Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-16 / 13. szám
Milyen állami támogatást kapnak u%* idén a tssé-ek ? Te!sj]ayités> talajvédelem természeti, gazdasági és üzemi viszonyok. Az ilyen körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek az átlagosnál nagyobb költségekkel is kisebb hozamokat érnek él, mint a többiek. A szóban forgó vidékeken a földterüi. \ megjavításához többirányú feladat elvégzése szükséges. Minthogy a népgazdaság nem mondhat le ezeknek a területeknek a terméséről sem, a talajjavítás, a vízrendezés, a fásítás és a többi munka pedig jóval meghaladja az ottani üzemek teherbíró képességét — továbbra is jelentős támogatásra van szükség, a természeti viszonyok megjavításához. Államunk a népgazdasági tervben meghatározott ilyen körzetekben végzett talajjavítást, talaj- védelem, vízrendezés, rét- és legelőjavítás összes költségeire vissza nem térítendő állami támogatást ad az érintett tsz- oknek. A költségek, amelyekre ez *• a támogatás vonatkozik, magukban foglalják a tervezés, a beruházás bonyolítási és a műszaki ellenőrzés költségeit is. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a talajjavításhoz szükséges szerves-, mű- és zöldtrágya, valamint a lignitpor talajjavító anyagnak számít. Ha a tsz saját előállítású talajjavító, talajvédelmi, vagy vízrendezési anyagot használ fel, úgy, hogy a helyszínre is szállítja, akkor szintén állami támogatást vehet igénybe. Támogatja az állam azokat a termelőszövetkezeteket is, amelyek nem kiemelt körzetben működnék. Kiterjed ez az intézkedés a talajjavítási, mész trágyázása, valamint az üzemen belüli lecsapolási és egyéb vízrendezési munkák elvégzéséhez szükséges anyagok vételára és a rendeltetési vasútállomásra történő szállítás költségeire. A szerves és a zöldtrágya vetőmagja ellenértékének kivételével vonatkozik a kedvezmény azoknak a talajjavító anyagoknak az ellenér- is, mélyeket a tsz maga Ez évben befejezik a mátrai víztárolók építését Á WRerjcs gazdálkodás tekintetében rendkívül nagy szerepet játszik a víz. A Mátra aljai termelősEÖvetkezetck iparkodnak felhaanáim a természet nyújtotta lehetőségeket fiarriálkodásükban- Ez övben Gyönffyöspatán, Gyöngyostar- jánban, Gyöngyösorosz i ban, Gyöngyösaolymason, Gyongyös- ha láezon és Domoszló községek termelőszövetkezeteiben befejezik a Mátrából eredő patakok vizéből táplálkozó víztárolók építését. A munkák kivitelezését az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság végit A szövet kezetek öntözéses beruházíi üt mintegy 15 millió forinttal segit.j a népgazdaság. A víztároló megépítésével 1966-ra további 2300 holddal növekszik a környékbeli terme, lőszövetkezetek öntözött területe. A vizet szőlőoltvány előállításánál, nagyüzemi szőlőül te t- vónyék öntözésénél és a kertészeteknél használják majd fel a szövetkezetek. A megyében 1965 végére a meglevő és az ez évben épülő víztárolókkal együtt már 9 hegyvidéki víztároló lesz. — leéri — állított élő. A talajjavítással kapcsolatos gépi munkák költségeinek ötven százaléka erejéig szintén támogatást ad az állam. A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetek első csoportjába tartozó ktsz-ek esetében ez a támogatás a költségek 80 százalékát jelentheti. Ha a gépi mun. káka* a tsz saját gépeivel végzi el, az állami támogatás aK- kor is jár neki. Ebben az esetben üzemviteli célokra is felhasználható a támogatás össze, ge. A z üzemen belüli vízren* ** dezésnél a földmunka minden köbmétere után tíz forint állami támogatás illeti meg a tsz-t, ha a földmunkát saját, vagy bérelt gépekkel, a szövetkezet munkaerejével végzi el. A tsz az így kapott összeget is felhasználhatja üzemviteli célokra. A talajjavítási, talajvédelmi és az üzemen belüli vízrendezési munkákhoz szükséges tervek és szakvélemények költségeit az állam megtéríti a termelőszövetkezeteknek. Űj intézkedés, hogy a talaj- javítás és a talajvédelem hatékonyságának fokozása érdekében szerződésben kell meghatározni ázol? at a feladatokat, amelyek egyfelől az érdekelt vállalatra, másfelől a tsz-re hárulnak. A kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a t er m előszővetkezt hiánytalanul teljesítse szerződéses kötelezett ségedt. A terme: '"'Szövetkezeteik ál. " la mi támogatásról szóló kormányhn tározat és a végrehajtást. szabályozó miniszteri rendeletek természetesen részletesebben foglalkoznak mind a talajjavítás, mind a szőlő- és gyümölcsös-telepítés kedvezményeivel. Jól teszik a tsz-ek vezetői, ha nem elégszenek meg azzal, hogy ők megismerik ezeket a jogszabályokat, előírásokat. Beszéljenek ezekről a tagoknak is, mutassanak rá a talajjavítás, a telepítések előnyeire és arra, hogy milyen nagy segítséget jelent ehhez az a támogatás, amelyet az állam nyújt a termelőszövetkezeteknek. (g- pb oő/// éra a csoportvezetővé!... A\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\V\\V,\\) ki-ki csak a saját munkáját végzi, erőinket mindig oda összpontosítjuk, ahol a legnagyobb szükség van rá. Nemegyszer előfordul, hogy például a hegesztő — szegecseié«* végez. Nincs „fizető” és „nem fizető” munka! A feladat közös, mindenki egyformán veszi ki a részét belőle... He fennakadás van az anyagellátásban — sajnos nem ritka eset — nem állunk meg, hozzáfogunk egy másik munkához: nem probléma sokszor ötvenféle típus között válogathatunk havonként!... Gyakoriak a hibás rajzok. Ha kézenfekvő tévedésről van szó, magam helyesbítem, csak láttamoztatni viszem a technológiára. Ha lé* nyegesebb az eltérés, Pestre szólunk a tervezőidnek..: Takarékoskodunk az anyaggal, hasznosítjuk a hulladékot is— Van egy kis naplóm, s benne havi bontásban az éves tervünk. Naponta jegyzem a teljesítést, s közlöm csoportommal a még elvégzendő felada* tokát. Így elkerüljük a meglepetéseket. _ Hogyan tart fegyelmet? — Most már kevesebb erre is a gondom... Kezdetben sok bajom volt az italozás miatt Gyöngyösön nem számít ritka vétségnek, könnyen hozzájuthat bárki ahhoz a néhány pohár italhoz, amely képtelenné teszi a termelőmunkára! Kü* lönösen fizetési napók után kellett olykor-olykor hazakül- denem egyiket, másikat! Kisebb „kihágásokat”, késéseket, a munkaidő korábban történő indokolatlan befejezését általában egymás között elintézzük az első esetekben. Ha nem használ a jó szó, a figyelmeztetés, akkor jelentem csak feletteseimnek... Öröm tapasztalnom, hogy egyre kevesebb csoportomban a fegyelmi vétség, nem is emlékszem már, legutóbb mikor kellett büntetni miatta^ Esztendeje dolgoznak együtt Dudásék, pár hónapja emlegetik a legjobbak között as oszlopszerelőket, a kitérő- gyárban ... Egy év múlva még inkább rá akarnak szolgálni a dicséretre — mini titkolódzva emlegetik egyre gyakrabban már — szocialista brigádként • • • Biztosan sikerülni fog! Gyón! Gyula P zekben a hetekben tart- “ ják zárszámadó közgyűléseiket a termelőszövetkezetek. Elemzik, értéltelik a múlt év gazdálkodási eredményeit, s megvitatják azt is, hogy az új esztendőben miképpen lehet többet, olcsóbban termelni. Igaz ugyan, az idei terveket jóváhagyó közgyűlésekre csak későben kerül sor, de az előrelátó szövetkezeti vezetők és tagok már most számba veszik lehtőségeiket. tennivalóikat, s erre egyik jó alua- lom a zárszámadás időszaka; Megkönnyíti a tervezést, hogy nem csupán a régebbi és a tavalyi tapasztalatokra, tanulságokra támaszkodhatnak, hanem tanulmányozhatják annak a messzemenő támogatásnak a módozatait is, amelyben az állam részesíti a termelő- szövetkezeteket. Megállapíthatják, hogy saját adottságaik fi- gyeiembevételévei hogyan tudják az ország és a maguk javára leghasznosabban gyümöl- csöztetni a különféle kedvezr menyeket. A Magyar Közlönyben és a Mezőgazdasági Értesítőben közzétették azokat a rendeleteket, amelyek a tsz-ek 1965. évi állami támogatásának rendszeréről, illetve a termelőszövetkezetek szakemberellátottságáról szóló kormány- határozatok részletes végrehajtását szabályozzák. Köztudomású, a mezőgazdasági termelés- és árutermelés fokozásának milyen kiemelkedő szerepe van népgazdaságunk további erősödése, az egész nép életszínvonalának emelkedése szempontjából. Ezért fordít nagy gondot kormányzatunk arra, hogy a tsz- ek állami támogatásának rendszere a legfontosabbat, a termelés fejlesztését szolgálja. A sokféle ilyen irányítású támogatás és kedvezmény közül egyike a legjelentősebbeknek az, amivel a talajjavítást, a talaj- védelmet és az üzemen belüli vízrendezést segíti elő az állam. Vannak hazánknak olyan vidékei, ahol kedvezőtlenek a Esztendeje, újabb termékkel bővüli a profil, hozzá új üzemrészt alakítottak ki a gyöngyösi kitérögyárban — s a javarészt új emberekből toborzott „legénységhez” csoportvezetőnek nevezték ki a nagyfügedi Dudás Bélát... A megtiszteltés váratlanul érte, nagyon meglepte a fiatalembert. A munkától nem ijedt meg — tizenkét éve dolgozott már akkor szeredőiakatosként a gyárban — inkább a hirtelen nyakába szakadt felelősség nyugtalanította, idegesítette. Ö régtől fogva megszokta már a rendet, tudta mindig, mikor mát, hogyan kell tennie. Saját magával nem is volt soha semmi baja — de vajon mit kezd majd ennyi mással, a beosztottjaivá1!. ..? Hogyan tud közöttük rendet, fegyelmet tartani, hogyan tudja őket irányítani, vezetni — úgy amint azt elvárják tőle felettesei? — töprengett egyre. — Szóval, nehéz volt, nar gyón nehéz volt a kezdet — meséli most már kisimított homlokkal, derűs megnyugvásai a csoportvezető Dudás Béla. — Sok izgalmas nap, gondban telt műszak, álmatlan éjszaka juttatja még ma is eszembe az egy évvel ezelőtti indulást... Azt, amikor ná- lamnál idősebbeket is kellett „dirigálnom”, amákor a megfelelő létszámra alapozott terv végrehajtásához jóval kevesebben fogtunk hozzá, s atyán emberekkel, akiknek csaknem fele új munkaerő volt a gyárban. És jelentős hányadában segédmunkás— Mit remélhettem, mit várhattam ugyan tőlük az első hónap végére — mint amire képesek voltak: 60 százalékos teljesítésit..?! Szégyelltem magam, bosszankodtam a sikertelenségen, de nem törődtem bele, nem hagytam ennyiben. Tudtam, tudtuk, hogy nem mehet ez így tovább! Elkezdtük hát a nagy „offen* zívát” — A tapasztaltabbak kéz alá vették a gyengébbeket, segítettek, tanították őket mesterségük fogásaira, szakmájak legkülönfélébb, apróbb titkaira... Tanfolyamokra bíztattuk, küld. tűk azokat, akiknek szüksége volt rá. Ambíciójúik, érdeklődésük szerint osztottuk be az embereket erre, vagy arra a munkára. Időközben, sokan elsajátították a hegesztést, mások pedig alkalmassá váltak arra, hogy egyszerűbb gépek mellé kerüljenek... A csoporton belül eleinte sok vita volt a selejt miatt: úgy tartották, hogy a rossz munka „elmegy” a többi között. Ha szóltam miatta, szőrszálhasogatásnak vették. Aztán megértették mégis a „prédikációt”, s nagyobb figyelemmel, lelkiismeretességgel dolgoztak... Nagy csoportot kaptam — száztízen dolgoznak benne— kezdetben bizony nem is ismertem valamennyi tagját. Ha egy-kettő el. ténferget közülük, „eliógta a műszak egy részét, sokszor észre seni vettem. De mihelyt rájöttem az első ilyen „sétára”, egyhamar elejét vettem a többinek. Azóta nincs is emiatt szó eggyel sem! Az újdonsült csoportvezető kiállta a próbát. A rábízott társaságból eredményesen dolgozó, összeforrott kollektívát formált esztendőre, olyan együttest, amely tavaly 28 millió forint értékben készített magasfeszültségű távvezetékihez oszlopokat... Olyan csoportot, melynek tagjai már két ízben is maguk kérték a norma rendezését! A módszeréről kérdezem Dudás Bélát, a szép sikerhez vezető út többi részéről — amit még el nem mondott. Kíváncsiságom előbb zavarba hozza kicsit, aztán elmúlik róla egykettőre, de még gondolkozik mielőtt válaszolna.... — A módszerem...? — így talán még sohasem emlegettem, neveztem azt amit teszek, nap nap után követek, ami szinte csak úgy, magától kialakult bennem csoport veze- tősködésem alatt.. Mint any- nyi más helyen, mi is a gyárt- mányelőkészítéssel kezdjük. Megszerzetm a szükséges rajzokat, a megfelelő mennyiségű és minőségi anyagot.. Utána pedig hozzáfogunk a munkához. A műveleteket régóta felosztót, tűk már egymás között: a csoport egyik része a berajzolást végzi, a másik a lyukasztást, s a fúrásra, szegecseiésre, „heftclésre”, hegesztésre is rendszeresítettünk egy-egy kis „különítményt”. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy Két hónappal a vezetőségválasztás után Elkészült a féléves munkaterv — Nagyobb figyelmet az emberek problémáira — A KlSZ-szervezet megerősítése napirenden Ugyanakkor a párttagokat Is megbízzák pártfeladatokkal és ezután ők maguk is hatékonyan részt vesznek a pártmun-« kából. — Milyen a kapcsolat a pártvezetőség és a gazdaság vezetése között? Erre a kérdésre a szövetkezet elnöke válaszol. Elmondja, hogy a pártvezetőség megerősítése, a függetlenített párt- titkár beállítása már sürgős kérdés volt. Egy ilyen nagy gazdaságban az elnök nem képes egyedül vállán viselni a tagság ügyes-bajos dolgait. Ezt a munkát feltétlenül meg kell osztani a párttitkárral, egy emu barrel, akit a tagság választott, akit tisztel és becsül a gazdaság minden dolgozója. Az a tény, hogy a párttitkár és az elnökhelyettes személye ugyanaz, szerencsésnek nevezhető ét ez az elképzelés találkozik a gazdasági vezetők véleményével is. Verpelétien minden adottság adva van, hogy a párt- szervezet tovább erősödjön és hogy elmélyüljön a kapcsolat a párt és a szövetkezeti tagság között. Lezsák László arról is tájékoztat, hogy a verpeléti Petőfi Termelőszövetkezetben is létrehozták a pártszervezetet. Ez a tsz volt az egyetlen az egri járásban, ahol eddig nem működött pártszervezet. A VEZETÖSÉGVALASZTAS után két hónappal tehát máris eredményekről számolhatunk be Verpelétről. A két termelő- szövetkezet pártszervezete reményekre jogosító munkához látott. Szándékaikat — hisz- szük — továbbra is siker koronázza. Szaiay István kai. Az új vezetőség —, ákflr közül kettő nő — szeretné előrébb vinni a pártépítést, hiszen itt nálunk erre adva vannak a : feltételek. PártanMvüli dolgozóink közül a múlt évben is sokan kimagasló termelési eredményeket értek el, lelkiismeretesen dolgoznak, egyetértenek a párt politikájával és saáwél-lélekkel támogatják azt < — Mi az oka mégis, hogy a jó hírű Dózsa Tsz-ben évek óta nem vettek fel tagjelöltet? A közős beszélgetésből alakul ki a vélemény. A régi pártvezetőség nem foglalkozott kellő súllyal ezzel a kérdéssel- Baj volt a tagság tájékoztatásával is és nemegyszer felvetették a párttagok hogy a szövetkezet kommunistáit jóformán semmiről sem tájékoztatja, informálja a vezetőség. A vezetőségi ülések formálisak voltak, vagy elmaradtak és lényegében a pártszervezet nem tudott olyan segítséget nyújtani a gazdaság irányításához, mint ahogyan azt elvárták volna. A függetlenített párttitkár, az új vezetőség gondja most, hogy felkarolja a szövetkezetben a szocialista versenymozgalmat. Ebben a tekintetben a szövetkezet már korábban is jó példát mutatott. A hat brigád eredményei legjobbak közé tartoznak a járásban. A MUNKATÉR VET vizsgálva kiderül, hogy a Dózsa Tsz pártszervezete az elkövetkezendő időre nem kevés feladatot vállal magára. Hogyan oldják meg ezeket, milyen módszerrel dolgoznák? Nagy György elvtára elmondja, hogy a vezetőség tagjai felosztották egymás között a munkát. Ki-ki vállalt valamit a munkatervi feladatok közül és annak elvégzéséről köteles beszámolni a vezetőséginek. új vezetőség? Lezsák Lászlóval, az Egri Járási Pártbizottság munkatársával, Nagy Györggyel, az új párttitkárral és Fekete Győr Endrével, a gazdaság elnökével beszélgetünk az említett kérdésről. Az első jelentős dolog, hogy élkészült a féléves munkaterv, amelynek alapján az új öttagú S vezetőség elkezdte munkáját és ? már három ízben ülésezett 5 Most a januári taggyűlésre kélszülnek. Eddigi munkájuknak {könyvelhető el, hogy a terme- 5 löszöve tkezetben xnegerősí tetetek a KISZ-szervezetet és megetettek minden szükséges lé- ?pést ahhoz, hogy a fiatalok 5 mind jobban érezzék magukat |a gazdaságban és hogy munkáljuk ott a legeredményesebb le- 5 gyen. ? A pártvezetőség különben a s napokban foglalkozott mintegy 125 fiatal kérésével, akik az ipariból haza szeretnének térni fa- Slulukba és odahaza, a termelő. | szövetkezetben kívánnak dol- i gozni. A friss fiatal erők so- í kát jelentenek majd a gazdaságnak, de erősödik velük a cKTSZ-szervezct is. \ Keresgélünk a munkatervi \ témák között- Az úi vezetőség 5 ez évben különös figyelmet kí- |ván fordítani a pártépítésre, hi- \szen a különben jó menetelű ^gazdaságban évek óta nem volt ctngjelölt-felvétel. Az új párt- I titkár ezzel kapcsolatban a kö- < vetke-őket mondja: ^ — ELŐSZÖR FORDUL ELŐ j a szövetkezet történetében, *hogy a több mint 1100 tagot > számláló gazdaságnak függet- Slenített párttitkára van. Örömemé! ♦noasztslom, hogy nemcsak tfi 87 párttag, de a nártonkívü- éliek is szívesen fordulnák hoz- ízám. mint párttitkárhoz, ügyes- é bajos dolgaikkal, probiémáikKÉT HÓNAP NEM HOSSZÚ idő és különösen rövid ahhoz, hogy egy újonnan megválasztott pártvezetőség munkáját értékelni lehessen. A verpeléti Dózsa Tsz párt- szervezeténél mégis ilyen irányban érdeklődtünk: mi történt az elmúlt két hónap alatt, megkezdte-e már munkáját az ÍMMMft^M/VVW-WVVVii Körüs-körül minden csupa emlék: ezt a képet, jaj de szörnyűséges, ők, a gyerekek vették egyszer a szüleik házassági évfordulójára, azért nem kerülhet le soha a falról. Azt a kagylót, a vitrinben a papa hozta valahonnan; a plüssterítő bojtjait ő vágta le egyszer kölyök- korában, s ott a szőnyegen a kopás, ott állt mindig az ablak előtt Edit a hegedűvel. Ott gyakorolt... A papa ivott néhány csepp vizet, s erőlködve kissé felemelkedett A mama megható igyekezettel és meglepő ügyességgel tolta feje alá a párnát — Jó lesz így, drágaságom? — És fogta a kezét. Mosolygott, bár roppant erőfeszítésébe került. — Jó. Már minden jó. — Most érthető volt a papa hangja. Ha meghalok... — Ne. Csak intett és folytatta: — Ha meghalok. . azt akarom: Adéika mellé temessenek. Fáradtan lehúnyta a szemét. A szobára megint csend telepedett, kínos, félelmetes, fülledt, orvosságs*agú csend. Ráereszkedett a családra, az ágyra, a szőnyegre, a bútorokra: körös-körül ócska bútorok, siralmas limlomok, romok, romok .,. Csak a 1-all.ats7ott, hogy csörög a víz És fel- tartóztathp.fatl kezdtek’ öm- leni a mama könnyét zünlk be hozzájuk... A mama most is az öreg kezét simogatta: — Drágám, egy kis vizet? — Milyen megható, hogy beszélnek most is egymással, — sóhajtotta Irén. Ad®. Szóvá!, ez a Ids Adéika elcsa. Varta úgylátszik az ifjú embei fejét; a család persze ellenezte, de 5 egy szép napon mégis feleségül vette. Egy hónapig vagy kettőig tartott csak aj — Mást nem is hallottunk soha, — mondta Lajos, a legidősebb fivér. Igen. Mindig így volt Körülnézett. És minden ilyen volt, — itt semmi sem változik. Sem a bútorok, sem a hang, sem a szeretet egész, a táncosnő megfázott, tüdőgyulladást kapóit, két nap hullva meghalt. Aztán idővel bemutatták a papának a mamát, szerelem, házasság, sikerült eve. ’ rk és unokák, fél évszá rY.-> dr.v* Cet... iá ocl, Ircnke, ilyen véle leneken for- %tl még ág éiet.c. Gyere, néz-
