Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-03 / 283. szám

I Kezek a város felett Olasz film A Meteorológiai Intézet jelenti... MÉG A NYÁRON TÖR­TÉNT. Meglehetősen szomo­rúan' üldögéltem egy Balaton- parti üdülő szobájában. Ügy ültem ott mint egy szobor. Nem mertem kinézni még az ablakon sem. Nem, mert úgy éreztem, hogy becsaptak. Igen. Becsapott a meteorológia. A rádióból egy napon szim­patikus hang azzal altatott el, hogy: „A meleg idő tovább tart. A barométer nem áll eső­re és holnap mindenki bújjon a víz alá, mert életveszélyes lesz a meleg.” Ezt mondta. Emlékszem rá. Tévedni emberi dolog, de tény, hogy másnap a szakadó eső úgy kopogtatta az üdülő cserepét, mintha millió kis bádogos dolgozott volna raj­ta. A partot méteres hullámok nyaldosták, a szél pedig fákikal és vitorlákkal „dobálózott”. Persze nem történt tragédia, és amikor a napokban- elmond­tam ezt a nyári emléket Nyári Elemérnek, a Mátra Hőerőmű területén működő meteoroló­giai állomás vezetőjének, még csak nem is mosolygott rajta. — Nem szokatlan ez a mete­orológia életében. Előfordult már az is. hogy száraz és me­leg időt jósoltak, és másnap úgy szakadt a hő, hogy az or­rát sem látta az ember. A sok meteorológiai bosszú­ságot persze könnyen elfelejti az ember, ha kicsit is belepil­lant a napi prognózist megelő­ző munkába. Mert azért ha az Északi-sarkról elindul egy szélhullám, nem is olyan könnyű irányát előre megálla­pítani. — A világon sok-sok mete­orológiai állomás működik, — folytatja, — s ezek az állomá­sok kapcsolatban vannak egy­mással. A budapesti éppen úgy ad adatokat az Északi- sarknak, mint a világ többi központja Budapestnek. A me­teorológiának külön nyelve van. Nemzetközileg megálla­pított jelek viszik az adatokat az egyik állomástól a másikig. A feldolgozás óriási munkát igényel. A rendkívül érzékeny műszerek minden adatot fel­dolgoznak, és csak a hosszú munka után következik az, hogy: a Meteorológiai Intézet jelenti... EZ AZ ÁLLOMÁS nem tar­tozik a világ „nagyjai” közé. De a hazai meteorológiában mégis jelentős helye van. — Mióta működik? — 1949-ben állították fel. ti bigámisták királya Aldo Donáti elmondhatja magáról, hogy „bigámiái csúcs- t el je sí tménye k- re” képes. No­ha mindössze 43 éves, eddig nem kevesebb, mint tizenkét­szer nősült, de csak most tar­tóztatták le és vetették börtön­be. Hitvesei többnyire or­vosnők és taní­tónők közül ke­rültek ki. A legraffináltabb trükkökkel és kiválóan hami­sított okmá­nyokkal tévesz­tette meg meny­asszonyait, va­lamint a polgá­ri és egyházi hatóságokat. Volt eset, ami­kor a nácik elől menekült zsi­dónak adta ki magát és áttért a zsidó vallás­ra, hogy új ok­mányokhoz jus­son Néhány feleségétől gyermeke is született, leg­utolsó felesége egy 24 éves ca- taniai orvosnő volt, akit a vas­úton ismert meg, miután közvetlen előd­jétől nászút közben meg­szökött. Áruház helyén az új Divat­csarnok, az ország egyik leg­nagyobb áruháza. A korszerűen átépített és megnagyobbított, 8698 négy­zetméter alapterületű áruház lönösen nagy a választék az áruház cipőosztályán, amely- két emeletet foglal el. A falak mentén elhelyezett polcokról a vevők — számok szerint — válogathatják M a legjobban Azóta mindennap megy a táv­irati jelentés a központnak. — Miért volt szükség rá? — Hazánk területén is több meteorológiai vizsgáló állomás van. Az országos köponthoz a legközelebbi Gödöllőn van, így már erről a területről nem tud pontos adatokat adni. A munka nagy részét a na­gyon érzékeny műszerek vég­zik. Rögzítik az adatokat, csak le keE olvasni és további tani. Ez a magyarázata annak is, hogy a Mátra Hőerőmű áEo- máson is csak Nyári Elemér dolgozik. A napi prognózishoz ugyan nem adunk adatokat. Az orszá­gos központ két—három nap után mindig feldolgozza a ki­adott jelentéseket. A feldolgoz zás után veszik elő a mi ada­tainkat, amivel ellenőrzik az előző napok jelentéseit — Milyen adatokat lehet itt megállapítani? — A légnedvességet, a maxi­mum, minimum hőmérsékletet, a csapadék mennyiségét a pá­rolgást, a szél irányát és se­bességét Megmutatja a két műszerhá­zikót. a kanalas ezélmérőt, a barométert és a barográfot. El­magyarázza működésüket sőt még azt is megmondja, hogy milyen idő lesz holnap .,. — Volt olyan időszak, hogy adataink eltértek az országos adatoktól. Csak hosszú vizsgá­lat után derült tó, hogy állo­másunk szélámyékba került Megmagyarázza a szelámyé- kot 1949-ben, amikor az állo­mást feláEították, még mesz- sziiről látszott az állomás kana­las szélmérője. Most már csak a kémények, a fák, és a magas­ba nyúló sokszínű házak látsza­nak. — Rövidesen ismét ■megnő’' majd a szélmérő. A hőtechni- kai üzem szocialista brigádja felajánlotta segítségét és átsze- reli majd a műszereket megfe­lelő helyre. Órájára néz, mennie kell. Meg kell néznie a légnedves­séget Kinyitja a műszerházikó falát és már jegyzi is az ada­tokat A KAPUBAN EGY táska-i rádió szól. Megismerem a ba­latoni hangot amely ismét mondja: a Meteorológiai Inté­zet jelenti. Nem tudom, igaza lesz-e, de a Mátra Hőerőmű meteorológiai állomását sem­miképpen sem fogom majd okolni... Koós József <wvvvvwvbvy,wsréwrfwww,uwsftlv (10) A következő felszólaló elis­merte, hogy a gáz óriási felfe­dezés, de nagy körültekintésre és óvatosságra intette Zimá- nyit. — A türelem a tudósok leg­szebb erénye — mondta oktató hangon, mutatóujját a inasba emelve. Egy filozófus is szót kért: — Uraim, véleményem sze­rint ez a gáz teljesen felesleges. A mi társadalmunkban nincs szükség lelkiismeret-ébresztő, lelkiismeretfurdalást okozó gáz­ra ... Mert mi a lelkiismerec? A lellkiismeret nem más, mint az osztályérdeketkkel való tuda­tos azonosulás fokmérője, amely vagy megelégedettséget okoz, vagy szégyenérzetet... Nekünk nem gázra, hanem erkölcsi ne­velésre van szükségünk, amely tudatosítja az emberekben az osztályérdekeket. A Lefu 156-og gáz kapitalista, (kispolgári meg­oldás. Az erkölcsöt nem lehet kémiai úton előállítani, mert az társadalmi termék. Az em­beri együttélés során alakult tó, már igen korán, a társada­lommá szerveződés idején, és fennmarad mindaddig, amíg emberiség lesz... Az erkölcsi normák, a magatartási szabá­4 rXÍPfíJSiG 1964. december 3., csütörtök lyck betartását nem egy gáznak kell biztosítania, hanem a köz­vélemény erejének... Az er­kölcsi közvélemény értélkeli az emberek magatartását. Ez az értékelés azonban nem függet­len a társadalom, az egyes osz­tályok anyagi érdekeitől... A közvélemény lehet embertelen, mint például az Egyesült Álla­mok déli államaiban, ahol er­kölcsös dolognak tartják a né­gerüldözést, lehet vallási befo­lyás alatt álló, lehet vallás nél­kül alakuló is, de vegyipari ter­mék semmiesetre sem lehet... A lélkiásimeret erkölcsi felelős­ségérzet valamiért, valamivel szemben, és ha ezt művi úton állítjuk elő, akkor semmit sem ér. Alig ült le a filozófus, jelent­kezett a negyedik felszólaló: — Zimányi kolléga elmon­dotta nekünk, hogy milyen ha­tással volt a Lefu 156-os gáz egy Ló utcai építkezés dolgo­zóira ... Ezzel kapcsolatiban hadd mondjam él a következő­ket: Valóban vannak még ne­hézségeink a munkafegyelem terén, előfordul, hogy itt-ott nem dolgoznak lelkiismerete­sen ... De ez a jellemző? Nem, nem ez a jellemző... A munka nálunk — kizsákmányolástól mentes társadalmi viszonyok között — tudatos életszükség­letté vált és kialakult az új munkaerkölcs. Igen, kialakult! A Lefu-gáz nélkül is. A mun­ka természetes élettevékenység­gé, örömteli megbízatássá vált És ahhoz, hogy lelkiismerete­sen dolgozzunk, nem kell gáz, sőt, ez a gáz megszégyeníti az embereket megalázza a dolgo­zókat, és — megmondom nyíl­tam — inkább káros, mint hasznos. Erre a gázra nincs szükség! Zimányi magálbaroskadtan ült az aszta! végén és kis virá­gokat rajzolt az előtte fekvő papírra. Egy orvos azt kérdezte: — Gondolt-e ön arra, tisz­telt kollégám, hogy ez a Lefu- gáz milyen káros elváltozáso­kat okozhat az emberi agyban? Attól tartok ugyanis, hogy az agykaimra fenekén csüngő agy- függelék megsínyli a vegyi be­avatkozást nem is beszélve a tobozmrigyről, amely az agy­kamra tetején ül... Ez az erő­szakos leUkdismeret-ébresztés veszélyes játék! Jó lesz tehát vigyázni! Egymás után jelentkeztek a hozzászólók. Volt aki azt kér­dezte: milyen hatással van a gáz az emberi szervezetre, kü­lönös tekintettel a hormonok­ra? Egy másik azt javasolta, hogy azonnal hozzá kell látni a lelkiismeretfurdalást okozó gáz ellenszerének a kidolgozásához. Az utolsó jelentkező egy haj­lott hátú, hegyes orrú aggas­tyán volt, lehetett vagy száz- esztendős. Vékony, mekegő hangon a következőket mon­dotta: — Tisztelt koEégák! Kedves barátaim! Véleményem szerint a Lefu 156 nem létezik... A terem felmorajlott. — Jól hallották. Nem létezik. A vegyész abbahagyta a raj­zolást. — A felfedező beszámolója és az abban felsorolt tények, ada­tok engem nem elégítenek ki és nem győznek meg. Hol a bizonyíték arra, hogy az épít­kezés dolgozóiban a gáz ébresz­tette fel a lelkiismeretet? Le­het, sőt valószínű, hogy itt csak a véletlenek összejátszásáról van szó; Zimányi épp akkor nyitotta ki a palackot, amikor a dolgozókban felébredt a lel­kiismeret... A többi eset is lehet véletlen... Mondok egy példát: tegyük fel, hogy X. Lefu 156-os gázt szívott magá­ba és néhány perc múlva he­ves lelkiismeretfurdalást érzett valamiért. A felfedező azt ál­lítja, hogy X. azért érzett lel­ki ismeretiurdalást, mert előző­leg gázt szívott magába. Ezt mondja a felfedező, igen tisz­telt koUégám, Zimányi Ottó... Én azonban ezt kétségbevo- nom, és azt állítom: semmi ösz- szefüggés nincs a kettő között. X-ben akkor is felébredt vol­na a szocialista lelkiismeret — különböző erők hatására —, ha előzőleg nem szív magába Lefu-gázt. Zimányi vélt össze­függéseket tudományos ered­ményeknek tüntet fel... Ha megkérdeznék azt az építésve­zetőt a Ló utcai építkezésen, vagy a főmérnököt, hogy a gáz hatására volt-e lelkiismeretes, egészen biztos, azt felelné: nem, ő mindig ilyen lelkiisme­retesen végzi a munkáját... Summa summárum: a Lefu 156 Zimányi fantáziájában léte­zik ... Lehet, hogy nincs iga­zam, ez esetben kérem Zimá­nyi kollégát, bizonyítsa be ne­kem, hegy tévedtem... Éjfélig tartott a vita, végül is abban egyeztek meg: néhány nap múlva ismét összeülnek. Ha azonban a megbeszélésen sem tudják lezárni a vitát, ak­kor vándorgyűléseket tartanak Tihanyban, Siófokon, Galya­tetőn és Lillafüreden. A vegyész fáradtan, zúgó fej­jel, elkeseredetten indult el hazafelé. A kapuban találkozott Hé­divel. A lány gúnyosan rámosoly- gott, aztán elfordította a fejét és belekarolt a mellette álló Efeíefbe. 11. Egy nyugati nagyhatalom titkosszolgálatának minden­ható főnöke, Mr. Chippendale, akinek valódi nevét senki sem tudta, magához hívatta két ma­gyar származású ügynökét: Mr. Kisst, aki 1956-ban disszidált és Mr. Vargát, aki 1948-ban mon­dott búcsút hazánknak. — Uraim — mondta Mr. Chippendale —, rendkívül fon­tos és kényes megbízást kap­nak. A két kém tisztelettudóan, csodálattal és megrettenve bá­mult főnökére, akit a kémke­dés Paganinijének neveztek. — Még ma éjjel Magyaror­szágra utaznák. Meg keE sze­rezniük egy titokzatos gáz kép­letét. A gáz neve: Lefu 156. Felfedezője Zimányi Ottó, a Kémiai Kutató Intézet vezető­je. Chippendale pattogó hangon adta tó az utasításokat, és mi­közben beszélt, nem nézett • két ügynökre, átnézett rajtuk, mintha ott sem lettek volna. — Mr. Kiss, ön először Zi­mányi titkárnőjét, Misánger Hé­dit veszi munkába. A titkárnő — nagyon csánoq, húszéves lány, a mellbősége 116 centi­méter — a vegyész barátnője, aki értesüléseim szerint ed akarja venni feleségül. Arról azonban nem tud, hogy Hédiké titkos kapcsolatot tart fenn az intézet egyik fiatal munkatár­sával Futató F. Ferenccel, akit röviden Efefefnek neveznek. Ha a lány nem hajlandó meg­szerezni nekünk a gáz képletét, akkor mutassa meg ezeket a (képeket. A kémfőn ök három fotót nyújtott át. Az egyiken Hédiké karonfogva sétált Efefeffel egy elhagyott erdei ösvényen. A másik képen egy rekettyebokor tövében csókolóztak. A harma­dik fénykép láttán Mr. Kiss vigyorogni kezdett. — Ha a lánnyal nem tud zöldágra vergődni, akkor meg­ismerkedik Futató F. Ferenc­cel, & a bizalmába férkőzik. A fiú nagyon szeret inni, erre felhívom a figyelmét. Próbálja, meg rávenni, hogy dolgozzék nekünk. — Oké, főnök! — És az én feladatom? — kérdezte Mr. Varga. — ön csak akkor lép színre* ha Mr. Kiss kudarcot vall, vagy lebukik. Ez esetben haladékta­lanul elrabolja a vegyészt és erőszakkal — érti? erőszakkal! — szedi tó belőle a gáz képle­tét. Ez minden. That is aE! Két óra múlva indul a repülőgép. Sok szerencsét! Good luck! Alois Siegfried Maria Ale­xander Poppenheim, alias Mr. John Kiss, vagyis Kiss János a szigeti Grand Hotelben száEt meg. Megérkezése után egy órával — fekete szemüvegben* álbaj ússzál — már akcióba lé­pett. Elindult, hogy megkeres­se Hédikét, de alig tett néhány lépést, egy súlyos kéz neheze­dett a vállára. (Folytatjuk) tusukkal az örök igazságot nyújtanák oda vitatársuknak. De ennyi szenvedély-változa­tot, érzelmi hangsúlyt és küz­delmet a kezek mozgásában- vibrálásában még olasz fil­men is ritkán látni, mint Francesco Rosi filmjében. Ahogy az asszonyok mutogat­nak a rendőrökre, a megvetés és a gyűlölet, a forrongás éi bennük és kezeikben. Ahogy Nottola letörli izzadt homlo­kát és kiszolgálóit fenyegeti, felejthetetlen. Néha tíz ujj többet mond e félbeszakadt vitába, mint a hősök arca. És ez a rendező dicsérete. A sok-sok kitűnő jellemszí­nész közűi emeljük ki Rod Steiger és Salvo Random ne­vét. Gianni Di Cena-nzo képei a rohamosan fejlődő Nápolynak egészen új arcát mutatják, és azokat a figurákat, akik ma problematikussá tehetik és teszik az olasz nép életét. Ha a film egyik szólását akarom használni kritikai summázatul: éles politikai ál­lásfoglalás Rosi kitűnő filmje, ahol az erkölcsi igazság han­gosan szól De Vita és Balsamo oldaláról. (farkas) ezerféleképpen protestál, de nagy út visz az eredményes cselekedetig. Francesco Rosi rendező nyíltan beszél, nyíltan vitat­kozik, nyíltan hadban áll esz­méiért. Rögtön az első képek­ben leleplezi Nottola spekulá­cióját, hogy másfél órán ke­resztül e korrupt, politikailag és gazdaságilag veszedelmes kapitalistát sok oldalról be­mutathassa. Nottolát, a vállal­kozót kiszolgálja a polgármes­ter, és minden hatóság; Notto­lát védi a rendőrség, a kato­naság, a törvény, mert pénzé­vel ő diktálja a törvényt, az erkölcsöt és a pillanatnyi ha­talom meglepő bakugrásait. Nottola jellemtelensége nem egy jelenetben kézzel tapint­ható. Annyira erőszakos és mindenkin gázoló, hogy saját pártjának minden hájjal meg­kent korifeusai is megútálják. Mégis a helyén marad, sőt előbbre, magasabbra törhet, mert mint a filmben mond­ják: más az erkölcs, más a politika és a politikában csak veszteni nem szabad. Francesco Rosi a ház ösz- szeomiásának tragikumát egy gyermek kórházba szállításá­val érzékelteti: a proletárok kiszolgáltatottságát a kilakol­tatás hosszú képsorán át vési r. emlékezetünkbe; a helyi poli­tikusok alkudozásából és elv- telenségéből a lelépő polgár- mester és Nottola kibékülésé­vel és összeolelkezésével ad jókora adagot. De Vita ésBal- soma alakjával mindig jókor és jó ütemben teremt drámai feszültséget Külön kell szólnunk a vitat­kozók kezeiről. Megszoktuk már — személyes élmény alapján is elismerjük —, hogy az olaszok teljes odaadással tudnak vitatkozni, s közben a próféták lendületével hado­násznak, mintha minden gesz­A folyton újat kereső olasz filmgyártás témájában, meg­oldásában, eszközeiben is érde­keset nyújt ebben a filmben, ezúttal a rendező Francesco Rosi jóvoltából. A Kezek a város felett nem szabályos történet a minden­napi nápolyi emberek életé­ből, inkább egy vitathatatlan értékű röntgenfelvétel a nápo­lyi közéletről, amelyben Eduardo Nottola fészkelhet, látszatra kipusztíthatatlanul. A nagy iramban fejlődő Ná­polyban Nottola, a mindent felhabzsolni kész nagyvállal­kozó összevásárolja a szabad telket, amiket pénzének és személyének nyomására a váro­si tanács közművesített: nyil­vánvaló, hogy a telkek ára a közművesítéstől ugrásszerűen nő, de ez az érték is meghat­ványozódik, amikor a városi tanács — ugyancsak Nottola nyomására — elfogadja az ál­tala diktált, sugalmazott beru­házások programját. Nottola körül vihar tör ki, mert a közelgő választás, az összeomló háziak halálos áldo­zatai miatt a politikai partok küzdelembe lendülnek. Külön­böző alakzatokban, különböző pártállásé emberek között, egyre újuló hevességgel, ha­zugsággal és gyávasággal tar­kított vita folyik. A nápolyi közélet nagy méltóságai kicsiny erkölcsi salabakterekké süly- 1 vednek a szemünk láttára: a közérdek nagyon is hangos, nagyon is szónoki szolgálata megett ott verejtékezik az egyéni érdek, amely a hata­lom birtokában bekötheti az igazság szemét. Vihar kavarog a nápolyi ta­nács termében, az utcán. Nagy potentátok és utcai kisemberek használnak nagy szavakat. Szenvedélyesén szidják egy­mást, érdekből és lázadásból. A becsapott kisember — csa­ládja és fészke védelmében — megfelelő cipőiket. Nem keve­sebb, mint 80 ezer pár cipő várja itt a vásárlókat. A földszinten és a félemele­ten férfi, és női divatcikkek, harisnyák, kötöttáruk közölt válogathatunk. Két emeletet töltenek meg a női, férfi és gy'ermek felsőruházati cikkek, hazai és külföldi gyártmá­nyok. A sok szép holmi közül különösen nagy sikerre szá­míthatnak itt a szivacsbélésu kabátok, köntösök. A felső emeleten a lakberendezési- és kelengyeosztályt találjuk. Különleges érdeklődésre tarthat számot a freskókkal díszített „Lotz-terem”, amely­ben rendszeres kiállításokat kívánnak szervezni. Közvéle- ménykutatés céljára űrlapokat adnak itt kitöltésre a látoga­tóknak. A vevők kívánsága dönti így el, hogy a kiállított árucikkekből melyeknek gyár­tását kezdje el az ipar. Az új Divatcsarnok vezetői mintegy húszmillió forintos havi forgalomra számítanak. Csúcsforgalmi időkben 500 el­adó áE majd a vevőközönség rendelkezésére. (G) Megnyílt az új Divatcsarnok hét szinten, rendkívül gazdag áruválasztékkal áll a vásárló közönség rendelkezésére. Kü­Űj színfolttal gazdagodott a főváros. Megnyílt a Népköz- társaság útján a volt Párizsi

Next

/
Thumbnails
Contents