Heves Megyei Népújság, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-20 / 43. szám

A jól fejlett rozs és őszi árpa legalább 4—5 levélben van, erőteljes és beállót tea ga akkor megfelelő, ha a folyó­méterenként! növényszám leg­alább 40 körüli. Ha a levélszám két-három, altkor már csak közepesen bokrosodéit, rendszerint gyen­gén fejlett. Ilyen vetéseknél feltétlenül meg kell előzni fej­trágyázással a nagymértékű legyengülést. A búzáknál a ve­tésállapot és a fejlettség meg­állapításánál külön kell vá­lasztani a magyar és külföldi nagy termőképességű fajtákat. Jól fejlettnek tekinthetők általában azok a hazai neme­sítést! fajták, amelyek körül­belül 10 centiméter hosszúak* erőteljesek, beallottságuk meg­felelő, folyóméterenként 40 — 50 növény található. A szovjet nemesítést! Bezosztája 1. bú­záknál a folyóméterenkénti növényszám a gyengébb bok- rosodási erély miatt hatvanon felül kell, hogy legyen. Amit a regyszeres gyom irtásról tudni kell A gabonafélékben időben é# megfelelően elvégzett vegysze­res gyomirtással igen jelentő* mértékben csökkenthetjük a szántóföldi kultúrák — még mindig igen erőteljes — gyo- mosodását. A gyomíertőzé* mértéke ugyanis mintegy 20— 30 százalékos, aminek körül­belül 15—20 százalékos tény­leges gyomkártétel felel meg; tehát igen jelentékeny. A szí­vós évelő gyomokat, mint as acat, útszéli zsázsa, folyó'ű, stb., mechanikai úton eredmé­nyesen nem tudjuk leküzdeni, de a nagy tömegben jelentke­ző egyéves gyomok is gyor­sabban és hathatósabban pusz­títhatok a korszerű, felszívódó gyomirtó vegyszerekkel. A gabonavetések kémiai gyomtalanítását, ez évben is az elmúlt évhez hasonlóan, a lehe­tőséghez mérten minél na­gyobb területen el kell végez­ni. A gyomtalanítást mindig a fejlettebb őszi gabonákon kezdjük. Áprilisban, amikor a hőmérséklet eléri a 10—12 C fokot, lehetőleg derült, szél­csendes időben el kell végez­ni a gyomirtó permetezést. A permetlé elkészítésénél nagy elővigyázatosságot kell tanú­sítani, mert a gyomirtó vegy­szer még igen kis hígításban is káros a palántákra, a kony­hakerti és dísznövényekre. Az elmúlt évben igen ko­moly kárt tett megyénkben_ a mezei pocok. Az eddigi vizs­gálatok azt mutatják, hogy a téli időjárás sem tudta teljes mértékben tönkretenni és ez év tavaszán esetleg újabb me­zei pocok „invázióval” számít­hatunk. Ha azt akarjuk, hogy őszi gabonáink, de a tavasziak is és az egyéb évelő kultúrák szemünk láttára ne menjenek tönkre, úgy hathatós védeke­zést kell, hogy bevezessünk. A védekezést társadalmivá kell tenni és Arvalin felhasználá­sával biztosítani kell a rágcsá­ló elpusztítását. Ha az üzemek vezetői gon­dos vizsgálódással és a rendel­kezésre álló anyagi eszközök okszerű felhasználásával min­dent rhegtesznek az őszi kalá­szosok kora tavaszi gondozá­sáért, úgy meglesz a lehetősé­ge annak, hogy ez évben gabo­nából jobb termést takarítsunk be. Kéri István megyei fömezőgazdász év emlékeiből tárgy, ami az elmúlt húsz év eseményeihez nyújt tájékozta­tást: a múzeum, a kiállítás szá­mára nagy értéket képvisel. Azt kéri a múzeum, hogy a legkülönfélébb tárgyi emléke­ket március 10-ig juttassa el mindenki az emlékkiállítás ré­szére. mítás céljából is, hiszen a sima felszín előfeltétele a kom­bájnok jó munkájának. Ugyan­csak hengerezmi kell a csere­pes, túlságosan tömődött talajt is az esetleges fogasolás előtt. A tavaszi hengerezés még ma sem általános, pedig min­den tavasszal indokolt. Ezzel szemben annál szorgalmasab­ban fogasolnak, sok üzemben szinte receptsaerű sablonosság­gal. Régebben lényeges volt, hogy a ritka vetéseket még tavasszal is bokrosodásra kész­tessük. Ennek hatásos eszköze lehet a megfelelő időben vég­zett fogasolás. Ma már — kü­lönösen az intenzívebb jellegű búzafajták esetében — a vető­mag-mennyiséggel kell elérni a kívánatos állotnánysűrüsé- get. A fogasolás mint gyomirtó eljárás — a vegyszeres gyom­irtás terjedésével — veszített jelentőségéből, illetve sok te­kintetben fölöslegessé yált. Ahol mégis a fogasolás mellett döntenek, idejét körültekintő gondossággal kell megválasz­tani. A korai fogasolás határo­zottan káros. Sáros talajra nein szabad semmilyen esz­közzel sem rámeami. A felfa­gyott vetéseket előbb henge- rezmd kell és csak a növények legyökerezése után szabad fo­gasaim, és akkor is csak a sorok irányában. Az egykori szólás- v mondás, miszerint „aki búzát íogasol, ne nézzen hátra”, ma már nem állja meg a helyét. A legmegfelelőbb tavaszi ápoló eszköz a küllős kapa volna, azonban sajnos a szövetkeze­tek ezizel nem rendelkeznek. Nagy gondot fordítsunk a fejtrágyázásra A téltől gyötört őszi kenyér- gabonák felsegítése szempont­jából döntő jelentősége van annak, hogy a tél végén, a ki­tavaszodás legelején, még mi­előtt megindul a nitrifikáció, a gyökérzónában könnyen fel­vehető nitrogén legyen. Ez teszi elengedhetetlenül szükségessé a tél végi fejtrágyázást. A nit­rogéntartalmú műtrágyát csak hótalan vagy igen vé­kony hóréteggel borított fa­gyott talajra szabad kiszórni. Így a hatóanyag a tavaszi fel- melegedéskor azonnal a gyö­kerekhez mosódik. A tél végi műtrágyaszórást rendszerint akadályozza a nappali felmele­gedés, főleg a délelőtti nap­szakban. Délután viszont, amint a fagy újra érezhetőbb és a ta­lajra károsodás nélkül rá le­het menni, munkába indulhat­nak a műtrágyaszóró gépek és a kora reggeli órákat is ki kell használni. Ilyenkor két mű­szakot érdemes szervezni, egyet hajnalra és egyet a késő délutáni, esti órákra. Mit jelent a fejlettségvizsgálat ? Az őszi gabonák állapotát, fejlettségét megnyugtató mó­don csak úgy tudjuk megálla­pítani, ha táblánként megfe­lelő számú vizsgálatot vég­zünk. A vizsgálatot az egyes táblákon az átlók irányában haladva kell végrehajtani. Egy 80—100 katasztrális holdas táblán egy-egy átló irányában legalább 5—10 helyen kell tü­zetesen megnézni a vetést. Minden vizsgálatnál az egy négyzetméternyi területen el kell végezni a tőszámlálást és ebből az egy sorra, illetve egy folyóméterre jutó átlag nö­vényszámot kell figyelembe venni. A gabonák fejlettségé­nek vizsgálatánál a követke­zőkre kell ügyelni: Kiállítás húsz A gyöngyösi Máira Múzeum is készül hazánk felszabadu­lásának huszadik évfordulójá­ra. Ebből az alkalomból em­lékkiállítást rendez, amelyhez segítséget kér és vár a lakos­ságtól. intézményektől, válla­latoktól. üzemektől. A segítségadásnak nagyon sokféle módja van, és lényegé­ben áldozatot sem kíván sen­kitől. Régi igazolványok, selej­tezésre kerülő iratok, szerszá­mok, fényképek, levelek, de minden egyéb olyan írás vagy Még néhány hét és megkez­dődnek a mezőgazdasági mun­kák. Mindenekelőtt az őszi ka­lászosok kora tavaszi védelmé­re kell gondolni, hiszen az idő­szerű ápolási munkák elhanya­golása erősen ronthatja a vár­ható terméskilátásokat. Mindenekelőtt a vízzel, illet­ve a jégpáncéllal borított őszi vetésekről kall a vizet levezet­ni, annál is inkább, mivel ez a tél csapadékban rendkívül gaz­dag volt és a mélyebb fekvésű helyeken víz, illetve jég borít­ja a vetéseket. Miért fontos a hengerezés ? Ügyszólván minden tavasszal — így az idén is — számolni kell az őszi búza és árpa fel­fagyásával. A vízzel bősége­sen telített felső talajréteg az erősebb éjszakai lehűlések al­kalmával megfagy nappalra felenged és az eredeti térfoga­iéra esik vissza. A felfagyás cisös-orban a sekélyen vetett kalászosokat húzza ki a talaj­ból és a gyökerek egy részét elpusztítja. Az ilyen vetéseket a fagyok elmúltával szikkadt talaj-álla­potban hengerrel meg kell já­ratni. Az időbeni hengerezés hatása szembetűnő és a mint­egy „visszaültetett” növények napok alatt újabb gyökereket fejlesztenek. A hantos, rögös őszi vetések hengerezése célszerű az elsi­Termelóssövetkesetek fóruma rr Őszi kalászosok tavaszi ápolása lettekben megnyilvánuló szolgálat feladatát részletesen ismerte­tik a szocialista brigádokkal. Ha a feladatok és a követeimé, nyék már félreérthetetlenül tisztázottak, akkor a brigádok dolga, hogy erejük és képessé­gük figyelembevételével el­döntsék. mit mikorra és mi­lyen feltételek mellett vállal­janak. Ha a vállalat tervét je­lentő nagy program így kerül szinte testre szabva” lebontás, ra. ha minden szocialista bri­gád tudja pontosan, hogy mi az a plusz, amelyet tőle vár- nak, akkor bizonyosnak lát­szik: menet közben százak és ezrek vigyázzák majd éberen a vállalatok, üzemek zavarta­lan munkáját s mindenkor ott állnak a műszaki vezetők mel­lett cselekvésre, segítségre ké­szen. A szocialista brigádmozga.. lomban rejlő erők hasznosítá­sa természetesen a brigádtago­kon is múlik. Évekkel ezelőtt joggal mondták rájuk: nyugta­lan emberek. Mindig újat. mást, jobbat, többet akarnak türelmetlenül. Hát legyenek nyugtalanok'... Igényeljék a vezetőktől, hogy megosszák ve­lük gondjaikat, s ne nyugod­janak addig, míg magukhoz il­lő, tehd'bírásuknak megfelelő feladatokat nem kapnak. Szo­cialista módon élni, tanulni, dolgozni —, akik elkötelezték magukat ennek a szolgálatára, azok nem nézhetik tétlenül, ha valaki nem boldogul munká­jával — még akkor sem, ha senki nem hívja őket segítsé­gül. (G. F.) Gazdagodott az ország Évente 115 millió téglát pótol a Kazincbarcikán felépült Könnyűbetongyár termelése. A KGST keretein belül. lengyel segítséggel létesített gyár Észak-Magyarország lakás-és üzem­építkezéseit segíti elő. Autoklávokban, száraz gőzben szárítják a falazóelemeket (MTI foto) dekeinek önzetlen tettekben megnyilvánuló szolgálatát. Az erre irányuló szándékuk mellett legtöbb esetben a tudá­suk és a tapasztalatuk is meg­van hozzá. A mozgalom meg­indulása óta az állami oklatás- ban részt vevők száma tízsze- r sere emelkedett. Ma már so­kan közülük technikumba jár­nak azok, akik hat évvel ez­előtt azt vállalták, hogy befe­jezik az általános iskolát, és egyetemre azok, alak akkor vágtak neki a középiskolának. A szocialista brigádmozgalom immár túljut az „általános is­kolás” fokon. Eredményes le­hetne például az újítómozgal­mat szerves részévé tenni a szocialista brigádmozgalomnak. Az újítások átlagos bevezetési ideje ma még túl hosszú. Miért ne vállalhatnák tehát a brigá­dok az újítások gyors elterjesz­tését? Ez igazán nem lenne megszokott „perspektíva-nélkü­li” vállalás. Ugyanígy az sem, ha például kooperációs szövet­séget kötnének a gépiparban az öntők, a forgácsolók és a sze­relők szocialista brigádjai. A textilipariban pedig. az alap- anyaggyártó és a feldolgozó üzemek dolgozói. Mindez természetesen nem receptként szolgál, hanem csu­pán annak érzékeltetésére, hogy milyen igényeket és le­hetőségeket lehetne bátrabban a szocialista brigádok elé állí­tani. Az idei tennivalókat ille­tően, az első lépésként az lát­szik célszerűnek, ha az adott gazdasági egység mindenkori ,.A szocialista brigád mozga­lom arra való, hogy segítségé­vel behozzuk a lemaradást.” „Ha minden feltétel adva vol­na, nem kellene verseny.” Mindkét vélekedést egy-egy vállalat vezetőjének a szocialis­ta brigádmozgalomról vallott nézeteként idézték a felszóla­lók az egyik tanácskozáson. Ez a szemlélet természetesen nem általános, de sajnos sok helyen még mindig fellelhető s esze­rint foglalkoznak a brigádok­kal. Könnyen mozgósítható erő­tartaléknak tekintik őket, szel­lemi értékeiket pedig alig is­merik, alig hasznosítják. A szocialista brigádmozga­lom — a korábbi munkaverse­nyektől eltérően — új alapokra épült, amelyben nagyobb jelen­tősége van az egyén szerepé­nek, többirányú alkotókedve fokozásának. Tehát a régi szem­lélettel kiterebélyesíteni, fej­leszteni, minden értékét hasz­nosítani nem lehet. Helyenként mégis a régi szemlélet kísért. „Határidőre teljesítjük a ter­vet”: „A munkafegyelmet ja­vítjuk”; „A selejtel csökkent­jük” — se szeri, se száma az ilyen bejegyzéseknek a brigád­naplókban. Vannak brigádveze­tők, akik érzik, hogy valami nincs rendjén, s arról panasz­kodnak, hogy „megszokottak vállalásaink, nincs előttünk perspefktíva”. — A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár kül­döttje így fogalmazott: „Azt vállaljuk, amit egyébként is el kellene végezni, s minden lel­kesedésünkkel azon vagyunk, hogy munkaköri kötelességünk­nek eleget tegyünk.” Annak a munkállak a pontos és lelkiismeretes elvégzése, amelyért a szocialista brigádok tagjai is kapják fizetésüket, mindenkor első helyen kell áll­nia a vállalt és teljesített köte­lezettségek között. Éneikül minden egyéb tevékenység ér­tékét vesztené. De az nem le­het sem az egyetlen, sem a leg­főbb termelési, gazdasági válla­lás, hiszen ebben az esetben hol az a plusz, amely tulajdon­képpen szocialistává teszi a bri­gádot? Ma már a termelés sarkpont­ja általában nem a mennyiség, hanem a minőség, a gazdasá­gosság és a termelékenység. E feladatokat a hagyományos haj­rával nem is lehet teljesíteni. Korszerű üzemszervezés kell, hibátlan műszaki előkészítés, jó technológia és hatékony mű­szaki fejlesztés, vagyis sokol­dalú elemzés és műszaki meg­alapozottság. Mindez a vezetés színvonalának függvénye. Te­hát összetett, nehéz feladatok­kal kell ma a gazdasági veze­tőknek szembenézniük. Ám, ha ezzel egyetértünk, a kérdés ön­magából adódik: miért nem osztják meg a jelenleginél job­ban az ilyen jellegű gondjaikat is a kollektívával, különösen a kollektíva élenjáróival, a szocia­lista brigádok tagjaival? Se­gítségükkel a gyakran leküzd- hetetlennek látszó nehézsége­ken is sikeresen túljuthatnánk, s a brigádok is érezhetnek, hogy teljesítik eredeti hivatá­sukat, — amiért mindenek előtt megérdemlik a szocialista jel­zőt — a nagyobb közösség ér­GYÖNGYÖS felső peremén, ahol a dombokról lehúzódó szőlősorok szinte a házak kü­szöbéig futnak, találom az V. számú napközi otthonos óvodát. ötvenegy apró gyermeknek nyújt pillanatnyilag otthont ez a barátságos, gondozott épület. Már az első pillanatok tapasz­talatai is azt bizonyítják, hogy a dolgozó szülők nyugodtan Végezhetik napi munkájukat, inert gyermekeik nevelését gondos emberek végzik anyai lelkiismeretességgel. — Jó napot kívánok! — hangzik az idegent üdvözlő köszöntés a félkörben ülő gyer­mekek ajkáról. Szemükben még az előbb hallott mese izgalmas csodál­kozása tükröződik. Némán fi­gyelnek, de már a mese folyta­tását várják, mert éppen most aratja diadalát a jóság a go­noszság felett. Példás tisztaság és rend. Az ember a levegőben szeretne járni, nehogy az utcáról beci­pelt hóié foltot hagyjon a tü­körfényes parkettán. — Ez tehát a nü kis „biro­dalmunk” — kezdi Pető Jolán Vezető óvónő, amíg az irodába értünk — Állandóan csinosít­juk, szépítjük, hiszen a gyer­mekek esztétikai neveléséhez ezen keresztül is példát kell adnunk. — És mire fektetik a fő­súlyt ! — A közösségi nevelésre. A szülői gondatlanságot is gyak­ran itt kell ellensúlyoznunk. A gyermek megatartásán ész­revesszük, hogy otthon családi problémák vannak. A figyel­metlen szülők nem hiszik el, hogy a fogékony gyermekiéleik mennyire reagál a felnőttek által adott rossz példára. VAN TEHÁT nyesegetni való vadhajtás. No, nemcsak a gyermekeiknél, de a szülőknél is. Ezért indították a szülők iskoláját. Itt előadás-sorozatok keretében olyan hasznos tudni­valókat sajátíthatnak el, mint a gyermek esztétikai érzékének a kifejlesztése az otthoni kör­nyezetben és a munkára való nevelés. Mert a munka szere- tetét már ilyen bimbózó kor­ban1 kell a gyermekbe oltani, hogy később, felnőtt korba lépve tudatos kötelességgé vál­jék. A napközi otthon nevelői örömmé mondják, hogy az utóbbi időben már apák is lá­togatják a szülők iskoláját: most a fő törekvésük az, hogy ez a csekély szám egyre nővér kedjék. — A szülői munkaközösség­től sok segítséget kapunk — folytatja Pető Jolán. — Az ő igyekezetüket dicséri, hogy a takarókra és a párnákra egy­séges fehér huzatokat kaptunk. — Hallottam, hogy a szülők munkadélutánjait tervezik megszervezni. — Már volt is egy esetben. Ilyenkor az önként vállalkozó szülők babaruhákat és egyéb apró kellékeket készítenek. Szívesen csinálják. Ünnepélyes alkalmakra is a szülők szerzik be a szükséges kellékeket. — És az óvodai napok... ? — E hóra terveztük. Ilyenkor a szülők a nap bármely órájá­ban bejöhetnek, hogy megis­merjék az itteni munkát, ég megbeszéljük a gyermekkel kapcsolatos esetleges problé­mákat. Báa- a gond egyre ke­vesebb. Eleinte baj volt a gyermekek tisztaságával, öltöz­ködésével. Tudja, ez nem a leggazdagabb negyed. Hogy most milyenek külsőleg a gyer­mekek, azt láthatta az előbb. TISZTÁK és jól neveltek a gyermekek. A napközi körül nincs semmi probléma. Par- Jaettázták a termet, építkeztek az udvarban. No a felszerelés­ből hiányzik még egy s más, mint a hűtőszekrény, a kony­hában a mosogató, de hát re­méljük, ez is rövidesen meg­lesz. Patronálója is van az V. szá­mú napközinek. Szerződést kötöttek a XII-es akna KISZ- szervezetével, amelyet az üzem részéről Solti István írt alá. De Kiss Gábor KISZ-titkár is ígérte a támogatást Igaz, hogy a vallomásból még nem való­sult meg semmi, de ezt a ter­melés év végi hajrája indokol­ja. Udvari felszerelésről, hin­tákról és padokról lenne szó, amelyekre a tavaszra lesz szükség. Reméljük tehát, hogy meg is valósítják. Az MTH villanyszerelő ta­nulói nem ígértek patrexnálást, de nap mint nap megjelennek az óvodában az oktatójuk ve­zetésével. Javítják a villamos- vezetókéket, a zárakat és ami­re éppen szükség van. Távozáskor ismét a nagyter­men keresztül haladtunk. A mese is befejeződött. Ahogy a kis gyermekek szemének csil­logásán láttam, tetszett, mert az ízlésük szerint ért véget. MÄR AZ AJTÓNÁL jártam, amikor frissen csendült fel a ... — Jó napot kívánunk, a viszontlátásra! Loczik János Egy „külvárosi” óvodában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents