Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

Befejeződött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tusában még ma is hiányossá­gok vannak. A hibák egyik alapvető oka, hogy vállalataink nagyobb súlyt helyeznek az anyagbe­szerzésre, mint az anyaggaz­dálkodásra. Ennek következ­ménye, hogy a rendelések feladásakor nem veszik figyelembe a meglévő készleteket és olyan anyagokat is meg­rendelnek, amelyek már raktáron vannak. Fenti hibák megszüntetésére jmind a gépipari, mind a ko­hászati vállalatoknál alapvető feladatnak kell tekintem az anyaggazdálkodás helyes meg­szervezését, a helyes nyilván­tartás kialakítását és a kész­leteknek megfelelő színire ho­zását. Ugyanakkor kémünk kell a Pénzügyminisztériumot, hogy a Magyar Nemzeti Bank a finanszírozási politika adta lehetőségek) felhasználásával is nagyobb segítséget nyújtson számunkra a helyes anyaggaz­dálkodás megszervezéséhez. Nemcsak az export.feladatok üteme® és maradék nélküli tel­jesítése, hanem exportgazdasá­gossági mutatók javítása szükséges. Ennek érdekében a gépipari és kohászati vállala­tok új érdekeltségi rendszerét keli kialakítanunk, amely fi­gyelembe veszi a gyártmányok korszerűségét, minőségét és gazdaságosságát. 1965-ben fo­rintban kifejezett exporttervek mellett, devizában kifejezett feladatokat is szükséges meg­határozni úgy, ix>gy vállalata­ink nagy része ügyei entmel tud­ja kísérni exportja gazdaságos- ságinak alakulását. A miniszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy az idei fel­adatok megkövetelik, a munka- fegyelem minden szinten való erősítését. Következetesebben és egy­értelműbben keli fellépni a munkafegyelem megdob- tóival, a selcjtgyártókkaJ, a technológiai fegyelem megsértőivel és a munká­jukat nem megfelelő mi­nőségben végzőkkel szem­ben. Itt kívánok szólni az ipari átszervezésről is. Ez a téma napjainkban is foglalkoztatja az ország közvéleményéi Két­ségtelen. hogy ma még a tisz­tánlátást salt szubjektivitás za­varja. de tény, hogy azok az ú] nagyvállalatok, ahol a vezető­ket megfő] élőén választották ki, bebizonyították életképes­ségüket. Az átszervezés más­fél-két éve azonban még a jól dolgozó nagyvállalatoknál is csak részleges összekovácsolót- dást, kezdeti eredményeket ho­zott. A szervezés mélyebb tartal­mának, a termelőerők kon­centrálásának megvalósítása és népgazdasági hasznosítása még előttünk álló feladat. Az át­szervezés és a belső profilíro- zás által adott lehetőségek kedvező feltételeket teremte­nek a termelőerők koncentrá­lásához. E munkának szerte­ágazó közgazdasági és műszaki előkészítése a legtöbb helyen már megkezdődött, és elsősor­ban az átszervezett vállalatok felső vezetésének rátermettsé­gén múlik, mijyen mértékben tudnak ölni az adott lehetősé­geikkel. Dr. Horgos Gyula végül be­jelentette, hogy a költségveté­si törvényi avaslatot elfogadja. Varga Zoltánné, Győr—Sop­ron megyei képviselő arról be­szélt, hogy a politechnikai ok­tatás sokat segít abban, hogy a mai kor gyermeke a jövő dolgos felnőttjévé váljék. Varga Zoltánné felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvény- javaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászól­ni. A vitát lezárta és megadta a szót dr. Tímár Mátyás pénz­ügyminiszternek. Dr. Tímár Mátyás válasza a költségvetés vitájára Megállapította > hogy a képvi­selők számos hasznos javasla­tot, figyelemre méltó észrevé­telt, indítványt tettek, amelyek hozzájárulhatnak a munka ja­vításához, feladataink jobb tel­jesítéséhez. E javaslatokat — a gyakorlatnak megfelelően megtárgyalja majd a_kormány, a az érintett főhatóságok, a le­hetőségek figyelembe vételével programjukba illesztik valóra- váltásukat. A miniszter ezután néhány felmerült kérdésre részletesen is kitért Egyebek közt szólt ár­tól, hogy a tervteljesítés fogal­ma sokhelyütt a tervek fneny- nyiségi teljesítését jelentette és jelenti ma is. Akkor értelmezzük helye­sen a tervek teljesítésének fogalmát, ha a mennyiségi előírásokkal legalább azo­nos súllyal esik latba a mi­nőségi mutatók megvalósí­tása is. Nem lehet tervteljesítésről be­szélni ott, ahol az önköltség- csökkentésben nem érték el a kívánt szintet, ahol nem kielé­gítő a készletgazdálkodás, a ter­melt cikkek minősége elmarad a követelményektől. Tímár Mátyás hozzáfűzte, hogy a mind szélesebb körben kibontakozó munkaverseny céljait és feladatait a gyárak­ban, üzemekben, vállalatokban, termelőszövetkezetekben egy­aránt a minőségileg magasabb szintű munka követelményei szerint kell megszabni. A ta­pasztalatok szerint a mennyi­ségi fejlődés kulcsa egyébként is a megfelelő, jó minőségű termelés. Ugyanezt a szemléle­tet kell érvényesíteni a szak­mai oktatás különböző szintje­in is. Foglalkozott a pénzügymi­niszter a munkaerő-gazdálko­dással kapcsolatban elhangzott észrevételekkel is. Egyebek közt megállapította, hogy a normák felülvizsgálásával egy­idejűleg érdemes és hasznos lenne számba venni azt is: hol vannak olyan munkakörök, ál­lások, amelyek megszüntethe­tek — anélkül, hogy azt a ter- melés a legkisebb mértékben is megsínvlené. Az adminisztratív létszám csökkentésével kapcsolat­ban arra hívta fel a figyel­met, hogy elsősorban az ad­minisztrációs feladatok kö­rét kell szűkíteni, s csak az­után helyes és indokolt a létszámcsökkentés. Tímár Mátyás kitért az ed­diginél jobb készletgazdálko­dásban rejlő jelentékeny meg­takarítási lehetőségekre is. A feleslegesen felduzzadt készle­tek hasznosításához a bankap­parátusnak is nagy segítséget kell nyújtania, s a pénzügyi szervezetnek tevékenyen közre kell működnie annak feltárásá­ban, hol jelentkeznek ilyen tar­talékok és melyek felhasználá­sának legcélszerűbb módjai. — Egyetértek azokkal az észrevételekkel, amelyek a be­ruházások eddiginél gondo­sabb. alaposabb rangsorolásá­nak szükségességét tették szó­vá. Tény és való: a vezetés minden szintjén alaposan meg kell fontolni, milyen sorrend­ben és mire fordítjuk a beru­házásokra előirányzott összege­ket. Itt szeretném megjegyez­ni. hogy cseppet sem közöm­bös népgazdaságunk számára, hogyan halad az elavult, régi termékek likvidálása. A ta­pasztalatok szerint sokhelyütt — különböző érdekek miatt — vonakodnak a nem gazdaságos, korszerűtlenné vált cikkek termelésének megszüntetésétől, új, modern gyártásának meg­kezdésétől, pedig a késedelem ilyen esetekben szintén tete­mes károkat okoz népgazdasá­gunknak. A mezőgazdasági beruházá­sokról szólva Tímár Mátyás rámutatott a rendelkezésre bocsátott keretek felhasználása terén sok még a hiba, a fogya­tékosság. Hozzávetőleges szá­mítások szerint például a mű­trágyának mintegy 20 százalé­ka nem megfelelő helyre ke­rül, kárba vész. Lényegesen ja­vítható az öntözési beruházá­sok kihasználtság! foka is. A mezőgazdasági épületek típus­terveivel kapcsolatos problé­mákat mind a mezőgazdasági irányító szerveknél, mind a pénzügyi szerveknél meg kell vizsgálni, s a tapasztalható me­revséget meg kell szüntetni.’A miniszter indítványozta, hogy az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága tűzze na­pirendre a szarvasmarha­tenyésztés fejlesztésének vizsgálatát, a helyes aranyok kialakításá­nak problémakörét. Javasolta, hogy vizsgálja meg a bizottság az öntözéssel összefüggő kérdé­seket is. Beszélt arról is, hogy. jelentékeny feltáratlan tartalé­kok vannak a mezőgazdaság­ban a gépek jobb kihasználá­sa, a szövetkezetek gazdálko­dásának javítása vonatkozásá­ban. A tanácsok pénzügyi gazdál­kodásával kapcsolatban a pénzügyminiszter elmondta: az illetékesek azt tervezik, hogy a jelenleginél nagyobb önállósá­got biztosítsanak a különböző szintű tanácsoknak a gazdál­kodásban. ami természetesen fokozott felelősséget is ró e szervekre. Az elképzelések kö­züt:, szerepel az is, hogy az ed­diginél nagyobb lehetőséget biztosítanak a tanácsoknak a szolgáltatási iparágak fejlesz­tésére. Tímár Mátyás válasza befe­jező részében hangoztatta: — Az idei költségvetésben testet öltött célok és feladatok megvalósítása nagy erőfeszíté­seket követel. A költségvetési vita során elhangzott felszóla­lások is azt bizonyítják, hogy az iparban, a mezőgazdaság­ban. a gyárakban, üzemekben és a különböző intézményélv­ben dolgozók helyeslik, támo­gatják céljainkat, egyetértenek a fokozott takarékosságra, a célszerű gazdálkodásra vonat­kozó tervekkel. Úgy gondolom, hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját azzal ünnepelhet­jük legszebben, ha terveinket valóraváltjuk. országunk, nép­gazdaságunk fejlődését odaadó, jó munkával biztosítjuk. Ké­rem a tisztelt országgyűlést, az előterjesztett költségvetést fo­gadja eL A pénzügyminiszter válasza után az elnökilő Vass Istvánná szavazásra tette fel a költség­vetésről szóló törvényjavasla­tot. Az országgyűlés az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben, az erede­tileg beterjesztett összegekkel, egyhangúlag elfogadta. !\nsíyf*\ííIps Phenfanban: Távolítsák el az amerikai csapatokat Déf-Koreából Koszigin beszédei mondott PHENJAN (TASZSZ): Pénteken a Phenjan-i Nagy Színházban a város dolgozói tömeggyűlést tartottak a szov­jet küldöttség tiszteletére, amely Alekszej Koszigin, az SZKP elnökségi tagja, a Szov­jetunió miniszterelnöke veze­tésével tartózkodik a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban. A nagygyűlés elnökségében a szovjet küldöttség tagjai mel­lett helyet foglaltait Kim Ír Szén, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának elnöke, a KNDK Minisztertanácsának el­nöke, Coj Jen Gen, a Legfelső Népi Gyűlés Elnökségének el­nöke, valamint a párt és a kor­mány más vezetői. A gyűlésen beszédet mon­dott Kan Hi Von, a Phenjan-i Városi Népbizottság elnöke és Alekszej Koszigin. Kan Hi Von beszédében kije­lentette: a koreai nép sohasem felejti el azt a nemes interna­cionalista segítséget, amelyet a szovjet néptől kapott a nem­zeti felszabadításért és az új élet megteremtéséért - vívott harcában. A szocialista tábor egysége és a nemzetközi kommunista mozgalom összefogása győzel­münk biztos záloga. A szo­cialista országok népeinek és a világ kommunistáinak szent kötelességük, hogy meghiúsít­sák az imperialistáknak a szo­cialista tábor ellen irányuló aknamunkáját. védelmezzék táborunk egységét és összefo­gását — hangsúlyozta Kan Hi Von. Ezután Alekszej Koszigin mondott beszédet. Beszédében mindenekelőtt tolmácsolta az SZKP Központi Bizottsága, a szovjet kormány és a szovjet nép testvéri üdvöz­letét és legjobb kívánságait a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kor­mányának és a szocialista Ko­rea Valamennyi dolgozójának A szovjet miniszterelnök kije­lentette: A szovjet emberek a koreai nép barátai. Küldöttségünk az­zal a céllal érkezett a testvéri Koreába, hogy tovább erősítse pártjaink és országaink együtt­működését. A Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság viszonyának szi­lárd alapja a két ország barát­sági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződé­se, amelynek nagy jelentősé­get tulajdonítunk. Az imperialista provokációk még jobban összefogják az ázsiai szocialista államok né­peit, — folytatta Koszigin. Amint pekingi és Phenjan-i megbeszéléseink is tanúsítják, a. Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság erélye­sen támogatja az intervenció ellen hősiesen harcoló vietnami nép bátor küzdelmét. A Szovjetunió határozott tá­mogatást nyújt ahhoz a harc­hoz, amelyet a koreai nép ha­zája egyesítéséért, az egységes koreai állam megteremtéséért vív. Követeltük és követeljük az amerikai csapatok eltávolí­tását Dél-Koreából. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindenkor elsődleges kötelességének tartotta és an­nak tartja ma is, hogy harcol­jon a forradalmi erők egységéi ért, minden eszközzel töreked-! jélk a szocialista népek tömö­rítésére és testvéri szolidaritást vállaljon velük a marxizmus- leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján. Kötelességének tartja, hogy erősítse a világszocializmust, — mondotta Koszigin. Majd kijelentette: — Meggyőződésünk, hogy a testvéri államok és pártok egy- sége, amely a marxizmus-leni- nizmus és a proletár internacio­nalizmus elveire épül, tovább fog fejlődni és erősödni. Ez jövendő győzelmeink legfőbb záloga. A nagygyűlés után hangver­senyt adtak a szovjet küldött­ség tiszteletére. Az országgyűlés külügyi bizottságánál* határozati javaslata Az amerikai közvélemény tájékoztatást vár Johnsontól 2nxSpunie 1965. február 13-, acomosi 7 Ezután Mihályfi Ernő Nóg- rád megyei képviselő az or­szággyűlés külügyi bizottságá­nak előadója emelkedett szó­lásra. Bejelentette, hogy a külügyi bizottság csütörtökön ülést tartott, s foglalkozott a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyához intézett üzenetével és a Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarájának a vi­lág parlamentjeihez intézett felhívásával. Mindkét kérdés­ben határozati javaslatot ter­jesztett elő. Az országgyűlés a határozati javaslatokat egyhangúlag el­fogadta. A délkelet-ázisáai agresszió­val foglalkozó határozat hang­súlyozza: — Az országgyűlés megkap­ta és magáévá teszi a testvéri Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyához intézett üzenetét, amelyben ismerteti a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Dél-Vietnam ellen intézett újabb, minden eddiginél sú- losabb amerikai agresszív cse­lekményeket, s nemzetközi ösz- szafogást kér az imperialista agresszorok megfékezésére, a genfi egyezmények megtartá­sának biztosítására, az indo­kínai és délkelet-ázsiai bélre megőrzésére. — Az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányával együtt mély megbotránkozással és fel­háborodással ítéli cl az Egyesült Államok újabb bűnös akcióit. Az amerikai imperializmus a békéért és a szabadságáért küz­dő dél-vietnami nép fokozódó nyomása alól azzal próbál ki­térni, hogy újabb barbár tá­madásokkal, újabb lépéseket tesz őrült hab rája kittijeli­tesére, s eezei súlyosan ve­szélyezteti Délkelet-Ázsda és az egész világ békéjét. — Hazánk népe, a világ va­lamennyi békeszerető népével együtt az emberiség és a nemzetközi jog törvényeibe üt­köző súlyos agressziónak és bűncselekménynek minősíti a Vietnami Demokratikus Köz­társaság ellen intézett támadá­sokat, a dél-vietnami nép ellen folytatott háborút, s a dél­koreai és latin-amerikai zsol­dosok beszervezésére irányuló kísérleteket. — Támogatva a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának felhívását, az országgyűlés teljes szolidaritá­séról biztosítja Vietnam so­kat szenvedett népét és nyo­matékosan tiltakozik a genfi egyezmények sorozatos meg­sértése és a vietnami nép ellen irányuló sorozatos provokációk ellen. KöveteH, hogy az Egyesült Államok szüntesse meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen irányuló fegyveres támadásait, vessen véget a dél-vietnami nép éllen folytatott háborújá­nak, számolja fel katonai tá­maszpontjait és vonja ki csa­patait e térségből, s maradék­talanul tartsa tiszteletben az 1954-es és 1962-es genfi meg­állapodásokat. Az országgyűlés támogatja az új genfi konfe­rencia összehívására vonatko­zó javaslatokat a délkelet" ázsiai béke és biztonság hely­reállítása érdekében. — Kormányunk és népünk mélyen meg van győződve ar­ról, hogy az imperializmus minden mesterkedése ellenére győzelemmel fog végződni a vietnami nép hazája teljes felszabadulásáért és egyesülé­séért folytatott szent védelmi harca. Az országgyűlés határozata a Német Demokratikus Köz­társaság népi kamarájának 1965. február 3-i felhívásával kapcsolatban: — Az országgyűlés foglalko­zott a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának 1965. február 3-i felhívásával, amely a náci és háborús bűn­cselekmények üldözésének megszüntetésére imyuló nyu­gatnémet törekvések veszélyé­re hívja fel a figyelmet. — A Magyar Népköztársa­ság bűnüldöző szervei és bíró­ságai a háborút követő évek­ben következetesen felderítet­ték a háborús bűncselekmé­nyeket és a háborús bűnösök nagy részét felelősségre von­ták. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1964. novem­ber 10-én törvényerejű rende­letet hozott. E rendelet kimondja, hogy Magyarországon a háborús büntettek büntethetősége nem évül el. — A béke megőrzéséért és az emberiség biztonságáért ér­zett felelőssége tudatában a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése üdvözli és támo­gatja a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájá­nak 1965. február 3-i nyilat­kozatát. Tiltakozik a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának jogellenes törekvé­se ellen, amely büntetlenséget kíván biztosítani a háborús bűnösöknek, követeli vala­mennyi háborús bűncselek­mény maradéktalan felderíté­sét és a bűnösök megbünteté­sét. A fasisztáknak, köztük a német nemzeti szocialistáknak a béke és az emberiség ellen elkövetett bűnei nem évülhet­nek Cí —- fejeződik be a hatá­rozat. Az országgyűlés februári ülésszaka Vas Istvánná zár­szavával ért véget. (MTI) WASHINGTON (MTI): Johnson gyakorlatilag mind ez ideig elzárkózott az elől, hogy az amerikai közvélemény elé tárja mélyek a kormány szándékai a vietnami válság­gal kapcsolatban. A Fehér Ház nem fejtette ki sem a további katonai terveket, sem pedig az esetleges másfajta megoldásra vonatkozó javaslatokat. Megfigyelők rámutatnak, hogy a közvélemény koránt­sem egysége® a kormány viet­nami politikájának támogatá­sában. Az elmúlt napokban számos kisébb-nagyobb tilta­kozásra és tüntetésre is sor került, amelyeknek során a részt vevők követelték a viet­nami háború azonnali befeje­zését. Még az Egyesült Államok szövetségesei sem támogatják egységesen az amerikai poli­tikát. A Fehér Háziból szárma­zó értesülések szerint például Couve de Murvüle, francia külügyminiszter —, áld febru­ár 17-én érkezik az amerikai fővárosba — a hírek szerint utasításokat kapott De Gaulle- tói. hogy az amerikai kor­mányt tárgyalásokra ösztönöz­ze. s állítólagos kész terveket hoz magával, amelyek a fran­ciák által javasolt megoldást tartalmazzák. Különösen nagy idegességet okoz az amerikai fővárosban a szocialista országok állásfogla. lása. Megfigyelők kétségtelen­nek tartják, hogy az amerikai támadások súlyosan rontják a kelet—nyugati kapcsolatok megjavulásának lehetőségeit, különösen pedig a Szovjetunió és az Egyesült Államok veze­tőinek esetleges találkozója elé gördítenek akadályokat. Véres összetűzések Madrasban MADRAS (MTI): Madras indiai államban pén­teken véres összetűzések zaj* lottak le a hindi nyelv hiva­talos bevezetése ellen tiltako­zó tüntetők és a katonaság kö­zött. A fegyverhasználatra fel­jogosított katonai alakulatok — hírügynökségi jelentések szerint— legkevesebb 10 vá­rosban belelőttek a tüntető tö­megbe. A lövöldözésnek az ál­lam nyugati részében levő Fol- lachiban 10 halálos áldozata volt Ezzel 41-re emelkedett . azoknak a száma, akik a 18 | napja tartó tüntetések során ! rendőrök és katonák golyóinak I estek áldozatul. Madras fővá- j ros repülőterére pénteken I újabb katonai erősítések ér- J keztek. A város életét egyéb­ként — mint már jelentettük ! — általános sztrájk bénította meg. A tüntetők több helyen megtámadták a pályaudvaro­kat, a rendőr-őrszobákat, a hi­vatalos épületeket, a postahi­vatalokat. Sok épületről eltá­volították a hindi nyelvű fel­iratot, hogy így kerüljék ei a tüntetők haragját ^xípbjsite? A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő s PAPP JÁNOS Szerkeszt őség: Eger. Beloiannisz utca 8. Telefon: 12-57 12-73 Posta fiók: ». Kiadja: Heves mesve1 1, a oki a dó Vállalat Felelős kiadó: TÓTH JÓZSEF Kiadóhivatal: Eger. Baiesv-Zaillnszky utca L Telefon* 24-44 Posta fiók- 53 Terjeszti a Magyar Posta Előfizet­hető a helyi nostahivataloknál és kézbesítőknél, í. sz.: 75 062. Heves megyei Nyomda Vállalat Eger. Bródy Sándor utca 4. Igazgató; Marosán Jómét. N s

Next

/
Thumbnails
Contents