Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

A tokiói olimpián szerepelt Heves megyei sportolók — Er­délyi Éva, Katona József, Pó- esik Dénes, Ali Csaba, Tóth István — tiszteletére kedden délután Egerben fogadást ad ax Egri Városi Tanács, vala­mint az MTS megyei és városi elnöksége. Kedden lesz tehát a fogadás —, mi azonban Heves Inegye sporttársadalma nevé­ben hadd előzzük meg a hiva­talos üdvözlést: nagy-nagy sze­retettel és büszkeséggel kö- Saöntjük olimpikonjainkat, »kik a felkelő nap országában tudásuk legjavát nyújtva, be­csülettel helytálltak a világ legjobbjainak feledhetetlen vetélkedésében! ★ Ma minden egri labdarúgó szurkoló figyelme Szolnok felé irányul, ahol az Egri Dózsa csapata sorsdöntő mérkőzését vívja a Szolnoki MÁV együt­tesével. A szép Tisza-parti vá­rosba több százan kísérik majd el kedvenc csapatukat, sokan mások pedig itthon, Egerben izgulnak az egri fiúk sikeréért, ami végeredményben a bajnok­ság megnyerését, az NB I/B-be való jutást jelentheti szá­mukra. Bizony, a gyengén sikerült tavaszi rajt után csak kevesen gondoltak arra, hogy a lila- fehérek fel tudnak zárkózni a vezetőkhöz és az élre verekszik magukat! Olyan teljesítmény ez, amelyre az egriek büszkén tekinthetnek még akkor is, ha netán Szolnokon vereség éri a csapatot. Mert a Szolnoki MÁV nem lebecsülendő ellenfél. A nagymúltú egyii,ttes most van feljövőben és biztosra vehető, hogy a jászberényiek sikeréért és azért, hogy a bajnokság a „családban maradjon” — teljes erőbedobással harcol majd! Persze, sok minden függ a mai Nagybátony—Jászberény talál­kozótól is, ahová — a hírek szerint — szintén bőven jut egri szurkoló, hiszen Jászhe- rénv esetleges vereséne szin­te biztossá teszi a Dózsa baj­nokságát ... ★ Hosszú-hosszú szünet után is­mét szorítóba lépnek a gyön­gyösi ökölvívók: indul az I. osztályú csapat-bajnokság. A Tokiót járt Tóth Pistára, meg a többi gyöngyösi fiúra — köz­tük a Bp. Honvódtól átigazolt Kiingerre — bizonyára sokan lesznek kíváncsiak az MTK el­leni mérkőzésen. Ügy hallot­tuk, hogy nagyszámú gyöngyö­si szurkoló lesz jelen a talál­kozón és segít majd diadalra vinni a Honvéd Zalka SE «zíneit. A bajnoki cím sorsa a papír­forma szerint már elciőltnek te­kinthető, hiszen az Újpesti Dó­zsa nem kevesebb, mint négy ponttal vezet. Az ökölvívásra is áll azonban az, ami a labda­rúgásra oly jellemző: még min­den lehetséges! Gyöngyösnek kedvező a sorsolása és nincs kizárva, hogy sikerül utolérnie nagy ellenlábasát. Persze, meg kell őszintén mondanunk, hogy erre kevés a reális lehetőség, s inkább az látszik valószínű­nek, hogy a csapat a második helyen végez. Ezt tűzték ki cé­lul az együttes vezetői is. Gyöngyösön egyébként nagy örömet keltett, hogy a honvéd­ségi sportcsarnokot hősugárzó­val . látták el, ami biztosítja a mérkőzések megrendezéséhez szükséges hőfokot. A jövőben nem kell tehát a szűk kis csar­nokban szórón gniok a nézők­nek! ★ A Népújság október 29-i szá­mánál: sportrovatáhan híradás jelent meg arról, hogy Gyön­gyösön megalakult a Mátra­aljai Bányász SK, amely a Gyöngyösi XTT-cs akna cs Vi- sonta sportolóit, szakosztályait egyesíti. A tájékoztatás nem felel meg a. valóságnak, hiszen az MTS Heves meeyei Elnök­sége az egyesüléshez, az új sportkör megalakulásához nem járult hozzá, annál is in­1064. november L, vasárnap kább, mivel hozzá Ilyen értel­mű kérelem nem is érkezett! A cikkben foglaltak tehát egyelőre még csak tervek. ★ Egy hír az ökölvívó-sport iránt érdeklődők számára: az Egri Dózsa megszüntette ököl­vívó szakosztályát, amely a jö­vőben az Egri ITSK kebelében, Kulnyák Géza irányításával folytatja működését Hosszú „különváltság” után tehát most ismét egy sportkörben folyik az ifjúsági és a felnőtt ver­senyzők képzése és ez biztosí­téka lehet Eger város ökölvívó sportja fellendülésének. Bi- zony. a legutolsó pillanatban jött a változás, hiszen az eg­riek legutóbbi két hazai mér­kőzésükön — Nagybátony és Sajószentpéter ellen — már ki sem tudtak állni... ★ Az MTS Heves megyei Ta­nácsának Ágit. Prop. Bizottsá­ga — karöltve az Egri Városi Művelődési Házzal — novem­ber 16-án, hétfőn, Egerben, a Bródy mozi-teremben, nagy­szabású olimpiai élménybeszá­molót rendez, amelyen Erdélyi Éva, Pócsik Dénes, Katona Jó­zsef, AU Csaba számolnak be tokiói élményeikről, Válcnt Gyula edző pedig a felkészítés munkájáról és az olimpia úszó­versenyeiről tart összefoglalót, illetve rövid értékelést. Az él­ménybeszámolókat Pócsik Dé­nes olimpiai DIA-felvételei te­szik majd színesebbé. A tervek szerint november 23-án elkezdődik Egerben a spuri akadémiai előadás-soro­zat is, — a legjobb magyar sportszakemberek tolmácso­lásában. Az első előadás a leg­nagyobb világversenyről, as olimpiáról, a december 14-i aa olimpiai tapaszt álatokról, a ja-, nuár 18-1 az 1965-ben Magyar- országon rendezendő üniver- siaderól szól, míg a február 15-i és a március 22-i előadá­sok címe: Miért sportol a XX. század embere, illetve A sport­vezetők, edzők és sportolók) együttműködése. Az akadé­miák tehát hétfői napokon, délután 18 órakor a Városi Művelődési Házban kerülnek lebonyolításra, s minden alka­lommal vetítenek majd érde­kes sportfilmeket is. Az előadások témája nyilván sok érdeklődőt vonz majd a téli pihenő-időszak alatt. ★ Sportköreink figyelmét több­ször is felhívtuk arra rendel­kezésire, mely szerint a spor­tolók általános, közép és ipa­ritan uló-iskolás tanulókat minden iskolaév elején ki kell kérni az illetékes iskola igaz­gatóságától. Már a meghosz- szabbított határidő is lejárt — mégis, alig-alág tettek eleget a kötelezettségnek. Sőt, olyan | bejelentések is érkeztek, hogy■ a szabályszerű kikérés helyett egyszerűen hamisították az igazgatók aláírását! Jó lenne pedig ezen a téren mielőbb rendet teremteni! ★ Jövőre 16 csapatból átl majd: a labdarúgó megyei 1. osztály' mezőnye, a kiírás értelmében tehát a mostani 18 csapatból három kiesik, egy pedig feljut az NB lll-ba. Az így megma­radt 14 csapathoz hozzájön a II. osztály két bajnoka, a Siro-j ki Vasas és a Gyöngyösi Vasas, Izzó, Ha azonban az egri Hon-, véd kiesik az NB III. osztály­ból, úgy a megyei bajnokság­nak nem kánom, hanem négy együttes mond búcsút! Szűcsi és Gyöngyösoroszi már kiesett­nek tekinthető, s hogy melyik lesz a másik kettő — csak a hátralévő három fordulóban dől majd el. Az Egri Vasas, Füzesabony és a Gyöngyösi VSE van a legnagyobb veszély­ben, de nem érezheti magát biztonságban Recsk, Apc és Bélapátfalva sem. A bajnoki elmért folyó harc­ban a Hatvani Kinizsinek leg­jobbak az esélyei — ehhez azonban ma le kellene győznie az otthonában veszélyes Apci Vasast._ ★ A megyei asztalitenisz csa­patbajnokság során május 31- én Selypen 8:6-os hazai veze­tésnél áramszünet miatt félbe­szakadt a Sdypi Kiniwt — E»j Hetytfpar mérkőzés. A megyei szövetség ezzel kapcsolatban a nyár folyamán olyan döntést hozott, hogy a mérkőzést újra kell játszani szeptember 31-ig. Igen ám. de — a selypiek pa­naszos levele szerint— a Sely- pi Kinizsit és a többi megyei csapatot (Gyöngyös, Hatvan, Petőfibánya) erről nem értesí­tették! Az E. Helyiipar ellen­ben az újrajátszás helyett dön­tetlen eredményt ajánlott, hi­vatkozva anyagi problémákra. A selypiek az a jánlatot eluta­sították és várták a szövetség hivatalos határozatát. Közben október 11-én Egerben sor ke­rült az őszi idény sorsolása sze­rinti E. Helyiipar — Selypl Kinizsi találkozóra, amely a selypiek 13:5 arányú győzel­mével végződött. A vendégek a mérkőzés befejezésekor kérték az egrieket, hogy a május 31- én félbeszakadt találkozót fe­jezzék be, vagy játsszák újra — lovaglásán felcserélve a pálya­választói jogot is! Az egriek arra való hivatkozással, hogy • mérkőzést már régen újra kellett volna játszani — ebbe nem mentek bele, bár a dön­tetlen eredményben most is kiegyeztek volna. A szövetség jelenlévő képvi­selője pedig közölte, hogy a május 31-i mérkőzés két pont­ját az E. Helyiipar javára ír­ják, sőt az egri találkozó ered­ményét is törlik a selypiek késése miatt... Szeretnénk, ha ebben az ügyben a megyei szövetség mi­előbb igazságos döntést hozna és mielőbb véget vetne a fent elmondott vitának! Somod? József Eger, az iskolaváros — 1931-ben 1931. OKTÓBER 30-ÄN egy pesti lap szemfüles riportere szállott le az egri állomáson a vonatról. Azzal a ,.titkos” cél­lal érkezett Egerbe, hogy a helyszínein szerzett adatok tük­rében mutassa be Egert, az is­kolavárost. Október 31-én meg is jelent a párját ritkító érde- kességű leleplező riport: Igaz képek Egerről, mint iskolavá­rosról címmel. A jó szemű és fülű riporter találóan jellemezte a múltat, amikor megállapította, hogy a város régi urai, akiknek nyom­dokain haladnak utódaik is, „iskolavárosnak szánták Egert, „Magyar Athén”-nek...” Előttünk fekszik AZ EST vaskos kötete, kövessük ripor­ter-elődünk útját,.. „Eger teleszórva iskolákkal. Az iskolák java része érseki iskola...” Az iskolákat fenn­tartani hivatott érsekségnek csak Heves megyében 40 ezer holdja volt, s a hatalmas bir­toktest és az iskolák élén „az egri érsek oldalkanonok ja, az érseki aula irodaigazgatója, Su- bik Károly címzetes apát áll”, akit az egész főegyházmegyé­ben „kis érsék”-nek titulálnak. Joggal. A 81 éves agg érsek mellett a 42 éves Subik Károly kezében minden hatalom... A régebbiek, akiknek szavuk volt és befolyásuk az érseki aulá­ban, már esztendők óta nagyon csendes emberek ...” Megtud­juk, hogy „Subik Károly a fő­egyházmegye főtanfelügyelője is, 1231 katolikus tanító sorsá­nak korlátlan intézője” — írja a riport. Az egri iskolacentrumnak, a líceumnak az ismertetését kap­juk ezután. a jogakadémiAról megtudjuk, hogy „prépostkano­nok igazgatójának sem jogi, sem államtudományi, de még teológiai doktorátusa sincs. A jogakadémia két tanára is csak államtudományi doktor”. Némi képet kapunk a fizetési viszo­nyokról is: Az akadémia „egyik jogtanára egyben az érseki ke­reskedelmi iskola igazgatója is. ö az egyetlen kívülálló civil la­kója az érseki palotának. Két­szeres, a hatodik fizetési osz­tálynak megfelelő fizetést él­vez. De kiegyenlítődik ez a dupla fizetés azzal, hogy az egyik zsinati bíró, aki az érse­ki tanítóképezde és a polgári leányiskola igazgatója, mind a két intézet hittanára, mindösz- sze egyszeres hitoktatói fizetést húz csak a négy állása után...” A tanítóképző intézetnek 1931-ben 230 növendéke volt. Milyen volt az egri tanítójelöl­ték tanulmányi előmenetele? 1930-ban „a 230 növendék kö­zül kettő, tehát egy százalék volt jeles előmenetelő”. Milyen volt az egyes tanító- képezdei tanárok képzettsége? „A tanítóképző éneik- és ze­netanára egy, csak tanítói ok­levéllel rendelkező, 21 éves fia­talember. A 21 éves tanító ad kántori oklevelet nálánál jó­val öregebb és tapasztaltabb tanítóknak is. A fiatalember különben a székesegyház orgo­nistája.” A szemfüles budapesti ri­porter megtudta a preparandia pedagógusainak kereseti viszo­nyait is. „Ezt a 230 tanítóké- pezdészt négy rendes tanár ta­nítja, a többi csak óradíjas. Egyikük sem tud a 2 pengős óradíjak mellett havonta 140 pengőnél többet keresni...” Az érseki fiú felsőkereske­delmi iskola növendékeinek „már valamivel jobb... az elő­menetele, mert itt két százalék a jeles rendű”. De itt sem va­lami rózsás a pedagógusok helyzete: „Az... iskola 170 nö­vendékét három rendes és négy helyettes óraadó tanár tanítja. Ezek a helyettes óraadók ter­mészetesen okleveles tanárak és mégis, átlag 72 pengő a havi fizetésük. Egyikük már 6 esz­tendeje óraadó. Jogi viszonyuk írásban szabályozva nincsen. Akkor bocsátják el, amikor tetszik...” ÉRDEKES KÉPET NYÚJT a színes riport az érseki iskolák szociális iskolapolitikájáról is. Például a kereskedelmi iskolá­ban „a 60 pengős beiratkozási díjon kívül évente 160 pengő a tandíj...” Ne feledjük azon­ban, hogy ebben aá időben a búza mázsájának 8 pengő, a bornak pedig csak 12 fillér volt az ára, a tisztviselők 10 százalékos fizetéscsökkentés Keresztre j t vény (Radnóti Miklós) alatt nyögték, s a kisiparosok zöme hetente 10—15 pengőt tu­dott csak keresni. De hogyan állt ebben az idő­ben az érseki iskolák fenntar­tása? Az érseki fiú felsőkeres­kedelmi iskola a 25 százaid tandíjkedvezmény levonása mellett is, évente majdnem 30 ezer pengőt szed be. Ennék az összegnek is a fele tisztán meg­marad. De a kereskedelmiben legalább fútenek. A tanítókép­zőben ebben az évben egyetlen tanteremben sem volt egyetlen­egyszer sem befűtve. Amíg a kereskedelmiben a tanárok fi­zetésének 50 százalékát az ál­lam adja, a képzőben 75 száza­lékos az állami segély. „Tehát a két iskola személyi kiadásai­nak csak 50, illetve 25 száza­lékát viselte az érsekség. A ke­reskedelmi iskola beiratkozási és tandíjakból — leszámítva a tanárok fizetésének 50 százalé­kát — nem kevesebb, mint 10 ezer pengő tiszta nyereségre tett szert! Kereste a lap kiküldött mun­katársa az egri városházán a kultúrtanácsnokot. „Kultúrta- nácsnck? Ilyen állást soha nem ismertek az egri polgárok!” A MEGJELENT CIKK nagy szenzációt keltett Egerben, de országszerte is. Az egri „hiva­talos körök” részéről viszont óriási felhördülés volt a vá­lasz. Az aula hivatalos lapja, az EGER verte meg elsőnek a nagydobot. A riport szerzője — írta — „a régi időkből ismert eszközökkel akarja itt aláak­názni és robbantani a város békéjét, sötélből próbálja a kritikátlan tömeget nekiuszíta­Húsz éve, 1944. október 31-én ír­ta utolsó versét Szentkirály szabad­ján a tragikus sorsú költő, Rad­nóti Miklós. A háború, a fasizmus ellen írt ciklusa egyik legszebb költeményéből idézünk egy sza­kaszt keresztrejtvényünk vízszin­tes 1, 68, 81, 23 és 100 soraiban. VÍZSZINTES: 19. Angol költő (1757—1827). Válogatott verseit ma­gyarul ,,Versek és Próféciák” cím­mel 1959-ben adták ki. 20. A német szolga igéje. 21. Aki felfogja a cél­zást. 22. A Mecseki is ez. 24. Má­zolta. 25. Női név. 26. Helyrag. 3l. DM. 32. Szovjet repülőgép-típus. 34. üMő-ázsiai ókori anyaistennő. 35. Dunnáiúd németül. 36. És sír. 37. Bankművelet. 39. Visszatükröz an- rrolu’.. 43. Vissza: sportolónk. 44. Pa­ta. 46 Kettőzött mássalhangzóval: Baci rrjegyei községből jött. 47. A föld mélyének része. 49. Ilyen ko­rongja van a polipnak. 50. Tájékoz­tató számok? 52. Időpont., keltezés. 54. Híres holland nyomdászcsalád a XVI. és XVII. században. Egyik könyvkiadónk szép sorozatát, róluk nevezte el. 56. Ajak angolul. 57. Nem enged leesni. 59. Halál néme­tül. ©9. Két latin szó: pénz és me* mk fi. Női név. re. Előzmény, ö. Ilyen tudósító neve alatt írta Marx néhány cikkét. 65. Vissza: becézett női név. 67. AK. 69. Aláírás jelző­je. 71. Vissza: megművelt terület. 72. Pihenne már. 73. Lengyel autó- jelzés. 74. Közkedvelt sportunk cél­ja. 75. Ékezettel ájul. 76. Időha.tá- rozó. 78. DTTA. 79. Régi súlymér­ték (17 gr.) 80. Német ö. 86. A virág alja. 87. Estig papírra vet. 89. Börtönlakó. 90. Átlátszó paziíív fénykép. 91. Űri . .. dzsentri ..házi­buli”. 93. Elhunyt. 94. Nem fél. 96. Folyó. 98. Kettős. 99. Elektromos­ság. 103. Várfal. 104. A gondolko­dás előfelit étele. 105. Vőlegényje­lölt. 106. Helyhatározó. 107. Sesző- ke. 109. Festékféleség. 110. Római pénz. 111. Időhaitározó. 112. Nyugati népé. 114. Énekhang. 116. A hitleri németország erőszakszervezete volt. 117. Dal. 119. Tavasz után követke­zik. 121. Szakadék jelzője. FÜGGŐLEGES: 2. LB. 3. Vissza: idegen női név. 4. ... akiről egyik szép népballadánk szól. 5. Régi korból való. 6. Elkülönített rósz. 7. . . . ovo, kezdettől. 8. Mesefalu. 9. Paradicsom. 10. Ajtóiéi!fa angolul. 11. Fedél. 12. Ösmagyar név. 13. Kormányszervünk rövidítése. 14. Néme4 idegeik. IS. Északi név. U. FfiUK. 17. Kis csapat. 18. LT. 23. ATT. 25. Női név. 27. Sorrend.;el. és. 29. A csomagolás síilya. 30. Női név (magyar királyné volt). 31. in- a öslakoi. 3.'). Fejvédö. 36. A ked­ves — nem biztos, hogy kedves — megszólítása. 38. Néz. 40. Utódát. 4). Vissza: világhírű színésznő 1)350—1024). 42 i l.cgjelclés. 43. Aromája. 45. Balgaság. 46 Lét­rehozás a semmiből. 43. A földje dobálta 44. Szerényen. 51. Faiciiá- ia 53. Kanadai tartományi fővároz. 55. Mi grészesítette. 53. . .. néhány évet, öregszik. 60. Babilóniai nép. 33. Kecsknhang. 64. JT.V. 65 ATF. 66. A Fertő. 70. Idő előtt befejezett feVédés. 73. Védnök. 76. Fizetési , előleg rövidítése. 77. Angol és. 81.1 Parancsolom. 82. Fakadó 83. Lúg , jelzője. 84. Ilyen tészta is van. 85. ! Adatok. 83. Nyelheti n vizet. 92. Férjét. 94. Mint 91. 95. Jassz apáé. 97. Nőmet állat. 103. Fonetikus ! mássalhangzó. 105. Női név. 108. i Nem kell több. Ili. Sziklákon is.-I kórson élő növény. 112. LYV. 113, ! Fejfákon olva.ható. 1)5. Nyugalom-! ban vari .17. Incmlait zó. 1.8.' Bah- 1 prepozíció. !iS. NA. «*. ()<;. 121 J Időhatáron», iss. Vissza; ke-iüta isassaUi»utat. I ni a még érintetlen tisztaság-' ban álló intézményeknek és j sarat akar dobni a tisztes em­berek közéleti tagjára”. Megindult a hajsza a buda- 1 pesti újságíró informátorai j után. Dövényi Nagy Lajos, az j EGER munkatársa, a későbbi Szálasi-rádió főkommentátora középkori inquizíciós eljárást követelt azon egriek ellen, akik AZ EST kiküldött riporterét informálták: „,..Űgy kell cse­lekedni vele, mint a középkori bűnösökkel: ki kell korbácsolni a város kapuján és megbélye­gezni ...” Visszalapoztuk a műitat — a fiataloknak, akik nem ismer­ték személyes tapasztalatból a „Magyar Athén” hajdani iskola­viszonyait. de azoknak is, akik könnyén felejtenek... _ Sugár Istváa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents