Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-16 / 294. szám

fi Legújabbkari Történeti Múzeum munkáfáról és feladatairól Nők könyvespolca Mit nyújt és hogyan csatlakozhatunk az akcióhoz? Egyre növekvő könyvkiadá­sunk sok olyan könyvet hoz forgalomba, amelyek különö­sen a nők érdeklődését vonz­zák. Gyermeknevelési, háztar­tási, szabás-varrás-kézimunka, egészségügyi művek nagy számban jelennek meg ba­sánkban. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy sok nő azért nem vásárolja meg ezeket a köny­veket, mert nem is tud a megjelenésről. Etet a hiányos­ságot kívánja megszüntetni a „N ők könyvespolca”. Néhány hónappal ezelőtt in­dult meg kísérletképpen és máris bebizonyította életre­valóságát. A ,,Nők Lapjá”-ban megjelent csatlakozási felhí­váshoz máris több mint 3000 leány és asszony jelentkezett, nagyobbrészt vidékiek, falusi­ak. A jelentkezők közül sokan igénybe vették a folyószámlá­ra történő vásárlás nyújtotta részletfizetési kedvezményt is A rendelésekben szép szám­mal szerepeltek a fent felso­roltakon kívül ifjúsági és szépirodalmi művek is. A kezdeményezők az elért eredmények alapján most el­határozták a „Nők könyves­polca” kiterjesztését. Több könyvkiadó vállalat jelentette be, hogy támogatja a kezde­ményezést, a Szépirodalmi Ki­adó pedig már meg is jelen­tette az első kiadványát, Ta­mási Áron Czímeresek című regényét sorszámozott, külön­leges kötésű kivitelben, a szer­ző aláírásával, kizárólag a részvevők számára. Előkészü­letben van Sásdi Sándor Egy asszony elmegy című regényé­nek hasonló kivitelű különle­ges kiadása is. Tervezik a töb­bi között olcsó kézimunka- és szabásminták forgalomba ho­zatalát is. Minden asszony és lány- részt vehet az akcióban. Bár­mely levelezőlapon megírja adatait a „Nők könyvespolca” címére. (Budapest, VI. Nép- köztársaság útja 21.) Onnan megkapja majd a legújabb ki­adványokat tartalmazó, kétha­vinként megjelenő képes jegy­zéket, a megrendelőlapot és a csatlakozási nyilatkozatot. A részvevők egy sor további kedvezményhez is jutnak. így 400 forint értékig részletfize­tési kedvezményt kaphatnak, 4 havi törlesztésre. A postai szállítás 50 fórint értéken fe­lül díjtalan. A „Nők könyves­polca” lehetővé teszi, hogy az akció részvevői 50 százalékos kedvezménnyel fizethessenek eiő A könyv című folyóiratra és hasonlóképpen féláron vá­logathatnak sók könyv és ki­advány közül. Csökken a lóállomány az egri járásban 1700 lóval van kevesebb, mint 1959-ben Határozott intézkedés szükséges A szocializmus velejárója, a mezőgazdaság komplex gépesí­tése. A gépesítés fokozatosan csökkentette és csökkenti a ló­állomány létszámát. Jellemző, hogy Heves megye lóállomá­nya a mezőgazdaság átszerve­zése óta 13 ezerrel csökkent és ezen belül az egri járásban 1700 lóval van kevesebb, mint, 1959-ben volt. A csökkenésből adódó feladatokat a különféle szállító- és erőgépek végzik eL A termelőszövetkezetek gé­pesítése tovább fokozódik és nem kétséges, hogy idővel a ló­állomány létszáma elenyészően kevésre csökken. Azt is világo­san látni keli, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben még hosszú ideig szükség lesz lóra. Sajnos, azonban az egri járás termelő­szövetkezeti vezetői rendszere­sítették már a lóállomány csök­kentését, azzal az indokkal, hogy úgyis tovább gépesítünk. Nem veszik figyelembe, hogy a járás szövetkezeteiben az alap­gépesítés ugyan lényegében be­fejeződött, de a kiegészítő gé­pesítés még nem teszi sem in­dokolttá, sem lehetővé a lóál­lomány további nagymérvű csökkentését A tsz-vezetők nem végeznek megfelelő szá­mítást, a gazdaság gépesítési fokát nem hozzák összhangba a lóállománnyal. A járás lóállományánafe át­lagos életkora jelenleg 10—11 év és mivel általában egykorú lovakról van sző, a használat­ból való kiesésük csaknem egy időben várható. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az utolsó három évben a termelőszövetkezetek csak jelentéktelen mértékben fedeztettek és emiatt mintegy 5—6 évjárat esik ki az utánpót­lásból. Ez azt jelenti, hogyha a termelőszövetkezetek nem fognak sürgősen hozzá a terv­szerű utánpótlás megszervezé­séhez, úgy három-négy éven belül súlyos fogathiánnyal kell számolniok. A hiány előre veti árnyékát, hiszen egy pár ló ára már IS­IS ezer forint, sőt a novaji Egyetértés Tsz 29 ezer forintért értékesített egy pár betanított csikót A fogatosok, a lószerető em­berek szívesen nevelnének csi­kót, de tudvalevő, hogy a csikó­nevelés nincs kellően dotálva, így áll elő az a helyzet, hogy a fogatosok elmulasztják azok fedeztetését. A járásban évek óta nincs jelentős csikószapo­rulat Az egri járás domborzati vi­szonyai és a jövő években vár­ható gépesítési fok indokolja, hogy a jelenlegi lóállományt — esetleg minimális létszámcsök­kentéssel — tartani kell, ugyan­akkor a fiatalítást minden ter­melőszövetkezetben halogatás nélkül meg kell kezdeni. Az idei sáros ősz bebizonyí­totta, hogy megfelelő lóállo­mány nélkül képtelenség a ter­melőszövetkezetekben adódó őszi vetési és szállítási felada­tokat megoldani. Nincs szó ar­ról, hogy célul tűzzük ki a ló­állomány létszámbeli nö-velé­»******»*»***»»*#«**«»»*<■ IRTA: ERWIN ZIEMER - PORDUOTTAn S1ENT1RMIU LÁSZLÓ 4 MPVmG iütit december Vi., szerda (9) Ettől kezdve rendszeresen kaptam ennivalót. Néhány nap múlva ismét hivattak a hajó előterébe. Egy szót sem szól­tak hozzám, csak egyetlen mozdulattal íelparancsoltak a függőágyba. Engedelmeskedtem és a következő napokat szinte felébredés nélkül átaludtam. Szárazföldön Májú® végén elértük az egyenlítőt. Brazillá felségvizei­től távol déli irányban, majd délnyugatnak fordulva halad tűnik. Június elején elér­tük Porto Alegre magasságát. Diesel-motorjaink hajtóanyaga már kifogyóbain volt. Semmi körülmény között nem tudtuk Argentínát a tengeralattjáró­val elérni. Amikor az admirá­lis mindezt közölte a nácival, az úgy káromkodott, mintha megveszett volna, de aztán gyorsan megnyugodott. Utasí­totta a tengernagyot, hogy Porto Alegrétől északra száll­junk partra. Éjszaka folyamán egészen a part mellé csúsztunk a naszád­dal. Éjfél körül az admirális odajött hozzám. Hordozható rádiókészülék volt a kezében. „Tud ezzel bánni? — kér-: | dezte tőlem. Igenlőleg válaszoltam. Ezt a i fajta rádióadó-vevőt használ­ták a ten gerészgy alogságnál _ is. j Könnyen lehetett még hátizsák- | ban is hordani. „Figyeljen csak Me” — folytatta az admirális. „Sze- nyor Francescoval partra száll” — itt a segédtisztre mutatott. Csodálkozó szemekkel mered­tem rá. „Az egyik gumicsónakban eveznek ki a szárazföldre” — oktatott ki. „Az ön feladata lesz, hogy ezen a rádióadón kö­zölje velünk szenyor Francesco híreit. A többit majd a parton tudja meg.” Le kellett vetnem tengerész­egyen ruh árnat és civil ruhát kaptam. Hasonlóképpen átöltö­zött a segédtiszt is. A gumi­csónakot már előkészítették a fedélzeten. 10 perc múlva a tengeren eveztünk. Talán egy kilométer lehetett a távolság a partig Az éjszaka világos volt, a hold fénye visszaverő­dött a hullámokról. Hosszú ideig nem saöRwnk egyetlen szót sem. De tovább nem bírtam ki, hanem meg­kérdeztem kísérőmet, mik a tervei? „Csak egyetlen tanácsot ad­hatok” — válaszolta, „ne kér­dezősködjön túl sokat A fő­nök nem szereti a kíváncsi embereket Megvontam a vállam és nem szóltam többet Minden különösebb esemény nélkül értük el a partot A csó­nakot kihúztuk a szárazföldre és elrejtettük a bokrok közé. Lassan megindultunk a part menti erdőben a szárazföld belseje felé, „Feeske!” Kikapcsoltam a készüléket Teherautóval a ládákért „Most jól figyeljen” — kezd­te a társam. „Maga itt marad és elrejtő­zik a bokrok között. Én beme­gyek a faluba. Ha egy órán belül nem jövök vissza, hívja fel a tengeralattjárót a 9-es hullámhosszon és ,Hiénával’ je­lentkezzen. Ha ,Veréb’ választ kap, akkor menjen vissza a gumicsónakhoz és ott kapcsol­jon vételre. De ha ,Sas’ választ) kap, akkor maradjon itt.” Megismételtem a parancsot és magamra maradtam. összeállítottam ismét a rádió- készüléket és behúzódtam a bokrok közé. A bozótos nagyon sűrű volt. Nem egykönnyen fe­dezhetett itt fel bárki is. Lehe- vertem a földre és belebámul­tam a sötétbe. Hosszú hónapok óta most voltam először egye­dül. Milyen régóta vágytam er­re a percre és most nem tud­tam igazán örülni. Távol a hazámtól, valahol Brazíliában kuporogtam a dzsungelben és nem tudtam, mit hoznak a következő órák. Azon .töprengtem, meg mer­jem-e kísérelni a szökést. Az alkalom kedvezőnek tűnt. De nem volt semmi papírom, sem­mi pénzem, még azt sem tud­tam, hol vagyok most. Miért hagytak életben? Biz­tos, valami fontos okuk volt rá! Tényleg csak azért, mert rádiós voltam és nagy szüksé­gük volt rám? Rám is a pa­rancsnok és Kuddl sorsa várt? Akkor jobb ha most rögtön megszökök. IFaittfatjuk) utasított a társam. Üzembe helyeztem a készü­léket Megadta a hullámhosszt és közölte további teendőimet. „Pontosan egészkor kapcsol­jon vételre. Hívja ,Alfát és jelentkezzen ,Santa’-val.” Még egy percünk veit két éráig Pontosan képékor vételre kapcsoltam és leadtam a hívó­jelet: „Alfa, Alfá, itt Santa. VéteL” Rögtön megkaptam a választ úton a lesfrözdébbi helység félé. A segéd) ,zt térképet és iránytűt vett elő, majd betájol­ta magad Óvatosan kapasz­kodtunk fel az előttünk emel­kedő dombra. »Allíteív ne a rádióadót’ — „Itt Alfa, itt Alfa. Várom a /ételt Kész!” Igen jő vételünk volt „Jelentkezzen, .Medve’! — itasított a segédtiszt KffiJrfsMAr» ygtjjgnn Nem telt el egy negyedóra, s máris elértük a legközelebbi országutat Autót egyet sem láttunk ebben az éjszakai órá­ban. Elindultunk az ország­; let problémáinak eligazodásá- ' ban. Az anyagok jelentős részé : még most gyűjtik. Éppen ezer nem lesz hiábavaló, ha a: egyes vállalatok, intézményei figyelmét felhívjuk arra, hogj az archívumaikban heverő pia. kátok, röpiratok. régi bélyeg­zők, esetleg fényképek, zász­lók. oklevelek, jelvényék, pa­pírpénzek, diplomák, sbb., egy­szóval mindaz, amelyet iger sokan értéktelen lim-lomnak tartanak és lomtárakban poro. sódnak, értékes dokumentá­ciók, amiket a múzeum szíve­sen fogad. A gyűjtőmunka, illetve a ki­állítás sikerének biztosítéka, hogy a legújabb kori történeti múzeumi bizottságok és a gyűj­tőcsoportok munkája mellett nagy érdeklődés nyilvánul meg az iskolák fiataljai, az ifjúság mozgalmi szervei: a Magyar Üttörő Szövetség és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai között. De érdeklődnek a gyűjtőmunka iránt a tanár­képző főiskola hallgatói és az egyes tanszékek dolgozód is. Nagyon fontosnak tartanánk, ha a legújabb kori történeti bi­zottságiakat a járási székhelye­ken is életre hívnánk, hiszen nagyon sok 'anyag kallódik fa­luhelyeken. Ez az intézkedés meggyorsíthatná a feladat vég­rehajtását. November hő folyamán há­romnapos konferenciáit tartott a Legújabbkori Történeti Mú­zeum a legújabb kori muzeoló­gusok számára Békéscsabán, sót a konferencia részvevői megtekintették Szegeden a fel- szabadulását ünneplő város ez alkalomból rendezett kiállítá­sát. A KONFERENCIA a kiállí­tás megtekintése után megálla­pította, hogy a legnagyobb fel­adata a Legújabbkori Történe­ti Múzeumnak olyan emlékki­állítás bemutatása, amely meg­felelő módon tárja a városok és megyék lakossága ©lé az el­múlt két évtized küzdelmeit, változásait, de ugyanilyen fon­tos feladata a kiállításnak ki­hangsúlyoznia a tömegek sze­repét az újjáépítés munkájá­ban. Tehát azt, hogy a politi­kai, gazdasági és kulturális té­ren elért eredmények a dolgo­zó nép küzdelmének és mun­kájának az eredményei. Okos Miklós sadalmi kapcsolatokra, mer csak így segíthető elő, hogj megmentsük a megsemmisü­lés veszélyétől a számunkr; igen értékes muzeális anyago kát, A fenti sorokból megállapít ható, hogy a múzeumokat min den olyan anyag, illetve doku­mentáció érdekli, amelyek i második világháború befejezé­se, tehát a felszabadulás ótí valahol a megye területér megjelentek. A legújabb kői bemutatását szolgáló tárgyak és dokumentumok nagy szám­mal találhatók a különböző in­tézményeknél és vállalatoknál A múzeumokba juttatott anyag­ból válogatód! k ki az az anyag, amely kiállításra kerül és amely tartalmában hűen és helyesen tükrözi a felszabadulási kiállítás legfon­tosabb gondolatait, mondani­valóit. Alapvető követelmény — és ez a muzeológusok fel­adata kell, hogy legyen, hogy megyei viszonylatban a kiállí­tás középpontjába az elmúlt két évtizedben bekövetkezett politikai, gazdasági és kulturá­lis változások kerüljenek. Tük­rözi majd a kiállítás a szocia­lista fejlődést, az életszínvonal emelkedését, az ipari és mező­gazdasági termelés fejlődését. A LEGÜJABB KORI törté­neti bizottságok működésükkel nagy segítséget nyújthatnak a kiállítást előkészítő muzeoló­gusok számára, amennyiben, nemcsak a gyűjtött dokumen­tációkat. bocsátják rendelkezés­re, hanem mint az elmúlt két évtized politikai mozgalmának párt, vagy tömegszervezeti szereplője, értékes útbaigazí­tással szolgálhat a muzeológus­nak, valamelyik sízakmai tarü­ALIG ESZTENDEJE múlt, hogy Egerben első tanácsko­zását tartotta az az ország­szerte figyelmet keltő muze­ológus értekezlet, amely a magyar legújabb kor, és azon túl az elmúlt évszázad múze­umi anyagának begyűjtésére, módszertani feldolgozására, a múzeumi munka végrehajtá­sára vállalkozott. Ez az első tanácskozás, amely fő feladatának a felsza­badulás óta eltelt két évtized meglehetősen nagy és a -legkü­lönbözőbb helyeken fellelhető anyagának begyűjtését tűzte ki célul, megállapította, hogy az államunk által nyújtott le­hetőségek jó kihasználása mel­lett, a munka megfelelő fellen­dítése érdekében feltétlen szükséges a társadalmi támo­gatás elnyerése is. Az értekezlet lezajlása után, minden megyében életre hív­ták a legújabb kori történeti múzeumi bizottságokat. E bi­zottságok feladata, hogy hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójára rendezendő fel- szabadulási kiállításra, a bizott­ság által készített tématervek alapján elvégezze az anyag­begyűjtő munkát. A bizottsági tagok a legkülönbözőbb társa­dalmi in tézményeit és egyesüle­tek tagjaiból tevődnek. Hogy mennyire súlyt helyez és mennyire fontosnak tartja kor­mányzatunk a legújabb kor anyagának begyűjtését, mutatja az a tény, hogy a Legújabb­kori Történeti Múzeum kiadá­sában már megjelent a Leg­újabbkori Múzeumi Közle­mények első száma. Nem vitás, hogy a sajtónyilvános­ság és felvilágosító tevékeny­ség mellett szükség van a mi­nél szélesebben kiépített tár­sét, de látni kell, hogy az ész- szerütlen létszámcsökkentés súlyos károkat okozhat a ter­melőszövetkezeteknek, a nép­gazdaságnak is. Ma még elke­rülhető ez a veszély, ha a tsz- vezetők üzemgazdaságilag át­gondolt számításokat tesznek^ s ennek alapján járnak el, meg­felelően dotálják a csikónevelő tsz-tagokat. A kiöregedő lóállo­mány megfiatalítása és az adott gépesítési fok mellett szüksé­ges lóállomány tartása, az egri! járás termelőszövetkezeteinek) egyik fontos feladatává vált. Varga Zoltán Török áfittm ellen való orvosság

Next

/
Thumbnails
Contents