Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-25 / 276. szám
A szünet ürügyén . ÜLTÜNK az asz- éppen ezért a tanítás mellett tál korul három végzős főisko- az úttörőélet jellemalakító szerepét hangsúlyozzák. Abban is lássál, az őszi szünet utolsó napján, Gyöngyösön. Mivel töltötték el ezt az időt, hogyan készülnek az iskolai munkára, mik a terveik, elképzeléseik: ezekről beszélgettünk. Huszonkét évük komolyságával Ígérték már kezdetben, hogy őszintén „bevallanak” mindent, úgy ahogy bennük él, ahogy érzik. — Tanítási tervezetemen dolgoztam — kezdte Dudás Klára. — Az első tanításin már túlvagyok, most viszont egy egész hetet tanítok végig. Minden percben ezzel az egy héttel foglalkozom. Az első tanításra, aminek anyaga Petőfi Kiskunság című költeménye volt, még mindig szorongással gondol vissza. Nem hitte volna, hogy olyan nagy dolog odaállni az osztály elé, szembenézni a kíváncsi gyerekszemekkel, és nyugodtan, „okosan” végigvezetni az órát. Magyar—történelem—testnevelés szakos. Mindhárom tárgyat nagyon szereti. Aktív sportoló. Kiss Margit a matematika, kémia mellett a gyakorlati foglalkozásra. közismert nevén a politechnikai oktatásra készül. — Két dolog foglalkoztatott a szünetben: az egyik a szak- dolgozat matematikából, a másik — egy kis szünetet tar — kimentem Abasárra, mert február egytől ott töltök el két hetet tanítási gyakorlaton: ismerkedem AbasárraL AKIK FIGYELEMMEL kísérik a megye sportéletét, sokszor találkoztak már Szekendy Szilvia nevével. Eredményes dobó-atléta. A testnevelés mellett a matematika, fizika a választott tárgya. Ö a szünetben tanított. Egykori testnevelési tanárát heiyettesíttete néhány órára. És nála is a szakdolgozatra való készülés töltötte ki a szünet többi idejét. — Miért lettem számtanos? — kérdi vissza. — Az általános iskolában olyan matematikatanárom volt, aki inkább elriasztott bennünket ettől a tárgytól. Mindig az élt bennem, hogy ezt a tárgyat lehet jól is tanítani és megszerettetni is. Akkor határoztam el magam. Kiss Margit gyorsan közbe- «ól: — Nekem nagyon jó matematikatanárom volt; hogy ezt a szakot választottam, az ő érdeme. Megszerettette velem. Kiderült, hogy mindhárman már az általános iskolában döntöttek a tanítás mellett, sőt: a tantárgyakat illetően is. Náluk a serdülőkorban létrejött kötődések, kapcsolatok voltak a legfontosabbak. A kamaszkor! eszmélés emléke jelöli ki céljaikat is, amiket maguk elé tűztek az iskolai munkában. Egymást kiegészítve mondják: őszinte, egészséges, műveit, sokoldalú érdeklődésű fiatalokat szeretnének nevelni, megegyeznek, hogy a tanítványaikkal nem a katedra távolságából akarnak érintkezni, hanem igazi barátságot szeretnének kialakítani velük, hogy a gyermeki lelkek legrejtettebb zuga is nyitva álljon előttük. AMIKOR MEGEMLÍTEM, hogy a kommunista erkölcs és a materialista világnézet kategóriáit egyértelműen nem mondták ki, össaenéznek csodálkozva — Ügy éreztük, ezt nem kell hangsúlyoznunk — adja a választ Kiss Margit. — Ez természetes dolog. Abban is megegyeztek mindhárman, hogy a főiskola sok- , kedtunk velük is. Nyugodtan Shi n£? l£iíwiu „ hat ránk az a lelkiismeretesilyen alaposan keil majd felkészülniük. Leküzdhetetlen nehézségeik nincsenek, optimális körülmények között tanulhatnak, csak ... mégis megemlítenek valamit: olyan' módon osztották be őket tanításra, hogy aki az V—VI—VII. osztályba került, az a VIII. osztályban egy órát sem tanít, és fordítva is igaz. Szóvá tették már ezt a tanárképző főiskolán is, de megoldást nem tudtak találni. Ügy érezzük, jogos kérésü kön el kell gondolkozniok az illetékeseknek. Hol szeretnének tanítani? Erre a kérdésre szintén egységes választ kapunk: legjobb volna Gyöngyösön, de legalább a közelben. Tudják, ez nem egyszerű dolog, de reménykednek. A rövid beszélgetést itt fe jeztük be. Azt kérdik, végül is mi célja volt ennek? A kiindulási alapot a szünet adta: hogyan töltötték el a pályakezdés előtt álló fiatalok az ajándékba kapott néhány napot, erre voltunk kiváncsiak. Ennek ürügyén egy kicsit megismernek. Fiatalok, huszonkét évesek. Néhány hónap múlva tanári oklevéllel térnek haza. Ök is tanítják majd a mi gyerekeinket. A GYÖNGYÖSIEK közül ők hárman végeznek az idén. (gmf) Meghalt Mányai Lajos Mányai Lajos, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, a Nemzeti Színház tagja, kedden reggel 52 éves korában váratlanul elhunyt. Mányai Lajost a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Mányai Lajosban a magyar színészet kiváló tehetségű, lelkiismeretes művelőjét vesztette el a Nemzeti Színház, a magyar színházi világ. Egy évtizeden át szerepelt vidéken; Ungváron, Debrecenben és Nagyváradon aratott figyelemre méltó sikereket. Már fiatal korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Igazi, sokoldalú színész volt. A felszabadulás után szerződtette a Nemzeti Színház. Néhány évi megszakítással — míg az újonnan alakult Néphadsereg Színházban tevékenykedett — haláláig a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Élete utolsó napjáig dolgozott és a Katona József Színházban a héten bemutatásra kerülő Jamiaque-darab polgármesterének szerepére készült. A premier előtt ragadta el hirtelen a halál. Mányai Lajos emlékét a Nemzeti Színház igazgatósága és társulata, valamint az egész magyar színházi társadalom kegyelettel megőrzi. (MTI) Mi lesz a könyvkiadók karácsonyfái án ? A téli könyvvásár tudományos és népszerű ismeretterjesztő műveiről A művelődni, tanulni vá- világháború utáni gazdasági gyóknak bőven lesz szórakoz- fejlődésének problémáit elem- taté és hasznos olvasnivalójuk zi színesen, érdekesen, az idei hosszú téli estékre is. S Változatos a népszerű ismebőséges válasizték várja az retterjesztő művek jegyzéke is. ajándékozókat: a téli könyv- Harmadik kiadásban jelenik vásár népszerű-tudományos meg Benedek István Arany- ^agon illusztrált kötetek az és ismeretterjesztő művekben ketrec című könyve, amely emberiség történetének egy-egy ebben az esztendőben kiemel- munkaterápiás elmeosztály éle- fontos kors2aikárói a<toak átte_ kedően gazdag. tét mutatja be MegjeleniK kÍTltést érdekes formában, A teljes ksita itt nem sorol- egy uj sorozat indításaként a sének történetét tekinti át, főleg tanulmányokat és színész- portrékat közöl. Űj sorozatot indít a ték könyvvásár alkalmából a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. A gazható fel. Néhány művet említ- Színes atomfizika, öveges Jóhetünk meg csupán a legérde- zsaf professzor és Molnár Ottó kesebbek közüL Üjdomság lesz grafikusművész közös könyve. — régóta várt újdonság! — az Tanulságos és szórakoztató Akadémia Kiadó hatkötetes könyvek látnak napvilágot a Magyar Irodalomtörténete, társadalomtudományok köré- (Csak az első kötete jelenik bői is. A modem filmművészet meg az idén, a többi jövőre.) A kérdésed iránt érdeklődők bi- kötetek szerzői a legkiválóbb zonyára kedvvel forgatják majd irodalomtudósok, egyetemi ta- Bíró Yvette A film formanyel- náiék, irodalomtörténészek (a ve című munkáját. Megjelent sorozat főszerkesztője Sőtér a népszerű régészírónak, Ce- Isitván), akik megalkották a ramnak új könyve, a Hettiták magyar irodalomtörténetnek regénye, amely a hettita irás eddig legrészletesebb marxista megfejtésének szinte detektív- szellemű összefoglalását. regjén yszerűen izgalmas törtéA gazdasági problémák iránt netét írja le. érdeklődő olvasók is sok érdé- Ráth-Végh István Tarka békességet találhatnak a tóh táriák című kötetének anyagát könyvvásáron. A Közgazdasági az (ró művelődéstörténeti és Jogi Kiadó jelenteti meg munkáinak legérdekesebb irá- Harvey O’ Connor Az olajkirá- sálból válogatta ki a lyok birodalma című művét, Kiadói Századunk színházi kultúrájának szinte a keresztmetszetét nyújtja a Magvető Kiadó színes összeállítása, amely Százéves a színésziskola címmel jelenik meg. A kötet tulajdonképpen a Színház- és Filmművészeti Főiskola jubileumi évkönyve, s anyaga száz év színészképzéamely az olajnak a világgazdasági jelentőségét ismerteti. Theodor Prager Gazdasági csoda vagy sem? című munkájában (a szerző ismert és tekintélyes osztrák közgazdász- professzor, a bécsi egyetem tanára) Nyugat-Európa második vonzó leírások kíséretében. A sorozat első kötete Erdődy János Küzdelem a tengerekért című műve lesz; ez a könyv a nagy felfedező utazások történetét mondja el, a viking felfedezésektől Magellan útjáig. Az útleírások között is találhatunk sok kalandos, izgalmas könyvet. Megjelenik ismét a Kalahari, Jens Bjerre dán utazó műve, kapható Csapó György Európai pillanatok című könyve, s megtalálható lesz a Világjárók sorozatának eddigi legnépszerűbb kötete, Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes- óceánon című tudományos úti beszámolója. A karácsonyi könyvvásár listája csábit, hogy minden ne- Gondolat vet, címet említsünk meg: de magyar fájdalom, le keli mondani a felsorolásról. A kiadók — amint e vázlatos, korántsem teljes tájékoztató mutatja — gazdag választékot kínálnak az olvasóknak, amelynek alapján joggal remélhetjük: a karácsonyi vásáron újabb sok százezer könyv talál gazdám. Tamás István KEDVEZŐ SZÉLIRÁNY SZÉLERŐVEL. A TERMÉSZET SEGÍTSÉGE ELLENSZÉL... (3) — Már megint nem kell? — csodálkozott. — Épp az előbb kaptam értesítést, hogy marad a száz... — Kevesebb is elég lesz. A nép vagyona nem csákiszal- mája! Midőn a főosztályvezető csékiszalmáját hallotta emlegetni, a gyomrához kapott: kiújult a gyomoridegessége. — Teljesen igaza van — nyöszörögte —, teljesen igaza van... A dolog azonban nem olyan egyszerű... A póthiteit megszavazták... —- Csak harminc kell... — Tudom... csákiszalma ... De mit fog szólni a bank? Biztos vagyok benne, bogy önök pompásan el tudnák költeni azt a szalmát, illetve pénzt. t. 4 XSPVJSMG , fSBi, november 25* szerda — Hát persze, hogy el tudnánk költeni, de csak teljesen felesleges dolgokra ... A főosztályvezető kinyitotta a száját és jó messziről bele- hajított három pirulát. — Felesleges dolgokra valóban nem adunk pénzt — mondta a gyomrát simogatva —, de biztos, hogy nem kell a százmillió? — Biztos! — Hát ha nem kell, akkor nem kell... De jól gondolja meg! Hetvenmillió, az sok pénz... Egész biztos, hogy nem kell? — Mondom, hogy nem kell! — csapott az asztalra Zimá- nyi. — Követelem, hogy csak harminc milliót adjanak! Alig ejtette ki ezeket a szavakat, volt-nincs fejfájás, szorongás, nyugtalanság. _ Még aznap telefonált a minisztériumba: ha nem kapják meg a százmilliót, akkor nem tudják felvenni a versenyt a fejlett kapitalista országok enekád-ku tatásával. Zimányi egész éjjel azon törte a fejét: mi okozhatta a történteket? Lelkiismereti rohamnak nevezte el a belsejében lejátszódott titokzatos folyamatot. De mi volt a kiváltó ok? Mitől ébredt fel a lelkiismerete? Mi okozta a leűki- ismeretfurdalásnak ezt a heves, robbanásszerű láncreakcióját? Végre rájött valamire. Mindig akkor kapta a rohamot, amikor beleszagolt a világoskék színű eneloid-gázba. Vagy talán nincs semmi összefüggés a kettő között? Reggel a laboratóriumban elhatározta: még egyszer kipróbálja önmagán a gáz hatását. Előbb azonban óvóintézkedéseket tett: magához kérette Futaki F. Ferencet, a nagyon tehetséges fiatal kutatót Efefef — így nevezték a munkatársai — szép fiú volt: nyúlánk, széles vállú, kék szemű, lányos arcú és mindig elegáns. Annak idején azt mondták róla* hogy jampec, pedig nem volt az, csak mindig a legutolsó divat szerint öltözködött. Szabad idejében vívott, röplabdázott, teniszezett. Az intézetben szerették, mert mindenkihez kedves, figyelmes volt. Az utóbbi hetekben azonban — nem tudni miért — megváltozott. Kedvetlenül, felületesen végezte a munkáját, gyakran minden ok nélkül ingerült volt és összeveszett kollégáival. — Édes fiam — mondta az ifjú vegyésznek, vállára téve a kezét —, én most egy kísérletet hajtok végre önmagámon, és szükségem van magára... Nem, nem kell megijedni... A dolog nem veszélyes, de könnyen az lehet... — Mi a teendőm? — húzta ki magát Efefef, és acélos tekintettel nézett a főnökére. — Arra kérem, álljon odakint az ajtóhoz és két óra hosz- szat ne engedjen ki a laboratóriumból ... — Ne engedjem ki? Ennyi az egész? — Igen, csak ezt kérem magától... De ez egy nagyon fontos feladat... Hédiké is vigyázzon odakinn. Az ajtót zárják be kulccsal... Amikor egyedül maradt, ezt a néhány sort jegyezte be munkanaplójába: „Néhány pillanat és kipróbálom önmagámon az eneloid-gázt. Ha a hipotézisem igaznak bizonyul, akkor korszakalkotó felfedezést tettem. Véletlenül. A véletlen azonban mindig nagy szerepet játszott a felfedezések történetében.” Pontot tett az utolsó mondat után, aztán forrásba hozta az eneloidot. A folyadék miután elérte a forráspontot, beomlott az üvegcső-labirintusba. Egy perc, két perc, két perc és húsz másodperc, két perc és negyven másodperc — A folyadék a szűrőn keresztül belecsöpögött a tartályba: egy cseppecske, kettő, három, négy, öt...” Nem várok tovább” — motyogta, és egy kávéskanál sót szórt az eneloidba. Világoskék gáz gomolygott ki az edényből, Zimányi föléje hajolt és nagyot slükkolt belőle. Amikor már nem bírta tovább, az ablakhoz támolygott. Kisvártatva jelentkezett fejfájás, a szorongás, a nyugtalanság. Ügy érezte, hogy nem mázsá- nyi, hanem tonnányi súly nehezedik a szívére. Szinte meggörbült a láthatatlan tehertől. „Azt hiszem, túl sokat szívtam magamba” — villant át az agyán, mert ilyen rosszul még sohasem érezte magát. Aztán megszólalt a hang: — Gondolj a százmillióra... Gondolj Palánkaira, a kettes laborból, és ne feledkezzél meg a feleségedről, Emmikéről... Bmmikóről!... Emmikértil!1.. — Nem! — ordított a ve-: gyész. — Nem feledkezem meg róluk! Hogyan is feledkezhetnék meg?! Az ajtóhoz rohant és döröm-i böini kezdett: — Engedjenek ki! Azonnal engedjenek ki! Semmi válasz. — Nem hallották, hogy mit mondtam? A fülükön ülnek? Csend. — Kinyitni! — Nem engedhetjük űri —« hadarta Efefef az ajtó másik oldalán. — ön azt parancsolta, hogy... — Most azt párán csodám, hogy engedjenek ki! — Még nem telt le a két óra! — Parancsolom, hogy engedjenek ki! Pa-ran-cso-lam! ! — Egy óra és ötven pere múlva kiengedjük! — Egy percet sem várok tovább! — dühösen rázogatta a kilincset. — Na, mi lesz már? Belerúgott az ajtóba. — Utoljára mondom: nyissák kü Semmi válasz. Ügy érezte, megőrül, ha a labor atóri urában kell maradnia. A szorongás, a nyugtalanság percről percre erősebb lett. (Folytatjuk
