Heves Megyei Népújság, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-19 / 297. szám
Takarmányozási gondok a fíízesaijonyí járásban AZ ŐSZI, MAJD A TÉLI időszak beálltával az idén is- mételt'gondként merült fel a füzesabonyi járás :ermelőszö- vetkezeti vezetői előtt a ■ jószágállomány átteleltetésének kérdése, Lesz-e elegendő takarmány a járás állattállomá- nyának eltartásához, és hozamainak zavartalan biztosításához? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a járási tanács mezőgazdasági osztályénak illetékeseit. Még az elmúlt hónapban alapos és körültekintő felmérést végeztek, felmérték a járás takarmány-ellátottságát, takarmánygazdálkodási helyzetét, a jósizágállocmány kondícióját, elhelyezésének körülményeit. Minden termelőszövetkezet és utána a mezőgazdasági osztály elkészítette takarmánymérlegét, amelybőd az a tanulság vonható le, hogy a jelenlegi takarmánykészlet csakis szigorú takarékossággal, tervszerű beosztással más takarmányfélék pótlásával tudja biztosítani az átteleltetést. A megtermelt közel 1300 vagon szálas takarmányból biztosították a háztáji állományok szükségleteit, és _ annak egy részié már feletetéstre is került, s a maradékkal bizony takarékosan, körültekintő beosztással kell gazdálkodni. Néhány termelőszövetkezet, így az újlőrincfalvi Május 1 Tsz és a füzesabonyi Szabad Nép Tsz fölös takarmánykészlettei is rendelkezik. Űjlőrincfalván pl. igen jól hasznosították az árterület! legelőket, réteket, kaszálókat, és közel 30Q mázsa szénafeleslegük mutatkozik. Ezenkívül jelentős feleslegük van lédús takarmányból, marharépából és abraktakarmány- ból is: 113 mázsa a fölösleges készlet. Ilyen szövetkezetben nem jelent gondot az áitelelte- tés. JÁRÁSI SZÍNI 'T mind ÖSSZE silótakarmí. ból van a tervezettnél több kosziét, mivel a szövetkezetek silózóbrigádjai az 53 745 köbméteres silózási tervüket 54 ezer köbméterre teljesítették. A besenyőtelki Lenin Tsz. pL a tervezett 4200 köbméter siló helyett 5 ezer köbmétert készített el, hasonlóképpen túlteljesítették silózási tervüket Mezőtárkány, Dormánd, Kál és Kápolna községek termelő- szövetkezetei is. A járási szintű felmérés nyomán hathatós intézkedések is születtek, amelyeknek pontos betartása átsegíti a takarmányozási gondokon, nehézségeken a járás termelőszövetkezeteit. Rátka-i József, a járási tanács mezőgazdasági osztályának főállattenyésztője erről az alábbiakat mondja: A szálas takarmány kiegészítéseképpen, a most érkező répasze- letekböl és a kb 5 ezer kh le- vágatlan kukoricaszárból még tovább kell folytatni a silózásokat. Minden termelőszövetkezet takarmányfelelőst állított be, ezek járási szinten nyertek kioktatást a takar- mánynormák betartásával és a takarékos felhasználással kapcsolatban. Nagy gondot kell fordítani a szálas takarmány-készletek gazdaságos felhasználására, elosztására. A jobb minőségű lucernát főleg borjak etetésére lehet felhasználni. A szálas takarmányt csakis szecskázva, takarmányszalmával keverve lehet és kell etetni. A járás hét termelőszövetkezetében ta- karmánypépesítő gép működik. Ezek segítségével főleg a fölös takarmányrépa-mennyiség bedolgozásával, pépesítésé- Vel, a sertések etetését lehet egyrészt megoldani. A sertések takarmányozásával kapcsolatban jó módszer az is, hogy a jobb minőségű lucerna- darát készítenek és ezt a lu- cemalisztet a sertések abraktakarmányában 10—15 százalékos arányban keverik. Számos lehetőség van még a hulladék és egyéb anyagok fel- használására, ami helyileg, ötlet, szorgalom és leleményesség kérdése. XAKAKMÄNVOZÄSI HELYZETÜNK nem a legkedvezőbb — mondja végül Rát- kai elvtárs —, gondjaink nagyok, ezt őszintén meg kell mondanunk, viszont az is tény, hogy a járási intézkedési terv és az előzőekben felsorolt javaslatok betartása, szigorú takarékosság és tervszerű beosztás esetén, saját erőnkből is meg tudjuk oldani takarmányozási gondjainkat. Császár István Hogyan intézik a tanácsok a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket Besenyőtelken gondoskodnak az öregekről Szerte az országban és megyénk területén is csaknem minden községben bensőséges keretek között rendezik meg az öregek napjának ünnepségeit A községi párt- és tanácsi szervéit népfrontbdzottságok, termelőszövetkezetek vezetői a füzesabonyi járás valamennyi községében megrendezték már ezt a megható, kedves ünnepséget Besenyőtelek községben a közelmúltban kétszáz nyugdíjas és idős termelőszövetkezeti tagat valamint azok hozzátartozóit látták vendégül, és meleg szavak kíséretében méltatták a község vezetői az idős emberek áldozatos és nehéz munkáját hosszú életük munkájának! gyümölcseit, eredményeit. A hivatalos ünnepségeken túlmenően Besenyőtelek községben valóban megbecsülik aa öregeket, az idős és a munkából kiöregedett termelőszövetkezeti dolgozókat. Ezt mutatják maguk a tények is. A helybeli Lenin Termelő- szövetkezetnek mintegy 100 idős nyugdíjas tagja van, s ugyanakkor másik 100-ra tehető ezek hozzátartozóinak, családtagjainak száma. A szövetkezet szociális és kulturális alapjából az idén13 ezer forintot fizetett ki szociális segély címén a rászorulóiknak, egyenként 2—300 forintos összegben. A közelgő zárszámadás után, a jövő év elején szintén hasonló mértékben kapnak szociális juttatásokat a szövetkezet öregjei. Gondo bodtak azok ellátásáról is, akik teljesen munka- képtelenek, és közöttük 35 mázsa búzát osztott szót a szövetkezet, hogy számukra is biztosítsa a kenyérnekvaJót. Mindezen túl minden nyugdíjas tsz-fag résziére 150 forint értékű ingyenes fuvart adott a szövetkezet, ami* gyakorlatilag azt jelentette, hogy a szövetkezet fogatai és vontatói ingyenesen. hazaszállították Füzesabonyból mindannyiuknak a téli tüzelőt. A szövetkezet fogatai ingyenesen szállítják házihoz részükre a szalmát és a megfelelő terményjárandóságot. Ez a kis segítség jól jön az idős tsz-tagoknak a havi nyugdíj kiegészítéseképpen. A szövetkezet úgy is gondoskodik kiöregedett, de még dolgozni bíró és akaró tagjairól, hogy számukra munkalehetőséget biztosít. Ilyen módon több idős szövetkezeti tag mint éjjeliőr, udvartakarító és egyéb beosztásban jól (kiegészítheti jövedelmét néhány munkaegységgel. Látható tehát, hogy Besenyő- telken nemcsak az ünnepségék alkalmával, nemcsak szavakban, hanem tettekben is gondoskodnak az öregeikről. A megyéi tanács titkársága az igazgatási osztály a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottsággal együttműködve széles körben megvizsgálta: hogyan intézik a megye tanácsai a hozzájuk érkezett panaszokat és a lakosság bejelentéseit. Mi a panasz ? Sak helyen nem minősítik helyesen a beérkezett kérelmeket, javaslatokat, nem tudják megkülönböztetni a panaszt a közérdekű bejelentéstől. Sok helyen panaszként kezelnek olyan kérelmeket és fellebbezéseket. amelyeket benyújtójuk ugyan panasznak nevez, de az államigazgatási eljárásban nem minősülnek annak, mert nem jogerős határozatok ellen irányulnak. A hiba elkövetése így gyakran vezet eljárási huzavonára, és késedelmes ügyintézésre. A közérdekű bejelentésnek panaszként való kezelése azért is helytelen, mert kormányhatározat gondoskodik a közérdekű bejelentések soron kívüli intézéséről. Az államigazgatásban csak azt szabad panaszként kezelni, ha valaki valamilyen intézkedés, vagy jogerős határozat ellen él panasszal. Az összes elintézett ügyek számához mérten nem magas a panaszok száma és ez többek között azt is mutatja, hogy a községi és a járasd tanácsszervek döntéseiben az ügyfelek nagy többsége megnyugszik. A megyei tanács végrehajtó bizottságához a szakigazgatási szervek jogerős határozatai ellen efbben az esztendőben 82 panaszt nyújtottak be, s ebből a legtöbb a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi, valamint igazgatási osztályának határozatai éllem, irányult. 1964 első háromnegyed évében 466 államigazgatási jellegű panasz érkezett a tanácsszerveikhez. A panaszok nagy részét kellő gyorsasággal intézték a tanácsszervek: 405 panaszt 30 nap alatt intéztek el. A legtöbb panasz pénzügyi vonatkozású volt, 172. Hiányzik a hozzáértés Tötblb olyan esettel találkozott a vizsgálat, amely arra enged következtetni, hogy egyes ügyintézők nem ismerik a törvényeket. rendeleteket, sőt lé- lektelemül, bürokratikusán intézik a dolgozók panaszait. Az egyik domosziói lakos például még 1961-ben kérte a járási építési csoportot, hogy kötelezzék szomszédját a kerítés meg- csináltatására. Ebben az ügyben sok határozat és fellebbezés után ez év januárjában mondta ki a végső szót a megyei tanács építési osztálya. A hozzá nem értésről tanúskodik az is, hogy csupán ennek az egy ügynek az intézése is szinte hemzseg az eljárási jogszabálysértésektől. Több esetben tapasztalta a vizsgálat azt is, hogy a benyújtott panaszra nem hoznak szabályszerű határozatot, csupán levél formájában válaszolnak. Még súlyosabb hiba, amikor a panaszra vagy a kérelemre azt válaszolják, hogy az ügyfél „forduljon máshová panaszával”. A Hevesi Járási Tanács mezőgazdasági osztálya egy földüggyel kapcsolatos panaszra azt válaszolta, hogy forduljanak a községi tanács vb- elnökéhez. A mezőgazdasági osztálynak tudnia kellene, hogy az eljárási szabályzat előírja, hogy ha egy ügy más szerv hatáskörébe tartozik, akkor az iratokat át kell tennie az illetékes hatósághoz. Előfordult olyan eset is, hogy egy járási pénzügyi osztály olyan ügyben hozott határozatot, amelyben a megyei tanácg pénzügyi osztálya már korábban intézkedett. Gyakori hibaként jelentkezik az is, hogy egyes ügyek körülményeit nem derítik fel megfelelően, s így nem hozhatnak megnyugtató, helyes döntést se. Ritkán hallgatnak meg tanúikat, nem tartanak helyszíni szemlét, vagy nem készítenek arról jegyzőkönyvet. Pedig különösen lakásügyekben, építési és föld- rendezési ügyekben mindez feltétlenül szükséges. Több alkalommal tapasztalta az ellenőrzés azt is, hogy a határozatokból hiányzik a meggyőző erő s nem nyújtanák kellő eligazítást az ügyfél számára: hogyan, és milyen módon élhet törvényes jogaival. - ■--Több mint hatezer bejelentés A megye tanácsaihoz 6126 közérdekű bejelentés érkezett ebben az esztendőben. Hogy a bejelentések nagy része alapos és indokolt volt, azt bizonyítja a következő számadat is: 3300 esetben a tanácsszervek a. bejelentésnek megfelelően, a bejelentő kívánsága szerint intézték az ügyeket, közel ezer bejelentést pedig a távlati terveknél vesznek majd figyelembe. A községek lakóinak afetivi- tását bizonyítja az is, hogy a községi tanácsok végrehajtó bizottságaihoz több mint négyezer bejelentés érkezett. Noha a fejlődés igen jelentős. a közérdekű bejelentések kezelésében, intézésében mégis találkozott jellegzetes hiányosságokkal is az ellenőrzés. Nagyon nagy eltérés mutatkozik például a bejelentések adminisztrációs kezelésében. Míg a megyei tanácsnál minden bejelentésnek írásos nyoma van, addig a községi tanácsoknál gyakran előfordul olyan eset is, hogy még a vb-ülésekről készült jegyzőkönyvben sem szerepel egy-egy fontos bejelentés. Mint követendő módszert kell megemlíteni, hogy egyre több községi tanácsnál írásiban rögzítik a tanácstagok által továbbított bej elentéséket, minden egyes tanácstag részére dossziét rendszeresítenek és ebben megtalálható az is, hogyan intézték el a bejelentéseket. A hiányosságokra vetnek fényt a vizsgálat során feltárt összehasonlító számadatok. A kis Ivád községben 1963-ban 116 közérdekű bejelentést tartottak számon, a sokkal nagyobb Erdőtelek községben pe. dig egyet sem. S ebben az esztendőben is csupán tízet. Ez semmi mással nem magyarázható: Erdőtelken nem foglalták írásba a bejelentéseket A legtöbb közérdekű beje^ lentés főleg járda- és útépítéssel, vízellátással kapcsolatos. Szembetűnő az is, hogy például városainkban a külső területek lakóitól érkezik a legtöbb közérdekű bejelentés. Ezeket a gyakran felmerülő, jogos kívánságokat a városi és községi tanácsok erejükhöz mérten és többségükben jő® kielégítik. Egerben azonban nem figyelnek fél kellőképpen a lakosság kezdeményezéseire. Az 1963-as választások előtt megtartott jelölő gyűléseken, s az azóta megtartott tanácstagi fogadóórákon és beszámolókon 51 utcában szorgalmazták a járdaépítést. A város 278 utcájából ugyanis II 6-ban nincs járda. Ennek ellenére 1963-ban csak 5613 négyzetméter járdát építettek Egerben, még a kisebb anyagi lehetőséggel rentervszerű csökkentésére is. Viszont megfordítva, a termelékenység elégtelen emelkedése esetén nincs mód sem az élet- színvonal emelésére, sem a munkaidő csökkentésére. Népgazdaságunk fejlesztése számára ez idő szerint alapvető követelmény az intenzív fejlesztési módszerek alkalmazása. A termelés növelésének egyre nagyobb részét kell a termelékenység növelésével fedezni. Éppen ezért az automatizálás szélesebb körű megvalósításának hazánkban sajátos jelentősége van. Népgazdaságunk ezen a területen mind a fejlett ipari országok, mind saját szükségleteink, mind lehetőségeink mögött elmaradt; nem csupán az automatizálás színvonala, hanem az automatizálás üteme tekintetében is. Pedig az automatizálás a műszaki fejlesztésnek olyan területe, amelynek fejlődési üteme az ipari termelés átlagos fejlődési ütemét mindenütt jelentős mértékben meghaladja. — Milyen munkálatok folynak nálunk az automatizálással kapcsolatban? — Felismerve az automatizálás népgazdasági fontosságát, az OMFB — közvetlenül megalakulása után — létrehozta az automatizálási állandó bizottságot és feladatává tette az automatizálási koncepció kialakítását. A minisztériumok, elsősorban a Kohó- és _ Gépipari, a Nehézipari és az Élelmezés- ügyi Minisztérium területén megindult automatizálási tevékenység tapasztalataira, a baráti és fejlett tőkés országokban végzett tanulmányutakra alapozva, több száz szakértő bevonásával alakította ki a magyar műszer- és automatika- ipar távlati fejlesztése elképzeléseit. — Hazánkban — az európai szocialista országokhoz hasonlóan — a jelenlegi periódus még nem a széles körű automatizálás szakasza, hanem átmenet, felkészülés az automatizálás széles körű bevezetésére. Adottságaink lehetővé teszik, több műszaki ok és a fizetési mérleg egyensúlya pedig megkívánja, hogy a hazai auto- matika-szükségletek jelentős részét a nemzetközi munka- megosztásban való fokozódó bekapcsolódása mellett, saját termeléssel fedezzük. A harmadik ötéves tervben a technológiai fejlődés ütemét meg kell gyorsítani; az azt követő évtizedben pedig az automatizálás széles körű bevezetése, a számológépes irányítás nagyobb mérvű alkalmazása várható. Erre nemcsak az au- tomatika-eszközök termelésében, hanem az automatizálással kapcsolatos kutatás, fejlesztés, rendszertervezés, szerelés, karbantartás, stb. területein, s ezeken túl, a szakemberképzésben is megfelelő módon fel kell készülni. A szocialista társadalombarí az automatizálási tevékenység feltár teleit az állami tervek rendszerében kell biztosítani. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a világpiacon í<úyó versenyben egyre inkább nagy mértékben automatizált gépeket, komplex berendezéseket, komplexen automatizált technológiákat lehet értékesíteni. A kellő műszerezés és, automatizálás tehát a szerszámgépeknél, a. vegyipari, az élelmiszeripari, stb gépeknél, berendezéseknél ag export fejlődésének egyik alapvető félté! ele. — Milyen elképzelései és tervei vannak az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak az iparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban jelentkező korróziós károk csökkentésére? — A korróziós károk gazdasági életünk szinte minden területén jelentkeznek . Ide sorolható a vasból és acélból készült szerkezetek, járművek és használati tárgyak „rozsdáso- dása”, a színesfémekből gyártott berendezések korróziója, a faszerkezetek, a betonból, vagy egyéb anyagból készült épületek idő előtti tönkremenetele, stb. Ebből a rövid felsorolásból is látható, hogy a korróziós jelenségek csökkentik az állóeszközök élettartamát és korlátozzák a gépek, berendezések használhatóságát. Korróziós károk jelentkeznek ezenkívül a munkaeszközök és fogyasztási javak használatakor, valamint ezek tárolásakor és nem utolsósorban. exportáruink szállításakor. — Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság keretében működő korróziós állandó bizottság felmérése az ilyen károk összegét országos viszonylatban évenként milliárd forintos nagyságrendűnek ítélte. E kórok csökkentése rendkívül szétágazó területeken folyó műszaki fejlesztési munkák koordinálását és kiterjedő szervezési tevékenységet igényel. Az említett bizottság ezért kétirányú tevékenységet fejt ki. Egyrészt megkezdte a korrózióvédelem különböző területein működő műszaki tanácsadói szolgálatok egységes tájékoztató és felvilágosító hálózattá történő kiépítését. Másrészt javaslatot készít hatósági jogkörrel felruházott korrózió- védelmi szak fkügyeiőség létesítésére. Ennek a feladata lesz majd :— az érdékelt főhatóságokkal egyetértésben — olyan kötelező erejű előírások kidolgozása, amelyek hivatva lesznek a gyártók és felhasználók, illetve fogyasztók szempontjait a népgazdasági érdeknek megfelelően összhangba hozni. A szakfelügyelőség propaganda-tevékenységgel gondoskodik az új korrózióvédelmi eljárások ipari bevezetéséről. — Miben látja a tudományos-műszaki tájékoztatás jelentőségét? — A tudományos és termelési tapasztalatoknak, eredményeknek szervezett,, tervszerű terjesztése, a termelés műszaki színvonalának és a dolgozók műszaki műveltségének emelése a műszaki tájékoztatás közvetlen feladata. Ide tartozik a tudományos és termelési tapasztalatokban, eredményekben felhalmozódó ismereték nyilvántartása, s eljuttatása mindazokhoz a tudósokhoz, szakembereikhez, akik ezeket az ismereteket tudományos és termelési munkájuk során célszerűen felhasználhatják. Az OMFB az elmúlt két év során sok száz szakember bevonásával megvizsgálta a műszaki irodalmi tájékoztatás (dokumentáció) magyarországi helyzetét és tanulmányt készített a műszaki irodalmi tájékoztatás országos rendszeré- nék kialakítására. Ezt a tanulmányt az OMFB plénuma is elfogadta, és így népgazdasági koncepcióvá vált. Célunk az, hogy olyan rendszert teremtsünk meg a műszaki tájékoztatás terén, amely lehetővé teszi a kutatásban, fejlesztésben, termelésben dolgozók információs igényének gyors és hatékony kielégítését. Hiszen a világszínvonal eléréséhez szükséges ismerni az adott terület világszínvonalát, ez pedig csak megfelelő információkkal érhető el. Még egy kérdésre szeretnék rámutatni e problémakörön belül: a gyártó fél és a kereskedelem közötti tójékozta*ás elégtelenségére. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a gyárak, üzemek a szükséges műszaki sajátosságokat tartalmazó gyártmányismertetőket rendszeresen adják ki és juttassák el a forgalmazó vállalatokhoz. Ez jelentős lépés lenne a tájékoztatás megjavításában. delkező Hatvanban több mint 24 ezer négyzetmétert építették. S ebben az évben Egerben eredetileg semmit nem terveztek járdaépítésre, s csupán tervmódosítás után irányoztak elő 164 ezer forintot. ★ A vizsgálat megállapítottaj hogy az 1964-es esztendő első három negyedévében beérkezett panaszügyeket és a több ezer bejelentés nagy többségét megfelelően intézték a tanácsok. A tanácsszervek nagy része világosan látja, hogy ez hatékony eszköze lehet a tömegkapcsolatok szélesítésének és az államigazgatási munka állandó javításának, s így a panaszok és a bejelentések intézése nagyon komoly politikai jelentőséggel bír. Ennek szellemében terjesztették a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé a panaszok és bejelentések intézéséről szóló jelentést és eszerint hozta meg határozatait a megyei tanács végrehajtó bizottsága. (m) miPUitAG, 3 1964. december 19., szombat
