Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

npm I h íeltbCí1 meIto és eredményes lépést is kulturális életünk számos so­“ o kalnír01’ 32011 32 üton> amelyet mind- ron következő és égető kérdé­pnvh^’f,uÍfÍLi évtized, s közönségesen csak úgy hívunk, sónek megoldása adhat még enyhe túlzással azt is mond- hogy szocializmus építése, hatnánk, hogy az 1960-as évek Az elfoeultsáe első felében nem illik beszélni dolhat(f *£trák bőven témát karikatúristának, Az elfogultsággal aligha vá- újságírónak, értekezletd elő­lap, a Die adónak, önmagunkat szidni iQsn pc ,ei’e^m.or!y .nl>™1 • Presse írt a közelmúltban né- akarónak egyaránt. vatalos értekSletek beszání^ hán£ SOrt hazánkró1’ elismer- Mindezekről hallgatni ­i»u v!ÍÜLerteKezleteK peszamo- ve> hogy a párt es a kormány francia mondással élve _ már oi hemzsegtek a százalékok- népszerű, a dolgozó néppel kö- nem bűn lenne hanem vétek szLiléSrir^knek3^ ZTn kialakított tervei ^reáli- Egy rendszer ha “m kfes értekezleteknek beszámolói és f„a^.„<l!„.aff>k,_S°rr?:ren'?re meg beismerni munkájának fogya­hozzászólasai alapján hazánk gatnémet lapok, angol újságok ^ét\smerte el — szótlanul is mar regen maga mögött hagy- tudósítói keltezik immáron ió f®* ’fmerte el, — szótlanul w. ta ama bizonyos Kánaánt, úgy- ideje nem Bécsb51 hanem Bu- Pí*? ■eS- kf,U 19 ■biralrw’ hogy joggal merülhetett fel a _______________...kutatni es keresni a 08 is valósulnak. Svájci és nyu­tékosságait, ezzel a gyengesé­sot kérdés az emb^ben^nalfid^ sítlsaikat, ^hl'^megflla^ítá' bogy k^v^bbek legyenek jén: minek itt már egyáltalán kaikban ^ akadH i^ ^itathitó" közös gondjaink, s többek: kö- dolgozni9 SÍ, + ? , akad -1? vitatható, zös örömeink. A kommunisták Aztán 'bebizonyosodott, hogy tö^tlOT ‘ ütemtaHeí- mindenkor és mindenütt van miért tenni bőven és Üjik a SZOcializmUsfStő Ma- ?£"*“** gyarország. S ha már ínagunk- tossagat hangoztattak, amely lesz is! Az 1960-as évek első felében a hivatalos értekezletek beszá­molói, hozzászólói, a baráti tár­saságok eszmefuttatásai kellő tapintattal hallgatják el ered' nak nem hiszünk, azoknak, ^ akik csinálják, higgyünk talán azoknak, akik szívesen vennek, az elkövetett hibát, ostobasá­got dörzsöli valakinek az orra alá. Ezt a tanítást népünk ha nem csinálnánk, de leg- . , , . . , ,, , alább megírják azt, amiről mi menyeinket es minden oldal- hallgatunk divatból, vagy ál- . ... , rol alapos vesezesnek alávetve szeméremből, — magunk előtt, nagyszerűen megszívlelte es ez tálalják, vitatják hibáinkat n . _. ’ „ nagyon rendjén van... Ügy és annyira néha, hogy az ogJa van. ^ol sf5’ Ami nincs rendjén, hogy emberben felötlik a gondolat: valamifele revult lihegessel sokari az0r,iban megfeledkeztek ennyi hibával vállunkon telje- reggeltől estig újjongjunk és ama másik és nem kevésbé sen lehetetlen elérni ama Ká- 0tt js győzelemről harsonáz- fontos tanításról, hogy ne szé- naánt minek hát egyáltalán zunkj ahol bizony _ ha átmí. gyelljük bevallani, ha jót tet- dolgOTTU. ... netileg is —, de vereség ért tünk, ne hallgassuk el ered­Aztan természetesen beb zo- bennünket senki sem akarja fényeinket, mert a sikeres nyosodik, hogy volt érteimé letagadni) hogy van mit aprí- munka öröme nagyszerű osz- annyit tenni, amit tettunk és tani a tejbe még akkor is, ha tönzés, — meg a hibák, lekuz- van célja a meg lényegesen r<sak a hih4k’ ki in vitását, tűzzük désében is. szaporább munkának is. csak a hibák kijavítását tűzzük ~ . .____, . . , , , célnak magunk elé az új tér- Mindezek után, ha közös ,Ha vegigmegyunk ba y vek megvalósítása nélkül, Az gondjainkról esik szó, s ha vff°tuak ^ építőipar, sajnos, nem vicc- már nem szégyellünk >• «>«■* bíwn. nősebb szakértelem s nem nyíltan és • 'őszintén beszélni hibáinkról, , , . ,iwpvuw b ícfv- ne szégyelljünk bátran, nyü­Ä «Ír a s*re, amelyekről többek kö: tan, őszintén szólni elért ere­zett az országgyűlésén is szó ményeinkről sem. Mert azért „h szükség lesz azokra a hatá- .TiaJÍT! rozott intézkedésekre és lépé­lehet, hogy rettenetesen sok a hibánk, de legalább tízszer mbank, ae i^DD esett. Az ipari üzemek együtt- eredményeink is akadnak, ha annyi mindaz, amit etertunk, működése> a takarékosság a más nem: nyugodtan és nyíl­Nyelem, a társadalmi tulaj- tan lehet beszélni hibáinkról! dicsérni is akad telesen, az , a t«rmrfőszö­Gyurkó Géza Szülői értekezlet az egri Szakmunltásliépző iskolában Tegnap délelőtt ünneplőbe öltözött a Lenin úton levő Eg­ri Szakmunkásképző Iskola. A tanuló fiatalok szüleiket fogad­ták, akik ezen a napon — minden tanévben egyszer — szülői értekezletre érkeztek Egerbe. A 87 szőlész-borász ta­nuló, akik az ország külön­böző részeiből: Szabolcs, Haj­dú, Borsod, Szolnok és Heves megyéből jöttek el, először meghallgatták Gáspár László igazgatóhelyettes üdvözlését, majd Czeglédi László igazgató előterjesztésében a gyerekek sajátos nevelését beszéltek meg. A szülői értekezletet az is­kola tanulói műsorszámaikkal tették ünnepélyesebbé. A hiva­talos megbeszélés után a szü­lők kérésére bemutató jelleg­gel két egri borfajtát — egy vöröset és egy fehéret — is­mertettek meg az intézet ta­nárai a jelenlevőkkel. hWettétifuth Már hosszú ideje izgatottan és egyre re- ménytelenebbül ke­restem, kedvenc és kevésbé kedves új­ságjaimban: hátha mégis találkozom ve­le. A sztárral. Ame­lyért néhány évvel ezelőtt őrjöngtek az emberek. Az egykori idők sztárja azonban mély csendben húzó­dott meg a feledés kegyetlen palástja mögött. Most aztán véletlenül észrevet­tem — egy hirdetés­ben. Igen: a tudomány szenzációja, a hosszú élet titka, a korán el­aggott férfit ifjúvá, a korán meghervadt szépséget feszülő bőrű tündérré varázsló csodaszer, szerény kis hirdetés csupán. „Télen is üde, szép a Royal Opera méh- pempős krémmel gon­dozott arcbőr” — imigyen az egyszerű hirdetés a világ és minden idők legna­gyobb csodaszeréről, a méhpempőről. Az- ezlőtt százezrek haj­szolták, s most száz­ezreknek hirdetik a néhány évek sztárját. így múlik el a vi­lág dicsősége! (-ró) Sír a szakácsnő, füstöl a kályha Ellenőrzésen a ÜÚJ4.LL4al Gyöngyöstől Selypig öt percig sem lehet kibírni füstöt, amely a Mátravidéiki Építő- és Szakipari Ktsz kony­hájában fogad Gyöngyösön. Még Bóta Adrienne is majd nem „sírva fakad”, pedig a városi tanács közegészségügyi ellenőreinek van módjuk ilyen furcsaságokkal találkozniuk. Az itt dolgozók már megszok­ták — ha ezt egyáltalán meg lehet szokni —, csupán a fe­jüli fáj gyakran, és könnyez­, . , , ___dón becsülete, a termelőszö­am , hazam és Vetkezetek további fejlesztése, csakhogy mi újabban felvettük nemzeti sajátosságaink közé az önszitok nemesnek aligha ne­vezhető tulajdonságát, s szinte mazochista dühvei korholjuk saját munkánkat, s valósággal kétségbeesünk, ha valaki, ide­gen, külföldi, szidás helyett dicsérni kezdi elért vívmá­nyainkat. Sőt gyanakodunk is: vajon miféle imperialista mesterke­dés esd Közös gondjaink nagyok és nagyszerűek, amelyekben nyil­ván akadt, akad, sőt, sajnos, akadni is fog bőven szidni, vagy hogy inkább bírálni és javítani való. De azt azért sen­ki sem gondolja komolyan, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi rangja, dolgozóinak élete, iparának, mezőgazdasá­gának fejlődése, a kulturális élet, ha nem is ellentmondás­mentes, de színes virágzása a hibáknak, a rossz munkának, a hozzá nem értésnek, a lógás­nak, csalásnak, herdálásnak köszönhető. Ügy tűnik, mintha a több mint tízmilliós magyar nép falun és városon tett volna ezért egy s más elismerésre >\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V^\^ Jól dolgoznak az idős tagok a vámosgyörki Kossuth Tsz-ben (Dr. Sándor József tudósító) sebbek munkájáról. Az 58 éves kora ellenére már eddig-Tipikus........5,vaautos”-község öregségi járadékos mellett 242 munkaegységet teljesített, Vámosgyörk. Közel 2500 főnyi még körülbelül 30 tagjuk van, Nagy Mátyás éjjeliőr, aki az lakosságából a felnőtt férfiak akik a 60. évet meghaladták, elmúlt 4 év alatt egyetlen na­túlnyomó része a MÁV-nál A nyugdíjas és a járadékos pót sem hiányzott, és eddig van alkalmazásban. Emiatt a tagok teljesítendő munkaeigy- 350 munkaegysége van, vala- helyi Kossuth Tsz 227 tagja Bégének korlátozásét a 7/1964. mint Mozsár József és Benei között leginkább asszonyok és sz. Korm. rendelet megszüntet- Imre öregségi járadékosok, idősebb férfiak találhatók. En- te és ezért, amennyiben egész- akik színién 300 munkaegysé­nek ellenére az alföldi jellegű sógülk engedi, zavartalanul gén felül teljesítettek, termelőszövetkezet jól gazdái- dolgozhatnak a közödben. Az A termelőszövetkezet építő- kodik és az egy munkaegység- öregebbek élnek is ezzel a le- brigádjában dolgoznak Tímár A n^ény- hetóséggel, és nem ritka kö- Pál & Apócs István nyugdíj termesztés mellett jelentős jö- Jöttük az olyan, tag sem, aki álló tagok, akik szorgal­vedelmet biztosít az állatta október 31-ig 300, vagy ennél más munkával ez évben már nyésztés is, ami a mostoha több munkaegységet teljesített. 426, illetve 335 tnunikaegysé- időjárás okozta terménykiesés- Igazán elismerésre méltó és get gyűjtöttek össze. A szá- ből származó bevétólhiányt minden dicséretet megérde- mos jó munkát végző időseb- nagyszerűen pótolta. Az idő- melnek ak alant felsoroltak, bek közül özv. Bakos Jánosné, sebb tsz-tagokról beszélget- mert a tsz-ben végzett jó Tóth Gergelyné, özv. Szed­tünk Széchy Kálmán tsz-el- munkájukról még a fiatalok mák Vendelné baroimfigando- nökkel, aki a legnagyobb el- is példát vehetnének: Kör- zók érdemelnek külön dícsére- ismerés hangján szólt az idő- mendi József fogatos, aki 72 tét. , i nek. Gyászol a szakácsnő köté­nye is, és fejkendőt is elfelej­tett kötni. Sokkal nagyobb gon­dot kéne fordítani a tisztaság­ra és a dolgozók egészségére. Nem menne tönkre a ktsz ve­zetősége, ha a füstelveze-ést megoldaná. Legalább saját ne­szükre építhetnének jó ké­ményt. De úgy látszik, itt is érvénye­sül a régi közmondás: szabó­nak ruhája, suszternek cipő­je,.. Hiába panaszkodik a konyha személyzete, nem hallgatják meg. Ez itt nem na­gyon szokás, amint mesélik. Utunk ezután a „Pampuk” sarki önkiszolgáló boltba, a Heves megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 4-es számú árudájába vezetett. Az üzlet a körülményekhez ké­pest tiszta. Nem könnyű dolog pedig itt rendet tartani, mert az üzlethelyiség rendkívül ki­csi. A raktárban, amelyet csak az utcán keresztül tudnak megközelíteni, hasonló a zsú­foltság. Itt már felfedez hibát is a fiatal elienőmő. A szek­rényben rozsdásak a rácsok. Az üzletvezetőnő ígéretet tesz: kicserélteti majd a vállalattaL Következő állomásunk a Mátravidéki Vendéglátóipari Vállalat Kossuth Lajos utca 26. szám alatti „falatozója”. „A gyilkos”, ahogy a gyöngyösiek becézik. Persze, csupán a lakosság egy kis része, mert nem mindenki érzi jól magát ebben a gödrös , padlójú, füstös, piszkos helyi­gyfl egtört, öreg ember ül “ * előttem. Fénytelen sze- ínű, hangja fáradt: — Nem tudom tovább nézni. Segítsenek — eseng. — Már nem is a lányom sajnálom. Az Unokáimat. — Reszketeg kézzel kaparássza elő kopottas tárcá­jából a fényképet. Riadt szemű gyerekek néznek rám, ajkukon a fényképész által előcsalt mo­soly, vértelen, kényszeredett. — Nincs ezeknek a szeren­csétleneknek egyetlen nyu­godt éjszakájuk sem. Az ap­juk ... — Ilyen volt fiatalabb ko­Meddig magánügy? jókat, s ahogy pillantásom a tik. miért faggatom őket, és ha falra esik, egy kép még jól értik is, nem mernek beszélni, látható helyére, hát arra is ta- Mint ahogy zavart magyaráz­tál maigyarázatot. És arra is kodásba kezdenék akkor is, ha hová lett a szőnyeg, miért csór- valaki a tornaórán észreveszi ba a tükör és mitől tört össze az ütések kékülő nyomait, a szekrény ajtaja. A férj. Hát a férj egyszerűen .— Szégyellek panaszkodni —1 nem áll szoba senkivel. tör ki belőle. Én is hibás va- magánügyem, irat gyeik. Nem kellett volna visz- szajör.nöm. De hát úgy kérlelt, rában is, nem is akartuk hoz- úgy ígérgetett. Amikor vissza­záadná a lányomat, de az erős ködölt, neki nem kell más. Kötekedik józanon is, do ha iszik, nem állhat meg előtte senki. Este reszketnek, ha nyí­lik az ajtó, ha meghallják a csinálok! Értik? Ebbe senki sem szólhat bele! Én keresem a pénzt! Hát valóban csak magánügy? És ha igen, meddig tó? Leg­alábbis mit gondolnak az ér­dekelt felek, meddig csak csa- de nem enged! Kéréssel, verés- ládi ügy, hogy a férj iszik, hogy Itünk a gyerekkel, egy fél évig nem volt baj. Akkor vet­tük á'tv-t is. Aztán újrakezdő­dött minden. Mennék dolgozni, sei, mindig rászed, ho'gy itthon hangját. És az csak szerencse, maradjak. Nem is tudom, med- ha annyira részeg, hogy egy- óig bírom még. Csak meg ne két pofon kiosztása után végig- tudja, hagy járt itt valaki, esik az ágyon. De ha valamivel ... , ,, kevesebbet iszik... menekül Miir r?e!?1 ?zo..- * előle az egész család. A szem- szemében ego remulet szádok rejtegetik eket. Ö pedig sejteti, milyen éjszakok varnak lékeket, éjszalkámkint kizavarja az éj­szakába a feleséget, hogy a gyerekek ideggyógyászati keze­lésre szorulnak? z emberek segítenek. Ol­talmukba veszik a gye- részvéttel meghall­felzörget. mindenkit, keresi a a családra, ha a férj meg- gyerekeket és olyanokat kiabál tudja. a lányomra, hogy higgy je el, A két gyerek. Hosszúra szégyelem megismételni... nyúlt, vérszegény kisfiú és egy A lánya. Ideges, vékony te- vékonyka, szőke kislány. Alig remtés. Tekintete meg-megreb- soroltam volna az iskolások kö­bén az utcaajtó nyílására. Fél. zé, ha nem tudom, hogy már Már állati félelem ez. Remeg másodikos. Tekintetük ide-oda a keze, él-elfutja szemét a kalandozik, — nem tudnak könny. Szakadozottan beszél: koncentrálni az óráikon sem — Alig van olyan nap, hogy ne súgja a tanító néni. Az iskola­inna. Jól keres. Teheti. Hogy orvos javasolta is ideggyógyá- nekünk mi jut? Nem éhezünk, szati kezelésüket. A két kicsi gatják az asszonyt, de ennél tovább nemigen megy senkL Pedig lenne rá lehetőség, mert ezek az esetek már nem ma­gánügyek! Túlnőnek a családi kereteken, mert nem csupán a mindent elivó férjről, és a saj­nálatra méltó asszonyról van szó, aki félelem vagy beletö­rődés miatt nem tudja, nem akarja megkeresni a segítő ke­zeket. A gyermekekről van szó, akik nem tehetnek sém­ii ern is tehetnek semmit. He­lyettük kell a társadalomnak beavatkoznia. 1962-ben, éppen az ilyen gyermekek érdekében szüle­tett egy rendelet, amely ki­mondja: „Az az alkoholista, aki alkoholfogyasztással össze­függő magatartásával családi életének felbomlását okozhat­ja, kiskorú gyermekeinek er­kölcsi fejlődését hátráltatja, környezetének biztonságát ve­szélyezteti... rendelőintézeti el­vonókúrára kötelezhető. És. hogy a társadalom csakugyan tehet valamit még akkor is, ha a feleség nem mer fellépni, azt ugyanez a rendelet bizo­nyítja, amikor kimondja, hogy a feleségen túl kérheti a kény­szerelvonó kezelést a rendőr­ség vagy más államigazgatási szerv — (például a községi ta­nács), továbbá a szakszerve­zet, a KISZ, a Nőtanács, a Vöröskereszt helyi szervezetei és az alkoholellenes küzdelem társadalmi bizottsága is. Egyik vagy másik mindig értesül az ilyen panaszokról és ilyenkor nem megtenni a törvényben foglaltakat annyi, mint meg­feledkezni a társadalom védő, nevelő szerepéről. A cikkben szereplők egri lakosok. De esetük sajnos any­takargatja szavával is a ba- bizalmatlanul hallgat, nem ér- miről és akik koruknál fogva nyira nem egyedülálló, hogy csak a neveket és a gyerekek számát kellene megváltoztatni és megírhatnánk a megye bár­melyik városából, községébői. Hozzávetőleges számítás sze­rint csak Gyöngyösön 130 olyan család él, ahol az asz- szonyok nem kémek segítsége*, mert félnek vagy beletörődnek, mert nem ismerik a lehető­séget, nem tudják, hová for­duljanak. De akár ezért, akár azért hallgatnak, nemcsak sa­ját életüket teszik tönkre, a gyermekeikét is. A már . meg­levőket és a megszül etendő- ket. Idegorvosok tudnak be­szélni arról, hogy a kezelé­sükre bízott gyermekék között milyen sokan a családi élet áldozatai. Tönkremegy az élő és milyen lesz a megszületen­dő, akinek édesanyja állandó rettegésben él? M eddig számítanak ezek a dolgok magánügynek7 Ügy véljük, csak addig, amíg a gyermekek érdekeit nem sértik! És vajon mikor élnek a társadalmi szervek egy-egy ilyen család ügyében a tör­vényadta lehetőséggel? Ha va­laki ellop 200 forint értékű alkatrészt, igen helyesen, tár­sadalmi bíróság elé állítják ér­te. De mikor állnak társadal­mi bíróság elé azok, akik fel­mérhetetlen értéket, életeket tesznek tönkre? Mikor értjük meg e törvény igazi szelle­mét, amely szerint a jog gya­korlása kötelesség? Deák Rózsi ségben, ahol már kora dél­előtt borostás képű részeg em­berek dalolnak korsó söreik mellett. Kifogásolnivaló akad itt bő­ven, van mit beírni az ellen­őrző könyvbe. Nem csoda per­sze, ha baj van a tisztasággal, hiszen a két műszakban — 6—22 óráig — dolgozó üzlet­nek mindössze egy négyórás takarítónője van. Teljesen ért­hetetlen miért lógnak a fala» a kiváló üzletet hirdető okle­velek. Csak a íorintterv szá­mítana? Részeg emberek ki­szolgálásával könnyű ezt telje, síteni, de a vendéglátóiparnak tudvalévőén egészen más fel­adatai is vannak. Ti szia étterem^ korsserűtlen meliékh e'yiségek A Szabadság Éttereim újra» határát éppen festik. A hírek szerint portás fogadja majd tó érkező vendégeket. Az étterem ragyog a tisztaságtól. Sajnos, a konyha rendkívül zsúfolt, ezért előfordul az is, hogy nagy fazekakban a földre kénytelenek tenni a kész fő­zeléket. Azok pedig, akik ételhordóban viszik az ebédet; vacsorát, bizony nem szívesen néznek körül: az • ebédkiadó ablak ugyanis az udvari WC előterébe nyílik. Rendkívül meghökkentő tervezői megol­dás. A hatvani járásban rend és tisztaság van Nem talált semmi kifogásol, nivalót az ellenőrző orvos, dr. Galambos Eszter. A Felsőma­gyarországi U zemélelmezési Vállalat, úgy látszik, megfe­lelően válogatja a konyhák ve­zetőit, mert a Selypi Cukor­gyár étkezője, ahol naponta 500 ember részére főznék, ép­pen olyan tiszta és rendes, mint a Mátravidéki Erőmű ét­terme Lőrinciben, ahol 230-an étkeznek. Az ellenőrző könyvek a fiókban maradnak, beírásra nincsen szükség. Bármelyik háziasszony megirigyelné olyan tiszta a Mátravidéiki Erőmű öltözője. Vigyáznunk kell, hogy a fényesre súrolt kőpadlón él ne csússzunk. A Selypi Cukorgyár fürdője is ragyog. A zuhanyok alatt, az előírásnak megfelelő mű­anyagrácsok, hogy a gombás fertőzéseket megakadályozzák. Amint a fenti példák mutat­ják, lehet az adott körülmé­nyek között tisztaságot és ren­det tartani, csak élni kell a lehetőségekkel és betartani a KÖJÁLL előírásait, hiszen a gazdaságosság mellett a legfon­tosabb a fokozódó igények tő. kéletes kielégítése. Mátéffy Zoltán JtíPUJS&G 3 1964. november 29., vasárnap

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents