Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-30 / 25. szám

Ülésezett a megyei pártbizottság tfolytatás az 1. oldalról) elhúzódik a munka. A megyei pártbizottságnak, a járási-vá­rosi pártbizottságoknak, a pártszervezetnek az eddigi­eknél is nagyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy az építőipart segítve, a koncent­ráltságot tovább növelve, ma­radéktalanul teljesítsük évi beruházási, kivitelezési fel­adatainkat. A pártbizottság titkára a továbbiak folyamán az építő­ipar helyzetével foglalkozott, és örömmel állapította meg, hogy évek óta 1964-ben telje­sítette először a tervét, bár elsősorban az állami vállalat­nál meglevő szervezetlenség, anyagkezelési hibák miatt a gazdasági, mutatók számos te­rületén, nem mindenben ked­vező a helyzet. Javult bizo­nyos mértékig a kivitelezés határidőre történő befejezése, elsősorban a három város la­kásépítési tervében, de több más beruházásnál jelentős mérvű a lemaradás. Az építőipari pártszerve­zeteik vezetőinek legfonto­sabb feladatuk, hogy különösen középszinten emeljék a vezetés szín­vonalát, biztosítsák a jó munkaszervezést, az anyagellátás tervszerű­ségét, a munkafegyelem további megszilárdítását. Mmdehhez arra is szükség van, hogy a taggyűléseken, Az előadó ezután, a mező- gazdasági termelés néhány problémáját említette meg. Megállapította, hogy a vár­ható bevételt tekintve egy esztendő alatt majd­nem 30 százalékos az emelkedés a termelőszö­vetkezeteknél. A felvásárlást főbb növényi termékekből 103,8, az élőál­lat és állati termékekből pe­dig 105 százalékra teljesítve. 17 százalékkal magasabb eredményt értünk ei, mint 1963-ban. Szólt a beruházás helyzetéről is és részletesen elemezte az idei év főbb tervfeladatait. Elmondotta, hogy a mezőgazdasági ter­melést 1,5—2 százalékkal kell növelni, fel kell vásárol­ni többek között 4000 vagon kenyérgabonát, 600 vagon burgonyát, 60 000 hízott ser­tést. Mindehhez első és legfontosabb fel­adat a kenyérgabona, ál­talában a kalászosok át­lagtermésének növelése a korszerű agrotechnika eszközeivel. A mezőgazdasággal kapcso­latosan a következő kérdé­sekre kell nagy súlyt helyez­ni — mutatott rá Bíró elv­társ a tennivalókra: — Első­sorban a meglevő gépi kapa­citás maximális Idhasználá- sa, másodsorban a helyi le­üzeme ismeri fel a fejlett ipari országok gyártmányai­nak műszaki paramétereit és eredményesen is törekednek azok elérésére. A Finomsze­relvény g yárban például a ke­rékpárvilágítási garnitúra pa­ramétere elérte a nemzetközi színvonalat. Gátolja azonban a műszaki fejlesztést a profil helytelen megosztása, az. hogy a vállalatok nincsenek érdekeltté téve az új felada­tok megoldásában — ez is. egyik oka. hogy az új gyárt­mányok bevezetése hosszú ideig elhúzódik. Kiemelte az előadó, hogy a pártszervezetek, tömegszer­vek, gazdasági—műszaki ve­zetők alapvető feladatnak te­kintsék a műszaki fejlesz­tést, amely nélkül elkép­zelhetetlen a termelé­kenység emelkedése, a termékek minőségének ja­vulása, a költségek csök­kentése. Bíró József elvtárs alapvető kérdésként emelte ki a veze­tés színvonalának probléma­körét. Elismerőleg szólt arról a fejlődésről, amely az elmúlt évben e tekintetben tapasz­talható volt. Hangsúlyozta azonban, hogy a vezetés szín­vonalának további emelését gátolta, hogy főleg a közép­káderek elnézőek a határoza­tok végrehajtásában, pedig amíg a vezetési fegyelem Az ülés hallgatóságának egy csoportja. termelés! tanácskozásokon felvetett problémák meghall­gatásra is találjanak és a vezetők ezeket figyelembe véve hatékony intézkedése­ket tegyenek. Ezután a közlekedés hely­zetéről beszélt Bíró József elvtárs. Elmondotta, hogy az elmúlt évben javult a kocsik kihasználása, de néhány fu­varoztató még mindig kése­delmesen végezte a rako­dást, Az AKÖV éves tervét 98,1 százalékban teljesítette, de az átlagos szállítási távol­ság csökkenése miatt nem teljesítette bevételi tervét sem. A megyei szállítási bi­zottságnak jelentős érdemei vannak a közlekedés és smáhítás javuló megszervezé­séiben. Az áruforgalomról szólva kiemelte, hogy a megye kiskereskedel­mének forgalma egy esz­tendő alatt 6.5 százalék­kal emelkedett, ennek alapja természetesen az, hogy jelentős emelkedést mutat a fizetőképes kepesiet. Továbbra is érvényesül az élelmiszer- és vegyes ipar­cikkek felfutása, ezen bélül elsősorban a nagy értékű fogyasztási cikkek utáni ke­reslet növekedett, örvende­tes, hogy javult a kiskeres­kedelem áruellátása1, az élel­miszer tekintetében nem volt hiány az alapvető cik­keikben. Rámutatott azon­ban arra, hogy a forgalom fejlődésével nem tartott lé­pést a hálózat fejlesztése, amely még az országoa át­lagtól is elmaradt. 2 XtPÜJSiG M6S. január hetőségek felmérése, har* madsorban, de nem utoljára a takarmánybázis növelése. A tsz-pártszervezetek döntő feladata, hogy olyan alapve­tő kérdésekre irányítsák a figyelmet, amelyeknek meg­oldásával elősegíthetik a tsz* ek gazdálkodási színvonalá­nak, a termésátlagoknak nö­velését Bíró József elvtárs ezután olyan fontos kérdésekkel fog­lalkozott a pártbizottság be­számolójában. amelyek dön­tően befolyásolják az idei termelési tervek, a gazdasági mutatók maradéktalan telje­sítését s amelyek szorosan egybevágnak a Központi Bi­zottság 1965. évi, tervfelada­tokkal kapcsolatosan kidolgoz­zon intézkedési programjá­val. Egyik legdöntőbb ilyen kérdés a gazdaságos terme­léssel összefüggő feladatok, mindenekelőtt a munka ter­melékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a fe­gyelem megszilárdítása. Hangsúlyozta, hogy a felada­toknak megfelelően minden szinten tovább kell fejleszte­ni a közgazdasági szemléle­tet, a pártszervezetek, tömeg- szervezeteknek, a gazdasági vezetésnek éppen ezért a fő figyelmet a gazda­ságos termelésre, a terme­lékenység növelésére, a minőségi termelésre, és a költségszint csökkentésére kell fordítani. Másik fontos és alapvető kérdésként a takarékossági intézkedések megvalósítását említette az előadó. A fő kér­dés ezzel kapcsolatosan a szi­gorú létszámgazdálkodás, az anyaggal, mindenekelőtt az im­port anyaggal történő takaré­kosság. Nem kevésbé fontosak azok a feladatok, amelyek a műszaki fejlesztéssel kapcso­latosak. Megyénk egyse több minden szinten meg nem szi­lárdul, nem várható, hogy rend legyen a dolgozók mun­kafegyelme körül. Kiemelte, hogy a vezetés színvonalának emelését az is jelenti, ha a szakmai hozzáértés politikai műveltséggel párosul. Jelen­tős a fejlődés ezen a téren, de a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek együtte­sen az eddigieknél is nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, mindenekelőtt a vezetők szak­mai és politikai műveltségé­nek növelésére. Rámutatott arra is Bíró élvtárs. hogy ez nem jelentheti* a munkások szakmai és politikai képzésé­nek elhanyagolását. Ahhoz, hogy a vezetés színvonala ál­landóan emelkedjék, arra is szükség van, hogy jó legyen az együttműködés a gazdaság­vezetők, a párt- és tömeg­szervezetek, a személyzeti osztályok és a műszaki veze­tők között. A jó együttműködés, a feladatok jó összehango­lása, egyik alapvető biz­tosítéka a Központi Bi­zottság által előírt felada­tok maradéktalan meg­valósítására. Hangsúlyozta, hogy a párt­ós tömegszervezetek hatalmas politikai erőt képviselnek az üzemekben, az ő feladatuk, hogy politikai nevelőmunká­val értessék meg a dolgozók­kal az e határozatból adódó feladatokat. Végezetül a munkaverseny fejlesztésében, a szocialista brigádmozgalomban elért eredményekről és a hazánk felszabadulásának 20. évfor­dulójára indított munkaver­senyről, valamint a párt- és szakszervezetek e téren szük­séges tennivalóiról szólott az előadó. — Ismerve megyénk vezető gárdáját, megyei pártbdzott- ságuník biztos abban, hogy a Központi Bizottság 1964, de­cemberi határozatát és az abból adódó feladatokat meg­oldjuk. Ezek a feladatok nem könnyebbek, mint a múlt év­ben voltak, sőt bizonyos vo­natkozásban sokkal nehe­zebbek. De meg kell oldanunk valamennyit, mert az 1965. évi tervfeladatok maradék­talan teljesítésével megala­pozzuk harmadik ötéves ter­vünk megkezdését és végre­hajtását, a dolgozók életszín­vonalának további emelését. E nagyszerű és nemes cél ér­dekében minden erőnket ösz- szefogva kezdjünk hozzá az 1965. évi tervfeladatok meg­valósításához — fejezte be a pártbizottság beszámolóját Bíró József élvtárs. A Bíró elvtáxs által ismer­tetett beszámolót vita követ­te. A vitában részt vett: Orosz Rezső, a Mátraaljai Szénbányászati Tröszt fő­könyvelője, Földi József, a Selypi Cukorgyár igazgatója, Zárai Géza, a Mátravidéki Hőerőmű igazgatója, Sebes­tyén János, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Juhász Ferenc maklári párttitkár, Pataki Ferenc, a hatvani já­rási pártbizottság ipari fele­lőse, Mudriczki János SZMT titkára, Horváth Nándomé, a Nőtanács megyei titkára, Szabó Ferenc, az MSZMP Hatvan városi titkára, Szálát György, az Észak-magyaror­szági Kísérleti Intézet kom- polti igazgatója, Bodor Imre, a 4. sz. AKÖV helyettes igaz­gatója, Réz János, az Állami Építőipari Vállalat igazgatója, Komjáthi József né, Eger Vá­rosgondozási Vállalatának el­lenőre, Molnár Jenő, a Köz­ponti Bizottság póttagja, a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkára, Decsi Ferenc, a Hatvani Cukor- és Kon­zervgyár igazgatója és Hazai Béla, a megyei pártbizottság titkára. Kivonat a pártbizottság határozatából Bíró elvtárs válaszolt a vi­tára. majd a megyei pártbi­zottsági ülés határozatot fo­gadott el, amelyben egyrészt leszögezte, hogy megyénk dolgozói ered­ményes munkát végez­tek az 1964. évi népgaz­dasági tervből adódó fel­adatok megoldásában, eredmények mutatkoznak az ipar és a mezőgazda­ság termelésében. Negatív jelenségek is ta­pasztalhatók voltak azonban — állapítja meg a továbbiak­ban a határozat —, többek között a gazdasági szervező munka hatékonysága elma­radt a lehetőségektől, a párt- alapszervezetek, a városi, járási bizottságok intézkedé­sei nem voltak káelégítőek a gazdaságpolitikai élvek, a párt- és kormányhatározatok ismertetésére, azok végrehaj­tásánál?: megszervezésére ellenőrzésére. Mindezek szü ségessé teszik, hogy gönc sart készítsük elő és biztos suk az 1965. évi népgazdar tervből adódó feladatok meg­oldását. Ezzel kapcsolatban a hatá­rozat megállapítja, hogy döntő helyet kell biztosí­tani a gazdálkodás haté­konyságának, az export- feladatok megoldásának, a takarékosabb gazdál­kodásnak. A határozat részletesen meg­szabja az ipar, a mezőgaz­daság termelése, a beruhá­zási tevékenység, a kereske­delem feladatait, de azokat a tennivalókat is. amelyek a megye párt-, állami és társa­dalmi szervei előtt állnak e feladatok megoldása szerve­zésében, segítésében, a poli­tikai munka hatékonyságá­nak növelésében. A határozat elfogadása után a megyei pártbizottság második napirendjeként Fe­hér István, a megyei pártvég­rehajtó bizottság tagja, a me- evfí pártbizottság osztályve­zetője előterjesztése alapján rgyalta, majd elfogadta a m. gyei pártbizottság 1965. fji.ő élévi tervét, majd szer­vezeti kérdéseket tárgyalt. Megdöbbent újságírók a sajtókonferencián Liibke köztársasági elnök — háborús böses BERLIN (ADN): den professzor, — a letartóztar Albert Norden professzor, a tás tény. Lübkét 1937. február Német Szocialista Egységpárt 5-én vizsgálati fogságnak ve- Politikai Bizottságának és a tették alá. Letartóztatása Demokratikus Németország azonban nem politikai okoki Nemzeti Frontja Országos Ta- ból történt, hanem hűtlen ke- nácsénak tagja pénteken nem- zelés miatt. zetközi sajtóértekezletet tar- Norden professzor ezután a tott a nemzeti front berlini megdöbbent újságírók előtt fel­központi székházában, — je- tárta Lübkének az eddig isme­lenti az ADN hírügynökség. rétién, eredeti okmányokkal Több mint kétszáz újságíró, a bizonyított háborús bűntetteit bel- és külföldi sajtó kép vise- Dokumen tumokkal igazolta, lői előtt Norden professzor szá- hogy Lübke kulcsszerepet töl- mos újabb tény ismertetésé- tött be az úgynevezett csoda­vei, eredeti okmányok felmu- fegyver, a V-fegyverek tervezd, tatásával bizonyította be: si és gyártási munkájában a Heinrich Lübke nyugatnémet Peenemünde-i titkos telepen, köztársasági elnök háborús hogy a hitleri uralom legutolsó bűnös, sőt közönséges bűncse- szakaszában személyesen ve- lekmények is terhelik. zette a „leopárd-akciót”, amely. Lübke szívesen terjeszti ma- nek feladata volt. hogy bizto- gáról. hogy a nácizmus idején sítsa a hadianyag-gyártást föld politikai okokból húsz hóna- alatti, titkos üzemekben. 1944 pót töltött letartóztatásban és szeptemberében személyesen megjárta a hírhedt Plötzensee-i irányította a Leeau-i koncent- fegyházat is, — mondotta Nor- rációs tábor .kiépítését”. Bonn „diplomáciai offenzívát” • indít Walter Ulbricht kairói látogatása ellen BONN (MTI): mokraták azt -javasolták, hogy — A nyugatnémet külpoliti- Bonn azonnal szakítsa meg a ka rendkívül komoly és súlyos diplomáciai kapcsolatokat az döntés előtt áll — hangsúlyoz- EAK-kal és ugyanakkor vegye za az FDP sajtószolgálata Wal- fel a diplomáciai kapcsolato- ter Ulbricht kairói látogatása- kát Izrael-le], val kapcsolatban. Több nyugat- A semleges tömb egyik veze. német lap ugyanakkor arról tő országával való teljes dip- cikkezik, hogy összeomlóban lomáciai szakítás azonban nyil­ván az NSZK egész közép-ke- vánvalóan olyan messzemenő leti politikája, amelynek fő oél- következményekkel járna hogy ja az volt, hogy visszatartsa az a kormány habozik és az eddi- aralb államokat az NDK elis- gi hírek szerint még nem ho- merésétől. zott végleges döntést. Az a „súlyos döntés”, amely- Von Hase, államtitkár, pén- re az FDP sajtószolgálata cé- teki sajtóértekezletén ugyan- loz. arra vonatkozik, vajón az csak bejelentette, hogy a kor- NSZK Walter Ulbricht kairói many „fokozott diplomáciai te- látogatása miatt megszakítsa-e vékenységet” fog indítani nem. a diplomáciai kapcsolatokat az csak Kairóban, hanem vala- Egyesült Arab Köztársasággal? mennyi közép-keleti államban Abban ugyanis a politikusok és és a nyugati szövetségeseknél a sajtókommentátorok általa- is. Ügy látszik: Bonn arra sze- ban egyetértenek, hogy az retné rávenni a nyugati nagy- NDK Államtanácsa elnökének hatalmakat, hogy csatlakozza- hivatalos látogatása Kairóban nak éhhez a „diplomáciai of- egyenértékű az NDK elismerő- fenzívához” és a „nyugati szo- sével és a Hallstein-doktrina lidaritás” jegyében közösen áttörését jelenti. gyakoroljanak nyomást Kairó­A parlament külügyi bízott- ra. ságának. ülésén a szociálde­Felvétel ápolónői szakra Az újonnan létesült Heves megyei Egészségügyi Szakis­kola felvételt hirdet 1965. már­cius hóban induló kétéves ál­talános ápolónői szakra. Az iskolára felvételt nyer­hetnek azok a 17—32 éves érettségizett, vagy 8 általános iskolát végzett egészséges nők, akik az ápolónői pályára hi­vatást éreznek. Az iskola hall­gatói kollégiumii elhelyezést nyernek. A felvételi kérelmeket 1965 február 20-ig kell beküldeni az Egészségügyi Szakiskola. Eger, Pf. 128. címre. A felvé­teli kérelemhez a következő iratokat kell csatolni: születési anyakönyvi kivonat, önéletrajz, utolsó iskolai bizonyítvány, szülők kereseti kimutatása, 2 db igazolvány-fénykép, orvosi igazolás. Részletes tájékoztatást az iskola ad a fenti címen. (x) WVA/WWVWWWWWVWWWVWVAA<W\AAAAA/\/MM (JUzejie/t elő a NÉPÚJSÁGRA! KARCAGI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező, dísznövény termesztésben jártas kertész szakmunkást keres tiszafüredi és karcagi munkahelyére. Karcagon lakást azonnal, míg Tiszafüreden későbbi időpontban tudunk biztosítani Jelentkezés írásban, vagy személyesen, képesítés igazolá­sa mellett Az CM. 41. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti munkahelyeire felvesz azonnali belépéssel kőműves, ács-állványozó szakmunkásokat férfi-, és nőj segédmunkásokat, férfi mezőgazdasági tsz-tagokat, brigádokat. (Tsz-vezetőség által meg- határőzott időre), földki­termelési munkára. Napi kétszeri meleg étkezést szállást biztosítunk. A jelentkezőknek munka­könyvét, munkavállalási engedélyt kell hozniuk. Jelentkezni lehet: BUDAPEST, V., József Attila n. 18. sz. I. osztályú fával égetett MÉSZ 110/q árban kapható kor­látlan mennyiségben Petőfi Tsz-nék Eger. Telefon: 13-81. Mellék: 9 Vagontételben is szállítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents