Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
Gazdagodott az ország Ezért az emberéletért személy szerint senkit sem lehet felelősségre vonni. Az idei utolsó vadászati napion, január 31-én történt a szerencsétlenség. A gyöngyösi és a gyöngyöshalá- zi vadászok mentái nyúlra a Csókás-tanya környékére. A déli órákban tértek vissza. Kétszer járták be a határt. És amikor hazaindultaik, egyik társuk nem volt velük. És ez nem tűnt fel senkinek. Hogyan zajlott le a vadászat? Az utolsó vasárnap Talán a vad ásni dény vége éppen olyan kiemelkedő nap, mint a kezdete azok számára, akik szereik ez a sportot. Mielőtt a tilalmi idő elkövetkezne, még egyszer kézbe veszik a puskát, feltarisznyáz- nak és meghajtják a vadat. Január 31-én reggel vidám, jókedvű emberek indultak útnak Gyöngyösről Karácsond Irányában. Ott, ahol a híd átível az út egyenesén, ahol a völgy nekilódul a Csókás- tanyai szőlőknek, ott álltak meg. Ügy gondolták, lesz itt nyúl b'ven Félkört alakítottak és megindullak a horhos irányába K:'röft''-k volt a 74 éves, nyugdíjas Thiry Ador4 MiPÜJSÜG IMS. február 1«, szerda wipp® iS Pl 4: y.< <: *:&:•>:<■* m» 1964-ben kereken 10 ezerrel nőtt az egyetemek, főiskolák és felsőfokú intézetek halb- gátéinak száma hazánkban. Üj kollégiumok, diákotthonok épültek szerte az országban. Képünkön: a debereceni Agrártudományi Egyetem impozáns, 600 személyes diákszállója. Klub és kSzíinsége Bélapátfalván Az utolsó vadászat forgat- dór Józsefig sokat markolt a* összeállítás, de keveset fogott. Az előadást felszabadulásunk 20. évfordulójára rendezték. Lehet, hogy az összeállítókat az a cél vezette, hogy nagy költőink gondolataiból egy-egy csipetet „kihalászva” adózzék felszabadulásunk emlékének? A túl nagy történelmi távlati és a rövid ideig tartó, 35 perces műsor „ütötte egymást1* Talán szerencsésebb lett volna a szorosan a felszabadulásunkkal foglalkozó költemények kő* zül való válogatás. A nagyrészt kezdő szavaló&l szövegtudása és kiejtése becsülendő. Megtették kötelességüket, erejük szerint. — A verseket értelemszerűen, jól elmondták, de az érze* lemmel baj volt — summázta Bálint György, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze. S vajon kívánhatunk-e ennéí többet Kovács Elemér, Boros Péter — akik a legjobbak voltak — és Bajusz Mihály cementgyári fizikai munkások* tói. Sáfrány Gézáné óvónőtől, Mandula Ilona és Szabó Klára fiatal lányoktól? Kívánhatunk, majd később, hónapok múlva. De abba ne hagyják...! Mat akkor a közönséges hagyják cserben. Vagy százan; foglaltak helyet az asztalok körül te köztük ültek a szavalok. Közvetlen közelség, meghitt hangulat. Lehet így id megszerettetni az irodalmat! Zenés irodalmi estet vár* tűrik. Volt ugyan egy zeneszám, de ez kevés. A jól kiválasztott zeneszámok segíthették volna a versek hangulati elemeinek megértését. Majd legközelebb! MEGKEZDŐDÖTT a tánc. Már jóval többen vannak, mint százan. Kulturált környezet- nincs állva fogyasztás, hanem asztali felszolgálás van. — Tetszik a zene — mondják egy csupa „lány-asztalnál”. Aztán már csak üres, vagy „ve. gyes asztalok” vannak. Táncolnak. Berkovits György 4 ISI oiéves terv ppíiíiipari f»ppe*tté*pről Az Építésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya kidolgozta a harmadik ötéves tervre előirányzót! építőipari gépesítés irányelvei Tintegy 50 ém' te mód építő.. szakma és építménycsoport szerint jelölték meg a gépesítési feladatokat. Az a cél hogy ne* csak egyes munkaműveleteket, hanem elsősorban összefüggő munkafolyamatokat gépesít, senek, gépláncokat alakítsanak ki. ján is. Egyik legrégibb, legtapasztaltabb vadásznak ismerték társai. Több mintt ötven évvel ezelőtt vett puskát először a kezébe. Szenvedélye volt a vadászat. Hogyan maradhatott volna távol ő az utolsó naptól! Ezen a napon nagyon nehéz volt a talaj. Az enyhe idő miatt felpuhult, lábszárig süppedt a csizma a vízülte földbe. Minden lépés erőfeszítésbe került. Az idős vadász azonban nem akart gyegébbnek látszani társaitól. Olyan helyre állították, ahol fűfoltok tették kötöttebbé a talajt, könnyítették a járást. Az elő lövést Thiry bácsi adta le, az első nyulat ő lőtte az utolsó vadásavapon. De még egy nyulat szeretett volna lőni, ezért a második hajtásba is beállt. Mondták ugyan neki, maradjon ott az autóknál, várja meg társait ott, de Thiry bácsi nem engedett elképzeléséből. Nekivágott másodszor is a határnak. A vadászok két csoportban jöttek haza. Az elsők hamarabb indultak, hívták magukkal Thiry bécsit is. Amikor a második csoport is összeszedte komiját, ém nem látták maguk között Thiry bácsit, arra gondoltak, elment az előbbiekkel. Eredménytelen hétfő Otthon sem aggódtak Thiry bácsi miatt Fia ugyan igyekezett lebeszélni apját a vadászatról, de ez fölösleges dolog volt. — Nem képzeled, fiam, hogy az utolsó vadásznapon itthon maradok! — így válaszolt Thiry bácsi. — Még nyúl vacsora is lesz! A döntő érvként megemlített nyúlvaesora miatt nem idegeskedett otthon senki, amikor még vasárnap este sem érkezett haza Thiry bácsi. A fia arra gondolt, talán csak hétfőn délelőtt kerül elő édesapja, histien egy ilyen nyúlva- csora sokáig eltarthat, utána egy-két pohár bort is lehajtanak, a „célzó víz”, a szesz úgy elbágyasztja az idős embert. hogy inkább valamelyik vadászcimboránál tölti az éjszakát, minthogy nekivágjon a késői útnak. De éltéit a hétfő délelőtt, .Thiri básci mégsem jelentkezett. Fia ötkor érdeklődött a vadásztársaknál édesapja felől és értesítette a rendőrséget is. Még a katonaságot is segítségül hívták Thiry bácsi megkeresésén. Hindit a tedd ia anélkül. hogy Thiry bácsinak akárcsak a nyomára akadtak volna. Szerdán megint nekivágtak a terepnek, ott volt a sorban Thiry bácsi vadász szomszédja is, aki mellette ment azon a vasárnapi körvadászaton. így találtak rá az öreg vadászra. Fagyhalál A szőlők között betakarított kukoricatábla terül el. Elég jól belátható ez a kis darab föld mindenfelől. Majdnem a közepén feküdt Thiry bácsi kihűlt teste. A szőlő egyik oldalról is, a másik oldalról is legalább 50 méterre kezdődött attól a helytől, ahol Thiry bácsi feküdt. A boncolás megállapította, hogy halálát lehűlés okozta Az egyszerűség kedvéért nevezzük fagyhalálnak. Hogyan történhetett ez? Valószínűleg nagyon elfáradt a nehéz talajon Thiry bácsi a második kör során. Lépései bizonytalanok lettek, ezt mutatják a nvomok Bizonyára leült, hoffv tíifYpi'; mává*, erő’ «rvűit- sön. Annyira elcsigázó^hatott hogy ültében elaludt. Később oldalra dőlt. majd kinvúitózott Ott volt a hátizsákja a vadász- zsákmánnval és a puskája, szétszedve. Elképzelhető, hogy megpróbálhatott felállni is, mert kihűlt ujjai között sárrö- göt szorongatott Az orvosi vélemény szerint a test lehűlése miatt a halál csak vasárnapról hétfőre virradó hajnalban, vagy legkésőbb hétfőn délelőtt következhetett be. Ki a felelős? A vadászok írott szabályai szerint nem kötelező a vadászat végén a létszám ellenőrzése. Személy szerint tehát aligha lehet bárkit is felelősségre vonni Thiry Adorján haláláért. De a lelkiismeret szava szerint vadásztársai nehezen menthetők fel, ha egyáltalán beszélhetünk felmentésről. Tudták, hogy idős társuk nem bírhatja úgy a megterhelést, mint ők. Kötelességük lett volna szemmel tartani. Mert ha a kör közben csak egyetlen ember is gondolt volna Thiry bácsira, legalább egyik szomszédja, láthatták volna, amikor leül a sárrá málott földre. Ha pedig ezt észreveszik, Thiry bácsi ma is él. Az ő halála óiból figyelmeztet bennünket. Néhány hónapnál ezelőtt emberéletet kövevadászat mi?H bekovotv«*,-*** A7 r*a^rvkban isrnét arról frhjnV bofrv autóból ra-nd^z**4* valaki vadászatot. Most pedig Thiry a derián • • • Hánv végzetes eset kell még ahhoz, hoev a felelőtlenséget végre megfékezzük? G. Molnár Ferenc asztalon. Azokat nézik, forgat- ják. — Minden alkalmat megragadunk. .. — áll meg mellettem egy pillanatra Bajusz Mihály. Aztán újból elsiet. A könyvesasztal mellett két Dobó-gimnazista: Sas Dénes III. C, Kormos Miklós I1I.E, és a semmivel sem öregebb Bárdos Károly esztergályos szűkszavúak: — Nincs más, hát legalább ez legyen.,. Igen, a klub jó dolog... a program jó... Akkor még mi legyen? Állnak csendesen és mosolyognak. Lassan már minden asztal körül ülnék, beszélgetnék. — Majd a műsor után táncolunk — feleli egy „fiú-asztal.” S kezdődik a klub irodalmi színpadának műsora. — TÍZTAGÚ irodalmi színpadunk egy éve alakúit. Egyetlen nyilvános szereplésünk volt Szilvásváradon — tájékoztatott még az irodában Nagy Imrémé pedagógus, a színpad vezetője. Nem sokat beszélt.» Annál inkább a műsorban:’a magas, csinos pedagógusnő mondta az összekötő szöveget. De nemcsak mondta, hanem összeállította és meg is írta. A szöveg okos, szép fogalmazásban kitöltötte az időrendi- leg egymás után következő versek közti történelmi „hézagokat” Petőfitől — Pusztai János, Tóth Árpád, Juhász Gyula, Radnóti Miklós, Illyés Gyula, Fodor Andráson át — For A KLUBSZOBA szép, barátságos, téglalap alakú helyiség. Elég tágas is. — Nyolcvan tagunk van — mondja a bélapátfalvi művelődési otthon helyettes vezetője, az alacsony, szemüveges „mindent tudó” fiatalember, aki egyben a község KlSZ-til- kára is. — Dehogy, 170 van. Ne csak a KISZ-tagokat számoljuk — replikázik az igazgató, szűkszavú, szíves munkásember. Mert hiába a heve: Ifjúsági Klub, a már nem KlSZ-korú- ak is fiatalnak érzik magúkat Igazuk van! A legaktívabb tagok. éppen a házaspárok férfitagjai. Nem valami második „iegényélet” ez. de ö^ is szeretnek televíziót nézni, kártyázni, „társasjátékozni” és beszélgetni is. Társas életet élnek és ez természetes. Bélapátfalván már három év óta működik a klub. Bajusz Mihály klubvezetővel hiába szeretnénk beszélni. Néha feltűnik az irodában pár másodpercre, aztán újból ki, majd be... ide-oda. Pedig nem látszik ideges embernek. De már fél hét van és mindjárt kezdődik a szombat esti zenés, irodalmi est. HÉT ÓRA. Szól a tánczene. Kevesen vannak még a 300 férőhelyes nagyteremben. S mind a kályha körül. Igaz, hogy nem lehet „megsülni.” Meglepődöm: hiszen a meleg mellett könyvek vannak egy összetett jellem, jó szerep. Ö a „várúr”, aki az ostrom közben nemcsak harcol, hanem vágyódik is az „ellenséghez”. Demeter Hedvig jó színészi képességgel játszott érzelmeinek széles skáláján, a férfiakat gyűlölő családi zsarnoktól, a szerelmet óhaj tó vénlányig. Lörinczy Éva alakítása most kevésbé tetszett. Bár jó humorérzékkel uralkodott a csattanókon, kislányos viháncolásaival olykor kilépett a komédia játékstílusából. A Ili éves Júlia szerepével Fö’.dessy Margit birkózott. Önmagát nem sikerült játszania, a szerep alakítására pedig az eszközei hiányoznak. Ha nagy drámai kitöréseit lejjebb hangszereli, leegyszerűsíti a rendező, ugyan kevésbé „látványos”, de talán jobb lesz az alakítás. Nagy szeretettél fogadta az egri' közönség a vendégként fellépő régi ismerőst, Varga Gyulát, a miskolci Nemzeti Színház tagját. A férfit, dr. Kovács Pált játszotta a kisasszonyok között. A sok ötlettel, játékkal nem maradt adós, inkább az író tartozik a jó vígjátéki szerep megírásával. Kissé passzív „fenevad” kerekedett az író tollából. Varga Gyula a neveltetés eszközeivel pótolta az írói űrt, s így vendég- fellépésének sikere nem maradt el. Szilágyi István rendőre ügyes epizódalakítós. A díszleteket és jelmezeket Kalmár Katalin tervezte. Amikor felment a függöny, nyíltszíni taps fogadta a szatirikus színpadképet, ötletes volt a térelosztás, hangulatos a háttér és ami a legfontosabb: zártságával méltó keretet adott a vén- kisasszonyok világának. A jelmezek már kevésbé követték a „műemléki” magatartást. Az előadás — hiányosságai ellenére — sikeres volt Gyárfás Miklós komédiájának bemutatója, amely hasznos és jó szórakozást biztosít a farsang előtti napokban. Márkusz László tató csövek szolgálatában Ságokat, hanem a közlekedési vállalatokat is el lehessen látni a szükséges mennyiséggel. A készülék birtokában a teherfuvarozó, az autóbusz, a taxi vállalatok és a villamosvasútak már munkakezdéskor, vagy ellenőreik révén üzem közben is vizsgálhatják, hogy kocsiveae- tőik nem hajtottak-e fel mun- kába-állás előtt, vagy közben egykét pohárral. dialógusok jó alapanyagot adtak a színház számára. Gyárfás Miklósnak ebben a komédiában sikerült könnyed formában társadalmilag jelentős mondanivalót kifejeznie. Kár, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház előadásán nem érződik ilyen határoz-ottan az írói szándék, elsikkad kissé a társadalmi mondanivaló. A rendező — Hegedűs László — mim.ha megfeledkezett volna arról, hogy a komédiát nagyon komolyan kell játszani. Nem bízott eléggé az íróban, a szöveg erejében, és a kelleténél harsányabbra hangszerelte az előadást. Nem mindig hagyta érvényesülni a szöveget, és nem sikerült egységbe fognia a színészek játékát sem. Franciska és Piroska alakítója például teljesen ellentétes szerep- felfogásban játszotta végig az előadást. Az előadás pergő ritmusáért, a néhány szépen, aprólékosan kidolgozott jelenetért mégis dicsérni kell a rendezőt Különösen tetszett az önfeláldozási kísérlet, a rendőrjelenet és végül a teázás. A rendezés javára is írandó: jói szórakoztunk, sokat nevettünk két és fél órán keresztül. Hegedűs Lászlónak ez az első egri rendezése. Néhány jelenetből arra következtettünk, hogy nagyobb mértéktartással. gondosabb, a szöveg lényegéire hatoló, elemző munkával tisztább, egységesebb előadást produkálhat. Van tehetsége és ötlete is hozzá. Ahogy mondani szokták, „legjobban fedte a figurát” Lenket; Edit, Franciska alakítója. Érzékeny vénkisasszonya az előadás egyik legjobban megformált szerepe. Lenkev aprólékos gonddal építette fel szerepét, megkésett vágyódásai, megkezdett gesztusai, félbehagyott sóhajai, mind telibe találtak. Komolvra fogta szerepét, s a komédia poénjai így nála csattantak a leghatásosabban. Zsófia, a családfő kisasszony szerepében Demeter Hedvig uralta a színpadot. Érdekes A1 kohol mu a közlekedés A közlekedési rendőrség alkoholkimutató csövekkel állapítja meg közúti jármű-ellenőrzési, balesetvizsgálatai alkalmával, hogy a gépkocsivezető fogyasztott-e alkoholt. A kis készüléket eddig egy szövetkezet állította elő, kizárólag a rendőrség részére. A Renal fh nomvegyszergyár most bereu, dezkedett az alkohollrimutató csövek nagyüzemi gyártására, hogy necsak a rendészeti hatóMár a rádióból ismert hang- Játéik-változat is nagy sikert aratott, azóta pedig megjárta Veszprém és Budapest színpadát s most Egerben ‘ került bemutatásra Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című komédiája. Az író nagy nevű ősök jó tanítványának bizonyult és bátran felhasznált minden kelléket, amely egy ló komédiához szükséges. A siker egyik titka: az író nagyon komolyan vette műfaját, betartotta, sőt követte a schilleri mondást, amely szerint a komédia tragédia egy másik fórum előtt. Gyárfás nem egyszerűen csak mulattatni akar, ő költői műfajnak teliinti a vígjátékot és nemesebb. tartalmasabb örömet kíván szerezni a közönségnek. A kisasszonyok, akik a magasban vannak — egy budai ház legfelső emeletén — férfi nélkül élik napjaikat, sőt évei- ket. így őrködvén a ház „becsületére”. E modem Doroty- tyák nem akarnak férjet, gyűlölik az erősebb nemet, és ilyen, élzárkózottságban élnek mindaddig, amíg meg nem jelenik egy szerelmes fiatalember. aki sdk-sok mulatságos jelenet után elviszi a legifjabb kisasszonyt. Közben persze bőven akad nevetnivaló, félreértés, a legöregebb kisasszony hajlandó „föláldozni” önmagát, a . férfi a tetőn keresztül menekül, de jön a rendőr, aki féreértvén a helyzetet, visszahozza. Ez vázlatosan a rövid tartalom. Ilyen egyszerű szerelmi történet lenne ez a komédia? Nem. Az író nemesebb célt kíván szolgálni. A humoros köntös alatt a múlt és a jelen vívja harcát, a komikus jellemek tragikomikus sorsokat takarnák. Hát nem szánandóan tragikus a négy kisasszony sorsa?! Titkán külön-külön vágyódnak a férfi után. de uralkodik köztük a megszokás, a vakhit és a legöregebb vérikisasszony zsarnoksága. A maradi felfogásokat csipkedi tollával az író, így a kisasszonyok jelképpé emelkednék a komédiában. Ők a múlt. a gondolkodás .műemléked”, állóvíz a mai. modem élet sodrában. És az ósdi, kaikukkos órákkal teli- tűzdelt falakat egy félszeg fiatalember képéiben megrohamozza az élet, az egészséges jelen. A faiak persze leomla- tbsk... De közben nemcsak a kisasszonyokat fricskázza az író, találat éri itt a gyakran változó politikai áramlatokat éppen úgy. mint .közeg élvtársat”. a fontoskodó rendőrt A dramaturgiai lag jól szerkesztett komédia helyenként sikamlós szövegén is merészen szántott az író tolla s a határozott vonásokkal megrajzolt jellemeik a logikus, célratörő Kisasszonyok a magasban Gyárfás Miklós komédiája az egri Gárdonyi Géza Színházban
