Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-15 / 12. szám

Emlékezés és kérés

Képek villannak eszembe, régi, lassan fakuló képek, az emlékezés dokumentumai... Gyermekkoromban mindennap, hajnalban, délben, este, százak vágtak neki a négyki- kuméteres útnak, a faluból — a gyárig. Hegyet másztak, ha „siktába” mentek, hegyet másztak, ha „siktából” jöttek. Meredek, tüdőt fullasztó hegyeket tiportak lábaikkal. Fáradtan érkeztek a gyárba, s a hengerműből, ónozóból, kazán- házból még fáradtabban tették meg visszafelé az utat, hazáig. Mikor otthonukban lemosták arcukról, testükről a munka szennyét, legfeljebb, ha a levest beszürcsölték s elnyúltak az ágyon, a dókán, mozdulatlan, akár a darab fa.

Ha gombázva cserkésztük az öreg tölgyest, a fiatal irtást, tinórut, kékhátút keveset találtunk, de annál több hosszú botot, husángot a bokrok alján. Csodálkoztunk, s meséken táplált fantáziánk új meséket költött az óriásokról, mert kiké is lehettek volna azok a botok, mint az óriásoké! Később, a kinyílt értelem gondolataival már tudtuk, a gyárba járók botjaira akadtunk, amiket a meredek emelkedők megmászásához használtak. A. leleményesebb, ügyesebb munkásoknak nem cserből, tölgyből vágott a husángjuk, de '’rendes” bütykös, hajlított fejű görbebotjuk volt. Nem bolti áru, hanem erdőn termett, erdőn nevelt görbebotjuk. Ta- vaisztájt kezdték a nevelést: az élő barkóca-„vesszőt” bicskával bevagdosták; a bicskanyo- mokat a megsetobzett barkóca görcsösre kiforrta, akkor a héjét lehúzták, leíró vízbe, tüzes kemencébe dugták s oltott mészben fürdöztették, hogy színe a legszebb vörös legyen. A bot végébe szöget vertek, biztosabban essék vele a lépés hegyre menet, hegyről jövet.

Télen <jnos esők áztatták az utakat, s a kis ösvényeken is tükörfényes jégpáncéllá fagyott a nedvesség — ilyenkor

már a barkócabotok is vajmi

keveset értek. A iábtöréseket, bokaficamodásokat kerülendő, felkötötték a bakancsokra az acél sarokvédcket, amelyekből hosszú, éles szögek meredtek elő. Az éles szögek belevágódtak a kemény jégbe, s ott volt támasznak a bot, hogy a „siktába” siető minden lépés után talpon maradjon. Ilyen sarokvédője volt apám ' ik, mégis örök betegséggel ajándékozták a meredekek. „Akkorra & a szív, mint egy literes bádog!” — mondta neki a vizsgáló orvos. Mert a barkócabot, az acélszöges sarokvédő nem volt megfelelő óvszer a szívtágutás elien is!

Üjságpapírcsomagban. zsebben vitték magukkal ebédjüket — kenyér, hagyma, szalonna, az étrend emberöltőkön, apától, fiúig, fiútól unó káig nem sókat változott! — vagy a hónuk alá szorítva. És egy-egy szusszanásnyi pihenőben ola jos, vas poros kezekkel előkotorták az „ebédet”, közömbös kedvvel tömték mar gukba az ólomfestékes kenyeret.

Naponta ma is százak indulnak a faluból — gyárig; hajnalban, délben, este, mint gyermekkoromban. A távolság ma is négy kilométer, az út nem zsugorodott. Ám a mai gombázgató gyerekek inkább vargányát, meg kékhátú gombákat találnak a cser- és tölgybokrok alján, mint hos/- szú, faragott husángokat, botokat. Már nem gyalog járnék munkahelyükre a mai munkások Bekölcérőj. Bükkszentrnár- tónból, Tarnaleieszról; abból a 22 hevesi faluból, amelyek a Borsodnádasdi Lemezgyár dolgozóinak nagyobb részét adják. Munkásjárat hozza-viszi a balatoni több mint 800 bejárót. Ikarusok, „fakaruszok” morognak napjában többször a faluk fő útjain, munkásokkal zsúfoltan. S ha letelik a „sikta”, a fürdő irtán tisztán, jólöltözötten foglalnak helyet

Két baleset, három súlyos sérült

a gyárban

iVero lehet véletlen — De mi okozta?

szélességét. A három görgő közül kettő jóval rövidébb volt a szükségesnél és vastagabbak a megengedettnél. Ezért billent, ezért dőlt fel a gép. Rendelet írja elő, hogy a súlyos tárgyak rakodó munkáját csak kellő gyakorlattal rendelkező, biztonságtechnikai vizsgát tett dolgozó irányíthatja, aki valóban irányítson és közben más munkát ne végezzen. Ezt a szabályt sem tartották be az egri gyárban.

TALÁN FORMASÁGNAK,

vagy kicsinek tűnnek az elkövetett mulasztások. De súlyos következményekkel jártak. Bartók Sándor maga is szenvedő alanya az üzemi balesetnek, Merczel János művezető pedig gyötrődik az erkölcsi és az anyagi felelősség súlya alatt. Az eddiai adatok szerint a törvény előtt ők ketten a felelősek. De erkölcsileg, az embertársi kötelesség írott és íratlan szabályai szerint csak ők ketten a hibásak? Nem! Aki hanyagságával, mulasztásával a munkatársai és önmaga életét, testi épségét vészéi vezteti. vagy tűri. hogy azt más tegye, azok is felelősek. Mindnyájan visváz- zunk és tartsuk be a szabályokat, akkor kevesebb lesz a baleset.

Dr. Fazekas László

z élelmiszeriparra

gyárban” mintegy 30 millió forint értékű import berendezést szerelnek fel.

A hűtődpar legjelentősebb beruházása a bajai és a székes- fehérvári hűtőház építése. A boripar körülbelül 120 millió forintos költséggel 320 000 hektoliter vasbetointartályt, 50 000 hektoliter alumín i um tankot és 25 000 hektoliter ászok hordót — összesen 395 000 hektoliternyi tárolóteret — kap a szüretig. Gondoskodnak a szőlőfeldolgozó telepek fejlesztéséről is. Mintegy 55 millió forintos költséggel további 327 000 mázsa szőlő feldolgozására létesítenek üzemeket. Évről évre növekvő gondot jelent a gabona tárolása. A nehézségek enyhítésére csaknem 13 000 vágom termény befogadására alkalmas tárolókat kap az ipar. Az új termés fogadásáig várhatóan elkészül a kecskeméti, az orosházi és a hódmezővásárhelyi tárház, az év végéig pedig befejeződik a szombathelyi, a kiskunhalasi és a körmendi tárház építése. Bővítik a takarmánykeverő üzem hálózatát. Az idén 17 millió forintot biztosítottak erre a célra, s így napi 54 vagon keverék takarmány előállítását teszik lehetővé.

újra a buszon; és otthonukban

vidáman kanalazzák-viliázzák az ebédet. Már aki kanalazza- villázza! Mert kevés az olyan ember, aki az üzemi konyhára nem vált ebédjegyet. Az újságot előbb kiolvassák, de akkor sem csomagolják bele elemózsiájukat; legtöbbjük hóna alatt ott az aktatáska, abban viszik az üzemi konyha főztjé- hez az otthoni pótlást. Mert két embernek az ujja sem egyforma, pláne nem azonos a gyomra s bizony elkél a pótlás! A gyaloglás helyett ezerte kényelmesebb a munkásjárat, ki is tagadná. No, azért a kényelemmel nincs minden rend., jén. A napokban felumbéli munkásokkal beszélgettem, s tulajdonképp ez a beszélgetés ébresztett bennem emlékeket.

— Ki kéne már cserélni itt is ezeket a fakaruszokat! Meny nyivel jobb érzéssel ülne be az ember ac Ikarus autóbu szókba...

A fakaruszok már megtették á magukét, leszolgálták idejüket. Korszerűek voltak a gyaloglást felváltva, de mostanra mind elavultak. Kényelmes Ikarus autóbuszokat kémek a balatoni bejáró munkások is! Jogos kérés? Feltétlenül. És meg is kapják, hiszen rendre, egymás után eltűnnek mind a kiszolgált jármüvek s átveszik a régiek helyét az újak.

Eszembe villantak a régi képek, nagyapán, apám képei; s szentmártoniak ablakunkon át vetődő viharlámpáinak fényábrái az éjszakai szoba falán Eszembe jutottak a piros bar kócabotok, a bokrok alá rejtett nyesett husángok, az acélsa- rokvédők a hegyes szögekkel, a napi nyolc kilométeres gyaloglások, az emlékezés dokumentum:'; .. . amelyek az idő vei együtt v lülnek, öregszenek. Az e iber olykor már azon kapja magát, hogy hangosan számol: mikor is volt, mikor is történt?

Kerek húsz évvel ezelőtt...

Pataky Dezső

Á jövőt tervezik Üj lőre nefalván

Új építkezések — 100 hold talajjavítás

NÉHÁNY ADAT, néhány kiragadott példa az újlőrinc- falvi Május 1 Termelőszövetkezet tagságának idei tervedből. Megvalósításukra a szövetkezet vezetőinek és tagságának szorgalma és az elmúlt évek során tanúsított munkaszeretete, igyekezete a legfőbb biztosíték.

Császár István

A MUNKANAP éppen úg;

kezdődött, mint máskor. I Könnyűipari Aikatrészgyárti és Ellátó Vállalat 41). számú eg ri gyárában Merczel János mű vezető szólt Bartók Sándo géplakatosnak, hogy a présmü helyben szereljék le az egyil sajtológépet és vigyék ki i csarnok alá. Kormos Sándor é Erős László segédmunkások kő zömbösen nézegették a 12 má zsa súlyú gépet.

A művezető dolga után sie tett. Talán annyit mondott, hí ember kellene még, küldhet De Bartók Sándor biztos volt c dolgában, azt mondta, eleget vannak. Bár a negyedik munkás emberszámba még nemiger négy. inkább gyerek, mert 1( eves sincs, második éves ipari- íanuló. Gondoltak-e arra, hogy fiatalkorú ipari tanulót nehéz qépszállílasnál nem szabad foglalkoztatni?

— Görgőkre, meg egy stangá- ra van szükség, hogy emelni lehessen — mondta Bartók Sándor, aki sok gépet szállított már ebben az üzemben. Erős László és Bartók hozták a görgőket. Munkához láttak. Bartók a gép előtt guggolt és rakta alá a görgőket. A két segédmunkás és a: ipari tanuló fogták, tolták i gépet. A faltól már kifordították, de két métert sem haladtak az alapzattól, egyszerit megbillent, eldűlt a gép. Bártól Sándor alatta maradt, Tóti Miklós ipari tanulót pedig i falhoz nyomta a ledőlt gép Mentőautóval mindkét ember a kórházba szállították. Bártól Sándor combját törte és térdét szétzúzta az egyensúlyát vesztett vastömeg. Ki tudja meddif nyomja majd a kórházi ágyat Tóth Miklós már jobban van remélhetően nagyobb baj nélkül megússza a szerencsétlenségek

MEGBILLENT, ledőlt a gépi Véletlen szerencsétlenség történt? Nem! Nem lehet véletlen, hogy egy óra sem telt el és ugyanebben a gyárban újabb súlyos baleset történt Pedig hallottak az előző szerencsétlenségről vagy talán látták is az elszáguldó mentőautót Az előző baleset helyszíni vizsgálatát tartotta az erre illetékes hatáság éstközben Barkőczi Mikr löst kellett kórházba szállítani. Vállát törte a bálaprés, mert könnyelműen és szabálytalanul ilcarták az autóra emelni.

Ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni. De a figyelmeztető eseteken gondolkodni kell. Senki sem hivatkozhat sorozatos véletlenekre.

Mi a balesetek ókait kutatjuk. Milyen szabálytalanság történt, ki és mivel követte el? A vizsgálat még tart, végleges választ majd a szakértői vélemények. esetleg a bírósági tárgyalás adhat. De az említett

Dolgoznak az új pártvezetőségek

a hevesi járásban

A hevesi járás 44 alap- szervezetében több mint 260 vezetőségi tagot választott meg a párttagság a legutóbbi párt vezetőségi választáson. S bár a vezetőségi tagok majd 70 százaléka, a párttitkároknak pedig több mint 80 százaléka „régi”, a járási pártbizottság nagy gondot fordít arra, hegy munkához lássanak a vezetőségek, hogy a tisztségváltozások ne megtorpanást, hanem lendületesebb, jobb munkát eredményezzenek.

íme néhány tevékenysége a járási pártbizottságnak, amelyek az új vezetőség munkáját segítik.

közvetlenül a vezetöségvá- lasztó taggyűlések után a járási pártbizottság összehívta mindazokat, akik a vezetőségválasztást segítették, s értékelték a választás tapasztalatait, megköszönték segítő munkájukat — részt vettek a megbeszélésen, a pártszervezetek titkárai is —, de Barna András járási titkár részletesen tájékoztatta a részvevőket a további tennivalókról is. Szó volt itt szervezeti kérdésekről, a pezsgő pártélet lehetősegeiről, ideológiai, politikai és gazdasági feladatokról. A tanácskozás hasznos útravalót adott az új titkároknak, de hasznos volt a mai tennivalók summá- zása a régieknek is. A járási

pártbizottság a jövőben is rendszeresen tájékoztatja az aktívákat, a párttitkárokat, az alapszervezeti titkárokkal havonta, a függetlenített titkárokkal kéthetenként beszélik meg a megyei, és a járási pártbizottság határozatait és az abból adódó tennivalókat.

Jelentős segítséget nyújtott a járási pártbizottság az alapszerveaetek féléves tervének elkészítésében. Az elmúlt hetekben minden alapszervezetet felkerestek a jó munkatársai, és ez rendkívül hasznosnak bizonyult. Egyes helyeken csak havonta egy vezetőségi ülést terveztek, máshol csak gazdasági kérdések szerepeltek a munkatervben. A pártbizottság javaslatára két- hetenkint tartanak — meghatározott napon — vezetőségi üléseket, és a gazdasági kérdések mellett ideológiai, politikai, és más jellegű fontos feladatok is helyet kaptak a tervben. Egynéhány helyen — Erdőtelek, Átány és Pély — nem tartottak egységes pártvezetőségi ülést a választás óta. A járási pártbizottság időben felhívta a figyelmet a mulasztásra, és azóta már összeültek a vezetőségek. Egyébként eredményesebb segítséget ígér az alapszervezetek támogatásához az a megoldás, hogy az apparátus és az

aktívák között elosztották a

pártszervezeteket, így ezek a „felelősök” rendszeresen részt vesznek a hozzájuk tartozó pártszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein. A pártszervezetek rendszeres látogatása lehetővé teszi, hogy alaposan megismerjék: az alapszervezetet, jobban nyomon, tudják követni a vezetőségi ülések és a taggyűlések határozatait, és több gyakorlati segítséget nyújthatnak ezek megvalósításához.

A pártszervezetek előtt álló egyre növekvő ideológiai, politikai és gazdasági feladatok megkövetelik, hogy a pártvezetés színvonala állandóan növekedjék. Ez viszont csak úgy erhető el, ha jól felkészült párttitkárok, vezetőségi tagok irányítják a párt- szervezetek munkáját.

Mi a helyzet a hevesi járásban? Nem valami rózsás.

A vezetőségi tagok majd 80 százalékának nincs pártiskolai végzettsége. 85 százalékának nyolc általános, vagy ennél kevesebb iskolája van. A párt titkároknál sokkalta jobb a helyzet. Még az elmúlt évben tanácskoztak minden párttitkárral és elkészült egy tervezet a pártiskolai végzettség és az általános műveltség növelésére.

i így a párttitkárok vagy most

i végzik, vagy rövidebb idő , alatt megszerzik a legszüksége- > sebb politikai, és általános mű- - veltségi képzettséget.

A vezetőség összes tagjainál

• már nehezen lehet előre men- ; ni, de elképzelés itt is van. 1 Fölmérik a vezetőségi tagok ' ilyen irányú helyzetét, és arra 1 törekszenek, hogy a vezetőség 1 tagjai mielőbb rend el Rezzenek

• azokkal az ismeretekkel, ame- ' lyek a jobb munka végzéséhez

szükségesek. Addig is, amíg a : vezetőségi tagok szervezett to- . vábbképzésére nem kerül sor, i helyes, ha a vezetőségi tagok

• olvassák a pártsajtót, a párt . kiadványait, mert ezek is so ; kát segítenek munkájukban.

A hevesi járás pártvezetőségei, a pártbizottság támogatásával, munkához láttak, dolgoznak. És a napi tenni valók mellett máris terveket szőnek ( a munka további javítására.

Jók, helyesek ezek a ter- ’ vek, és hogy ezek minél ' eredményesebben valósuljanak

■ meg, ebben legtöbbet a párttag■ ság tehet, segíthet, (papp)

oldását Js az 1965-ös évtől várják a szövetkezet tagjai, mivel a tavasz leálltával állami kölcsön ; ígítségével megkezdődik a szövetkezet tanyáján az új, 96 férőhelyes magtár- padlásos tehénistálló felépítése. A kényelmes, korszerűen felszerelt, gépesített istálló üzembe állítása a szövetkezet állattenyésztésének nagyarányú további fellendülését vonja maga után.

AZ ELMÜLT ÉVEKHEZ

hasonlóan a szövetkezet tagsága az idén ismét jelentős bevételre számít a juhtenyésztésből. A jelenlegi 626 darabból álló juhállomány szépen átbelel, és előrelátható szaporulata mintegy 450 kisbárány lesz. Az anyabárányok már a jövő hónap elején kezdik az ellést, s a szaporulat felét, mintegy 225 ürübárányt a nyár folyamán hízó és pecsenyebárányként értékesítik. A gomolya készítéséhez átadott juhtejért és a gyapjúért befolyó jövedelem ismét bizonyítja, hogy a szövetkezet egyik jól jövedelmező üzemága a juhászat.

Az idei tervek szerint a szövetkezet tagsága az idén is fokozott gondot fordít a rét- és legelőápolásra, a műtrágyázásra és a növényvédelmére. A szövetkezet közel 800 holdas legelöterületén az elmúlt évben csak 340 mázsa műtrágyát szórtak ki. Az idén javítják ezt az arányt, mert 500 hold legelőt részesítenek rendszeres műtrágyázásba, amelyre holdanként egy mázsát, tehát ösz- szesen 500 mázsát szórnak ki. Mindezen kívül a szükséges legelőápolást és a gyomtalanítást is időben elvégdia.

EREDMÉNYESEN zárták az elmúlt gazdasági évet és sikeres zárszámadást ünnepelnek Üjlőrincfalvám a Május 1 Termelőszövetkezet tagjai. Ezt a sikeres évzárást, ezt a gazdasági fellendülést szeretnék tovább fokozni asz idén, s a szövetkezet 1965 évi tervei, elgondolásai között számos olyan tényező található, ami a további sillerek biztosítéka lehet.

Ízelítőül nézzünk néhány példát ezekből a terveikből.

Nincs könnyű dolguk az új- iőrincfalviaknak, hiszen eléggé kedvezőtlenek a talajadottsá- gok, évről évre nehéz küzdelmet kell folytatná a kötött, vizes talajjal, és a szikkel. Ebből adódik egyik fontos feladatunk: a talajjavítás.

Az elmúlt években 150 hold szikes talajt javítottak meg a Talajjavító Vállalat dolgozói. Az idei tervek szerint újabb 100 holdat javítanak.

Egy másik elgondolás szerint az idén tovább folytatják a tbc-mantes szarvasmarhaállomány kialakítását. Évek óta törekednek már erre a szövetkezet vezetői, s elérték, hogy a szövetkezet több mint 200 szarvasmarhája közül mar csak elenyészően kevés a fertőzött állat. Az idén teljesen kialakítják a negatív állományt, méghozzá úgy, hogy saját nevelésű negatív üszőkből és a TEGI által leszerződött üszőkből visszatartanak és tenyésztésbe állítanak be anyuját, amennyi a selejtezésre kerülő fertőzött tehenek pótlásához elegendő lesz.

— Jelenleg még mindig nem megfelelő, és igen zsúfolt a szarvasmarha-állomány elhelyezése. Ennek végleges meggyárban és a többiben is, ha nem vigyáznak, ha nem tartják be az előírásokat, emberéletet veszélyeztelnek. Ezért — a teljesség igénye nélkül — olyan mulasztásokra hívjuk fel a figyelmet, amelyek mind hozzájárultak, hogy egy gyárban, egy napon három ember súlyosan megsérült.

Merczel János művezető és Bartók Sándor géplakatos a gyár régi dolgozói, ök sokszor szállítottak már gépet. Ismerték, de talán a megszokottság feledtette velük a veszélyt. De a másik liárom ember gyakorlatlan volt ebben a munkában. A művezető utasítást adott, de sem ő, sem a munka irányításával megbízott Bartók Sándor részletes megbeszélést társaival nem tartott. Munka közben hogyan is érthették volna meg egymás szavát, amikor tőlük alig egy méter távolságban zúgtak. zakatoltak a gépek. Amíg a több mint 10 mázsás gépet szállították, a többit nem állították le. Ha a másik oldalra dűl a saitológép, több ember sérült volna meg.

A balosé4elhárítási óvórend- szabály szerint szállításhoz olyan hosszú görgőket kell használni, hogy azok mindkét vége legalább 20 centiméterrel túlhaladja a mozgatott tárgy .—------------------------------------------Másfél milliárd —a

Az élelmiszeripar idei műszaki fejlesztési terve nemcsak az éves feladatok megoldását, hanem az ötéves tervben megszabott beruházások befejezését és a következő tervidőszak jó előkészítését is szolgálják. A minisztérium az idén csaknem 1,4 milliárd forint beruházással rendelkezik. A beruházási terv erősen koncentrált és elsősorban. a folyamatban levő létesítmények idei üzembe helyezését igyekszik biztosítani.

A mezőgazdasági termelés felfutásának megfelelően a korábbi években kialakult központi iparágak, a konzerv-, a baromfi-, a hűtő-, a bor és a gabenaipar használja fel a beruházás jelentős részét. Az idén befejeződik egyebek között a nyíregyházi és a békéscsabai konzervgyár építése. A két új konzervgyárra több mint 500 millió forintot fordítanak. s ezek együttesen 6500 vagon konzervet és 720 vagon száraztésztát gyártanak majd- A baromfiipar fejlesztése tovább folytatódik. Nagyrészt befejeződik a rekonstrukció a kecskeméti és a szentesi baromfifeldolgozó-telepen. Ezek évi 500 vagon baromfit adnak a népgazdaságnak. Ezenkívül munkába állítják a nagyvenyi- mi üzemet is, a modern „tojás