Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-12 / 9. szám

A termelés jobb megszerve­zésének — tágabb értelemben az üzemszervezésnek — szere­pe és jelentősége a munkate''- melékenység szempontjából természetesen nem mai keletű felfedezés. Minden időben a termelés vezetésének eszköze, elengedhetetlen feltétele volt a munkaeszközök és az emberi munka bizonyos harmóniájá­nak, összhangjának a megte­remtése. A kérdés csak az, hogyan szervezzük ma és ho­gyan szervezhetnénk meg még jobban a termelést úgy, hogy az élő — és holtmunka-fel- használás a lehetőségek hatá­rain belül a leggazdaságosabb legyen, illetve a termelési költségeket csökkentse. A napjainkban folyó terme­lésszervezés csak többé-kevés- bé felel meg ennek a követel­ménynek. Hiányzik a sziszte­matikus, az egész vállalat mű­ködését felölelő tervszerűség a munkából. A szervezői tevé­kenység ötletszerű és nem minden esetben irányul a leg­fontosabb kérdésekre. Ugyan­akkor látni kell, hogy a vál­lalatoknál végzett üzemszer­vezési tevékenységgel a költ­ségek csökkentése szempontjá­ból csak akkor érhetünk el megfelelő eredményeket, ha a vállalat vezetésében, működé­sében a termelési folyamatok egész láncolatát tartják szem előtt. Ellenkező esetben csak rész- eredményeket hoz a szervezés, s a normarendezés során fel­tárt kieső idők csökkentése minimális értékű. Nem csoda tehát, ha az ilyen módon folytatott szervezés sokszor csak látszateredményeket hoz, sőt esetleg a termelési folya­mat egyes területein zavaro­kat idéz elő. Milyen általános követel­ményt állíthatunk tehát az üzemszervezési tevékenység elé? A vezetők szemléletében el kell odáig jutná, hogy az üzemszervezői munkát komplex tevékenységnek te­kint.:':!. amely elsősorban mű- rzJ.v azdasági, élettani és mi ismereteket' kíván .me;.: Az üzemszervezési tevé­lek a vállalat egészére el i kiterjednie, s a termelési t oly ama. t minden területére, így a termelés előkészílésére, élőiéit»" "leinek biztosítására, magának a termelői folyamat- munkájának a megszervezésé- e, irányítására, a termeió- i unkához kapcsolódó ügyvitel, nyilvántartás megszervezésé­re, stto. Az üzemszervezés nemcsak az élő munka takarékos fél­használására kell korlátozód­nia. Legalább ilyen fontos .az anyaggal, a gépekkel, az ener­giával, más szóval, a holtmun- ával való takarékosság is. melőszovetkezetet- Az is igaz. hogy Varga volt az „erősebb” természetű. Még a jóindulatú figyelmeztetést is sértésnek vette, s akarva-akaratlan maga ellen fordította a többieket is. Azóta természetesen a nyugdíj előtt álló embernek nem lett, más fontosabb feladata, mint. önnön igazának bizonyítása. Levél és feljelentés,- panasz mindenfelé, a jelenlegi vezetők ellen. Ezt csinálta, és sajnos a vezetőség sok lehetőségei adott erre. Lehetőséget adott akkor, amikor meggondolatlanul 100 forintot és csőszbért vont le a paradicsomtermelőktől azzal az indokkal, hogy úgyis lo­pott mindenki, jogos az egy­forma, kollektív büntetés. Le­hetőséget adott akkor is, ami­kor a vetésért járó jutalom­pénzből azoknak adták a leg­kevesebbet, akik vetettek, de mások szép summát tehettek zsebre. De könnyen megakad­hatott bárkinek a szeme azon is a faluban, hogy a fogatok fuvarozni mentek, nem pedig a kukoricaszárat behordani és így most is kint van a ituko- ricaszár a földeken. Vajon eb­ben az ügyben ülésezett-e már a fegyelmi bizottság és felelős­ségre vonta-e azt a személyt, aki erre engedélyt adott, aki felelős beosztásban nem törő­dött a közösség érdekével? Nem vonták felelősségre a mai napig sem, pedig ha szétné­zünk az állatállományban, VHSgáleaítáuk Ezért az üzemszervezői munká­nak fel kell mérnie a terme­lőerők valamennyi elemét (munkaerő, munkaeszköz, munkatárgy. Tervszerűen biz­tosítani kell, hogy ezek idő­ben, megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak ren­delkezésre. Csak ezek össze­hangolása útján érhetjük el a legjobb eredményeket, a ka­pacitások jobb kihasználásá­ban, az anyagköltségék csök­kentése, egyszóval a gazdasá­gosabb termelés feltételeinek biztosítása terén. Ma, amikor az ipari terme­lés gazdaságosabbá tétele gyors ütemű fejlődésünk egyik dön­tő feltétele, az ipar struktúrá­jában lényeges változások vár­hatók. A gazdaságosabb ter­mékek gyártására azok a vál­lalatok térnek át, amelyek teg­nap még korszerűtlen termé­keket gyártottak. Nyilvánvaló, hogy az új termelési felada­tok a termelés folyamatában is jelentős változásokat hoz­nak. Ezért ma fokozott gond­dal vizsgálni kell a termelőfo­lyamatban várható és a már bekövetkezett változásokat is. Az új gyártmányok, az új gép, új anyagok, új technológia kö­vetkezményeit a termelésben fel keli mérni és az új hely­zetből adódó feladatokat a ter­melés egész folyamatában kell vizsgálni a megfelelő intézke­dések kidolgozása céljából. De nemcsak az ilyen kézzelfog­ható változásokra kell felfi­gyelni, hanem a szervezés, a vezetés fontos eszköze akkor is, amikor kézzelfogható válto­zás nem állott elő. A termelés bizonyos elemeiben ugyanis állandóan képződnek kisebb- na'gyobb tartalékok, és helyes, ha ezek együttes hatását bizo­nyos időközönként feltárjuk és hasznosítjuk. Például a szervező munkával kell elvé­gezni olyan elemzéseket, is, amelyek feleletet adnak a vállalatvezetőnek, hogy hol, a termelési fouyamat melyik sza­kaszában legcélszerűbb gépe­síteni, illetve nagy teljesítmé­nyű gépeket beállítani, hol a legcélszerűbb a szakképzettség gyors emelése, s ezzel szem­ben esetleg hol lehet és cél­szerű a magasan képzett szak­munkások helyett betanított munkásokat alkalmazni, stb. A fentiekből következik, hogy a jó, színvonalas szerve­zői munka feltétele a vállalati tevékenység elemzése, hiszen az üzemszervezésnek a gaz­dasági elemzésekre kell épül­nie. Ma még sokan idegenkednek a tervszerűbb, alaposabb üzemszervezéstől. Attól tarta­naik, hogy a szervezés során feltárt „tartalékok” csorbítják a vezetés tekintélyét, más részt attól tartanak, hogy az állan­dó szemezgetésben labilis hely­zet alakulhat ki a vállalatoké alomhelyzetét, mindjárt na­gyobb súllyal esik latba a ku­koricaszár jelentősége. UGYANAKKOR úgy érez­zük, azoknak is igazuk van — Vargával az élen —, akik az irodai dolgozók számát sokall­ják a szövetkezetben. Sokan vannak, munkájukat mégsem tudják minden esetben időre elvégezni. Ennyi emberrel a zárszámadásra való felkészü­lés jegyében már most meg le­helne oldani a jövő évi szer- j ődéskötéseket, területvállalá- sokat is. Ha azonban mélyeb­ben vizsgálgatjuk azokat az okokat. amelyekkel Vargát vádolja a termelőszövetkezet, rájövünk, hogy nem minden­ben van igaza a közös gazdaság vezetőjének és veze­tőségének : t sem! A kiszabott fegyelmi elhamarkodott, túl­zott és rosszul sikerült volt. Éppen azokért a cselekedete­kért vonták felelősségre a leg* több esetben, amikért nem öt, vagy nemcsak őt kellett volna felelősségre vonni; s ráadásul egynéhány vád teljesen alap­talan is. Még a bírósági tár­gyaláson sem — mert ez is volt már ebben az ügyben _— tudta a szövetkezet Vargára bizonyítani, hogy a tsz eben hangolta volna a tagoikat, de azt sem, hogy elégedetlenséget szított és rontotta a munka­fegyelmet. Mint kiderült, a szarvasmar­hák vemhességi vizsgálatán nemcsak neki —■, aki ékkőn hál. Ezzel szemben az igaz­ság egyrészt az, hogy a tekin­télyt sohasem az csorbítja, ha a vállalat vezetése arra törek­szik, hogy a termelést minél gazdaságosabbá tegye, s ennek érdekében minden lehetőséget igénybe vesz Sokkal inkább elítélendők azok, akik a nép­gazdaság kárára, vélt érdeke­ik védelmében elhallgatják és elhallgattatják a jót, az éssze­rűbbet. Az igazság az), hogy ahol körültekintő üzemszer- Vező munka folyik, ott nem­hogy zavarokat idézünk elő a termelésben, hanem fordítva, az ötletszerű, csak a pillatnat- nyi igényeket kielégítő szarvez- getések okoznak ide-oda szer- vezgetéseket, zavarokat. A megalapozott üzemszervezői munka egyik alapvető feladata éppen az, hogy egy időszakra vonatkozólag jól mozgó, stabil szervezetet hozzon létre, amely az adott körülményekhez min­denkor rugalmasan alkalmaz­kodik. Ott például, ahol gya­kori a programváltozás, ahol a termelés nagymértékben függ az anyagellátástól és a rende­lésektől, ott a szervezetnek is olyannak kell lennie, hogy eze­ket a változásokat követni tud­ja és ne legyen szükség az egész szervezet állandó változ­tatására. Az itt felsorolt néhány össze­függés alapján nyilvánvaló, hogy különösen ma, amikor teljes ütemben folyik a gazda­ságosabb ipari termelés céljá­ból a termelés szakosítása, a profilgazda vállalatok kialakí­tása, az üzemszervezés nem lehet kampányfeladat, hanem a vezetéssel járó folyamatos tevékenység. (K. I.) Dokumentumok a magyar forradalmi munkásmozgalom történetéből A kötet két dátuma a ma­gyar és a nemzetközi munkás- mozgalom történetének két fontos időpontját jelenti. Az egyik 1919. augusztus 1., a Ta­nácsköztársaság megdöntésé­nek tragikus időpontja, a má­sik 1929. augusztus 1., a forra­dalmi munkásmozgalom hábo­rúellenes tüntetésének napja. E két történeti esemény közti időben szerveződik újjá a ma­gyar forradalmi munkásmozga­lom. A kommunista pártnak mély illegalitásban és az ellen­forradalmi rendszer kegyetlen körülményei között kellett ki­alakítania illegális taktikáját és szervezeti módszereit. A Somogyi Munkás tudósí­tása még arról számol be, hogy a szakszervezeti ülésen Kaposvár dolgozói a proletari­átus hatalma mellett tettek hi­teti amikor a „szakszervezeti” Peidl-kormány már egymás után adja ki a kapitalizmust visszaállító rendeletéit. ■ Kibontakozik a fehérterror, ezreket gyilkolt, tízezreket hurcolt börtönbe, internáló tá­borokba. A kommunista, szoci­áldemokrata dokumentumok, a hatalom urai által kiadott rendeletek és intézkedések közrebocsátásával a kötet be­tekintést nyújt az olvasónak a fehérterror hónapjaiba. Mi­alatt újjáalakult a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt, a munkásosztály legális pártja és jobboldali vezetői osztály­békére hívnak fel röplapjuk­ban, a kommunista és szociál­demokrata bányászok szerve­zett megmozdulásokban lép­nek fel a kapitalista restaurá­ció ellen. A szászvári csendőr­őrs jelentése csakúgy, mint a győri ügyészség vádirata arról tanúskodik, hogy a proletár­Táfékoztató a művészeti gimnáziumokba és a Állami Balett Intézetbe történő felvételekről A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában megjelent tájékoztató szerint az 1965— 66-os tanévre a zenei gimná­ziumokba jelentkezőik névso­rát az általános iskolák igazga­tói február 10-ig juttatják el a hozzájuk legközelebb levő gimnáziumok igazgatóságához. A budapesti zenei gimnázium­ba csak legalább egy éve a fő­város területén lakó tanulók vehetők fel, ha a szakmai (ze­nei felvételi vizsgán megfe­lelnék. A felvételi vizsga anyagát — kérésére — a zenei gimnázium, illetve a zenemű­vészeti szakiskola igazgatósága közvetlenül közli az érdekei­tekkel. A felvétel előfeltétele hangszeres tanszakokon a ta­nult hangszer zeneiskolai anya­gának megfelelő színvonalú is­már brigádvezetőként dolgozott —. hanem elsősorban az állat- tenyésztési agronómusnak, sőt, egy jól vezetett szövetkezetben még az elnöknek, vagy a he­lyettesének is ott kellett volna lennie. Hasonló mértékben mondható el ez a mérlegelésnél is. Micsoda szövetkezet az. ahol csak utóbb derülhet ki, hogy nem végezték el a szokásos havi állatmérlegelést?! Vajon a vezetőséget egyáltalán nem ér­dekelte, hogy mennyit híztak, gyarapodtak az állatok egy hó­nap leforgása alatt? Milyen tervszerű gazdálkodás, gazda­ságai takarmányfelhasználás folyt ebben a szövetkezetben? TÉNY, hogy nagyobb őszin­teséggel, előrelátással és határo­zottsággal minden susmusnak elejét lehetett volna venni és akkor Varga-ügy sem lett vol­na Horton. Ezért hibás a veze­tőség és ezen kell ebben az év­ben gyökeresen változtatniuk. Tervszerűbb gazdálkodást, megértőbb emberi magatartást kell a tagok iránt tanúsítaniuk, őszintén el kell mondani min­dent a közgyűléseken, mert csak ez lehet az alapja a jó szövetkezeti munkának. Emel­lett többet kell törődniük az állatállománnyal is. A jövőben növelni kell a létszámot, mert megvan rá minden lehetőség: épület, legelő, takarmánybázis, s ha arra gondolnak, hogy 1964-ben az állatok után kapott jövedelem egyenlítette ki a terméskiesést, amelyet a nö­vénytermesztés okozott, meg­merete. A képző- és iparművészeti gimnáziumokba az 1965—66-oe oktatási évre felvételre jelent­kezők névsorát február 1-ig küldik meg az általános isko­lák hallgatói a gimnáziumok igazgatóságához. A jelentkező­ket március elején rajzt'elvé­teli vizsgára hívják be. A fel­vételi vizsga eredményéről az érdekelt általános iskolák igaz­gatóit március 30-ig értesítik. Az Állami Balett Intézetbe az 1965—66 ::s tanévre május 1 és 15-e köizött jelentkezhet­nek felvételre azok a 10—14 éves fiúk és 10—12 éves lányok, akik az általános iskola ne­gyedik osztályát elvégezték. Az intézet címe: Budapest, VI. kér., Népköztársaság útja 25. (MTI) gondolandó az effajta igyeke­zet. Varga Istvánnak éppen azért nem lehet súlyosan fel­róni a melegágy! deszka fel­használását és az almaivásár- lását sem, mert a tsz vezetősé­ge sem törődött úgy az állat- állománnyal. ahogy az megér­demelte völna. Űgy véljük, a tanulság és megoldás sem lehet más Hor­ton, mint visszavenni a szövet­kezetbe Varga Istvánt, munkát adni néki nyugdíjáig hiszen ez év elején már nyugdíjképes. Varga Istvánnak pedig el kell végeznie mindazt a feladatot, amivel megbízzák. Munkájával, szorgalmával mutasson példát. Ne törekedjen mások jó hírne­vének megrontására —, mint a csirke- és borügyben is, mert azok alaptalanok —, hanem előbb győződjön meg annak jou gosságáród, igazságáról. Nem feledheti el, hogy őt is úgy vet­ték fel agronómusnak. hogy a mai napig sem tudja képesí­tését iskolai bizonyítvánnyal igazolni. Éppen, ezért bele kell nyugodnia abba ás, hogy az egyesülés után olyan embert tettek utódjául, aki e képesíté­sét igazolni tudta. Azon sem árt gondolkodnia, nem. jó fényt vet az emberre, ha újnak lát­szó munkakönyvébe már most 10 munkahely van bejegyezve, s a munkaviszonya sehol sem tartott hosszú ideig... Fazekas István (1919 -1929) 1. kötet diktatúra leverése után tovább éltek a forradalmi erők és már újak is születtek. Létüket és újjászerveződésüket a doku­mentumkötetben a Kommu­nisták Magyarországi Pártjá­nak első röpiratai adják hírül. A KMP akkori elméleti munkásságát a kor illegális sajtójában hagyta az utókorra. 1920-ban a Proletárban, 1922- ben a Kommünben, a húszas évek közepén az Új Március­ban és az 1928-ban kiadott Kommunistában napvilágot látott cikkek ennek az elméle­ti tevékenységnek egyes feje­zeteit mutatják. Nincs a ma­gyar társadalom politikai, gaz­dasági életének olyan jelensé­ge, amelyre a kommunisták ne reagálnának. Hogy nem min­dig helyesen, azt a közreadott dokumentumok is bizonyítják. Mindez azonban nem csökken­ti, hanem emeli pártunk har­cának jelentőségét. Megmutat­ja, hogyan harcolták meg a magyarországi forradalmi munkásmozgalom harcosai —a mai fiatalok számára elképzel­hetetlen terror közepette — sa­ját elméleti fejlődésüket, ho­gyan kovácsolódott ki ezekben az években nagy győzelmek és tévedések árán a Kommunis­ták Magyarországi Pártja. A húszas évek közepén a KMP-nek sikerült kitörnie az illegalitás fojtogató szorításá­ból. Politikájának megnyerte a szociáldemokrata pártban létrejött ellenzék jelentős ré­szét, és vezetésével új legális munkáspárt született, — a Ma­gyarországi Szocialista Mun­káspárt, a népszerű MSZMP. Az illegális kommunista moz­galom — a helyzeténél fogva — viszonylag kevés dokumentu­mot hagyott az utókorra, az MSZMP, felhasználva féllega­litása minden lehetőségét, röp- iratok és újságok gazdag anyagát készítette. Ebből az anyagbőségböl ké­szített válogatás sokoldalúan mutatja be az MSZMP harcát. Az MSZMP szétverése után a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja új fejlődési korszak­ba lépett. Felhasználva az előző időszak gazdag tapaszta­latait, erősítenie kellett szerve­zeteit, új módon kellett dolgoz­nia a legális szervezetekben is. Hogy miképpen kereste a fel­vetett kérdésre a választ, erről adnak hírt a húszas évek Vé­gén keletkezett anyagok, új­ságcikkek, röplapok. A dokumentumkötet hűen kíséri végig a magyar forra­dalmi munkásmozgalom fejlő­désének útját és a maga korlá­tozott lehetőségei keretében a magyar forradalmi munkás- mozgalom harcosainak is em­léket állít. Olykor nem név szerint, de a közreadott doku­mentumok bizonyító erejével. ' Éopen ezért a forradalmi mun­kásmozgalom dokumentumai­nak közreadásával hozzájárul pártunk és a magyar mun­kásmozgalom történetének ta­nításához, dolgozóink szocia­lista tudatának formálásához, nemzeti hagyományaink ala­posabb megismeréséhez és még nagyobb megbecsüléséhez. (Sz. A.) Neutron-szaggató a szilárd anyagok vizsgálatához A nukleáris kutatások fontos területe a szilárd anyagok, pél­dául a fémek tulajdonságainak .részletesebb feltárása. Ennék egyik módja az, hogy megvizs­gálják. miképpen viselkednek ezek az anyagok a neutronok­kal való bombázás hatására. A kisérlet gyakorlatilag úgy fo­lyik le, hogy a reaktorból kilé­pő neutron-nyalábot nekiveze­tik egy hatalmas, nagy tömegű hengernek, amelyen átjutni csak a hengerbe vágott résen, vagy réseken keresztül tud. Ezt a hengert egy villanymotor gyors forgásban tartja, úgyhogy a neutron-nyaláb csak akkor haladhat tovább a vizsgálandó szilárd test felé, amikor egy­egy rés éppen átcsap előtte. Lé­nyeges azonban, hogy az a „neutron-szaggató” rendkívül pontos időközökben nyisson „zöld utat” a neutron-nyaláb­nak, tehát forgásának tökélete­sen egyenletesnek, fordulatszá­mának a lehető legnagyobb mértékben állandónak kell len­nie. Ezt a követelményt kielégíti a Központi Fizikai Kutató In­tézet új fordulatszám-szabályo- zó automatája, amelyet egészen újszerű elektronikus megoldás­sal szerkesztettek. Kezelése rendkívül kényelmes: Mese, mese, meskete Amikor Brumbu- li herceg megnézte a kacsalábon forgó várkastélyt, feltűnt neki, hogy a kas­tély nem forog, a kacsaláb helyett az építők csülköt épí­tettek be és nem is kastély az. hanem skatulya, amelyen lyukak voltak az ablakok. Különben azért minden stim­melt! De Brumbuli herceg alapos em­ber volt, s ezért belül is meg akar­ta tekinteni az izét, amelyet kacsalá­bon forgó várkas­télynak készítettek, éppen ezért bátor és határozott moz­dulattal mászott ki a törmelék alól! Nem lett volna szabad becsapnia maga után az aj­tót! — A felelőst ke­resem! — ordította dühösen, miután sikerült szeméből kitörölni a maltert. Az Erdei Manók Epítővállalatának fömanója széttárta a karját és csak ennyit mondott: — Felelőst? Nem mi vagyunk érte a felelősek? — Hát ki építet­te ezt az izét? — Mi építettük, de szigorúan a tervek szerint... Brumbuli herceg tajtékazva elro­hant az Erdei Épí­tészeti és Tervező Intézetbe, ahol elő­ször kétszer kirúg­ták, mert feleslege­sen zavarja az el­mélyült tervező munkát, de har­madszorra a vas­orrú portás meg­magyarázta : — Kérem... Minek az izgalom. A tervek jók, csak legfeljebb ott volt a hiba. hogy az építők csülökre húzták a falakat és nem kacsalábra! Az a hibás, aki a csülköt javasolta... Brumbuli herceg tehát visszaloholt a fömanóhoz és már hörögve követelte: — Ki merte csü­lökre húzni a fala­kat a kacsalábak helyett? — Erre, kérem, határozott utasítá­som volt — védte magát a főmanó és rögtön meg is mondta, hogy a Főerdei Tervező Intézet egyik mun­katársa javította ki csülökre a ka­csalábat ... — Azt mondta, kérem, hogy a csülök sta­bilabb és olcsóbb ... — Hol olcsóbb? Hisz összedűlt az egész! — ájuldo* zott a herceg... — Neki olcsóbb Tetszik tudni — magyarázta a fő- manó. Újítási díjat kapott, a csülökkel kevesebb a terve­zési idő ... Hát ezért... — De hogy lesz akkor itt mese? — sírta el magát a herceg, akinek kel­lett egy igazi és szép meséhez a va­lódi kacsalábon forgó várkastély ... — Mese? Nincs itt mese, kérem — nyugtatta meg a főmanó. — Ez van, ezt kell szeretni ... — De hol talá­lom meg a felelőst ezért... Hát meg kell találnom, hisz ez óriási költség — makacskodott a herceg. — A felelőst? Hol volt, hol nem volt, valahol az Óperenciás tende­ren is túl, vagij még azon is túl.. — mondta a fő­manó és elindult az erdei sövényen hogy felépítse a mézeskaláxs-házat beigliböl, meri úgy gyorsabb, o' esőbb és újítás is .. (egri) Az üzemszervezést a vállalat egészére terjesszük ki

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents