Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-03 / 283. szám
I Kezek a város felett Olasz film A Meteorológiai Intézet jelenti... MÉG A NYÁRON TÖRTÉNT. Meglehetősen szomorúan' üldögéltem egy Balaton- parti üdülő szobájában. Ügy ültem ott mint egy szobor. Nem mertem kinézni még az ablakon sem. Nem, mert úgy éreztem, hogy becsaptak. Igen. Becsapott a meteorológia. A rádióból egy napon szimpatikus hang azzal altatott el, hogy: „A meleg idő tovább tart. A barométer nem áll esőre és holnap mindenki bújjon a víz alá, mert életveszélyes lesz a meleg.” Ezt mondta. Emlékszem rá. Tévedni emberi dolog, de tény, hogy másnap a szakadó eső úgy kopogtatta az üdülő cserepét, mintha millió kis bádogos dolgozott volna rajta. A partot méteres hullámok nyaldosták, a szél pedig fákikal és vitorlákkal „dobálózott”. Persze nem történt tragédia, és amikor a napokban- elmondtam ezt a nyári emléket Nyári Elemérnek, a Mátra Hőerőmű területén működő meteorológiai állomás vezetőjének, még csak nem is mosolygott rajta. — Nem szokatlan ez a meteorológia életében. Előfordult már az is. hogy száraz és meleg időt jósoltak, és másnap úgy szakadt a hő, hogy az orrát sem látta az ember. A sok meteorológiai bosszúságot persze könnyen elfelejti az ember, ha kicsit is belepillant a napi prognózist megelőző munkába. Mert azért ha az Északi-sarkról elindul egy szélhullám, nem is olyan könnyű irányát előre megállapítani. — A világon sok-sok meteorológiai állomás működik, — folytatja, — s ezek az állomások kapcsolatban vannak egymással. A budapesti éppen úgy ad adatokat az Északi- sarknak, mint a világ többi központja Budapestnek. A meteorológiának külön nyelve van. Nemzetközileg megállapított jelek viszik az adatokat az egyik állomástól a másikig. A feldolgozás óriási munkát igényel. A rendkívül érzékeny műszerek minden adatot feldolgoznak, és csak a hosszú munka után következik az, hogy: a Meteorológiai Intézet jelenti... EZ AZ ÁLLOMÁS nem tartozik a világ „nagyjai” közé. De a hazai meteorológiában mégis jelentős helye van. — Mióta működik? — 1949-ben állították fel. ti bigámisták királya Aldo Donáti elmondhatja magáról, hogy „bigámiái csúcs- t el je sí tménye k- re” képes. Noha mindössze 43 éves, eddig nem kevesebb, mint tizenkétszer nősült, de csak most tartóztatták le és vetették börtönbe. Hitvesei többnyire orvosnők és tanítónők közül kerültek ki. A legraffináltabb trükkökkel és kiválóan hamisított okmányokkal tévesztette meg menyasszonyait, valamint a polgári és egyházi hatóságokat. Volt eset, amikor a nácik elől menekült zsidónak adta ki magát és áttért a zsidó vallásra, hogy új okmányokhoz jusson Néhány feleségétől gyermeke is született, legutolsó felesége egy 24 éves ca- taniai orvosnő volt, akit a vasúton ismert meg, miután közvetlen elődjétől nászút közben megszökött. Áruház helyén az új Divatcsarnok, az ország egyik legnagyobb áruháza. A korszerűen átépített és megnagyobbított, 8698 négyzetméter alapterületű áruház lönösen nagy a választék az áruház cipőosztályán, amely- két emeletet foglal el. A falak mentén elhelyezett polcokról a vevők — számok szerint — válogathatják M a legjobban Azóta mindennap megy a távirati jelentés a központnak. — Miért volt szükség rá? — Hazánk területén is több meteorológiai vizsgáló állomás van. Az országos köponthoz a legközelebbi Gödöllőn van, így már erről a területről nem tud pontos adatokat adni. A munka nagy részét a nagyon érzékeny műszerek végzik. Rögzítik az adatokat, csak le keE olvasni és további tani. Ez a magyarázata annak is, hogy a Mátra Hőerőmű áEo- máson is csak Nyári Elemér dolgozik. A napi prognózishoz ugyan nem adunk adatokat. Az országos központ két—három nap után mindig feldolgozza a kiadott jelentéseket. A feldolgoz zás után veszik elő a mi adatainkat, amivel ellenőrzik az előző napok jelentéseit — Milyen adatokat lehet itt megállapítani? — A légnedvességet, a maximum, minimum hőmérsékletet, a csapadék mennyiségét a párolgást, a szél irányát és sebességét Megmutatja a két műszerházikót. a kanalas ezélmérőt, a barométert és a barográfot. Elmagyarázza működésüket sőt még azt is megmondja, hogy milyen idő lesz holnap .,. — Volt olyan időszak, hogy adataink eltértek az országos adatoktól. Csak hosszú vizsgálat után derült tó, hogy állomásunk szélámyékba került Megmagyarázza a szelámyé- kot 1949-ben, amikor az állomást feláEították, még mesz- sziiről látszott az állomás kanalas szélmérője. Most már csak a kémények, a fák, és a magasba nyúló sokszínű házak látszanak. — Rövidesen ismét ■megnő’' majd a szélmérő. A hőtechni- kai üzem szocialista brigádja felajánlotta segítségét és átsze- reli majd a műszereket megfelelő helyre. Órájára néz, mennie kell. Meg kell néznie a légnedvességet Kinyitja a műszerházikó falát és már jegyzi is az adatokat A KAPUBAN EGY táska-i rádió szól. Megismerem a balatoni hangot amely ismét mondja: a Meteorológiai Intézet jelenti. Nem tudom, igaza lesz-e, de a Mátra Hőerőmű meteorológiai állomását semmiképpen sem fogom majd okolni... Koós József <wvvvvwvbvy,wsréwrfwww,uwsftlv (10) A következő felszólaló elismerte, hogy a gáz óriási felfedezés, de nagy körültekintésre és óvatosságra intette Zimá- nyit. — A türelem a tudósok legszebb erénye — mondta oktató hangon, mutatóujját a inasba emelve. Egy filozófus is szót kért: — Uraim, véleményem szerint ez a gáz teljesen felesleges. A mi társadalmunkban nincs szükség lelkiismeret-ébresztő, lelkiismeretfurdalást okozó gázra ... Mert mi a lelkiismerec? A lellkiismeret nem más, mint az osztályérdeketkkel való tudatos azonosulás fokmérője, amely vagy megelégedettséget okoz, vagy szégyenérzetet... Nekünk nem gázra, hanem erkölcsi nevelésre van szükségünk, amely tudatosítja az emberekben az osztályérdekeket. A Lefu 156-og gáz kapitalista, (kispolgári megoldás. Az erkölcsöt nem lehet kémiai úton előállítani, mert az társadalmi termék. Az emberi együttélés során alakult tó, már igen korán, a társadalommá szerveződés idején, és fennmarad mindaddig, amíg emberiség lesz... Az erkölcsi normák, a magatartási szabá4 rXÍPfíJSiG 1964. december 3., csütörtök lyck betartását nem egy gáznak kell biztosítania, hanem a közvélemény erejének... Az erkölcsi közvélemény értélkeli az emberek magatartását. Ez az értékelés azonban nem független a társadalom, az egyes osztályok anyagi érdekeitől... A közvélemény lehet embertelen, mint például az Egyesült Államok déli államaiban, ahol erkölcsös dolognak tartják a négerüldözést, lehet vallási befolyás alatt álló, lehet vallás nélkül alakuló is, de vegyipari termék semmiesetre sem lehet... A lélkiásimeret erkölcsi felelősségérzet valamiért, valamivel szemben, és ha ezt művi úton állítjuk elő, akkor semmit sem ér. Alig ült le a filozófus, jelentkezett a negyedik felszólaló: — Zimányi kolléga elmondotta nekünk, hogy milyen hatással volt a Lefu 156-os gáz egy Ló utcai építkezés dolgozóira ... Ezzel kapcsolatiban hadd mondjam él a következőket: Valóban vannak még nehézségeink a munkafegyelem terén, előfordul, hogy itt-ott nem dolgoznak lelkiismeretesen ... De ez a jellemző? Nem, nem ez a jellemző... A munka nálunk — kizsákmányolástól mentes társadalmi viszonyok között — tudatos életszükségletté vált és kialakult az új munkaerkölcs. Igen, kialakult! A Lefu-gáz nélkül is. A munka természetes élettevékenységgé, örömteli megbízatássá vált És ahhoz, hogy lelkiismeretesen dolgozzunk, nem kell gáz, sőt, ez a gáz megszégyeníti az embereket megalázza a dolgozókat, és — megmondom nyíltam — inkább káros, mint hasznos. Erre a gázra nincs szükség! Zimányi magálbaroskadtan ült az aszta! végén és kis virágokat rajzolt az előtte fekvő papírra. Egy orvos azt kérdezte: — Gondolt-e ön arra, tisztelt kollégám, hogy ez a Lefu- gáz milyen káros elváltozásokat okozhat az emberi agyban? Attól tartok ugyanis, hogy az agykaimra fenekén csüngő agy- függelék megsínyli a vegyi beavatkozást nem is beszélve a tobozmrigyről, amely az agykamra tetején ül... Ez az erőszakos leUkdismeret-ébresztés veszélyes játék! Jó lesz tehát vigyázni! Egymás után jelentkeztek a hozzászólók. Volt aki azt kérdezte: milyen hatással van a gáz az emberi szervezetre, különös tekintettel a hormonokra? Egy másik azt javasolta, hogy azonnal hozzá kell látni a lelkiismeretfurdalást okozó gáz ellenszerének a kidolgozásához. Az utolsó jelentkező egy hajlott hátú, hegyes orrú aggastyán volt, lehetett vagy száz- esztendős. Vékony, mekegő hangon a következőket mondotta: — Tisztelt koEégák! Kedves barátaim! Véleményem szerint a Lefu 156 nem létezik... A terem felmorajlott. — Jól hallották. Nem létezik. A vegyész abbahagyta a rajzolást. — A felfedező beszámolója és az abban felsorolt tények, adatok engem nem elégítenek ki és nem győznek meg. Hol a bizonyíték arra, hogy az építkezés dolgozóiban a gáz ébresztette fel a lelkiismeretet? Lehet, sőt valószínű, hogy itt csak a véletlenek összejátszásáról van szó; Zimányi épp akkor nyitotta ki a palackot, amikor a dolgozókban felébredt a lelkiismeret... A többi eset is lehet véletlen... Mondok egy példát: tegyük fel, hogy X. Lefu 156-os gázt szívott magába és néhány perc múlva heves lelkiismeretfurdalást érzett valamiért. A felfedező azt állítja, hogy X. azért érzett lelki ismeretiurdalást, mert előzőleg gázt szívott magába. Ezt mondja a felfedező, igen tisztelt koUégám, Zimányi Ottó... Én azonban ezt kétségbevo- nom, és azt állítom: semmi ösz- szefüggés nincs a kettő között. X-ben akkor is felébredt volna a szocialista lelkiismeret — különböző erők hatására —, ha előzőleg nem szív magába Lefu-gázt. Zimányi vélt összefüggéseket tudományos eredményeknek tüntet fel... Ha megkérdeznék azt az építésvezetőt a Ló utcai építkezésen, vagy a főmérnököt, hogy a gáz hatására volt-e lelkiismeretes, egészen biztos, azt felelné: nem, ő mindig ilyen lelkiismeretesen végzi a munkáját... Summa summárum: a Lefu 156 Zimányi fantáziájában létezik ... Lehet, hogy nincs igazam, ez esetben kérem Zimányi kollégát, bizonyítsa be nekem, hegy tévedtem... Éjfélig tartott a vita, végül is abban egyeztek meg: néhány nap múlva ismét összeülnek. Ha azonban a megbeszélésen sem tudják lezárni a vitát, akkor vándorgyűléseket tartanak Tihanyban, Siófokon, Galyatetőn és Lillafüreden. A vegyész fáradtan, zúgó fejjel, elkeseredetten indult el hazafelé. A kapuban találkozott Hédivel. A lány gúnyosan rámosoly- gott, aztán elfordította a fejét és belekarolt a mellette álló Efeíefbe. 