Heves Megyei Népújság, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

Hétfőn délután rendkívül érde- ftesnek ígérkező sportakadémiai rendezvényre kerül sor Egerben, A városi művelődési ház első eme­leti klubhelyiségében: Keresztényi István dr, egyetemi tanár tart elő­adást, a legnagyobb világverseny­ről, az olimpiáról, s egy kis mé­retű, de pompásan összeállított olimpiai kiállítási anyagot bocsát a hallgatók megtekintésére. Itt lesz látható — többek között — Csík Fe­renc Berlinben szerzett aranyérme is. Az előadás után csodálatosan szép, színes diafilmeket vetítenek az olimpiai megnyitó ünnepségről, Tokió éjszakai életéről és az olim­piai sportlétesítményekről — s mindehhez Pécsik Dénes és Ali Csaba, a két kiváló egri sportoló fűz majd magyarázatot! A diafil­mek mellett sor kerül a két egri olimpikon saját felvételeinek le ve­títésére is. A sportakadémia — amelyre ezúttal is meghívjuk a vá­ros sportszeretőit — pontosan 18 órakor kezdődik. =5= A Gyöngyösi Honvéd—Vasas Di­namó ökölvívó-mérkőzésen már a félnehéz súlyúak küzdelme után el­dőlt a bajnoki pontok sorsa.' Ez azonban nem lehet ok arra, hogy a közönség egy része a nehéz­súlynak izgalmas találkozója alatt hazainduljon, — zavarva a mérkő­zést és a televízió közvetítését. Ügy érezzük — és ez a gyöngyösi veze­tők véleménye is —, a vándorlás befolyásolta a pontozókat, akik — látva, hogy a közönséget nem ér­dekli a nehézsúlynak találkozója -* bátrabban merték Somodi győzel­mét kihozni. Felvetődik a kérdés: mi lesz, ha az összecsapás, a végeredmény már a váltósúlyúak találkozóján eldől? A belépőjegy árúban a ne* hézsúlyúak mérkőzésének meg­tekintése is benne t * Petfflbányán, a strand épületé­ben a sportkör elnöksége és ter­mészetesen elsősorban Bujdosó La­jos elnök közismert tevékenysége folytán egy minden igényt kielé­gítő, hangulatos klubhelyiséget rendeztek be, amely biztosítja a sportkör fiataljainak és a hozzá­tartozóknak esténkinti szórakozá­sát. Nagy népszerűségnek örvend az úgynevezett „becsületbolt”, amelynek az az elve, hogy min­denki saját magát szolgálja ki és az áruért járó pénzösszeget a pénz­tárba rakja. A Nagy Jenóné, a Hatvani ITSK szakosztályvezetője eredményes szervező munkával járult hozzá a tömegsport-feladatok megvalósítá­sához* A kitűnő sportvezető leg­utóbb 40 fővel természetbarát szak­osztályt alakított, s az alakuló ülé­sen Petró Lajos, a járási termé­szetbarát szövetség elnöke tartott eligazítást a természet új barátai­nak számára* Nagy eseményre készülnek a fü­zesabonyi járásban, ahová novem­ber 25-én — mint a füzesabonyi já­rás képviselője — Egri Gyula, az MTS elnöke és Pólyák Imre bir­kózó olimpiai bajnok tesz látoga­tást. Egri elvtárs és az olimpiai bajnok Füzesabonyban 13,30 órakor, a járási pártbizottság nagytermé­ben találkozik a sportvezetőkkel és szurkolókkal, míg Sarudon. 17,30 órakor a községi kultúrházban ele­venítik fel a tokiói olimpia esemé­nyeit. A találkozó iránt máris nagy érdeklődés nyilvánul meg. * Az idén izgalmas harcban <KBt d a megyei tekebajnokság sorsa: az Egri Spartacus csapata végzett az első helyen Petőfibánya és az Egri Vasas előtt. A szövetkezetiek jó szereplése nem véletlen. A szak­osztály megalakulása óta eredmé­nyes nevelőmunka folyik a nép­kerti tekecsamokban, & az után­pótlást főleg a sportág iránt ér­deklődő szövetkezeti dolgozók szol­gáltatják. Kik voltak a siker eddi­gi kovácsai? Íme, a névsor: Pum- mer György, Lukács József, Lu­kács Ferenc, Peren csei Sándor, Rátkai András. ♦ Fiatal sportág a tájékozódási fu­tás. Annál örvendetesebb viszont, hogy megyénk sportolói máris szép eredményekkel dicsekedhetnek, hi­szen az Egri Spartacus együttese az I. osztályú bajnokságban szere­pel, egészen kiváló utánpótlással rendelkezik — a Gyöngyösi Peda­gógus felnőtt csapata pedig fölé­nyesen nyerte a megyei bajnoksá­got. Ezzel megszerezte a jogot a magasabb osztályba jutásért kiírt osztályozókon való részvételre, a gyöngyösiek azonban nem éltek a lehetőséggel, és teljesen érthetetle­nül, távol maradtak az osztályozó küzdelmeitől. Pedig nagy reménye­ket fűztünk szereplésükhöz..-. * Hatvanban, érthető örömöt kel­tett, hogy a Hatvani Kinizsi labda­rúgó-csapata egész évi egyenletes, jó teljesítményt nyújtva, meg­nyerte a megyei bajnokságot, ami egyben azt is jelenti, hogy a megye harmadik városának végre ismét van NB Ill-as csapata! Ez az együt­tes természetesen Hatvan városát képviseli az elkövetkezendő küz­delemsorozaton, rendkívül fontos tehát, hogy Hatvanban mielőbb felszámolják az áldatlan klub-sovi­nizmust, amely az utóbbi években kétségtelenül gátlóan hatott a lab­darúgósport fejlődésére. A hatvani járási TS elnöke szerint például „elkeserítő látvány” volt a nem­régiben lejátszott MÁV HAC—Hat­vani Kinizsi mérkőzés után történt veszekedés a két tábor között. A két szomszédvárnak mielőbb közös nevezőre keU jutniaí A vasutas­szurkolók az NB Ill-as mérkőzése­ken lelkesítsék egy emberként a Kinizsi játékosait, — a cukor- gyáriak viszont biztatásukkal igye­Újabb fejlemények a Jászberény elleni óvás ügyében Főiteken délután Budapesten újból összeült az MLSZ fellebb- viteli bizottsága, hogy tovább vi­tassa az Egri Dózsának Jász­berény ellen beadott óvását, il­letve fellebbezését. A tárgyaláson jelen voltak a két sportkör kép­viselői is, és — amint az várható volt — ritkán tapasztalt izgalmak közepette folytak a „csatározá­sok”. A jászberényiek feltűnő já­ratlanságot árultak el a labda­rúgó-szabályokat illetően, s gyenge érveikkel igyekeztek alá­támasztani vélt igazukat. Végül is a fellebbviteli bizottság úgy határozott, hogy az ügyet végső döntésre az MLSZ elnöksége elé utalja. Az elnökség november 24-én. kedden ül össze. Mindebből kitűnik, hogy a Szolnok megyei Néplapnak hét­közben közölt „Sok hűhó — sem­miért” című fejtegetése nem egé­szen helytálló. Az általuk „sok hűhóként’' emlegetett óvásnak ás fellebbezésnek ugyanis sokkal komolyabb alapja van, mint gon­dolnák. Vitába kell szánnunk a cikket lezáró, fölényes megálla­pítással is, amely kerek-perec kimondja: „Bíró-ügy tehát nincs, sem Jászberényben, sem Buda­pesten az MLSZ-néL” Igenis van Bíró-ügyi Bebizo­nyosodott, hogy ez a labdarúgó úgy kapott játékengedélyt, hogy a hat hónap kötelező kivárás! idő alatt álnéven bajnoki mérkőzése­ket játszott, amiért nem játék- engedély, de súlyos eltiltás, azon­nali felfüggesztés járt volnál (Bíró csak december 1-től játsz­hatna Jogosan a Jászberényi Le­hel csapatában.) Nevezett végső soron egy baj­noki évben két bajnokságban, két csapatban is szerepelt, lap­társunk tehát tévesen állítja, hogy „a Lehel teljesen szabályos kö­rülményeik között szerezte meg a bajnokságot’* .4^ kezzenek hozzájárulni ahhoz, hogy a nagy múltú fekete-fehér csapat ts magasabb osztályba léphessen—l * A torna — sajnos — Heves me­gyében nem tartozik a legnépsze­rűbb sportágak közé. Éppen ezért nagy örömmel értesültünk arról, hogy Keresztessy László, a gyón-1 gyösi Spartacus színeiben negyedik helyet szerzett az országos ifjúsági ÜL osztályú bajnokságon. Sőt! Ha a tehetséges fiú nyújtógyakorlata, jobban sikerül — még előbb végez- | hetett volna! * Heves megye sportja újabb NB I-es csapattal dicsekedhet: az Egri Dózsa asztaliteniszezői hatalmas küzdelemben legyőzték Budapes-1 ten a MAHART együttesét, s ez az NB I-be jutást eredményezte szá- ; mukra. Teljesítményük értékét nö­veli az a tény, hogy saját nevelésű játékosokkal vitték véghez a rit­kának számító sikersorozatot: meg­nyerték a háromfordulós megyei bajnokságot, a kétfordulós osztá- lyozót és kétfordulós NB Il-t. Ta­lán nem tűnünk szerénytelennek, ha azt mandjuk: az ugyancsak eg­ri nevelésű Harangi Sándorral, Kő- rössy Andrással még az NB I-ben is egészen elől végezhetne a csa­pat! Persze, nélkülük sem kell fél­teni a város asztalitenisz sportját, hiszen olyan kitűnő, fiatal tehet­séges játékosok állnak rendelke­zésre, mint Paláncz, Katona, Este­fán és Kazal. Amennyiben a Dózsa sportkör biztosítja az NB I-hez szükséges feltételeket, — úgy' a csa­pat a magasabb osztályban is meg­állja majd a helyét! Somody József Bit Mr A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztőt PAPP JANOS Szerkesztőség: Eger, Beloiannisz utca S. Telefon: 12-57. 12-73. Postaflók: 23. Kiadja: Heves megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadd: TÓTH JÓZSEF I. sz.: 25 062. Heves megyei Nyomda Vállalati Eger, Bródy Sándor utca 4. Igazgató: Marosán József.* Lakásépítők! Építőipari Vállalatok! Termelő- szövetkezetek! As építkezések és felújítá­sok befejezéséhez az alábbi minőségű áru áll nagy mennyiségben rendelke­zésre: C. n. öntött üveg (katedrái) 60x80 és 50x80 20,40 Ft/m5 C. n. öntött üveg (katedrái) 160x120 50,60 Ft/m’ zsmórmintás önt. üveg 160x120 40,60 Ft/m* Megrendelésével keresse fel a Heves megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalat 64. számú árudáját, -Eger, Dobó tér. Tel.: 13-39. Sakk a hatvani járásban A sportpályákon lassan befejeződnek a küzdelmek, véget érnek a bajnokságok. Az érdeklődés mindjobban a téli sportok felé irányul és ezek között talán a sakk örvend a legnagyobb népszerűség­nek. A népfront és a TS által legutóbb Hatvanban megrendezett sakk-csapatbajnokságon hat együttes 24 versenyzője indult. A győzelmet 14 ponttal a Hatvani Kinizsi együttese szerezte meg, az ugyancsak 14 pontos Ecsédi Bányász és a 12 pontos Bajza József Gimnázium előtt. Képünkön a Hatvani Kinizsi és a Hatvani Spartacus csapatai mérkőznek egymással, a háttérben Gyepest József dr. és Svába János Versenybírók jegyzik az eredményeket. (Foto: Répássy) Ki volt as egri Líceum ÉPÍTŐMŰVÉSZE? rW'T'T'T'T VTVTTTTTVVTTTTT'l Eldőlt a Gerl kontra Fellner vita EGEK VÁROSÁNAK egyik büszkesége s az ország ba­rokk műemlékeinek egyik nevezetessége a tanárképző főiskola, a hajdani Líceum épülete. Éppen 40 éve annak, hogy Szmrecsányi Miklós, Eger műemlékeinek jeles ku­tatója, „Ki volt az egri Lí­ceum építőművésze?” című cikkében közölte felfedezé­seit: a remek szépségű épü­let tervezése Fellner Jakab nevéhez fűződik. Ezt azután, mint megfellebbezhetetlen tényt átvette a szakirodalom és a művészettörténet, s Fell­ner neve szinte egybeforrott az egri Líceum épületével. Dr. Soós Imre, az Egri Állami Levéltár igazgatója azonban olyan okmányok birtokába jutott, amelyek ez­zel a Szmrecsányi-féle meg­állapítással merőben ellen­tétben egy fiatal bécsi épí­tész, Gerl József személyét hoztak előtérbe. Mintegy négyévi kutatás gyümölcseként sikerült a meglehetősen bonyolult kér­dést tisztáznia, minék ered­ményéként a budapesti Kos­suth Klub egy szakelőadás megtartására kérte fel dr. Soóst. A művészeti körökben nagy érdeklődéssel várt elő-! adáson ott találtunk minden­kit, akinek a magyar művé­szettörténet és műemlékvé­delem terén jelentősebb sze- repe van. Barkóczy Ferenc püspökH sóge utolsó éveiben jelentő­sebb építkezéseket kezdett. E munkáknál merül fel először a püspökség bécsi építészének, aa akadémikus képesítésű Gerl Józsefnek a neve, aki­nek nagybátyja volt a me­gyeházat építő Gerl Mátyás. Amikor azután 1762-ben Eszterházy Károly került Eger püspüki székébe, Gerl Józsefet is átvette elődétől. Gerl József korábbi műkö­déséhez fűződik egyébként a megyeház udvarára álló bőr-, ;tön terve, valamint a püspö­ki palota második * emelete tervének művészi felülvizs­gálata. A fiatal építőművész 1761 október 1-én a püspök­ségtől megkapta a megbíza­tást a Líceum, vagy ahogyan akkor nevezték: „univerzi­tás”, az egyetem épülete ter­veinek elkészítéséről, — ui. Eszterházy a Barkóczy által alapított három tanszakos iskolát, orvosi fakultással bővítve, négyszakos egyetem­mé kívánta fejleszteni. FELLNER JAKAB, az Esz­ter házy-család tatai építésze azonban nem nyugodott beie, hogy Eszterházy Becsből ho- aatott építészt Támogatója is akadt, a tatai tártok jó- szágkormányzója személyé­ben, de az egri püspök ekkor még erősen kitartott a fiatal Geri mellett, aki 1763 tava­szára el is készült a hatalmas épület terveivel Miután ^ a terveket elfogadták, megbíz­ták a kivitelezéssel tK Gerl tehát 1763 márciusában hoz­zákezdett az alapozási mun­kákhoz, de mivel a beépíten­dő területnek csupán a nyu­gati fele szabadult fel, azaz került szanálásra, — az épít­kezést egyelőre csak a __ szé­kesegyház felé tekintő fő homlokzaton, valamint az északi és déli szárny nyugati felében kezdték meg. Eszterházy 1763 tavaszán Bécsbe utazott, ahol miután Gerllel még ismételten mó­dosította az „univerzitás” terveit, azt bemutatta Mária Teréziának is, — de az egye­temi rangot, vagy csak biz­tató ígéretet sem akkor, sem később nem kapott. Az egri egyetem lett volna Eszter­házy nagy álma, életének fő műve, de az uralkodói ellen­vetés után elfordult az udva­riaktól s általában a bécsiek­től. Kapóra jött tehát Fellner protektorának ismételt je­lentkezése: „Magyar Ország­ban tatai építő mesterhez (Fellnerhez) fogható nincsen és ha Becsben vagyon-é, kér­dés.” A Fellner érdekében tett lépések lassan-lassan kezdték érlelni gyümölcsüket. A kritikus 1763 nyarán Esz­terházy püspök ismételt kí­vánságára Gerl új módosí­tott terveket készített, maga­sabbra emelve a második emeletet De hasztalan várta második tervének püspöki jóváhagyását, — 1763 nyár­utóján végleg megérlelődött a püspökben Gerl elbocsátá­sának gondolata. Októberben már intézkedett Fellnernél „az univerzitás épülete iránt”. Fellner a püspök kívánságait Gerl tervén keresztül vezet­te, amelyek azonban nem érintették a Gerl-féle alap­rajzot. VÉGRE, 1764 ELEJÉN Gerl József Eszterházy Ká­rolyiéi második tervére rideg felmondó levelet kapott. Fell­ner „szakvélemény’ ’-e alap­ján a terveket veszélyes ki­vi telezésűeknek jelezte. A rá­galomnak ható szakvélemény hatására Gerl, terveinek a bécsi építészeti akadémia ál­tal való felülvizsgálatát kér­te a püspöktől, — sőt még azzal is megfenyegette Esz- terházyt, hogy — bejáratos lévén az uralkodó udvarába, *— panaszt tesz magánál a királynőnél a méltánytalan eljárás ellen. A szakértői vélemény hatása alatt az­után mégis jónak látta Esz­terházy az 50 arany tiszte­letdíj megfizetését. Miután Fellnemek protek- tori segédlettel sikerült „ki­fúrnia” az egri püspök építé­szi állásból Gerl Józsefet* 1764 tavaszán FéHnerrel kw tött új szerződést Eszterházy. Fellner tervei, amelyek már az egri egyetem épületének harmadik változatát képez* ték, csupán omamentális és statikai változásokat tartal­maznak a Gerl-féle tervek­kel szemben. Így Fellner megvastagított egyes falat kát, magasabbra emelte az ablak- és ajtónyílásolAt és a nagy fesztávolságú termek­ben kereszt bordákra támasz­kodó, íveltebb boltozatokat tervezett ’• Miután Gerl kibuktatása teljessé vált, Fellner 1763 ta­vaszán, teljes joggal léphe­tett az „egri univerzitás” építésze tisztébe. Fellner te­hát már készen kapta a ha­talmas épület felének Gerl által lerakott alapjait. Dr. Soósnak sikerült tisztáz­nia, hogy az épület Kossuth, Bajcsy-Zsilinszky és Fellner utcai homlokzati képe tel­jesen megőrizte Fellner keze alatt is Gerl terveit! Szmre­csányi tói eredően „fellneri”- nek nevezett, nagy ajtónyí­lások körüli ún. „kosárivek”, az épület sarkainak homorú legömbölyítései és a falsíkok sávozása már Gerl terveiben szerepeltek. FeÜner zömében a székes- egyház felé tekintő főhom­lokzat ornamentikáját dol­gozta át, tette díszesebbé. Nem hagyhatjuk említés nél­kül azt az esetet, hogy a mai könyvtár „fellneri” (!) bolto­zata az alátámasztás eltávo­lítása után beomlott, holott a Gerl-féle boltozatok kifogás­talanoknak bizonyultak! Ez azonban meglehetősen kevés vigaszul szolgálhatott a po­zíciójából hamis érvekkel ki­űzött Gerl József számára... A FELTÁRT EREDETI OKMÁNYOK alapján dr, Soós Imre azt javasolta, hogy időszerű lenne az épületen elhelyezett eddigi emléktábla szövegének helyesbítése, hogy abban a tulajdonkép. pent tervezőnek, Gerl Jó. zsefnek a neve is olvasható legyen! Ezután dr. Vart Pál mö­vészettörtéraész bő képanyag­gal illusztrálva, értékelte Gerl József művészetét és azokat az osztrák építőművészi for­rásokat, amelyekből azok táplálkoztak. Az előadások utáni felszólalások közül ki­emelkedett Révhelyi Elérnéd művészettörténész professzo­ré, a jéles Feülner-ku tatóé, aki az elhangzott adatok ha­tására elismerte, hogy Feli* nemek nem volt olyan je* lentős szerepe Egerben, —* de hangsúlyozta, hogy enned« ellenére Fellner Jakab du­nántúli építőiművészi mun­kássága ezzel nem csorbul Sugár'Iifván Figyelem! Figyelem! As állattenyésztésben biztonságot nyújtanak a több éves szerződéses akciók« Tsz tagok, egyéni termelők a meglévő kocáikra 3 évre, a meglévő teheneikre 3 és fél évre köthetnek szerződést. A kocák szaporulatait az Állatfar- galmi Vállalat minden évben szer- ___ ződéses áron átveszi, a tehenek sza- ~ porulataira minden évben a termelő A ^ választása szerint nevelési, — vagy hizlalási szerződést köt. A kocáik és tehenek szaporulataira kamatmentes előleget és takarmány­juttatást biztosít az Állatforgalmi Vállalat Bővebb Jeliiláfgosíláat a helyi felvtia-yrí. nk nyújtanah Szolnok—Hísves megyei Állatforgalmi V.

Next

/
Thumbnails
Contents