Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-13 / 292. szám

Textiljáfékok A kisgyermeknek, — ha időnk és főleg türelmünk is van, maradék textilből, viaszos vászonból készíthetünk kis ajándékot. NYUSZI Tanácsok... Festett falat úgy tisztítunk, hogy először dörzsöljük be petróleumos ronggyal, hagy­juk állni 15 percig, azután mossuk le meleg, szappanos vízzel. Ne kenjük a szappant a rongyra, mert csíkos lesz tő­le a fal. ★ Mielőtt bútordarabot festeni akarunk, távolítsuk el róla a régi festéket és simítsuk le annyira, amennyire lehetséges. Ha valaki kedveli az ízesí­tett teát, a teába citromszele­tekbe szúrjon egy kis darab fahéjat, a citrom és fahéj együttes íze nagyon kellemes. Palacsinta-tésztát okosabb, ha kancsóban keverünk és ab­ból öntjük, mintha merőka­nalanként öntjük a sütőbe. A gyümölcsök főzés alkal­mával veszítenek a cukortar­talomból, így legtöbb esetben cukorral kell pótolni. Friss gyümölcsök főzésénél gyakran segít, ha a vízbe teszünk egy csipetnyi sót. Szárított citrom vagy na­rancshéj nagy' segítségre lehet tészták készítésénél, mint íze­sítő. A héjat sütőben szárítsuk ki, ha kihűlt, megreszeljük és jól lezárt üvegekben eltehet- jük felhasználásig; Bársonyból mutatós, szabás­mintája a fejjel egybeszabott két oldallapból, négy láblapból, négy kézlapból és négy fül- részből áll. Ezeket színével összefordított bársonyból szab­juk ki. A mellékelt szabás­minta rajzot tetszés szerinti nagyságra na­gyíthatjuk. A szabásnál a szé­leiknél 1 centi­métert hagyjunk rá a varrásra. Vigyázzunk, hogy a mintát szálirányba fek­tessük, mert különben tö­mésnél a test el- fexnmátlam odi k. A nyuszi idomait a fonákán varrjuk össze. természetsen nyílást hagyva a tömésre, majd színére fordítva, vattával ki­tömjük. A tömőnyfLásokat gon­dosan, láthatatlanul elvarrjuk. Az összeállítás a következő­képpen történik: vastag fonal­lal zsákvarró tűvel fűzzük a törzshöz a kezeket, lábaikat, s a két végén, biztosításra kis goirr ötletes bot használunk. A nyuszi szá­ját piros fonallal hímezzük, szemei helyére két kis gyöngy­ház-gombot rakunk. Az össze­varrt és kifordított füleket ket­tőbe hajtva varrjuk a he­lyére. Piros sza­lagot kötünk a nyakára és ké­szen van a ked­ves kis iáték. MÓKUS A mókuskát viaszosvászon­ból szabjuk ki. Szabásmintája a farkával és fü­lével egybesza­bott két oldal­lapból áll és egy talpbetétből. A rajzot tetszés szerinti nagyságra nagyítva, szálirányba fektessük a via­szos vászon fonák oldalára, raj­zoljuk körül és kivágjuk. Aa oldalakat fankasfogöltéssel varr­t\)yusx' júk össze, s a talpnyíláson ken resztül tömjük ki. Utána a talprészt varrjuk a helyére. Ä talprész felvarrásával egy idő­ben helyezzünk el keménypa­pírból készült talpmerevítőt A csípőficamról Egy ruha — két ünnepre 20 dkg vajjal, 15 dkg zsírral és 8 dkg porcukorral deszkán el­morzsolunk. Közben 1 dkg élesz­tőt fél dl langyos tejben felold­juk s ezt is atésztáhozvegyítjük. Azután 1 tojással fél deka só­val jól összegyúrjuk. A tésztát néhány órán át hideg helyen pihentetjük, utána tetszés sze­rinti nagyságban apró cipókra formáljuk, majd ovális alakra nyújtva dióval, mákkal meg­töltjük. A besodort kifliformá­kat gyengén zsírozott tepsiben, egymástól megfelelő távolságra rakjuk. Tetejét tojással meg­kenjük, utána félóráig meleg helyen tartjuk. Majd ismét megkenjük, de ezúttal hideg helyre tesszük, míg a tojás megszárad, megrepedezik. Ez­után mérsékelten meleg sütő­ben sütjük. A töltelékhez 40 dkg mákot, vagy diót haszná­lunk fel, ezt 26 dkg cukorból és 2 dl vízből főzött sziruppal leforrázzuk. Reszelt eitromhéjat, késhegy­nyi fahéjat keverünk hozzá, (Dióhoz 4 dkg morzsát.) A töl­teléket hidegen kenjük a tész­tára. A karácsonyi ebéd méltó befejezése a gyümölcs és a jó fekete, sít asztal nem gyakorolja a kés, villa helyes használatát, csattogva birkózik majd az elé rakott étellel, szemben azokkal, aikik életlen késsel is könnyedén, halkan szelik a húst. A terített asztalnak, a kö­zösen elköltött ebédnek és va­csorának, kis szertartásj eilege van. Együtt a család. Naponta legalább egy étkezést költünk el közösen. Tiszteletet teremt már az ülés sorrendje is, hi­szen mindenkinek állandó he­lye van. A Törekedjünk mindenekelőtt az asztal Ízléses terítésére. Persze a családi vacsorához nem feltétlenül szükséges a damaszt abrosz. Erre a célra megfelel a lemosható nylon terítő is, ha alá ja színes kar­ton, vagy mosóabroszt terí­tünk. A lapos tányérra helye­zett mélytányértól balra te­gyük a villát és a szalvétát. A tányértól jobbra a kés, mel­lette a leveseskanáiL A tányér előtt kisvűla, vagy kiskanál, aszerint, hogy mi lesz a cse­mege: sütemény, krém vagy kompót. A pohár a tányér pe­reménél, jobbra foglal helyet Só—paprikaszóró se hiányoz­zék. Az asztal közepére, a tál számára edényalátétet te­gyünk. Ez lehet egyszerű szal­véta, de készülhet rafiából, vagy fémből is. Kicsi asztal esetén tálalóasztalkára he­lyezzük az ételeket, hogy étke­zés közben a háziasszonyok­nak ne kelljen szüntelenül felállnia; Fóti Margit Gyakran látunk az utcán kacsázva járó, bicegő embere­ket, főleg nőket A legtöbb ilyen sánta ember szenvedése­it a veleszületett cslpőficana idézi elő. A betegség lényegére vonat­kozó kérdésre a választ a fej­lődéstan adja meg. A csípőfi­cam ugyanis nem fertőző be­tegség, nem is valamilyen anyagcserezavar következmé­nye, hanem fejlődési rendelle­nesség, amely a magzat mé­hen belüli életében alakul ki. Mit jelent az a kifejezés, hogy FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉG? A rendellenes testfelépítésű újszülöttek már régen felkel­tették az emberek figyelmét, A torzszülöttek, mint „csoda­lények” minden nép mitológi­ájában fontos szerepet töltöt­tek be A csodahajhászó kö­zépkor a torzszülötteket az ördög művének tekintette és gondosan gyűjtötte. így a cso­dalényeknek egész tudománya alakult ki, amelyet a görög te­rns szóból (csoda) teratológiá­nak neveztek eh A magzat méhen belüli fejlődésének megismerése során alakult ki később a modern tudományos teratölógia. A tudományos meghatározás alapján fejlődési rendellenességeknek a test külső alakjára, vagy belső szerkezetére vonatkozó eltéré­seket nevezzük, amelyek az embrió fejlődésének megzava­rása következtében keletkez­nek. Az ilyen elváltozások egy részét az anya terhesség alatt bekövetkező valamilyen be­tegsége vagy sérülése idézi elő. A fejlődési rendellenesség létrejötte szempontjából nem az ártalom jellege, hanem an­nak időpontja a döntő. Min­dig az á testrész sérül, amely­nek fejlődése az ártalom ide­jén folyamatban van. A csípőíicám egyike a leg­gyakoribb fejlődési rendelle­nességeknek és jellegzetessége az, hogy SZÜLETÉSKOR MÉG ÉSZREVEHETETLEN, jelei csak később válnak lát­hatókká; Karácsony, Szilveszter, Újév; olyan gyorsan követik egymást, hogy a háziasszonynak — sok egyéb gondja mellett — alig jut ideje ünnepi ruhájára gon­dolni. Ehhez próbálunk segít­séget nyújtani. Lerajzoltuk, hogyan alakíthatunk át köny- nyen egy ruhát úgy, hogy aki karácsonykor látta, az szil­veszterkor rá sem ismer. 1. Ha az egyszerű szabás ": szövetruhát karácsonykor gyöngysorokkal viseltük, szil­veszterre varrjunk az elejére tresz-zsinórból, vagy bársony- szalagból díszítést. Ha az új- ját lefejtjük, modem vonalú táncruha lesz belőie. 2. A kámzsanyakú régi szo- vetruha szinte újjávarázso- lódik hosszú, ékalakú kivágás­sal. Különösen, ha a kivágást és az uijak végét gyöngyözés- sel díszítjük. 3. Fekete kiskosztüm kará­csonykor fehér blúzzal stílu­sos. Szilveszterre fekete tüli, vagy organza estélyi blúzt ajánlunk hozzá. iriwmwíimíw*' A DENEVER Valamikor régen, bizony már nem is tudom, hogy mikor, de megtörtént, mert a nagyapámtól hallot­tam az alábbi törté­netet. ö pedig min­dig csak olyan mesé­ket mcmdcrtt nekem, amelyek, ha nem is mostanában, de meg­történtek. Mondom, tőle hallottam a me­sét, s most elmondom nektek, tanuljatok be­lőle. Tehát valamikor régen, ki tudná már megmondani mikor, háború robbant ki az állatok között. Fur­csa egy háború volt! Egyik táborban a ma­darak. a másikban a négylábú állatok áll­tak csatasorba, ősz- sze ú csaptak kemé­nyen, csak úgy por­zott a nagy csetepaté­ban az egész minden- ség. Figyelte a két állat- sereg viaskodását a denevér, de sehogy sem tudta eldönteni, hogy melyik csapatot pártolja a szerencse, kié lesz a győzelem. Így morfondírozott tehát magában: Ha jól tudom, eddig még senki sem mond­ta nekem, hogy a ma­darakhoz tartozom-e, vagy a négylábúak­hoz. Nem is csatlako­zom egyelőre egyik táborhoz sem, majd a végén azok mellé ál­lok, akik győznek... Közben, ahogy fi­gyelte a háborúsko­dást, úgy látta a vé­gén, a madarak lesz­nek a győztesek. Oda is repült azonnal kö­zéjük, s azt gondolta magában, no, ezek lesznek a győztesek, ezekhez csatlakozom. Igen ám, de fordult a hadiszerencse, s a denevér azonnal a négylábúak közé re­pült, s így hangosko­dott, hogy magára vonja a figyelmet: — Ide tartozom én is. Nézzétek csak, olyan az arcom, mint az egérnek, és én is tejjel táplálom a ki­csinyeimet, mint ti. Fogadjatok hát ma­gatok közé, ígérem, egész életemen át hű­séges leszek hozzátok. Hittek a négylá­búak a bőregérnek, s maguk közé fogadták. Még örültek is vekh hogy eggyel többen lettek. Végül mi történt? Mégiscsak a madarak lettek a győztesek. Megijedt erre a dene­vér. Hogy mehetne most mór vissza kö­zéjük, hogyan fogad nák, hiszen otthagyta őket, s a négylábúnk­nak fogadott hűséget. Nem lesz most már maradásom a mada­rak előtt, — gondol ta, s igyekezett biz­tonságos helyre hú­zódni. Egy ósdi, sötét toronyban rejtőzött el. És azóta is ott él, szégyenkezve, s csak éjszakánként mer elő­jönni rejtekhelyéből, amikor a madarak már édesen alszanak. Oroszból fordította: Krecsmári László Az orvostudomány ma még nem tud választ adni a kér­désre, hogy miért fordul elő a betegség legtöbbször a leány- gyermekeknél és arra sem, hogy az elváltozás egyes csa­ládokban nemzedékről nemze­dékre öröklődik. A betegség elkerülése régeb­ben szóba sem jöhetett, mert nem ismerték annak első tü­neteit és csak már a súlyos járási zavarok kifejlődése után vették kezelésbe a beteg gyermeket. Ma már ismerjük a baj első tüneteit és pontosan kidolgozták a megelőzés mód­szereit is. MELYEK EZEK A GYANÜJELEK? Háromhónapos korban für­detés közben észreveszik, hogy a gyermek combjait neon le­het teljesen széttenni, hathó­napos korban pelenkázáskor kiderül, hogy az egyik láb rö- videbb, mint a másik, a faron levő bőrredők elhelyezkedése nem egyforma, vagy a rövi- debb lábát a gyermek kissé kifelé fordítva tartja. 12—14 hónapos korban feltűnhet aa, hogy a gyermek lustán jár, kacsázik, tomporai Idállóbbata és dereka homorúbb a normá­lisnál. Mindezt az hozza létre, hogy a terhesség idején a mé­hen belüli életben a csípőgö­dör sekély maradt, a comb­csont fejecse nem tud benn« megtámaszkodni és így aa egész láb szerkezete bizonyta­lan. Az esetek legnagyobb ré­szében születéskor még enyhe az elváltozás és csak a meg­terhelés során súlyosbodik. A kezelés lényege a kifica­modott combcsont visszahelye­zése a csípőcsont üregébe, és ebben a helyzetben való rög­zítése. Ha a kezelést 6—8 hónapos kor előtt megkezdik, csaknem minden esetben teljes gyógyu­lás érhető él, 2—3 éves kor felett azonban már kevés a remény a teljes gyógyulásra, Ha az elváltozást féléves kor előtt veszik észre, akkor ele­gendő szokott lenni egy fürde­téskor levehető vászonfűző al­kalmazása is, 10—12 hónapos kor után azonban már általá­ban gipszkötésre van szükség. Vegyük igénybe az ortopéd­rendelések csípőszűrő-vizsgá­latát, hogy megóvjuk gyer­mekeinket az egész életükre kiható elnyomorító csípőfl- camtói! Xl\,1Ueti ÜNNEPI ÉTLAP Töltött káposzta nélkül nincs ■ karácsony — szokták mondani. 50 dkg darált sertéshúshoz hozzáadunk félig főtt és kihűlt 10 dkg rizst és 1 db tojást. Ke­; vés borssal, majoránnával és 2 gramm paprikával fűszerez­zük, megsózzuk és végül kb. 3 dkg apróra vágott, zsírban megpirított hagymát adunk ! hozzá. Zúzott fokhagymával az egészet jól összekeverjük, majd ■ feszesen belegöngyöljük 10 db ; savanyúkáposzta-levélbe. Ami­kor ez elkészült, 1 kg kimosott káposztát zsírral kent lábasba teszünk. Ezután sót, 1 fej zsírban pirított hagymát és 3 dekányi paprikát. A tölteléket a káposzta tetején körberakjuk, hogy közepén elférjen 30 dkg sertésoldalas. Majd felöntjük annyi vízzel, hogy az egészet elborítsa. Lefödve, lassú tűzön, 1 és háromnegyed órán át pá­roljuk. Puhulás után az olda­last és a tölteléket tálra szed­jük. Liszttel kevert 3 deciliter tejfelt öntünk a káposztához, s ezzel még 10 percig forraljuk. i Utána a húst és a tölteléket a tálalásig visszarakjuk. Aki a „bejgli-mérgezéstől" fél, az pozsonyi diós-mákos patkót süssön. Egy kg lisztet A terííe Egyre kulturáltabb körül­ményeik között élünk, s a napi gondokon túl ma már követe- lőbben jelentkezik a jó megje­lenésnek, az otthon kulturált­ságának igénye is. Az étkezés­nél sem elég arra szorítkozni, hogy „ha vendég van nálunk”, vagy „ha vendégségbe me­gyünk”, ügyeljünk a kés, a , villa forgatására. Az étkezési szabályokat otthon, családi - | körben is be kell tartani, hogy , szokássá váll j ék, s adandó al­kalommal már ne okozzon . gondot. Aki otthon szürcsöli a , levest, csámcsog, az vendég­ségben sem tud csendesen en­ni. Aki nem tanulja meg és — Az ételek megválasztá­sához a magyar konyha kime­ríthetetlen. Mégis vannak al­kalmak, amikor a ház asszo­nya, a hagyományoknak meg­felelő ételekből állítja össze az ünnepi menüt. A leves kedvelői azt tart­ják, hogy az ebéd egyik leg­fontosabb része. Ünnepi étke­zéseink egyik kedvelt levese az erőleves. Készítéséhez, 5 személy részé­re, 40 dkg marhacson.t, 25 dkg sovány marhahús, 30 dkg ve­gyes zöldség (sárgarépa, _ pet­rezselyemgyökér, karalábé, kel­káposzta), 2 dkg hagyma, 2 dkg paradicsompüré, kevés egész­bors. ízlés szerint só, 1 tojás fehérje szükséges. Az erőlevesben a húst nem egészben főzzük, hanem leda­rálva. Fazékba téve, a tojásfe­hérjével és a paradicsompüré­vel nyersen elkeverjük, és ke­verés közben 2 liter hideg víz­zel feloldjuk. A csontot hoz­záadva, lassú tűzön felforral­juk. Sózzuk, fűszerezzük, zöld- ségeljük, és lassú, egyenletes forrásban tartjuk, mert így nem válik zavarossá. Előmele­gített csészékben tálaljuk, de előtte a tetejéről leszedjük a esírt. A tűzdelt pulykasült is aa ftnnepl ételek közé tartozik. A felbontott, megtisztított pulyka nyákét, lábát, szárnyát levág­juk, az inakat combjaiból még nyers állapotban húzzuk ki. Füstoltsztóonna-csíkokkal — különösen a mellért — megtö*. deljük- Kívül-belül megsóz­zuk, és a belsejét kevés ma­joránnával hintjük meg. A combokat vékony zsineggel a püspöki ala tjához kötözzük, hogy sütés köziben se veszítse el eredeti formáját A tepsibe téve forró zsírral öntjük le és kevés vízad, nem túl forró sü­tőben piros-ropogósra sütjük. A zsineget tálalás előtt levág­jak.-ízlésesen tálra rakva, pá­rolt rizst és aszalt szilvát adha­tunk mellé.

Next

/
Thumbnails
Contents