Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-23 / 45. szám

Á béke fegyveres őre Az emberiség történelmének arunybctúkkel írott lapjai ko­zó tartozik 1918. február 23-a, az első szocialista állam mun­kás-paraszt hadseregének szü­le „ésnapja. A szovjet hadsereg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülötte, felszaba­dítónk e napon aratta első győzelmét a fiatal szovjet ál­lamra törő német területrab­lók lelett. Az intervenció és a polgár- háború éveiben a párt, a szovjet kormány, követve Le­ninnek azt az útmutatását, hogy minden forradalom csak ahol a népek szabadságküzdel­mei fellángolnak. Különösen veszélyes a területi igényekkel fellépő bonni revansistáknak az a törekvése, hogy katonai elgondolásaik realizálása cél­jából hozzájussanak az atom­fegyverekhez. Ilyen helyzetben a szovjet kormáiny kénytelen kell« szinten tartani védelmi képességét s a fegyveres erők harckészültségét olyan fokra emelni, hogy — szövetségesei­vel együttműködve — a leg­határozottabban szétzúzzon minden esetleges támadást. Ha az imperializmus a há­ta is, fő erejét ma már a ra­kétákkal felszerelt, különböző rendeltetésű tengeralattjárók képezik, A népek tisztában vannak azzal, hogy a szovjet hadsereg kezében a modem fegyverek is a béke védelmének eszköze5. Erejük meggondolásra készte­ti a forrófejű, agresszív ter­mészetű imperialista köröket. A szovjet hadsereg, a szocia­lista országok hadseregeivel fontos részét képezi a haladás és a béke erőinek. Eltökélt szándékunk, hogy a Szovjet­unió és a többi szocialista | A családtervezésről Az egészségügyi fel világosi tás társadalmi tanácsának anya- & gyermekvédelmi szaktanácsadó bizottsága leg­utóbbi ülésén megvitatta a ter­hes nők és a születendő gyer­mekek egészségvédelmének több fontos kérdését. A tanácskozás középpontjá­ban az abortusz-kérdés és a családtervezés állt. A bizottság megállapította, hogy a család- tervezés a fejlett országokban az urbanizációval párhuzamo­san egyre inkább előtérbe ke­rül és hazánkban — az élet- színvonal növekedésével — ma már a falura is kiterjed. Hiba azonban, hogy sokan a családtervezés legfőbb, vagy éppen egyedüli eszközének a terhességmegszakítást tekintik. A helytelen szemlélet és gyakorlat súlyos következmé­nyekkel, károsodással járhat Mint a tanácskozáson beszá­molták róla, a Schöpf-Ivíerei Koraszülött Kórházban példá­ul 10 esztendő mintegy 2000 esetét elemezve megállapítot­ták, hogy a legtöbb koraszülés és egyéb szülési komplikáció azoknál az anyáknál fordul elő, akik több terhességmeg­szakítás után szülnek először. KakétaJálövés a Szovjetunióban. A kilövés pillanatában, előtérben egy helikopter. A felvétel a Krasznaja Zvjezda című szovjet katonai lapban jelent meg. (Telefoto — MTI külföldi képszolgálat) annyit alkothat, amennyit meg tud védelmezni, igazságos, for­radalmi harcba szólította a dolgozókat. A munkások és parasztok százezrei léptek be önként a hadsereg kötelékébe. S a fiatal proletárhadsereg az intervenció és a polgárháború valamennyi frontján győzel­met aratott a túlerővel szem­ben. A kegyetlen háború har­ci útjait olyan fegyvertények világítják meg, mint Petrog­rad védelme, Kolcsak, Gyérü­kül, Judenics, Vrangel hadse­regeinek szétzúzása, a prekopi átkelés, az első lovas hadsereg hadjárata. Tizennégy állam in­tervenciós haderőinek szétve­résével a fiatal szovjet állam hadserege hősiesen teljesítette hivatását, egyúttal kivívta a nemzetközi munkásosztály el­ismerését. Soraiban derekasan küzdöttek az internacionalista forradalmi brigádok, közöttük mintegy százezernyi magyar, akiknek helytállására büszkén emlékeznek az elkövetkezendő nemzedékek. Elévülhetetlen dicsőséget szereztek a szovjet fegyveres erők a második világháború éveiben, kezdetben szinte egye­dül viselve a német fasizmus elleni harc fő terhét. A német militaristák korszerű haditech­nikával felszerelt 5,5 milliós hadsereget szabadítottak a Szovjetunióra. A 3000—6200 kilométer széles fronton elke­seredett, nagy vérvesztesége­ket igénylő, hosszadalmas harc bontakozott ki: A történelem még nem ismert olyan szilárd egységet és kitartást, olyan tö­meges hősiességet, amilyent a szovjet emberek tanúsítottak a Nagy Honvédő Háború ide­jén. A szovjet hadsereg nem­csak megvédte hazája szabad­ságát és függetlenségét, hanem felszabadította Közép-Európa népeinek nagy részét a rab­ságból, megmentette a civili­zációt a fasizmustól. A szovjet hősök tették szabaddá azt az utat, amelyen ma haladunk, ők kezdték meg azt a művet, amelyet mi folytatunk és el­tökéltük, hogy befejezzük. A szovjet hadsereg születése első percétől a béke védelmezője. Annak a társadalmi rendszer­nek a szülötte, amely fenn­állása első napjától kezdve a békét, az igazságot, az emberi haladást tűzte zászlajára. Még nem valósult meg a le­szerelés, az agresszív imperia­lista körök nem mondtak le a szocialista országok elleni támadó terveikről. A szocialis­ta tábort körülvették támasz­pontokkal, hadüzenet nélküli háborút folytatnak Délkelet- Ázsia térségében és mindenütt a zsandár szerepét töltik be. ború kirobbantására vetemed­ne, a szovjet hadsereg képes a világ bármely pontján, bár­mely agresszor megsemmisíté­sére. A legutóbbi évek alatt felszerelésében meghonosodtak a rakétanükleáris fegyverek és alapvető ütőerejévé vált a stratégiai rendeltetésű rakéta- fegyvernem. A Szovjetunió megoldotta a rakéták repülés közbeni megsemmisítését. A légierőiénél az utóbbi években a harci repülőgépek sebessége és magassága másfél két és fél­szeresére növekedett. Mind szélesebb körben alkalmazzák a rakétahordozó légierőt, amely nagy távolságokból ké­pes nukleáris rakétacsapást mérni az ellenségre. Megvál­tozott a haditengerészeti flot­testvémép oldalán mindenkor becsülettel teljesítsük a Var­sói Szerződésből eredő nem­zeti és proletár nemzetközi kötelezettségünket. Csakis a szocialista tábor országainak egysége, fegyveres erőinek egybeforrottsága biztosítja függetlenségünket, területi sérthetetlenségünket. Jól em­lékezetünkbe kell vésnünk a szovjet hadsereg 47 esztendős fejlődésének legfőbb tanulsá­gát: ráolvasással nem lehet fé­ken tartani az imperialista ka­landor politikusokat. Megféke­zésüknek csak egyetlen útja van: a szocialista államok gaz­dasági, politikai és katonai erejének fáradhatatlan gyara­pítása. Hegedűs Ferenc Ügy érzem, kötelességem hazám női sze­mélyeinek divatigényét azzal is szolgálni, hogy közöljem: új sáldivat terjedt el Párizsban. A kézzel festett sálakra különböző jelmondatokat pingálnak a hölgyek, például: „Fel a kezek­kel!” „Ne közeledjék!...” stb. A sálon történt tájékoztatásnak e formán minden bizonnyal népszerű lesz nálunk is, a ré­gi virágnyelvet lám átveszi a sál-nyelv, amely­nél a színvakság nem okozhat félreértést. Ami a sálakra festendő szövegeket illeti, vélemé­nyem szerint tanácsokra itt nincs szükség, bő­séges választékot biztosít a női leleményesség, a szemérmes tapintat. Esetleg egy mondatot javasolhatnék, mond­juk: „Értek sál nélkül is”... (-6) Mi újság az egri Vetőmagboltban? Az egri Vetőmagbolt már ta­vaszt jelez. Ez az üzlet Eger egyik legkorábban nyitó bolt­ja Már reggel 7 órakor fogad­ják itt a vásárlókat, a falusi és városi asszonyokat az eladók. — Sárgarépa-magot kérek! Kis csomaggal, nehogy dugó- répát adjon. — Karotát legyen szíves és korai borsót. Kardhüvelyűt, ne­gyedkilós csomagolásban. Kovács Feremmé készséggel mutatja a választékot és szíve­sen szolgál tanácsai. Czékmány Vilmosáénál fizetnek a vásár­lók és ezekben a napokbon szinte percenként nyílik az aj­tó. Három Járás és a megye­székhely egyetlen ilyen jellegű boltjának dolgozói megfigyel­ték, hogy forgalmuk az időjá­ráshoz alkalmazkodik. Ha na­pos, enyhe az idő, szinte nem fémek egymástól a kis helyi­ségben a vevők. Már január­ban 110 ezer forint volt a for­galom. Ma, csaknem mindenki ker­ti magvakat, tápsókat keres. Egerben és környékén a ház­táji gazdaságokban kertészke- dők megtalálnak itt mindent, amire szükségük van. A korai kifejtő borsó a legkapósabb cikk, hiszen azt már vetni kell, nyomban a fagyok elmúlta után. Az egriek jó része már idejében beszerezte a tavaszi vetőmagvakat. 2—3 évtizeddel ezelőtt különösen a Farkasvölgy utcai rész termelt sok és jó minőségű zöldséget. Áruikból bőven jutott Budapestre, de még az osztrák fővárosba is. Sajnos, a régi hagyománynak már vége és a város veszít ilyenfajta hírnevéből. A ter­melőszövetkezeteken kívül pe­dig a háztáji gazdaságokban is lehetne intenzív zöldségter­mesztéssel foglalkozni. A jó hí­rű egri zöldségnek mindig volt és lesz is piaca. Az egri Vetőmagboltban megtalálhatók a különböző táp­szerek is. Így kapható tojótáp, és a kombinált ERRA tápsze­rek is. Szálkái István, a vető­magbolt vezetője szívesen ka­lauzol végig és elmondja, hogy a korai borsóból 30 mázsa van raktáron, ez most a legkereset­tebb cikk. A velőborsók közül a Kelvedon-fajta is itt van már, szintén 30 mázsa van be­lőle raktárpn. Március második felében a vásárlók már viszik a karfiol-, káposzta-, paradi­csom- és paprikamagvakat, ezeknek is későbbi fajtáit. Je­lenleg mintegy 20 féle magból válogathatnak a vásárlók. (P. E.) „Teljesítjük ebben as évben is...” „Másodállása”: tanácstag... A MADÁCH UTCÁBAN dol­gozik, a Tabán és az Üj sor kö­zött lakik — s tanácstagja, vá­lasztott képviselője a 35-ös körzetnek, az „alsószögi” embe­reknek... A szemüveges, ősz hajú sza­bót immár harmadik „mandá­tuma” rendeli a hatvani köz­életbe. Hogy újra meg újra rá szavaztak, Nagy István nevé­re adták a voksot — gondolom, nem véletlen. — Mindig azon voltam, hogy elintézzem választókörzetem ügyes-bajos dolgait, apróbb- n agy óbb panaszaira orvoslást találjunk. Igyekeztem elvégez­ni a rám bízott feladatokat, úgy, ahogyan erőmből futotta... Persze, nekem sem sikerülhe­tett minden... Tanácsülésekről, forró han­gulatú vitákról beszél. Olya­nokról, amelyekbe ő is bele­szól, amelyekre ö is hoz valamit, amelyekről öis vinne magával valamit az óhatvani Széchenyi és Űj Élet utcákba, meg a Deák térre... Valami meg­nyugtató üzenetet a kérdések­re, kérésekre, amelyekkel lép- ten-nyomon megrohanják, elő­veszik türelmetlenkedve. S nemcsak az „alscszögbe” másfelé is: sokan ismerik a városban, tudják, hogy „taná­csos” ember, „benfentes”, lö­ki elmondja hát neki a magáét. S mind várja is, hogy intéz­kedjen ... Járdáról, vízről, la­kásról — s ki tudja mennyi ügyről... ? És Nagy István előadja rend­re a rábíaottakat, érvel, vitá­zik, bizonygat választói dolgai­ban ... RÉGI ELÖI JÁRÓK, régi tanácsos urak jutnak eszembe, vagyonos virilisták emlékei. Ugyan melyikük vette volna a fáradságot, hogy szót ejtsen egy cigánycsalád panaszáról, vízért, járdáért, lakásért vesze­kedjen a kisembereknek... ? — A legtöbb gondunk Hat­vanban is a lakásokkal van. A lehetőségekhez képest keres­sük az orvoslást, de hát neun megy az a „gyógyulás” máról holnapra. Idő kell ahhoz, türe­lem, megértés. Legutóbb nyolc­van lakást osztottunk, csak­nem ezer igénylő között. Nem jutott hát most sem mindenki­nek ... No, jöttek is az elége­detlenek ...! Nem könnyű do­log megnyugtatni őket... — Különben is elégedetlenek a hatvaniak. Mindig a másik két várost, Egert, Gyöngyöst nézik: ott ez is van, az is van. Szinte naponta kell bizonygat­nom Hatvan jelenével: itt is halad az élet, itt is van fejlő­dés ... csak nehezebben veszik talán észre. A „pápagály’’-há­zak óta sok minden épült, szé­pült a Zagyva-parton is, új lakótelep született a Mező Imre utcában, S ha más nem is, hát az micsoda nagy dolog, hogy ma már szem rebhenés nélkül mennek el a hatvaniak a 3—4 emeletes házak előtt is, holott pár éve még alig láttak egyet-kettőt az egész város­ban...?! És ha még nem is sokkal, de néhány dologgal már mi is tudunk dicsekedni a másik két város előtt: hát vajon melyikben van olyan nagy kórház, mint a miénk lesz nemsokára? És elmond­hatja-e Eger, Gyöngyös, hogy esztendő végére minden utcá­ban lesz járda’ Mert nálunk, a mi városunkban úgy lesz...! A NAPONKÉNT újuló ered­ményeknek örülnek a város­beliek, örül a 35-ös körzet — és tanácstagja is. A jónak, a szépnek lehet is örülni. Nem úgy a rossznak: Annak például, hogy a város szivében, a nagy forgalmú Rózsa eszpresszó mel­letti Madách utcában' akkora a sár, hogy elsüllyed benne a járókelő! Beszélik, hogy az a környék is rendezés alá kerül talán valamikor, lehet, hogy az utca is megszűnik ott, más­hová kerül, új emeletes házaié közé. De addig is, kis költség­gel nem ki lehetne-e javítani a korábbi csatornázással tönk­retett utat? A tanácstag — ebben az ut­cában dolgozik. 15 éve már a szövetkezetben. De nem „haza­beszél”. S akkor sem, amikor egy másik „apróságot” említ saját utcájából, a 25-os körzetből. — Parkosítottunk, fákat ül­tettünk a Mező utcában, még 1960-ban. A 2.. 4„ és 6. számú házak környékén. Ahogy tud­tunk. Szép volt az. Az építke­zést végző kivitelező vállalat még szebbet akart: kiszántot­ta gyökerestől a csemetéket, a füvet, sőt még a porolóáll­ványt is! Tereprendezés cí­mén ... A porolót azóta sem csinálták meg... Munkahelyén részlegvezető Nagy István. Huszonkét nőt irányít. Amikor tanácsba szólítják, úgy megy, hogy ne legyen za­var a részleg munkájában, ne legyen fennakadás a termelés­ben. AMIKOR választóival talál­kozik, úgy áil eléjük: megint mondok valami jót városunk­ról, megint „hoztam”, elintéz­tem valamit... S ami még hiányzik, az is meglesz egy­szer... Akárcsak az Üj Élet utca járdája, vagy a Széchenyi utca vize... mint a többi, az elmúlt évek alatt... (syóiúj Messze környéken ismerik a gyöngyösi „Kékes” Általános Ruházati Ktsz-t. Ismeri a la­kosság. hiszen a szép, tetsze­tős fazonú ruha és cipő már szervesen mindennapi életünk­höz tartozik. Ismerik — még­pedig jó véleményt alkotóan — az illetékes vezető szervek, mert termelés tekintetében jo­gosan dicsekedhetnék jó ered­ményekkel. Ezt egyébként a rendszeres tervteljesítés mel­lett az irodában kifüggesztett Oklevelek is bizonyítják. Hogy a dicsérő szavakat tényekkel is aláhúzzák, nőhány számot idé­zünk az elmúlt gazdasági év eredményeiböL A tízmillió 920 ezer forintos tervüket 11 mil­lió 820 ezer forintra teljesítet­ték, tehát 900 ezer forinttal többet a tervezettnél. És ami örvendetes, hogy a teljesít­mény fele, 5 millió 765 forint exportból származott. 25 ezer pár korcsolyacipőt gyártottak különböző kapitalista államok részére. Exporttevékenység ebben az évben is lesz. Mégpedig a ta­valyihoz hasonló volumenben. Vállalhatnának ugyan többet is. mert lenne megrendelés. De nem akarnak erőn felül mar­kolni. és egyelőre tartalékolják a kapacitást. Ahogy helyesen mondják, előbb meglátják, hogy miként alakulnak a tel­jesítmények és az anyagellátás. A múlt évben egy esetben reklamáció érkezett az export­ra gyártott korcsolyacipök miatt. Sőt olyan eset is előfor­dult. hogy nem vették át az árut. Azt is meg kell azonban mondanunk, hogy a hibát nem csak a felületes munka, a rewsz szervezés, a helytelen, irányí­tás, hanem a bőr nem kielégí­tő minősége is okozta. Az ille­tékes kereskedelmi ellátó szer­vek arra hivatkoztak, hogy jobb minőséget adni nem tud­nak. Ez természetesen a minő­ségi romlás mellett több anyagfelhasználással is járt, illetve növelte a hulladék­mennyiséget. Itt is, mint más üzemekben általában, az 1965-ös gazdasá­gi év magasabb követelménye­ket állít a fizikai dolgozók és a műszaki vezetők elé. Ez ért­hető, hiszen tavalyhoz viszo­nyítva javultak a technológiai adottságok is. Ezért tártjait a vezetők reálisnak azt a terv- számot, amely egymillió 20 000 forinttal több a tavalyinál, természetesein a létszám eme­lése nélkül. Nem lesz könnyű eleget ten­ni a magasabb tervfeladatok­nak. Ám azt is tudják, hogy a terveket nem a kényelemhez, hanem a becsületes, igyekvő munkához szabják a reális le­hetőségek felmérésével. Ilyen magas tervszámúnál még nem dolgozott n „Kékes” Általános Ruházati Ktsz. De az elmúlt évek munkája bizonyítja, hogy minden remény megvan az újabb sikerekhez. Laczik János Megkezdődött a 6. munkavédelmi filmfesztivál Hétfőn reggel kezdődött meg a Technika Házában a bal­esetvédelmi és munkaegész­ségügyi filmek 6. országos fesztiválja. Hétfőn és kedden a SZOT munkavédelmi osztá­lya, a Munkavédelmi Filmbi­zottság és az Egészségügyi Fel- világosító Központ rendezésé­ben összesen 28 filmet mutat­nak be, 1964. termését. A fesztiválon bemutatott fil­mek között a munkavédelmi, fiira-, egészségügyi és filmfor­galmazás: szakemberekből ösz- szeállított zsűri három kate­góriában három-három díjat oszt ki, ezenkívül nagydíjjal tünteti ki az év legjobb film­jét és külön díjazza a legjobb rendezői, színészi és operatőrt munkát. (MTI) MiPÜJSiG 3 1965. február 23., kedd

Next

/
Thumbnails
Contents