Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
EGY EMBER PANASZKODIK Nemesik Jánosnak nincs helye a saját házában Halastó az iskola Kemeaik János andamak tátrai tsz-nyugdíjas családjának a saját épületében nincs lakása. Ez a puszta tény. Nézzük a történetet: Nemesik Jánosnak 1948-ig kiskereskedőd iparengedélye volt. Akkor a helyi ímsz vezetőségével szóban megegyeztek, hogy az iparengedély beadása után továbbra is maradnak az fesz szolgálatában, mint alkalmazottak. Az üzlet- helyiség Nemesik János saját lakásában volt, s őmaga akkor még kisebb tagú családjával egy kis helyiségben szorongott. Amikor az fensz átvette az üzlethelyiséget, egyet gondoltak, s az előző megállapodás ellenére, idegent hoztak H boltba. Bár ez különösebb problémát nem okozott, mert később Nemesik János a tsz- b«n is megtalálta a számítását. Ebben az évben az fesz új épületet vásárolt és így felszabadult Nemesik János lakása. A többtagú családnak érthető volt az öröme és a rendkívüli rossz lakásviszonyra hivatkozva, mindjárt kérvényt juttattak él a járási ta- náos igazgatási osztályához, hogy legalább egy helyiséget visszakaphatnának lakás céljára. Az igazgatási osztály igazán gyors intézkedéssel a helyszíné vizsgálat után jogosnak találta a kérelmet és miután az fmsz sem nyilatkozott a rendeletben megszabott háromnapos határidőn bélül, visszautalta Nemesik János családja részére az egyik helyiséget lakás céljára. Ekkor kapott észhez az fmsz és az igazgatási osztály határozatát gyorsan megfellebbezte. Ekkor helyszíni tárgyalást tűztek ki. ahol Nemesik János panaszát érdemlegesen nem is tárgyalták, csupán különféle rendeletekre hivatkozva olyan döntést hoztak, hogy az előbbi határozatot hatálytalanítani kell és ismételten minden helyiséget vissza kell utalni az fesz használatára. Nemesik János most már egy százforintos ofcmánybé- lyeggel élláitott fellebbezést nyújtott be a megyei tanácshoz, mert a határozat erre lehetőséget adott. Csakhogy a járási fmsz ezt figyelembe se vette és megkezdte a szóban forgó épület tatarozását, mielőtt a megyei szervek véglegesen döntöttek volna. Ennek' már két hónapja lassan, a tatarozást be is fejezték és végleges döntés most sem született. Egy azonban már biztos, hogy az ügy ilyen embertelen módon való kezelése után Nemesik János családjának nem sok reménye lehet arra, hogy a telet jobb körülmények között éli át családja, mint ezelőtt. A rendeletre hiA mezei pocok elszaporodása esetén mezőgazdaságunk egyik legnagyobb ellenségévé válik. Megjelenése szerencsére szakaszos, mert csak minden harmadik-negyedik évben szaporodik éL Fejlődésbioiógiá- ját tekintve nagy szaporasága korai ivarérettségével függ össze. Az újszülött mezei pocok 13—15 napos korban — tehát még a szopás ideje alatt — ivaréretté lesz és párosodik. Az anya még szoptatja az vafkozőkrnak igazuk van, ha „csak a rendeletekef’ nézik. De ha figyelembe vennék, hogy nálunk a rendeletek is az emberek érdekében születnek, alighanem ki lehetett volna Nemesik János jogos lakásigényét a sajátjából elégíteni. Mert a saját épületéről van szó, és Nemesik János lakásigényét éppen úgy ki kell elégíteni, ahogyan sók másét kielégítjük és ki akarjuk elégíteni. Vajon látták-e a rendeletre hivatkozók, hogy a harmadik osztályos kis Zsuzsika milyen körülmények között tanul, írja a házi feladatát? Ami pedig azt a bizonyos rendeletet illeti, egyáltalán nem zárja ki, hogy megoldjuk egy szűk, hideg helyiségben nyomorgó, becsületesen dolgozó család lakásgondját a saját épületében. Varga Zoltán újszülötteket, de már terhes. Ilyen körülmények között elképzelhető, hogy tíz hónap alatt 2555 utódot nevel fel egy pocokpár. A kártétele közismert Főleg a lucerna-, vöröshere-táblák- ban tesz igen nagy kárt De a tarló 1 eszán tása után felkeresi a cukorrépa- kukorica-, sőt a ezőlőtáblákat is. Ha az időjárás száraz, hosszú ősz van, milliós károkat okoz, mint az idén is megyénkben. Ellene a védekezés fontos feladat. Sajnos azonban, a jelenlegi körülmények között legjobban bevált Dieldrin nevű növényvédőszer rendkívül mérgező. Nemcsak az egerek és a pockok pusztulnak el tőle, hanem a hasznos mezed vadak is. Különösen nagy kárt okoz a dieldrines permetezés az esetben, ha a riasztószolgálatot a vadak részére nem szervezték meg. Jelenleg a megyed tanács növényvédelmi előadója a Dieldrin használatára csak a tarlók esetében ad engedélyt. A vadásztársaságoknak feltétlenül tudomást kell szerezniük arról, ha területükön ilyen szerrel történik a mezei pocok elleni védekezés. Véleményem szerint, ha a vadásztársaságok a szükséges segítséget megadják a riasztószolgálathoz, az okozott vadkár lényegesen kisebb lesz. alatt? Bélapátfalván ez év februárjában költözött az új, négytan- termes iskolába a gyereksereg. Igaz, a garanciális javításokat még mindig csak részletekben, s itt~ott végezték el, de tanítani azért lehet benne. Ellenben nem tudja sem az ístcola igazgatója, sem a tanuló- ifjúság, hegy vajon az ÉM 31-es számú vállalat halastavat akar-e létesíteni az iskola alatti pincében, vagy csak megfeledkezett a bejelentésről? Az iskola 150 és az igazgató 50 mázsa szene víz alatt áll. Nem biztos, hogy vállalja a fűtő, hogy onnan kaparássza elő a napi fűtéshez szükséges mennyiséget, mert nem vizes pincébe szerződött. Jó lenne, ha a vállalat kiszivattyúzná a vizet és megtenné a szükséges óvintézkedéseket, mert a víz, ha megfagy, komolyabb kárt is okozhat az alépítményben! Meg kell mondani, hogy ahol a riasztószolgálatot nem vezették be, százakra volt tehető a mérgezés következtében elhullott nyulak, foglyok és fácánok száma. A permetezést megelőzően a termelőszövetkezeteknek fel kell keresniük a vadásztársaság vadőrét és közölni kell a permetezendő terület nagyságát és helyét. Ilyenformán a vadásztársaságnak 3—4 vadászt ki kell jelölnie a riasztószolgálatra. Ugyanis a rendelkezések érteimében a lepermetezett tarlót 2—3 napon belül le kell buktatni a tsz-nek, a dieldrines permetezés után. A leforgatott tarló már nem jelent veszélyt a mezei vadaikra;- Is*. '■*>>■’ a* A mezei pocok irtására használt Thiodan nevű növényvédőszer korántsem rejt eny- nyi veszélyt magában a mezei vadaikra. Így a megyei tanács elsősorban ezt javasolja a tsz-éknek az egér- és pocok- irtásra. Sajnos azonban, ahol igen nagy tömegű a pocok, ott a Dieldrin jobb hatású. Ezért a vadás ztásaságoknak segíteniük kel] a tsz-eket a védekezés munkájában. Mindnyájunk közös érdeke, hogy minél kevesebb hasznos vad elhullásával legyen megoldható az igen nagy kárt okozó mezei pocok irtása. Előházy Kálmán KÉSIK A HATÁRIDŐ f= Mérnök kartárs, jöhet, ehnentekl (Gerö Sándor rajza) (ádám) Milliós károkat okoz — irtani kell! Tíz hónap alatt két és fél ezer utódot nevelhet fel egy pocokpár AHOGY RÄVF.R, szikrázik ■ vas. A parányi tűzszemek, mint csillagszóró hullanak szét a földön. A kész patkók ott hevernek az üllő mellett, ki tudja már, hányadik. A fújtató úgy zihál, akár egy kivénült tüdő, taposni kell, hogy éledjen a tűz. A műhely sarkában — ahová sose ér be a napfény — bogarak mászkálnak és a deszkával betámosztott ablakot ezernyi szállal fonja be a pók. Cseng az üllő, szól a kalapács. így megy ez reggeltől estig negyvenegynehány esztendeje. így megy, mert a kovácsnak vassal van dolga, a vas pedig makacs, kipróbálja a karban az erőt. A patkó kell, a kerékráf, az ékevas is, javításra szorul minden, ami csak törik. Igazi munkásarc. Ha rajzolni, vagy festeni tudnék, ha értenék a szobrászathoz, így mintáznám meg az öreg munkás portréját. A kerekharaszti szövetkezet öreg kovácsáról venném a mintát- A kék zubbonyon tenyérnyi olajfolt, a cserzett arcbőrön alig észrevehető forradás. Egy vasból pattant szikra, egy „csillagszóró” nyoma, amelyet eltűntetni már nemigen lehet. A karban még van erő, de a tartásán meglátszik a kőzet fél é”»°ázia'1"s görnyedő». Hetvenkilenc év senki felett sem röppen el nyomtalanul. Történelmi lecke Beszélgetünk. A faluban, amelyet a demokrácia emelt erre a rangra, alig ötszázegy- nehány ember lakik. A szélső házaktól egy kődobásnyira már Pest megye határa. REGEBBEN úri birtok volt ez is, a cselédség alapított itt szövetkezetét 1949 októberében. Most 15 éve. Ö volt az első elnök. A kerekharaszti öreg kovács. — Először kevesen voltunk, talán tíz, vagy húsz család... — és szövődnek az emlékezés szálai. A képzelet millió színt játszó üveggömbjébői lassan előkerül a valóságos múlt. A kezdet. A legelső napok a földosztás után, az élni akarás iszonyú erőfeszítései. Föld volt csak és semmi más. Föld és ember. Meg munkáshatalom. — ötvanben kaptuk meg az első pár lovat az államtól. Nagy kincs volt az akkor, kimondhatatlan segítség... Az őszi nap beragyogja _ a falut. Az öreg kovács sapkája alól fehér fürtök lógnak, szeme alatt most még jobban látom a tűzmarta forradást. — Aztán a másik tavasszal már magunk vettünk két lovat a gyöngyösi vásáron. Ez akkor már gazdagságnak számított. Vetni kézzel vetettünk^ úgy raktuk össze darabonként a jövőt... Az iskolából zsibongva jönnek élő a gyerekek. Ugrálnak, futkároznak a gesztenyék alatt Az egyiket megszólítom. Azt mondja, nyaranta kirándulni járnak. Pécs, a Duna, a Bükk. Meg akarják ismerni az egész országot. — Ismered-e ezt a bácsit? Hám néz kerekre nyílt szemmel. — Pista bácsi, a kovács. — Tudod-e, hogy 15 éve ő volt itt nálatok az első szövetkezeti elnök? — Akkor még nem éltem — válaszol és mint amikor az iskolában szégyenkeznie kell amiatt, hogy nem tudta a történelem leckét, piros füllel szalad tovább gesztenyét rugdosni. — Hát így vagyunk — néz rám az öreg. —• A leckét mi megtanultuk helyettük. Értük. Ráértünk mindennap felmondani egy életen át, amíg el nem következett a mi időnk. AZ IRODÁBAN néhány ember. Egy sincs ott a „honalapítók” közül. Néhányan az őszi vetésnél, betakarításnál dolgoznak, vannak, akik már nem is élnek. A főkönyvelönőtől hallom, évek óta nem volt a munkaegységük negyven forint alatt. Milliomos gazdaság lett a hajdan parányi szövetkezet. A gépcsoportvezetővel az udvaron találkozom. Az árpa már a földben, egy hét múlva a búza is. Nyolc traktor egy ilyen gazdaságban, hatalmas erő. Másfél évtized emlékei között tallózgatunk megint. Az öreg kovács — a nyugdíjas szövetkezeti elnök — elégedett falujával Amikor megérkeztem, fogat állt az óvoda előtt. Az udvaron babakastély. Mesebeli házikó, hinta, sok Játék. Ehhez hasonló szép óvodát még városon is keveset látni. — És a fogat? Az óvónőre vár. Hatvanba mennek vásárolni. A legkisebbekre is gondja van a szövetkezetnek. A járdákat is a tsz építőbrigádja készíti. A parányi falu könyvtára járásszerte híres. • — És az öreg kovács gyermekei? — Szerteszét vannak, messt- szíré vitte őket az étet Eltévedt a napokban egy országos bizottság Heves megye hegyes-dombos vidékén? Ezt kellett feltételeznünk, mert olvastuk a Népújságban (X. 2), hogy országos bizottság tartott ülést Novaj község tanácsánál. Ebben a tanácsban tanácskoztak Síkfőkút és Noszvaj üdülőtelepi bővítéséről és rendezéséről. Igaz lehet ez? Szerintünk célszerűbb lett volna mindjárt Noszvajon tartani az ülést. Oda igazán közel van Síkfőkút is, ahol a helyszínen is könnyebben megvizsgálható lett volna az üdülőtelepi probléma ... Novajról hosszabb időt vehetett igénybe az utazgatás... De ha már semmiképpen sem lehetett Noszvajon tartani az értekezletet, esetleg jobb lett volna az egri járásnál, mert még Egerből is jobb az összeköttetés Sikfőkút- ra. Vagy talán mégis Noszvajon volt az az értekezlet?... ★ A novajln kívül még egy értekezletről adott hirt a világsajtó. (Igaz, hogy ez már régen volt és tőlünk igen-igen messze. Most ülik századik évfordulóját. (Ebből az alkalomból írja a Népújság (X. 6), hogy Kanadába utazott Erzsébet angol királynő is a férjével A királyi pár részt vett a „Gue- bec-i értekezlet 100. évfordulójánDe a királyi pár látogatását „beárnyékolták a Guebec tartomány önállóságát követelő francia szeparatisták fenyegetései." Ügy tudjuk, száz évvel ezelőtt még ezt a várost Qoubec- nek hívták. Utánanéztünk: ma is Quebec a neve (ejtsd: kwi- bek). Ugyanez a neve Quebec kanadai tartománynak is. (Ezt a területet a franciák gyarmatosították valamikor és csak később szerezték meg az angolok. Még később (1867) lett Ka- rtada részévé. Ezért táplálják az elszakadási mozgalmat azott élő franciák. A kb. 5 000 000 lakosnak legnagyobb része ma is francia.) ★ Még egy 100 éves jubileum. Száz éve halt meg Madách Imre, Az ember tragédiája költője. Mondhatjuk, hogy Madách meghalt, de müvén keresztül neve örökké él. Ez ihlette meg bizonyára a budapesti Madách Gimnázium igazgatóságát, amikor a centenárium ünnepségeire „örökdiák-taláU lálkozóf’ hirdetett (Népszabadság IX. 20) ... A mű örök, de — sajnos —, mi öregdiákok, nem élünk örökké... (Dr. Szemes) Termeloszoyetkezeteink Az év utolsó negyedét mutatja a naptár a megye termelőszövetkezeteiben is, ahol október jelzi a betakarítás, a vetés befejezésének idejét, figyelmeztet a beruházások, az áruértékesítés teljesítésére. Két hét múlva befejezik a vetést Nagyűton Az Oj Élet Termelőszövetkezet a megyében elsőnek fejezte be a cukorrépa ásását, közel egy hónapja annak, hogy a 135 hold termését elszállították a gyárnak. A vetésre előkészített területeken már befejezték a rozs, az őszi árpa és az őszi takarmánykeverék vetését. Búzából 710 hold a szövetkezet vetésterve, amelyből mintegy ötszáz holdat teljesítették. A vetésre tervezett további kétszáz hold búza kukorica után kerül a földbe. A háztáji kukorica betakarítását már elvégezték a szövetkezet tagjai, a közös kukorica törését tegnap kezdték meg, s a felszabadult területeken máris szántanak a traktorok. A talaj néhány napos pihentetése után — Nincs is segítsége? Mosolyog. — Egy gyerek volt, de tegnap itthagyott. Tudja, szokni kell az effajta munkát. Nehéz a kalapács, a vasibunkó, aztán a niad fiatalok inkább a gépekhez húznaik. Sok inas, segéd elkerült mellőlem, de én egy Ideig nem hagyom még az öreg műhelyt. Olyan ember vagyok, aki beteg, ha nincs murika. Ha nem dolgozhat... Kalapács, üllő, szikrázó vas nélkül nehéz elképzelni az életet. A kis műhelyben újra szikrázik a vas. Holnapra meg kell még csinálni néhány patkót. A tűzben izzó vas vörös. Megnézd, megforgatja az öreg, aztán újra visszadugja. — Akkor jó csak, amikor sápadt. Ha fehéren izzik, akkor kell rávetni ... HAJLIK a vas, készül a patkó. A vízben táncol, sistereg, aztán „sír”, mint a gyerek és megkeményszik. Nézem az öreget, hallgatom emlékeit. Fülemben kedves nóta cseng, amint a kalapács pattog az üllőn. A felidézett múlt, a jelen, s a mind értelmesebben kirajzolódó jövő ölelkezik itt, miközben Jalo- vsezki • István kerekharaszti kovács részleteket mesél az élő történelemből. Szalay István Helíhúl a fennmaradt területen is megindulnak a vetőgépek, ígf legkésőbb két hét múlva befejezik Nagyűton az ősziek vetését. 91 99ásalékoa áruértékeaítéai tervteljesítéa A makiári Rákóczi Termelőszövetkezet. azok közé tartozik, amelyek nemcsak teljesítik, de rendszeresen túl is teljesítik az éves áruértékesítés: tervét. A szövetkezetiek az idén sem vallanak szégyent, mert a tervtéljesítési mutatójuk máris túl mutat a kilencven százalékon. Ez évi gazdasági tevékenységükben csak a kenyérgabona fogott ki rajtuk, a rossz idő miatti terméskiesés után a szövetkezeti tagoknak is kevesebb jutott. A tervezett 900 mázsa kenyérgabonából csak hatszázat értékesíthettek, de a lemaradást — főleg a vágóállatok túlteljesítésével — behozzák. Sertésér- tékesítésd tervükhöz csupán kilencven állat hiányzik, amelyeknek átadására időben sor kerül. Hízómarha-értékesítési előirányzatukat a jövő hónapban szintén teljesítik. Baromfihúsból már átadták a kívánt mennyiséget és további négy mázsát adnak el a hét utolján. Teljesítették tejértékesítési tervüket, sőt a napokban kétszáz hektoliterre pótszerződést kötöttek. át rekordidő alatt Az egerszóláti Béke Termelőszövetkezet tanyaközDontját nemrég még megközelíthetet- lennek tartották tavasz és ősz idején. Az idei őszön már nem kell tartani ettől, mert hatszázezer forintos állami támogatással bekötő út épül a fő közlekedési út és a tanyaközpont között. Az útépítés munkáit egy hónapja kezdték el, a dologidőben segíteni tudtak a szövetkezetiek is és mintegy negyvenezer forint értékű földmunkával járultak hozzá a korábbi átadáshoz. Az Egri Városi Tanács útépítői minden eddigi rekordot túlteljesítve már a hét elején átadják rendeltetésének a hatszáz méteres útszakaszt. MPÜISHG £ WGL október 11, vasára«#