Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-19 / 15. szám

Bonni helyzetkép — Erhard útjának előestéjén Bonnban a hétfői nap az Erhard kancellár párizsi útját előkészítő tanácskozások jegyé­ben teli. A kancellár délelőtt Schröder külügyminiszterrel, Barzellel, a CDU-frakció elnö­kével és Strauss-sal, a CSU el­nökével tanácskozott. Délután a CDU—CSU parlamenti cso­portjának elnöksége ülésezett, majd a minisztertanács. Bonn­ban hangsúlyozzák: Erhard nagyon alaposan fel akar ké­szülni erre a találkozóra, mert tudatában vannak annak, hogy élete egyik legnehezebb diplo­máciai feladata előtt áll. A párizsi találkozótól bonni kormánykörökben elsősorban az* várják, hogy Erhard a vá­lasztási kampány szempontjá­ból hasznos eredménnyel tér­het vissza. Remélik továbbá, hogy De Gaulle hozzájárul majd a politikai unió ügyében előterjesztett nyugatnémet ja­vaslatokhoz és egy nyugat­európai kormányfői vagy kül­ügyminiszteri konferencia meg­tartásához, amelyen — mint mondják — ,.remélhetőleg si­kerül majd kilendíteni a nyu­gat-európai egység szekerét a mostani kátyúból”. Azt is re­mélik, hogy De Gaulle kilátás­ba helyezi annak a bonni óhaj­nak a támogatását is, amelyet Washimitom nemrégiben még hűvösen elutasított, hogy tud­niillik a nyugati hatalmak java­solják egy négyhatalmi testü­let felállítását, amely a német kérdéssel foglalkoznék. Bonnban nem titkolják, hogy a párizsi tárgyalások legne­hezebb és legdöntőbb része a katonai problémakör lesz. Er­hard nemrégiben azt mondta, hogy kérdést intéz majd De Gaullehoz, konkrétan hogyan képzeli el a francia elnök azt az „európai katonai szerveze­tet”, amelyre novemberi Stras­bourg! beszédében célzott és hogy a francia Force de Frappe mennyiben jelenthetne alter­natív megoldást Bonn számára a tervezett MLF helyett. Nyu­gatnémet részről ismét vissza­térő célzások és utalások hall­hatók az utóbbi időben arra, hogy az NSZK — esetleg va­lamennyien közvetett formá­ban — jelentős technikai és anyagi hozzájárulást nyújthat­na a francia atomfegyverke­zéshez, ha ennek fejében Bonn megfelelő „beleszólási jogot” nyerne. Milyen határig mehet el Erhard Párizsban A hétfői lázas tanácskozásokon — kiszivárgott értesülések sze­rint — elsősorban arról van szó, hogy milyen határig mehet majd el Erhard Párizsban De Gaulle valószínű ellenkövetelé­seinek teljesítésében. Nyilván­való ugyanakkor, hogy Párizs­hoz való közeledésének immár napok óta folyó demonstratív hangoztatásával Bonn nyomást szeretne gyakorolni az angol­szász hatalmakra, közben azon­ban a kancellárnak vigyáznia kell arra is, hogy ne vágja el teljesen a Washingtonhoz fűző szálakat sem, s ez különösen vonatkozik a francia—nyugat­német katonai együttműködés kérdés-komplexumára. ,, A franciákhoz hasonlóan ne­künk is számításija kell ven­nünk az* a lehetőséget — írja ezzel kapcsolatban a Stuttgar­ter Zeitung —, hogy Amerika egy napon visszavonulhat Euró­pából. De nem szabad semmi olyat tennünk, ami közelebb hozhatná ezt a nemikívánatos eseményt. Több kormánytámogató lap, így a Rheinische Post, ugyan­csak azt írja: az a határ amed­dig Erhard elmehet a De GauU lenak teendő engedmények so­rán, körülbelül ott vonható meg, hogy nem szabad semmi olyanba belemenni, ami kocká­ra tenné az amerikai csapatok Európában való maradását, és | ami „bomlasztólag hathatna az j Atlanti Szövetségre”. A Spiegel szerint a bonni külügyminisztériumban to­vábbra is úgy vélekednek, hogy csekély kilátás van a De Gaulle- lal kötendő tényleges megegye­zésre. De Gaulle ugyanis kitart amellett, hogy 1. a nyugat-euró­pai politikai uniónak ki kell terjednie közös katona-politika folytatására is; 2. a politikai unió tagjainak támogatni ok kell a NATO-reformról szóló francia elképzeléseket, amelyek felbontanák az atlanti paktum integrált katonai struktúráját; 3. A többi nyugat-európai or­szág pénzügyileg támogassa a francia Force de Frappe-ot és mondjon le minden olyan terv­ről, hogy az Egyesült Államok­kal együtt létesítsenek közös atomhaderőt. „Ezek a követelé­sek azonban aláaknázzák a NATO-t. — írja a Spriegel —és éppen ezen buktak meg eddig az európai politikai unió tér­Válasz Csou En-laj kínai miniszterelnök üzenetére Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes január 18-án át­adta Han Ke-hua kíniai nagy­követnek a Magvar Népköztár­saság Minisztertanácsa elnöké­nek válaszlevelét Csou En-laj 1964. október 17-4 üzenetére, amelyben a kínai miniszterel­nök államfői értekezlet összes hívását javasolja a nukleáris Kommunista választói gyűlések Franciaországban Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára va­sárnap beszédet mondott Dran- cyban, Párizs peremvárosában azon az ünnepélyen, amelyen Maurice Thorezról nevezték el Drancy egyik terét. Beszédében rámutatott, hogy a kommunista párt választási taktikájának egyik fő célja: vereséget mérni az Unió az Űj Köztársaságért (UNR) Párt és a reakció jelölt­jeire. Üdvözölte azt a nemrégi­ben létrejött megállapodást, amely szerint Seine megye kommunistái és szocialistái kö­zös listával indulnak az 1965. márciusi községi választásokon. Arra törekszünk — mondotta Waldeck Rochet, hogy minde­nütt ilyen megállapodások és szövetségek jöjjenek létre. Ahol nem érünk el ilyen megegye­zést, a kommunista párt külön jelöltlistával indul a választá­sokon — mondotta. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja ugyancsak községi választásokkal és a kommunista pár* taktikájával foglalkozott Villerupt-ban egy választói gyűlésen. Felhívással fordult a város lakosaihoz, har­coljanak, hogy a városi taná­csok tevékenysége megfeleljen a nép érdekeinek. (MTI) Az amerikai kommunisták ellen indított újabb üldözési hadjáratról A washingtoni kerületi bíró- ként kezdik megvalósítani az ság vezetőbírója eleget tett az úgynevezett „nagy társadalom” Igazségügyminisztérium köve- megteremtésének sokat reklá- telésének és március 15-én a mozott programját. McCarran-tövény és a még „A modern kapitalizmus ve­ti ár om évvel ezelőtt összeállí- zető országának imperialista tott vádirat alapján ismét meg- erői még a képmutatóan hírde- indítják a pert az Egyesült Ál- tett burzpoá demokratikus sza- lamok Kommunista Pártja el- badságjogokat sem akarják len. A Pravda ezzel kapcsolat- tiszteletben tartani, — mutat rá ban szemleíró cikkébe11 a kö- a Pravda. — A kommunisták vetkezőket írja: üldözése azt bizonyítja, hogy a Az amerikai reakció újabb monopoltőke egyre jobban le- kísérlete, hogy leszámoljon a leplezi reakciós antidemoíkrati- kommunistákkal és törvényen kus lényegét, kívül helyezze a kommunista pártot, olyan újabb megtorló hullám, amely nemcsak a kom­munistákat, hanem minden szabadságszerető amerikait fe­nyeget, mert a történelmi ta­pasztalat arra tanít, hogy a re­akció mindig a kommunisták üldözésével kezdte meg és min­den haladó gondolkodású em­ber ellen folytatott hajszával fejezte be ténykedéseit. A kommunista párt ellen in­dított új megtorló hadjárat a legsötétebb reakciós erők nyílt ösztönzése, — mutat rá a Prav­da. Ez a hajsza szemléltetően ábrázolja azt a rendszert, amely igényt tart az úgynevezett „sza­bad világ” vezetőjének szere­pére. Hasonló ékesszólással be­szél ez a kampány arról is, hogy az Egyesült Államok kor­mánykörei a gyakorlatban mi­A kőbaltától az atomreaktorig A Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában új, érdekes kötet je­lent meg az üzletek kirakatá­ban. A maguk idejében kor­szakalkotó felfedezések és ta­lálmányok sok évezredes kró­nikáját tartalmazó mű „végig­vezeti” az olvasót azon