Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-09 / 7. szám
j Vándorló szőlőhegy A nyugatnémet—luxemburgi határvidék lakossága hetek óta izgalomban él egy vándorló szőlőhegy miatt. A Mosóimén ti Nittel község határában ugyanis ..megindult” egy szőlővel beültetett hegy és vasárnap óta napi 30—35 centimétert csúszik a Mosel felé. Áz egyre gyorsuló ütemben a Mo- sel felé csúszó hegytömeg mar betemette a folyóparti vasúti síneket, úgyhogy át kellett terelni a vasúti közlekedést. A falu lakossága állandó riadókészültségben van, mert ha a hegy végül is belezuhan a Mo- selbe, a folyó medréből kicsapódó víztömeg eláraszthatja a község egy részét. A hegycsu- ezamlás okát eddig még nem tisztázták, egyes szakértők szerint azonban valószínűleg ösz- szefiigg azokkal a nagyarányú földmunkákkal, amelyeket nemrégiben a Mosel hajózhatóvá tétele során végeztek. Márkás utcalányok Korábban sem igen mondhattak mást a nyugatnémet utcalányokra, csak azt: márkásak — mivel, hogy az NSZK-ban a márka a pénzegység, a fizetési eszköz. Mostantól a magukat árusító hölgyek kétszeresen is „márkásak”; mert eddig csak a hölgyeknek fizettek, de eztán már a hölgyek is kell, hogy fizessenek márkát — az államnak. Valakinek eszébe ötlött: ha a szövetségi köztársaság minden polgára leadja jövedelmének bizonyos hányadát az államnak, ne legyenek kiváltságosak a „szerelem papnői” sem!!! Az ötleten a pénzügyi szakemberek kapva kaptak, hiszen pontosan nem is tudható azon hölgyeknek a száma, akik az ..önkiárusító” szakmából tartják fenn magukat. Tekintélyes adójöve- d”!mi forrást nyithatnak így tehát. Igaz, akadtak moralista ok- vetetlenkedök, akik kifogásolták az állami pénzszerzésnek ilyen kétes erkölcsű módszerét, de végül az elapadó államkassza az okvetetlenkedő- ket is meggyőzte, hogy nincs szükség finnyáskodásra. Idézték Vespasiánus császár hires mondását is: ,,a pénznek nincs szaga”! És Vespasiánus végképp megnyugtatta a még háborgó kedélyeket, vita már csak a pénzügyi, jogi szakemberek között dúlt arról, milyen rubrikába is könyveljék el a „szerelmi papnők” adóját. Minden család, állam támasza, talpköve a tiszta erkölcs! De nem a Német Szövetségi Köztársaságban!!! Ott a kétes erkölcsből származó Jövedelem a biztos támasz. És ez a pénz — tiszta jövedelem, (kyd) Több mint 16000 mezőgazdasági dolgozó pihent a szakszervezeti üdülőkben se, a miskolci színház művésznője, Lucifert pedig Petőházy Miklós alakítja. A szereplők között ott találjuk Lehoczky Évát és Martha Editet is, akik ezúttal nem primadonnasaere- pet fognak alakítani. Lehoczky Hippiaként, Mártha Edit pedig mint Cluvia lép színre. A tragédiát Orosz György, a miskolci színház főrendezője és Latina IAszló, a Gárdonyi Géza Színház rendezője állítja színpadra. ★ Folynak már Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban című vígjátékának a próbái is. A mai tárgyú, szellemes vígjátékot Hegedűs László rendezi* kit ez ideig csak mint színészt ismerhetett meg a közönség. A darab szerepeit Demeter Hedvig, Lenkey Edit, Lőrinczy Éva, Földessy Margit, Szilágyi István és a város régi kedvence, Varga Gyula alakítják. Gyárfás Miklós darabját első ízben a veszprémi színház mutatta be, de nagy sikerrel játszotta a darabot a budapesti Kisszín- pad és a komáromi Területi Magyar Színház is. Reméljük* a darab az egri közönségnek is kellemes farsangi szórakozást fog nyújtani. ★ A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére és támogatásával táncstudió indult a színházban. A stúdióban részt vesznek a színház fiatal művészei és segédszínészei, valamint „külső’ tagok is. Somoss Zsuzsa, a stúdió vezetője elmondotta, hogy még néhány jelentkező felvételére lehetőség van. A stúdió keretén belül balett- és színpadi táncot tanulnak a tagok és a színház vezetősége a jövőben elsősorban a stúdiói tagjait fogja az operettekben táncosokként foglalkoztatni. (—czy) «*» • Bállá Ödön és Baktai Ferenc riportregénye íi. És egész nap elégedett Mert valóban kapja a jelentést: megvannak, még a házban vannak. Béla bácsi komorra suttogóra fogja a hangját, mint valami színpadi összeesküvő, úgy közli a hireket MüllerreL Délután négykor újra jön. Kihívja a „testvért.” s izgatottan suttogja a fülébe: — Jó lenne, ha most kijönne velem az utcára ... Mondanék valamit, de nem itt... Müller izgatottan indul. A sötét, néptelen utcán néha egy- egy kései akna h:hog végig. Mint valami temető. — No, szóval mit akar mondani? A szerelő a zsebébe nyúl — de mi az? Pisztoly? Pisztoly. Egyetlen egyet dörren. Ki törődik egy pisztolylövéssel Budapesten? ★ — Köszönöm, mérnök úr — teszi vissza a kékes, acél fénynyel csillogó jószágot Péter 4 MÍPUJS&G UHU. január 9.. szombat éjjeliszekrényére Béla bácsi. — Látta azit a kislányt más is „Müller testvéren” kívül? — Nem hinném ... — Hát akkor már nincs tanú — mondja a másik. Péter felkapja a fejét — idegenül, megütődött pillantással néz rá. Az megérti a pillantást is. — Ja, mérnök úr, háború van — mondja csendesen és kiballag a szobábóL Mesterségem: a zsarolás Két nap óta új lakója van * 215-ösnek: Bol bő-szakállas, két méter magas, öles termetű és nagy- és kisezüst érmékkel pompázó zászlós. A hangja, mint a mennydörgés, fellépése: mint egy középkori rablólovagé. ' Nem csak a fellépése. Vécsey Mátyásban van valami az olasz zsoldosvezérek jel- lemvonásiaiból. Papája főszolgabíró volt Nógrádban, de elvált mamájánál nevelődött. Nem sok örömet szerzett neki: tizennégy éves korában már kifosztotta anyja lakását, s megismerte az aszódi javító pedagógiai módszereit. Ezek a módszerei? nemigen fogtak rajta, mert akkor tizennyolc éves fejjel bejutott a BESZKART- hoz kalauznak, nem ízlett neki ez a sivár szakma. Talált hát — jóképű legény volt — megfelelőbbet. Parkettán cos lett és legemlékezetesebb sitiiklijei a Margitszigethez és a Kék Egór sok vihart látóit parkettjához fűződtek. És most? Miből él egy zászlóé, aki volt már kalauz is, ál-hírlapíró a Budai Naplónál, s azok közé a közgazdasági rovatvezetők közé tartozott, akik a meg nem jelent cikkeikből éltek. Most folytatja, amit abba sem hagyott. — „Nézd öregem, tudom rólad, hogy lógsz, szökevény vagy. Ha viszont fizetsz egy-... hm.... két-há- romezret, eltekintek attól, hogy illetékesekkel közöljem a cí- medet...” Nagyon sokan fizetnek ilyen felszólítás után. Nagyon sokan vállalnak minden kiadást, adják oda a feleségük ékszereit, fontot és napóleont (már persze, akinek van” — hogy Vécsey hallgasson. És Vécsey nagyvonalú: „piti” szökevényekkel nem foglalkozik, neki csak a komolyabb anyagi bázissal rendelkező bujkálok érdekeseik. Ezért költözött a Hungáriába éppen most. És ezért ül most szemben az első emeleti szobában Tamással. Tamással, akit évek óta ismer. Bessy a fürdőszobában tesz- vesz. Csak az ajtón átszűrődve hallja a beszélgetést, ami a kiét férfi között folyik. — Nézd, kérlek — mondja az egyik hang — nekem bizonyos okokból nagyobb összegre lenmondja főúri fölénnyel, most a másik. Én is jártam Lengyelországban. Még Byalisztokban is. És vannak bizonyos információim arról, hogy bizonyos Bessy Morton nem is annyira Bessy Morton, mint inkább egy bizonyos Elise Kaufmann, aki másfél évig táncolt a breszti Ambassadorban. Apja neve Kaufman Izsák. Anyja neve... Brüll Sára. Hát ez vani, öregem. ne szükségem. Mindegy, hogy dollárban, napcsiban, teljesen mindegy. — No és mi közöm ehhez nekem? — Áh, semmi a világon. Talán csak annyi, hogy a segítségedre lehetnék, ha valaki véletlenül firtatni kezdené a hölgy származási adatait. — Valóban? — hallatszik Tamás hűvös-elegáns hangja. — Ne kertelj. Tamás — — Végighallgattalak, Vécsey — mondja odaát a másik hang. — Most hallgass meg te is. Lehet, hogy kevésbé leszek finom, mint te. De ezt nézd ei, mert háborús idők vannak. Mindenekelőtt hagyd a linkelést. Élni kell, megértem — én is üzletember vagyok. Hanem engem hagyj ki a játékból. Mert lehet, hogy neked jók az in- árja egyenruhákat formációid, lehet. De az enye- mek se rosszaik. „ (Folytatjuh) — Várjál csak... Hallgas meg no, gentleman-módra. Vagy nem úgy tárgyalunk? Nem tudom, ismersz-e egy bizonyos Vécsey Mátyást? Ismered, no, látom a szemedből, annál jobb. Ne ugrálj fel komám, mert annál tovább tart az előadás. Pedig érdekeim fog. Ismered Fiala Ferencet? Hogyne ismernéd, együtt dol- gzotál vele az összetartásnál. Esetleg tudomására hozom (ha még nem lógott meg), hogyan fogadtál el nagyon szép összegeket 1937 októberében néhány erősen kritizált nem árja cégtől ... No, ne nyugtalankodj, ez még nem minden. Nem tudom, emlékszel-e 1938 őszére? Amikor jelentkezett az a bizonyos Vécsey a Rongyos Gárdába, de az egész szabadcsapatossága csal? addig tartott, amíg a szabadcsapat el nem indult a Felvidékre. Mert akikor — érdekes — a reggeli indulásnál rosszul lett. Szegény. Elvégre egy ilyen kétméteres pasas liliomlelke visszariad a kalandoktól, csak a kisvárdai zsidók kirablásától nem. Aztán jelentkezett ImrédyéknéJ, mert indult a Csodaszarvas- üzlet és abból nem lehetett kimaradni. Lmrédy testőrségének a parancsnokát Vécseynek hívták, igaz? Nagyon jól festett a fekete zsinóros MÉM-egyenru- hában... Na, ja kétméteres pasas, tudod. Mint testőrpa- rancsnok, ő intézte az egyenru- havásárlást. Képzeld, ebből a pénzből is lesikkasztoít nyolcezret Aztán valami Schwartz- cégnól varatta meg azokat az Stimmei? ben szórakozhattak a Leányvásár bemutatóján, a hivatalos bemutatót tegnap este tartotta a színház. Sikerben ezúttal sem volt hiány. A Leányvásár férfi főszerepét Szabadi József játszotta vendégként. ★ Prózai szerepben lép fel a közeljövőben a színház két primadonnája. A napokban megkezdték Madách Az ember tragédiájának próbáját. Mint hírt adtunk már róla: Adámot Simon György, Évát Balogh EmeA huszonnyolcadik előadás után lekerült a színház műsoráról az Egri csillagok. A darabot december 11-e, a színház megnyitása óta egyfolytában telt házak előtt játszotta a színház. Az előadást több mint tízezer néző tekintette meg. Az Egri csillagok ezzel a sorozattal még nem fejezte be pályafutását, mert január 20-án televíziós közvetítésben kerül az egész ország közönsége elé. Bár szilvesztereste már töbMezőgazdasági dolgozóink körében öt-hat évvel ezelőtt még valósággal toborozni kellett az üdülőket. Azóta általánosan népszerű lett ez a kezdetben idegenkedve fogadott pihenési mód, s ma már nem a beutalók elhelyezése, hanem inkább az igények kielégítése okoz gondot. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének összesítése szerint 1964-ben már több mint IC 000 mezőgazdasági dolgozó töltötte jól megérdemelt pihenő idejét a SZOT, a MEDOSZ és az egyes mezőgazdasági üzemek saját üdülőiben. A különösen kedvelt családi üdülési beutalókból még mindig keveset, nem egészen hétszázat tudtak kiadni, ugyanakkor bővültek a külföldi csereüdülési lehetőségek. Az év elejétől együttesen mintegy ezer mezőgazdasági dolgozó pihent az NDK, Csehszlovákia, a Szovjetunió, Ausztria, Lengyelország és Bulgária legszebb vidékein. A SZOT dé- desi és budapesti üdülőjében megszervezték a szocialista brigádok vezetőinek és tagjainak csoportos üdülését. A kezdeményezés nagyon hasznosnak bizonyult. Az idén hasonló módon teszik majd lehetővé, hogy a , közösen dolgozni, tanulni, és szórakozni” elv megvalósításáért küzdő szocialista brigádok együtt tölthessék pihenő idejüket. szenvedély — és szenvedés né: kül való. Ma különösen nem, hisze annyi felszabadult érzés lobo az ifjúságban. Orosz Adél és Sipeki Lever te nagyszerűen engedelmes!« dik a rendező elképzeléseinél Egy nagy-nagy balett-serei szemlének vagyunk tanúi filmben: az Operaház, az Ope rettszínház, a Magyar Allan Népi Együttes és a Dun Együttes közös mimikája érdé kés kezdetet jelenthet. Rá'oc Miklós, Harangozó Gyula é Seregi László koreográfiáj mellett Szécsényi Ferenc képei ről is elismerően kell szólnuni Vujicsics Tihamér zenéje ér takes: mélyebb drámai hatásé kát is alátámaszthatott veim ha a rendező—író küzdő embe rákét alkart volna ábrázolni. íNYFEI i—magyar film festőién szép tájával és tér mészetesen Budapest panorá májával, kiemelkedőbb neve zetasségeivel. A film mindkét részről desz tillált fogalmazást ad: mindé nütt, minden szituációbál messze elkerülték a köp rod uk ciókban részt vevők a külön bözőségeket. Az igazán érdekes, sé válható mozzanatok, — hogj ugyanis közelebbről megismer hessenek miniket és népünké — nem fémek ebbe a lényegé- ben turistareklámnak szán' filmbe. A forgatókönyv írói — Stanley Gnulder és Böldizsü Iván — rutinos emberek: itt- ott élnék a kedves szellemesség fűszerével és minden kockán átsüt a gyermekszereplő! fontosságát hangsúlyozó felfogásuk. Richard Torp rendezése és s szövegkönyv nem állítja nagyobb.feladat elé a kitűnő amerikai, angol és magyar színészeket. Buddy Hackett, George Sanders, a bájos Lorraine Power, Denis Gilmore, Jess Conrad, Douglas Wilmer és Robert Coote épp úgy a helyén áll és hat mint Esztergályos Cecília, Pécsi Sándor, Maklárv Zoltán, Kibédy Ervin és a többiek. Hildebrand István gazdag szí. nőkkel mutatja be a magyar tájakat, a barokk épületeket és Budapestet. Fényes Szabolcs zenéje olykor konvencionális. Mintha a téma nem lelkesítette volna újabb, ízes melódiák felröppen. lésére. (farkas) jutnia a táncoló hősöknek. í tánc és a zene ismételten visz • szatérő, meg-megújuló Ura ma rád, kecses mozdulatok füzér« amire nem pazarolta rá az em béri sorsok izgalmát és drámá ját a film alkotója. Áll itt is ebben az esetben is az általá nos igazság: minden forma nyelven lehet művészit terem teni, de az alkotásban az embe rekben munkáló újat és izgat masat kell kimondani. Ebből í filmből ez a folyton-új, ez ; megújuló izgalom hiányzik — sok-sok részlet-szépsége ellené re is. A téma harmadik, moderi változatát tartjuk a legsikerül, tebbnek táncban és zenáber egyaránt, mégis — a leány bol. dog fel-szabadulása ellenére i; — magányt érzünk és nem lelkesedést: az élet nem ennyir« AZ ARJ Szines amerikc Évek óta, sőt évtizedek óta tart már a szokás: két .vagy három nemzet összefog es külön, böző okoknál fogva megkeresi azt a művészi és témabeli találkozási pontot, ahol közösen filmet készíthet A francia, olasz és spanyol koprodukciók esetében különösebb baj vagy akadály nem mutatkozik, mert a történelmi adottságok, a tájak, városok, a népszokások sok közös lehetőséget teremtenek. De azt már láttuk, francia—japán közös alkotás esetében, hogy a koprodukció sok-sok megalkuvás, óvatos témakeresés eredményeként jöhet létre. Hiszen a film mindkét oldalról nemcsak művészeti kérdés, de üzleti érdekeken túl gok más problémát is felvet Az aranyfej a Metro—Gold- wyn—Mayer és a magyar filmgyártás közös alkotása. Témája egy serdülők szintjén és. szá-. mára íródott kaland: műkincset lopnak el, a Győrben őrzött Szent László-hermát. éppen akkor és talán éppen azért, amikor a nagy angol bűnügyi szakértő, Stevenson egy szakmabeli kérdéseket tárgyaló budapesti konferenciára érkezik jachtján. Vele utazik Milly nevű, bájos kislánya, két fia, Michael és Harold. A határon Anna várja őket, a pesti kislány, aía még Angliában ismerkedett meg StevensonékkaL Az arany- fej visszaszerzése lassú bonyodalom és arra szolgál, hogy az amerikai közönség eineráma- kiadáslban közelebbről megismerkedhessek az ország néhány Banov ich Ta más néhány rövid táncfilm után most eg> egész estét betöltő táncíilme! készített: egy aforizmaszerűer rövid történést táncoltat végii három változatban. A táncba induló lányt a szenvedély, a belső tűz, a külső csábítás, a hiúság, a tetszeni akarás végső eksztázisba taszítja. Nemcsak másoknak lesz végzetévé megbabonázó táncával, de magára is kegyetlen végzetként nehezedik a tánc nyűge. Ebből a végkimerülésig tartó táncferge- iegből csak a harmadik változatban menekül, amikor szerelmesével a hajnali derengésben bandukol hazafelé: a csillogó folyó vizébe ejti a fekete ember átkot és tragédiát hozó, mindig táncra csábító cipőjét. Banovich Tamás írta a forgatókönyvet, a díszleteket is 5 tervezte. A kisfiÍrnek sikerén felbuzdulva hitte, hogy a másfél órás képpergés — amit egy egész estét betöltő film jelent — csupa táncoló lábból, ékes ruhákból és kecsesen mozgó testekből is összeállítható. Nem gondolta végig, hogy a fergeteges ritmusú táncok, az aríisz- tikus mozdulatok, a pantomim határáig eljutó mozgás és kifejezésmód önmagukban nem adhatnak mély és drámai élményt anélkül, hogy a színen mozgó hősök valamilyen harcot ne folytatnának egymásért, és önmagukért. Az életibe táncoltatott leány, a fekete ember, a leány szerelmese drámai háromszöget jelentenek, de a közöttük levő feszültség nem fokozódik küzdelemmé. A kitűnően táncoló leány élkápráztatja ugyan mozgásának finomságával, de arca néma marad, szemében bátortalanul viliázik a fény, szenvedély nélkül: nem hív és nem izén. A szerelmes fiú is csak táncol. szíve nem hajtja olyan küzdelembe, amelyben a fekete ember csábításával, aljas szán» dekával együtt vereséget szenvedne. Az indító képek ígérik, hogy a sok-sok táncot egybefogja, ötvözi majd a szerelmes vágyódás. a végzetet küldő fekete ember, az adódó ellentétek és félelmek egymásra tolódása. A drámáig azonban a film írója- rendezője nem jut el. Csak táncban gondolkodik, a tánchoz szükséges díszletekben és nem akarja észrevetttni a táncoló fiatalok arcát, szivét, lelkét, küzdeni akarását, lovagiasságát, önfeláldozását. Nincs a kompozícióik tengelyében drámai csomópont, vagy csúcs, ahová, vagy amire fél kellene Az életbe táncoltatott leány Színes magyar film
