Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-31 / 26. szám
Másfél év Kubában A „takarékos járás” címért harcol a füzesabonyi járás A gyöngyösi déli lakótelep egyik első emeleti lakásában Jókora tengei'i kagyló a szobaasztalon. .. Utána — a kíváncsi látogató kérésére — élőké rül a többi emlék is sorra hanglemezek, kis dobozkából képeslapok, egy másikból dia- feockák, a többit pedig a világot járt főmérnök idézd. Távoli tájakat, messze élő embereket — másfél esztendő hétköznapjait és ünnepeit. — 1963. június 6-án kaptam a váratlan értesítést, hogy négy nap múlva... indulok Kubába — kezdi dr. Székelyhídi István. — Nem sok időm volt, szinte csak annyi, hogy budapesti munkahelyemről hazautazhattam, összeválogattam legszükségesebb felszerelésemet, s máris búcsúztam az otthoniaktól, családomtól. Rövid prágai, angliai és kanadai megszakítással, 32 órás út után érkeztem Havannába, a repülőgéppel. Belekutat a képeslapokba — a legkedvesebbet keresi? — s felemel közülük egyet. Modem város a tengerparton, ég felé törő felhőkarcolókkal A jellegzetes, lapos tetejű épületek sokaságából büszkén ma- gaslik ki a legnagyobb, az Edificio Focsa. — 32 emeletes... A tetején étterem van, régi, magyar fő- pincérreL Első élményeim egyike a kivándorolt honfitárssal való megismerkedésem... Egy másik képen a szállodáját mutatja, a Havanna Bibiét. Ott találkozott, beszélt Castróval. — Az életemről kérdezgetett, munkámról, családomról érdeklődött egyszerű közvetlenséggel. Jól esett az a természetesség, az a melegség, amely viselkedéséből, szavaiból áradt, ahogy ott megjelent közHavanna, a tengerparti főváros. Középen a szálloda, a hol a magyar mérnök lakott. — Hihetetlenül erős a sugárzás — mondja, s napszemüvegét mutatja, amelynek üvegén parányi átégések bizonyítják szavait. — Európai számára meglehetősen szokatlan a klíma, időbe telik, amíg az ember megbarátkozik vele... Nagy a pára, gyorsan, váratlanul érkezik az eső; dús növényzetet nevel. Minden zöldell, tarka pompával díszlenek a ligetek, az erdők, virágos hónap a november is ... Gyönyörű ország! Ahová 1963 nyarán, ti- zennegyeömagával segíteni küldték dr. Székelyhídi Istvánt, sok száz külföldi mérnök kollégája után egy kö200 kilométeres sebességgel dühöngött az orkán, messzire csapott a tenger — több száz ember vesztette életét... A hirtelen jött harmincöt fokos hőségben félő volt, hogy kitör a tífuszjárvány... Borzalmas napok izgalmát meséli, aztán a nagy megkönnyebbülést, amelyet a csehszlovák repülőgépen érkezett magyar gyógyszerek okoztak — valameny- nyiüknek... Részt vettek a mentési munkákban. Megrázó volt, amikor egy kubai apa két fiát temette, s máig is feledhetetlen az a hihetetlen bizakodás, amely már a temetésre felszántotta az idős ember könnyeit, amely a nagy katasztrófa kellős közepén is egy boldogabb, szebb, nyűgödtabb életet hirdetett... — Az emberek ...? Kemény, edzett „katonák” valahányan! Nagy elszántság, végtelen kitartás jellemzi mindegyiküket. Hisznek, a végtelenségig bíznak vezetőikben, Castro szava mindegyikük számára parancs. Tudják, hogy a kitűzött célt elérik, közös álmaikat mind megvalósítják egykor... Szorgalmasak, igyekvők, érzik, hogy a feladat közös, ki-ki becsülettel részt kér hát belőle. Erős közöttük az összetartás, nagyfokú az egymás iránti szeretet, megbecsülés, nem szenvednek cím- és rang- kórságban, ismeretlen náluk a „fúrás”... Becsületesek. Az üzletek utcai fala hiányzik, a pult mögött ott sorakoznak az áruk, mégsem csábít senkit lopásra. .. Egy-egy ritkán előforduló apróbb tolvajlásról az egész város beszél... — Vendégszeretők. Meglepődtem, amikor — az utolsó fél évet velem töltött családom mesélte — ismeretlen kubai fizette ki a magyarok autóbuszjegyét, mert a pesóból nem tudott volna visszaadni nekik a kalauz. Nem a 24 cent értéke „hatott meg”, hanem ahogy azt adták. És említhetném azt is, amikor az egyik repülőtéri iroda asztalának üvege alatt megcsodált képeslapot, kérés nélkül, mosolyogva, már nyújtotta is felém a kedves hivatalnok. .. S még egy tucatra valót őrzök a hasonló apróságokból _ A legnagyobb élménye? — Természetesen a munkám, olyan feladatok megoldása, amely kevés mérnök számára adatik meg... 30 vago- nos malmokat terveztünk, 10—34 ezer tonnás hajók számára alkalmas kikötőkkel, hatezer vagomos silókkal! Csupa új, nagyszerű, érdekes elfoglaltság. .. amilyenben idáig még nem volt részem, s talán nem is lesz sohasem,.. Idegen szövegű bizonyítvány: levizsgázott a spanyol nyelvből. Egy másik papíron a nevét mutatja, s pesti kollégájáét, Mihályfi Pálét: a sok mérnök közül kettőjüket említik a legjobb külföldi szaktanácsadóként.. Gyón! Gyula Az 1965-ös esztendő a takarékosság éve. Ennek jegyében végzik munkájukat a különféle vállalatok és intézmények, s a gazdasági élet minden területén fokozottan érvényesül a takarékosság. Ezt a célt segíti elő a füzesabonyi járás területén működő takarékossági albizottság is, amely a járás lakosságát hivatott takarékos emberekké nevelni, s amint a tényék mutatják nem is kevés eredménnyel. A Hazafias Népfront járási elnökségének kezdeményezésére az elmúlt év őszén alakult újjá ez a 12 tagú bizottság, amely munkához látott, és sikerrel szervezte meg a takarékossági hónap rendezvényeit. November és december hónapok folyamán a járás községeiben 49 ismeretterjesztő előadás hangzott el a takarékossági mozgalomról 1529 fő részvételével, s a felvilágosító szervező, nevelő munka nem maradt eredmény nélkül. Lezárult a takarékossági hónap, és eredményeinek mérlegelése után megállapították, hogy a járás takarékossági mozgalma ismét jelentősen elő. relépett. Az akció eredményeképpen a káli és a füzesabonyi OTP-fióknál egyaránt 150 ezer forinttal emelkedett a betét- állomány. Sarudon 220, Feldeb- rőn 150, Poroszlón pedig 130 ezer forint volt a takarékossági hónap alatt elért emelkedés. A járáis területén az OTP, a ■postahivatalok és a takarékszövetkezetek betétállománya ösz- szesen 1 millió 700 ezer forintos emelkedést tudott kimutatni a takarékossági hónap során. Ebben az időszakban érte el Szihálom a takarékos község címet. s így most már a járásban Szihalmon kívül még Füzesabony és Egerfarmos tartoznak a takarékos községek sorába. A jói működő járási takarékossági albizottság most újabb akcióba kezdett, s célul tűzte ki. hogy a termelőszövetkezeti zárszámadások alkalmából kifizetésre kerülő pénzösszeg jó részét az illető tsz-tagok a takarékban helyezzék el. Az elmúlt év hasonló időszakában is eredménnyel járt ez a törekvésük. és 4 millió forinttal gyarapodott a zárszámadások után a betétállomány. Ezt a gyarapodást most ismét szeretnék biztosítani, s célul tűzték ki, hogy a zárszámadások után Mezőszemere, Dormámd és Üjlőrincfalva is elérje a takarékos község címet. Űjlőrinc- falván máris sikerrel járt ez a törekvés, mivel a zárszámadás után 500 ezer forinttal növekedett a betétállomány összege. A füzesabonyi OTP-fíók dolgozói 9 tagú szocialista brigádot alakították, jelentős vállalásokat tettek a takarékossági mozgalom további szélesítésére és népszerűsítésére, s elhatározták. hogy munkájukkal hozzásegítik a járást a takarékos járás cím eléréséhez. A járás tömegszervezeteinek, intézi menyeinek és gazdasági szerveinek vezetői a jövőben is messzemenően támogatják őket munkájukban, szép célkitűzó. seák megvalósításában. Cs. I. Churchill-anekdoták tette Churchillt, hogy a jaltai konferenciát öt—hat napra tervezi, az angol miniszterelnök igy válaszolt: „Nem látom be, hogyan tudnánk öt—hat nap alatt új világot teremteni. Még az Istennek is hét napra volt szüksége hozzá”. ★ Élete vége felé kijelentette: „Mostanában jövendő életrajzíróim nyugtalanítanak leginkább. Az örökkévalóságból nem tudom, hogyan fogom majd helyreigazítani a baklövéseiket”. Amikor Churchill első ízben ta- lálkozott Montgo- meryvel, a tábornok állítólag a következő szavakkal jellemezte önmagát: „Nem iszom, nem dohányzom és száz százalékig munkabíró vagyok”. Churchill igy válaszolt: „Ami engem illet, iszom, dohányzom és kétszáz százalékos * munlcabirásom”. Hangulatos, fára épített vadászház Castro egykori főhadiszállása. a hegyekben: Fidel t, Javában tartanaik a zárszámadások A termelőszövetkezeti ; tagok már nagyobbrészt tájé- 5- kozódtak a tavalyi termelési és X gazdasági eredményekről, sőt i kézhez kapták munkájuk el- . lenértékét Másutt, ahol a szö- £ vetkezet vezetősége még nem 1 számolt be a gazdálkodás ered- íményéről, ott hozzávetőlege- i sen számították ki már a közügy ülés előtt, mennyi lesz a ke- X reset t Kritikus időszak a termelő- 4 szövetkezet munkaerő-hely ze- 1: tőnek szempontjából a zár- 5'. számadás. A korábbi évek tapasztalata is azt mutatja, ahol jól fizettek, ott sok volt az új munkabíró szövetkezeti tag, ahol keveset, onnan legtöbbször a fiatalokon kívül a közép-koros ztálytjeliek is elpártoltak. Kritikus időszak la zárszámadás a fiataloknak, hiszen őket kevés kötelék fűzi a faluhoz, még kevesebb a földhöz. Munkát másutt is talál, viszont, ha a szülői otthon közelében megtalálja a számítását. a szövetkezet biztos megélhetést ad számára, marad, ■sőt példájával viszacsábítja az elpártolt társakat is. Ferenc?t Mária a körnlői Május 1. Termelőszövetkezet ta<rja. Edesanvja mellett. sőt vele és az ő megbízásából is. mint munkacsapat-vezető dol- iperTk a közős gazdasáehan. ; Alig tizenhét éves és az idei zárszámadás már a második életében. A nővénvtermeszfés- ben talált magának munkalehetőséget és a közös munlráből az évnek mind a négy szakában kiveszi a részét Ott veit A " « w t r. • 1 jovore építik terveiket tünk, magyar mérnökök között a kubai államfő... Fidelt említi, s Che Gevarát, akivel sokat dolgozott, Havannát mutogatja, aztán a tengerről mesél lelkesülten, kék vizű fürdőhelyekről, csodálatos pálmaligetekről, vastag törzsű amerikai bükkről — mennyi minden belefér a vasárnap délelőtt utolsó fertályába! — kétsávos végtelen országutak- ról, a Caratea CentrálrcM, melyen százhúszas tempóval robognak az autók. Másfél esztendő emlékein — ^Napfényorezágban” utazunk, ott, ahol nincs pirkadat és elmarad az alkony, ahol reggelente szinte egyetlen perc alatt tűnik fel, s este ugyanolyan gyorsan búcsúzik a nap... 6 MPUISSG tavaly is a növényápolásnál, a dohányban, a betakarításnál és most a dohánylevelek csomózásánál. A nagy teremben a falról hosszan lógnak a kötözéshez szabdalt erős spárgák. A sarokban, asztalon, mindenütt dohánylevél. A hosszú asztal mellett üres székek, a kályha mellett néhány asszony. Most jöttek vissza ebédről. Utánuk egyenként, hármasával, ki hogy lakik, nyitnak ajtót lányok, asszonyok. Munkához látnak, mikor belép a főagro- nómus. Két-három asszony, az idősebbek közül, mögé áll a vendégnek és „megkötik”. Szokás a csomózásnál, hogy az első férfinek ki kell váltania magát, s míg cukorkáért, más édességért nem küld valakit, fogva tartják. Jót szórakoznak a ..károsulton”, majd a víg kedély áttér a kezek mozgásába. A kikapcsolódás után ég a késük alatt a munka. A III. számú brigád. Szabó István brigádja, ilyen vígfkedé- lyű, de ugyanakkor ilyen szorgalmas is. Ferenczi Máriát ilyen kollektívába foff adták be és ez annyira sikerült, hogy már é! sem engednék. Tíz asz- szony, közöttük édesanyja, az úgyszintén 17 éves Bartus Magdolna, a 22 éves Szabó Petemé bizalmát élvezi. Talán a legfiatalabb munkacsapat-vezető és téljesítményéwel is kiválik társai közül, a múlt évben 381,26 munkaegységet írtak jóvá részére. A munkában töltött napokon két munkaegységet kapott átlagban és a jövedelmét tekintve egy-egy napon 70 forintot keresett A munkegység-része- sedés mellett prémiumot is kapott Nyolc mázsa kukoricát, a cukorrépa után 1500 forint értékű cukrot és a dohány leadása után a terven felüli termés negyven százaléka is növeli múlt évi jövedelmét. Jól keresett a szövetkezetét ért hatalmas egérkár és alacsony terméseredmények ellenére, az idei esztendőben jó gazdálkodás mellett még többre számít R. Tóth Pál négy éve telepedett le Poroszlón. Apja után jött juhásznak az Űj Erő Tsz- be. Két év után átkérte magát a tehenészetbe. Házat vett, nincs rossz sora családjának és e rövid idő alatt jó gazda hírében ismeri a község. Mező- nagvmihályról jött, az állami gazdaság 'tehenészetében dolgozott, keresete 1800 forint volt havonta, a szövetkezetben kettőezer felett keres és hozzájön még az, amit a háztájiban tud termelni Mióta apját k&vetaa Poroszlóra jött, már sokszor összehasonlította a két jövedelmet és minduntalan megszilárdította elhatározását, hogy marad. így vett házat is. Tavaly egy hónapig Mmaradt felesége betegsége miatt, de így is 712 munkaegységet teljesített. Tizennégy tehén fejését és gon* dozását vállalta, a legtöbbet a tehenészek között. Év közben előlegként és premizálásra több mint tízezer forintot kapott, valamivel többet fizetnek ki még zárszámadáskor. Elégedett, mert munkájáért megbecsülik, tudását értékelik, lehetőséget kapott, hogy jól éljen. R. Tóth Pál napi kilenc órát dolgozik. Hétköznap és ünnepnap reggel öttől nyolcig és délután kettőtől dolgozik öt órát a tehenészetben. Van ideje, ereje ahhoz, hogy a háztáji lehetőségeit kihasználja Földjén kukoricát termelt és ezen sertéseket hizlal. Tavaly egy bikára szerződött, 7800 forintot kapott, az idén már két tehenet tart, két bika átadására szerződött, tíz hízó értékesítésére is kötött megállapodást. Nemrég meglátogatta őt egvik komája, néM is elmondta, hogyan él. Hatására, nem ide, de termelőszövetkezetbe megy idén dolgozni. Fiatal energiáiét nem fecsérli el, R. Tóth Pál példáját követi, aki munkája és a háztáji lehetőségek jó kihasználása után több mint ötvenezer forint jövedelemre tesi szert az idén && Churchillnak szokása volt reggelenként meztelenül tornászni. A Fehér Házban Roosevelt egy ízben éppen ilyenkor lepte meg és zavartan vissza akart vonulni, amikor Churchill kikiáltott: „Jöjjön csak be, kedves barátom, hiszen amúgy is régóta igyekszem meggyőzni magát arról, hogy nekünk, angoloknak nincs rejtegetnívalónk az amerikaiak előtt”. ★ Amikor Roosevelt arról értesízös, nagy munkához.;. Kuba élelmiszeriparának fejlesztésén dolgoztait. Vállalatokat szerveztek, terveket készítettek új gyárak, üzemek létesítésére, és a hozzájuk való szakkáderek nevelésével foglalkoztak. — Meglepő a kubaiak tudásszomja — jegyzi meg hirtelen fordulattal. — Ha a minisztériumban felvetődött, szóba jött valamilyen műszála, probléma, s vitatni, magyarázni kezdtük egymás között, pillanatok alatt körülfogtak bennünket a közelünkben levők... Az embereket minden új érdekli, mindenki tanulni, haladni akar, s ezt még az egyetemi tanár sem titkolja! A szakmai hiúság ismeretlen náluk... Oriente tartományból szomorú emléket őriz dr. Szer kelyhidi. Tanúja volt az 1963-as ósz borzalmas, puszil-; tó fBelonjáMlr, mihM 180----