11. Egy nyugati nagyhatalom titkosszolgálatának mindenható főnöke, Mr. Chippendale, akinek valódi nevét senki sem tudta, magához hívatta két magyar származású ügynökét: Mr. Kisst, aki 1956-ban disszidált és Mr. Vargát, aki 1948-ban mondott búcsút hazánknak. — Uraim — mondta Mr. Chippendale —, rendkívül fontos és kényes megbízást kapnak. A két kém tisztelettudóan, csodálattal és megrettenve bámult főnökére, akit a kémkedés Paganinijének neveztek. — Még ma éjjel Magyarországra utaznák. Meg keE szerezniük egy titokzatos gáz képletét. A gáz neve: Lefu 156. Felfedezője Zimányi Ottó, a Kémiai Kutató Intézet vezetője. Chippendale pattogó hangon adta tó az utasításokat, és miközben beszélt, nem nézett • két ügynökre, átnézett rajtuk, mintha ott sem lettek volna. — Mr. Kiss, ön először Zimányi titkárnőjét, Misánger Hédit veszi munkába. A titkárnő — nagyon csánoq, húszéves lány, a mellbősége 116 centiméter — a vegyész barátnője, aki értesüléseim szerint ed akarja venni feleségül. Arról azonban nem tud, hogy Hédiké titkos kapcsolatot tart fenn az intézet egyik fiatal munkatársával Futató F. Ferenccel, akit röviden Efefefnek neveznek. Ha a lány nem hajlandó megszerezni nekünk a gáz képletét, akkor mutassa meg ezeket a (képeket. A kémfőn ök három fotót nyújtott át. Az egyiken Hédiké karonfogva sétált Efefeffel egy elhagyott erdei ösvényen. A másik képen egy rekettyebokor tövében csókolóztak. A harmadik fénykép láttán Mr. Kiss vigyorogni kezdett. — Ha a lánnyal nem tud zöldágra vergődni, akkor megismerkedik Futató F. Ferenccel, & a bizalmába férkőzik. A fiú nagyon szeret inni, erre felhívom a figyelmét. Próbálja, meg rávenni, hogy dolgozzék nekünk. — Oké, főnök! — És az én feladatom? — kérdezte Mr. Varga. — ön csak akkor lép színre* ha Mr. Kiss kudarcot vall, vagy lebukik. Ez esetben haladéktalanul elrabolja a vegyészt és erőszakkal — érti? erőszakkal! — szedi tó belőle a gáz képletét. Ez minden. That is aE! Két óra múlva indul a repülőgép. Sok szerencsét! Good luck! Alois Siegfried Maria Alexander Poppenheim, alias Mr. John Kiss, vagyis Kiss János a szigeti Grand Hotelben száEt meg. Megérkezése után egy órával — fekete szemüvegben* álbaj ússzál — már akcióba lépett. Elindult, hogy megkeresse Hédikét, de alig tett néhány lépést, egy súlyos kéz nehezedett a vállára. (Folytatjuk) tusukkal az örök igazságot nyújtanák oda vitatársuknak. De ennyi szenvedély-változatot, érzelmi hangsúlyt és küzdelmet a kezek mozgásában- vibrálásában még olasz filmen is ritkán látni, mint Francesco Rosi filmjében. Ahogy az asszonyok mutogatnak a rendőrökre, a megvetés és a gyűlölet, a forrongás éi bennük és kezeikben. Ahogy Nottola letörli izzadt homlokát és kiszolgálóit fenyegeti, felejthetetlen. Néha tíz ujj többet mond e félbeszakadt vitába, mint a hősök arca. És ez a rendező dicsérete. A sok-sok kitűnő jellemszínész közűi emeljük ki Rod Steiger és Salvo Random nevét. Gianni Di Cena-nzo képei a rohamosan fejlődő Nápolynak egészen új arcát mutatják, és azokat a figurákat, akik ma problematikussá tehetik és teszik az olasz nép életét. Ha a film egyik szólását akarom használni kritikai summázatul: éles politikai állásfoglalás Rosi kitűnő filmje, ahol az erkölcsi igazság hangosan szól De Vita és Balsamo oldaláról. (farkas) ezerféleképpen protestál, de nagy út visz az eredményes cselekedetig. Francesco Rosi rendező nyíltan beszél, nyíltan vitatkozik, nyíltan hadban áll eszméiért. Rögtön az első képekben leleplezi Nottola spekulációját, hogy másfél órán keresztül e korrupt, politikailag és gazdaságilag veszedelmes kapitalistát sok oldalról bemutathassa. Nottolát, a vállalkozót kiszolgálja a polgármester, és minden hatóság; Nottolát védi a rendőrség, a katonaság, a törvény, mert pénzével ő diktálja a törvényt, az erkölcsöt és a pillanatnyi hatalom meglepő bakugrásait. Nottola jellemtelensége nem egy jelenetben kézzel tapintható. Annyira erőszakos és mindenkin gázoló, hogy saját pártjának minden hájjal megkent korifeusai is megútálják. Mégis a helyén marad, sőt előbbre, magasabbra törhet, mert mint a filmben mondják: más az erkölcs, más a politika és a politikában csak veszteni nem szabad. Francesco Rosi a ház ösz- szeomiásának tragikumát egy gyermek kórházba szállításával érzékelteti: a proletárok kiszolgáltatottságát a kilakoltatás hosszú képsorán át vési r. emlékezetünkbe; a helyi politikusok alkudozásából és elv- telenségéből a lelépő polgár- mester és Nottola kibékülésével és összeolelkezésével ad jókora adagot. De Vita ésBal- soma alakjával mindig jókor és jó ütemben teremt drámai feszültséget Külön kell szólnunk a vitatkozók kezeiről. Megszoktuk már — személyes élmény alapján is elismerjük —, hogy az olaszok teljes odaadással tudnak vitatkozni, s közben a próféták lendületével hadonásznak, mintha minden geszA folyton újat kereső olasz filmgyártás témájában, megoldásában, eszközeiben is érdekeset nyújt ebben a filmben, ezúttal a rendező Francesco Rosi jóvoltából. A Kezek a város felett nem szabályos történet a mindennapi nápolyi emberek életéből, inkább egy vitathatatlan értékű röntgenfelvétel a nápolyi közéletről, amelyben Eduardo Nottola fészkelhet, látszatra kipusztíthatatlanul. A nagy iramban fejlődő Nápolyban Nottola, a mindent felhabzsolni kész nagyvállalkozó összevásárolja a szabad telket, amiket pénzének és személyének nyomására a városi tanács közművesített: nyilvánvaló, hogy a telkek ára a közművesítéstől ugrásszerűen nő, de ez az érték is meghatványozódik, amikor a városi tanács — ugyancsak Nottola nyomására — elfogadja az általa diktált, sugalmazott beruházások programját. Nottola körül vihar tör ki, mert a közelgő választás, az összeomló háziak halálos áldozatai miatt a politikai partok küzdelembe lendülnek. Különböző alakzatokban, különböző pártállásé emberek között, egyre újuló hevességgel, hazugsággal és gyávasággal tarkított vita folyik. A nápolyi közélet nagy méltóságai kicsiny erkölcsi salabakterekké süly- 1 vednek a szemünk láttára: a közérdek nagyon is hangos, nagyon is szónoki szolgálata megett ott verejtékezik az egyéni érdek, amely a hatalom birtokában bekötheti az igazság szemét. Vihar kavarog a nápolyi tanács termében, az utcán. Nagy potentátok és utcai kisemberek használnak nagy szavakat. Szenvedélyesén szidják egymást, érdekből és lázadásból. A becsapott kisember — családja és fészke védelmében — megfelelő cipőiket. Nem kevesebb, mint 80 ezer pár cipő várja itt a vásárlókat. A földszinten és a félemeleten férfi, és női divatcikkek, harisnyák, kötöttáruk közölt válogathatunk. Két emeletet töltenek meg a női, férfi és gy'ermek felsőruházati cikkek, hazai és külföldi gyártmányok. A sok szép holmi közül különösen nagy sikerre számíthatnak itt a szivacsbélésu kabátok, köntösök. A felső emeleten a lakberendezési- és kelengyeosztályt találjuk. Különleges érdeklődésre tarthat számot a freskókkal díszített „Lotz-terem”, amelyben rendszeres kiállításokat kívánnak szervezni. Közvéle- ménykutatés céljára űrlapokat adnak itt kitöltésre a látogatóknak. A vevők kívánsága dönti így el, hogy a kiállított árucikkekből melyeknek gyártását kezdje el az ipar. Az új Divatcsarnok vezetői mintegy húszmillió forintos havi forgalomra számítanak. Csúcsforgalmi időkben 500 eladó áE majd a vevőközönség rendelkezésére. (G) Megnyílt az új Divatcsarnok hét szinten, rendkívül gazdag áruválasztékkal áll a vásárló közönség rendelkezésére. KüŰj színfolttal gazdagodott a főváros. Megnyílt a Népköz- társaság útján a volt Párizsi
