Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-24 / 301. szám
A Vasas Szakszervezet munkavédelmi felügyelői az elmúlt hónapokban több esetben megbírságoltak vállalatvezetőket és néhány gépet, valamint nagyobb termelőberendezést életveszély miatt le is állítottak, E gépek közül az egyik a Vasöntöde öntvény-törője volt. Maga a gyár is régóta foglalkozott már az elavult berendezés kiselejtezésének gondolatával. Mégis csak az ellenőr határozott fellépésére tették meg ezt, miután a lerendezésből a szétfröccsenő •ntvény szilánkja puskago- .yóként bezúzta egy gépkocsi szélvédőjét. A berendezés rozsdás burkolata jó ideje már semmi biztonságot nem adott, ennek ellenére használták, mert — úgymond —: a termelés nem torpanhat meg. Az öntvénytörő leállításával a termelés mégsem esett vissza. Megfelelő szervezéssel pótolták annak munkáját. Találtak megoldást a gyár vezetői, amint rákényszerültek erre. Önre aguktól vajon miért nem intézkedtek? Igaza van a munkavédelmi szakembereknek: a szemléletben van a hiba, azon kell változtatni. Sajnos még manapság is csak a haleset nevel, — a® is csupán ideig- óráig. A balesetvédelmi előírásokat mindenki ismeri, de nem mindenütt tartják be — í a baleseti statisztikák romjának. Az idén például — ezer munkásra számítva három százalékkal nőtt a balesetek száma. A balesetek 40 százalékát a® elavult berendezések okozták. Ezeket egyik napról a másikra pótolni ugyan nem lehet, de jó néhány olyan lehetőség van ami különösebb beruházás nélkül is eredményesen kihasználható. Sokat segíthet például a korszerű üzemszervezés, s a kis gépesítés. Az ütem télén termelésnek rossz hatása van a balesetek alakulásában. Ha például anyag, alkatrész, szerszám, vagy rajzhiány miatt áll a gép, a kiesett órákat a tervidőszak végén be kell hozni. Megkezdődik a kapkodás és a hajsza. Ilyen körülmények közepette hamarabb fárad az ember. A -hajrá időszakokban” a munkás ki sem pihenheti magát tisztességesen, hiszen a napi 4—5 túlóra megrövidíti a pihenő idejét és növeli a fáradtságát. A legtöbb baj pedig az úgynevezett kifáradási időszakban- következik be, amikor lankad a figyelem. Az elavult berendezésekkel dolgozva pedig fokozott és állandó éberség kell. Ideges-kapkodó légkörben ez nehezen megy. A termelés parancsnokainak tehát elsősorban a zavartalan munkakörülményeket kell megteremteniük — a munkásvédelem érdekében is. Néhány esztendő tapasztalatait elemezve világosan látszik, hogy ma már nem egyszerűen, műszaki pedagógiai, vagy lélektani feladat a baleset megelőzése. Megvan a tudománya — a SZOT Munkavédelmi Főiskoláján eddig már fél ezren elsajátították; — megvan a technika, csak könnyelműségből nem alkalmazzák. Legtöbbször felelőtlenség húzódik meg amögött is, ha a megtervezett munka- védelmi berendezések nem terjedhetnek el, mert nem gyártják sorozatban, mint pl, a legveszélyesebb faipari berendezésre, a gyalura szerelhető biztonsági készüléket. Pedig az idei baleseti statisztikákban a vasút után a faipar áll a második helyen. (Tehát, hogy a tudomány és a technika valóban a munka- védelem szolgálatában léphessen, ahhoz most már lényegében csak az erőteljesebb számonkérés hiányzik. Jó szóval és lecke feladással nem sokra megyünk. Szigorúságra van most már szükség, minden munkavédelmi szabály megsértésekor. A figyelmetlenség egy-két év után óhatatlanul hatalmába keríti a gépek között dolgozókat. Megszokják a gépeket, s nem érzik veszélyességüket. A gyárak vezetőinek tehát állandóan ébren kell tartamok a munkásokban a körültekintő munkavégzést, — neveléssel és szigorú fegyelemmel. Ez a vezetők munkavédelmi „normája”. Ennek alapján lehet és kell megkeresni a felelősöket. Így elérhetjük, hogy a gyárak mindig egy olyan „volán” mellett érezzék magukat, ahol mindenki számára egyaránt kötelezőek a munkavédelmi „KRESZ” szabályai. „(G. F.) Baj van a fiatalokkal! Mi ■ lesz, ha mi már nem leszünk? Gyakran hallunk hasonló mondatokat, de vajon igazak-e ezek a panaszszavak, vagy csupán a szemlélet különbözőségéből erednek, amely — bizonyos mértékig — minden korban elválasztotta egymástól a generációkat. Nézzük hát, hogyan is élnek. A családi élet a hasnál kezdődik — mondja nevetve Kálmán Kálmán, a Hatvani Konzervgyár másodéves esztergályos tanulója, akiről társai elárulták, hogy a nyári táborozások alkalmával szakács volt. A rossz nyelvek szerint egyszer a túrós csuszát is elrontotta- De ez bizonyára csak rágalom. — Édesanyám megbetegedett, így kénytelenek voltunk megtanuini két testvéremmel együtt főzni, hogy kíméljük. Sok szabad időm nincs, mert az ipari tanuló-i skola mellett beiratkoztam a gimnázium esti tagozatára is. Ott most végzem az első évet. Szeretnék olyan jó szakember lenni, mint az oktató mesterem, Gáspár Sándor. Ha mégis akad egy kis időm, moziba megyek, televíziót nézek, vagy útleírásokat olvasok. /Megyei tornászbajnok volt Hajdú-Biharban Zsiga Lajos. Az erőteljes, nyílt tekintetű fiatalember néhány hete lakik mindössze Lőrinciben, az állami nevelőintézetben. — Jól érzem itt magam. Szabad időm nem igen van. mert vonattal járok be Hatvanba. A Heves megyei Építőipari Vállalatnál dolgozom, kőművestanuló vagyok. Sok rajzot kell potomom és megígértem az igazgató bácsinak, hogy segítek tanulni Janó Bélának is, aki nagyon szeret játszani és elmarad a tanulásban. — És veled le fog ülni tanulni? — Le, mert ha nem akar, majd leültetem — hangzik a nyugodt, önérzetes válasz. — Ilyen az átlag — fűzi hozzá a látogatás után Szakmáry József, a 213-as ipari tanuló-in- tézet igazgatója — persze nem azt mondom, hogy nincsenek kivételek, de állítom, hogy még a kivételek sem elveszettek. Türelem és szeretet kérdés® minden. Tizenöt éves nevelői munkám alatt sokféle gyerekkel találkoztam. Egyben azonban mindannyian hasonlítottak: a szeretetért, a gondoskodásért hálával fizettek. A napokban az állomáson a nyakamba ugrott egy csinos fiatal- asszony és megcsókolt. Csak bemutatkozás után ismertem meg egy régi tanítványomat, az állami gondozott kislányt, aki annak idején több, álmatlan éjszakát okozott nekem. Azóta két kisgyerek boldog édesanyja lett. És az „öreg” pedagógus, aki még fiatal férfi ma is, éppen- úgy végzi a munkáját, mint régen. A lelkesedés nem csökkent. Legfontosabb feladatának a szülői ház és az iskola harmóniájának megteremtését tartja. Tanácsokat ad a szülőknek és tanácsokat kér a szülőktől. Személyesen ellenőrzi délutánonként a „fiait”, hogy betartják-e a szabadidő-tervet, amelyet maguk készítenek. Szervez, veszekszik, dícsér. Ügy látszik, eredményesen. Mátéffy Zoltán Kivonul a kocsipark... A MAVAUÍ felkészült az ünnepekre Az országúti csúcsforgalom lényegében már az elmúlt héten megkezdődött: pénteken, szombaton. „Tetőzését” azonban csak ma délutánra várják. Az utazóközönség egyébként is nyugtalan mindig, ilyenkor, karácsony előtt pedig különösen. Izgatottan várják mindenütt az autóbuszokat, félénk kíváncsisággal latolgatják: fel férnek-e a kocsira, haza ér- nelc-e az ünnepekre... ? A 4. sz. Autóközlekedési Vállalattól kértünk a kérdésekre válaszokat: — Ha a szükség úgy kívánja, a megye országútjaira vonul teljes kocsiparkunk — nyugtatott meg valamennyiünket Zentaí Mihály személyforgalmi osztályvezető. — A nagyobb gócpontokon tiszti beosztással felügyeleti szolgálatot létesítünk az ünnepek idejére, hogy a kocsielosztásban ne legyen fennakadás. A füzesabonyi, a vámosgyönki és a ludasi vasútállomásokról nagy számú mentesítő járatot indítunk... Egyébként, csak csütörtökön lesz ilyen felfutás a forgalomban, az ünnepek alatt már újra visszaesik a megszokott napokéra ... Január másodikéra várunk újra emelkedést, de ígérhetem, a MAVAUT megbirkózik azzal is . • . Decemberben t Kérem a kővetkezőt!. Beteg állatok között A váróteremben A ^páciens...’* <Kép és szöveg: Regős István) raí hivatalosak vagyunk. A műtétre előkészített beteg tehén kiváló anyaállat, és remek tejhozama van. így hát mindent elkövetnek a megmentéséért. A friss széna helyett elfogyasztotta az istálló egyetlen, de nem eléggé őrzött locsoló- tömlőjének jelentős részét A műszerek rendiben. Még egy utolsó ellenőrző pillantás az asszisztenciára és elkezdődik az operáció. Érzéstelenítik az állatot A bendőmetszés csak állva végezhető, hogy a belső szervek természetes helyzetben maradjanak. Ezért nem altathatják él a remegő tehenet és nem fektethetik műtőasztalra. „Szikét... csipeszt.. tampont... szikét...!” pattog a sebész szava. Sajnos a tehén rendkívül érzékeny természetű volt A dupla adag érzéstelenítő hatása ellenére is időnként felbőgött, majd, mint egy vadcsákó, rugdaló- zott Kemény munkát végeztek körülötte az orvosok, orvos- tanhallgatók. Végül is — három és fél órás küzdelem után — előkerült a gumicső. A „mohóságot” csupán a varratok jelzik. Néhány hét múlva gyógyúL ten távozhat. nem kis feladat elé állítja vállalatunkat. Üzemeinkben ugyancsak igyekezni kell, ha elejét akarjuk venni a fogyasztók reklamációinak ... Panasz, persze ennek ellenére is akad hébe-hóba, de jólesett tapasztalnunk, hogy számuk már kevesebb, mint például tavaly. Mi nehezítette az idei munkát? — Mint a korábbi évekét is: üzemeink nem kielégítő felszerelése. Próbálkozunk ugyan korsizerűsí lésükkel, de ez az ütem elég lassú... A bérfuvarok... Különösen hatvani területünkön. A 4. sz. AKÖV sok esetben, ponyva nélküli, kellően le nem takarított kocsikat küldött, többnyire megkésve és gyakran olyan állapotban, hogy azok útközben „lerobbantak” Ilyenkor aztán várhatták a kenyeret. „! Sok vitánk volt a kereskedelemmel is: a rendeléseket nem minden esetben a keresletnek megfelelően állították össze és így több alkalommal kevésnek bizonyult a leszállított kenyér mennyisége — máskor pedig soknak! A fölösleget vagy nem vették áw vagy elfogadták... s akkor maradt belőne az üzletben két-há- rom nap múlva is: így lett belőle öreg, szikkadt áru... Mennyi kenyeret fogyasztottak ebben az évben a gyöngyösi, a hatvani járásban és a mátrai üdülőkben? — A kétféle kenyérből idáig mintegy 120 ezer mázsa fogyott, s péksüteményből 18 miilió körük.. A mi terveinket természetesen a fogyasztás mértéke szabályozza, ezért nehezebb teljesítésük. Az idén azonban ennék ellenére is bizakodunk, reméljük, hogy az előírt 43 millió 450 ezer forintos tervet 97,8 százalékra sikerül teljesítenünk év végére. És ez nem is lenne rossz eredmény! Mit terveznek 1965-re? — Tovább korszerűsítjük üzemeinket. Jövőre mintegy másfél miilió forintos költséggel sor kerül a gyöngyösi kenyérgyár rekonstrukciójára, süteményfeldolgozó gépsort építünk be és két új FNK-ke- mencét. Negyedmillió ráfordítással pedig felújítjuk az ugyancsak gyöngyösi 3. számú üzemet: a meglévő olajtü elésű gépkemence mellé másik kettőt építünk be... A hatvani 1(P es számú és a petőfibányai sü‘ tődék kemencéit pedig még az idén kijavítjuk, a karácsonyi ünnepek alatt... És ezenkívül? Ügy igyekszünk jövőre is, hogy fogyasztóinknak egyre kevesebb panaszra adjunk ökot... (gyóaií Méhészkedik, süt, főz, tornázik A jövő szakmunkásai a második műszakban Térdén nyugvó kezeit nézvi biztosan behozza majd iemara • dását az önkéntes állami gondozott Janó Béla is. A szemüveges vézna kisfiúról senki sem gon dolná, hogy elmúlt már T éves és kőművesipari tanuló Szemei a sok dioptriás szemüveg mögül értelmesen villannak. — Én kértem, hogy állam gondozásba kerüljek. Otthor rengeteget csavarogtam. Kocs mába is jártunk a fiúkkal, h.E megkaptuk az ösztöndíjat Apukám mégvert ugyan, hí rosszat csináltam, re annyira mint itt, nem tudott rám vigyázni, mert nem ért rá. Tisztán látja saját problémáját. Zene. színház, film, minden érdekli. Élményeiről éreti ember bölcsességével számod be, éppúgy, mint a kaptárok szerelmese Kontra Mihály, a MÁV fűtő- ház első éves járműlakatos tanulója. — Az általános iskolában ahová jártam, volt két boconá- di kaptár. Azokat is én kezeltem. Akkor szerettem meg í méhészkedést. Összegyűjtötterr az ösztöndíjamat és tavasszal veszek is két családot ezer forintért. Apuka beleegyezett Már a bácsival is megállapodtam, aki eladja. Szeretem a történelmi regé nyékét és Petőfi verseit. Szoktam rajzolni a kishúgomnak Erzsikének, és fából játékot is faragok neki. Nagyon szeretem. A világ eseményei érdeklik Nevelőivel gyakran beszélget politikáról. Véleményük szerint .meglepően tájékozott és tisztán látja az összefüggéseket A labdát kergeti szabad idejében Kcnikoiy Pista. aki szintéin a hatvani MÁV fűtőhá2iban dolgozik. Járműla- katos lesz ő is. Maradék szabad idejét testvére köti le, áld pár évvel ezelőtt megbénult és nagyon nehezen közlekedik, öt szokta iskolába, ide-oda vinni. Néhány példát ragadtunk 3d a sok közüL Nehéz volt, mert több gyerekkel beszélgettünk és nyugodtan mondhatjuk, felfogásuk, időbeosztásuk nagyon hasonló. A Mátravidéki Sütőipari Vállalatnál A gyöngyösi vállalat központjában Oláh György igazgatótól érdeklődtünk a mögöttünk hagyott évről — s a következő esztendő néhány tervéről. Az igazgató szavai nyomán megszólalnak az iroda falán feszülő grafikonok, az idegen előtt is érteimet nyernek a különös számok, jelek és vonalak. Sorra megelevenednek az eltelt hónapok: annak a közel másfél száz embernek a munkája, gondja — akik két nyugati járásunk mindennapi kenyerét biztosítják... — A körzetünkbe tartozó mintegy 150 ezer ember ellátása, igényeinek Idélégftése Okok és következmények Miért emelkedik az ipari baiesetek száma ? Aranyos jószág .^s ” " Dr. Kiss Miklós adjunktus gyakorlott mozdulattal megkopogtatja, meghallgatja a szivét és megnyugtatja a gazdát: A cicát kórházba utalják gyógykezelésre ... Ezután egy csöpp beteg következik: „Pityuka”, a papa- gály. Valami nem kívánatosat evett, ezért került az állatorvoshoz. — Ne nyissa 3d a kafitkát, tárva az ablak! — Nem olyan repülő« a „szentem”, doktor úr. — Láttam már pácienst „elmenni”, és csak Rákoscsabán került horogra! 3. Ilyen Jmzjátékok”. szinte mindennaposak. Az időé nénik, bácsik kedvenc állataikkal gyakran keresik fél az Állatorvos tudományi Főiskola Rendelőin tézetét Hoznak ide tyúkot, kutyát, macskát, még cinegét is. A külső szemlélőre kissé komikusán hat, ahogy babusgatják ezeket az apró jószágokat De gazdáik számára sokkal többet jelent egy „Lóri”, egy „Buksi” az oktalan állatnál. 4. Bár a rendelőintézetben éven- . te 8—10 ezer kis állat jelenik meg vizsgálaton, mégis sokkal ; jelentősebbek az egyetem klinikái: a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet Itt a két utolsó évfolyam hallgatói gyógyítanak. orvostanáraik felügyelete mellett A klinikára az ország különböző részéről érkeznek beteg lovak, szarvasmarhák, bárkák* sőt olykor kisebb állatok is. Az itteni kezelés több» nagy értékű tenyészállatnak adta vissza az egészségét Álla tfcórház, — először furcsán hangzik. Fehér köpenyes orvosok, fertőtlenítők és műtők, — nővérkék helyett — szürke köpönyeges állatgondozók sürgölődnek az állatok körül. Szóval, valódi kórházban járunk. A .kórtermekben” ágyak helyett a betegek „hovatartozása” szerint ketrecek, jászlak, vagy éppen almozott boxok sorakoznak. A kettes műtőben érdékes operációra készülnék. Dr. So- mogyvári Kálmán adjunktussal szerint legalább 80 éves (Hebet A hölgyek siránkozva elindultak. Az ajtóban voltak már, amikor szólt a doktor: — Hölgyeim, tíz forinttal tartoznak! A siránkozás kétségbeesettebb lett: — Tíz forint?! Mée ez 1st 2. Kérem a következőt! — szól ki az orvos. Harsány miákolással egy szatyor érkezik. A mélyéből előkerül Bársony, négyhónapos, koromfekete macska. Tilda néni kedvence. Már az anyja, sőt a nagyanyja is nála „szolgált”. — Doktor úr, segítsen, megérdemli! A múltkor ő mentette meg az életemet. Nyitva felejtettem a gázt, s ő addig kaparászott« amíg felébredtem! 1. A kutya apró és csúnya. Feje alig látszik ki a takaró alóL ■elelszippant a rendelő kórhóz- zagú levegőjébe és fáradtan ehunyja szemeit Két idősebb íölgy fáradhatatlanul siránkozik. — Jaj, doktor dr, mi lesz vele? Szegény Buncurka, túléli vajon? Már a harmadik napja koplal. — Sajnos, vége! — mondja az orvos. — Nagyon öreg már. És fájdalom nélkül egy injekcióval „örökre elaltattál:” Buncurkát, az emberi számítás
