Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
Az országgyűlési ciklus „félideje” liét év képviselői munkájáról Miről tárgyal a most kezdődő ülésszak? Beszélgetett 1 a«« Istvánnéval, az országgyűlés elnökével Biztató eredmények Most már csak arra vár a gyöngyösi F.odrász- és Fényképész Ktsz vezetősége, hogy a KISZÖV jóváhagyja a múlt évű mérleget, amely híven tükrözi eredményes munkájukat. Éves tervüket 100,7 százalékban teljesítették. Tiszta bevételük közel 1 300 000 forint. Felosztható nyereségük 240 000 forint. A számok azt bizonyítják, az előző évben jól gazdálkodtak. Nagy gondot fordítottak üzleteik korszerűsítésére, felújítására. Erre a célra majdnem 8C0 000 forintot használlak fel. Teljesen új üzletet létesítettek Mátraszentimrén. A korszerűsítés során új berendezést kapott a foto-laboratóri- um és a fényképész műterem, a gyöngyösi Fő téri női fodrász üzlet, valamint a mátra- füredi és a galyatetői üzlet. A különböző gazdasági mutatók teljesítésében jelentős szerepe volt a széles körű munkaversenynek. Egyénileg közel száz személy', rajtok kívül hét munkabrigád és két szocialista címért küzdő brigád segítette a feladatok teljesítését. Fekvo betegek rákszűrése Az Egészségügyi Minisztériumban tájékoztatták a Magyar Távirati Iroda munkatársait hogy a közeljövőben tovább fejlesztik a daganatos betegek ellátását. A fejlesztés lényege — mondták —, hogy fokozatosan a kórházakban, klinikákra kerül át a daganatos betegellátás súlypontja. Ezt az indokolja, hogy a daganatos betegek ellátása komplex orvosi feladat, amely mind diagnosztikai, mind gógyítási szempontból az elérhető legmagasabb színvonalat kő. veteti meg. Ehhez pedi g elsősorban a nagy fetovőbeteg- -intézetekben ki Ilkákon és kórházakban vannak meg a személyi és anyagi feltételek. Felhívás Heves megye lakosságához Kedves elvtársak! 1965. április 4-én ünnepeljük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját'. Húsz év telt el azóta, hogy a Szovjetunió katonái kiűzték hazánkból a fasiszta hordák utolsó maradványait, ráléptünk arra az útra, amely a felemelkedést, a szabadságot és a szocializmust jelenti számunkra. Ennek eredményeként vált lehetővé, hogy az évszázados elnyomás után végre a dolgozó magyar nép saját maga vette kezébe sorsának irányítását. E jelentős jubileum méltó megünneplésére készülnek szerte az országban. Eredményesebb gazdálkodással, ésszerűbb takarékossággal, nagyobb munkaeredményekkel kívánja dolgozó népünk emlékezetésehbé tenni ezt a napot. A földművesszövetkezetek tagsága, dolgozói a jobb áruellátás mellett a 20. évforduló tiszteletére vállalták, hogy minden kereskedelmi egységet rendbe hoznak, kicsinosítanak, azok környékét parkosítják. 4500 taggal növelik a szövetkezeti taglétszámot és közel másfél millió forinttal növelik a szövetkezet részjegyalapját, amelynek keretében tekepályáidat, szórakozási és egyéb szolgáltatási eszközöket biztosítanak a falvak dolgozói részére. A földművesszövetkezetek arra törekszenek, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében minél jobb kapcsolatot alakítsanak ki a dolgozók, a szövetkezet tagsága és az egész lakosság között. A községi tanácsok és nép frontbizottságok irányításával a már beindult mozgalmakat szélesíteni kell, mozgósítani a község dolgozóit, hogy társadalmi munkában tegyék szebbé a köztereket, utcákat és járuljanak hozzá a középületek csinosításához. Hívják fel a lakosság figyelmét a lakóházak kimeszelésére, a házak előtti árkok kitisztítására, az udvarok, kertek tisztán tartására, hogy minél több falusi házra kerüljön fel a „Tiszta udvar, rendes ház” feliratú megtisztelő tábla. E nemes célkitűzésekben különösen nagy segítséget tudnak adni a nőtanácsok. A házak, középületek meszelésére, utcák csinosítására a községi nőtanácsok hívják fel a falu asszonyainak figyelmét. A KISZ-fiatalok legnagyobb részesei lesznek a szocializmust építő munkánk eredményének. Ezért elvárjuk tőlük, tudásuk és lehetőségük szerint dolgozzanak a község célkitűzéseinek elérésében. Járjanak élen a társadalmi munkában, vállaljanak védnökséget egy-egy nagyobb beruházásban. A termelőszövetkezetben a szocialista brigádmozgalmat kiszélesítve, mezőgazdasági termelés növelése tekintetében tegyenek olyan vállalásokat, amelyek méltók április 4-re hazánk felszabadulásának évfordulójára. Pártunk és kormányunk legfőbb célkitűzése és mindannyiunk vágya, hogy egyre jobb körülmények között élhessünk. Terveink teljesítésével, munkaverseny-vállalásainkkal, élet- körülményeink állandó javulását segítjük. Bízunk abban, hogy ezt a felhívást megyénk valamennyi dolgozója elfogadja, és megtesz mindent ezen célkitűzések megvalósítására. Mindezek megvalósításával méltó keretet tudunk adni hazánk felszabadulása 20. évfordulójának ünnepéhez. Ezekkel az eredményekkel a községek gazdagabbak lesznek és hozzájárulnak a szocialista falu megteremtéséhez. Csuhaj Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke Sebestyén János, KISZ Heves megyei Bizottságának első titkára Sályi János, a Hazafias Népfront megyei titkára HaveUant Ferenc, MÉSZÖV igazgatóságának etnöke Fehér Istvánná, Heves megyei Nőtanács titkára h. Szép bútort — modora lakást! Min ismeretes, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa február 10-re, szerdára összehívta az országgyűlést. Ez az ülésszak nagyjából a mostani parlamenti ciklus munkájának félidejét is jelzi. Ezért a Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Vass Istvánná elvtársnőt, az országgyűlés elnökét, s az elmúlt két év képviselői munkájával, a küszöbön álló ülésszakkal, s a további tervekkel, feladatokkal kapcsolatos néhány kérdést tett fel. Az alábbiakban ismertetjük a kérdéseket, s az azokra kapott válaszokat. — Hogyan értékeli Vass elvtársnő az országgyűlési képviselői munka eddigi tapasztalatait? Milyen tanulságai vannak a képviselők „házon kívüli” tevékenységének? — Elöljáróban ott kezdeném, ahol a legnagyobb volt a fejlődés ebben az időszakban: a képviselők aktivitásával, örömmel számolhatunk be arról, hogy — különösen 1964- ben — elevenebbé, közvetlenebbé és szorosabbá vált a képviselők kapcsolata választóikkal. k .Házon kívül”, tehát az ülésszakok közötti időben is növekvő szerepet vállaltak a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézéséből választókerületük, a közösség gondjaiból. A képviselők a két év alatt több mint kétezer alkalommal tartottak fogadónapot, illetve fogadóórákat, amelyeken közérdekű és egyéni kérdések, prob, lómák ezrei merülték fel. A közügyék iránti érdeklődés növekedését tanúsítja az is, hogy népesek voltak a képviselői beszámológyűlések. E találkozásokon az elmúlt két évben több mint félmillióan vettek részt. A képviselők ezeken a gyűléséken tájékoztatót adtak a közvéleményt legjobban érdeklő országos ügyekről, eredményekről és problémákról, a parlamenti ülésszak munkájáról, s időközönként saját tevékenységükről is. A beszámolókat a legtöbb helyen eleven vita követte, s a- Szülések eredményeként alaposan megszaporodott a képviselőkre bízott helyi, vagy országos ügyek listája, — A képviselői munka hatékonyságát a választók — érthetően — elsősorban azon mérik le, hogy mennyire sikerült országgyűlési képvi- , selöinknek egy-egy ügy végére járni, elintézni, ered- ( menyesen lezárni. Milyen tapasztalatai vannak ilyen szempontból az országgyűlés . elnökének? — A választók körében valóban így merült fel a kérdés. 1 Bár elmondhatom, a közéle- > tünkre mind jellemzőbb őszinte légkör ezen a területen is érezteti hatását. Ezalatt azt éi - ' tem, hogy ha egy-egy képvise- ' lónk hatáskörét, lehetőségeit 1 meghaladja a gondjaira bízott ] probléma, ezt ma már több- nyíre az „indulásnál”, a kér- ' dés felvetésénél közli választói- val, akik ezt megértik. De arra is vannak már pél" -j dák, amikor a képviselők — | adott esetben helyi és országos , érdek konfliktusáról, ütközése- ( löl lévén szó — éppen na- , gyobb áttekintésük révén felis- ( merik, hogy a helyi, a megyei | érdeket összhangba kell hozni s az országossal és ezt őszintén . meg is mondják választóiknak, i A tapasztalatok azt mutatják, i hogy az ilyen nyílt állásfogla- 3 lás nem csorbítja a képviselő , tekintélyét. Ezt a tekintélyt , csak erősíti, választóinak bi- ] zalmát elmélyíti, ha az ország- , gyűlési képviselő alkalomadtán i bátran vállal közérdekű — de , első pillanatban esetleg nép- j szerű tlen — feladatot is. Tévé- 1 kenysége nagyban hozzájárul. ( hat áhhoz, hogy a látszólag . népszerűtlen ügy közérdekű, a \ megye, a7- ország szocialista \ előrehaladását egyaránt szolgá- ; Jö jellegét a lakosság, a dolgo- 1 Kis ráfordítással nagy eredményt A gazdasági döntések lé- nyegében a ráfordítások és a kilátásban levő eredmény összevetésén. mérlegelésén alapszanak. Elsőrendű érdek, hogy a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt kapjuk. Természetesen a ráfordítások egy mini. malis színvonalára mindenképpen szükség van. Ha például gyümölcsöst telepítünk, mondjuk almát, megfelelő egyedeket választunk, jól elő- készitjük a talajt, megfelelően kezeljük az ültetvényt stb. A várt gazdasági eredmény azon- : ban elmarad, ha nem gondos- • kod tunk megfelelő kapacitású 1 osztályozó berendezésről, cső- ■ mugolóanyagról, szállítóeszközről és hűtőházról. Vagy lássunk egy ipari példát. Egyik vállalatunknál ; üzembe helyeztek egy nagy • termelékenységű automata le- : mezprést. A gépet azonban rö- • vid idejű üzemeltetés után leállították. mert rontotta a vál- • lalat bérhányad-mutatóját. Az 1 történt ugyanis, hogy a gép ki- 1 szolgálatút (az adagolást és a > készáru elszállítását), a beru- - házási eszközök korlátozott ; volta miatt nem gépesítették • és ezért az egyébként nagy tér- ‘ melékenységű gép üzemelte- 1 tése nem járt: munkaerő-meg- í takarítással, sőt a korábbihoz ^ mérten újabb öt fő kiszolgáló ‘ személyzetet igényelt. A rá- 1 fordító sokkal tehát nem sza- : bad mindenáron takarékoskod- 1 ni. A ..lehető legkisebb ráíor- - dítással a lehető legnagyobb 1 eredményt” elve magában fog- 1 lalja azt a feltételt, hogy a J minimálisan szükséges ráfordí- i tásokkal számolunk, ami nem- 1 csak a végtermék (például az 1 alma) előállítási költségeit tar- ] talmazza. hanem a teljes gazdasági folyamat eredményességét is biztosítja. Ezért ese- 1 tériként célszerűbb inkább tar- i talékolrü a beruházási eszkő- ; zöket (s nem mindenáron el- 1 költeni) addig, arms, rend dike- 1 zürik annyival, hogy a ráfordítás valóban maximális eredményt hozzon. A ráfordítások és az eredmények összevetése a munka- megosztás. a specializáció mai fokán legtöbbször nem ilyen egyszerű feladat. Gondoljunk arra például, hogy egy vállalat hányféle ráfordítási aLemmei dolgozik: sokezerféle, köztük import- és hazai anyagokká’; továbbá energiával, különféle szolgáltatások igénybevételével; amelynek összetétele ugyancsak igen sokrétű. Nos látható, hogy ,.a ráfordítás” nem egynemű, hanem sok ösz- szetevőt tartalmazó kategória. Különösen, ha a ráfordítások sorát kiegészítjük még egy olyan tényezővel, amellyel eddig nemigen számoltak egyes gazdasági vezetők: az időlénye, ző. amely a gyors ütemű technikai fejlődés korában egyre jelentősebben befolyásolja az eredményességet. Exportőreink bizonyára sok példát mondhatnának arra, hogy a legkitűnőbb minőségű áruval sem érhetnék el maximális árat, ha a versenytárs időben megelőzött Lehet a nagyobb anyagi ráfordítás is kifizetődő, amikor időelőnyt biztosit a világpiacon hiszen a ráfordítási többletnél lényegesen nagyobb hasznot eredményez. Tehát még az ilyen nem anyagi — pontosabban anyag-jellegű — természetű tényezővel is számölni kell. e visszatérve az anyagi ráfordításokhoz — milyen választási lehetőségei van. nafe egy iparvállalati (vagy akár egy mezőgazdasági, építőipari, stb.) közgazdásznak? Például általánosan helyes tőD* mondja — még nincs is csúcs- forgalom, mert a környékbeli tsz-ek közül csupán néhány tartott zárszámadásit. Ám így a jelenlegi helyzeten is lemérhető, hogy micsoda .invázió” lesz itt, ha a járás valamennyi termelőszövetkezetében kiad-i ják a múlt évi jó munkát dicsérő tekintélyes részesedést. Pénz lesz, az bizonyos! De lesz-e elegendő áru, illetve bő választék? Ez most a kérdés. — Jöhetnek a vásárlók! — ad megnyugtató választ az üzletvezető. — Bár raktárprob- lómával küzdünk, de folyamatosan kapjuk az utánpótlást. Jelenleg is egy vagon áru vár kirakásra az állomáson. — És milyen a vásárlók igéi nye? — Főleg a modem bútorokat keresik. Igen! Ma már elmosódott a falusi és városi lakások közötti különbség. Mint ahogy ma mái- a televízió nem megy luxusszámba falun, úgy a men dera bútor is kiszorította a régi, hagyományos típusokat. Az új termelési módszerrel párhuzamosan változott a tudat, a gondolkodásmód. Es így az új körülményéle hatására eltűntek a régi faragott lócák* hogy helyet adjanak a színes* mutatós nem utolsósorban kényelmes heverőknek, fotelok* nak. A választék is egyre bővül. A különféle varia-típusók és asz úgynevezett hangulat-szobák mellett a közelmúltban került piacra a legújabb, a Balaton* a 13 darabból álló garnitúra. Az üzlet múlt. évi forgalmi terve 12 millió forint volt. Már kimondani is hatalmas összeg. De a vásárlási lázira jellemző, hogy ezt is túltejesítették több mint 600 000 forinttal. — Túlszárnyaltuk az előző évek forgalmát. Sőt a jelek azt mutatják, hogy ez az év még nagyobb forgalmat hoz. Egyébként a tervünk is magasabb lesz — mondja Kosztya Lászilóné. Kit igazolt az idő, azt éppen az említett számok bizonyítják. Laczik Jáum reit szinte egymásnak adják a kilincset. Pedig — ahogy Kosz- tya Lászlóné üzletvezető él3-S frfr-K-fr» rekvés a ráfordítások csökkentése gyáregységi szinten. Elképzelhető, hogy egyik másik gyáregység látszólag kevésbé eredményes, nagyobb ráfordításokkal dolgozik, esetleg éppen a végtermék jobb minősége, korszerűsége érdekében, ami végül is vállalati szinten már arányosan nagyobb jövedelmet eredményez. A ráfordításokat és az eredményeket tehát — indokolt esetekben — magasabb szinten, az egész vál. lalat szempontjából kell elbírálni. A z elbírálás a mai vállata- ti méretek és a ráfordítások sokrétűsége miatt aligha történhet a hagyományos, régi módszerekkel. Ehhez már célszerű igénybe venni a korszerű számítási és számítástechnikai módszereket, a különféle programozási eljárásokat, örvendetes, hogy néhány textilipari vállalatunknál, továbbá egyes szállítási vállalataink is fokozottan alkalmazzák ezeket a programozási módszereket. Sőt, a Pamutnyomóipari Vállalat első ízben elkészítette ága- zatkapcsolati mérlegét, amely gyáregységenként és termékfajtaként tartalmazza a belső forgalmat, az anyag-áramlás volumenét és irányát, a ráfordítások nagyságát, gyáregységi összetételét, a vállalat külső kapcsolatait, stb. Ez a mérleg — egyebek mellett — már lehetővé teszi olyan optimális vállalati terv-változat kidolgozását, amellyel a lehető legkis- sebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredmény jelentkezik. Ennek a meglehetősen bonyolult munkának az elvégzése is — ráfordítás, amely ugyan közvetlenül nem teremt termelési értéket, de társadalmi hasznossága immár vitathatatlan, mert az így jelentkező megtakarítás vagy eredmény- többlet többszöröse a véle szemben álló befektetésnek. Or. Varga György ' zók széles körében felismerjék • s így megoldását aktívan tá • mogassák. Egy kicsit konkrétabba: szólva: jelenlegi, a gazdaság építőmunkában előttünk áűi feladataink megoldásában i akkor adnak a képviselő] maximális segítséget, ha ot vannak ,.az első vonalban”. H; okos, értő szívvel és szóval se gítenek a gyorsabb előrehala dósunkat gátló akadályok elhá rításában — az országgyűlésben és megyéjükben, választó kerületükben egyaránt. S e kis kitérő után válaszé lók az eredeti kérdésre. A kép. viselők mindinkább megismerik a megyei és az országo< szervek mechanizmusát. Azt hogy egy-egy konkrét, jogo» ügyben hol kell kopogta tniok Ök maguk is többségükben felelős posztokon dolgoznák. ígj szerepük — mind több esetben — nem egyszerű postás sze rep; többnyire szakszerűen érvelő, vitatkozó partnerei az adott ügyben a hivatali vezetőknek és sok esetben sikerül eredményt elérniük. — Ha a jelenlegi ország- gyűlési ciklus eddigi kétéves tevékenységének fő tanulságát kívánnánk összefoglalni, mit mondhatnánk erről röviden? A képviselők, de maguk a választók is jól tudják, hogy a törvényhozói megbízatás nemcsak arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács egy-egy évben ösze- hív. £n éppen abban látom az elmúlt időszak nagy pozitívumát, — hogy a képviselők a parlamenten kívül éppen olyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival — kisebbekkel és országos jélewtőségűék- kel egyaránt —, mint amikor az Országházban törvényt alkotnák. Mindenképpen előremutató az is, hogy a képviselők az ülésszakok között figyelemmel kísérik és segítik az általuk alkotott törvények végrehajtását. Az ülésszakok köaötti időben a képviselői munka fontos fórumai az országgyűlés állandó bizottságok s a megye képviselőcsoportok ülései is Ezekre rendszeresen meghívják az érintett kerület párt és állami vonalon felelős „gaz dáit” is. Sok figyelemre mélt-. javaslat, hasznos elképzelés született és indult el már : képviselőcsoportok vagy a: állandó bizottságok üléseire a megvalósulás útjára. Ds sokezernyi családlátogatás, termelőszövetkezetben. üzemben állami gazdaságban, gépáll© máson, tartott összejövetel és egyéb tanácskozás is jó atkáimul szolgált képviselőinknél: arra. hogy választóikkal szól értsenek, s így közös gondjain!- megoldását előrevigyék. Bizonyosak lehetünk abban, hogy ez a képviselői ciklus hátralevő két esztendejében is fokozottan így lesz. — Anélkül, hogy elébe akarnánk vágni a most kezdődő ülésszaknak, mondhatna-e ezzel kapcsolatban valamit Vass elvtársnő? — Az esztendő első ülésszakának — köztudomásúan — fő napirendi pontja az elmúlt népgazdasági év tanulságainak számbavétele és az új év állami költségvetési tervének megvitatása, majd törvényerőre emelése. Költségvetési vitáink haladó hagyománya szerint ez alkalommal sem csak pénzügyi értelemben lesz tanácskozásunk központjában a költségvetés. Szigorúbb takarékosságról, a termelékenység növelésének módozatairól, az építkezések jobb kon cent rá! ásáról, sok szervezeti és műszaki tennivalóról lesz szá De vitánkban nem csupán az objektív tényezők szerepelnek majd. Apellálunk az emberi öntudatra, a közösség, hazánk érdekeire és sok olyan tényezőre is, amelyék együtt kovácsolják szarosabbra dolgozó népünk egységét, viszik sikerre a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat — mondotta befejezésül Vass Istvánná elvtársnő, az országgyűlés elnökié. A Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat gyöngyösi bútorüzletében az embcrokvés a minél korszerűbb gyártó eszközök üzembe helyezése, mert ezáltal egy igen. szűkössé vált erőforrás—elemet — ti. a munkaerő-ellátást — „tágítja”. Ezért hasznos az üzemen belüli szállítás, a munkaigényes munkafolyamatok gépesítése, automatizálása, stb. Ez általába^ vitathatatlanul igaz. mégis differenciáltain kell ezt is felfogni. Köztudott példám, hogy még ma is akaa olyan helysége az országnak, ahol munkaerő-felesleg mutatkozik. Ilyen körzetben már meggondolandó a termelés sürgős magas .színvonalú gépesítése, költséges automatizálása. Ilyen esetben inkább ez számít szűkös erőforrásnak és a másik — a munkaerő — a bővebb és meglevő erőforrás. A mérlegelés fontos szempontja tehát a helyettesíthetőség. Egyrészt olyan értelemben, hogy csak egymást helyettesíthető ráfordítások mérlegelése jöhet szoba; másrészt olyan értelemben. hogy a helyettesíthető ráfordítások milyen szerkezetével érhető el a maximális siker, vagy miként jöhet létre azonos eredmény minimális ráfordítással. Ez a bonyolult munka megkívánja a műszaki és a köz- gazdasági szakemberek messzemenő együttműködését. Az iparátszervezés részben újszerűén veti fel a ráfordítások és az eredményesség megítélését is. Eddig ugyanis egy egységes önelszámoló szervezetben kellett dönteni. Most azonban a nagyvállalatokon belül több gyáregység együttműködéséből készül el a végtermek. Ilyen esetben nem mindig helyes tő-
