Heves Megyei Népújság, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-24 / 20. szám

X baromfitenyésztés fejlődött talán a lég­JSbbet az utóbbi évtizedben. Ma már eléggé gyakori, hogy 9—10 hetes korukig 1,40 kilo­grammra hizlalják fel a csibéiket és a legfej­lettebb országok 2—3 kilogramm takarmánv ból állítanak elő egy kilogramm baromfihúst. Ez az eredmény csak gyárszerű baromfiter- meűésisel lehetséges. A tojóhibridekkel egyes országok 200—240 tojást is elérnek nagy át­lagban. Hazánkban az utóbbi 10 évben a bruttó termelés 50 százalékkal emelkedett, megyénkben a termelés kétszeresére, az áru­termelés hatszorosára nőtt. A baromfite­nyésztés fejlődését nagymértékben elősegítet­te, hogy kialakultak és elterjedtek hazán* állami gazdaságaiban és termelőszövetkeze­tedben a nagyüzemi baromfihús-termelés módszerei. A tojástermelés megoldása to­vábbi erőfeszítéseket igényei gazdaságaink­tól, bár tojás termelési és felvásárlási ter­vünket teljesítettük! Sokan a juhtenyésztés alkonyáról beszél­tek a műanyagipar létrejötte után. azonban a Juhállomány létszámbeli növekedése érezhe­tő. A magyar juhállomány 1958 óta töretlenül Merre tart a mezőgazdaság írta: TAMÁS LÁSZLÓ, a megyei pártbizottság titkára síkú kordon, valamint a Lens—Moser-féle mű­velési módokat, amelyek a kézi munkaerőt csökkentük 1/4—1/5-ére és a termésátlagok emelkedését biztosítják helyes alkalmazás esetén. De ismerik a növénytermesztésben egy sor kultúránál a tőszámnövelés, a zöldségter­mesztésben a szakaszos és primőr termelés, a gépesített tápkockás palántanevelés előnyeit és hallottak a leningrádi. folyadékos tápol­datban történő zöldségtermesztési kísérletek" ről is. A tápoldatos terme­lést kivéve a felsorolt zöldség- termesztési módszereket egy sor tsz igen jól alkalmazza. A megye minden zöldségtermelő tsz-ének érdemes volna e gaz­daságos termelési módokkal foglalkoznia, mert ahol ezt tették, ott nincs nagy baj a zöld­ségtermesztés jövedelmezősé­gével. Példa erre a Gyön­gyöshalászi Győzelem Tsz, ahol a primőr az összes zöld­ségből származó bevétel felét tét. te 3d és így a zöldségtermesztés felsorakozol a jól jövedelmező ágazatok közé. Hasonló módszerek találhatók az állatte­nyésztésben. A hideg- és meleglevegő szárítói a fehérje és más tápláló anyagok jobb megőr­zését biztosítja, (A régi szokásos módszer 7—£ százalékos fehérjéje helyett 11—12 százalékot fehérjét lehet biztosítani). A táipofc és keve réktatearrnámyok egyre jobbam kiszorítják 1 hagyományos gazdasági abrak etetését az égés: világon. Az eddiginél nagyobb súlyt kéül he­takarmány-megtakarftást, az abrak taka rékos szarvasmarha-hizlalás 1,5—2 mázsa abrak­megtakarítást és a zöldön való pecsen yebánány- nevelés 60—80 forint megtakarítást eredmé­nyez darabomként. Mint igen hasznos módszer terjed az egész világon a mesterséges megtermékenyítés, a különböző állategészségügyi módszerek, stb., alkalmazása. Vég nélkül lehetne sorolni mind­azt a sok új módszert, amelyek mind világvi­szonylatban. mind országosam egyre inkább-ßOZAi ROZS RIZS ARPA kVŰJRJCA <- Rt Pa ßuK60flVA 1963 évi átlagtermések viszonyítása az taghoz. (1 kh/q.) íejüődKr. 1963 tavaszán több mint három­millió juhot számlált a statisztika. A gyap- Jútermeiés az utóbbi öt év alatt 28 százalék­kal nőtt Heves megye juhállománya az or­szágos átlag fejlődési ütemét túlhaladta. A hegy­vidéki területeken azonban és sok síkvidéki tsz-ben tovább növelhető a jvhlétszám, gaz­daságossága is eredményesebbé tehető, ha a tenyésztést és a takarmányozást is tovább javítják. összegezve: megáBapitbató, hogy hazánk (a megyénk állattenyésztése a világhelyzet- taefc megfeaeflően kedvezően fejlődik, bár a 100 hóidra eső számosállat-létszám és a gaz­daságosabb hozamnövelés terén van még temmAva lórik mind országosan, mind megye állattenyésztését illetően. Hogy a fejlett országok: szintjét elérjük, többek toözötft tovább kell navékii a hagyo- íuóinyos gazdasági abrak helyett a speciális lápok és keverékek, a meleg- és hidegleve­gős szénaszárítáissal tápdúsaíbb szénafélék ké­szítését és etetését, a világhelyzetnek megfe­lelően. Például Franciaországban 1948-ban mindössze 438 000 tonna keveréktakarmányt gyártottak, 1961-ben pedig már 2 500 000 tan- hát. Hazánkban is egyre inkább terjed a ke- veröktekarrnóiiyok etetése. 1960-ban 96 000 tonnát, 1964-ben pedig körülbelül egymillió Anginát etettek fel a magyar szocialista nagy­üzemeik. Heves megyére is ez a helyzet a Jelleme». 1965-ben az állami gazdaságok tel­jesen tápetetésre térnek át Nagyon fontos, bogy a temjeJSsaövetkeze- tek, ha egyszer rátértek a tápetetésre, addig, amíg a termelési ciklus be nem fejeződik, njfcidSg tápot etessenek. Mert ha egyik nap tápot, a másik nap gazdasági abrakot kap az állat, zavar keletkezik a takarmányfelvételben és az emésztésben, fey a várt eredmény el­marad. Nagyon nagy Jelentőségű az áJferttenyésztés szempontjából a gépesítés, megfelelő állati férőhelyeik és utak építése a meglevő major- központokban, A járulékos beruházások egy »fezét az állattenyésztés ilyen irányú problé- ak megoldására kell fordítani megyénk »Lőszovetkezeteáben. Korszerű módszerek — gazdaságosság A tudomány és a gyakorlat összefogásának eredményéképpen mindinkább előtérbe kerül a termelésben a gazdaságosság, részben a ho­zamok növelésének, részben a kiadások csök­kentésének (és racionális eszközfelhasználás) útján. Ez megtalálható a termesztéstechnika majd Bünden területén. A gépesítésben és más esz- teözök terén mind világviszonylatban, mind hazánkban mindinkább új és az előbbieknél gazdaságosabb felhasználási módok születnék. Az üzemvezetés és szervezés terén az u W időben nemcsak hazánkban tört utat a Joosítás, tömibösítés, ágazati irányítás, stb., ha­nem ez világjelenséggé vált. E téren Heves megye egyes termelőszövet­kezetei — tamaörsi Dózsa, boldogi Béke. aba- sári Rákóczi, verpeléti Dózsa, nagyréde: Sző­lőskert, stb. — szép eredményeket értek el. ■ A bérezésnél a dolgozók erkölcsi és anyagi ösztönzése (amelyben Heves megye tsz-ei élenjárnak), nemcsak a szocialista nagyüzem jelensége, egyre inkább foglalkoztatja a kapi­talista nagygazdaságok irányítóit is. (Bár e ■profitharc ezt csak korlátolt mértékben teszi lehetővé náluk.) . A gazdaságosabb termelésért való harc következményeként jött létre egy sor agro- és BOo technikai módszer a termesztés terén ^melyeik közül Heves megye tsz-ei is jól isme­rik a szőlőterme sztfeben az emeletes és egy­1961-es világái­BÖK« szAooeAisö «­rT7-_,6í—­I lOTÓrvútfl* V j96o Jt áss 85 1961 ói 2170 HM .85 Sri <962 J1 ____ Ar i zzon 2115 81 80 1965 ó® ZTS7 ■2066. >SZ g09 A hús-, tej- és tojástermelés növekedése. lyezmi az intenzív, féhérjedús tatanményter- mesztésre. A szarvasmarha-tenyésztésben az itatásos borjúnevelés 1/3-ce tejzsír-megtakari- tást. a helyes takarmányozással gyárszerűen tartott baromfi 40 százaiéit, a 7—8 hónap alatt meghizlalt 105—110 kilogrammos bacon sertés, az úgynevezett expressz-hizJalás 1/4-es, 1/5-ös VI. A kis üzemnek nincs jövője Sokaknak eszükbe se jut a mezőgazdaság eredményeinek értékelésénél figyelembe venni, Megalapozott [tfcíkw hogy az Igen fejlett termelési módszerekéi csak a nagyüzemek tudják alkalmazni. A Jete* és középgazdaságok egy részében az átíaflos feltételek sem biztosítottak. Ezt mutatja az m tény is, hogy évről évre mennek tönkre a kis- és középfarmok a kapitalista gazdasági ver­senyben. például 1954—59-ig egymillió farra szűnt meg. Ez ma már világjelenséggé vált. Az úgynevezett családi birtokok a nyugati köz­gazdászok véleménye szerint is 34 holdon félül kezdődnek. Ezért például Franciaország csak a 51 holdon felüli paraszti gazdaságokat támogat­ja és tűrhetetlennek tartja, hogy még min* dig sok kisgazdaság van az országban. Anyu* gáti közgazdászok egyre inkább hangoztatják, hogy a tipikus európai kisgazdaságok megvé­dése csalóka ábránd ma már. Az egyik nyugatnémet folyóirat ezt írja többek között: „Tévedés lenne a paraszti hagyományok erőszakos fenntartása és ezzel a haladás meggátiása. Az NSZK-ban is fel kell hagyni a paraszti életforma romantikus felfogásá­val.” Ezután hangsúlyozza a folyóirat, hogy nem a parasztgazdaságok száma a lényeges, hanem a jövedelem nagysága és az üzem életképessége. Ugyanakkor évről évre csökken a földmű­veléssel foglalkozó, kereső lakosság aranya: 1900 óta Hollandiában 30-ról 17, Kanadában 45*ről 19, Svédországban 75*ről 18, Francia- országban 45-ről 20 százalékra. Ez a kapitalista valóság. A szocialista mezőgazdaság fejlesztése együtt jár a falu felemelkedésével. Az új tu­lajdonformákon alapuló szocialista nagyüzem lehetővé teszi a korszerű termelési módsze­rek, a mezőgazdasági technika, a vegyipar, a mezőgazdasági és más tudományág eredmé­nyeinek teljes és korlátlan felhasználását. Ezért is tudják a szocialista országok m átlagos ütemtől gyorsabban fejleszteni mező­gazdaságukat, így évről évre nagyobb hány«* dát adják a világ termelésének. Például (bár a szocialista tábor területe nem nagyon vál­tozott) 1950-ben a szocialista tábor gabona­termése 36 százalékról 1959-re 47 százalékra Ménjei cvuíerreeJeS - n . bnó termete^ OrszÓQOS íwvlérroetés Orszógos büó termelés Hazánk és Hév s megye bruttó- és áruterme­lésének emeike ési üteme százalékban. nőtt a világ gabonatermelésében. A szarvas­marha-állomány ugyanezen idő alatt 13 szá­zalékról 17 százalékra emelkedett. A szocia­lista tábor sertéshús-termelése a világterme­lés 35 százalékát adta 1950-ben, 1959-ben pe­dig már 55 százalékát. A szocialista országok mezőgazdaságának fejlődését mutatja a bruttó termelés növeke­dése is. Ha a háború előtti időszakot 100 százalék­nak vesszük, akkor a Szovjetunióban 170.. NDK-ban 199, Bulgáriában 182 százalék * mezőgazdasági bruttó termelés fejlődése. Ugyanebben az időszakban az Egyesült Államokban 160, Angliában 163, Franciaor­szágban 146, az NSZK-ban 138 százalék volt a mezőgazdaság bruttó termelésének növeke­dése. Gyorsnak mondható hazánk mezőgaz­daságának ■fejlődési üteme is. A mezőgazda­ság bruttó termelési értéke 1945-höz viszo­nyítva 144 százalékkal növekedett. Ez azt je­lenti, hegy a fejlődés ütemét tekintve meg­előztünk egy sor nyugat-európai országot, köztük olyanokat, mint Ausztria, Svájc, Ír­ország, stb. Az alapvető a szocialista és a kapitálist? mezőgazdaság termelési módjának összeha­sonlításakor az, hogy a szocialista országok mezőgazdaságának fejlődési üteme megélők: a vezető kapitalista országokét (nemcsak t világátlagot.) Ez nemcsak azt bizonyítja, hogy a mi ko­runkban a szocialista országok mezőgazda­ságának fejlődése nem kis mértékben járú hozzá a világ mezőgazdaságának haladásá­hoz, hanem azt is, hogy a szocialista orszá­gok mezőgazdaságáé a jövő. Mi büszkék va­gyunk eddig elért eredményeinkre, és ez nerr az elbizakodottságra, hanem az MSZMP Kt 1964. de-.cmbcrí határozata által kitűzött fel adatok m-^goldására ad erőt a megyénk me zőgazdaságábe..n még meglevő problémák P nehézségek elháritáiáh-j?.. A kiultúrházban, az egri színház művészed Molnár Fe­renc Olympia című vígjátékát játsszák. A terem zsúfolt Sä­kerben sincs hiány. De tisztes­ség ne essék, a nézőtéren job­bára csak asszonyok. Meg gye­rekek. Férfiember alig, irt­ott mutatóban. Kilenc óra is elmúlt, máskor ilyenkor, kü­lönösen télen, csak a kutyák vi­tatkoznak egymással, ki őrkö­dik jobban a ház biztonságán, de most hangos az utca, leg­alábbis a kultúrház, a tanács környékén. Jörmek-mermek a detki Szabadság Termeflőszö- vetkezet fórfttagjai, disputái­nak, emlékeznek: egy egész esztendőre. Délelőtt volt a zárszámadás, s délután már derűs jókedv- re hangolódtak a szövetkezet tagjai, amikor férfi nehezen üli meg a széket, különösen ha neki kell hallgatnia, s nem őt hallgatják. Me.t nem kio do­log az, hoép- 60 forint egy munkaegység értéke, még ke- vésbé, hogy olyan is akad, nem is egy a szövetkezetben, rád 40 ezer forintot mondhat ma­gáénak egyévi munka vten. Még tnvc’y. — akkor is elis­merten szépen osztott a delki szövetkezet — mondhatták a kishitüek, hogy ogy óv nem ~ >zteiidő: véletlen volt. Sike­rült. De majd nézzük meg a övetkező évet! Hitt mer lehetett néznf! A dé-leiőtU közgyűlésen, ahol . Szabó ' iure, a szövetkezet el- j nölce olvasta fel a tenger sok számot, érdekes dolgot figyel­hetett meg a vendég. Nem azt, hogy mintha katonai rend len­ne, külön ültek a férfiak, kü­lön az asszonyok, hanem sok­kal inkább azon lehetett cso­dálkozni, hogy a számoktól igencsak irtózó emberelv, olyan áhítattal hallgatták a százezrek, mársák, beírlak egy­esztendős sorsát, mintha vala­mi lebilincselően érdekes elő­adás lett volna. Egyébként és számukra az is volt... Hisz milyen nehéz esztendő volt 1964?! Amikor eső kellett volna, helyette a nap gondos­kodott keseregni valóról, ami­kor meg összetett kezekkel nézték, unják-e már a felhők? — hát nem unták, jött a sző­lőre a napfény helyett az eső. Mi lesz ebből? S egyáltalán lesz ebből valami? Mert köny- nyű osztaná egy szövetkezet­ben 57 forintot, mint 1963 éve után, amikor meglehetősen tisztességes volt az időjárás, Ilyenkor még egy közepes, ső! gyengécske szövetkezet is tud a tagság zsebébe tenni, de egy tavalyi esztendő utáni, már erő­ből, szervezettségből, becsület­ből, hozzáértésből, fillérre vi- gyázásból, fegyelemből egy­aránt és együtt vizsgázik egy szövetkezet. & a detiki Szabadság Ter­melőszövetkezet jól vizsgázott Ami elment az egyik oldalon — mert például 14 mázsa he­lyett csak 6 mázsa lett az ár­pa — meghozta a másik: az állattenyésztés. Nyolcszázezer forinttal emelkedett egy év alatt a bevétel, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés nyo­mán, s egymaga ez nyolc fo­rinttal járult hozzá a munka­egység értékéhez... Van itt másíJc nyolc forint is a mun­kaegység szaporításához. Az állam segítsége a kedvezmé­nyek formájában. Aki él vele, jól él, aki nem él vele, vissza­él — a tagság bizalmával. A detkl vezetőség tudta, hogy például rétfeltörésért, a Lens- Moser-féle korszerű szőlőneve­lésért. exportra alkalmas hízó­marhákért visszatérítést, pré­miumot fizet az állam... Sok kicsi sokra megy... Négyszáz forint és húszezer forint: ezek­ből lett annyi, hogy újabb nyolc forint jött össze, ami már együttesen 16 forint a hatvanból! Természetesen erre csak egy jól vezetett és jól dolgozó ter­melőszövetkezet képes, ahol magasfokú a gépesítés — 14 erőgép dolgozik a detki határ­ban —, jó az állattenyésztés — több mint 300 a közös szarvas­marha-állomány létszáma —, tervszerű és sokoldalú a nö­vénytermesztés — 50 százalék­kal hozott tervezetten felül a kertészet —, egyszóval, ahol mindent megtesznek, hogy a nemzetgazdaságnak és a tag­ságnak is egyaránt és körösen jó legyen. Mert így és ezért iga­zán „közös” a közös gazdaság. Valamikor, évekkel ezelőtt, az újságíró számára szenzáció volt az olyan termelőszövetke­zet, amely milliomos lett: kö­zös vagyona elérte az egymillió forintot. Régi idők! A detki szövetkezet közös vagyona meghaladja a 14 millió forintot, s a nehéz esztendő ellenére is majd hárommillió volt az emelkedés tavalyhoz képest. A bankban van 1300 000 forint készpénz, a félezemyi tag ke­rekem kapott vagy 6 millió fo­rintot készpénzben, termény­ben vegyest, — hát lehet ezek után csodálkozni, hogy a köz­gyűlés részvevői számára min­den, csak unalmas nem volt a számok sorjázása a vezetőségi beszámolóban. S végül is lehet-e, szabad-e csodálkozni, hogy szűk minden, csak az enyhének bizonyult té­li este szabadsága tud elegen­dő helyet nyújtani a megelége­dett és forinttal kifejezhető boldogságnak? Megalapozott a jókedv egy megalapozott szövetkezet tag­jai számára! Gyurkó Géza : kiszorítják a hagyományos módszereket, vagy az új he.y- zetnek megfelelően kiegészítik és jobbá teszik azt A felsorolt állattenyésztési módszerek mindegyikét alkal­mazzák az élenjáró termelő­szövetkezetek megyénkben. Például 7—8 hónap alatt állít elő 105 kilogrammos sertést, napi 4,2 kilogramm abrakkal a verpeléti Dózsa Tsz. Napi 1,2 kilogrammos a súlygyarapodás a hízómarháknáL Ugyanezt le­het elmondani a hatvani Le­nin, a detki Szabadság, a tar- nabodi Tamagyöngye, a heve­si Rákóczi, stb. tsz-ekröL El kell érni, hogy minél több Heves megyei tsz alkal­mazza ezeket és ehhez hasonló más, korszerű módszereket mind a növény-, mind az ál­lattenyésztésben, mert csak így tudjuk maradéktalanul végrehajtani az MSZMP KB. 1964. februári és decemberi határozatait. Az 1 hold szántóegységre eső állóeszköz-érték az orszá­gos átlaghoz viszonyítva Heves megye tsz-eiben és állami gazdaságaiban, forintban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents