Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-11 / 239. szám
Henger az aktatáskában Miért nem fődiszpécser Puzsik Imre ? GYÁRKAPU. Műszak vége. Rajokban árad az embersokaság. Akik autóbusszal, vonattal utaznak — sietősek. Akiknek autója ott parkol a kapu előtti téren, nem tülekednek, nyomakodnak. Puzsik Imre nem siet, kényelmes, nyugodt. Wartburg várja. Fődiszpécser. Táskájában, darabjaira szétszerelve, moped-hengert cipel. A henger a gyáré, ha a kapun kijut, akkor már az övé. Elajándékozhatja, eladhatja, egyáltalán azt csinál vele, amit akar. Ha a kapun kijut. És kijutott már nemegyszer. — A táskáját... — ez a rendész hangja. Jakab Károlyé. Tehát: lebukott. Puzsik garázsában a különböző gépal- liatrészekből egész kis „gyűjteményt'’ rendezett be. A Fino-mszerelvénygyárban helyes szokás szerint minden termelési tanácskozáson beszámolnak a megelőző időszak fegyelmi eseményeiről, a foganatosított intézkedésekről, a kiszabott büntetésekről, az indított eljárások állásáról. Puzsik ügyével sem tettek kivé- _ telt. A járásbíróság a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás tárgyalásával a gyár társadalmi bíróságát bízta meg. A tárgyalásra felhívta a figyelmet a hangosbemondó, s az eseményt kiírták a hirdető- táblára is. PUZSIK IMRE a tárgyalás egész ideje alatt egyetlen mondatot szólt. Annál beszédesebb volt a műszaki „védelem”. Greskovits Béla, a 35-ös özem helyettes vezetője: ... Ebben az ügyben a propagálás már átesett a ló másik oldalára. Bizony, ő már erkölcsileg nagyon meg lett tépázva ... Sós Tivadar, a 35-ös üzem vezetője: Nem akarom kisebbíteni Puzsik bűnét, de úgy gondolom, hogy erkölcsileg nagy lejáratás történt... Baczúr László, műszaki káder: ... A propagandát túlzottnak tartom én is, mert bizony, ha egy fizikai dolgozó követ el hasonló cselekményt, azzal nem csinálnak ilyet. Erkölcsileg már sok volt ez a büntetés. Ez elég büntetés volt. . . Sándor József, termelési főnökhelyettes: Az elmúlt négy nap (ti. eddig tartott a „propagálás” — A szerk.) erkölcsileg nagyobb büntetés volt Pu- zsiknak, mintha lecsuknak valakit . . . Egyedül Hajdú Imréné, a 35-os üzem betanított munkása vélekedett másként a hozzászólók közül: Ahhoz, hogy az emberek tudjanak a Pu- zsik-ügyről, már nem kellett hangosbemondó. Úgyis mindenki tudta és a fejleményeket várta. Ha egy ember elalszik az üzemben, azt már kirajzolják a plakátra, nem tartom hát soknak, hogy Puzsik tárgyalását is kiírták ... De lássunk más véleményeket is! Egy diszpécser-kolléga: Kérem, valamennyi diszpécser hitelét megrontotta ezzel a cselekményével. Másik kolléga: Azt mondják, könnyezett a tárgyaláson. Persze, szó köztünk maradjon, volt benne egy kicsi... Egy utókalkulátor: Én elvből megvetem azt, aki más tulajdonához nyúl. A TÁRSADALMI bíróság meghozta ítéletét. Alacsonyabb munkakör, 8 hónapi időtartamra — ezt javasolták kiszabandó büntetésül. A Finomszerelvénygyár igazgatójával két ízben beszélgettem a Puzsik-ügyről. — Áldozatkészen végezte munkáját — mondotta Takács László igazgató a társadalmi bíróság tárgyalása utáni napokban. — Kapott lakást. Teljesen „ráépült” erre a gyárra. Itt dolgozik a felesége is. Megdöbbenéssel kel. t csalódnunk ebben az emberben. Természetesen munkaköréből azonnal leváltjuk, fegyelmi eljárást indítok ellene. Az elbocsátás előtti utolsó legmagasabb büntetést kapja. Egy év után, ha munkáját nem megfelelően végzi, nem helyezzük vissza fődiszpécsernek, mint azt a jogszabályok előírják. Itt, ebben a gyárban — a 31-es üzemben, beosztott diszpécserként kell bizonyítania, hogy rendes ember. Elmehet, ha akar máshová, de csak önkényesen! A második beszélgetés már a fegyelmi döntés után esett: — Olvastam a bírósági tárgyalás jegyzőkönyvét — mondta. — Ott mindenki nagyon elvtelenül védte. Úgyhogy, az alacsonyabb munkakörbe helyezés időtartamát nyolc hónapról egy évre súlyosbítottam ... Napokig jártam Puzsik Imre után. Egyetlen kérdésre vártam választ: miért lopott? A gyár vezetői egyszerű technikus létére felkarolták, holott nem egy diplomás emberük volt és van. Keresett havonta 2600 forintot — ha az évi 6000 prémiumot nézzük, ez a pénz átlagban elérte a 3100-at. Felesége fizetése 1300 —1400 forint. Több mint 4000 forint ez bárom embernek, — van egy gyerekük — s abból már meg lehet élni manapság „valahogyan”. Van autójuk, a háztartásuk gépesített. Szüksége volt hát arra, hogy moped-hengert csempésszen ki a gyárból? Kérdésemre Puzsik Imre nem válaszolt. — Nem vagyok hajlandó nyilatkozni! — ennyit mondott s háborogva követelte, hogy a pellen gérezésn ak legyen már vége, mert mégis sok, amit vele csinálnak. „Kirakatpolitika!” — mondta még. Puzsik háborgott Akárcsak közvetlen főnöke, Vass Tibor, a termelési osztály vezetője, aki egyenesen „megtiltotta”, hogy a fődiszpécser ügyéről írjak. A társadalmi bírósági tárgyalás kapcsán műszaki „védelemről” írtam. Nos, a „védelem” odáig terjedt, hogy felelős műszaki vezetők kérdőre vonták az üzemi bizottság adminisztrátorát, hogyan mert szót váltani is az újságíróval. Sőt fejtörést okozott az, hogy egyáltalán az újságíró hogyan juthatott be a gyárkapun. ÜGY VÉLEM, a Puzsik-ügy tanulságai között ez az utóbbi adalék is jelenthet valamit. Pataky Dezső Gyöngyösiek panaszolják A gyöngyösiek örömére a Fő tér és környékén eltűntek a dombok, sőt már le is aszfaltozták a feltört úttestet. A Mátra Szálló melletti Mátyás király utcában azonban ezzel a munkával mit sem változott a helyzet. Az arra járókat kellemetlen meglepetés éri ma is. Ugyanis a szálló sörözője előtt levő szennyvízlevezető csatornából orrfacsaró bűz áramlik ki. így volt ez a csatornaépítés előtt is. Örültünk, hogy a csatornaépítéssel megoldódik ez a kellemetlen helyzet. Nos, azóta befejezték a munkálatokat, az építők elvon.ultak. A csatorna azonban továbbra is ontja a kellemetlen illatokat, ugyanúgy, mint pár hónappal ezelőtt. Igen forgalmas utcája ez Gyöngyösnek. A piacra és a buszállomásra igyekvők miv.d erre mennek el. Nem beszélve arról, hogy az egyik legnagyobb forgalmú vendéglátóipari létesítmény, a Mátra Szálló mellett van. Ugyanez a helyzet a nem kevésbé forgalmas Szabadság Étterem környékén is. Ebben az utcában úgyszólván minden este külföldi kirándulók kocsijai és autóbuszok parkíroznak. A kellemetlen illatok nem tesznek valami jó benyomást az idegen látogatókra. Ideje lenne mielőbb intézkedni! V. J. Egy országos második, négy tábori első helyezés Jól dolgoztak Az idén nyáron a KISZ önkéntes építőtáborában 710 Heves megyei középiskolás és főiskolás fiatal vett részt. A KISZ központi bizottságának országos táborozási bizottsága értékelte az építőtáborokban elért munkaeredményeket és megállapította, hogy a Heves megyeiek derekasan kivették a részüket a munkából. Az egri Dobó István Gimnázium tanulói Naszályon a csatornaépítési munkáknál dolgoztak és a táborban első helyezést értek el. A hevesi gimnázium leányai a városföldi, a tanárképző főiskola leányai a szentmártonkátai táborban vívták ki munkájukkal az első az építőtáborokban mej helyezést. Ugyancsak kiválóan dolgoztak az egri Gárdonyi Géza Gimnázium leánytanulói Nagykőrösön, ök is első helyezést érteik eL A gyöngyösi Vak Bottyán és az egri Gárdonyi Gimnázium fiútanulói holtversenyben másodikok lettek a naszályi építőtáborban. A legjobb eredményt azonban tagadhatatlanul a Dobó Gimnázium érte él, tábori első helyezésükön kívül a vízügyi táborok országos versenyében a második helyen végezték. Az erkölcsi elismerésen kívül a KISZ központi bizottságának táborozási bizottsága több mint 26 ezer forint* yénk fiataljai tál jutalmazta a legjóbb Hetw megyei csoportokat. Érdemes megemlíteni, hogy a táborok munkájában az idén több minit 24 ezer fiatal vett részt az országból: 91 ezer köbméter földet termeltek ki, 26 kilométer csatornát és 2900 méter töltést építettek, 4800 katasztrális holdat tettek mű- velhetővé. A lányok százezer mázsa gyümölcsöt, zöldséget szedtek, 1600 katasztrális hóid szőlőt kötöztek és 140 ezer munkaórát dolgoztait a növényápolásban. Ebből a hatalmas munkából vették ki részüket becsülettel Heves megye fiataljai. £» '«^T<VWVWWWWdWdVd*«,,d"rfVWWWW,W^V*WWWWy,WVVWWWVWWllöfllWWWWWMVWWWVIlMWWlWWVWWWWWWWV1^^ M pjiviifi Afíiirruyf fi Olft ÍÜVSfVfiitftli. AZ ANGLIAI fOSTABABLÁS 25. Fogadoírodájában tartóztatták le. Ellenkezés nélkül követte a detektíveket. Thomas Butler hallgatta ki először. — Járt már Chaddingtonban, Buckinghamstore grófságban? — Soha életemben. — Ismeri a Leatherslade-far- mot? — Ott sem jártam még soha, csak az újságokból ismerem a nevét. — Hol tartózkodott augusztus 8-án, reggel? — A nagyvásártéren véleményt vásároltam üzletem részére. núsítják, hogy részt vett a pos- tarablásban. Figyelmeztetem, hogy bármit is mond, felhasználhatjuk ön ellen. — Egyáltalán nem irigylem, uram. Mindaddig, amíg nem találták meg a pénzt, nehéz 4 MPÍIJSSG 1864. október 11, vasárnap lesz a postarablást rám bizonyítani. A pénzt pedig nem találják meg... A titokzatos dr. John Néhány nappal Wilson letartóztatása után egy férfi csengetett be Wilsonné claphami lakásán. Wilsonné így írta le később a látogatóját: Negyven—ötven év körüli, alacsony termetű, szőke hajú, igen jó modorú férfi volt. Világos- szürke öltönyt és sárga esőköjön? Mrs. Wilson gyanakodva fogadta az ajánlatot. — Hogyan képzeli el ezt? — Ír útlevelet szerezhetek a részére. — Négyezer fontot kér egy hamis útlevélért? Sohpban már száz fontért kaphatok hamis útlevelet. — De Sohoban nem talál senkit 1 t . injachtján Hollandiét .« i a,férjét. — önnek van jachtja? Dr. John egy képet vett elő a zsebéből. — Ez a jachtom. Egyébként Alfred Hinds is ezen szökött külföldre. — Ön szöktette meg? — Alfred Hinds a legjobb ügyfelem... Alfred Hinds kasszafúrónak legendás híre van Nagy-Britan- niában. Egy kasszafúráson rajtavesztett, és tizenkét évre ítélték. Rövidesen megszökött a börtönből, de újra kézre került, majd újra megszökött. Hatszor elfogták, hetedszer nyoma veszett. A gyanakvó természetű Mrs. Wilson megkérdezte, milyen úton-módon akarja férjét kiszabadítani dr. John a vizsgálati fogságból. — Sajnálom, asszonyom, de ez üzleti titok. Annyit azonban elárulhatok, hogy ugyanolyan módszert fogok alkalmazni, mint Alfred Hinds esetében. — Rendben van. Szabadítsa ki a férjemet. Garantálom, hogy utána bőkezűen megjutalmazza. Dr. John a fejét rázta. — Ön félreértett, asszonyom ... Az előkészületek sok pénzt emésztenek fel. Több személyt kell megvesztegetnem, megbízható legénységet kell toboroznom, az útlevelet is be kell szereznem... mindez nagy kiadással és nagy kockázattal jár. — Értem. Egy szóval előleget akar? Mennyit? — A felét, vagyis kétezer fontot. — Mielőtt végleg határozok, megbeszélem az ügyet a férjemmel. Mrs. Wilson még aznap délután elutazott Aylesburyba. Férjével csak a foglár jelenlétével beszélhetett, de így is értésére tudta adni a titokzatos dr. John ajánlatát. — Délelőtt felkeresett dr. John. Azt mondta, hogy elvállalja gyomorfekélyed kezelését, de nagyon sokba kerül. Azt kérdezi, hogy hajlandó vagy-e alávetni magad olyan kezelésnek, mint Alfréd... — Az isten szerelmére, csali nem adtál neki előleget? — Dehogyis adtam. Nem tartod megbízható orvosnak? — Közönséges sarlatán. Ha legközelebb jelentkezik, egyszerűen dobd ki. Csak pénzt akar, segíteni úgysem tud rajtam. Másnap reggel, amikor dr. John jelentkezett, Mrs. Wilson csak annyira nyitotta ki az ajtót, amennyire a biztonsági lánc engedte. Az ajtó mögül szólt látogatójához. — Tűnjön el menten, mert telefonálok Charlie barátaiért! Erre a fogadtatásra megszűnt dr. John jó modora. — Buta liba, azt hiszed, hogy ilyen könnyen megszabadulsz tőlem? Holnap újra visz- szajövök. Addig megfontolhatod, hogy mi a fontosabb számodra: a négyezer font, vagy három kislányodnak az élete. Minden angliai fogházban egyforma a látogatóhelyiség. Fehérre meszelt falak, fapadok a fal mellett, villamos óra a falon. A vizsgálati foglyokat sűrű drótháló választja el látogatóiktól. Bárkit is látogatnak meg a foglyok közül, a beszélgetésnél egy fogházőr is jelen van. Aylesbury városka fogházának személyzete szigorú utasítást kapott, hogy ügyeljen a letartóztatott postarablók és látogatóik minden egyes szavára. A Wilson házaspár azonban a legéberebb fogházőr jelenlétében is képes volt úgy beszélgetni, hogy a beavatat- lan egy szót sem értett meg belőle, legfeljebb félreértette. A zsaroló álorvos látogatása után — aki azzal fenyegette meg, hogy elrabolja három kislányát — Wilsonné újra meglátogatta férjét — Dr. John ma újra felkeresett — mondta. — Hát nem dobtad ki? — Folytatni akarja a kezelést. — Nem megmondtam, hogy dobd ki, ha újra eljön ... Nem tartom megbízható orvosnak. — Ragaszkodik a további kezeléshez, közben nagyon magas tiszteletdíjat követel. Azt mondja, ha nem fizetek, azaz, ha nem kezeltetem magam, a három gyerek fogja a kárát vallani. Megadjam neki, amit kér? — Semmi esetre sem, drágám. Még ma este vidd el a három gyereket a házból. Nem szabad kitennünk őket a fertőzés veszélyének. Kérd dr. Checkers segítségét, benne megbízhatsz. Ismertesd vele a betegség tüneteit, és kérd meg, beszéljen dr. Johnnal. Azt is mondd meg neki, hogy chicagói kúrát javasolok. — Olyan nagy gondban vagyok, Charlie, a gyermekek miatt. — Bízzál Checkersben, nagyon jó orvosnak tartom. Ilyen esetben ő a legjobb ... — Semmi közöm a dologhoz, Mrs. Wilson, de talán segíthetek. Nagyon sok jó orvost ismerek. Mi a bajuk a kicsinyeknek? — szólt közbe jóindulatúan a foglár. — Bárányhimlő. — Maggie, a kislányom szintén átesett rajta... — Nem érdekel a kislánya — vágott közbe Wilson. — Ne avatkozzék a magánügyeim!». — Kérem, kérem, én csak jót akartam... Mrs. Wilson visszatérőben nem ment egyenesen Londonba, hanem előbb Wimbledonba utazott, hogy lássa gyermekeit. Ugyanis a három kislányt még előző nap, rögtön a zsaroló dr. John második látogatása és fenyegetőzése után elvitte Wimbledonba Mary Mansonhoz, az őrnagy egykori szeretőjéhez, a Gentlemanek Ligájának bizalmasához. Mary Manson háza ezekben a napokban óvodához hasonlított, mert nemcsak a három Wilson csemete talált ott menedéket, hanem a rejtőzködő őrnagy és sógora, John Daly is ott helyezték el gyermekeiket. A három kislány biztonságban volt Mary Manson házában. Mrs. Wilson megköny- nyebbülten magához ölelte őket, majd beszámolt férje tanácsáról. — Charlie-nak igaza van. Csak nem tudom, hol találod meg Checkerst. Legjobb lesz, ha felhívod Pat Coopert, 5 biztosan tudja — tanácsolta Mary Manson. Pat Cooper megígérte, hogy rögtön mozgósítja Gordon Goodyt, mert bizalmas baráti körben őt nevezték Checkers- nek. Mrs. Wilson nem ment haza, hanem Wimbledonban aludt. Másnap reggel Pat Coto per felhívta és Gordon Goody megbízásából közölte, hogy menjen haza a gyermekek nélkül és várja meg a zsarolót Mihelyt megpillantja, menjen elébe, de ne bocsássa a házba. Mondja azt, hogy Dorkingbu kell menniük, ott majd átadja a pénzt. — Egészen biztos, hogy az igazat mondja? Ugyanis.alapos okom van azt hinni, hogy vallomása nem felel meg az igazságnak. — Színigazat mondtam. — Mégis el kell kísértetnem Aylesburyba, mert azzal gyapenyt viselt. Dr. John névén mutatkozott be. Néhány megjegyzést fűzött az időjárásra, — mert Angliában minden beszélgetés az időjárással kezdődik, majd hirtelen rátért a tárgyra. — Férje előreláthatóan hosz- szabb ideig ülni fog. Megér-e önnek négyezer fontot, hogy Mr. Wilson szabadlábra kerül(Folytatjuk)
