Heves Megyei Népújság, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-21 / 68. szám

ifi. rosok és vásárlók egy-egy ré­sze rendszeresen figyeli és szándékukról jelzéseket ad. Ezen jelzések eredményesen szolgálják az általános bűn­megelőzést. Jellemző, hogy mi­nimumra csökkent a piacokon és vásárokon elkövetett bűn­tettek száma. Megáilajpítható, hogy a tár­sadalom tagjai részéről külö­nösen az állampolgárok sze­mélyét és javait ért sérelem esetén sokkal aktívabb a rendőrség támogatása, segíté­se. Így pl. élet elleni bűntet­tek, rablások, betörések ese­tén komoly segítséget nyújta­nak a felderítéshez, elfogás­hoz, a bűntett bizonyításához. Szükséges azonban előre lép­ni és elérni, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntettek esetében is sokkal nagyobb legyen az aktivitás és ebben a rendőrségnek kell kezdeményezőnek lennie. Az állampolgárok bejelenté­se alapján több illegális érté­kesítésről, üzérkedésről sze­reztünk tudomást, amelyekben megelőző jellegű intézkedése­ket, büntető eljárásokat is kez­deményeztünk. Több személy­re vonatkozóan érkezett beje­lentés, hogy pl. Csehszlová­kiába azért utaznak ki, hogy különböző áruféleségeket vá­sároljanak, s idehaza azokkal üzérkedjenek. Ilyenek voltak pL: Sz. Gy-né, D. S-né egri la­kosok, akik ellen szabálysér­tési eljárás indult és útlevelü­ket bevonták. A dolgozók bejelentése alap­ján sikerült a rendőrségnek azokat a tetteseket elfognia, akik Molnár István gyöngyösi lakos sérelmére emberölés bűntettét követték el. Ugyancsak a dolgozók se­gítsége és bejelentése alapján értünk el eredményeket több bűncselekmény felderítésében. Ilyen volt például Acs András betörő tolvaj elfogása, de ilye­nek voltak Váraszó községben az erdőgazdaság sérelmére el­követett, az istemmeaeji Béke Tsz sérelmére elkövetett bűn- cselekmények felderítéséhez adott segítségek is. Eredményesen tudunk tevé­kenykedni a dolgozók segítsé­gével a körözési munka terü­letén. Ugyanis az utóbbi idő­ben a lakosságot tájékoztatjuk, segítséget igénylünk és meg is kapjuk az eltűnés miatt körözött személyek, va­lamint a bűncselekmény el­követése miatt körözött sze­mélyek felderítésénél és utób­biak elfogásánál. így gyakori, hogy bejelentés alapján intézetből megszö­kött fiatalokat fogunk el éa kísérjük vissza az intézetbe. B. J. körözött személy, akinél fegyver is volt, az egri Rá­kóczi Tsz-ben kért szállást. A szállásadás mellett jelezték az egri rendőrségnek B. J. meg­jelenését, akit a rendőrség el­fogott. A hatvani járásban több esetben előfordul, hogy gyanús személyek és különö­sen fiatalkorúak gépkocsikra kérik felvételüket, akiket a hi­vatásos gépkocsivezetők útköz­ben fel is vesznek, és igazol­tatás végett a rendőri szerv­hez visznek. Ilyen esetekben került sor például L. J. és K. G. szökésben levő személyek elfogására. Szajla községben úgyszintén a dolgozók segítségével sike­rült elfogni Gy. G. körözött személyt, áld betöréses lopás miatt volt körözve. Nagy segítséget jelent a rendőrség számára a munkás­őrök, az önkéntes rendőrök önzetlen, odaadó munkája is. Munkásőreink, önkéntes rend­őreink az elmúlt évben több esetben nyújtottak segítséget bűncselekmény tetteseinek elr fogásában, körözött személyek elfogásában, előállításoknál jel­zést adtak különböző bűncse­lekmények és szabálysértések elkövetésénél, de konkrétan részt vettek különböző propa­gandaelőadások megtartásá­ban. Több munkásőr, önkén­tes rendőr ellvtárs személyesen is foganatosította körözött egyének elfogását. A fentiek azt bizonyítják, hogy a dolgozók segítése, tá­mogatása igen nagy jelentősé­gű a rendőrség munkájában. Annak érdekében, hogy a jö- vőben a lakosság még nagyobb segítséget adjon, tovább erő­sítjük kapcsolatainkat. Tapasztalatunk az, hogy amennyiben a rendőri szervek kezrieményezően lépnek fel és a lakosságot megfelelő mér­tékben tájékoztatják, segítsé­gét igénylik, sakkal nagyobb eredményességgel vesznek részt a bűncselekmények meg­előzését célzó intézkedések­ben, és a már elkövetett bűn­tettek jelzésében és felderíté­sében. Libertlny Sándor r. alezr a főkapitányság vezetője öt ... négy ... három ... kettő ... egy ... Start! És a Voszhod nemtudomhányadik űrhajó végre úgy emelkedik a légüres térbe, hogy újságíró is fekszik a fedélzetén. Mert igenis az újságíróknak ott a helyük, ahol a tudomány új diadala győzi le a veszélyt, ott a helyük, ahonnan izgalmas tudósításokat küldhetnek az erre rettenetesen kíváncsi olvasóknak. És egyáltalán! Igazán éppen elég pilóta röpködött már öreg Földünk körül ahhoz, hogy most már végre egy civil is bebizonyít­hassa: nem is olyan nagy dolog az egész. Smafú. Csak hencegnek, meg fontoskodnak azok az űrpilóták, hogy irigyeljék, meg cso­dálják őket. Én magam is nekivágnék, már ma délután, ha nem szédülnék már a magas földszinten is és bírnám a liftet. Sajnos, azonban nekem ad­dig kell várni az űrutazásra, amíg bicikli-se­bességre nem mérséklődik az űrhajó gyorsa­sága. Mert különben nem nagy dolog az egész, nekem elhihetik — hisz nem értek hozzá. (—ő) Pályázati felhívás a Marxista—leninista Esti Egyetem szakosított tagozatára A Heves megyei Pártbizottság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozatának filozófia, politikai gazdaságtan és ipargazdaságtan szakára. A három szak egy-egy osztállyal indul az 1965/66-os tanév­ben. A marxista—leninista esti egyetem szakosított tagozata Egerben, működik. Az esti egyetem szakosított tagozatának célja: párt-, ál­lami, tömegszervezeti funkcionáriusok, vezető propagandis­ták, értelmiségi dolgozók, párttagok és pártonkivüliek szer­vezett marxista—leninista továbbképzésének biztosítása egye­temi színvonalon. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók államvizsgát tehetnek filozófiából, politikai gazdaságtanból, ipargazdaságtanból, valamint a nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetéből Az államvizsgák sikeres letétele alapján megszerzett oklevél főiskolai érvényű. Az oklevél törvényes elismerését az 17/1963. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem szakosított tagozatán a tanulmányi idő két év- A hallgatókat minden tanévben 24 munkanap tanul­mányi szabadság illeti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Hetenként egyszer — meghatározott napon — kol­lektív foglalkozás (előadás, osztályfoglalkozás, konzultáció) van, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170,— forint. Az esti egyetem szakosított tagozatára azok kérhetik felvételüket, akik elvégezték a három éves tagozatot, illetve egy éves pártiskolát végeztek. Azok is jelentkezhetnek, akik nem szerezték meg ugyan az említett végzettséget, de megfelelő előképzettséggel rendelkeznek és munkájuk magas marxista—leninista képzettséget igényel. A szakosított tago­zatra pártonkivüliek is jelentkezhetnek. A felvételi pályázatot a Marxizmus—leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kossuth Lajos utca 15.) április 15-ig kell megküldeni. Utólagos jelentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen beszerezhető jelentkezési lap alapján történik. A felvétellel kapcsolatos további tudnivalók­ról a jelentkezőket a marxista—leninista esti egyetem tájé koztatja, HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG A kikelet első napján Bu- dapesten kikiáltották a proletárdiktatúrát. A hír a vi­déket váratlanul érte. Hiszen a vidék, így Heves megye is, az esedékes nemzetgyűlési válasz­tásokra való előkészületekkel volt elfoglalva. Az emlékezetes gyűlés a vá­rosháza nagytermében folyt le, amely ez alkalommol zsúfolás­ig megtelt munkásokkal, kato­nákkal, haladó értelmiséggel. Lájer Dezső elnökölt Az utca népével az alábbi plakát tudatta a nagy politikai fordulatot: „Mindenkihez! Az antant erőszakossága folytán Magyarországon az intéző és végrehajtó hatalmat a katoma- és munkástanácsok vették át, hogy megmentsék az országot és a népet a végpusztulástól. Ennek folytán Eger városában is az összes karhatalmi alaku­lat fölött az egri Katona- és Munkástanács intézkedik. Az ország érdekeiben felhívunk mindenkit, hogy higgadtságát, komolyságát a legteljesebb mér­tékben őrizze meg és munká­ját mindenki zavartalanul foly­tassa. Aki rabol, fosztogiat, vagy bármilyen módon erőszakosko­dik, azt a karhatalom a hely­színen nyomban agyonlövi. Mindenki őrködjék a rend és a nyugalom fölött! Mindenki ves­se alá magát a Katona- és Munkástanács rendelkezései­nek. Eger, 1919. március 22. Az egri Katona- és Munkásta­nács.” Gyöngyösön dr. Waldner Fü- löp ügyvéd ugyancsak március 22-én este jélenelte be a dikta­túra kikiáltását a Munkásta­nács ülésén. Közölte, hogy a megyei közigazgatás már át is alakult, egyúttal előterjesztést II talmin napjai Kolacskovszlcy Lajos visszaemlékezései tett a főbb városi tisztségek be­töltésére. A z átalakulás mindenhol símán, rendzavarás nél­kül ment végbe. A rendőrgár­da és a Vörös Katonaság pél­dás rendet tartott. A forradal­mi törvényszék is megtette kö­telességét. Ennek Egerben Demmer Géza mészárossegéd az első elnöke, utóibb dr. Nagy Nándor ügyvédjelölt. Nagy Já­nos pincér látta el a vádbizto- si-teendőket. A gyöngyösi forra­dalmi törvényszék első elnökei dr. Waldner Fülöp, Nemecz Jó­zsef, ill eve Bobák Gábor. Vád­biztos: dr. Kiss Sándor. Egyik legfőbb gondja az új rendszernek az élelmezés biz­tosítása. Ez bizony kemény dió! A négyéves háború az összes készleteket elpusztította, rekvi- rálásra pedig gondolni sem le­hetett. Eger élelmezésének biz­tosítására az új alispán a mal­mok vámkeresmény ót foglalta le. Gyöngyösön nehezebben ment az élelmezés! Ott a Nemzeti Tanács havonta és fe­jenként 1 kg gabonát, illetve 70 dkg lisztet kénytelen elvé­tetni a liszttel és gabonával ellátottaktól, a kukoricakész­leteket pedig mind lefoglalta. A falvakat illetően bevezette a cserekereskedést: csak élelmi­szerért adott iparcikket. Az is előfordult, hogy az élelmet erőszakkal szedték össze a szomszéd községekben. Visz­nekre, Karácsondra fegyveres polgárőrök szálltak ki a gabo­na beszedése éa elszállítása végett. • A kormmün alkotmányterve­zete április 2-án látott napvi­lágot. Eszerint a diktatúra célja „a dolgozók uralmának biztosí­tása a kizsákmányos fölött.” A közhatalom letéteményesei ezentúl is a műk ás-, paraszt­os katonatanácsok. Ezek köz­ségek, városok, illetve járások és megyék szerint szervezen- dők. A direktóriumok ezentúl mint intéző bizottságok szere­pelnek. Az intéző bizottsági ta­gokat a tanácsok választják. íj1 gerben április 10-én ment , J végbe a választás. A város 30 000 lakosa közül 10 475 egyén adta le a szava­zatát. Az új munkástanács taglétszáma 60, az á'jk’a ki­küldött intéző bizottsági tagok száma 15. Eközben ment végbe a vö­rösőrség felállítása is. A munkájukban azonban nem volt köszönet, mert az új vörösőrségbe tulajdonképpen a volt csendőröket. a rendőrö­ket. vámőröket, fináncokat és börtönőröket szervezték be. A helyi direktórium hasztalan tiltakozott az ilyen szervezés ellen. Molnár Dániel vak volt, a tisztek viszont ravaszak. Sú­lyos következményei lettek a dolgoknak! Az első ellenforra­dalmi megmozdulásnál (május 1-én), szinte a kommun buká­sa után. éppen Huszár Aladár és Molnár Dániel által beszer­vezett „vörösökből” regrutálód- tak az első fehér alakulatok. Az ellenforradalmárok meg­félemlítése céljából orosz mintára legcélszerűbbnek lát­1 szott kezeseket szedni a tehetős polgárok közül. Mind az egri, mind a gyöngyösi forradalmi törvényszék április 21—22-én rendelte el a túszszedést. , Mindkét városban 14—14 va­gyonos polgárt fogtak össze. A főváros augusztus 3-án ka- ■ pitulált. Ugyanakkor esett el Eger is. A Tokajtól napok óta visszahúzódó vörös csapatok utolsó kötelékei déli fél 12 táj­ban vonultak át a városon, az Internacionálét énekelve. Egy üteg ágyú a sereghajtó. Üteg­parancsnok Bródy András fő­hadnagy, Bródy Sándor író fia. Az ágyukat a Kisasszony-te­metőnél mozdonyozták le, úgy hogy a csöve mindnek a üha- méri állomás felé nézett. A; üteg előtt két gépfegyvert állí­tottak fel. Az első román járőr három­negyed 12 órakor tűnt fel az Almagyar utca és Káptalan ut­ca sarkán. Két órakor a román járőr a Baktai úton már meg­közelítette a Kisasszony-teme­tőt. Az ellenség igen óvatosan, mindenre figyelve csúszott be a városba. A felnémeti vám­háznál a román járőr két vö­röskatonát látott bujkálni a híd alatt. Egyik asztalossegéd. A románok « szerencsétlent az utolsó ház falához állították és agyonlőtték. A ugusztus 12-én Ká­roly, román trónörökös Egerbe érkezett. Az érseknél száll t meg. A társadalmi erők részvéte­lének formái közül ismerjük a szervezeteken belüli és az egyéni részvételt A szerveze­teken keresztül történő aktív bekapcsolódás mindjobban és eredményesebben terebélyese­dik. így pL a gyermek- és if­júsági bizottságok, albizottsá­gok, _ az alkoholizmus ellen küzdő társadalmi bizottságok, különböző öntevékeny szerve­zetek, társadalmi őrök, sajtó, hangoshíradó, propaganda-esz­közök és társadalmi bírósá­gok. A lakosság támogatásának kiszélesítése érdekében lénye­ges feladat, hogy a rendőr elv­társak intézkedéseiken keresz­tül is törekedjenek a dolgo­zókkal való jó kapcsolat kiépí­tésére. Ehhez szükséges az is, hogy a rendőrök szakszerűen intézkedjenek, és kifogástalan magatartást tanúsítsanak. Ál­landóan tartsák szem előtt, hogy intézkedéseik a nép érde­kében történnek. A rendőri intézkedéseket ki kell használni annak érdeké­ben, hogy a tömegek és a rendőrök közötti kapcsolat mi­nél termékenyebb legyen. A felvilágosítást nyújtó rendőr udvarias magatartása, a szívé­lyes hang meggyőzi a polgári egyént arról, hogy a rendőr szívesen segíti őt. A rendőri intézkedés, legyen az figyelmeztetés, helyszíni bírságolás, vagy feljelentés, minden esetben legyein udva­rias, de határozott és igazsá­gos. Az intézkedés hangjából minden esetben érezze az, aki­vel szemben történik, hogy a rendőr a közösség érdekében intézkedik. De feltétele az is a tömegkapcsolat állandó Javí­tásának, hogy pl. az ismeret­len tettes ügyekben gyors és eredményes munkát végez­zünk és minden esetben fog­lalkozzunk a dolgozók űgyne- [ vezett kis ügyeivel is. Ezzel kapcsolatban pl kor­mányunk határozatának egyik tétele kimondja, hogy „bűnül­döző szerveink munkájának alapvető követelménye, hogy ; egyetlen bűncselekmény sem maradhat felderítetlenül, s va- * 1 lamennyi bűncselekmény elkö- , vetőjét törvényes rendelkezé­seink alapján, büntető jogpoli­tikánk élvének megfelelően , felelősségre kell vonni”. A rendőrség és a dolgozók ! kapcsolatát jogszabályok is . szabályozzák. Például: 1962. évi 8. tvr., a Be 2. § (2) bekez- , dése kimondja: „a bűntett megakadályozása, felderítése , és azok elkövetőinek felelős­ségre vonása az egész társadalom érdeke, ezért ennek elősegítése min­den állampolgár erkölcsi kö- , telessége”. A 99. §. (1) bekez­dése előírja: „a tudomásra ju- ( tott bűntett feljelentése min- ( den állampolgár joga és erköl- , esi kötelessége.” A 99. §. (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy , a bűntetten tettenért személyt , bárki elfoghatja. A társadalmi veszélyességű , cselekmények, bűncselekmé- j nyék észlelése és a rendőri szervek tájékoztatása terén számottevő eredmények követ- ! keztek be. Például: ifjúságvé- f délmi vonalon 1964-ben a bűn- z cselekmények megelőzése ér- I dekében több főnek kérték es v javasolták az elvonókúrán va- é ló részvételt. Több száz notó- 1 rius alkoholistát győztek meg e írről, hogy önként jelentkez- I sen ék elvonókúrára. Ezek ke- i telésel meg is történt. Ezek az 1 intézkedések nagyban hozzá- I járultak a fiatalkorúak által c elkövetett bűncslekmények n csökkentéséhez. 1 Az ilyen irányú intézkedé- t ?ek során igen sok családban j javult a családi környezet, az t myagi és erkölcsi züllés csők- b cent. c Az alkoholizmus ellen küzdő s iársadalmi bizottsággal közös I nunkaterv alapján a megye n öbb területén, így a Mátra- s vidéki Erőmű, a gyöngyösi R Xll-es akna, a Hatvani Cu- r car- és Konzervgyárnál került * tor propaganda-előadásokra. r Komoly segítséget kap a rendőrség nagyobb piacok és 1 írszágos vásárok alkalmával, 2 mert a zsebtolvajokat, gyanús t személyeket a szocialista szék- r. torban dolgozó emberek, vala- r mint a kiskereskedők, kisipa- a Megyénkben ta utóbb) években —, de különösen 1957- től 1963-ig — kedvezően ala­kult az elkövetett bűntettek­nek és a bűntettek miatt fele­lősségre vont személyeknek a száma. 1964. évben átmeneti­leg minimálisan emelkedtek a bűncselekmények egyes fajtái, mind pL az ittas gépjárműve­zetés, a társadalmi tulajdon és a személyi tulajdon sérelmére elkövetett csalások. Az emelkedés nem minden vonatkozásban negatívan érté­kelhető, mert a rendőri szer­vek megelőző intézkedésének színvonala, a gazdasági veze­tés állandó szilárdulása és az állampolgárok helyes szemlé­letének kialakítása több eset­ben eredményezte, hogy a bűntettek felderítési aránya javult így pL az ittas veze­tés, a foglalkozás körében el­követett veszélyeztetés, a ga­rázdálkodás, és üzérkedés, va­lamint egyes lopási kategóri­ákban épp a felderítő munka javulása folytán következett be számszerű növekedés. A fentiek alapján tehát több bűn­ügyet hoztak felszínre a meg­előző intézkedések, a másik pedig, hogy több bűncselek­mény elkövetése lett megelőz­ve. Ajp itt nem érintett bűntett! kategóriákban pedig általában csökkenés következett be a bűntettek alakulásában. A megelőző intézkedések sokoldalúsága, a jobb propa­gandamunka, a társadalmi kapcsolatok javítása általában jó hatást váltott ki az állam- pogárokbóL Pártunk VIII. kongresszusának útmutatása nyomán fontos következtetése­ket vontunk le e tekintetben és eoEfil összefüggően a rend­őri munka további javítása ér­dekesen. Ezek közül politikai jelentőségével is kiemelkedik a tömegkapcsolatok erősítése és kiszélesítése. A társadalom tagjainak részvétele és szük­ségességének jelentősége a tár­sadalmi veszélyességű cselek­mények megelőzésében, illetve felderítésében igen fontos té­nyező. A dolgozók és a rendőrség közötti jó kapcsolatnak külön­böző előfeltételei vannak. Ép­pen ezért nem elégszünk meg azzal, hogy a kapcsolat kiszé­lesítésének szükségességét csak hangoztatjuk, hanem törek­szünk azon előfeltételek meg­teremtésére, amelyek lehetővé teszik, hogy a rendőrség mint testület, közelebb kerüljön a dolgozókhoz, élvezze bizalmu­kat, illetve támogatásukat. A lakosság széles rétegei kapcsolódnak be a közügyek intézésébe. Az állami szervek több feladat megoldását adták át társadalmi szerveknek, il­letve tömegszervezetekneik és e szervek mindinkább tevéke­nyen vesznek részt az állami ügyek intézésében, az állami szervek munkájának támoga­tásában és ellenőrzésében. A társadalom politikai, gaz­dasági rendjében bekövetke­zett fejlődés mindjobban érez­teti kedvező hatását azon a te­rületen is, hogy a társadalom tagjai észlelik, felfedik a tár­sadalomra veszélyes cselekmé­nyeket, segítséget nyújtanak a megelőzés minden területén. A szocializmust felépíteni csak az egész társadalom, a nép tevékeny részvételével le­het. A társadalomra veszélyes cselekmények, ezen belül a bűncselekmények, negatívan befolyásolják a fej­lődés ütemét, erkölcsileg, anyagilag nagy károkat okoz­nak, ezért igen lényeges ki­emelni. hogy az egész társada­lom feladata a megelőzés, a társadalomra veszélyes cselek­mények, bűncselekmények el­leni határozott fellépés. A bűnüldözés elleni további eredményesebb küzdelem a szocialista állam, az egész tár­sadalom tervszerű, összehan­golt erőfeszítését igényi! E küzdelemben a kényszer és a nevelés változatos formáját szükséges alkalmazni, külön- fcűlün is és együtt is. A bűnüldözés helyzete és a lakosság támogatása

Next

/
Thumbnails
Contents