Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-05 / 54. szám

Önzés és kényelmesség

Társuk magatartását bírálták nemrégiben egy munka- brigád tagjai. Egy olyan ember megváltozását tették szóvá, .aki néhány éve még serkentője volt a közös erőfeszítéseknek, jelentős része volt a brigád sikereiben. S ez az ember, amikor a dolgok nyugodt kerékvágásba zökkentek, amikor a jó összhang kialakult, s természetessé vált a feladatok egyenletes, megbízható teljesítése, nagyon megváltozott. Mindinkább eltávolodott a közösség gondjaitól csak tessék-lássék vett részt a közös fejtörésekben. Mintha megszállta volna a pénzszerzés ördöge, csak azzal törődött, mennyi van a borítékban.

Amikor társai azt szóvá tették, felháborodott. Miért? Neki nincs joga ahhoz, hogy magára gondoljon? Mindig megtelte, amit kellett, most itt az ideje, hogy kényelemben, jólétben éljen családjával együtt.

Ebben igaza is volt. Aki dolgozik, az megérdemli, hogy boldoguljon. Azért teremtünk javakat, azért gondoskodunk a dolgozók pihentetéséről, szórakozásáról, hogy laki érdeme szerint részesüljön benne. Azért van az üzletekben mosógép, frizsider és televíziós készülék, hogy mindenki hozzájuthasson, aki az árát szorgalmas munkával megkereste. Egyáltalán nem önzés, nem kispolgári tulajdonság, ha valaki például olyan mindennapi célt tűz maga elé, hogy villamosítja a háztartását, vagy modem bútorokat vásárol a kopott és megunt régi helyett.

Csakhogy, a fent említett, megbírált ember nem csupán ennyit tett. Hátat fordított, a közösségnek azért, hogy ezt az otthoni kényelmet biztosítsa. A közösen vállalt gondok, a mindennapi tanakodások, tervezgetések nem érdekelték többé. Ő, aki régebben önzetlenül „rávert" a munkára, ha a helyzet úgy követelte, most minden mozdulatát forintban számolja. S amíg régebben éjszakákat töltött el egy-egy hibás gép kijavításával, most csak szerzésre, vásárlásokra gondol, s ha valami áldozatot kell vállalnia, ingerülten kérdezi: miért éppen ő?

Az említett példánál kirívóbb esetet is lehetne említeni az önzésre, és az elkényelmesedésre. Sok olyan ember él közöttünk, aki csak gondjaink peremén cselleng. Ném vállal részt azokból, de a lehetőségeket éberen figyeli. Egyetlen alkalmat sem szalasztana el, hogy mindent megszerezzen, amire szemet vetett, amit megkíván. Nem törődik közügyekkel, sem a társai gondjával, csak az önös érdek, önmaga kényelmének, biztosítása vezérli.

Márpedig jó lehetőségeinket az összefogásnak, az egymást biztató tekinteteknek, a más gondjai iránti fogékonyságnak is köszönhetjük. Annak, hogy együtt akarjuk a jobbat, önmagunknak és társainknak is. S nem szabad, hogy ezt a közös jobbat akarást felváltsa a rideg, lélektelen önzés.

S nem szabad, hogy a munka jó ütemét megtörje a kényelmesség, az öncéllá vált szerzés, berendezkedés vágya. Küzdeni kell az ellen, hogy a jó lehetőségek langyos, kényelmes utakra csábítsanak némelyeket, ahol a jól berendezett lakás csak arra való, hogy az ember különállását biztosítsa, ahol az ember pizsamára vetkőzve, a televíziós készülék előtt, cigarettafüstben. vagy a kávéfözögép áuruzsőlása közben elandaloghat: „Ez az én világom, a többihez semmi közöm."

Miránk még tettek várnak, hiszen csak dolgaink elején tartunk. A tunya megelégedettség, az önzés és a kényelmeskedés fékezné továbbjutásunkat. Lemondani közös álmainkról, a harcról, a küzdelemről csak azért, hogy magunkat gyarapítsuk, hogy kényelmesen hevergessünk? A pihenés, a szórakozás, a mind kényelmesebbé váló élét. a test és a lélek jó kondícióban tartását szolgálja, arra való, hogy felkészüljünk másnapi tetteinkre.

Az önző és elkényelmesedett ember megtagadja ezeket a tetteket, a közös gondokat, a közösen váSUalt mű felépítését.

K. Gy.

megfelelően foglalkoznak a

gépjavításokkal. Tizennégy termelőszövetkezetben van karbantartó műhely, ahol százötven erő- és a hozzájuk tartozó munkagépeket ki tudják javítani. Itt is, de főleg a gépállomásokon akadályozza még a mai napig is a felkészülést az alkatrész-hiány és a csere- motorok késedelmes leszállítása. Legsúlyosabb a helyzet az UE 28-as és a D—4K típusú erőgépeknél, az UTOS-ok szalagszerű javítása egy hónapja leállt. A leszállított alkatrészek minősége te kifogásolható, így hiába az igyekezet, ha időközben nem oldódnak meg a problémák, több gépet nélkülözni kell a tavaszi munkák idején.

A jövő hét elején kezdődő tavaszi gépszemlén vizsgáznák a termelőszövetkezetek és a gépállomás a felkészülésből. A szemléző bizottság szigorúan ellenőrzi a javítási tervben foglaltakat, de a szándéka mégis a közvetlen segítség- nyújtás, amellyel még időben korrigálni lehet a hibákat, de súlyosabb esetekben nem marad el a mulasztók felelősségre vonása sem.

P. E.

1965. március 5„ péntek

jó, de az előbbinél az első, az utóbbinál a hátsó kerekek annyira elkoptak már, hogy minden percben kidurranhatnak. A gumiköpenyeket nem tudják lecserélni, mert nem tudnak újhoz hozzájutni, de nem kapnak villamossági berendezéseket sem. Villamossági berendezés hiányában nem tudják levizsgáztatni a pótkocsijukat, a két erőgép a szabályok értelmében nem vehetne részt ugyancsak ezért a közlekedésben. Közös érdekből mégis volt már összeütközésük a közlekedés őreivel. A harmadik erőgépet a gépállomás javítja december óta, generál- javítást kértek, előtte- már háromszor volt javításon.

A termelőszövetkezetben azon túl, hogy a gépszemlére nem tudnak kifogástalanul felkészülni, a nagyobb gondot a kétszáz hold szántatlan földterület okozza, amelyet csak lánctalpassal lehet felszántani. A vetésihez is szükség van a gépállomás segítségére, amire ígéretet is kaptak, de az még nem biztosíték a tavaszi munkált sikeres elvégzéséhez.

Segíteni akarnak a gépszemlén

A járás nagyobb termelőszövetkezeteiben súlyának

a termelőszövetkezet elnöke, a vezetőséggel egyetemben célprémiumot tűzött ki, amit az a traktoros kap meg, amelyiknek a gépe a legjobban vizsgázik a szemléző bizottság előtt.

A munkagépekkel nincs baj a szövetkezetben, a vetőgépük rendben van, szükség esetén a gépállomástól átvett gépeket is tudják majd használni, üzemképes a trágyamarkoló, két műtrágyaszóró, tárcsa, nehéz boronák, a rendsodró. Nehéz körülmények között ötven holdat már trágyáztak, de a talaj- és vetési munkákhoz nem foghattak hozzá, pedig a télről 100 hold terület maradt szárítatlanul.

Szabálytalanul

közlekednek

A mikófalvi Kossuth Termelőszövetkezetben egy héttel a gépszemle előtt kényszerű pihenőre tértek a gépek, csak szabálytalan műszaki berendezéssel vehetnének részt a közúti forgalomban.

Lőrentei Ödön mezőgazdász arról panaszkodik, hogy hiába van a szövetkezetnek három saját erőgépe, ha váratlanul műtrágyát kapnának, nem tudnák hazaszállítani a vasúttól. A Zetor és az egyik UE 28-as traktor-motorikus szempontból

Az előző évekhez hasonlóan az Egri Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya megrendezi idén is a termelőszövetkezetek tavaszi gépszemlé- jét. A járásban dolgozó erő- és munkagépek állapotáról a jövő héten győződik meg a — járási tanács gépesítési előadóját, a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztálya kiküldöttjét, a termelőszövetkezet elnökét, a szövetkezet gépcsoport vezetőjét és a tűzrendészed alosztály képviselőjét összefogó —szemléző bizottság.

Jutalom a legjobbnak

A bekölcei Üj Barázda Termelőszövetkezetben március 13-án tartják meg a gépszemlét, de a lelkiismeretes munkát dicséri, hogy a vége felé járnak a javításoknak. Három erőgépe van a közös gazdaságnak, a Super-Zetor hibátlan, munkára kész az egyik UE 28-as traktor, a másikon még dolgozik Szűcs János szerelő. Üj hüvelyeket kap a motor. Hosszú utánjárás után jutottak hozzá, de a gép még a héten útra kelhet. A szerelő alaposságára jellemző, hogy a szemlére még le is fúvatja festékkel a masinát A gépek felkészítésében természetesen részt vesznek a traktorok fe- wteiős vezetői is, Bartók Miklós,

Sürget az idő!

Gépszemlék előtt az egri járás termelőszövetkezeteiben

mély rétegű, jó vizgaz- dálkodású, védett fekvésű te rületei, oly mértékben kevés bé ajánlhatók e művelésmód dal való telepítésre a vékony talajrétegű hegyi kopaszosaink erősen lejtő hegyoldalaink, va lamint homoki lapos területeink.

A szőlő magas művelése — megfelelő talajon- és fajtákká — hosszú életű tőkéket neve éppen a már említett természetes kúszó növényféleségek adottságai következtében. Ezl tapasztalhattuk a kedvező hely re ültetett lugas szőlők eseté ben, de megbízható jó.; példa találunk Heves megyében Makiár község nyugat fék lejtő domboldalain is, aha! nyílt telepítésben több szás négyszögöles parcellákban több évtizedes öreg szőlők találhatók magas művelésben minder különösebb nevelési mádszei nélkül. Ezek a szőlők egysíkú kezdetleges támaszrendszei mellett is életerősen, jól tenyésznek és gazdáiknak kevesebb munka mellett bőséges termést biztosítanak.

HEVES MEGYÉBEN tehál nemcsak a kísérleti tapasztalatul felemlített kísérleti intéz meny, illetve célgazdaság bizonyította be az Ausztriából átvett művelési módszer alkalmazáséval a magas művelés reális lehetőségeit, hanem már évtizedeikkel korábban beigazolták ezen művelési módszer életrevalóságát, és megbízhatóságát sokkal egyszerűbb kivitelezsésben a xnaklári kis szőlőtermelő parasztgazdák. Megyénkben tehát megvannak a látható és tapasztalható bizonyítékai a szőlő magas művelése életképességének és biztonságosságának, csak azokat alkalmazni kell az átadott szakmai tapasztalatok meg- szívlelése alapján,

Dr. rsó Andor

★

Lapunk 1965. január 17-i számában felhívtuk a mezőgazdasággal foglalkozó olvasóink figyelmét a „Termelőszövetkezetek fóruma” rovatunkra. Azóta többen — szövetkezeti elnökök, Mezőgazdasági szakemberek, tudományos kutatók — írták meg véleményüket egy-egy kérdésben, közkinccsé téve saját gyakorlati tapasztalataikat. Sorozatunk befejező cikkének közlésével egy időben mondunk köszönetét mindazoknak, akik tollal is segítették szocialista mezőgazdaságunk ügyét. Reméljük, a sorozat hasznos volt és a közölt cikkek elősegítik majd a szocialista mezőgazda- sági üzemek további fejlődését és a néhány nap múlva meginduló tavaszi munkákat.

nagy terméseket szüreteltek.

Több évi megfigyelés után azt észleltük kísérleti telepünkön, hogy a L. Moser-féle magasművelésű tőkék, amelyeknek vesszőállománya átlagban 100—200 cm közt helyezkednek el — a fagyos telek után kevesebb fagykárt szenvednek, mint a közvetlen mellette levő alacsony művelésű tőkék. Ez a körülmény a télen erősebben lehűlő talaj szinttől való távolság következtében áll elő. Ez a hőfokkülönbség — megfigyeléseink szerint — a téli f agyok mértékétől függően — 1,5-től

— 4 C fok különbséget is kitett a magas művelésmód javára. Ez a hőfokkülönbség ugyancsak előáll a májusi fagyoknál is (0,5-től —1,8 C fokig), de ugyancsak előnyösen, mivel az ilyenkor zsenge, zöld lombozatnál — 0,5 C fok különbség mér fagykár okozója lehet.

KÍSÉRLETI telepünkön kilenc éve folyó tapasztalatok azt igazolják, hogy a L. Moser- féle magas művelés megfelelő védettségben, (mint pl. Eger dombvidéke, Mátra alja) biztonságban, kockázatmentesen alkalmazható. De ezt igazolják az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság egerszó- láti üzemegységének 12 holdas L. Moser fiatal szőlőtelepítése is. hol a magas művelésű szőlőtőkék az elmúlt pár esztendő alatt — az elmúlt kritikus telek ellenére — hatalmas fejlődést értek el.

Mindezen tapasztalatok ellenére nem volna helyes, ha a

L. Moser-féle magas művelésnek Heves megyében való általános elterjesztését javasolnánk. E magas művelésű tőkék ugyanis a nagy terrríöfelü- letüknek és hatalmas lombozatuknak megfelelően nagy gyökérzetet fejlesztenek, amely viszont jó vízgazdáifcodású és mély talajréteget kíván meg, ezenkívül a gépi művelésre ab kalmas enyhe, vagy egészen mérsékelt lejtésű területet. A magas művelést — a fedés nélkül áttelelő tőkék miatt — csak olyan szőlőfajtákkal kell és ajánlatos alkalmazni, amelyek vesszői korán és jól beérnek, vagy tömör szövetállományúak és a tapasztalatok szerint rügyeik a téli fagyoktól kevésbé szoktak komolyabb kárt szenvedni. Ilyeneknek mutatkoznak borvidékünkön a Leányka,

M. Ottonel, Olasz riziing, Kékfrankos, Oportó, Medoc noír, Gabemet és a csemegeszőlők közül általában a Chasselas-k, Csabagyöngye és még egy-két korábban érő fajta. Amennyiben alkalmasak tehát ezen művelésmód bevezetésére Eger és környéke, valamint Mátraalja

Az elmúlt évtized során hazánkban is ismertté vált L. Moser-féle művelésmódot elég sok kételkedés és fenntartás fogadta és talán nem is indokolatlanul, mivel tudjuk, hogy hazánk kontinentális éghajlata alatt a kemény telek sokkal tartósab- bak és zordabbak, mint a szomszédos — jobban atlanti éghajlati befolyás alatt álló — Ausztriában.

Azt is tudjuk, hogy megyénk Eger környéki és Mátra alji szőlővidékein —, de az ország más szőlővidékein is — évtizedek óta az alacsony bakművelésű és egyéb formáéi ójú tőkék termőrészei túlnyomórészben fedetlenül maradtak és igen sok kemény telet kiállottak anélkül, hogy a várható termések emiatt komoly kiesést szenvedtek volna. Hazai borvidékeinken és ezen belül Heves megyében is főként a tavaszi fagy okozott — emlékezet szerint — nagy terméskiesést, amit az emlékezetes 1952-es és 1962. évi májusi fagykártételek is igazolnak. A téli fagy tehát hegyi borvidékeinken nem olyan nagy kártevő, mint azt feltételezik. A rendkívül hosszan tartó és igen kemény, zord telek —, mint az

1962—63. és az 1963—64. évi is volt — igazi próbaévei voltak a fedetlen, magas törzsű szőlők fagyátvészeléseinék. A meteorológiai feljegyzések szerint az ilyen két kritikus hőmérsékletű tél egymásutánja évszázadon belül is ritkaságszámba megy. De szóljanak hőmérsékleti feljegyzéseink és ezen belül is azok legkritikusabb adatai!

1962— 63. év téli időszakában a szőlőre már nagyon kritikus —20 C fokot meghaladó hőmérséklet légköri szinten 2 nap volt, —20 C fokot meghaladó hőmérséklet talajszinten 18 nap volt;

1963— 64-ben:

—20 C fokot meghaladó hőmérséklet légköri szinten 5 nap volt, —20 C fokot meghaladó hőmérséklet talajszinten 11 nap volt

HEGYI SZŐLŐINK rügyállománya kisebb-nagyobb fagykárokkal megúszták ezeket a rendkívül kemény teleket, de termőtőkék kifagyásáról nincs tudomásom. Az elfagyott rügyek nyomán, részben a mel- lékrügyék, réseiben a fás termőrészek; alvó és rejtett rügyei az 1964. év tavaszán óriási mértékben- törtek ki, bújtak ; ölő és nagymérvben hoztak termő hajtásokat, olyan szőlőfajtáknál is, melyek egyébként máskor csak termőcsapokon világos rügyekből szoktak termiéit hozni. (Leányka, Olasz riziing, Kékfrankes, Oportó). A helyzet tehát az volt, hogy 1964. évi nagy téli fagy után az észlelt érdemleges rügykárokat követően ország- és megye- szerte nagy, helyenként igen ;

5 javulás

c statisztikájában

mkavédelmi törvény nőiesei

A baleseti statisztikának ez 5 íz örvendetes javulása a SZOT : ,za kém béréi szerint elsősorban 1 i tavaly életbeléptecett új mun- cavédelmi törvéiD’re vezethető ússza. Mégpedig nem is csu- )án a jogszabály rendelkezései- 'e, hanem azokra a megbeszé- ) ésekre is, amelyeket hatályba 1 épése előtt folytattak a szak- ! tervezeti szervek a dolgozók- ! cal.

A SZOT szakemberei szerint < nőst a feladat továbbra is éb- ‘ en tartani ezt a szellemet, ) imety a javulást előidézte, s 1 igvanakkor fokozni a küzdel- i net a legtöbb balesetet okozó ) libák ellen. A legnagyobb erő- 1 feszítésre ebben a tekintetben 1 elenleg a szállítási, az anyag- 1 nozgatási munkáknál van : izükség, de sok a tennivaló a i Sépi berendezések, illetve i ■gyes munkafolyamatok vészé- i '■ességének csökkentése terén ’

6 u

A SZŐLŐ MAGAS művelését az úgynevezett szőlőlugas formájában hazánkban általában csak a házi kertekben alkalmazták és alkalmazzák még ma is. Ezeket a lugasokat is inkább a déli irányba néző házfalak közelében futtatják fel, ahol azok több méter magasan az épület frontját behálózzák.

Nyílt terepen, szőlőtáblákban azonban nem, vagy egészen ritkán lehet magas művelésű szőlőt találni mind Heves megyei, mind országos viszonylatban. A szőlők magas művelése inkább a melegebb égövek alatt honos, ahol a fagyos telek csak ritkán fordulnak elő. Azon égövek alatt, ahol a rendszeresen kemény fagyokkal számolni kell, a szőlő magas művelését — korábbi feltevéseink szerint — kockázat nélkül folytatni nem lehetett. Azért nevelték a mi éghajlatunk alatt a szőlő termő részeit olyan földközelségbe, ahol azt télire könnyen be lehetett fedni.

Hqsíszú idő kell ahhoz, hogy a hagyomány bástyái megdőljenek a haladó idő kényszerhatásai alapján. így van ez minden vonatkozásban és így van ez a szőlőkultúra fejlődésében is. A rohamos iparosodás és a bányavidékek egyre több emberi munkaerőt vonnak el a mezőgazdaságtól.

A monokultúrás szőlőtermelés a legmunkaigényesebb mezőgazda. ígi ágazatunk közé tartozik, amiely munkaigény viszonylag igen nagymérvű kézi munkát köt le. Hazai szőlőtermesztésünk eddigi, ismert mű- velésmódból származó adottságai (szűk sortávolság, támasz- rendszer) ez ideig nem tették lehetővé e műveléságban a gépesítés általános bevezetését, mint azt a szántóföldi műveléseinkben már jórészben elértünk, vagy megközelítettünk. A gépi munka mielőbbi bevezetése a szőlőtermesztésben is egyse sürgetőbb feladattá vált, mivel a gépi munka a kézi munkával szemben jobb és gyorsabb és mindenekfelett olcsóbb. Ezek a körülményeit a monokultúrás szőlőtermesztést is a gépesítés kényszerhelyzete elé állították, amely gépesítést azonban még a régi, hagyományos, szűk tőkesarok közt alkalmazni nem lehet

LENZ-MOSER osztrák szőlészt is főként a fent említett körülmények vették rá arra, hogy felhagyva a sok kézi munkát igénylő szőlőműveléssel, a gépi művelésre alkalmas művelésmódot alakítson ki, amely- lyél a terméshozam fenntartása mellett a szőlő üzemi költségeit tetemesen leszorítsa. Ez a megoldás — mint tudjuk — eléggé bevált és sikerült a széles sorközű (3—4 méter sortávval) magas művelés bevezetésével.

• •

Orvendete: az üzemi balesetei

Jelentkeznek az új mi első gyüi

Az elmúlt évben 305 halálos balesei történt az iparban, ide i számítva az építőipart is. Ez i azt jelenti, hogy a százezer dől- ; gjozsóra jutó halálos balesetek 1 száma 1964-ben olyan kicsi 1 volt — mindössze 21 —, amilyen ; még soha, amióta egyáltalán i statisztika készül az üzemi bal- 3 esetekről. Az előző évben, 1963- 1 ban, még 354 dolgozó halt meg í üzemi baleset következtében, 1 minden százezer közül huszonöt- >

A nem halállal végződött i ipari balesetek száma 1964-ben i 94 924 volt, kereken 2300-zal i több az előző évinél. Ez az adat t csak látszólag mutat a helyzet 1 rosszabbodására, mert a dolgo- i zok száma sokkal nagyobb mer- i tékben nőtt, mint a baleseteké. í Ha ilyen összehasonlításban < vizsgáltok a helvzet alakulását, j kiderül, hogy 1000 munkásra < számítva a bales'1 -k száma 03- J ftől 64-re csőkként- á

Termelőszövetkezetek fóruma:

A magas művelésű szülök termesztési tapasztalatai