Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

A Legfőbb Ügyészség állásfoglalása a termelőszövetkezeti közgyűlés határozatképességének megállapításáról

iái vezetheti a közgyülést?

A mezőgazdasági termelő- ^ szövetkezetek közgyűlése a vonatkozó jogszabály értelmében csak akkor határozatképes, ha a tagok kétharmad része jelen van. Mivel helyenkén előfordul, hogy a tagok jelentős részének távol- maradása határozatképtelenné teszi a közgyűléseket, s ezzel akadályozza a termelőszövetkezet működését, több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a határozatképesség megállapítását szabályozó rendelkezéseket tágabban kellene értelmezni és alkalmazni. A javaslattevők úgy vélték, hogy a határozatképesség megállapításához a munkában rendszeresen részt nem vevő tagokat figyelmen kívül kellene hagyni. Javaslatukat azzal a ténnyel is támogatták, hogy ez a tágabb értelmezés, illetve figyelmen kívül hagyás legnagyobbrészt ugyanis csak az idős, nyugdíjas, munkaképtelen tagokat érintené, minthogy a tapasztalat, szerint ezek maradnak leginkább távol a közgyűlésektől. Felmerült olyan indok is, hegy mivel a tagok tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlők, nem kellene egyenlő tagsági joggai rendelkezőnek tekinteni azt, aki nem teljesíti az egyenlő tagsági kötelezettségeket, például a munkában való megfelelő részvételt, az alapszabályban előírt munkaegységet, stb.

L1 javaslatokkal kapcso- latban a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása határozottan leszögezi, hogy a közgyűlések határozatképességének, illetve az erre vonatkozó jogszabályoknak ilyen értelmezése törvénysértő. Az indoklás rámutat, hogy a rendes tagok között szervezeti jogok terén különbség nincs. A tagok kötelezettségeinek megállapítása nem áll összefüggésben a tagsági jogviszony ismérveivel és a kötelezettségek tényleges teljesítéséből nem lehet következtetést levonni a tagsági viszony fennállására, vagy hiányára, valamint a tagsági viszonyon alapuló jogok mértekére. Az öreg, munkaképtelen. illetve nyugdíjas tagok esetében a jogoknak a munkavégzés mértékéhez való kapcsolásából sem lehetne olyan következtetést levonni, hogy a munkában való részvétel hiánya a tagsági kötelezettségek elmulasztásának minősül és a tagsági viszony hiányosságát eredményezi. A vonatkozó jogszabály a legjobb képességek szerinti részvételt írja elő, ezek a tagok pedig munkaképtelenek, vagy legalábbis ez feltételezhető, illetve a korhatár eléréséig munkavégzési kötelezettségüket már teljesítették. A közgyűlés határozatképességének csak a dolgozó tagok jelenléte alapján való megállapítása, tehát a munka- képtelen tagok figyelmen kívül hagyása, a termelőszövetkezetek megalakulását követő időtartam növekedésével mind antiszociálisabb lenne, mivel egyre több tag a termelőszövetkezetben végzett munka után öregszik meg', vagy. veszti el a munkaképességét. Az ilyen engedmény a gyakorlatot helytelen irányban befolyásolná, s a demokratizmust gyengítené.

A jogszabályok számításba vették azt. hogy a közgyűlés esetenként a tagok nagyobb arányú távolléte miatt határozatképtelen. Ezért megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezet legmagasabb vezető szerve, a közgyűlés, a hatáskörébe tartozó ügyekben ilyen esetekben is meghozhasson minden olyan határozatot, amely a termelőszövetkezet folyamatos működéséhez szükséges. A rendelkezések szerint a közgyűlés határozatképtelensége esetén legkésőbb 30 napon belül azonos napirenddel újabb közgyűlést kell összehívni, amely a jelenlevő taglétszámtól függetlenül határozatképes, kivéve a minősített többség döntésére fenntartott ügyeket. Az ismételten összehívott közgyűlésen is meghozható bármilyen határozat, amely a termelőszövetkezet folyamatos működésének biztosításához szükséges. Dönthet az: ilyen közgyűlés például még a tervek és a zárszámadás elfogadásáról is. A minősített többségre fenntartott ügyek olyanok, amelyek eldöntése a szövetkezet működésében a napi ügyeknek nagyobb jelentőségű változást, vagy egvíb hatást idézhet elő — például alapszabály megállapítása, vagy módosítása, döntés a termelőszövetkezet egyesüléséről, vezetőségi és ellenőrző bizottsági tagok elmozdítása, vagz visszahívása, stb. Ezért fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen ügyek a tagság viszonylag nagy hányadának egyetértésével kerüljenek eldöntésre.

U" égül rámutat a Legfőbb * Ügyészség állásfoglalása arra is, hogy a közgyűlés

határozatképességének előse- j gítéséhez a jogszabályi rendel-j kezések ismerete és alkalmazása I mellett a szövetkezeti és irányító szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a szükséges nevelőmunkát sem, a tagság felvilágosítását, alapos tájékoztatását, a szövetkezeti demokrácia általános erősítését.

Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink szervezeti működésének gyakorlatában helyenként észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök, vagy helyettese vezeti, hanem úgynevezett „közgyűlési,, elnök, esetleg a vezetőségen is kívülálló személy. Az is előfordul, hogy közgyűlési elnökként a szövetkezet rendes tagjainak körén is kívülálló személy — általános iskolai igazgató, községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, stb. — jár el. Ez a gyakorlat, tehát a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban nem álló személy közgyűlési, elnöki feladatkörében való eljárása, mint a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása határozottan rámutat, ugyancsak nem egyeztethető össze az érvényben levő törvényes rendelkezésekkel.

A termelőszövetkezet elnökének kizárólagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladatköre ugyan nem állapítható meg a jogszabályokból, következésképpen nincs kizárva az a lehetőség, hogy a közgyűlést nem az elnök, hanem más személy vezeti.

Figyelemmel azonban ar1 ra,. hogy a megbízás, j illetve feladat a termelőszövetkezet legmagasabb szintű, legszélesebb hatáskörű vezető szervének tor-vérmes és alapszabályszerű gyakorlása, csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személytől várhatóéi. és követelhető meg, továbbá mivel az előírások szerint szavazati joggal is rendelkeznie kell, nyilvánvaló, hogy közgyűlési elnök csak a sző- j vetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személy lehet. A közgyűlési elnöki megbízatásnak törvényesnek és alapszabályszerűnek kell lennie. A termelőszövetkezet elnökének és az őt helyettesítő elnökhelyettesnek ilyen jog- és feladatköre tisztségénél fogva kétségtelen, rajtuk kívül más tagokra nézve azonban — a vezetőségi tagokat is ideértve — ez nem állapítható meg. Ezért ilyen megbízatásnak alapja csak a közgyűlés esetenkénti elhatározása lehet. Annak sincs akadálya, hogy ezt a kérdést a termelőszövetkezet alapszabályban szabályozza.

Válaszol az illetékes

Lesz diétás konyha Egerben

26 millió tudományos mű

Kilenc év alatt — az erre vonatkozó törvényerejű rendelet megjelenése óta—1600- ra növekedett a magyar tudományos és szakkönyvtárak száma. A könyvtárakban ma már mintegy 26 millió tudományos dokumentumot — könyvet, folyóiratot, szabadalmi leírást, filmet — őriznek. Egyetlen esztendőben hárommillói alkalommal vették igénybe a szakkönyvtárak szolgáltatásait, s csaknem 9 millió könyvet, folyóiratot kölcsönöztek, illetve adtak ki helybe olvasásra.

Legjobban működik az országos Műszaki Könyvtár, ahol egyetlen év alatt több mint 153 000 olvasó vette igénybe a szakirodalom segítségét. Gondot okoz, hogy a tudományos és szattekönyv tárak többsége a fővárosban van, s így a vidék szakirodalmi ellátása nem megfelelő. Ezért úgy tervezik, hogy a vidéki egyetemek könyvtárait is bevonják a nyilvános szakkönyvtári feladattok ellátásába.

Lapunk január 23-i számában „A betegekkel is törődjenek” címmel foglalkoztunk a diétás konyha felállításának szükségességével. A cikkre a Felsőmagyarországi Üzemélelmezési Vállalat igazgatója válaszolt:

A diétás konyha megoldására már folytak tárgyalások, azonban egyik sem hozta meg a kívánt eredményt. A megoldás nehéz, főleg az üzemi konyhák túlterheltsége miatt, ínért ebédidőre többféle ételt elkészíteni már nem tudnak.

Az újságcikk nyomán felülvizsgáltuk egységeinket, s az Otthon Éttermet jelöltük ki diétás ételek készítésére, a normál ételek készítése mellett. Ezúton is felkérjük kedves vendégeinket, hogy igényeiket jelentsék be az Otthon Étterem vezetőjénél, hogy felmérhessük az adagigényeket, s az esetleg nem mindennapi használatos nyersanyagokat be tudjuk szerezni.

Ismerve a megyei tanács Illetékes osztályának segítőkészségét, a nyersanyagot a lehetőségen belül biztosítani fogják. A városi főorvos segítségével vállalatunk összeállítja az étlapot, hogy a diétás ételek elősegítsék a betegek gyógyulását. A diétás ételek és menük árát úgy fogjuk megállapítani, hogy az elfogadható legyen az igénybevevők részére. Az étkezési rendszert heti előfizetéses formában szeretnénk megoldani, hogy annyi adagot készíthessünk, amennyi az igényeket kielégíti.

A diétás menü bevezetésének időpontját és árát a Népújságon keresztül, az Otthon Étterem kirakatában és a Halászcsárdában elhelyezett felhívással ismertetjük vendégeinkkel.

Válaszolt a cikkre Pálinkás Győző, a Heves megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője is.

Ismertette, hogy a nehézségek ellenére a Vendéglátóipari Vállalat is igyekszik hozzájárulni a probléma megoldásához. Itt a Széchenyi vendéglőt jelölték ki fűszerszegény ételek készítésére azok résziére, akik ezt igényük. Kímélő menü cím alatt olyan ételeket hoznak forgalomba, amelyek a gyomorepe- és máj-bán,talmakban szenvedőknek szükséges.

„Törekvésünk, hogy ameny- nyiben mód és lehetőség lesz rá, és sikerül az új önkiszolgáló éttermet megépíteni, s a diétás ételekhez szükséges nyersanyagokat biztosítani, bevezetjük a diétás étélek rendszeres készítését” — hangzik többek között a válasz.

Káros szenvedőHr

Süt a nap. Pimaszul, odaadóan, reménytelenül, kitartóan — de süt. Tegnap nem sütött. Ma, február 2-án süt. Tegnap olyan borult volt az idő, hogy boldogan dörzsöltem össze a tenyerem: ez igen, ez már döfi. És most itt van ni, elkezd nekem sütni a nap. Nekem, meg a medvének. Engem még becsaphat, ugye, csak egy nyavalyás városi ember vagyok, aki hajlandó ostoba módon örülni, hogy süt a nap. De a medve az okos, okosabb, mint az ember. A medve ilyenkor körülnéz, s visszamegy a barlangjába. Én meg mehetek vissza az üres szenespincébe...

Süt a nap. Megkezdődött a tél!

Szegény medve, hogy meg lesz ő dermedve!

í—ól

fj..;..;..;.

PINTÉR ISTVÁN — SZABÓ LÄSZLÖ:

i—Amikor a szálak

i— elszakadnak

9.

— Igen...

— Egyáltalán nem akarsz velem találkozni?

— Nem.:.

Fellegi elpirult. De nem állt fel az asztaltól, hanem továbbra is ott maradt Mari mellett.

— Mi a véleményed arról, hogy felvennénk a KISZ-be tagnak?

— Nem akarok KISZ-tag lenni...

Mari ezeket a szavakat olyan viszszautasítóan mondta, hogy Felleginek ismét az arcába szökött a vér.

— És miért?

— Csak...

— Soha?

— Soha..a

Fellegi felállt és kiviharzott az étteremből. Belülről ette a méreg, a keserűség, rágta a visszautasított- ság érzése. Két érzékeny pontján vérig sértették! Bár igaz, hogy ez a KISZ-tagság is csalc ürügy volt, tulajdonképpen meg se beszélte a vezetőséggel, s csak úgy, magától tette fel ezt a kérdést, hiszen a vezetőségben úgy döntöttek, Marit még nem veszik fel tagnak. De Feri éppen ezen az úton próbálta megközelíteni a lányt. Nem sikerült. A kis

nyavalyás nem akar KISZ-tag lenni. Hát nem is lesz... Most már ő, Fellegi Ferenc vezetőségi tag fog tiltakozni az ellen, hogy felvegyék tagnak. Majd megbánja még ez a lány w..

Teltek a hetek, lecsendesedtek a kedélyek, s bár itt-ott még beszéltek a pénztárrablásról, de egyre kevesebbet. Mari pedig nem mert hozzányúlni a pénzhez. Magda már elköltött vagy nyolcezer forintot Hat ruhát csináltatott, cipőket vett, fehérneműt és háztartási felszerelést. Amikor Mari látta, hogy Magda milyen bátran költi a pénzt, 6 is vásárolni kezdett. A legdivatosabb ruhákat, pulóvereket, szoknyákat, cipőket vette meg, és gyorsan a nyakára hágott a tízezer forintnak. S azt a bundát, amit a Váci utcában kiszemelt magának télre, még meg sem tudta vermi, mert már nem futotta. De mit sem tesz, van Fodrainál éppen elég. Amikor este a galeri feljött a lakásukra, Mari azzal fogadta Forrait. hegy adjon neki háromezer forintot.

— De lehet több is.. — tette

hozzá.

— Mi az, kisanyám, megjött az étvágyad? Na, akkor új osztozkodást

csinálunk. Ismét kap mindenki tízezret. ..

Forrain elegáns ruha volt, angol szövetből. Ügy nézett ki benne, mintha most lépett volna ki egy Váci utcai szalon kirakatából. Osztozkodtak; Aztán a fiúk üvegeket szedtek elő. Ittak. Csuti Balázs bekapcsolta a magnetofont. Ezen az estén a négy fiúnak és a két nőnek már semmilyen titka sem volt egymás előtt. S így teltek a többi esték is, mindaddig, amíg a pénzből futotta.

Valamennyien jól öltözötten, elegánsan jártak, persze, új ruháikat csak akkor vették fel, amikor az üzemből hazamentek. De nem nagyon lehetett titkolni ezt a kiöltözködést, a sorozatos ruhavásárlásokat, hiszen itt is, ott is összeszaladtak az üzem egy- egy dolgozójával. S odabent már sus- torogni kezdtek, hogy Forraiék micsoda pompásan öltözködnek. Vajon miből telik nekik erre? És az a kis falusi liba is hogy kirántotta magát.;. Koltai Magdáról nem is beszélve..:

De minden kút kimerül egyszer, az ő erszényük is kiürült. Pedig micsoda pompás életük volt ez alatt a néhány hónap alatt A fizetést tulajdonképpen csak zsebpénznek tekintették. S most már az üzemben sem kellett úgy hajtani, hogy többet keressenek ... Mert az igaz. hogy a munkát

nem hagyták abba, a munkahelyüket nem hagyták ott. Ezt is Fórra i eszelte ki, mert egyik-másik már azon törte a fejét, hogy most pedig nem fognak dolgozni. Forrai lehűtötte a kedélyeiket, mondván, hogy akkor könnyen felfigyelnek rájuk, a munkakerülőkre.

De három hónap alatt vége lett az aranyéletnek. Nehéz volt újból megszokni a szerény keresetet, a szerény életmódot. Ez alatt a három hónap alatt Mari úgy kivirult, mint egy igazi pesti dáma. Teljesen megfeledkezett Lajos bácsdékról, s az öreg ugyan kétszer vagy háromszor bejött hozzá az üzembe, ő olyan rideg volt, hogy a nagybátyja sértődötten otthagyta. Az otthoniakkal is alig tartotta a kapcsolatot. Egyszer küldött levelet, noha a szülei folyton arról írtak neki, hogy miért nem megy már haza látogatóba. Élte világát. De most ismét összébb kellett húznia az övét Már napok óta arról tanácskoztak, mit csináljanak. Most is erről folyt a szó Magdáék lakásán.

— Valahonnan tényleg pénzt kell szerezni... — mondta Magda;

— Állj ki a sarokra — válaszolta röhögve Csuti Balázs.

— Majd a te s;; ,-del — vágott vissza Magda — Meg tudom én szerezni a betevő falatomat.:. De ha éjjel-nappal mást nem csinálnék, mint férfiakkal hálnék, akkor sem tudnék annyi pénzt összeszedni, mint így • • *

— Oda még egyszer nem mehetünk :.. — szólalt meg Klement.

— Tényleg nem.,. — kontrázott

Markos.

— Egy bankot, vagy egy pénzesautót kellene megnyitni... — vette át a szót Fortab

— Nem is rossz az ötlet;.. —» mondta Klement, — csak jól ki kell tapasztalni a helyet;..

— Erről jut eszembe... Mi lenne, ha a gyári OTP-fiókot fújnánk meg? — szólalt meg ismét Forrai.

— Legalább félmilliót tartanak a házi pénztárban.,.

Ennél az ötletnél maradtak. Mari egyetértőén hallgatta őket Neki is hiányzott a sok pénz... Aztán elhatározták, hogy terepszemlét tartanak. Marinak most már eszébe sem jutottak azok a gátló, visszatartó érzések, amelyek az első alkalommal elön- tötték... Nem jöttek rá az első esetben, erre sem fognak rájönni... S különben is, ha háromnegyed milliót sikerül elhozni, akkor azt elosztják hat felé, s az neki bőségesen elég; Nagyon sokáig. Talán évekig. Többször nem is fog részt venni ilyesmiben. Csak most utoljára. Aatán már úgy kiöltözködik, úgy összeszedi magát, hogy élete végéig nem lesz gondja. Szerez majd egy pénzes palit, s elveteti magát feleségül. Teljesen igaza van Magdának. Például egy orvossal ;.. Azt mondják, azok nagyon jól keresnek. Vagy egy kisiparossal. Azokat is felveti a pénz... S míg ő így ábrándozott, a többiek döntöttek;

Megállapodtak, hogy Forrai körülnéz. Azt tudták, hogy az irodaépület mögött, egy különálló kis házacskában húzódik meg szerényen az OTP üzemi kirendeltsége, de mivel egyikőjük sem járt még ott, a helyiségben terepszemlét kellett tartani.

Néhány nap múlva Mari azzal állt elő, hogy állapotos. A fiúk durván, komolytalanul, röhögve hecceitek egymás* hogy «aion ki a gyerek apja.

(Folytatjuk.)