnyi belépti díjat fi­zetnek. De a Palace és a Glo­ria hotelben, valamint számé« más mulatóhelyen is. komoly bevételre tesznek szert Ilyen­kor viszont a teremdíj nagysá­ga is a csillagok közt sétál... A NAGY TUMULTUSBAN bizony szerencsétlenség is könnyen megesik. Erre is szá­mítottak: ötven mentőkocsi áll „bevetésre” készen. Nehézkes egyenruháikban es fehér sisa­kokban rendőrök cirkálnak, mert a nagy tömeg a zsebmet­szőket is kísértésbe hozza. No és az italozás a tolvajlásra még nagyobb kísértést ad. Nincs olyan statisztika, amely tárgyi­lagosan ábrázolná azt a ttekiiv- télyes italmennyiséget, amelyet a karneváli napokon elfogyasz­tanak. Megnövekszik az áram- fogyasztás is. A városi elektrou mos művek 40 millió kilowatt­óra fölötti energiát adnak » néf*>r legfontosabb karneváli napra. Egész éjjel folyik a vigalom, s a reggeli nap forró sugarai alatt hazafelé tartó utolsó vendégek már a tengerpartra érkező fördőzők előtt halad­nak eL így reggelente az ut­caseprők konfetti-csomókat görgetnek maguk előtt. A dél­ceg pálmák zöld koronáin és a televízió-antennákon pedig eL szalasztott színes léggömbök imbolyognak. A korán ébredő gyerekek plasztik trombitákat, papírláncokat, üveggyöngyöket és éjjeli orgiák félreérthetetlen jeleit találják a tengerparton. S HA MÁR a karnevál szim­bolikus jelentőségéről van szó, egy másik ilyen aktusát is megemlítjük. Az egyik jelenet szereplői aranyozott banáncser­jét hordoznak. Ez a cserje többszörösen is szimbolikus jelentőségű. A szájhagyomány szerint, valamikor régen, szá­zadokkal ezelőtt egy brazil ke­reskedő országq gazdaságát akarta demonstrálni, amikor egy banáncserjét a liszaboni királynak ajándékozott. E ba­náncserje most az ország gaz­daságát jelképezi, amelyben „minden állampolgárnak része van”. Csak az a bökkenő, hogy az egyik állampolgárnak mor­zsa, a másiknak pedig fényűző luxus jut belőle. Bezzeg, ha e gazdagságot igazságosan oszta­nák el. mindenki boldog lehet­ne belőle. Nem szimbolikusan, hanem — valóban. G„ KratocbwiX

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents