Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-09 / 7. szám

j Vándorló szőlőhegy A nyugatnémet—luxemburgi határvidék lakossága hetek óta izgalomban él egy vándorló szőlőhegy miatt. A Mosói­mén ti Nittel község határában ugyanis ..megindult” egy sző­lővel beültetett hegy és vasár­nap óta napi 30—35 centimé­tert csúszik a Mosel felé. Áz egyre gyorsuló ütemben a Mo- sel felé csúszó hegytömeg mar betemette a folyóparti vasúti síneket, úgyhogy át kellett te­relni a vasúti közlekedést. A falu lakossága állandó riadó­készültségben van, mert ha a hegy végül is belezuhan a Mo- selbe, a folyó medréből kicsa­pódó víztömeg eláraszthatja a község egy részét. A hegycsu- ezamlás okát eddig még nem tisztázták, egyes szakértők sze­rint azonban valószínűleg ösz- szefiigg azokkal a nagyarányú földmunkákkal, amelyeket nemrégiben a Mosel hajózha­tóvá tétele során végeztek. Márkás utcalányok Korábban sem igen mond­hattak mást a nyugatnémet utcalányokra, csak azt: már­kásak — mivel, hogy az NSZK-ban a márka a pénzegy­ség, a fizetési eszköz. Mostan­tól a magukat árusító hölgyek kétszeresen is „márkásak”; mert eddig csak a hölgyeknek fizettek, de eztán már a höl­gyek is kell, hogy fizesse­nek márkát — az államnak. Valakinek eszébe ötlött: ha a szövetségi köztársaság min­den polgára leadja jövedel­mének bizonyos hányadát az államnak, ne legyenek kivált­ságosak a „szerelem papnői” sem!!! Az ötleten a pénzügyi szakemberek kapva kaptak, hiszen pontosan nem is tud­ható azon hölgyeknek a szá­ma, akik az ..önkiárusító” szakmából tartják fenn ma­gukat. Tekintélyes adójöve- d”!mi forrást nyithatnak így tehát. Igaz, akadtak moralista ok- vetetlenkedök, akik kifogásol­ták az állami pénzszerzésnek ilyen kétes erkölcsű módsze­rét, de végül az elapadó ál­lamkassza az okvetetlenkedő- ket is meggyőzte, hogy nincs szükség finnyáskodásra. Idéz­ték Vespasiánus császár hires mondását is: ,,a pénznek nincs szaga”! És Vespasiánus végképp megnyugtatta a még háborgó kedélyeket, vita már csak a pénzügyi, jogi szakem­berek között dúlt arról, mi­lyen rubrikába is könyveljék el a „szerelmi papnők” adó­ját. Minden család, állam támasza, talpköve a tisz­ta erkölcs! De nem a Német Szövetségi Köztársaságban!!! Ott a kétes erkölcsből szár­mazó Jövedelem a biztos tá­masz. És ez a pénz — tiszta jövedelem, (kyd) Több mint 16000 mezőgazdasági dolgozó pihent a szakszervezeti üdülőkben se, a miskolci színház művész­nője, Lucifert pedig Petőházy Miklós alakítja. A szereplők között ott találjuk Lehoczky Évát és Martha Editet is, akik ezúttal nem primadonnasaere- pet fognak alakítani. Lehoczky Hippiaként, Mártha Edit pedig mint Cluvia lép színre. A tra­gédiát Orosz György, a miskol­ci színház főrendezője és La­tina IAszló, a Gárdonyi Géza Színház rendezője állítja szín­padra. ★ Folynak már Gyárfás Miklós Kisasszonyok a magasban cí­mű vígjátékának a próbái is. A mai tárgyú, szellemes vígjá­tékot Hegedűs László rendezi* kit ez ideig csak mint színészt ismerhetett meg a közönség. A darab szerepeit Demeter Hed­vig, Lenkey Edit, Lőrinczy Éva, Földessy Margit, Szilágyi Ist­ván és a város régi kedvence, Varga Gyula alakítják. Gyár­fás Miklós darabját első ízben a veszprémi színház mutatta be, de nagy sikerrel játszotta a darabot a budapesti Kisszín- pad és a komáromi Területi Magyar Színház is. Reméljük* a darab az egri közönségnek is kellemes farsangi szórakozást fog nyújtani. ★ A szakszervezeti bizottság kezdeményezésére és támoga­tásával táncstudió indult a színházban. A stúdióban részt vesznek a színház fiatal művé­szei és segédszínészei, valamint „külső’ tagok is. Somoss Zsu­zsa, a stúdió vezetője elmon­dotta, hogy még néhány jelent­kező felvételére lehetőség van. A stúdió keretén belül balett- és színpadi táncot tanulnak a tagok és a színház vezetősége a jövőben elsősorban a stúdiói tagjait fogja az operettekben táncosokként foglalkoztatni. (—czy) «*» • Bállá Ödön és Baktai Ferenc riportregénye íi. És egész nap elégedett Mert valóban kapja a jelentést: megvannak, még a házban vannak. Béla bácsi komorra suttogóra fogja a hangját, mint valami színpadi összeesküvő, úgy közli a hireket MüllerreL Délután négykor újra jön. Kihívja a „testvért.” s izgatot­tan suttogja a fülébe: — Jó lenne, ha most kijön­ne velem az utcára ... Monda­nék valamit, de nem itt... Müller izgatottan indul. A sö­tét, néptelen utcán néha egy- egy kései akna h:hog végig. Mint valami temető. — No, szóval mit akar mon­dani? A szerelő a zsebébe nyúl — de mi az? Pisztoly? Pisztoly. Egyetlen egyet dör­ren. Ki törődik egy pisztolylövés­sel Budapesten? ★ — Köszönöm, mérnök úr — teszi vissza a kékes, acél fény­nyel csillogó jószágot Péter 4 MÍPUJS&G UHU. január 9.. szombat éjjeliszekrényére Béla bácsi. — Látta azit a kislányt más is „Müller testvéren” kívül? — Nem hinném ... — Hát akkor már nincs ta­nú — mondja a másik. Péter felkapja a fejét — idegenül, megütődött pillan­tással néz rá. Az megérti a pillantást is. — Ja, mérnök úr, háború van — mondja csendesen és kiballag a szobábóL Mesterségem: a zsarolás Két nap óta új lakója van * 215-ösnek: Bol bő-szakállas, két méter magas, öles terme­tű és nagy- és kisezüst érmék­kel pompázó zászlós. A hang­ja, mint a mennydörgés, fellé­pése: mint egy középkori rab­lólovagé. ' Nem csak a fellépése. Vécsey Mátyásban van vala­mi az olasz zsoldosvezérek jel- lemvonásiaiból. Papája főszol­gabíró volt Nógrádban, de el­vált mamájánál nevelődött. Nem sok örömet szerzett neki: tizennégy éves korában már ki­fosztotta anyja lakását, s meg­ismerte az aszódi javító pe­dagógiai módszereit. Ezek a módszerei? nemigen fogtak raj­ta, mert akkor tizennyolc éves fejjel bejutott a BESZKART- hoz kalauznak, nem ízlett neki ez a sivár szakma. Talált hát — jóképű legény volt — megfelelőbbet. Parket­tán cos lett és legemlékezete­sebb sitiiklijei a Margitsziget­hez és a Kék Egór sok vihart látóit parkettjához fűződtek. És most? Miből él egy zász­lóé, aki volt már kalauz is, ál-hírlapíró a Budai Naplónál, s azok közé a közgazdasági ro­vatvezetők közé tartozott, akik a meg nem jelent cikkeikből éltek. Most folytatja, amit abba sem hagyott. — „Nézd öre­gem, tudom rólad, hogy lógsz, szökevény vagy. Ha viszont fizetsz egy-... hm.... két-há- romezret, eltekintek attól, hogy illetékesekkel közöljem a cí- medet...” Nagyon sokan fizetnek ilyen felszólítás után. Nagyon sokan vállalnak minden kiadást, ad­ják oda a feleségük ékszereit, fontot és napóleont (már per­sze, akinek van” — hogy Vé­csey hallgasson. És Vécsey nagyvonalú: „piti” szökevé­nyekkel nem foglalkozik, neki csak a komolyabb anyagi bá­zissal rendelkező bujkálok ér­dekeseik. Ezért költözött a Hungáriába éppen most. És ezért ül most szemben az első emeleti szobában Tamás­sal. Tamással, akit évek óta ismer. Bessy a fürdőszobában tesz- vesz. Csak az ajtón átszűrőd­ve hallja a beszélgetést, ami a kiét férfi között folyik. — Nézd, kérlek — mondja az egyik hang — nekem bizonyos okokból nagyobb összegre len­mondja főúri fölénnyel, most a másik. Én is jártam Lengyelor­szágban. Még Byalisztokban is. És vannak bizonyos informá­cióim arról, hogy bizonyos Bes­sy Morton nem is annyira Bes­sy Morton, mint inkább egy bizonyos Elise Kaufmann, aki másfél évig táncolt a breszti Ambassadorban. Apja neve Kaufman Izsák. Anyja neve... Brüll Sára. Hát ez vani, öre­gem. ne szükségem. Mindegy, hogy dollárban, napcsiban, teljesen mindegy. — No és mi közöm ehhez nekem? — Áh, semmi a világon. Ta­lán csak annyi, hogy a segítsé­gedre lehetnék, ha valaki vé­letlenül firtatni kezdené a hölgy származási adatait. — Valóban? — hallatszik Tamás hűvös-elegáns hangja. — Ne kertelj. Tamás — — Végighallgattalak, Vécsey — mondja odaát a másik hang. — Most hallgass meg te is. Lehet, hogy kevésbé leszek finom, mint te. De ezt nézd ei, mert háborús idők vannak. Minde­nekelőtt hagyd a linkelést. Él­ni kell, megértem — én is üz­letember vagyok. Hanem en­gem hagyj ki a játékból. Mert lehet, hogy neked jók az in- árja egyenruhákat formációid, lehet. De az enye- mek se rosszaik. „ (Folytatjuh) — Várjál csak... Hallgas meg no, gentleman-módra. Vagy nem úgy tárgyalunk? Nem tudom, ismersz-e egy bi­zonyos Vécsey Mátyást? Isme­red, no, látom a szemedből, annál jobb. Ne ugrálj fel ko­mám, mert annál tovább tart az előadás. Pedig érdekeim fog. Ismered Fiala Ferencet? Hogyne ismernéd, együtt dol- gzotál vele az összetartásnál. Esetleg tudomására hozom (ha még nem lógott meg), hogyan fogadtál el nagyon szép összege­ket 1937 októberében néhány erősen kritizált nem árja cég­től ... No, ne nyugtalankodj, ez még nem minden. Nem tu­dom, emlékszel-e 1938 őszére? Amikor jelentkezett az a bi­zonyos Vécsey a Rongyos Gár­dába, de az egész szabadcsa­patossága csal? addig tartott, amíg a szabadcsapat el nem in­dult a Felvidékre. Mert akikor — érdekes — a reggeli indulás­nál rosszul lett. Szegény. El­végre egy ilyen kétméteres pa­sas liliomlelke visszariad a kalandoktól, csak a kisvárdai zsidók kirablásától nem. Az­tán jelentkezett ImrédyéknéJ, mert indult a Csodaszarvas- üzlet és abból nem lehetett ki­maradni. Lmrédy testőrségének a parancsnokát Vécseynek hív­ták, igaz? Nagyon jól festett a fekete zsinóros MÉM-egyenru- hában... Na, ja kétméteres pasas, tudod. Mint testőrpa- rancsnok, ő intézte az egyenru- havásárlást. Képzeld, ebből a pénzből is lesikkasztoít nyolc­ezret Aztán valami Schwartz- cégnól varatta meg azokat az Stimmei? ben szórakozhattak a Leányvá­sár bemutatóján, a hivatalos bemutatót tegnap este tartotta a színház. Sikerben ezúttal sem volt hiány. A Leányvásár férfi főszerepét Szabadi József ját­szotta vendégként. ★ Prózai szerepben lép fel a közeljövőben a színház két pri­madonnája. A napokban meg­kezdték Madách Az ember tra­gédiájának próbáját. Mint hírt adtunk már róla: Adámot Si­mon György, Évát Balogh Eme­A huszonnyolcadik előadás után lekerült a színház műso­ráról az Egri csillagok. A dara­bot december 11-e, a színház megnyitása óta egyfolytában telt házak előtt játszotta a szín­ház. Az előadást több mint tíz­ezer néző tekintette meg. Az Egri csillagok ezzel a sorozat­tal még nem fejezte be pálya­futását, mert január 20-án te­levíziós közvetítésben kerül az egész ország közönsége elé. Bár szilvesztereste már töb­Mezőgazdasági dolgozóink körében öt-hat évvel ezelőtt még valósággal toborozni kel­lett az üdülőket. Azóta általá­nosan népszerű lett ez a kez­detben idegenkedve fogadott pihenési mód, s ma már nem a beutalók elhelyezése, hanem inkább az igények kielégítése okoz gondot. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetének összesítése szerint 1964-ben már több mint IC 000 mezőgazdasági dolgozó töltötte jól megérdemelt pihenő idejét a SZOT, a MEDOSZ és az egyes mezőgazdasági üzemek saját üdülőiben. A különösen kedvelt családi üdülési beuta­lókból még mindig keveset, nem egészen hétszázat tudtak kiadni, ugyanakkor bővültek a külföldi csereüdülési lehetősé­gek. Az év elejétől együttesen mintegy ezer mezőgazdasági dolgozó pihent az NDK, Cseh­szlovákia, a Szovjetunió, Auszt­ria, Lengyelország és Bulgária legszebb vidékein. A SZOT dé- desi és budapesti üdülőjében megszervezték a szocialista bri­gádok vezetőinek és tagjainak csoportos üdülését. A kezdemé­nyezés nagyon hasznosnak bi­zonyult. Az idén hasonló mó­don teszik majd lehetővé, hogy a , közösen dolgozni, tanulni, és szórakozni” elv megvalósításá­ért küzdő szocialista brigádok együtt tölthessék pihenő idejü­ket. szenvedély — és szenvedés né: kül való. Ma különösen nem, hisze annyi felszabadult érzés lobo az ifjúságban. Orosz Adél és Sipeki Lever te nagyszerűen engedelmes!« dik a rendező elképzeléseinél Egy nagy-nagy balett-serei szemlének vagyunk tanúi filmben: az Operaház, az Ope rettszínház, a Magyar Allan Népi Együttes és a Dun Együttes közös mimikája érdé kés kezdetet jelenthet. Rá'oc Miklós, Harangozó Gyula é Seregi László koreográfiáj mellett Szécsényi Ferenc képei ről is elismerően kell szólnuni Vujicsics Tihamér zenéje ér takes: mélyebb drámai hatásé kát is alátámaszthatott veim ha a rendező—író küzdő embe rákét alkart volna ábrázolni. íNYFEI i—magyar film festőién szép tájával és tér mészetesen Budapest panorá májával, kiemelkedőbb neve zetasségeivel. A film mindkét részről desz tillált fogalmazást ad: mindé nütt, minden szituációbál messze elkerülték a köp rod uk ciókban részt vevők a külön bözőségeket. Az igazán érdekes, sé válható mozzanatok, — hogj ugyanis közelebbről megismer hessenek miniket és népünké — nem fémek ebbe a lényegé- ben turistareklámnak szán' filmbe. A forgatókönyv írói — Stanley Gnulder és Böldizsü Iván — rutinos emberek: itt- ott élnék a kedves szellemes­ség fűszerével és minden koc­kán átsüt a gyermekszereplő! fontosságát hangsúlyozó felfo­gásuk. Richard Torp rendezése és s szövegkönyv nem állítja na­gyobb.feladat elé a kitűnő amerikai, angol és magyar szí­nészeket. Buddy Hackett, Geor­ge Sanders, a bájos Lorraine Power, Denis Gilmore, Jess Con­rad, Douglas Wilmer és Robert Coote épp úgy a helyén áll és hat mint Esztergályos Cecília, Pécsi Sándor, Maklárv Zoltán, Kibédy Ervin és a többiek. Hildebrand István gazdag szí. nőkkel mutatja be a magyar tájakat, a barokk épületeket és Budapestet. Fényes Szabolcs zenéje oly­kor konvencionális. Mintha a téma nem lelkesítette volna újabb, ízes melódiák felröppen. lésére. (farkas) jutnia a táncoló hősöknek. í tánc és a zene ismételten visz • szatérő, meg-megújuló Ura ma rád, kecses mozdulatok füzér« amire nem pazarolta rá az em béri sorsok izgalmát és drámá ját a film alkotója. Áll itt is ebben az esetben is az általá nos igazság: minden forma nyelven lehet művészit terem teni, de az alkotásban az embe rekben munkáló újat és izgat masat kell kimondani. Ebből í filmből ez a folyton-új, ez ; megújuló izgalom hiányzik — sok-sok részlet-szépsége ellené re is. A téma harmadik, moderi változatát tartjuk a legsikerül, tebbnek táncban és zenáber egyaránt, mégis — a leány bol. dog fel-szabadulása ellenére i; — magányt érzünk és nem lel­kesedést: az élet nem ennyir« AZ ARJ Szines amerikc Évek óta, sőt évtizedek óta tart már a szokás: két .vagy há­rom nemzet összefog es külön, böző okoknál fogva megkeresi azt a művészi és témabeli talál­kozási pontot, ahol közösen fil­met készíthet A francia, olasz és spanyol koprodukciók eseté­ben különösebb baj vagy aka­dály nem mutatkozik, mert a történelmi adottságok, a tájak, városok, a népszokások sok kö­zös lehetőséget teremtenek. De azt már láttuk, francia—japán közös alkotás esetében, hogy a koprodukció sok-sok megalku­vás, óvatos témakeresés ered­ményeként jöhet létre. Hiszen a film mindkét oldalról nem­csak művészeti kérdés, de üzle­ti érdekeken túl gok más prob­lémát is felvet Az aranyfej a Metro—Gold- wyn—Mayer és a magyar film­gyártás közös alkotása. Témája egy serdülők szintjén és. szá-. mára íródott kaland: műkincset lopnak el, a Győrben őrzött Szent László-hermát. éppen ak­kor és talán éppen azért, ami­kor a nagy angol bűnügyi szak­értő, Stevenson egy szakmabe­li kérdéseket tárgyaló budapes­ti konferenciára érkezik jacht­ján. Vele utazik Milly nevű, bájos kislánya, két fia, Michael és Harold. A határon Anna várja őket, a pesti kislány, aía még Angliában ismerkedett meg StevensonékkaL Az arany- fej visszaszerzése lassú bonyo­dalom és arra szolgál, hogy az amerikai közönség eineráma- kiadáslban közelebbről megis­merkedhessek az ország néhány Banov ich Ta más néhány rö­vid táncfilm után most eg> egész estét betöltő táncíilme! készített: egy aforizmaszerűer rövid történést táncoltat végii három változatban. A táncba induló lányt a szenvedély, a belső tűz, a külső csábítás, a hiúság, a tetszeni akarás végső eksztázisba taszítja. Nemcsak másoknak lesz végzetévé meg­babonázó táncával, de magára is kegyetlen végzetként nehe­zedik a tánc nyűge. Ebből a végkimerülésig tartó táncferge- iegből csak a harmadik válto­zatban menekül, amikor szerel­mesével a hajnali derengésben bandukol hazafelé: a csillogó folyó vizébe ejti a fekete em­ber átkot és tragédiát hozó, mindig táncra csábító cipőjét. Banovich Tamás írta a for­gatókönyvet, a díszleteket is 5 tervezte. A kisfiÍrnek sikerén felbuzdulva hitte, hogy a más­fél órás képpergés — amit egy egész estét betöltő film jelent — csupa táncoló lábból, ékes ruhákból és kecsesen mozgó testekből is összeállítható. Nem gondolta végig, hogy a fergete­ges ritmusú táncok, az aríisz- tikus mozdulatok, a pantomim határáig eljutó mozgás és ki­fejezésmód önmagukban nem adhatnak mély és drámai él­ményt anélkül, hogy a színen mozgó hősök valamilyen harcot ne folytatnának egymásért, és önmagukért. Az életibe táncoltatott leány, a fekete ember, a leány szerel­mese drámai háromszöget je­lentenek, de a közöttük levő fe­szültség nem fokozódik küzde­lemmé. A kitűnően táncoló le­ány élkápráztatja ugyan moz­gásának finomságával, de arca néma marad, szemében bá­tortalanul viliázik a fény, szen­vedély nélkül: nem hív és nem izén. A szerelmes fiú is csak tán­col. szíve nem hajtja olyan küzdelembe, amelyben a fekete ember csábításával, aljas szán» dekával együtt vereséget szen­vedne. Az indító képek ígérik, hogy a sok-sok táncot egybefogja, ötvözi majd a szerelmes vágyó­dás. a végzetet küldő fekete ember, az adódó ellentétek és félelmek egymásra tolódása. A drámáig azonban a film írója- rendezője nem jut el. Csak táncban gondolkodik, a tánchoz szükséges díszletekben és nem akarja észrevetttni a táncoló fiatalok arcát, szivét, lelkét, küzdeni akarását, lovagiassá­gát, önfeláldozását. Nincs a kompozícióik tengelyében drá­mai csomópont, vagy csúcs, ahová, vagy amire fél kellene Az életbe táncoltatott leány Színes magyar film

Next

/
Thumbnails
Contents