Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
1225 gyefok hiányaik gyerek iratkozott be az általános iskola első osztályába. Ez volt az 1957—50-as tanév. Az első osztályosok tehát elindulnak, s míg nyolc éven keresztül váltják az osztályokat, számuk egyre fogy: az 1964—65-ös tanévben csupán 4451 gyerek jutott el a nyolcadik osztályig; 1225 iskolás gyerek hiányzik! A nyolc évvel ezelőtt beiratkozott elsősök 21,5 százaléka. E kimutatás számoszlopai járásokra és városokra bontják a lemorzsolódás adatait, és évről évre nyomon követhetjük az egyes osztályok létszámának alakulását. Tanév ‘ Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásári Eger Gyöngyös Hat van Megye ossz. Járások Városok 57/58 L osr.t. 717 744 315 662 962 543 497 393 343 5676 58/59 II. oszt. 617 631 747 589 802 424 458 379 316 1963 59/60 III. oszt. 586 640 715 561 749 454 447 373 298 4823 60/61 IV. oszt. 593 631 710 567 754 451 442 381 301 4830 61/62 V. oszt. 504 626 693 543 736 426 495 330 293 4646 62/63 VI. oszt. 523 617 682 525 711 431 490 363 / 281 4623 63/54 VII. oszt. 519613 656 507 675 420 485 369 294 4538 64/65 VIII. oszt. 507 601 644 505 654 411 476 363 290 4451 Lemorzsolódás: 210 143 171 157 308 132 21 30 53 1225 I °/o—ban 29,2 19,3 20,9 23,7 32 24,3 4,2 7,7 15,4 21,5 i Ruházati holt epiii Tiasanánán A földművesszövetkezeti kereskedelem növekedésével sürgető feladatként jelentkezett Tiszanánán, hogy a község bolthálózatát bővítsék. Két évvel ezelőtt határozták el, hogy a régi. korszerűtlen bolthelyiség helyett új ruházati boltot építenek. Múlt évben kezdték meg a község központjában egy 710 ezer forint állami támogatással készülő szaküzlet építését, A boltot a helyi Petőfi és Lenin termelőszövetkezetek építő brigádja végzi. A nyáron sok esetben az anyag- és munkaerőhiány akadályozta a befejezést, ezért a bolt csak ez év áprilisában kerül megnyitásra. A szövetkezeti tagok résziegy- befizetőssel segítették az építkezést. Három év alatt mintegy 60 ezer forintot fizettek be. Az új boltban több mint 190 négyzetméter eladótér áll a vásárlók rendelkezésére. Biztosították az áruk előírásnak megfelelő raktározási lehetőségét. míg a dolgozóknak külön öltöző- és mosdóhelyiség áll majd rendelkezésére. A megnyitás után mintegy egymillió 500 ezer forint értékű áruban válogathatnak a vásárlók. Ez az árumennyiség 600 ezer forinttal több lesz a jelenleginél. Először vezetik be a férfi és gyermek készruhák árusítását. Ügy tervezik, hegy a ruházati szaküzlet évi forgalma meghaladja a 3 millió forintot. Megtudhatjuk az Élet és Tudományból (5. sz. 236. o.), hogy a szem kötőhártyájának vérellátása az ún. szemfenék- vizsgálattal megismerhető, és hogy innen felvilágosítást kaphatunk az egész szervezet vivő ér-hálózatáról. Ebből csak éppen a kötőhártyát, a szemfeneket és a vivőeret nem értjük egészen... Minek a szemfeneket vizsgálni akkor, ha csak a kötőhártyát akarjuk látni, hiszen a kövöhártya a szemgolyó külső felületén van és bárki megnézheti ... A szemfenék-vizsgálattal a szem belsejét nézi az orvos, ott meg az idegh&rtya van... És miért csak a vivőér-hálózatot (a vénákat) figyeljük meg, mikor mindenütt ott vannak a verőerek (az artériák) is? Egyszerűbb lenne mindkettőt megnézni, ha már vizsgálgatunk... (A több rész azért érthető...) ★ Ezzel a témával a rádió sem volt kibékülve ezen a héten a tudományos híradóban (11. 11. 17 óra). Elhangzott, hogy laser-sugarakkal operálják újabban a szem belsejében levált kötőhártyát... A laser-sugár valóban izgalmas találmánya az újabb időknek, de ha már a külső kötőhár- Uja belekerül a szem belsejébe az ideghártya helyére, akkor ott már olyan összevisszc ság lesz, hogy azt már a laser- sugár sem hozza helyre.. .Vagy ide ghártya-leválást akartak mondani? Ügy hatásos lett volna a műtét... ÜT A gyémántvárosról olvastunk a Népújságban (11. 5.) Porzik az út és az autó „kerekei alatt briliánsok hevernek”. Ez rendkívüli esemény lehet még a gyémántváros közelében is. Nagy kár ezeket a briliánsokat csiszolás után újra eldobni a talajba. A briliáns ugyanis sok finom munkával és művészettel ékszerkővé csiszolt gyémántot jelent. Kész briliáns nem terem még a gyémántbányában sem. ★ A munkafegyelem és az OTP — olvassuk a címet a Népújságban (II. 3.) Szerencsére a cím alatt kiderül, hogy ezen a címen mégsem az ö munkafegyelmükről van szó... De hát akkor? ... Ezért a pénzért javasolhatnának másik címet is. PL: A munkafegyelem és a tévé. Ez alatt nem a tévé dolgozóinak munkafegyelmét ostoroznánk, hanem a televízióvásárlókét, ha munkaidőben tévét néznének... Vagy nyissunk egy rejtvényrovatot: Melyik cím hová váló és mit jelent? címmel... (DR. SZEMES) MIÉRT NEm LŐTTE LE KA3EVÁC A NYU LAT ? " Kajevác mélyet szippantott a hideg levegőből, s a városhoz, a füstös irodákhoz szokott tüdeje boldog felcsuklással szippantotta be a havas vidék tisztaságát. — Ez igen... ez az egészség — állapította meg Kajevác és megdörzsölte az orrát, meg a fülét, amelyek vörösek voltak az egészségtől. Ebben a pillanatban egy nyúl ugrott fel, szinte Kajevác lábai előtt, még meg is csúszott egy jeges hanton és Kajevác nem lőtt a nyálra. Miért? — Hisz egyszerűen nem. lehetett eltéveszteni, s mégsem lőttél, miért? — kérdeztem másnap Kajevácot, aki összevonta homlokát és rövid töprengés után így válaszolt. — Hát ennek, kérlek legalábbis öt döntő oka volt. S ha kíváncsi vagy rá, az öt okot meghallva, megkapod a választ, hogy Kajevác miért nem lőtte le a nyulat. Bólintottam, mert valóban kíváncsi voltam most már az Í öt okra. Kajevác felemelte az ujját: • — Numero 1: Mint láttad, ennek a nyúlnak meglehetősen hosszú füle volt. Mondhatná bárki, hogy azért hosszú a füle, mert nyúl, hisz ha rövidebb lenne, akitor esetleg berber oroszlán is lehetne. De ez most lényegtelen. Ha én most lelövöm, még azt mondhatják rólam, aJiá! csak azért lőtte le a nyulat, mert annak hosszú a füle, sokat meghall és úgylátszik Kajevác nem szereti, ha sokat meghallanak felőle... Numero 2: Te is láttad, hogy a nyúl hátsófele, hogy úgy mondjam, bizonyos vonatkozásban például nem hasonlít a kígyóéhoz... Ugye, azt mondhatnák, hogy dühből, sértődöttségből egy jogos bírálat,megjegyzés brutális megtorlásaként számoltam le a nyúllal.., Numero 3: Lelövöm ezt a nyulat és kész... Azám, de mi van, ha éppen ezt a nyulat a természet Burbulya igazgatónak tette félre... Burbulya jön, nyúl nincs. Hol a nyúl? Lelőtte a Kajevác,.. Biztos akadna valaki, mert olyan még nem volt, hogy ne akadt volna, aki befújkolás: lemorzsolódik, s nagy részük nem fejezi be iskoláit. Még jobbik eset, ha ezek a fiatalok a későbbi években a dolgozók iskoláiba jelentkeznek. A statisztika számoszlopai olykor felesleges bürokráciának tűnnek, de ha az adatok mögé nézünk, figyelmeztető felkiáltójelként hatnak. A pontos és szigorú számadatok segítségével induljunk most el egy korosztály nyomában ... A ma nyolcadikosai: az 1951-es korosztály. Abban az esztendőben 6020 volt megyénkben az élve születések száma. Hat év elteltével 5676 Joggal büszkélkedhetünk, nemcsak divattá, társadalmi igénnyé vált minálunk a találás. A dolgozók iskoláiban — csak az általánosban — ebben az évben' is több mint három és fél ezer „öregdiák” tanul. A múlt Öröksége lassan eltűnőben már, de a jelen hibáival még birkóznunk kell egy ideig. És ez sem ígér könnyű cs'atót. Igaz, hogy évről évre fogyóban azoknak a felnőtteknek a száma, akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát, de ugyanakkor általános iskoláinkban évről évre „elveszik” ezernél is több isAmint a fenti táblázatból is kitűnik, a hevesi járásban a legnagyobb a lemorzsolódás: 22 százalék. A járási székhely ■ még ezt a nagy százalékot is , túlhaladja. Heves általános is- . kóláiban az 1957—58-as tan- . évben 358 gyerek járt az első osztályba. Jelenleg: 196 a nyolcadik osztályosok létszá- : ma. tehát 162 gyerek hiányzik ■egyetlen községből. A beírat- ; kozott elsősök csaknem fele, 48 százaléka lemorzsolódott, „el- , veszett” a nyolc esztendő alatt. És ez csak egyetlen korosztály! Hasonló adatot kaphattok a többi évfolyamról is. , Hová lettek az iskolás gyere- ! köti "és "mí dk óká a nágjíCföiKú ~ u lemorzsolódásnak? Sajnos, az iskolák vezetői és a tanácsoknál dolgozó szakemberek között is akadnak, akik hajlamosak arra, hegy önmaguk megnyugtatására, így ^magyarázzák a nagymértékű lemorzsolódást: elköltöztek, ez az egyik ok — míg a másik a cigánylakosság. Jó, lehet, a lemorzsolódás bi- sonyos százaléka magyarázható a fentiekkel is De... A hevesi járásban a beiratkozott tanulóik 32 százaléka lemorzsolódot t. Hol van? Igaz, «sokként a lakosság száma is, erős a városok vonzása. Csakhogy Gyöngyösön is hiányzik Xi százalék, és Egerben sem emelkedett a létszám a nyolc «eztendő alatt, sőt itt is 4,2 százalék a hiány. A megyében 21,5 százalék a lemorzsolódás. Hol vannak hát ezek a gyerekek? Elköltöztek es megtalálhatók az ország más »kóláiban, túl a megye határán? (A megye lakossága 1960- flól csupán 4 és fél ezerrel csökkent!) Ne álltasswk magunkat, ott sincsenek, hiszen országosan még nagyobb a „veszteség! százalék”: az 1957 szeptemberében íbeiratkozcftt első osztályos tanulóknak csupán 72,8 százaléka jutott el a nyolcadik osztályig. Lemorzsolódott 27,2 százalék. Országosan! Ami a dgánylakosságot illeti. nem vitás, helyenkini ve- «zélyesen nagy a lemorzsolódás. a cigánygyerekek egy része kimarad az iskolából. De a megye összlakosságának csupán 3,4 százalékát teszi ki a cigánylakosság! Nemcsak a cigánygyerekek maradnak ki az iskolából... Ha őszintén akarjuk keresni a lemorzsolódás okait, első helyen kell említeni a bukásokat. A fentebb közölt számosz- lopökban csupán az úgynevezett normál évfolyamú gyermekek adatai szerepelne!-.. Nem az összlétszám. Mert nyolc évvel ezelőtt összesen 6942 első osztályos tanuló volt megyénkben. Ebből 5676 rendes évfolyamú, 1266 pedig már visszamaradt az első osztályba: megbukott, vagy pe- ói-i a nagymértékű hiányzás ki'1 ’ ‘köziében nem lehetett osztályozni. Nagyon sok ez a 18.2 százalék! Bs most nézzük, hogyan. aűar| leült a helyzet az ötödik osztályban? Az összlétszám 5762, i s ebből 4646 a normál korosz- 1 tály. Bukott, vagy valamilyen ; okból visszamaradt 1116 gye- -i rek: 19 százalék. Es a nyolcadik osztályban csak valamivel < jobb a helyzet, 16 százalék a < visszamaradt gyermekek ará- ; nya. : Es ez csak egyetlen évfo- i lyam! C Nézzünk most egy összesített ! adatot is. : Az 1964/65-ös tanévben me- 1 gyénkfoen 46 825 az általános j iskolai tanulók száma. Ebből saját évfolyamába egy évvel i túlkoros 3821, két évvel .1489, 1 míg három, vagy még ennél is 1 több évvel 1113. Ez összesen 6423. Az össztanulók 13,7 szá- i zaléka. És a túlkorosok egy ré- ! sae „kiöregszik” az iskolából, i és nem fejezi be a nyolc ősz- , tályt! < Igaz, a bukások aránya évről ] évre javul. Az elmúlt tanév- • ben. csupán 3,3 százalék volt a bukási százalék, ez mégis ; 1584 osztályismétlést jelentett. A bukások okainak vizsgálat ‘ ta külön fejtegetést igényei. Csupán megemlítjük: sok min- ' den felsorolható itt, a néhány évvel ezelőtti tankönyvektől a ■ hiányosan felszerelt iskolákig, : a tanulók mulasztásaitól, a pedagógusok indokolatlan hiányzásáig. Ami a lemorzsolódások töb- 1 bi, más vonatkozású okait illeti, ennek részletes elemzésé- re e helyen most nem vállal- 1 kozhatunk. Számtalan összetevő adja az eredményt. A szociális anyagi körülmény éppen úgy idetartozik, mint a múltból ránk maradt ósdi felfogás, a „minek az iskola”, még ma is fellelhető elmélete. Érdemes megemlíteni még agy számadatot. Nyolc évvel ezelőtt 6942 volt. a megyében íz első osztályosok össalétezá- na, míg ebben a tanévben a íyolcadik osztályban csak >242 tanulót számolhatunk. 1700 gyerek hiányzik: 24,4 százalék. És a lemorzsolódott tanulók nagy része „elveszik” az skola számára! És ne nyugtasson meg bennünket, hogy ez a százalék valamivel alatta van a lemorzsolódás országos adatainak; Érdemes és hasznos lenne ilyen szempontból is megvizsgálni egy-egy iskola, járás, város, vagy község számadatait. Az ilyen jellegű vizsgálódást elmulasztottuk az utóbbi időben. Pótolni kellene sürgősen! Erre kívánja felhívni a figyelmet e cikk és e néhány számadat i& A mi társadalmunk többek között abban is különbözik a régitől, hogy igényli a tanult embereket. Nálunk a törvény írja elő — kötelezően — a nyolc áüitalános iskola elvégzését! Igaz; rideg számadatokkal tűzdelt ez az írás. de a százalékok mögött, minden egyes szám mögött emberek állnak Gyerekek; Ügy is mondhatnánk, hogy a jövő.;. És ezért mindannyian felelősséggel tartozunk! Márkttsz László Boszorka, Az emberi hiszékenység határtalan. Tudják ezt nagyon jól azok, akik vámszedői a szorult helyzetbe került ember reménykedésének, gyámoltalanságának. A bajba jutott úgy kapkod a segítség után, mint a fuldokló a feléje nyújtott karért. Könnyű visszaélni kétségbeesésével, reménykedésével. Tudta ezt nagyon jól a fekete hajú, tüzes tekintetű fiatal asszony, Raffael Istvánná is. Ezért szedhette rá könnyűszerrel H. J-ét, Rontás van rajta Búcsú volt H. J. nem tudott a feleségével együtt örülni az ünnepnek, mert az asz- szont betegsége miatt kórházba kellett szállítani. H. J. ép- pen arra készült, hogy meglátogassa feleségét, amikor beállított hozzá Raffaél Istvánná. — Rontás van a feleségén — állapította meg a diagnózist csalhatatlaniul a beteg távollétében Raffaelné. Aztán hozzátette. — Én tudnék rajta segíteni. Persze, Rafaelné sem a levegőből szedte a jeleket. Erre még ő sem vállakozott volna. Előzőleg egy tojást és kést nyűzés kért a férfitől. Ezek segítségével fedezte fel a „kórt”. H. J. hitt is, nem is a fiatal asszonynak. Végül úgy döntött: mit lehessen tudni, hátha segít a feleségén azzal, ha rábízza a gyógyítást Raffael- nérá. Ártani semmiképpen sem árthat vele. — Mit kell hát tenni? — Minden ruhafélét, ami- tjeri' a féleségé bement a kórházba, és azokat is; amikben itthon volt a betegsége idején, ki kell rámolni a sooba közepére. H. J. már ment is a szekrényhez. — De nemcsak az ifjú assr saony ruháit, a magáét is, amiben bement őt meglátogatni a kórházba.; Raffadnó még segített is. ö maga válogatta a ruhákat Nem tűnt fel H. J-raak, hogy csak a legjobbakat szedi elő. Ott púposodott a halom ruha a szoba közepén. — Ki kell űzni a rontást a ruhákból, hogy meggyógyuljon a1 felesége — magyarázta titokzatos arccal Raffaelné. Kezdte volna a kiűzést, df ékkor észbe kapott összecsapta a kezét, hümmögetett, a fejét csóválta. — Jaj, lelkem, nagy a haji •esztútnál Nincs itt a felszerelésem. tar nem tudom a rontást kiűzni. El keli vinnem a ruhát mind; Ki a keresztúthoz. Holnap«» majd visszahozom valameny- nyit Majd meglátja, a félesége egyből egészséges lesz! Segít a rendőrség Raffaelné fétpakolta a m- hákat és elment. Másnap azonban elfelejtett visszamenni H. J-hoz, Ez a furcsa körülmény még egy gyereknek is feltűnt volna. H. J, kezdte magát rosszul érezni.' A betegség ugyan nem bán- tóttá, de a meleg sokszor elöntötte, ha a ruhákra, Raffs" elnéra és a féleségére gondolt így, egyszerre. Mit mondjad majd a feleségének? Egy hét múlva azonban újból ott volt nála Raffaeáné. H. J. gyorsan elüzeat az anyósár nak, aki elfutott a rendőrség- ' re. Már kellett a segítség, mert az ezer forint értékű i ruhaféleség mégsem volt gye- i rekjáték. Ennyit vitt ei a ron- - tás kiűzése végett Raffaelné magával ■ A rendőrség előtt már ne*n • hivatkozott boszorkányűző to■ dományára Raffaelné. Sokkal inkább H. J. kérésére, mert ! csak miatta áHt rá a rontás elűzésére: így mondta Raffaelné. Bizonya tőkként még azzal a tyúkkal is élőhozakodott, amit ajándékba kapott H. J- tól. Ráadásnak a ruhákon felül Kinek a kárán? H. J. biztosan tanult az esetből. A saját kárán. Még szerencséje is volt, mert előkerült a vajákos asszony, a fiatal boszorkányűző. Raffaémé azonban nem tanult az esetből. Túlságosan biztosra ment, ezért tért visz- sza még egy hét eltelte után is áldozatához. Bizonyára fölkészült a magyarázkodásra, de ez esetben hiába. Most rajtavesztett Raffaelné. A Gyöngyösi Járásbíróság nyoichóna- pi szabadságvesztésre ítélte. Mert nem ez volt az első eset, amikor visszaélt az emberek hiszékenységével. Eddig már ötször volt büntetve. Mindez pedig történt ma. Az atomkorban, a technika csodálatos fejlődésének századában. Amikor a tudomány egyre , több sötét foltot törül ki azis- meretlenség homályából De £ az emberi tudatban nehezebb jj a tisztogatás. Ügy látszik. Van azonban egy jó köz- mondásunk: a más kárán ta- . nul az okos. Tessék, itt a lehetőség! G, Molnár Ferenc ja ezt a dolgot Burbulya igazgatónak ... Ugrott a premcsi, amiből talán tíz ilyen koszos nyulat is vehettem volna... Numeró 4: Jó, fütyülök mindenre és mégis lelövöm. A nyúl felbukfencezik, én odamegyek, s megállapítom, hogy ez egy aszkéta nyúl, már csak az irhája tartja össze, olyan sovány.^. Miért nem ezzel kezded? — Ezzel? A legegyszerűbbel Látszik, milyen felületes, meg gondolation fickó vagy... Ved, tudomásul, hogy nem lehet csai úgy, hübelebalázs módjára dön teni. Mindent meg kell gondol ni... Es, ha véletlenül van ná lám puska? (egrij Amíg ezt megállapítom, elmegy a hátam mögött a minden idők legkövérebb, legízletesebb nyuszija. Numeró S: ... és végül, meg kell mondanom őszintén, hogy nem lőttem le a nyulat azért, mert nincs is puskám... <- Hát te meg vagy őrülve...
