Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

Interpelláció iskolaügyben: Válaszol a minisztérium és a Tervhivatal Október 25-i lapszámunkban cikket irtunk Interpelláció is­kolaügyben, címmel, amely­ben Heves megye általános iskolai problémáinak megol­dását sürgettük. Cikkünkre a Művelődésügyi Miniszté­rium és az Országos Tervhi­vatal válaszolt. A minisztérium figyelembe veszi a megye A Népújságban megjelent Interpelláció iskolaügyben cí­mű cikk reálisan látj§ a prob­lémákat, elsősorban azokat a gondokat, amelyek az általá­nos iskolai oktatás színvonalá­nak emelése, a jobb ellátás személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása terén jelentkeznek. Heves megye általános el­látottsága valóban rosszabb az országos átlagnál. Ez indokol­ta, hogy 1961 májusában kor­mányhatározat született az ok­tatás tárgyi és személyi felté­teleinek fokozottabb biztosítá­sára. Az azóta eltelt években a tervek kidolgozásánál a kor­mányhatározat szellemében törekedtünk — lehetőségein­ken belül — a* Heves megyei igények jobb kielégítésére. Sajnos, a kötött második öt­éves tervberuházási előirány­zat, valamint a megye erősen korlátozott építőipari kapacitá­sa korlátot szabott a nagyobb arányú fejlesztésnek. Erinek ellenére is sikerült el­érni, hogy a tervidőszakban bekövetkezett mintegy négy­ezres tanulólétszám-emelkedés nem rontotta tovább az ellá­tottság szintjét, sőt a minőségi mutatók egy részénél némi ja­vulás következhetett be. így például 6,1 százahSrkal emelkedett a napközis ellátás­ban részesülő tanulók aránya* 0,2 százalékkal csökkent a ta­nulócsoportok átlagüótszáma, s a szükségtantermek aránya ma már 1—3 százalékkal alacso­nyabb az országos átlagnál A tárgyi feltételek biztosítása te­rén elsősorban a tanteremépí­tési ütem fokozása lenne a fél­adat, hogy a kettős váltás je­lenlegi magas mértéke minél előbb csökkenjen: kevesebb ta­nuló jusson egy tanterembe. Aióváhagyott második öt­éves terv állami beruházásból összesen 87 új általános isko­lai osztályterem építését irá­nyozta elő. (Tanácsi beruhá­zásból 75 osztályterem, lakás komplex beruházás útján 12 osztályterem.) A terv várható teljesítése: 83 osztályterem. A lemaradás a lakás komplex beruházásoknál várható, s a Gyöngyösre tervezett 12 tan­termes általános iskola csak igényeit 1966-ban' kerül átadásra. Társadalmi úton létesülő tantermekre előírt tervszámot nem kapott a megye. 1965 vé­géig előreláthatólag mindössze 16 osztályterem épül a megyé­ben ilyen úton, s meg kell mondani, hogv ez a fejlesztés az országos eredményekhez vi­szonyítva meglepően alacsony még altikor is, ha figyelembe vesszük, hogy a tantermeken kívül 23 műhelyterem is léte­sült a megyében. A kötött állami beruházások következtében a tanterem­problémák egy része csak tár­sadalmi úton nyerhet megol­dást, a társadalmi erők össze­fogása, a helyi lehetőségek tervszerű kihasználása útján. Véleményünk szerint Heves megyében is megvan a lehető­sége, hogy meggyőző munká­val, jobb szervezéssel komoly eredmények érhetők el, s a gondok egy része gyorsan és gazdaságosan megoldható. Ér­tékes kezdeményezés a gyön­gyösi járás 1970-ig készített tanteremfejlesztési terve, amely 40 új tanterem társa­dalmi úton történő építésével kívánja megoldani a járás va­lamennyi tanterem-problémá­ját. Az oktatás személyi feltéte­leinek biztosítása terén jelent­kező nehézségek, sajnos, nem csupán Heves megyében ta­pasztalhatók. A megyében er­re az évre meghirdetett 116 pedagógusállásból is csak 69 betöltésére volt lehetőség. A cikk kiemeli, hogy a községi általános iskolákban a legna­gyobb a pedagógushiány: A végzős hallgatók elhelyezésé­nél tekintettél voltunk erre a körülményre, s 35 új általános iskolai tanár közül 29 közsé­gekben kezdte meg az oktató­munkát. Az új tanítók pedig kivétel nélkül községi isko­lákban nyertek elhelyezést. Megjegyezzük, hogy a szemé­lyi feltételek fokozottabb biz­tosítására is Heves megyének is éppúgy, mint más megyék­nek is, lehetősége volt és van arra, hogy társadalmi tanul­mányi ösztöndíjas szerződések kötésével segítse elő « közsé­gek szaktanár-ellátását. Köz­ponti költségvetésből jelenleg is módjuk lenne ösztöndíj-ke­retek biztosítására, ha a me­gye ilyen irányú kérésekkel fordul hozzánk. Helyes és jár­ható út az is, ha a községi ta­nácsok községfejlesztési alap­ból fordítanak bizonyos össze­geket erre a célra. A körzetesítés és a középis­kolai oktatás decentralizálása jelentősen növelte — elsősor­ban a községekben — a neve­lői lakáshiányt. Miután önálló nevelői lakások építésére az oktatási, beruházási keretek nem adnak lehetőséget, a hiány enyhítésére egyéb utakat kell keresnünk. A Heves megyei pedagógu­sok lakáshelyzetének javításá­ra az elmúlt két évben 21 pe­dagógus saját ház építéséhez nyújtottunk magas összegű (90 ezer forint) OTP-kölcsönt , az állami beruházásként megvaló­sult szövetkezeti lakásokból pe_ dig 12-t biztosítottunk pedagó­gus részére. A megye 17 pe­dagóguslakást vásárolt költ­ségvetéséből és ebben az év­ben — új lakásfejlesztési for­maként — 10 társadalmi úton épülő szolgálati lakáshoz biz- tositottunk 600 ezer forint ál­lami támogatást. A következő évek folyamán ezek a lakásfej­lesztési lehetőségek is tovább enyhítik majd a nevelői la­káshiányt, A lehetőségek elosztásánál a Művelődésügyi Minisztérium figyelembe veszi majd Heves megye igen indokolt igényeit, és a mindenkori lehetőségein­ken belül igyekszünk azokat kielégíteni. BAJT AI ISTVÁN OSZTÁLYVEZETŐ Egyetértünk... Hasonló értelmű választ kap­tunk az Országos Tervhivatal­tól is. Többek között ezt írják: A cikk alaposan elemzi He­ves megye általános iskolai helyzetét és a fennálló problé­mák megoldását — reálisan értékelve — nem rendkívüli in­tézkedésektől várja, hanem a társadalmi össszefogás sürge­ti... Teljes mértékben egyet­értünk a cikkel abban is, hogy a jelen helyzetben változtatni a cikkben említett gyöngyösi példához hasonlóan — elsősor­ban társadalmi összefogással lehet, mert a beruházási lehe­tőségek a további évek során is korlátozottak, ii Hasznos volt a szövetkezetek szövetkezése A népgazdaság egészében végbemenő koncentráció, az iparirányítás központosítására a nagyobb termelő egységek kialakítására irányuló törek­vés bizonyos mértékig érvénye­sült a szövetkezeti iparban is. Három év alatt 648 szövetke­zett hajtott végre fúziót, s az egyesülés után ezekből 311 szövetkezet alakult. Jelenleg hazánkban 1 200 ktsz működik. Az OKISZ vezetősége mérle­gelte az összevonás tapaszta­latait és megállapította, hogy csekély kivételtől eltekintve az egyesítési eredménnyel járt. Elsősorban ott adódtak nehéz­ségek, ahol a szövetkezetek adottságai teljesen eltérőek voltak és nem fontolták, nem alapozták meg kellőképpen ezt az intézkedést. Ahol viszont a feltételek kedvezőek voltak a termelés és a gazdaságosság fokozását nagymértékben elő­segítették a fúziók. Az összevo­nások hatékonyságát legszem­léletesebben a szövetkezetek termelékenységének alakulása mutatja. A szövetkezet kész­ekben a termelékenység növe­lésének az üteme kétszer olyan gyors volt, mint a többiben. A fúziók hatására az egy szövet­kezetben dolgozó munkáslét­szám megnövekedett, ugyan­akkor a nem közvetlenül ter­melő, adminisztratív és egyéb dolgozók száma az összevonás után 2,3 százalékkal csökkent. A nagyobb ktsz-ek a megnö­vekedett anyagi lehetőségeket felhasználták a termelőrészle­gek, az üzlethálózat, a felvevő és fiókhálózat korszerűsítésére. A ktsa-ek többségénél a beru­házások koncentrálásával és a gyártás szakosításával, a meg­lévő gépek jobb kihasználásá­ra, célgépek fokozott alkalma­zására a szalagszetrű, vagy több műszakos termelésre nyílt le­hetőség. Az utóbbi években az amerikai tudósok meteorológiai megfigyelések céljára is bocsátottak fel műholdakat. Ezek a TIROS nevű műholdak, miközben a Föld körül keringenek, szép felvételeket készítenek a felhőzetekről, a ciklonok ki­alakulásáról. A képek tanulmányozása valóban nagyon hasz­nos, nagy viharokat és vonulásuk irányát előre lehet jelezni. Ilyen Tiros-képekből egy sorozatot közöl az illet és Tu­domány (47. sz.) Mint írja, a képekben a felhők, erős fény­visszaverő képességük miatt fehérek, a tengerek és a szá­razföldek sötétek... Akárhogyan is nézzük ezeket a képeket, mintha minden fordítva volna rajtuk... A felhők feketék :.. De a papír is fekete (a betűk fehérek). Az volt az érzésünk, hogy a képek negatívját látjuk. Megpróbáltuk elképzelni filmszerűen nega­tívnak a képeket és akkor egyszerre érthetővé vált minden... Csak ez a szemlélésmód kicsit nehéz és komplikált volt számunkra, mint átlag olvasók számára. Később, ha jobbam, be fogjuk gyakorolni, bízunk benne, hogy nehézségeink csök­kenni fognak. Addig is érdemes volna a képeket pozitív for­mában is közölni. ir A 48. számban. „Geometria az árnyékban” címen olvas­hattunk érdekes cikket. Ha egy gömböt sík lapra állítunk* megvilágítjuk, milyen lesz a gömb árnyéka a síkon? Szép képletek és levont szabályok. Pl: „1. Gömb árnyéka síkon (párhuzamos világítás esetén) ellipszis. Ha a gömb a> síkon áll, érintéspontja az ellipszis egyik fókusza.” Kár, hogy ez a szabály csak egy esetben érvényes, csak akkor, ha a párhuzamos fénysugarak ferdén érik a síkot. (Ha a párhuzamos sugarakból álló fénynyaláb a síkra merőlege­sen esik, akkor a síkra állított gömb árnyéka kör. A kör középpontja a gömb és a sík érintkezéspontja. Ha az ilyen fénysugarak a síkkal párhuzamosan haladnak, nincs árnyék a síkon., hiába állítunk rá egy gömböt. A fénysugárnak min­dig valamennyire ferdén kell esnie a síkra, hogy a gömb árnyéka ellipszis legyen.) Ezeket a „mellékkörülményeket” nem ártott volna a sza­bályokban az olvasókkal is közölni... Szabály, az szabály ... ★ Két szomszédos hasábban két hirdetést olvastunk a Nép-' újságban (XI. 28.) Az egyik a Színes szőttes című műsorról ad hírt, amelyet az Erkel Ferenc Művészegyüttes mutat be Egerben. A másik hír hangversenyről tudósít, amelyet az Erkel Ferenc Kórus ad Egerben. Utóbbiban fellép a kórus, a tánckar és a szólisták... Szerettük volna megnézni, meghallgatni mind a két elő­adást, bár nem tudtuk eldönteni, hogy miért ad műsort két­szer a kisipari szövekezetek együttese ... Figyelmesebben olvasva kiderül, hogy mind a két híradás aznap este 7 órám invitál ugyanabba a helyiségbe. Így ez a két két műsor csak ugyanaz lehet, ugyanazon helyen, ugyanazon időben, ugyan­azon együttestől, két szomszédos hasábban... Lehet, hogy sok a papírunk, vagy vem olvasta a jobb hasáb, hogy mit irt a bal?. — (dr. Szemes) Hiába várták csillagászaink a vörös holdfogyatkozást Nincs szerencséjük ebben az évben a magyar csillagászok­nak a holdfogyatkozással. Jú­nius végén is, most szombatra virradó éjszaka is hiába ültek a távcső mögött, mert — amint ifi. Bartha Lajos, az Uránia Csillagvizsgáló munkatársa elmondotta — egész idő alatt sűrű felhők takarták az égbol­tot, miközben méltóságteljes lassúsággal, körülbelül három és egynegyed óra alatt végigvo­nult a Föld árnyéka a Hold fe­lületén. Pedig különösen érdemes lett volna megfigyelni ezt az égi színjátékot most, amikor az eddigi tapasztalatok szerint még ott kell lebegnie a légkör magasabb rétegeiben a Baii- szigetti Mont Agunqua tűzhá­nyóból 1963 tavaszán kirobbant vulkáni pornak. A kitörés után fél évvel ugyanis már volt egy, de csak az amerikai kontinens­ről látható holdfogyatkozás, amikor is az egész tünemény nagyon halványan játszódott le, színében szokatlanul erősen uralkodott a vörös. Nyilvánva­lóan azért, mert a légkörben úszó szemcséken megtörnek a Napból érkező sugarak. A mostani holdfogyatkozás megfigyelése azonban, különö­sen fontos lett volna azért* ment Báli-szigete a doB fél­gömbön fekszik és a vöröses elszíneződés mérték» újabb adalék lehetett volna egy régi feltevés igazolásához, vagy cá­folatához. Sok jel arra mutat ugyanis, hogy a déli és az észa­ki félgömb feletti légtömegek között nincs átáramlás, mintha az egyenlítő vonalánál valami­lyen áttörhetetlen fal emel­kednék közöttük* Egy most nálunk erősem vörös színiben látható holdfogyatkozás tehát arra vallott volna, hogy vala­hol, esetleg csak az egészein magas rétegekben, mégis van összeköttetés a Föld levegő- tengerének két féle között. IRTA: ERWIN ZIEMER - FORDÍTOTTA: SIE NT IRMAI LÁSZLÓ Egyik éjjel, talán már egy hónapja tartózkodhattunk itt, szokatlan zaj ébresztett feL Több hangot hallottam. Senki sem nyitotta ki a rám zárt aj­tót, tálát nem szenteltem az ügynek több figyelmet. Kö­vetkező napon nagy meglepe­tésben volt részem: a náci és Werner Rahn álltak az ajtó­ban. A ládák a segédtiszt szo­bájában hevertek. Ahogy megpillantottam a nácit, elkezdtem remegni. Tudtam, hogy eddig rá­diós ismereteim miatt volt szükség rám. De most mi lesz velem? A náci csak gúnyosan neve­tett és egyetlen szóval sem üdvözölt. Az én szobámban rendezkedett be. Át kellett ad­nom az ágyamat és az egyik sarokban jelölték ki pokrócon a helyem. Egyelőre még szük­sége van rám — közölte velem. Hasznossá tehetem magam, ha rendben tartom a holmiját. 4 (^EPüJJM Arany a ládákban Egyik nap a segédtiszt nagy örömmel érkezett a városból. Olvasztó tégelyt szorongatott a kezében. „Végre!” — kiáltott fel a ná­ci is örömmel. Nem értettem, mit akar ez az örömkiáltás jelenteni. A náci rögtön parancsokat osztogatott Valamennyi ládát az ő szo­bájába kellett hordanunk. Rahn és én egy kalapácsot és két feszítővasat kaptunk. Ezzel lát­tunk neki a ládák felbontásá­nak. Az első hamarosan nyitva állt. A tartalmát óvatosan via­szosvászonba csavarták. To­vább nem folytathattuk a bon­tást. Maga a náci távolította el a viaszosvásznat. Szinte megkövülve kísértük figyelemmel mozdulatait. Nyil­vánvalóan a többiek sem tud­ták pontosan, mit tartalmaznak a ládák, mert ők is feszült fi­gyelemmel kísérték minden mozdulatát. Végre megláttunk mindent! Nem akartam hinni a szememnek, amikor megpillan­tottam! Arany? Erre nem is mertem gon­dolni. Sóváran nyúlkált a náci a ládába. Nyersarany és fog- arany hevert előttünk tömén­telen mennyiségben. A többi ládát is felnyitottuk. Kettőben még szintén aranyat találtunk, kettő gyémánttal és más drága­kövekkel volt tele. A legutolsó „Hja, barátocsfcám, az csak természetes, hogy ez nem ke­rülhetett az ellenség kezébe. Amint látja, mégsem végződött olyan rosszul a háború a szá­munkra.” Ettől a naptól fárasztó mun­ka kezdődött. Az aranyat egy kisebb kamrába kellett szállí­tanunk, amelynek létezéséről nem is sejtettem. Itt volt az olvasztó tégely és az olvasztó kemence. A segédtiszt adta ki a részletes utasításokat, ho­gyan kell az aranyat megol­vasztanunk. Pontosan ez hiányzott még? Belülről izzott bennem a düh* de mit tehettem? Csak abban láda dugig volt külföldi bank­jegyekkel. A náci észrevehette csodál­kozó arckifejezésemet, mert ci­nikusan megjegyezte; reménykedhettem, hogy ked­vező pillanatban el tudok szök­ni. Most már végleg meggyő­ződtem, hogy a nácinak nincs szüksége megbízhatatlan tár­sakra. Rahn is az olvasztásnál dolgozott* A náci állandóan felügyelt, egyetlen pillanatra sem hagyott egyedül bennün­ket Reszketett minden gramm aranyért Az újonnan formá­zott kockákat pontosan meg­számolta és az egyik ládába zárta őket Szerintem azért volt szükség az olvasztásra és a formázásra, hogy elleplezzék a rabolt kincs eredetét így telt el egyik hét a má­sik után* őszre lettünk kész az olvasztással* SS-tisztek gyülekeznek Az argentin titkár, aki az első napon ide kisért bennün­ket csaknem mindennap ellá­togatott a malomba. Magával vitte az äranykocIcákat és kü­lönböző úton-módon forgalom­ba hozta. Számos üzleti meg­beszélésen voltam jelen, mert a náci nem küldött ki a szobá­ból. Nem sokat számítottam a szemében, csak szolgai munkák elvégzésére használt feL Ott­hon megszokta a kényelmet én voltam a tisztiszolgája és inasa egy személyben. A segédtisztet most már egy­re ritkábban láttam. Beutazta Argentína különböző városait s minden útjára vastag dollár- kötegeket vitt magával. A pénzt egykori összeköttetései­nek felhasználásával, az ország iparába és gazdasági életébe fektette be. Minden üzleti útja után jelentést tett a nácinak. Jól ismerte az ország nyelvét így teljesen nélkülözhetetlen segítőtársa lett ennek az egy­kori nácivezémck. Á hónapok múltával a ládák kiürültek, de egyre több bank- jegy-köteget hozott argentin házigazdánk. 1946 elején már nem volt egyetlen gramm arany sem bú­vóhelyünkön, Egyik nap megjelent egy férfi a malomban, aki vala­honnan ismerősnek tűnt előt­tem. A náci viharos örömmel üdvözölte. Mint később kide­rült az újonnan érkezett ma­gas rangú német repülőtiszt volt akinek sikerült Argentí­nába jutnia. Nem maradt so­káig a malomban. A segédtiszt szerzett neki kiképző-állást az argentin légierőnél. Ettől az időponttól kezdve egyre sűrűbben érkeztek magas rangú náci tisztek. Ezek sem maradtak sokáig a malomban. Argentin házigazdánk segítsé­gével hamarosan elhelyezked­tek az ország gazdasági életé­nek irányító állásaiban. Az admirális is áttért a „bankszakmára”. Az egyik né­met érdekeltségű bank fel­ügyelő bizottságának lett a ve­zetője és összekötő volt az ar­gentin hadsereg és a náci közötti Ha jelentéktelen menekültek érkeztek, a náci nem is fo­gadta őket. A segédtiszt tár­gyalt velük. Vagy farmokra, vagy gyárakba küldte őket ki­segítő munkára. Nyáron egyik napról a má­sikra megszűnt a jövés-menés: Valahol a közelben másik, ál­talam nem ismert búvóhelyet rendeztek be. *64. december 20., vasárnap (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents