Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
Tallózás a szabálysértések könyvében VASKOS KÖTET a szabály- sértéseik könyve. Lapjaira 1498 nevet jegyeztek fel, a közlekedés, közrend és közbiztonság, a rendőrfelügyeleti hatóság szabályai ellen vétők, a garázdák, közveszélyes munkakerülők és botrányt okozó részegek tetteit. A rendörbíró — a szabálysértési előadó — kemény büntetést szabott ki rájuk. Mélyen «zsebbe vágó” büntetéseket. A szabálysértések között — mondani sem kell — a közlekedési vétségeké a pálma. Az 1498 szabálysértésnek nyolcvan százaléka! A motorkerékpárokat .méltán” illetik azzal a jelzővel: száguldó szörnyetegek. A motorkerékpárok egyaránt „bírják” a gyalogosok félelmét s az autósok gyűlöletét; gyorsait, kevés helyen boldogulnak és rettentő fürgék. A motorkerékpárok nyergében ülők gyakran megfeledkeznek nemcsak a közlekedés szabályairól, de önmagukról is, összetévesztik az országutat a versenypályával. Erre fizetett rá a szó legszorosabb értelmében K. B. szűcsi lakos, a szilvásvárad! D. B. — mindkettőjüket 400—400 forint bírsággal sújtották, s „ugrott” egy ellenőrző lapjuk is. A bekölcei L. S. már sommásabb tandíjat fizetett a gyorshajtásért — 1200 forintot A „ZUG-MOTOROSOK” — a jogosítvány oéBcüfi lovagokra gondolunk — nem kis veszélyt jelentenek az országutakon. Akad közöttük olyan, aki még nem tette le a vizsgát de már motorozni „tud” s még többen vannak, akik már nekivágtak a vizsgának, de megbuktak. Kicsit megreformálva a légi közmondást bizton állíthatjuk, hamarabb utolérni a zug-motorost mint a sánta kutyát így vesztett rajta a noszvaji Cs. fo, akit 500 forintra büntettek, K. I. félsőtár- teásnyí lakos már ennek dupláját fizette, 1000 forintot. Nyolcszáz forintjába került a jogosítvány nélküli „kiruccanás” D. Z. egri lakosnak s a noszvaji Cs. A. is ugyanennyit fizetett Nem egy súlyos baleset származott már abból, hogy egy- egy lovas kocsi kivilágíttatlanul vett részt a közúti forgalomban. M. G. egri lakost idén már negyedszer büntették meg azért, mert nem tartotta be e fontos szabályt — legutóbb 400 forint pénzbírsággal sújtották. Az ugyancsak egri lakos N. G. 600 forintot fizetett mert kivi- lágittatlanul hajtotta lovas kocsiját K. L. a motorkerékpárjával cselekedte ugyanezt, büntetése 600 forint. Maszek faxi Ária az éjszakában Gyorshajtók, „refesek”, csavargók, munkakerülők Vezetés közben, ugye, megszomjazik az ember. Stopol a kocsma vagy a presszó előtt és felhajt valamit A szigorú, rendszeres ellenőrzésnek köszönhető, hogy egyre több ilyen „megszom.iazott” és szeszes italt fogyasztott motoros kerül horogra. F. I. andomak- tályai, M. I. felnőme-ti lakost SOO és 400 forintra, G. M. noszvaji és D. L. demjénd motorost 1000—1000 forintra büntették, mert szeszes italt fogyasztott, járművezetés előtt. Cs. J. fázott a traktoron, azért ivott, 1200 forint büntetést fizetett. 1500 forint jóiba került a „koriyolgatás” a felsőtárkányi H. F-nek és H. A. verpeléti motorost is ugyancsak 1500 forint büntetéssel sújtották. Az egri K. Gy. 1000 forintos „tandíjat” fizetett F. I. an dórna k i vontatóvezetőnek 2000 forintja bánja az italt ROSSZABBUL IS végződhetett volna az egri F. L. manőverezése, aki tehergépkocsival szabálytalanul előzött, — 500 forintra büntették. P. L. személygépkocsival előzött, természetesen előzési feltételek nélkül, s ugyancsak 500 forintra bírságolták. I. 1. egri lakos talán a ködös Albion ban képzelte magát, huzamos időn át az úttest bal oldalán haladt, a büntetése 600 forint. H. S. füzesabonyi autótulajdonost 1600 forintra büntették, mert személygépkocsiját taxiként használta, több személyt anyagi ellenszolgáltatásért szállított. Ötször sújtották már elzárással K. G.-né egri lakost, aki újra és újra megszegte a rendőrfelügyeleti hatóság szabályait; legutóbb 30 napot kapott T. J. hasonló bűnökért ugyancsak 30 napig ült a zárkában. L. Gy.-nét előbb 400 forintra büntették, jelenleg börtönben van. A munka helyett a köny- nyebb életet, a csavargást választotta Sz. 1. verpeléti lakos, 20 napi elzárásra ítélték. Hasonszőrű társai, a lakás nélküli E. S. ugyancsak húsz napot kapott, míg a szentendrei illetőségű B. I. 30 napi elzárást Részeg fejjel csinált botrányt az egri F. K. — 400 forintjába került; az andomaki B. F. garázda magatartásáért fizetett 600 forintot. Sz. J. makiári lakos 800 forintért verekedett Az egri K. J. 500 forint büntetést fizetett botrány- okozás miatt A gyöngyösi J. K. előbb csak 30 napi elzárást kapott, s jelenleg 6 hónapi szabadságvesztését tölti. T. Gy. és három társa az éjszakai „danászásért” fizetett 600 forintot. Sz. T.-nek pedig 100 forintjába került, hogy az egri nagyállomáson a mozgó vonatra próbált felugrani. S egy nem mindennapi szabálysértés! Dr. B. F. hatvani lakost kábítószerrel elkövetett szabálysértésért büntették meg 2000 forintra. VASKOS KÖTET a szabály- sértések könyve. Az idei „termés” 1498 szabálysértés. Valamennyit felsorolni sem lehet Ízelítőnek, bizonyítéknak azonban az idézett esetek is elegendők: aki nem tartja be a közlekedés, a közrend-közbiztonság szabályait, a társadalmi együttélés írott normáit, aki részeges, garázda és kötekedő, — az könnyen ráfizet. Könnyen és drágán ráfizet! És meg is érdemli, hogy ráfizessen .., (pataky) A megyei karnagyklub életéből ÁLTALÁNOS közművelődési tórekvéseinknék egyik számottevő területe a zenei nevelés minél szélesebb körben való eredményes alkalmazása. Nemcsak az a céi, hogy hivatásos előadó, hangszeres és énekes művészeket neveljenek, akik magasabb művészi szintű előadásokban (operaelőadások, hangversenyélet, rádióműsorok, stb.) értékesítsék rátermettségük és magasabb kép>~ zettségük eredményeit, hanem arra kell törekednünk, hogy a hallható szép muzsika feié élénk érdeklődés ébredjen minél több emberben és így dolgos életükben lelket, szellemet tápláló gyönyörűségekkel gazdagodjanak. Ennek a széles körű munkának alapműveletét végzik az általános és magasabb fokú iskolák énektaijárai, akik megnyitják az ifjúkor szakaszában a lelkek érdeklődését a szép muzsika felé és már itt beleízlelnek az együtténéklés örömeibe, ami alapját képezheti a magas értékű zenei alkotások élvezéséhez vezető fogékonyságnak, sőt a felnőtt korban is a közös éneklésben, kórus-sjervezetekben való aktív működési vágyuknak. Megyénkben is évről évre szaporodik a szakképzett iskolai ének tanárok száma, akik igen eredményesen, lelkes és lelkesítő munkával töltik be hivatásukat. Ennek látható és hallható következménye az iskolai énekkarok ízlésének fejlődése. Az ambiciózus énektanárok, kórusvezetők már évekkel ezelőtt tömörülték megyénkben is úgynevezett kamagyi klubba, melynek szervezete a Heves megyei Népművelési Tanácsadó keretében működve alkalmat keres és ad évente négy ízben, hogy barátságos összejövetel formájában, egy- egy őket közelről érintő témakörben, kiváló szakemberek előadásában bővítsék, gazdagítsák, fejlesszék tudásukat, ízlésüket — újabb lendületet szerezve otthoni munkájuk folytatásához. A MEGYEI ZENEI szakbizottság nemrégiben rendezte meg idei első őszi találkozóját a Mátrai Erőmű pxjmpás új iskolájában, az ott működő Oltay Andor én éktanár és Pusztavári Károly iskolaigazgató meghívása alapján. Ennek fő tárgya Lukin László, a Ot—tíseser forintos „háztáji kölcsönt“ adnak a takarékszövetkezetek A takarékszövetkezeti mozgalom fejlődésével és feladatkörének bővülésével kapcsolatos tennivalók jobb ellátása érdekében az Országos Föld- mű vessző vetkezeti Tanács néhány napp>a! ezelőtt új véleményező és javaslattevő szerv — takarékszövetkezeti szakbizottság — szervezését határozta el. Mint a Szövetkezetek Országos Szövetségében ezzel kapcsolatban elmondották, az új 25 tagú szakbizottság feladata lesz, hogy a lakosság, valamint a népgazdaság érdekeinek figyelembevételével kezdeményezzék a takarékszövetkezeti szolgáltatások bővítését, az ügyvitel egyszerűsítését, új munkamódszerek bevezetését. Tanulmányozni fogja a szakbizottság azt a problémát is, hogy milyen módon támogathatják a takarékszövetkezetek az eddiginél is hatékonyabban a háztáji és kisegítő gazdaságokat. Kölcsön — hetvenezer kérelmezőnek A takarékszövetkezeti mozgalom az utóbbi néhány évben rendkívül gyorsan fejlődött. Vidéken ma már úgyszólván nincs is olyan ptónzügyi szolgáltatás, amelyből ne vennék Jcii a részüket. Ez év első felében — együttesen mintegy 70000 kérelmezőnek — kereken negyedmilliárd forint értékű kölcsönt nyújtottak. Az idén nyújtott köícsönök együttes értéke az eddigi forgalomból ítélve valószínűleg meghaladja a félmüliárd forintot. Igen népszerűnek bizonyultak az ötéves lejáratú tizenhatezer forintos építési, illetve tatarozása kiskölcsönök, továbbá a hatezer forintos fogyasztási kölcsönök. Ezeket bútor, jármű, ruházkodási cikkek vásárlására, sok esetben lakodalmi vagy egyéb családi események kiadásaira folyósítják. A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének fejlesztéséhez ez évtől kezdődően 5000, illetve házastársaknak 6000 forint értékű kölcsönt adnak a takarékszövetkezetek kétéves lejáratra. Ezt az úgynevezett termelési kölcsönt szőlő- és gyümölcstelepítésre, illetve felújításra, baromfi- törzsállomány beszerzésére, a baromfitartáshoz szükséges berendezések és felszerelések, továbbá anyakoca vásárlására, s általában a sertéstenyésztés fejlesztésére, méhcsaládok, kaptárok., méhészeti eszközök vásárlására és a nyúltenyész- tés megalapozására, illetve fejlesztésére vehetik igénybe. Ugyanilyen összegű kölcsön vehető fel növényvédőszerek, gépiek és egyéb, a háztáji gazdaság termelésének fejlesztéséhez szükséges mezőgazdasági felszerelés és berendezés vásárlására. A „háztáji kölcsön” iránt mindjárt a kezdetén nagy volt az érdeklődés. Rövid idő alatt mintegy 40 millió forintot vettek fel az említett célokra. Nagyobb összegű — 10 000 forintos —, s kedvezőbb feltételű — ötéíves lejáratú — kölcsönöket folyósítanak a háztáji szamóca-, málna- és spárgatelepítésre. Rövidesen kiterjesztik a telepítési kölcsönöket a piros és fekete ribizli, valamint a pöszméte telepítésére is. Biztosítási ügyekkel is foglalkoznak A takarékszövetkezetek bekapcsolódtak a biztosítási ügyek ellátásába. Október elejétől — az Állami Biztosítóval történt megállapiodás alapján — az eddigiektől eltérően — már nemcsak kötik a biztosításokat, de beszedik és kifizetik a biztosítási díjakat tv zenei előadásaiból ismert fővárosi énektanár és zenei író előadása volt a Budapesten július hóban lezajlott VI. „ISME” nemzetközi zenepedagógus konferenciáról. Előadását éiményszerűvé tette a legközvetlenebb személyes átélés hangneme, és pompásan színezte jó néhány külföldi kó- rusfélvétel lejátszásával is. Egészen magas fokú élményt szerzett például a szófiai bőin gár központi (120 tagú) gyermekkórus. Élveztük a lipcsei Tamás-kórus nagy technikai felkészültségét is. de még szebbnek találtuk az amerikai princetoumi egyetem zenei fakultásának kórusát, ennek bensőséges, puha, finoman színes hangzását. A Lukin-előadást megelőző bevezetésben a megyei zenei szakbizottság felelős vezetője* Könczöl Ferenc rövid áttekintést adott megyénk énekkari életének elmúlt évi állapotáról, eseményeiről. Ezekből kiemelkedik a rövid múltú hevesi járási piedagóguskórus gyors fejlődése Szabó Tivadar kiváló, lelkes vezetése alatt, amely az idei országos minősítési bemutatkozáson ezüstkoszorús minősítést nyert. Ugyanezt az értékelést kapta az Auer Gyula által jói megalapozott készültségei egri pedagógus szakszervezeti kórus. Szép eredményre jutott a füzesabonyi földművesszö- vefikezeti Erikéi Ferenc Férfikar is: bronzkoszorús minősí-i test kapott, Koczka István karnagy és a tagok összefogott lelkes munkájának szép eredményeképpen, Örömmel hallottuk, hogy előkészületben van a hatvani járás pedagógusainak énekkari alakulása is. Mindezeket összefoglalva: jó úton halad iskolai énekoktatá. sunk a szíves, lelkes, szakmailag jól képzett énektanárok kezében. (Emlékezzünk itt az egri városi bemutatón tavasz- szál örömmel tapasztalt színvonalemelkedésre.) De nem leplezhetjük, hogy megyénk szélesebb körű kórusmunkájá- ban még sok helyütt mutatkoznak hiányok, betöltendő üres foltok. Természetesen nem elóg a szakmai vezetők készséges jóakaraté munkája, — szükség van áldozatkész, szorgalmas dalosokra is. Kérjük, hívjuk őket, kövessék a látott-hallott jó példákat! ILYEN HANGULATTAL, az egymás iránti megbecsülés és barátság, valamint új lelkesedés erejével gazdagodtunk ezen a szép Mátra-széli kiránduláson. Bízunk benne, hogy az ilyen hasznos összejövetelek növelni fogják a nemes zenei nevelés területén szorgalmas és lelkesen dolgozó pedagógusok és kórusvezetök munikakedvét további működésükben. Plusztliy Zoltán K-H-i dezte csodálkozva, majd a virágra nézett. — És ezt miért kapiom? — Eszembe jutottál. Eszembe jutottál és arra gondoltaim, milyen rég vittem virágot az ón Emmikémnek... — Vizsgáltasd meg magpd egy specialistával — dohogott Emmáké és a konyha felé taröl Majdnem sírva fakadt a tehetetlenségtől. Ekkor néhány ]é- pést hátrált és lehunyt szemmel, összeszorított fogakkal, vállát előrevetve, teljes erővel neki rohant az ajtónak. Reccs! Az ajtó nem nyűt ki. — Még csalt tíz perc telt él! — sikította odakinn Hédiké. Üjra nekifutott az ajtónak. Reccs! Hallatlan erőt érzett magában, kénes lett volna egy kőfalnak is nekiróhanni. Újabb nekifutás, reccs, az ajtó kipattant és a vegyész — huss! — mint egy madár, kirepült a laboratóriumitól. majd számya- szegetten lehullt a visító titkárnő lába elé. — ön ... ön mondta, hogy ne... hogy ne engedjük ki — mentegetődzött Efefef. Zimányi villámgyorsan talpra állt és egy nagy ugrással kinn termett a folyosón. 4 MPUJSÁG Palánkat a kettes számú labor vezetője éppen egy nagy lombikban kevergetett valamit, amikor a vegyész berobbant az ajtón: — Fontos beszédem van önnel! — Parancsoljon... parancsoljon ... — Én a múltkor nem önt javasoltam arra a külföldi tanulmányútra, hanem Zoitait... — Helyes választás volt — felelte óvatosan Paláníkai. — Zoltai kolléga kiérdemelte a tanulmányutat... — De nem! — jajdult fel Zimányi. — Magának kellett volna elmennie! — Zoltai kitűnő szakember — bizonygatta a laborvezető, és magában arra gondolt: „Uramisten, mit aikar ez tőlem?!” — Maga sokkal jobb szakember — Mégis Zoitait küldtem... — Jól tette, igazgató úr! — Dehogy tettem jól! Hibát követtem éL És most azért jöttem, hogy megkérdezzem: nem haragszik rám ezért? — Hogy ón? Haragudni? De igazgató úr! — Lelkáismeretfurdalásoín van maga miatt... — Énmiattam? — ijedezett Paláníkai. — Igen, maga miatt. ígérem azonban, hogy legközelebb ön utazik külföldre. A kutató kezet nyújtott, majd magához ölelte a rémült arcú, nagyhasú, szakállas laborvezetőt, aztán visszament a szobájába és lediktált a titkárnőjének, Hédikének egy beadványt: arra kérte a minisztériumot, hogy a százmilliós póthitelüket csökkentsék harmincmillióra. Amikor ezzel készen volt, a kocsiját kérte és hazarobogott. Útközben kiszállt és vett egy nagy csokor virágot. Emmikének, a feleségének. Átnyúj tóttá a virágokat az asszonynak. Zimányiné kicsi és gömbölyű. Egyesek azt rebesgetik, hogy idősebb a férjénél, pedig hat esztendővel fiatalabb. Szögletes arcán megkövült vonások. A tekintete hideg, barátságtalan. A haja ősz, de gondosan ápolt. Mozdulatai lassúak, méltóságteljesek. — Miért jöttéi haza? — kértott — Hova mégy? — Vízibe rakom a virágokat ... — S ess! Beszélni szeretnék véled. — Most? — húzta fel szemöldökét Zimányiné, és bizalmatlanul nézett a férjére, talán egy kicsit riadtan is. — Most. A vegyész bement a szobába és levetette magát egy karos- székbe. A feje még mindig fojt, de már nem olyan nagyon, mint a laiboratóriumiban. Valamivel jobban érezte magát, de a szorongás és a nyugtalanság még mándiig gyötörte. — Nos, itt vagyok... Beszélj! — jött be az asszony. — Mit akarsz mondani nekem? — Már olyan régen beszélgettünk. Az utóbbi időben, belátom, teljesen elhanyagoltalak™ Tudod, a munka... Még mindig az eneloid... Meséltem neked a kutatásaimról, nem? — Nem. — Érdekes, ón úgy emlékszem, hogy... — Rosszul emlékszel... — Lehet, de most nem is a munkámról akarok beszélgetni veled... Arról majd máskor™ — Máskor — bólintott Zimányiné gúnyos mosollyal. A férfi észrevette a gúnyt és zavarba jött Idegesen húzogatta, ropogtatta az ujjait és közben a feleségét nézegette, akivel harminchét esztendőt töltött együtt .Amikor megismertem, szőke volt a haja és bubifrizurát hordott Most ősz, teljesen ősz. Istenem, hogy múlik az idő! Megöregedtünk... Egymás mellett... Emmike... Régen Emmucinak szólítottam ..Egy pillanatra felvillant előtte Hédiké arca, és olyan leHtiismeretfurdalást érzett, hogy majdnem felkiáltott. „Itt akartam hagyni ezt az asszonyt... Ennyi év után!... Ó, én ostoba! Majdnem elrontottam az életemet egy szép szempár kedvéért, egy szép lábért, egy szép...” A lelki- ismeretfurdalás isimét belé- nyilallt és a szíve rettenetesen nehéz lett. „Nem is tudom, hogyan képzeltem él: hatvanéves fejjel új életet kezdeni egy fiatal fruska oldalán. Itt az én helyem, emellett az asz- szony mellett, aki gyermekeimnek jó anyja, és nekem hűséges feleségem...” — Halljuk, miről akarsz beszélni? „Megcsaltalak, Emmike — mondta magában. — Megcsaltalak egy húszéves lánnyal.” A lelkiismerete újra belemart a szívébe. „Én hazudtam neked, Emmuci, hónapok óta hazudtam. Azt mondtam neked, hogy az intézetben dolgozom és közben egy fiatal lánnyal sétáltam Óbudán, üldögéltem cukrászdákban, csókolóztam a Szigeten és tvisztet táncoltam és .. .-és... és úgy viselkedtem, mint egy húszéves fiú. De ennek most vége. Vége! Űj életet kezdek. Még ma szakítok! Hédikével. Még ma! Nem akarok tovább hazudozni. Azt akarom, hogy tiszta legyen a lelkiismeretem.” Az asszony összehúzott szemmel figyelte a férjét. Arcán gúnyos mosoly ült, de a szive tele volt félelemmel. „Mit akar mondani nekem?” Csak erős önfegyelemmel tudta leplezni az idegességét. „Most fogja közölni velem, hogy válni akar. Jaj, csak ne sírjak!” Emmike hónapiok óta tudta már, hogy a férjének viszonya van Hédiké-, vei, a titkárnőjével. A barát-, női, ismerősei kárörvendve új-, ságolták: láttuk a férjedet Óbudán, egy remek kis nővel™ Vagy: találkoztunk Ottóval egy cukrászdában ... Csak annyit mondunk, nem volt egyedül!.. „Mi lesz velem, ha elhagy? Az a nő nem szereti Ottót, annak csak a ptónze keil. De mit fogok mondani, ha most arra kér: váljunk el? .. Hiszen én még... én még mmdig szeretem ... Szegény Ottó, milyen elnyűtt, az arca sápadt, a keze reszket.. (Folytatjukt £964. november 26., csütörtök
