Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-11 / 290. szám

Az új Magyar Irodalomtörténet

Tudományos igényű, népszerű könyvsorozat

A FELÜTÖTT tojásnak rossz szaga volt, nem vált el a sárgája a fehérjétől. Egerben, Gyöngyösön, de különösen a kisebb helységekben gyakran tíz közül 3—4 romlott, fo- gyaszthatatlan, sütésre alkalmatlan volt. A Budafoki Ba- romfifeldogozó és Értékesítő Vállalat egri kirendeltsége szállította a tojásokat, és a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat árudái hozták forgalomba. Mindkét vállalathoz érkeztek reklamációk. Jogosan. Az árudákba minden túrajárat alkalmával olyan mennyiségű tojás érkezett, amelynek minőségi átvizsgálására fizikailag képtelenek voltaic. A túrajárat minden esetben vitt magával lámpázó készülékeket, de ezzel csak szúrópróbaszerű vizsgálatot tudtak végezni. A tojásokat Budafokról szállították, így megyénkben csupán arra volt lehetőség, hogy a rossz tojásokat kicseréljék.

A MAGYARÄZAT az, hogy országszerte az utóbbi évek legnagyobb mennyiségű tojásfelvásárlására került sor és a szakszerű raktározási kapacitás kevésnek bizonyult. Az áprilisi—júniusi szezon idején annyi volt a tojás, hogy problémát okozott a szállításban, nagy részét pedig ideiglenesen gyömölcs-zöldség raktárakban

TÖRETLENÜL

Azok közé a szerencsés emberek közé tartozik, aJcik a felnőtté válás mesgyéjén már hátározott készséggel tudtak eligazodni a célok és feladatok tudatos vállalásának próbatételeiben. Az egykori uradalmi kovács fM, alig tíz életévvel a vállán, már az úttörőmozgalom egyik szervezője. És ettőí kezdve Bata József életét a mozgalmi, majd a pártmunka tölti ki.

Tizennyolc éves korában már párttag. Gyöngyösre 1954- ben kerül, munkahelyén DISZ-titkárrá emeli társainak bizalma. Az ellenforradalom leverése után a munkásőrség soraiba kéri a felvételét, hogy fegyverrel vigyázza népének alkotó hétköznapjait.

1958-ban a gyöngyösi városi KlSZ-bizottság titkára, majd az összevonás után a járási KlSZ-bizottság szervező titkári teendőit látja el. Jó munr- kájáért több kitüntetést kap.

Érettségizett, utána három

BATA JÓZSEF, a gyöngyösi KISZ-bizottság titkára.

szakmunkás-bizonyítványt szerzett, elsőként iratkozott be a marxista esti egyetemre, most a felsőfokú mezőgazda- sági technikum 11. éves anyagát sajátítja el napi munkája mellett. A tankönyvek végigkísérték eddigi életútján.

Alig egy hónapja, hogy az újra megalakított városi KISZ- bizottság titkárává lett. A gyöngyösi fiatalok nagyon jól ismerik és becsülik.

A KISZ-kongresszuson ő is ott lesz a város fiataljainak képviseletében. Ide sem ment üres kézzel. Az országos fórum előtt akar szólni az építőiparban dolgozó fiatalok munka- körülményeiről, gondjairól, terveiről. Mint eddig is mindenben, ezen a tanácskozáson is hasznos' aktivitással akar segíteni egy égetően fontos kérdés megoldásában.

Bata József fiata-l ember. Erőteljes alakjából, világos tekintetéből erő és nyíltság árad. Tizenöt éves mozgalmi múlt lapasztalatai adják szavainak és tetteinek nyugalmát, biztonságát. A párt nevelte ilyenné.

i (gmf)

kellett elhelyezni. Az így tárolt tojást csak július-augusz- tus-szeptemberben értékesítették. Megyénkben egymilliói-ki- lencszázezer tojást értékesítettek ez idő alatt és nagy volt a minőségi kifogás. A lámpázá- sokkal csak néhány rossz tojást vonhattak ki a forgalomból. Lehetőség volt még arra is, hogy az átvételtől számított 72 órán belül jelezzék a rossz árut, de ez néha visszaélésekre adott okot.

Kilenc helyett tizennégy- millió tojás került felvásárlásra megyénkben. A nagy meny- nyiségű árut Egerből felszállították Budafokra, ahol osztályozták, egy részét tárolták másik részét, csomagolták bélés külföldi megrendelőknek. Több száz kilométert utazott feleslegesen az áru, míg fogyasztásra került. A romláshoz az is hozzájárult, hogy a kiskereskedelmi árudák hosz- szabb időre nagyobb mennyiséget rendeltek és két-három hetes raktározás után a még jó tojások is megromlottak.

Ez a veszély fennáll még most is — különösen a kisebb községeikben.

Most az áru futtatási ideje nem több 3—5 napnál. A felvásárolt tojást ugyanis 24 órán bedül továbbítják Budafokra, ahonnan legkésőbb 3—4 nap múlva visszaküldik Egerbe, árusításra. Hetente 120 ezer tojást — 40 százalékban friss, 60 százalékban szakszerűen tárolt, meszes tojást — adnak át megyénk kereskedelmének. A szállítmányokra több mint egy hónapja nem érkezett reklamáció egyik vállalat címére sem.

A MEGOLDÁS csak a helyi feldolgozás bevezetésével lehetséges. Január elsejétől májusig, ameddig nem tudják elhelyezni a tojást — nem szállítják Egerből Budafokra, hanem közvetlenül kielégítik a megyei fogyasztók igényeit. Az áru csak egykét napig lesz úton, raktáron. A szezon idején már nem győzik a feldolgozást és akkor ismét kezdődik a tojás felesleges utaztatása. A Budafoki Baromfifeldolgozó és Értékesítő Vállalat egri kirendeltségének az a terve, hogy a jövő évben már helyben dolgozzák fel a tojást, csak az a kérdés, hogy ki tud négy hónapra helységet bérbeadni?

OSZTÁLYOZÓ GÉPET ugyanis kapnának Budafokról, de a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség az üzembe állítására.

Tízszer—tizenöt négyzetméter alapterületű, a városban gépkocsikkal megközelíthető, fedett helyiséget március 1-tőL június végéig vennék igénybe. A MÉK savanyító üzemében, más időszakra esik a feldolgozás. de másutt is lenne arra lehetőség, hogy a helyiségproblémát megoldanák. Erre a megoldásra azért is van sürgetően szükség, mert megyénk, ben jövőre kilenc helyett már tízmillió tojás felvásárlását tervezik, nő a megyei fogyasztók igénye, aminek fokozattabb kielégítésére feltétlenül szükséges a helybeli feldolgozás megszervezése.

P. E.

Se olvasóterem, se televízió

Hozzászólás az „Idegen, mars kil” című cikkünkhöz

Lapunk december 2-i számában „Idegen, mars ki!” címmel néhány észrevételt adtunk közre az egri fiatalok szórakozási lehetőségeivel kapcsolatban. Ez ügyben több levél érkezett szerkesztőségünkhöz, s ebből közöljük egyik olvasónk véleményét.

„A régebbi időben, aki járt a Szakszervezeti Székházban, örömmel tapasztalhatta, hogy a szép olvasóteremben sok folyóirat, képes hetilapok, újságok találhatók. Esténként, munka után 30—40-en olvasgattunk, pihentünk, szórakoztunk az olvasóteremben. Aztán jött a televízió és megszűnt az olvasóterem. Ma már mindannyiunk részére csak egy-egy példány Népújság, Népszava és Nép- szabadság található. Örültünk a televíziónak, hogy ha hely-, szűke miatt nem is lesz olvasóterem, de nézhetjük annak adásait. De most se olvasóterem, se televízió. Javítják. A bejárati ajtóra tűzött kis papírlap szerint már több mint hat hete. Szeretnénk, ha vagy az olvasótermünket, vagy a televíziónkat visszakapn áxnk.”

(Ács Péter)

IRTA ERWIN ZIEMER - FORDÍTOTTA: S LENT IRMAI LÁSZLÓ

(5)

Sértődött arccal ment kifelé. Sajnáltam a dolgot, de tartottam magam a parancsnok utasításához, nem tudhattam, hogyan alakulnak a továbbiakban az események.

„Tovább!!!”

Az ajtó nyitva maradt. A parancsnoki kabinból heves szóváltás zaja szűrődött ki. Megismertem az admirális hangját. A parancsnok energikusan válaszolt. Lejjebb vettem a készülékem hangerejét és most már tudtam követni a vita menetét.

Éppen a parancsnok beszélt;

„Nem tűröm, hogy ilyen parancsot adjanak nekem! Embereim bíznak bennem. Nem bánhat velük kedve szerint, admirális úr. A háborúnak vége és matrózaimnak joguk van hozzá, hogy ezt megtudják.”

„Azt majd mi határozzuk meg, hogy emberei mit tudhatnak meg és mit nem” hallottam az admirális hangját. Önnek utasításaink értei4 rmpm&Gi

1361. december 11., péntek

mében kell eljárnia, kapitány. Megértette?”

„Most már nem!”

,’Lázadást akar szítani?” „Visszavezetem a tengeralattjárót Norvégiába!"

„Ez egyenlő a parancs megtagadásával! Tudja, hogy ess adott esetben milyen következményekkel jár?”

„A rádiópararics úgy hangzott, azonnal visszatérni!^

„Ön az én parancsaimat hajtja végre és nem a flotta parancsnokságáét. Ezzel már eddig is tisztába jöhetett.” „Jogom van, hogy megtudjam, hova megyünk?"

„Éppen idejében meg fogja tudni.”

Egy darabig csend volt. Éppen fel akartam csavarni a készülékemet, amikor ismét meghallottam a parancsnok hangját. A vita továbbfolyt.

„Admirális úr, kérem, mentsenek fel tisztségem alól.”

„Ez egyenlő az ellenség előtti meghátrálással, ön addig marad parancsnok, amíg azt jónak látom.”

„Ki ez a polgári ruhás

utas?”

„Semmi köze hozzá! Titkos

megbízatást lát éL*

„Ki számára?”

„Németország számára.”

„Ez nem mond semmit sem nekem.”

„Micsoda?! Ez nem jelent magának semmit? Mit enged meg önmagának? Ki az admirális, maga vagy én?”

,_A tengeralattjáró az én hadihajóm, nem kalandorok búvóhelye.”

„Itt marad a kajütjében és

további parancsig nem hagyhatja eL Átveszem a tengeralattjáró parancsnokságát.”

Nagyon megdöbbentett, amit hallottam. A készüléket a korábbi hangerőre állítottam be és becsuktam a félig nyitva hagyott ajtót. Valaminek történnie kell— dobolt az agyam, ban. Cselekedni akartam valamit, hogy megakadályozzam a bekövetkező borzalmakat. De mit tegyek? Értesítem a legénységet! Meg keli tagadnunk, hogy továbbra is kiszolgáljuk a hajó gépeit és berendezéseit.

De hamarosan elvetettem a gondolatot. A legénység nem szokott hozzá, hogy a kapott parancsot megtagadja. Ha morgás és káromkodás közepette is, de végrehajtotta a kapott parancsot.

Az emberek egy embertelen gépezet akaratlan eszközei voltak. Ez még sohasem voltany- nyira világos előttem, mint most. Valamennyivel külön kell beszélnem, ötlött az agyamba. Itt van Kuddl Laars, szintén hamburgi. Okos fiú. Az apját lecsukták. Politikai bűnei voltak. De Kuddl óvatos volt. Mindenképpen beszélnem kell vele az első kínálkozó pillanatban.

Fogságban a tengeralattjárón

Hirtelen szélesre tárult a kajüt ajtaja. Az admirális állt előttem.

Naívnák tetettem magam, mintha nem tudnám miről van szó.

„Miért?"

Az admirális pillantása ölni tudott volna, de úgy látszik, valami más jutott az eszébe.

„Velem jön a hajó előterébe. Őrizetbe veszem. Megértette?^

„Nem” — válaszoltam.

Magam sem tudtam, honnan vettem a bátorságot, hogy így válaszoljak egy magas rangú tisztnek.

IS*##*«

„Kapcsolja M a rádiókészüléket” — parancsolta röviden.

Közbe akartam szólni, de megakadályozott.

„Megszakítunk minden rádiókapcsolatot a továbbiakig. Megértette?”

„Igenis!” — válaszoltam szókásszerűen, bár semmit sem értettem.

„Figyeljen ide!” — folytatta „A rádíóparancsot, amit az imént vett, nem adhatja senkinek sem továbbl”

„Nem értem, hogy az admirális úr miért vesz engem őrizetbe? — tettem hozzá kihívó hangon.

„Ezt majd meg fogom magyarázni!” — zárta le a vitát fenyegető hangon. „És most előre!”

Mennem kellett A polgári ruhás ismeretlen a függőágyban hevert, előtte ült unatkozva a segédtisztje. Nekem is le kellett ülnöm. A tengernagy közölte a polgári ruhással,

máért hozott magával. Az egyetértőén bólintott és semmibe vevő pillantással mért végig.

„Nem szabad érintkezésbe lépnie a legénységgel” — hallottam a tengernagy suttogó hangját. „Majd ha elérjük az 50. szélességi fokot ”

A polgári ruhás ismét bele- egyezően bólintott. Az admirális elindult a gépterembe.

Ájulásszerű düh vett erét rajtam és közel álltam a kétségbeeséshez. A háborúnak vége! Mit akarnak ezek még? Agyamban minden összekuszá- lódott. Semmit sem értettem.

A polgári ruhásra esett pillantásom. Amikor észrevette, megfordult a függőágyban arccal a fal felé. A segédtiszt maga elé bámult. Ügy tett, mintha semmi sem érdekelné, de láttam, hogy titokban engem figyel;

Arra nem volt lehetőségem, hogy csendben megszökjek. Ha legalább valamelyik matróz a közelben lett volna. De nekik nem volt szabad a hajó elülső részébe jönniök;

Örák hosszat ültem egy helyben, anélkül, hogy megmozdultam volna. A ládákat bámultam. Ismét elfogott a vágy, hogy a titok végére járjak. Tudtam, hogy valami közük van titkos megbízatásunkhoz. Különben miért őrizték volna olyan gondosan?

Lassan elálmosodtam és csak fáradsággal tudtam szemeim nyitva tartani. A segédtiszt észrevette és kezével a függőágy felé intett. Felmásztam a legfelsőre. Szó nélkül odadobott egy takarót Másodpercek alatt mély álomba merültem.

(Folytatjuk)i

NÉHÁNY NAPPAL ezelőtt

a Magyar Tudományos Akadémia tudósklubjában bemutatták A magyar irodalom története című hatkötetes mű első kötetét. A könyv — első kiadásban — húszezer példányban jelent meg, s a kiadás utáni napokban több ezer példány máris gazdára talált Budapesten és vidéken.

Ez a könyvsorozat a magyar irodalomtudománynak a fel- szabadulás utáni legnagyobb vállalkozása. A kötet előkészítési munkáit nyolc évvel ezelőtt kezdték meg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, Sőtér István főszerkeszt5 irányításával. Megírásában, szerkesztésében a legkiválóbb magyar irodalomtörténészek, egyetemi tanárok, a marxista irodalomtörténetírás legképzettebb szakemberei vettek részt. A hat kötet kézíratanya- ga — ellentétben a hasonlóan nagyszabású Üj Magyar Lexikon vagy a Kossuth Kiadónál megjelenő Világtörténet köteteivel, amelyek nagyobb időközökben követik egymást — készen van, s a felszabadulás huszadik évfordulójára, a sorozat teljes egészében az olvasók kezében lesz.

Mi tette szükségessé az „irodalomtörténeti könyvfolyam” megjelentetését, s milyen célt szolgál, kiknek készült ez a hat kötet?

Az elmúlt évek során több olyan munka jelent meg, amely áttekintést nyújt a magyar irodalom történetéről. (Az egyik ilyen jellegű munka, a Kis magyar irodalomtörténet, a Kincses könyvek népszerű sorozatában is napvilágot látottá Ezek a könyvek azonban, noha anyaguk tudományos színvonala magas, s világnézeti tekintetben is kifogástalanok, túlságosan ősz- szevonva, a korlátozott terjedelemhez alkalmazkodóan

meglehetősen röviden tárgyalják a magyar irodalomtörténetét A Gondolat Kiadó által megjelentetett Magyar Irodalomtörténet című mű például álig hat-nyolc oldalt szentelhetett olyan íróknak, mint például Jókai, Mikszáth vagy Ady Endre. Szükség volt tehát olyan összefoglaló, minden részletet alaposan feltáró irodalomtörténeti munkára,

amely a magyar irodalom kialakulását, fejlődését, különböző korszakainak jelentős mozzanatait teljes egészében bemutatja, a tudomány mai állásának szintjén.

E HATKÖTETET, sorozaton Ctvenöt szerző dolgozott. A

. szerzői kollektívának az volt a

■ legfőbb célkitűzése, hogy tu■ dományos igényű, de minden részletében népszerű irodaiom1 történetet írjon, olyan könyvet, amely elsősorban az olvasóhoz szól.

A felszabadulás előtt megjelent irodalomtörténeti kiadványok általában — néhány dicséretes kiviteltől eltekintve — nem a nagyközönségnek szóltak. Nem is szólhattak, hiszen az a fogalom, hogy olvasó tömegek, abban a korban ismeretlen volt.

A mai olvasótábornak igénye van olyan tudományos színvonalú, ugyanakkor népszerűén megírt irodalom- történeti munkákra, amelyek az egyes írókat, korokat, irodalomtörténeti jelenségeket és irányzatokat világos sorrendben, összefoglaló jelleggel tárgyalják. A városi és falusi olvasók milliói igénylik ezt; az irodaimi művekkel most ismerkedő rétegek, s diákok, egyetemi hallgatók, és az esti iskolák „felnőtt-növendékei”.

A nagyszabású munka első kötete a kezünkben van. Kla- niczay Tibor szerkesztette, irói Gerézdi Rábán, Klaniczay Tibor, V. Kovács Sándor, Pír- nát Antal, Stoll Béla és Varjas Béla. A könyv a magyar irodalom őstörténetét, kialakulását, első megnyilvánulásait ismerteti, minden eddiginél részletesebb képet fest ' a

keresztény-feudális irodalom Létrejöttéről, az egyházi irodalmi kultúra kezdeteiről, a vallásos-kolostori irodalom szerepéről, a középkori irodalmi alkotásokról, a magyar humanizmusról és a reneszánszról. Anyaga körülbelül az 1600-as évek kezdetéig terjed. Magában foglalja még a reformáció és a késői humanizmus irodalmát is.

MÁR EBBŐL a kötetből is kitetszik, hogy a szerzők elsősorban a felszabadulás utáni marxista irodalomkutatás és irodalomtörténet eredményeire építették előadásukat, s a tömegekhez kívánnák szólni. Az új Magyar Irodalomtörténet nyelve, előadásmódja nem elvont „tudós-nyelv”, nyoma sincs benne a tömegek számára érthetetlen definícióknak, a körülményes és nehezen követhető magyarázatoknak. Egy- egy írót, irodalmi jelenséget a korba ágyazva, összefüggéseiben mutat be, viszonyítva a korabeli európai irodalomhoz annak ismert, kiváló alkotásaihoz. A tárgyalt irodalmi anyagot gazdag szemléltető anyag hozza közel az olvasóhoz; a kitűnően elemzett, bőséges idézetek egész sora. Egy-egy fejezet végén műfaji áttekintés található, a kor leggyakoribb irodalmi műfajainak érthető, világos, magas tudományos színvonalú magyarázata.

Tamás István

Eger—Budafok—Eger

A hosszú futtatási idő miatt volt rossz a tojás — lőbb mint egy hónapja nem érkezett reklamáció — Hol állítsák be

a tojásfeldolgozót?