az úton, amelyen az ember eljutott a kőbaltától az atomreaktorig, le­igázta és szolgálatába állította a természet erőit „A Technika története” című új album több mint 1000 olda­las szövegrészét 726 — részben színes — kép teszi szemléletes­sé. fegyverek teljes betiltása és megsemmisítése kérdésében. A magyar kormányfő vála­szában hangsúlyozza, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya a nemzetközi béke fenntartása és az emberiség számára súlyos katasztrófát jelenthető termonukleáris vi­lágháború elhárítása érde­kében követkdfcetesen támo­gatott és támogat minden) olyan reális és jóindulatú kez­deményezést, amely a fegy­verkezési verseny csökkenté­sére, a termonukleáris fegyve­reik előállításának, tárolásának, elterjesztésének és felhaszná­lásának betiltására, a nukleá­ris kísérletek beszüntetésére, valamint a nukleáris fegyve­rek teljes megsemmisítésére irá­nyul Ilyen irányú erőfeszíté­sekre különösen nagy szükség van most, amikor a NATO im­perialista körei újabb kasérie­teket tesznek a nukleáris fegy­verek elterjesztésére, a több­oldalú NATO atomütőerő ösz- szetákolásával A Magyar Nép- köztársaság kormánya támo­gatja a Kínai Népköztársaság kormányának a nukleáris fegyverek betiltása és megsem­misítése kérdésében államfői értekezlet összehívására vonat­kozó javaslatát is, és kész részt venni egy ilyen értekez­leten. cikk. E céllal áll összhangban a lengyel kormány és a Kínai Népköztársaság kormányának javaslata. A cikk a továbbiakban rá­mutat, hogy az utóbbi időben más szocialista államok is tet­tek a béke javát szolgáló hasz­nos javaslatokat Így például a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya újabb kezdeményezéssel szorgalmazta Korea egyesítését. Elmondhatjuk — mutat rá a Pravda —, hogy a szacialista országok béketörekvósei ked­vező eredménnyel járnak. A szocialista országok népei azonban nem feledkezhetnek meg a világszerte tevékenyke­dő agresszív erőkről, ezért nem lankad éberségük. A szocialista országok biz­tonsága felett állt őrt a Varsód Szerződés Szervezete, amely konstruktív lépésekkel segíti elő a béke megszilárdítását. Nem kétséges, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült államok politikai tanácskozó testületé­nek ma Varsóban megnyíló ülése újabb hozzájárulás lesz majd a béke és a népek biz­tonsága ügyéhez, — fejeződik be a cikk. Biszku Béla látogatása Jugoszláviában Biszku Béla, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára Alek- szandar Rankovicsnak, a Ju­goszláv Kommunisták Szövet­sége Központi Bizottsága tttt kárának vendégekén* január 14—18-ig magánlátogatást tett Jugoszláviában. Biszku Béla Alekszandar Rankovics- csa l, Lazar Kolisevszki^oal, Vészeli- nov-val és M. Todorovics-csal együtt Szkopjét is meglátogat) ta. FIGYELEM! Állami gazdaságok, mgtsz-«*, fmsz-ek és magánszemé­lyek bortárolásra alkalmas felújított fahordókat (100—800 literig) megrendelésre az egész or­szág területére szállít a IHit'.MiTrffMr'H nijf GÖNGYÖLEGFELŰJÍTÖ VÁLLALAT BUDAPEST, XIII. DAGÁLY UTCA 3. Telefon; 200—285. Az újságok karácsonyi szá­ma közölte a párt és a kor­mány határozatát az 1965-ös népgazdasági tervről. Azóta mindnyájain hallottunk róla a rádióban és a televízióban, gyakran s®ó esik róla a műhe­lyekben és az irodákban. De milyen kötelezettségeket ró az 1965. évi terv megyénk egyik legnagyobb ipari üzemére, a Mátravidéki Fémművekre és mit tett az Igazgató, hogy a oéűldtűzéseik valóra váljanak? Kérdésünkre Rózsa László igazgató elmondotta, hogy a gyár december 29-én megkap­ta 1965. évi tervét. Ez kedvező jeL A feladat adott, az óv első munkanapjától szervezetten és céltudatosain dolgozhatnak a kötelezettség teljesítésén. Vas­kos meglepetést tartogatott az idei terv. A második fél évben a gyár 60 ezer méter mezőgaz­dasági láncot akart gyártani. De mire az idei búza megérik, a kombájnokra és aratógépek­re új láncokat kell szerelni. A mezőgazdaság igénye és az ország érdeke azt diktálja, hogy import helyett hazai gyártmányból elégítsék ki a szükségletet. Így mezőgazdasá­gi láncból többet is és hama­rabb is kell a sirokiaknak ad­niuk. mint ahogy azt az elő- tervek jelezték. Azonnal intéz­kedési tervet dolgozott ki a gyár műszáki kollektívája. A technológia, a steerszámszer- kesztés és a szerszámüzem rö­2 rjiMMG, 1963. január ML. bed« Mii tett az igazgató? vád határidőket kapott, de ez* a minisztérium 20 ezer forintos célprémiummal toldotta meg. Február máso­dik feléiben kezdik és március végéig 20 ezer méter láncot gyártanak a Mátravidéki Fém­művekben. ebben az évben összesen 120 ezer métert A régi technológiával kezdenek, de menet közben új technoló­giát dolgoznak ki. Miért? Mert a korszerű, új technoló­gia 30—40 fős megtakarítást és lényeges önköltséoiavulást je­lent. Hogyan, mint valósítják ezt meg? Gondos tanulmányo­zás & neon kevés vita után az intézkedési naplóban pontosan rögzítették & határidőket és a felelősöket Az igazgató és a főmérnök kötelessége, hogy mindezt ellenőrizze, tanácso­kat és utasítást adjanak. A Mátravidéki Fámművék- nek a tavalyihoz képest az idén 25 millió forint értékkel többet kell termelnie, de 55- tel kisebb munkáslétszámimaL Ez nyolc százalékos termélé- kenységHnövelés* jelent. Arra a kérdésre, hogy milyen mód­szerekkel valósítják ezt meg, os igazgató a műszaki fejlesz­tési tervet matatja. Természe­tesen az idei műszaki fejlesz­tési tervek a tavalyi eredmé­nyekre épültek. Az elmúlt év végére befejezték a tubusgyár­tó gépek sőrosítúsát, így 1965- ben tíz gépsorral 150 millió fo­rint értékű hsbust gyárthat- Az éknél* Iá munkanap eredménye azt igazolja, hogy az 1964. évi 9,5 százalékos fe­lejtet 4,5 százalékra lehet és kell . is csökkenteni. A munká­soknak és a művezetőknek be­bizonyították, hogy a techno­lógiai utasítás pontos betartá­sa, gondosság és figyelem szük­séges, és akkor öl százalékkal csökken a selejt, ennyit emeJkedik a termelés és a selejt csökkentésével el­érik a tervben megszabott ön­költsógjavulást. Sírokban elhatározták, hogy 40 százalékkal csökkentik a nem tervezhető költségeket. Az igazgató, a műszaki és a gazdasági vezetők prémium* feltételként szabta ennek tel­jesítését. Gondosan megszer­vezték az ütemes termelést, a kötelezettségek pontos teljesí­tését és a minőség ellenőrzését. Az igazgató nagy gondot főm dít arra, hogyha mégis nem tervezhető költség jelentkezik, kötbért, vagy büntető kamatot fizetnek, akkor ezt ne titkol­ják el, nyomban kutassák, hogy milyen zavar, vagy hiá­nyosság okozta azt. A terme­lési, vagy készletgazdálkodási rendellenességet szüntessék meg, a mulasztást elkövetőt az igazgató köteles anyagilag is felelősségre vonni. A párt- és a kormányhatáro­zat a gazdasági vezetők köte­lességévé teszi, hogy az Importanyagokkal takarékoskodjanak. A Mátravidéki Fémiműveknek festékek, lakkok, ragasztok és egyéb anyagok beszerzéséhez évente kétmillió devizaforint­ra van szüksége. De az első negyedévben az igényelt mennyiségnek csak 25 százar lékát kapták és ez az arány várható továbbra is. Elsősor­ban az igazgató kötelessége, hogy a szakemberek javallata alapján meghatározza; melyik gyártmánynál, milyen import­anyagot lehet hazaival helyet­tesítem. Az egyszemélyi veze­tés és a beosztás is diktálja, hogy az igazgató kellő kapcso­latot teremtsen a szállító vál­lalattal. A Mátravidéki Fém­művek szocialista szerződést kötött a Lakkf es tékgyárral. Közös érdekük, ezért mindkét vállalat ügyel arra, hogy amit az importcsökkentésen megta­karítanak, ne veszítsék el a minőség romlásával. A párthatározat kötelezte, a vállalati érdek pedig diktálta, hogy az igazgató felülvizsgálja az exporttervet. Sokkal több tubusra kaptuk megrendelést, mint amennyi az előzetes ter­vekben szerepelt. Ezért a siro- kiak hétmillióval több expor­tot vállaltak. Vagyis az impor­tot csökkentik, de az exportot növelik. Tavaly a tubusok félét a ré­gi, egyedi gépeken gyártottál«. Ez minőség, termelékenység és önköltség szempontjából egy­általán nem előnyös. A tubus­gyártó új gépsor termelési föl­tételeinek megteremtése, de a régi és a megszokott gépekhez való túlzott ragaszkodás legyő­zése főleg az igazgató és a műszaki vezetők feladata. Az egy munkásra eső egy napi bruttó kereset olyan mutató­szám, amely kényes műszer­ként reagál a termelés és a munkafegyelem minden hiá­nyosságára. Az újítási feladat- terv a legfontosabb műszaki feladatok megoldására utal. He­lyes, mert a népgazdaságnak és a gyárnak is hasznára válik, ha az importból származó óno­zott lemez hulladékát teljes mértékben felhasználják és a hulladékból 11 millió forint értékű koronadugót gyártanak. Dicsérendő kezüen.ényezés, ha a motorkerékpárláncok gyártá­sánál olcsóbb anyag felhaszná­lásával 2,8 millió forintot akar-1 nak megtakarítani, úgy, hogy | az előirt minőségi követelmé­nyeket betartják. A feladatoka* a párt- és a kormányhatározat, valamint a gyár tervei szabták meg. A gyár műszaki dolgozói és mun­kásai eddig is sok hasznos ta­nácsot adtak. Véleményükre és segítségükre ezután még na­gyobb szükség van. Ezért o meggyőzés és az anyagi ősz- tömés minden eszközét használ­ják fel gazdasági vezetőink, hogy szélesítsék a munkaver­senyt. A dolgozók érezzék ma­gukénak az 1965. évi tervet, közös akarati*! és összefogás­sal teljesíthetjük azt. Események — sorokban RÓMA: Mario Zuccherini pilóta, aki múlt évben a pápát a Szent­földre szállította, „DC—8” Al- ítalia-gépén új gyorsasági vi­lágrekordot állított fel: a New York—Róma útvonalat hat és fél óra alatt tette meg, órán­kénti 1150 latométeres átlagse­bességgel DURANGO: Zapote mexikói város repü­lőterének kötelében leszállás előtt kigyulladt egy kétmoto- ros személyszállító repülőgép. A pilóta és kilenc utas életét vesztette. BUENOS AIRES: Az argentínai Rodriguez kö­zelében egy útkereszteződésnél, összeütközött egy autó és egy vonat. Az összeütközés követ­keztében hatan életüket vesz­tették. AMMAN: Egy izraeli Őrjárat mintegy száz méterre behatolt Jor­dánia területére, majd tü­zet nyitott az őket feltartózta­tó járdán határőrökre. Az ezt követő tűzharc során egy Jor­dán polgári személy és egy iz­raeli katona megsérült. Jordá­nia benyújtotta tiltakozását a fegyverszüneti ellenőrző bizott­sághoz. MOSZKVA: A Szakszervezet! Világszövet­ség végrehajtó bizottsága ja­nuár ?1—23-án Moszkvában tartja 47. ülésszakát. Az ülés­szakra Moszkvába érkezett Louis Saütant, a Szakszervezo« ti Világszövetség főtitkára. E. U A Pravda a szocialista országok békekezdeményezéseiről terjesztett elő a nemzetközi fe­szültség további enyhítését és a fegyverkezési hajsza korláto­zását célzó intézkedésekről. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak legutóbbi ülésszakán hatá­rozat született a védelmi ki­adások ötszáz millió rubellel való csökkentéséről. Az egyetemes békét semmi sem garantálhatja jobban, mint az atomfegyverek teljes megsemmisítése — folytatja a A hétfői Pravda nagy terje­delmű külpolitikai cikkben foglalkozik a szocialista orszá­gok legutóbbi bókekezúemé- nyezésedveL Megállapítja, hogy a szocialista államok gyakorlati lépéseket tesznek a béke érde­kében és nem szavakban, ha­nem tettekkel harcolnak a bé­kés egymás mellett élés lenini elveinek diadaláért. A Szovjet­unió az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán fontos dokumentumot

Next

/
Thumbnails
Contents