Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

A szünet ürügyén . ÜLTÜNK az asz- éppen ezért a tanítás mellett tál korul három végzős főisko- az úttörőélet jellemalakító sze­repét hangsúlyozzák. Abban is lássál, az őszi szünet utolsó napján, Gyöngyösön. Mivel töltötték el ezt az időt, hogyan készülnek az iskolai munkára, mik a terveik, elképzeléseik: ezekről beszélgettünk. Huszonkét évük komolysá­gával Ígérték már kezdetben, hogy őszintén „bevallanak” mindent, úgy ahogy bennük él, ahogy érzik. — Tanítási tervezetemen dolgoztam — kezdte Dudás Klára. — Az első tanításin már túlvagyok, most viszont egy egész hetet tanítok végig. Minden percben ezzel az egy héttel foglalkozom. Az első tanításra, aminek anyaga Petőfi Kiskunság című költeménye volt, még mindig szorongással gondol vissza. Nem hitte volna, hogy olyan nagy dolog odaállni az osz­tály elé, szembenézni a kíván­csi gyerekszemekkel, és nyu­godtan, „okosan” végigvezetni az órát. Magyar—történelem—testne­velés szakos. Mindhárom tár­gyat nagyon szereti. Aktív sportoló. Kiss Margit a matematika, kémia mellett a gyakorlati fog­lalkozásra. közismert nevén a politechnikai oktatásra készül. — Két dolog foglalkoztatott a szünetben: az egyik a szak- dolgozat matematikából, a má­sik — egy kis szünetet tar — kimentem Abasárra, mert feb­ruár egytől ott töltök el két hetet tanítási gyakorlaton: is­merkedem AbasárraL AKIK FIGYELEMMEL kísé­rik a megye sportéletét, sok­szor találkoztak már Szekendy Szilvia nevével. Eredményes dobó-atléta. A testnevelés mel­lett a matematika, fizika a vá­lasztott tárgya. Ö a szünetben tanított. Egykori testnevelési tanárát heiyettesíttete néhány órára. És nála is a szakdolgo­zatra való készülés töltötte ki a szünet többi idejét. — Miért lettem számtanos? — kérdi vissza. — Az általá­nos iskolában olyan matema­tikatanárom volt, aki inkább elriasztott bennünket ettől a tárgytól. Mindig az élt ben­nem, hogy ezt a tárgyat lehet jól is tanítani és megszerettet­ni is. Akkor határoztam el magam. Kiss Margit gyorsan közbe- «ól: — Nekem nagyon jó mate­matikatanárom volt; hogy ezt a szakot választottam, az ő érdeme. Megszerettette velem. Kiderült, hogy mindhárman már az általános iskolában döntöttek a tanítás mellett, sőt: a tantárgyakat illetően is. Náluk a serdülőkorban létre­jött kötődések, kapcsolatok voltak a legfontosabbak. A ka­maszkor! eszmélés emléke je­löli ki céljaikat is, amiket ma­guk elé tűztek az iskolai mun­kában. Egymást kiegészítve mond­ják: őszinte, egészséges, mű­veit, sokoldalú érdeklődésű fiatalokat szeretnének nevelni, megegyeznek, hogy a tanítvá­nyaikkal nem a katedra távol­ságából akarnak érintkezni, hanem igazi barátságot szeret­nének kialakítani velük, hogy a gyermeki lelkek legrejtet­tebb zuga is nyitva álljon előttük. AMIKOR MEGEMLÍTEM, hogy a kommunista erkölcs és a materialista világnézet kate­góriáit egyértelműen nem mondták ki, össaenéznek cso­dálkozva — Ügy éreztük, ezt nem kell hangsúlyoznunk — adja a vá­laszt Kiss Margit. — Ez termé­szetes dolog. Abban is megegyeztek mind­hárman, hogy a főiskola sok- , kedtunk velük is. Nyugodtan Shi n£? l£i­íwiu „ hat ránk az a lelkiismeretes­ilyen alaposan keil majd fel­készülniük. Leküzdhetetlen ne­hézségeik nincsenek, optimális körülmények között tanulhat­nak, csak ... mégis megemlíte­nek valamit: olyan' módon osz­tották be őket tanításra, hogy aki az V—VI—VII. osztályba került, az a VIII. osztályban egy órát sem tanít, és fordítva is igaz. Szóvá tették már ezt a tanárképző főiskolán is, de megoldást nem tudtak találni. Ügy érezzük, jogos kérésü kön el kell gondolkozniok az illetékeseknek. Hol szeretnének tanítani? Erre a kérdésre szintén egysé­ges választ kapunk: legjobb volna Gyöngyösön, de legalább a közelben. Tudják, ez nem egyszerű dolog, de remény­kednek. A rövid beszélgetést itt fe jeztük be. Azt kérdik, végül is mi célja volt ennek? A kiindu­lási alapot a szünet adta: ho­gyan töltötték el a pályakezdés előtt álló fiatalok az ajándék­ba kapott néhány napot, erre voltunk kiváncsiak. Ennek ürügyén egy kicsit megismer­nek. Fiatalok, huszonkét évesek. Néhány hónap múlva tanári oklevéllel térnek haza. Ök is tanítják majd a mi gyerekein­ket. A GYÖNGYÖSIEK közül ők hárman végeznek az idén. (gmf) Meghalt Mányai Lajos Mányai Lajos, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vésze, a Nemzeti Színház tag­ja, kedden reggel 52 éves ko­rában váratlanul elhunyt. Má­nyai Lajost a Nemzeti Színház saját halottjának tekinti. Te­metéséről később intézkednek. Mányai Lajosban a magyar színészet kiváló tehetségű, lel­kiismeretes művelőjét vesztet­te el a Nemzeti Színház, a ma­gyar színházi világ. Egy évti­zeden át szerepelt vidéken; Ungváron, Debrecenben és Nagyváradon aratott figyelem­re méltó sikereket. Már fiatal korában kapcsolatba került a munkásmozgalommal. Igazi, sokoldalú színész volt. A felszabadulás után szerződ­tette a Nemzeti Színház. Né­hány évi megszakítással — míg az újonnan alakult Néphadse­reg Színházban tevékenyke­dett — haláláig a Nemzeti Színház társulatának tagja volt. Élete utolsó napjáig dol­gozott és a Katona József Színházban a héten bemutatás­ra kerülő Jamiaque-darab polgármesterének szerepére ké­szült. A premier előtt ragadta el hirtelen a halál. Mányai Lajos emlékét a Nemzeti Színház igazgatósága és társulata, valamint az egész magyar színházi társadalom kegyelettel megőrzi. (MTI) Mi lesz a könyvkiadók karácsonyfái án ? A téli könyvvásár tudományos és népszerű ismeretterjesztő műveiről A művelődni, tanulni vá- világháború utáni gazdasági gyóknak bőven lesz szórakoz- fejlődésének problémáit elem- taté és hasznos olvasnivalójuk zi színesen, érdekesen, az idei hosszú téli estékre is. S Változatos a népszerű isme­bőséges válasizték várja az retterjesztő művek jegyzéke is. ajándékozókat: a téli könyv- Harmadik kiadásban jelenik vásár népszerű-tudományos meg Benedek István Arany- ^agon illusztrált kötetek az és ismeretterjesztő művekben ketrec című könyve, amely emberiség történetének egy-egy ebben az esztendőben kiemel- munkaterápiás elmeosztály éle- fontos kors2aikárói a<toak átte_ kedően gazdag. tét mutatja be MegjeleniK kÍTltést érdekes formában, A teljes ksita itt nem sorol- egy uj sorozat indításaként a sének történetét tekinti át, fő­leg tanulmányokat és színész- portrékat közöl. Űj sorozatot indít a ték könyvvásár alkalmából a Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó. A gaz­ható fel. Néhány művet említ- Színes atomfizika, öveges Jó­hetünk meg csupán a legérde- zsaf professzor és Molnár Ottó kesebbek közüL Üjdomság lesz grafikusművész közös könyve. — régóta várt újdonság! — az Tanulságos és szórakoztató Akadémia Kiadó hatkötetes könyvek látnak napvilágot a Magyar Irodalomtörténete, társadalomtudományok köré- (Csak az első kötete jelenik bői is. A modem filmművészet meg az idén, a többi jövőre.) A kérdésed iránt érdeklődők bi- kötetek szerzői a legkiválóbb zonyára kedvvel forgatják majd irodalomtudósok, egyetemi ta- Bíró Yvette A film formanyel- náiék, irodalomtörténészek (a ve című munkáját. Megjelent sorozat főszerkesztője Sőtér a népszerű régészírónak, Ce- Isitván), akik megalkották a ramnak új könyve, a Hettiták magyar irodalomtörténetnek regénye, amely a hettita irás eddig legrészletesebb marxista megfejtésének szinte detektív- szellemű összefoglalását. regjén yszerűen izgalmas törté­A gazdasági problémák iránt netét írja le. érdeklődő olvasók is sok érdé- Ráth-Végh István Tarka bé­kességet találhatnak a tóh táriák című kötetének anyagát könyvvásáron. A Közgazdasági az (ró művelődéstörténeti és Jogi Kiadó jelenteti meg munkáinak legérdekesebb irá- Harvey O’ Connor Az olajkirá- sálból válogatta ki a lyok birodalma című művét, Kiadói Századunk színházi kultúrájának szinte a keresztmetszetét nyújtja a Magvető Kiadó színes összeál­lítása, amely Százéves a szí­nésziskola címmel jelenik meg. A kötet tulajdonképpen a Színház- és Filmművészeti Főiskola jubileumi évkönyve, s anyaga száz év színészképzé­amely az olajnak a világgaz­dasági jelentőségét ismerteti. Theodor Prager Gazdasági csoda vagy sem? című munká­jában (a szerző ismert és te­kintélyes osztrák közgazdász- professzor, a bécsi egyetem ta­nára) Nyugat-Európa második vonzó leírások kíséretében. A sorozat első kötete Erdődy Já­nos Küzdelem a tengerekért cí­mű műve lesz; ez a könyv a nagy felfedező utazások törté­netét mondja el, a viking fel­fedezésektől Magellan útjáig. Az útleírások között is talál­hatunk sok kalandos, izgalmas könyvet. Megjelenik ismét a Kalahari, Jens Bjerre dán uta­zó műve, kapható Csapó György Európai pillanatok cí­mű könyve, s megtalálható lesz a Világjárók sorozatának eddi­gi legnépszerűbb kötete, Thor Heyerdahl Tutajjal a Csendes- óceánon című tudományos úti beszámolója. A karácsonyi könyvvásár lis­tája csábit, hogy minden ne- Gondolat vet, címet említsünk meg: de magyar fájdalom, le keli mondani a felsorolásról. A kiadók — amint e vázlatos, korántsem teljes tá­jékoztató mutatja — gazdag vá­lasztékot kínálnak az olvasók­nak, amelynek alapján joggal remélhetjük: a karácsonyi vá­sáron újabb sok százezer könyv talál gazdám. Tamás István KEDVEZŐ SZÉLIRÁNY SZÉLERŐVEL. A TERMÉSZET SEGÍTSÉGE ELLENSZÉL... (3) — Már megint nem kell? — csodálkozott. — Épp az előbb kaptam értesítést, hogy ma­rad a száz... — Kevesebb is elég lesz. A nép vagyona nem csákiszal- mája! Midőn a főosztályvezető csékiszalmáját hallotta emle­getni, a gyomrához kapott: kiújult a gyomoridegessége. — Teljesen igaza van — nyöszörögte —, teljesen igaza van... A dolog azonban nem olyan egyszerű... A póthiteit megszavazták... —- Csak harminc kell... — Tudom... csákiszalma ... De mit fog szólni a bank? Biztos vagyok benne, bogy önök pompásan el tudnák köl­teni azt a szalmát, illetve pénzt. t. 4 XSPVJSMG , fSBi, november 25* szerda — Hát persze, hogy el tud­nánk költeni, de csak teljesen felesleges dolgokra ... A főosztályvezető kinyitotta a száját és jó messziről bele- hajított három pirulát. — Felesleges dolgokra való­ban nem adunk pénzt — mondta a gyomrát simogatva —, de biztos, hogy nem kell a százmillió? — Biztos! — Hát ha nem kell, akkor nem kell... De jól gondolja meg! Hetvenmillió, az sok pénz... Egész biztos, hogy nem kell? — Mondom, hogy nem kell! — csapott az asztalra Zimá- nyi. — Követelem, hogy csak harminc milliót adjanak! Alig ejtette ki ezeket a sza­vakat, volt-nincs fejfájás, szo­rongás, nyugtalanság. _ Még aznap telefonált a mi­nisztériumba: ha nem kapják meg a százmilliót, akkor nem tudják felvenni a versenyt a fejlett kapitalista országok enekád-ku tatásával. Zimányi egész éjjel azon törte a fejét: mi okozhatta a történteket? Lelkiismereti ro­hamnak nevezte el a belsejé­ben lejátszódott titokzatos fo­lyamatot. De mi volt a kivál­tó ok? Mitől ébredt fel a lel­kiismerete? Mi okozta a leűki- ismeretfurdalásnak ezt a he­ves, robbanásszerű láncreak­cióját? Végre rájött valamire. Min­dig akkor kapta a rohamot, amikor beleszagolt a világos­kék színű eneloid-gázba. Vagy talán nincs semmi összefüggés a kettő között? Reggel a laboratóriumban elhatározta: még egyszer ki­próbálja önmagán a gáz ha­tását. Előbb azonban óvóin­tézkedéseket tett: magához kérette Futaki F. Ferencet, a nagyon tehetséges fiatal kuta­tót Efefef — így nevezték a munkatársai — szép fiú volt: nyúlánk, széles vállú, kék sze­mű, lányos arcú és mindig elegáns. Annak idején azt mondták róla* hogy jampec, pedig nem volt az, csak min­dig a legutolsó divat szerint öltözködött. Szabad idejében vívott, röplabdázott, tenisze­zett. Az intézetben szerették, mert mindenkihez kedves, fi­gyelmes volt. Az utóbbi he­tekben azonban — nem tudni miért — megváltozott. Ked­vetlenül, felületesen végezte a munkáját, gyakran minden ok nélkül ingerült volt és össze­veszett kollégáival. — Édes fiam — mondta az ifjú vegyésznek, vállára téve a kezét —, én most egy kísérle­tet hajtok végre önmagámon, és szükségem van magára... Nem, nem kell megijedni... A dolog nem veszélyes, de könnyen az lehet... — Mi a teendőm? — húzta ki magát Efefef, és acélos te­kintettel nézett a főnökére. — Arra kérem, álljon oda­kint az ajtóhoz és két óra hosz- szat ne engedjen ki a labora­tóriumból ... — Ne engedjem ki? Ennyi az egész? — Igen, csak ezt kérem ma­gától... De ez egy nagyon fontos feladat... Hédiké is vi­gyázzon odakinn. Az ajtót zár­ják be kulccsal... Amikor egyedül maradt, ezt a néhány sort jegyezte be munkanaplójába: „Néhány pillanat és kipróbálom önma­gámon az eneloid-gázt. Ha a hipotézisem igaznak bizonyul, akkor korszakalkotó felfede­zést tettem. Véletlenül. A vé­letlen azonban mindig nagy szerepet játszott a felfedezé­sek történetében.” Pontot tett az utolsó mon­dat után, aztán forrásba hozta az eneloidot. A folyadék mi­után elérte a forráspontot, be­omlott az üvegcső-labirintus­ba. Egy perc, két perc, két perc és húsz másodperc, két perc és negyven másodperc — A folyadék a szűrőn keresztül belecsöpögött a tartályba: egy cseppecske, kettő, három, négy, öt...” Nem várok tovább” — motyogta, és egy kávéskanál sót szórt az eneloidba. Vilá­goskék gáz gomolygott ki az edényből, Zimányi föléje ha­jolt és nagyot slükkolt belőle. Amikor már nem bírta tovább, az ablakhoz támolygott. Kis­vártatva jelentkezett fejfájás, a szorongás, a nyugtalanság. Ügy érezte, hogy nem mázsá- nyi, hanem tonnányi súly ne­hezedik a szívére. Szinte meg­görbült a láthatatlan tehertől. „Azt hiszem, túl sokat szívtam magamba” — villant át az agyán, mert ilyen rosszul még sohasem érezte magát. Aztán megszólalt a hang: — Gondolj a százmillióra... Gondolj Palánkaira, a kettes laborból, és ne feledkezzél meg a feleségedről, Emmikéről... Bmmikóről!... Emmikértil!1.. — Nem! — ordított a ve-: gyész. — Nem feledkezem meg róluk! Hogyan is feledkezhet­nék meg?! Az ajtóhoz rohant és döröm-i böini kezdett: — Engedjenek ki! Azonnal engedjenek ki! Semmi válasz. — Nem hallották, hogy mit mondtam? A fülükön ülnek? Csend. — Kinyitni! — Nem engedhetjük űri —« hadarta Efefef az ajtó másik oldalán. — ön azt parancsol­ta, hogy... — Most azt párán csodám, hogy engedjenek ki! — Még nem telt le a két óra! — Parancsolom, hogy enged­jenek ki! Pa-ran-cso-lam! ! — Egy óra és ötven pere múlva kiengedjük! — Egy percet sem várok to­vább! — dühösen rázogatta a kilincset. — Na, mi lesz már? Belerúgott az ajtóba. — Utoljára mondom: nyis­sák kü Semmi válasz. Ügy érezte, megőrül, ha a la­bor atóri urában kell maradnia. A szorongás, a nyugtalanság percről percre erősebb lett. (Folytatjuk

Next

/
Thumbnails
Contents