Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-02 / 282. szám
Számok hatalma *{ millió adat—9 holet 167 család staUastikai könyve A hivat óh bűvöletében NINCS A NAPNAK ÓHAJA, perce, hogy ne találkoznánk valamilyen statisztikai adattal, S az ember igényli ezt a „találkozást”, igényli, mert szereti a szűkszavúságot és a tényeket. A számok lehetnek riasztók, de csak első pillantásra — a szemnek. Aztán feltárul e különös világ sajátos epikája, amely tartogat számunkra meglepetést, de elégtételt is. Törvényszerűséget fedez fel a számokban az ember, összefüggéseket, új jelenségeket. Azt tartja a statisztikai história, legelőször az adófizető polgárokról gyűjtöttek adatokat, hogy a hadseregek fenntartásáról gondoskodni tudjanak. Napóleon alakította meg az első statisztikai intézményt, anno 1800. Húszegynéhány évvel később követte ezt a kezdeményezést a Monarchia. Az önálló és független magyar statisztikai hivatal történetét 1869-tól jegyzik. A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatósága még nagyon fiatal, mindössze 12 éves múltra tekinthet vissza. Látszatra olyan hivatal ez, mint a többi, de talán leginkább valamely óriás-üzem bérszámfejtéséhez hasonlíthatnám. Elektromos számológépek csattognak, berregnek, összeadnak, szoroznak, osztanak, kivonnak; a lepedőnyi papirosok számoszlopai zsugorodnak, a nyers arányok finomodnak, s végül a több milliónyi adatból „nem marad” csak 25— 30 ezer, — ennyi, sőt több adat lát napvilágot egy-egy évkönyvükben. Eddig már kilenc évkönyvet adtak ki, s nem túlzás azt állítani, hogy a kilenc kötetben rögzített adatok száma meghaladja a hárommilliót. "" — Csak egy növénytermelési ív 350 adatot tartalmaz — mindja Rózsa Gyula, a hivatal szakszervezeti elnöke. Tizenkét éve statisztikás, itt dolgozik az igazgatóság születésének első pillanatától. AZ UNESCO-RÓL, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális nagyhatalmáról kiszámították: hány oldalt fordított le különféle nyelvű anyagokból, hány tonna papírt fogyasztott el fennállása óta ösz- szesen könyvekre, füzetekre, levelekre, iratokra, s minden rendű és rangú kiadványokra. A megyei statisztikai igazgatóságnak nincsenek ilyen adatai, mert nincs idő, hogy ilyesmivel foglalkozni tudjanak. A megye állami és társadalmi életét számokban kifejezhető jelenségekről adatokat kell gyűjteniök, azokat megszámlálni, a számlált adatokat megfelelően ösz- szeállítani, kutatni a számokban mutatkozó törvényszerűséget, azok okait, s a jelenségek egymással való összefüggését. Konkrétabban, a statisztikai munka felöleli a beruházás, ipar, építőipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés, szolgáltató vállalatok, egészség- ügyi. szociális, kulturális, oktatási és népművelési intézmények, 1 atkásépí tkezés, nép mozgalom, biztosítás, munka- és bérügy széles területét. És egy- egy területen belül is hányféle adatot kell összegyüjteniök, például a népmozgalomnál: a népesség növekedése, kor, nem, foglalkozás egyéb ismérvek szerinti összetételének alakulása, házasságkötések, születések, halálozások száma, a megyén belüli vándorlás és elvándorlás, stb. Nem is beszélve a további, belső differenciálódásakról, mint a népesség átré- tegződésének vizsgálatáról; arról, hogyan változnak a foglalkozások nemzedékek között és nemzedéken belül. Egy szó, mint száz, a honvédség és rendőrség, a társadalmi szervezetek belső életének vizsgálatán kívül, mindennel foglalkoznak. „Minden, ami történik, feljegyeztetik .. Miért kell ez? És mire kell ez? Dr. Miklós Endre egy mondatban summázza a választ: — A tervgazdálkodáshoz adatokat szolgáltatni, s a tervgazdálkodás eredményeit mérni! VANNAK TERÜLETEK, Szakágak, amelyek adatait havonta, háromhavonként vagy félévenként gyűjtik össze. Vannak, amelyeknek a legapróbb adatait is részletesen rögzítik; aztán vissza-visszatérőn részfelméréseket, ún. reprezentatív vizsgálatokat végeznek, s a részeredményekből következtetnek az egészre. Nyolc szakcsoport dolgozza fel aztán a tengernyi adatmozaikot. Lehet, sokan azt gondolják, a feldolgozás egyszerűen be- idegzett mechanizmus, gépies, lélektelen munka. De nem! A statisztika egyszersmind — ellenőrzés is! Logikailag, számszakilag ellenőrzik a beérkezett, összegyűjtött adatokat, mennyiben, s hogyan egyeznek az előző, korábban felmért adatokkal. A jó statisztikus szeme észreveszi, ha az adatoknál valami nincs rendjén, ha a változások aránya, mértéke eltér a számok törvény- szerűségétől. Egy érdekesség a számtalan közül... — Százhatvarihét családunk van — mondja az igazgatóság vezetője, — s ez a százhatvanhét család szolgáltat állandóan adatokat háztartás-statisztikánkhoz. Minden családnak van egy statisztikai füzete, abba beleírnak mindent: mennyi a család jövedelme, s mire költik. Minden fillérrel „el kell számoljanak ...” Az így nyert adatokból következtetünk, következtethetünk nagyobb társadalmi csoportok, rétegek, még több család helyzetére. Még csak annyit — enélkül hiányos lenne a kép — a számok, adatok millióival, a számok, adatok óceánjával 50 statisztikus foglalkozik: a megyei igazgatóságon csaknem harmincán dolgoznak; plusz ide kell számítani a járási felügyelőségek munkásait is, akik a nehezebb részt, az alapmunkákat végzik, télen-nyáron, s az év minden időszakában az adatokat gyűjtik, vizsgálnak, felmérnek. Erős, szakképzett és jó gárda ez. Olyanok, akiik szakmájukat hivatásként művelik. Említhetjük Szegedi Imrét, az ipari csoport vezetőjét, aki hét éve dolgozik az igazgatóságon, Bodonyi Ibolyát, a;ki egy évtizede látja el kitűnően feladatát, s mezőgazda- sági főelőadó: Cs. Tóth Mihály- né, a feldolgozó csoport vezetője, alapító tag, 12 évet számlálhat, Tóth Zoltánná dr. is hosszú ideje statisztikus, — és sorolhatnánk tovább a neveket, nem felejtve ki a listából az ugyancsak alapító tag Szalui Margitot, a hevesi és Zsiga Józsefet, a gyöngyösi felügyelőtesttartásban. A horvát oszlopként állt és várta, hogy a vice- admirális befejezze átkozódá- sát. Aztán előrelépett és nyugodtan mondta: — Uraim, kár az izgalomért. A hajón már mindenütt megszerveztük az őrséget, ellenállás felesleges. Ez esetben semmi bántódásuk nem esik. Maximilian von Nyegowan különös testhelyzetéből székébe hanyatlott. Gyorsan felhajtott egy kortyot az előtte csillogó pohár vízből. — Nos; uraim — nézett szét megzavarodott tekintettel. ★ Fógel Pál egész délután az árbocokon mászkált, hogy a Tegethoíf ünnepi kivilágítását elvégezze. Estére a kikötő minden hajója fényárban úszott, és szép vörös lobogókat csattogtatott a szél. Harmonika hangjai fölelgettek egymásnak a hajókon. A matrózok összegyűltek a fedélzeteken és asz- szonynép híján egymással járták, szilajul, önfeledten a táncot. Csak a tiszti kabinok hallgattak makacsul, sötéten. Nem tartóztatták le a tiszteket, de azok igyekeztek nem mutatkozni, és megbízottjaik útján lázas, titkos tárgyalásokba kezdtek egymással. Felejthetetlen őszi éjszaka volt. A hullámok becézem hin- táztatták az adriai ég szikrázó csillagait. Hús szellővel érkezet a hajnal, mint egy szokatlan új világ hírnöke, amelyben véget ér a nyomorúságos háború és újra meglátják a hazai földet. Az álom felülkerekedett a fáradt matróztesteken. A fények lassan kihunytak, csak a parancsnoki szalon lámpája világított, ahol hajnalig ülésezett a matróz^ komité. Határozat született, hogy továbbra is fenntartják a SZÁZADUNK ROHANÓ életritmusa gyors ütemet diktál a kor emberének. A statisztikus pedig korunk embere. Nem szabadulhat a számok hatalmától, lépést kell tartania az élettel, a fejlődéssel, mert csak így tudósíthat hitelesen, frissen az eredményekről. A statisztika a mindennapok krónikája. Krónikája a tegnapnak, a mának, de olvashatunk belőle a holnapról is, jóvónkról is. Pataky Dezső Két tiszt ült benne. Az egyik tölcsért formálva kezével így kiáltott: — Hé, matrózok! A hajót aláaknáztuk. Tizenöt perc múlva robban. Aki nem akar meghalni, azonnal hagyja el a hajót. Siessetek! l Gépszín: a csillagos égbolt Három új MTZ-traktor érkezett a kerecsendi Aranykalász Termelőszövetkezet részére. Az AGROKER nem adja ki a gépeket, mert a járási tanács mezőgazdasági osztálya megvonta a szövetkezet hitelkeretét. Indokolásában a gépesítési előadó korábbi leveleikre hivatkozik, amelyekben már felszólította a szövetkezet vezetőit a gépeik helytelen tárolásának, karbantartásának megszüntetésére, felhívta figyelmüket a traktorosok hanyagságára, a gépállo- másd tarifánál magasabb üzemelési költségekre. A hitelkeret megnyitását a tárolás megoldása mellett a gépcsoportve- zető alkalmazásától tették függővé. Robbanásveszély a műhelyben A szövetkezetét már eddig is jól felszerelték erő- és munkagépekkel. Tizennégy különféle traktor, egy teherautó és mintegy ötven—hatvan munkagép teszi ki a közös gépparkot. Többek között kilencvenezer forintot érő silókombájn, Mé- láder, Rapidoxok, aratógépek, vetőgépek, kazaiozófc, trágyamarkoló segítik a kevés munkaerővel rendelkező szövetkezetét. A gépek forintértékét millióban lehet kifejezni, mégis kevés megbecsülésben részesítik azokat. A gondoskodásból csak egyetlen fedett helyiségre tellett, az a gépműhely, amely nem nagyabb ©gy hatszor nyolc méteres zárt tóméi. Alig fűthető és egyszerre csak egy gép fór el benne A felszerelésre nem panaszkodik Hornyik István és Sebestyén Ferenc — a szövetkezet két szerelője — van itt villany- és autogénhegesztő, akkumulátortöltő, porlasztóbeállító, vilianyköszörű, fúró- és esztergagép. És éppen ez is a baj. A kályháiban izzó tűz miatt fennáll a ballonok robbanásveszélye, a hegesztő fénye vakltja a másik munkást Gyakorlatilag elképzelhetetlen^ hogy mindig csak egy gép szorul javításra. A szerelőknek legtöbb esetiben a szabad ég alatt kell elvégezniük az alkatrész-cseréket a hibák kijavítását Gyakorlatilag az sem képzelhető el, hogy ilyen körülmények között időben sorra vehetnek valamennyi gépet Nincs gazdája a D4K-nak A traktorosok éjszakára ha- zaviszik a gépeket a munkagépeket — néhány kivétellel — a szabad ég alatt tartják. A felbecsülhetetlen károkat okozó felelőtlenség nem egyedüli jelenség. Szeptemberben vásároltak esztergapadot és azt még a mai napig nem kötötték az áramkörbe. Ha már említés történt a járási gépesítési élőte magát a vízen ringó motora csónakba. , — Gyerünk! 1 Fehér tajtékot túrt a motoros orra, s úgy száguldott a tisztek felé, majd széthasította a csónakjukat. — Hét percetek van. Magaadó leveleire, idézzünk a jegyzőkönyvekből: . A D4K 70es erőgép a mai napig 546,22 normálholdat végzett. Január 1-től március 31-ig Czoller Péter volt a gép kezelője. Ez idő alatt teljesítményt nem tudnak igazolni. Eszenyi Elek augusztus 31-ig volt a gép vezetője. Azóta a gépnek nincs felelős vezetője. Meg kívánom jegyezni, hogy Eszenyi Elek több alkalommal ittasan jelent meg munkában”. Még csak annyit, hogy a D4K negyedmillió forintba kerül, 1800 normálhold az évi teljesítménye, de most is javítás alatt áÍL Huszanöt köbméteres üzemanyagtartályt vásárolt a szövetkezet még augusztusban, hogy ülepített gázolajjal tölthessék fel a gépeket. A tartályt még most sem építették be, az oldalára írják, mennyi műtrágyát vittek el a raktárból. Miért sincs gépcsoport vezető ? A szövetkezet alkalmazott ugyan 1964 március 1-től gépcsoportvezetőt, de július 3-án a Munka Törvénykönyv szabályaival ellentétben felmondták állását. Később Balázs Elemér, növénytermesztési agranómug látta el ezt a feladatot is, de már ő sincs Kerecsenden. Nincs gazdája a gépeknek, nincs hozzáértő szakember, aiki a papírmunkák ellátása mellett szigorú intézkedéseket tenne az erő- és munkagépek karbantartására, aki végső soron kiharcolta volna a gépek elhelyezését is legalább ideiglenes módon. A traktorosok összefogására, ellenőrzéséire a szövetkezet vezetősége nem képes. Ha gazdája van a gépparknak, akkor nem történik meg az, hogy a 15—18 ezer normálhold kapacitású állomány csak 10 331 normálholdat teljesítsen. A fiatal gépész- technikus, akit a nyáron alkalmaztak, egyetlen hiba felfedezésével megkereste egész évi fizetését. Mégsem tulajdonitot- tak jelentőséget munkájának. Mert fiatal volt, „kinézték”. Három jelentkező is van most, Czeglédi István, Csákfalvi János és Nagy József közül választhat a szövetkezet. Ha megbecsülik az alkalmazott szakembert, még rendbe hozhatják a gépparkot. Olcsóbban dolgozik a gépállomás Félmillió forint anyagköltséget és idegen munkabért fizetett eddig a szövetkezet a gépekért. A szerelőműhely anyagköltségeire és munkabérre 164 ezer forintot. Az egy normálholdna jutó javítási és alkatrészköltség 63 forint, a megengedhető 23—25 helyett. Egy normál- hold költsége 83,41 forint, ehhez hozzájön a gépek amortizációja és akkor máris éléri a 100 forintot. Ennyit kér a gépállomás ist Jön a tél és az értékes glépek a szabadiban hevernék. Nincs szüksége jövőre ezekre a szövetkezetnek? A gépekre igen, még az új MTZ-traktorokna is, de ilyen körülmények között sorsuk csak a gyors pusztulás lehet r. e. Félmilliárd forinttal több belkereskedelmi áru forradalmi fegyelmet, és hare- baszállnak követeléseikért, a bókéért, a szovjetek támogatásáért, az emberséges szolgálati körülményekért a demokráciáért Reggel a parancski h irdetést a matrózkomi té elnöke vezette. Megkezdődött a cirkáló rendes élete. Egyszerre csak egy fehér csónakra lettek figyelmesek. Az emberek megdermedtek. Még egy pillanat és kitör a pánik, De a horvát résen volt. Bika hangját kieresztette: — Elvtársak! Forradalmárok vagyunk, nem hagyjuk él a hajót. Fogjátok el a gazembereket! — Fogéi! Rohanjatok a lő- szeres kamrába. Minden villamosvezetéket elvágni! Siess! Egy csoport matróz rávetettokkal törődjetek! Menekülni! — üvöltötte az egyik tiszt. Egyetlen ütéssel csapták le és mint egy rongycsomót, a motorosba hajították. A horvát izgatottan figyelt: — Zászlójelek a Viribus Uni- tisről, nézzétek!... „Te... ge... thoff ... se.. s gi t... ség.. — Motorcsónak azonnal a vezérhajóhoz! — rendelkeziett. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban a napokban megvizsgálták az éves teljesítés helyzetét, a várható eredményeket, s megfelelő következtetéseket vontak le a jövő év előkészítéséhez. Eddig esedékes tervét a kohászat csaknem minden szempontból túlteljesítette, a gépipar azonban a teljes termelés, a termelékenység és az önköltség javításában egyelőre nem érte el a megfelelő szintet. A harmadik negyedév végén a tárca egésze a termelésben 0,4, a termelékenység javításában pedig 0,5 százalékkal elmaradt. A kohó- és gépipar így is 8,1 százalékkal többet termelt, 15,7 százalékkal többet exportált, a hazai kereskedelemnek pedig mintegy félmilliárd forinttal nagyobb értékű árut szállított, mint tavaly háromnegyed év alatt. A másfél tonnás motoros meglódult, s mitha valami óriási kéz taszította volna, bőszülten, hullámról hullámra ugorva rohant a csatahajó felé. Alig ért ötven méterre a hajóhoz, amikor rettenetes robbanás rázta meg a pólai öböl levegőjét. A motoros helyén hatalmas fehér vízoszlop kavargóit, és a Viribus Unitis féloldalra dőlt. Félóra múlva csak a deszka- darabok, fehér matrózsapkák, olaj és törött árbócrúd maradványai úsztak nyolcszáz matróz hullámsírja felett. A Tegethoffon sikerült Fogéi matróznak leszerelnie az időzített bombát, de más, kisebb hajókon még történtek robbanások. A matrózkomité ezek után már nem tudta együtt tartani a tengerészeket. A flottát egy horváth származású hadnagy vette át, aki a forradalom melleit állt. A legénység jó része pedig — a monarchia nemzetségéből valóik — megszállta a pályaudvarokat és elindult hazafelé. Fógel Pál tengerész az utolsó szerelvénnyel hagyta el Pó- lát. Tüzéreit együtt tartotta, géppuskával és élelemmel felszerelve úgy szálltak vonatra, hogy folytatják a forradalmat otthon, Magyarországon. Csak akkor csordult ki szeméből a könny, amikor a vonatablakból utoljára pillantotta meg a tengert. Sötétek voltok a hullámok és háborogtak, mint a forrongó yilág. .: ,. Néhány kiemelt ágazat az átlagosnál gyorsabban fejlődött, a híradástechnika részaránya például 13,8 helyett 14,2 százalékra emelkedett A műszaki fejlesztési tervek sikeresebben valósultak meg, mint az előző években, a korszerűbb termékek iránt nőtt a külföldi érdeklődés. A kohó- és gépiparban az év eleje óta készült áruknak 31,2 százaléka ment exportra, a tervezett 30,9 százalék helyett. Bár a számok majdnem minden vonalon fejlődést mutatnak, sok problémát sőt kárt okoz még mindig a termelés egyenlőtlensége, a tervszerűség ingadozása. A gépiparban például majdnem minden negyedévben az utolsó hónapra marad a munka 52—53 százaléka, a kohászatban pedig, annak ellenére, hogy a programszerűség javult, s idei esedékes tervét is túlteljesítette, tételesein 25 253 tonna melegen, hengerelt áruval maradt adós. A kohó- és gépipar terven felül exportált vasúti hidakat, kompresz- szorokat Diesel-motorokat, mikrohullámú berendezéseket, tv-képcsöveket, tehergépkocsikat, optikai és elektronikus műszereket, több fontos rendelést azonban nem tudott teljesíteni. Elmaradt például motorvonatok, Diesel-mozdonyok, gőzturbinák, átviteltechnikai berendezések, adócsövek, transzformátorok exportjával. Az év végéig még hátralevő egy hónapban a mulasztások egy része még jóvátehető. A minisztérium számításai szerint szinte biztosra vehető, hogy a tárca egésze idei teljes termelési és exporttervét 100 százalékra teljesíti, néhány cikk, mint például tv-készülék, centrifuga és fürdőkád kivételével, a belkereskedelem is megkapja a tervezett árumeny- nyiséget. Pillanatnyilag azonban még kisebb elmaradás tapasztalható a termelékenység és az önköltség javításában. A minden áron való tervteljesítést egyébként nem szorgalmazza a minisztérium, csak azokat az árukat sürgetik, amelyekre a népgazdaságnak valóban most van szüksége. MPUJSMO 3 1964. december 2., szerda <K 1.18l.
