Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-31 / 26. szám

Másfél év Kubában A „takarékos járás” címért harcol a füzesabonyi járás A gyöngyösi déli lakótelep egyik első emeleti lakásában Jókora tengei'i kagyló a szoba­asztalon. .. Utána — a kíván­csi látogató kérésére — élőké rül a többi emlék is sorra hanglemezek, kis dobozkából képeslapok, egy másikból dia- feockák, a többit pedig a vilá­got járt főmérnök idézd. Távo­li tájakat, messze élő embere­ket — másfél esztendő hétköz­napjait és ünnepeit. — 1963. június 6-án kaptam a váratlan értesítést, hogy négy nap múlva... indulok Kubába — kezdi dr. Székely­hídi István. — Nem sok időm volt, szinte csak annyi, hogy bu­dapesti munkahelyemről haza­utazhattam, összeválogattam legszükségesebb felszerelése­met, s máris búcsúztam az otthoniaktól, családomtól. Rö­vid prágai, angliai és kanadai megszakítással, 32 órás út után érkeztem Havannába, a repülőgéppel. Belekutat a képeslapokba — a legkedvesebbet keresi? — s felemel közülük egyet. Mo­dem város a tengerparton, ég felé törő felhőkarcolókkal A jellegzetes, lapos tetejű épü­letek sokaságából büszkén ma- gaslik ki a legnagyobb, az Edificio Focsa. — 32 emeletes... A tetején étterem van, régi, magyar fő- pincérreL Első élményeim egyike a kivándorolt honfitárs­sal való megismerkedésem... Egy másik képen a szállodá­ját mutatja, a Havanna Bib­iét. Ott találkozott, beszélt Castróval. — Az életemről kérdezgetett, munkámról, családomról ér­deklődött egyszerű közvetlen­séggel. Jól esett az a természe­tesség, az a melegség, amely viselkedéséből, szavaiból áradt, ahogy ott megjelent köz­Havanna, a tengerparti főváros. Középen a szálloda, a hol a magyar mérnök lakott. — Hihetetlenül erős a sugár­zás — mondja, s napszemüve­gét mutatja, amelynek üvegén parányi átégések bizonyítják szavait. — Európai számára meglehetősen szokatlan a klí­ma, időbe telik, amíg az ember megbarátkozik vele... Nagy a pára, gyorsan, váratlanul érke­zik az eső; dús növényzetet ne­vel. Minden zöldell, tarka pom­pával díszlenek a ligetek, az erdők, virágos hónap a novem­ber is ... Gyönyörű ország! Ahová 1963 nyarán, ti- zennegyeömagával segíteni küldték dr. Székelyhí­di Istvánt, sok száz külföldi mérnök kollégája után egy kö­200 kilométeres sebességgel dühöngött az orkán, messzire csapott a tenger — több száz ember vesztette életét... A hirtelen jött harmincöt fokos hőségben félő volt, hogy kitör a tífuszjárvány... Borzalmas napok izgalmát meséli, aztán a nagy megkönnyebbülést, amelyet a csehszlovák repülő­gépen érkezett magyar gyógy­szerek okoztak — valameny- nyiüknek... Részt vettek a mentési munkákban. Megrázó volt, amikor egy kubai apa két fiát temette, s máig is fe­ledhetetlen az a hihetetlen bi­zakodás, amely már a temetés­re felszántotta az idős ember könnyeit, amely a nagy ka­tasztrófa kellős közepén is egy boldogabb, szebb, nyűgödtabb életet hirdetett... — Az emberek ...? Kemény, edzett „katonák” valahányan! Nagy elszántság, végtelen ki­tartás jellemzi mindegyiküket. Hisznek, a végtelenségig bíz­nak vezetőikben, Castro szava mindegyikük számára parancs. Tudják, hogy a kitűzött célt elérik, közös álmaikat mind megvalósítják egykor... Szor­galmasak, igyekvők, érzik, hogy a feladat közös, ki-ki becsülettel részt kér hát be­lőle. Erős közöttük az össze­tartás, nagyfokú az egymás iránti szeretet, megbecsülés, nem szenvednek cím- és rang- kórságban, ismeretlen náluk a „fúrás”... Becsületesek. Az üzletek utcai fala hiányzik, a pult mögött ott sorakoznak az áruk, mégsem csábít senkit lo­pásra. .. Egy-egy ritkán előfor­duló apróbb tolvajlásról az egész város beszél... — Vendégszeretők. Megle­pődtem, amikor — az utolsó fél évet velem töltött családom mesélte — ismeretlen kubai fizette ki a magyarok autó­buszjegyét, mert a pesóból nem tudott volna visszaadni nekik a kalauz. Nem a 24 cent értéke „hatott meg”, hanem ahogy azt adták. És említhetném azt is, amikor az egyik repülőtéri iroda asztalának üvege alatt megcsodált képeslapot, kérés nélkül, mosolyogva, már nyúj­totta is felém a kedves hiva­talnok. .. S még egy tucatra valót őrzök a hasonló aprósá­gokból _ A legnagyobb élménye? — Természetesen a mun­kám, olyan feladatok megoldá­sa, amely kevés mérnök szá­mára adatik meg... 30 vago- nos malmokat terveztünk, 10—34 ezer tonnás hajók szá­mára alkalmas kikötőkkel, hatezer vagomos silókkal! Csu­pa új, nagyszerű, érdekes el­foglaltság. .. amilyenben idáig még nem volt részem, s talán nem is lesz sohasem,.. Idegen szövegű bizonyítvány: levizsgázott a spanyol nyelv­ből. Egy másik papíron a nevét mutatja, s pesti kollégájáét, Mihályfi Pálét: a sok mérnök közül kettőjüket említik a leg­jobb külföldi szaktanácsadó­ként.. Gyón! Gyula Az 1965-ös esztendő a taka­rékosság éve. Ennek jegyében végzik munkájukat a különfé­le vállalatok és intézmények, s a gazdasági élet minden terü­letén fokozottan érvényesül a takarékosság. Ezt a célt segíti elő a füzesabonyi járás terüle­tén működő takarékossági al­bizottság is, amely a járás la­kosságát hivatott takarékos emberekké nevelni, s amint a tényék mutatják nem is kevés eredménnyel. A Hazafias Népfront járási elnökségének kezdeményezésé­re az elmúlt év őszén alakult újjá ez a 12 tagú bizottság, amely munkához látott, és si­kerrel szervezte meg a takaré­kossági hónap rendezvényeit. November és december hóna­pok folyamán a járás közsé­geiben 49 ismeretterjesztő elő­adás hangzott el a takarékossá­gi mozgalomról 1529 fő részvé­telével, s a felvilágosító szer­vező, nevelő munka nem ma­radt eredmény nélkül. Lezárult a takarékossági hó­nap, és eredményeinek mérle­gelése után megállapították, hogy a járás takarékossági mozgalma ismét jelentősen elő. relépett. Az akció eredménye­képpen a káli és a füzesabonyi OTP-fióknál egyaránt 150 ezer forinttal emelkedett a betét- állomány. Sarudon 220, Feldeb- rőn 150, Poroszlón pedig 130 ezer forint volt a takarékossá­gi hónap alatt elért emelkedés. A járáis területén az OTP, a ■postahivatalok és a takarékszö­vetkezetek betétállománya ösz- szesen 1 millió 700 ezer forin­tos emelkedést tudott kimutat­ni a takarékossági hónap so­rán. Ebben az időszakban érte el Szihálom a takarékos község cí­met. s így most már a járás­ban Szihalmon kívül még Fü­zesabony és Egerfarmos tartoz­nak a takarékos községek so­rába. A jói működő járási takaré­kossági albizottság most újabb akcióba kezdett, s célul tűzte ki. hogy a termelőszövetkezeti zárszámadások alkalmából ki­fizetésre kerülő pénzösszeg jó részét az illető tsz-tagok a ta­karékban helyezzék el. Az el­múlt év hasonló időszakában is eredménnyel járt ez a tö­rekvésük. és 4 millió forinttal gyarapodott a zárszámadások után a betétállomány. Ezt a gyarapodást most ismét szeret­nék biztosítani, s célul tűzték ki, hogy a zárszámadások után Mezőszemere, Dormámd és Üjlőrincfalva is elérje a taka­rékos község címet. Űjlőrinc- falván máris sikerrel járt ez a törekvés, mivel a zárszám­adás után 500 ezer forinttal növekedett a betétállomány összege. A füzesabonyi OTP-fíók dol­gozói 9 tagú szocialista brigá­dot alakították, jelentős válla­lásokat tettek a takarékossági mozgalom további szélesítésé­re és népszerűsítésére, s elha­tározták. hogy munkájukkal hozzásegítik a járást a takaré­kos járás cím eléréséhez. A já­rás tömegszervezeteinek, intézi menyeinek és gazdasági szer­veinek vezetői a jövőben is messzemenően támogatják őket munkájukban, szép célkitűzó. seák megvalósításában. Cs. I. Churchill-anekdoták tette Churchillt, hogy a jaltai kon­ferenciát öt—hat napra tervezi, az angol miniszterel­nök igy válaszolt: „Nem látom be, hogyan tudnánk öt—hat nap alatt új világot terem­teni. Még az Isten­nek is hét napra volt szüksége hoz­zá”. ★ Élete vége felé kijelentette: „Mos­tanában jövendő életrajzíróim nyug­talanítanak legin­kább. Az örökké­valóságból nem tu­dom, hogyan fo­gom majd helyre­igazítani a baklö­véseiket”. Amikor Chur­chill első ízben ta- lálkozott Montgo- meryvel, a tábor­nok állítólag a kö­vetkező szavakkal jellemezte önma­gát: „Nem iszom, nem dohányzom és száz százalékig munkabíró va­gyok”. Churchill igy válaszolt: „Ami engem illet, iszom, dohányzom és két­száz százalékos * munlcabirásom”. Hangulatos, fára épített vadászház Castro egykori főhadiszállása. a hegyekben: Fidel t, Javában tartanaik a zárszám­adások A termelőszövetkezeti ; tagok már nagyobbrészt tájé- 5- kozódtak a tavalyi termelési és X gazdasági eredményekről, sőt i kézhez kapták munkájuk el- . lenértékét Másutt, ahol a szö- £ vetkezet vezetősége még nem 1 számolt be a gazdálkodás ered- íményéről, ott hozzávetőlege- i sen számították ki már a köz­ügy ülés előtt, mennyi lesz a ke- X reset t Kritikus időszak a termelő- 4 szövetkezet munkaerő-hely ze- 1: tőnek szempontjából a zár- 5'. számadás. A korábbi évek ta­pasztalata is azt mutatja, ahol jól fizettek, ott sok volt az új munkabíró szövetkezeti tag, ahol keveset, onnan legtöbb­ször a fiatalokon kívül a kö­zép-koros ztálytjeliek is elpár­toltak. Kritikus időszak la zárszámadás a fiataloknak, hiszen őket kevés kötelék fűzi a faluhoz, még kevesebb a földhöz. Munkát másutt is ta­lál, viszont, ha a szülői otthon közelében megtalálja a számí­tását. a szövetkezet biztos meg­élhetést ad számára, marad, ■sőt példájával viszacsábítja az elpártolt társakat is. Ferenc?t Mária a körnlői Május 1. Termelőszövetkezet ta<rja. Edesanvja mellett. sőt vele és az ő megbízásából is. mint munkacsapat-vezető dol- iperTk a közős gazdasáehan. ; Alig tizenhét éves és az idei zárszámadás már a második életében. A nővénvtermeszfés- ben talált magának munkale­hetőséget és a közös munlráből az évnek mind a négy szaká­ban kiveszi a részét Ott veit A " « w t r. • 1 jovore építik terveiket tünk, magyar mérnökök között a kubai államfő... Fidelt említi, s Che Gevarát, akivel sokat dolgozott, Havan­nát mutogatja, aztán a tenger­ről mesél lelkesülten, kék vi­zű fürdőhelyekről, csodálatos pálmaligetekről, vastag törzsű amerikai bükkről — mennyi minden belefér a vasárnap délelőtt utolsó fertályába! — kétsávos végtelen országutak- ról, a Caratea CentrálrcM, me­lyen százhúszas tempóval ro­bognak az autók. Másfél esztendő emlékein — ^Napfényorezágban” utazunk, ott, ahol nincs pirkadat és el­marad az alkony, ahol regge­lente szinte egyetlen perc alatt tűnik fel, s este ugyanolyan gyorsan búcsúzik a nap... 6 MPUISSG tavaly is a növényápolásnál, a dohányban, a betakarításnál és most a dohánylevelek csomó­zásánál. A nagy teremben a falról hosszan lógnak a kötözéshez szabdalt erős spárgák. A sa­rokban, asztalon, mindenütt dohánylevél. A hosszú asztal mellett üres székek, a kályha mellett néhány asszony. Most jöttek vissza ebédről. Utánuk egyenként, hármasával, ki hogy lakik, nyitnak ajtót lá­nyok, asszonyok. Munkához látnak, mikor belép a főagro- nómus. Két-három asszony, az idősebbek közül, mögé áll a vendégnek és „megkötik”. Szo­kás a csomózásnál, hogy az el­ső férfinek ki kell váltania ma­gát, s míg cukorkáért, más édességért nem küld valakit, fogva tartják. Jót szórakoznak a ..károsulton”, majd a víg ke­dély áttér a kezek mozgásába. A kikapcsolódás után ég a ké­sük alatt a munka. A III. számú brigád. Szabó István brigádja, ilyen vígfkedé- lyű, de ugyanakkor ilyen szor­galmas is. Ferenczi Máriát ilyen kollektívába foff adták be és ez annyira sikerült, hogy már é! sem engednék. Tíz asz- szony, közöttük édesanyja, az úgyszintén 17 éves Bartus Mag­dolna, a 22 éves Szabó Petemé bizalmát élvezi. Talán a legfia­talabb munkacsapat-vezető és téljesítményéwel is kiválik tár­sai közül, a múlt évben 381,26 munkaegységet írtak jóvá ré­szére. A munkában töltött na­pokon két munkaegységet ka­pott átlagban és a jövedelmét tekintve egy-egy napon 70 forintot keresett A munkegység-része- sedés mellett prémiumot is ka­pott Nyolc mázsa kukoricát, a cukorrépa után 1500 forint ér­tékű cukrot és a dohány leadá­sa után a terven felüli termés negyven százaléka is növeli múlt évi jövedelmét. Jól keresett a szövetkezetét ért hatalmas egérkár és ala­csony terméseredmények elle­nére, az idei esztendőben jó gazdálkodás mellett még több­re számít R. Tóth Pál négy éve telepe­dett le Poroszlón. Apja után jött juhásznak az Űj Erő Tsz- be. Két év után átkérte magát a tehenészetbe. Házat vett, nincs rossz sora családjának és e rövid idő alatt jó gazda híré­ben ismeri a község. Mező- nagvmihályról jött, az állami gazdaság 'tehenészetében dolgo­zott, keresete 1800 forint volt havonta, a szövetkezetben ket­tőezer felett keres és hozzájön még az, amit a háztájiban tud termelni Mióta apját k&vetaa Poroszlóra jött, már sokszor összehasonlította a két jövedel­met és minduntalan megszilár­dította elhatározását, hogy ma­rad. így vett házat is. Tavaly egy hónapig Mma­radt felesége betegsége miatt, de így is 712 munkaegységet teljesített. Tizennégy tehén fejését és gon* dozását vállalta, a legtöbbet a tehenészek között. Év közben előlegként és premizálásra több mint tízezer forintot kapott, valamivel többet fizetnek ki még zárszámadáskor. Elége­dett, mert munkájáért megbe­csülik, tudását értékelik, lehe­tőséget kapott, hogy jól éljen. R. Tóth Pál napi kilenc órát dolgozik. Hétköznap és ünnepnap reggel öttől nyolcig és délután kettőtől dolgozik öt órát a tehenészetben. Van ide­je, ereje ahhoz, hogy a háztáji lehetőségeit kihasználja Föld­jén kukoricát termelt és ezen sertéseket hizlal. Tavaly egy bikára szerződött, 7800 forintot kapott, az idén már két tehe­net tart, két bika átadására szerződött, tíz hízó értékesíté­sére is kötött megállapodást. Nemrég meglátogatta őt egvik komája, néM is elmondta, ho­gyan él. Hatására, nem ide, de termelőszövetkezetbe megy idén dolgozni. Fiatal energiáiét nem fecsérli el, R. Tóth Pál példáját követi, aki munkája és a háztáji lehetőségek jó ki­használása után több mint öt­venezer forint jövedelemre tesi szert az idén && Churchillnak szo­kása volt reggelen­ként meztelenül tornászni. A Fe­hér Házban Roose­velt egy ízben ép­pen ilyenkor lepte meg és zavartan vissza akart vonul­ni, amikor Chur­chill kikiáltott: „Jöjjön csak be, kedves barátom, hiszen amúgy is régóta igyekszem meggyőzni magát arról, hogy nekünk, angoloknak nincs rejtegetnívalónk az amerikaiak előtt”. ★ Amikor Roose­velt arról értesí­zös, nagy munkához.;. Kuba élelmiszeriparának fejleszté­sén dolgoztait. Vállalatokat szerveztek, terveket készítet­tek új gyárak, üzemek létesíté­sére, és a hozzájuk való szak­káderek nevelésével foglalkoz­tak. — Meglepő a kubaiak tudás­szomja — jegyzi meg hirtelen fordulattal. — Ha a miniszté­riumban felvetődött, szóba jött valamilyen műszála, probléma, s vitatni, magyarázni kezdtük egymás között, pillanatok alatt körülfogtak bennünket a köze­lünkben levők... Az embere­ket minden új érdekli, min­denki tanulni, haladni akar, s ezt még az egyetemi tanár sem titkolja! A szakmai hiúság ismeretlen náluk... Oriente tartományból szo­morú emléket őriz dr. Szer kelyhidi. Tanúja volt az 1963-as ósz borzalmas, puszil-; tó fBelonjáMlr, mihM 180----

Next

/
Thumbnails
Contents