Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-31 / 305. szám

Fagyhullám. hóviharok, árvisek RENNES: Franciaország nyugati részét fagyhullám borította el. Több helyen 20 éve nem mértek olyan alacsony hőmérsékletet, mint kedden. Le Mans és Aleru con városában fagypont alatt 20 főik alá szállt a hőmérő hi­ganyszála. A jéggel és hóval borított országutakon. a forga­lom szánté teljesen megbénult. Calvados megyében a közleke­dési rendőrség az országutakon 150 magára hagyott gépkocsit talált, ezek utasai gyalog foly­tatták útjukat, miután a kor­csolyapályává változott ország­úton életveszélyessé vált a köz­lekedés. RÓMA: A több napos esőzések kö­jvetkeztében a Tiberis egyik mellékfolyója, az Aniene a szerdára virradó éjjel kilépett medréből és nagyobb területet öntött, el Róma északi külvá­rosaiban. A tűzoltóság és rendőrség 200 személyt lakoltatott ki, miután az árvíz összedőléssel fenyegeti házaikat. Közép-Oiaszország- ban a rendkívül nagymérvű hóesés komoly zavarókat okoz a közlekedésben, NEW YORK: Az Egyesült Államok _ úgy­szólván egész területén ítélet­idő uralkodik. Csupán a keleti partvidéken enyhébb az időjá­rás. Hóviharok dúlnak Wa­shington államban, a kalifor­niai hegyekben, New Mexácó- bain, Coloradóiban, Arizona, New England északi vidékein. Nagy esőzések vannak a csen­des-óceáni partvidéken és a Mississippi völgyében. A _ há­rom nap óta tartó nagy hóesés megakadályozta azt, hogy repü­lőgépről dobjanak le élelmi­szert Kalifornia északi ré­szén a hó és árvíz által a kül­világtól elzárt egyik 500 főnyi település számára. zesi forgalom: ölcsönzötí könyv Az év utolsó napján — ma — 480 000 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére a me­gyei hálózatban, így az ezer főre eső ellátottság 1380 kötet. A könyvolvasás kiterjeszté­sét nagyban elősegítette a könyvtoarát-mozgalom, aminek eredménye, hogy az olvasók száma eléri a 61 ezret, s ez a lakosság 18 százalékai Az ál­lomány gazdagsága azt ered­ményezte, hogy az 1964. évi összforgalom meghaladja az 1 500 000 kötetet Ezen belül az ismeretterjesztő irodalom olvasottsága 18 százalék. A könyvtári élet színvona­lának emelkedése szükségessé tette a propagandamunka leg­változatosabb formáinak be­vezetését Könyvbarát-napok, háztól házig történő könyv­árusítás az úttörők bevonásá­val, irodalmi, társadalomtudo­mányi és politikai fejtörők, szavalóversenyek, mezőgazda- sági, művészeti, politikai szak- könyvírók előadásai, könyvba- rát-klubok, különböző szintű gyermekfoglalkozások a könyvtárakban — mindezek segítették elő a könyv és olva­sóinak „barátkozását, ismer­kedését”. A könyvbarát-moz- galom tette lehetővé, hogy az írók egész sora látogatott Egerbe és a megye különböze könyvtáraiba. Itt jártak töb­bek között: Darvas József, Soly­már József, Fábián Zoltán, Bi­hari Klára, Tatay Sándor, Bot­rány Tamás, Soós Zoltán, Győ­ré Imre, a füzesabonyi járási könyvtárban a Képes Újság izerkesztősége, Baráth Lajos, Sipos Gyula, Fodor József, Kat- 'có István, Burányi Ferenc, Ne­mes János, Karsai Elek, Öve­ges József, Kampis Antal. Az ílmúlt háromnegyed évben több mint 50 író olvasó talál­kozót szervezték a könyvtáro­sók. A füzesabonyi és a hatva- lí könyvtár mezőgazdasági szakkönyvekíböl készített ajánló oibliográfiát. Legjobb volt ez a minka, a füzesabonyi, hatvani is gyöngyösi járási könyvtárak­ban. A gyöngyösi járásban 17 ró—olvasó találkozót. 62 elő­adást, 58 kiállítást szervezték. Xét járási könyvtár — a füzes­abonyi és a gyöngyösi — rend­szeresen aid ki járási híradót Az évi kölcsön: 1500000 kötet k Az elmúlt évben, hiszen már csak így emlegetjük 1964-et, tovább bővült, korsze­rűsödött a könyvtár hálózata a közponíban és a falvakban egyaránt. A gyöngyösi és hat­vani járásban és azokban a községekben, ahol új művelő­dési ház épült, a könyvtárak­nak önálló helyük van. A me­gyei hálózat 116 könyvtárából ma 101 működik önálló helyi­ségben, az összes könyvtárak 87 százaléka. Egerszólát, Makiár, Verpe- lét, Nagyút, Atkár. Gyöngyös­pata, Vámtosgyörk, Visznek, Hevesvezekény könyvtára korszerű berendezést kapott. Tarnamérán a KISZ-klubban kísérleti céllal klubkönyvtárat létesített a megyei könyvtár. Kinek az asztala? Tulajdonképpen dicsérő soroltat kellene most írni, elismerő szavakat arról, hogy mi­lyen gyorsan intézik nálunk az ügyeket. Az történt ugyanis, hogy az újságíró kedden dél­előtt úgy 11 óra tájban bejelentette a KIK- nél, hogy Egerben, a Széchenyi utca 7. szám alatti háznál kidőlt egy párkánykő, és kettétörve hever a járdán. A bejelentést szabályosan fel­jegyezték, megköszönték és ... Es mikorra de­let harangoztak, már két kőműves ügyködött a kő visszahelyezésén. A KIK számára ezzel a bejelentés elintéződött, mégpedig kettő gyorsasággal. így tehát teljes az örömünk... Azaz mégsem. A szóban forgó kő körül akad jó adag keserűség is. A kő uayanis pon­tosan négy hete szakadt ki a falból. És négy hétig feküdt kettétörtén a járdán, a fal tö­vében. Négy hétig mentek el mellette az em­berek szótlanul, hol sétálva, hol munkába si­etve. olykor kerülgetve is a kettétört követ. Nem történt szabálytalanság, senki sem vétett a törvény ellen. Még csak mulasztás sent történt. A munká ját, a kötelességét min­denki elvégezte. A lakók, jóllehet már az ab­lakból kinézve is látták a kidőlt köveket, de hát ez nem az ö dolguk. (Ha talán a tetőcse­rép törik el, beázik a mennyezet és a saját bútorra csurog az esővíz, akkor... Nos. akkor bizonyára nem késik a bejelentés.) Szabály szerint a házmester dolga az ilyen esetek be­jelentése, de a Széchenyi utca 7-ben nincs sem házmester, sem házfelügyelő. A lakók tehát nem követtek el mulasztást. Igaz, szól­hattak volna: egy üzenet, egy telefon, de ez nem az ö dolguk. A Városgondozási Vállalat egyik alkalmazottja minden reggel tisztára söpri a Széchenyi utcát, (már amennyire ezt ‘lehet.’) Négy héten keresztül látnia kettetb A követ, látta is. de szólni — ez nem az ő fel­adata. A rendőrök is — akik a Széchenyi ut­cában teljesítenek szolgálatot —, előírás sze­rint cselekedtek. Nekik csak akkor kell je­lenteni, ha életveszélyről van szó. Való igaz, a ledőlt kő nem jelentett életveszélyt. így, ez nem a rendőrség dolga. A házkezelőség, úgy látszik, nem járt-négy hétig ebben az utcában, a járókelők ezreinek, a fél városnak — a postástól a pedagógusig s a kereskedőtől a tanácsvezetőig, akik naponta többször is elmentek a kő mellett — nem feladata. Nem az ő dolguk. Érdemes ezért a kettétört kőért ennyi szót vesztegetni? — szinte hallom az ellenvetést. Érdemes! Ugyanis nemcsak a kőről, nem er­ről az egy kőről, sőt már nem is a kőről van szó. Egy szemléletről inkább! Milyen indulatosak vagyunk valamennyien, amikor egy vendéglőben, az udvariatlan pin­cér szemünkbe vágja: „Nem az én asztalom!” Lehet, hogy igaza is van, ez valóban nem az ő asztala, ő más területet kapott felszolgálás­ra, esetleg másik tíz asztalt, és 5 ott akar jő munkát végezni. A többi nem érdekli, nem az ő dolga, nem az ö asztala. Ezt a „nem az én asztalom”-szemléletet hordozzuk magunkban és ezért nem szólunk rá az utcán kerékpározó kisgyerekre — ez a közlekedési rendőrség feladata! — nem figyel­meztetjük munkatársainkat, amikor szemünk előtt rejtik táskába a gyár szerszámait — ez a rendészet dolga!... S ezzel a hamis jelszó­val mentünk el négy hétig az egri Széchenyi utcán, a Lottózó elölt, a járdán heverő ki) mellett is. Hát kinek az asztala? Imárkuszl «0« nmiPtScmc wash «ä szont a mellsőtengelyt, mecha­nikus sebességváltót, keréktár­csákat, stb. E fő darabokból a szovjet-magyar együttműködés révén a korszerű nyugati üze­meknél öt-tízszerte nagyobb sorozatok alakulhatnák ki. Ha az óesztendő esemény- krónikáját még kiegészítjük azokkal a régebbi, de jól be­vált formákkal, amelyek 1964- ben is meghozták a maguk gyümölcsét, nyilvánvaló a fej­lődés. A Barátság nemzetközi kőolajvezeték kőolaj importunk­nak immár kétharmad részét szállítja igen gazdaságosan. (Az első egymillió tonna kő­olaj továbbítása után megtérült a vezetői: magyarországi sza­kaszának teljes beruházási költsége). A távvezeték 1965 januárjától 265 megawatt villamos energiaimport telje­sítményt nyújt hazánknak.. (Ez több, mint legkorszerűbb tisza- palkonyai erőművek teljesít­ménye.) Sok gondunk megol­dódott az ('esztendőben. köz­tük olyanok is, amelyekre vaj­mi kevés remény mutatkozott még néhány éve. A közös bank, az OPW, az Intermetall, a var­sói golyóscsapágy iroda —, hogy csak az idei új intézmé­nyeket említsük, — segíti majd közös céljaink megvalósulását 1965-ben. Czó sincs persze arról, mintha már teljesen ki­merítettük vona a nemzetközi munkamegosztásba rejlő nagy lehetőségeket: Ellenkezőleg, minden vállalatnál és üzem­ben jelentkezik a nemzetközi­leg is átgondolt műszakilag megalapozott szakosítás igénye. Az idei tapasztalatok bátorí­tást jelentenek, hogy sokré­tűen, váitoza os módszerekkel, öntevékenyen és helyi kezdemé­nyezésekkel. i: gyorsítsuk a jö­vő évben, a íagy eredménye­ket ígérő feji Idést. Kovács József ma mindinkább igénybe-vette a nemzeti vasutakat. Az 1 nemzetközi vasúti szervezet ke­retében mintegy 10—20 száza­lékkal növekedett a kocsiki- használás, évi 1,4 millió tonná­val több áru továbbítását te­szi lehetővé. (Korábban az exporttermékeiket szállító vago­nok nagy része üresen tért vissza, nehogy az esetleges ke­sedelemért a hasz; ■ ónak d - vizát kelljen fizetnie a kocsi­tulajdonos ország reázere_ Ma minden ország annyi OPW-s vagont használhat sajat vona­lain díjmentesen, amennyit a közös vasúti kocsipark^ rendel­kezésére bocsátott. Ezért nem igyekszik senki sem az OPW-s kocsiktól üresen megszaoadul­m)Á nemzetközi gazdasági együttműködés egyik fontos idei tapasztalata: ahol nem, si­kerül KGST-szintű megálla­podásokat létrehozni, ott az érdekelt felek szűkebb korben törekednek hasznos és alkotó együttműködésre. Így Péjóaul az esztendő második feleben varsói székhellyel hat. szoci­alista ország — Bidgaria, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Sziovjeunió és Magyar- ország — Golyóscsapágy-gyar- • ási Együttműködési Szerveze­tet alakított a termelés, a mű­szaki fejlesztés közös tervezé­sére és irányítására az elosztás nemzetközi összehangolasara. Magyar kezdeményezésre eb­hez hasonló nemzetközi szer­vezet jött létre a k^h^atl»n í j. Ez év július 15-en Magyar- ország, Csehszlovákia és Len­gyelország aláírta az Lnterme­tall-egyezményt, amelyhez ke­lőbb a Szovjetunió, a Nemet Demokratikus Köztársaság es Bulgária is csatlakozott, az Intermetall Iroda 1965. Január 1-én kezdi meg működését Bu­dapesten, első igazgatója osz­tatni Mihály, magyar koho- mérnök. , . . , __ A g yártás-szakos 11 asban ^ ^ több fontos kétoldalú megállapodás is történt 1964- ben. Hazai szempontból közü­lük is a legjelentősebb a szov­jet—magyar együttmukodes az autóbuszok, a tehergépkocsik és a vegyipari gépgyártása- ban. A kormányszintű torgya- I lások eredményeként lehető­ség nyílik arra, hoer a tom autóbuszgyártás a tavaly« 2349 darabról 197(úre 750°--g000 darabra növekedjék. A ketol- dalú együttműködés tehát az igen gazdaságos s®^zil'r^y' ság kialakítására nyújt ^hetó; Siet. (A léc nagyobb európad gvár a 1 ercedes évente 3500 buszt készít). Még nagyobb so­rozatnagysággal számolhatunk a tehergépkocsik, illetve auto- busaok altat része ^egysegei­nek közös gyártásában, ajct- vezett megáUapodas nemcsak a hazai előállítású 7500—8000 autóbuszhoz, ha­nem a sokezer darab gyártmányú gépjárműhöz is mi készítjük majd például a hátsóhidat, a Szovjetunió vi­A z esztendő végén a szo­^ cialista nemzetközi gaz­dasági együttműködés tapasz- tálatokban és eredményekben gazdag időszakáról adhatunk számot. A Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsa, amely az idén ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. 1964-ben újabb lépéseket tett előre az együttműködés, a szocialista országok gazdasági összefogá­sában rejlő lehetőségek haszno­sításában. A lehetőségek per­sze ma is nagyok, hiszen a szo­cialista világgazdaságnak és egyes ágazatainak összehango­lása nem valósulhat meg egy csapásra, csak lépésről lépésre alakulnak ki azok a módszerek, amelyek a leghatékonyabban segíthetik a nemzeti keretek között fejlődő szocialista gaz­daságok nemzetközi együttmű­ködését. Az idei esztendő leg­főbb tanulsága éppen az. hogy lehet és érdemes is bátran ke­resni azokat a formákat és módszereket, amelyek a kölcsö­nös előnyök alapján segíthetik közös céljaink elérését. A szocialista nemzetközi gaz­dasági együttműködés fejlesz­tése közös érdek; a nemzetközi munkamegosztás tervszerű bő­vítése meggyorsítja mind az egyes országok, mind a szo­cialista világgazdaság termelő erőinek növekedését.. Az idén több fontos intézkedés történt a nemzetközi termelési és áru- kapcsolatok fejlesztésének könnyítésére. Megemlíthetjük például, hogy 1964 januárjától működik Moszkvában a KGST- országok közös bankja, amely a nemzetközi pénzügyi elszá­molási rendszert egyszerűsítve, a sokoldalú áruforgalom fej­lesztését segíti. A KGST-bank létrejöttével a tagállamok a kétoldalú elszámolásokról át­térhettek a sokoldalú elszámo­lásokra. Vagyis két kapcsolat­ban álló ország áruforgalmá­nak és egyéb fizetési kötelezett­ségének most már nem kell feltétlenül évente egymást ki­egyenlítenie. elegendő egy adott KGST-ország és az összes töb­bi tagállam kölcsönös fizetései­nek egyensúlya. A pénzügyi el­számolások nehézkessége nem állít többé feleslegen akadályo­kat a kereskedelmi forgalom észszerű bővítése élé. Sőt, a KGST-bank 300 millió átvált­ható rubeles alaptőkéjéből a nemzetközi kereskedelmi kap­csolatok bővítésében megfelelő hitelt is nyújt a tagállamok­nak. Az esztendő derekán, 1964. július 1-én alakult meg A KGST-or.szágok közös vasúti teherkocsi-parkja, összesen 92 ezer 700 nyitott és fedett teher­vagonra került íéL az intema- ciomális jelzés: OPW. Ez az in­tézkedés más vonatkozásban a közlekedés, a szállítás oldalárai ugyancsak a nemzetközi terme­lés — és árukapcsolatok bőví­tését szolgálja. A szocialista országok egymás közötti nö­vekvő külkereskedelmi íorgal­ígéretes fejlődés A IÍGST-orsságok együttműködésének eredményei 1964-ken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents