Heves Megyei Népújság, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
Miért közügy az építkezés? Kérdezzük meg özvegy Tóth Lászlón ét, Egerben, a Csiíky Sándor utca 45. szám alatt. Sürgős, fontos-e, hogy minél hamarább és minél több lakás épüljön fel? özvegy Tóth Lászlóménak és családjának mindennél fontosabb.- Vágyaik netovábbját, sőt, túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az életet jelenti. Miért? Roggyant, régi házban laknak. Kátránypapírt raktak a tetőre, mégis becsurog az eső. Mi lesz velünk;, ha újra itt ér bennünket a tél? — kérdezi az özvegy. Nem magáért aggódik. Vele lakik lánya és a két Ws unoka. A fia? ű nem segíthet. Katona. Említsük özvegy Dékány Istvánnét, a Ceglédi utca 13- ban? Két gyermekével életveszélyes körülmények között lakik ő is. És 650 a jogos lakásigénylők száma Egerben. Nem sokkal jobb a helyzet Gyöngyösön és Hatvanban. Csak a revek változnak, de a panasz azonos: , kevés a lakás. Sokat építettünk az utóbbi években, de nem eleget. Építőiparunk fejlődött, de ma még korántsem felel meg a követelményelmek — állapította meg a Központi Bizottság február 20-i határozata. Ez év tavaszán a megyei pártbizottság, majd a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa, a a vállalatok alapszervezetei, társadalmi, politikai és gazdasági vezetők tanácskoztak építőiparunk helyzetéről, határozatokat hoztak és intézkedési terveket dolgoztaik ki a munka megjavítására, az építkezések gyorsítására. Hol tartunk ma, növekedett-e megyénk építőiparának termelése? Igen, de ez a fejlődés nem tant lépést a megye építési igényeivel. Az elmúlt év azonos időszakához képest 31,9 százalékkal többet termelt az állami építőipar és 16,7 százalékkal magasabb a termelékenység, de féléves termelésd és termelékenységi tervüket csk 91 százalék körül teljesítették és lemaradás tapasztalható • harmadik negyedévben is. Ha az idén nem épülnek fel a tervezett lakások, akkor több család nem jut biztos fedél alá, ha idejében nem készülnek el az istállók és üzemek, akkor tetemes kár keletkezik abból. Ki viseli a kárt? eddiginél jobban készítsék elő a beruházásokat, idejében gondoskodjanak a tervekről. Észszerűbben, nagyobb tömegben, összefüggő területen építkezzünk, ne aprózzuk él erőnket! Tudomásul kell vennünk^ hogy megyénk építőipara egyelőre nem tudja kielégíteni az igényeket. (Kapacitáshiány.) DRLe akkor szükséges, hogy az illetékes szervek és hatóságok az építkezéseket jelentőségük és szerepük szerint rangsorolják, a kijelölések idejében és fontossági sorrendben történjenek. Kellő határozottsággal kimondották, hogy hiányosan előkészített építkezéseket, vagy olyanokat, amelyeknek folyamatosságát fontosabb és nehezen beszerezhető anya gok, gépek és berendezések hiánya, vagy más jelentős akadály gátolja, nem szabad elkezdeni. Sok új gépet kapott az építőipar. De tanuljanak meg vele dolgozni az emberek, ismerjék és szeressék is a gépeket! Nem szakszervezeti munka ez? Nem türelmes nevelőmunka kell vajon ahhoz, hogy az állami építőipar munkásainak első félévi 1530 igazolatlan mulasztását csökkentsék? Sokszor hangoztatjuk hogy az ideológiai munka legfontosabb területe ma a termelés. De nem tettünk meg mindent, hogy a kötelességteljesítésnek, a szorgalmas munkának becsülete legyen az építkezéseken. Ne egy-két szájhős, köny- nyelmű és iszákos ember vigye a szót, az legyen a példakép, aki legjobb a munkában és első a kötelességteljesítésben. A Párt és a szakszervezet eddig is iparkodott, hogy a bajba jutott embereken segítsen, az anyagbeszerzés és gépátcsoportosítás napi problémáit megoldja. De a megyei párt- bizottság határozata kimondja, hogy az építőipari pártszervezet és a szakszervezet konkrétabban és hatékonyabban foglalkozzék a gazdasági és műszaki kérdésekkel, biztosítsák a határozatok végrehajtását és a személyi felelősség érvényesülését; Régen mondogatjuk, hogy nem megfelelő az építőmunká- sok bérrendszere, De sokszor a rendelkezésre álló anyagi ösztönzőket sem használják ki, a megérdemelt dicsérettel és kitüntetéssel is fukarkodnak. Ezen gyorsan és gyökeresen változtatni kell. A határozatok kötelezik a gazdasági vezetőket, hogy a veszteségidő-tanul- mányok alapján intézkedéseket dolgozzanak ki az anyag-, munkaerő- és a gépellátás javítására, korszerűsítség a technológiát és a munkaszervezést. Az építkezések előző évi té- láesítése nem hozta meg a kívánt eredményt. Éppen azért a tavalyi tapasztalatokat felhasználva, az idei téliesítésre sokkal nagyobb gondot kell fordítani. Természetesein szükr séges, hogy a szállító vállalatok a szenet, kokszot, fát, kályhát, kazánokat és az egyéb felszereléseket idejében rendelkezésre bocsássák. Ezzel segíthet most legtöbbet a TÜZÉP, a MÁV és a többi szakma. De az építőipari vállalatnak maximális erőkifejtést kell tennie, hogy tető alá hozzák, ajtóval, ablakokkal lássák el a téliesítésre tervezett épületeket. Gépekkel, berendezésekkel és szakemberekkel készüljenek fel a. téli műszakra. Inkább kevesebb építkezést, de kifogástafanul téliesítssnek és itt szervezzék meg a több műszakos munkát. Ha szervezetten és télen is dolgozik az építőipar, még sokat behozhatnak a lemaradás- bél. A tervek szerint az É. M. Heves megyei Állami Építőipar decemberben teljes létszámát foglalkoztatja és 1965 első negyedévében munkásainak csak 9-10 százalékát küldi fagyszabadságra. Mindig, de különösen a tél viszontagságai között kell körültekintően és emberséggel gondoskodni a munkásokról. Több figyelmet és több megbecsülést várnak a kötelességüket teljesítő építőmunkások. A tanácskozások és a határozatok bizonyítják, hogy a szervezetlenséget és a kapkodást meg lehet szüntetni, lehet folyamatosan biztosítani a munkát, fegyelmet és rendet lehet teremteni az építkezéseken, Ha ezt tesszük és mindnyájan akarjuk, akkor megyénkben felépülnék az erre az évire tervezett lakások. Dr. Fazekas László Szilveszter külföldön Megkezdődött a jelentkezés a külföldi utakra Az EXPRESSZ Ifjúsági és Diák Utazási Iroda ez évben is megszervezi a szilveszteri külföldi társasutazást. Az idén Berlinben, Varsóban, Krakkóban, Lipcsében és Prágában koccinthatnak az új évre azok a fiatalok, akik részt vesznek az EXPRESSZ által szervezett szilveszteri külföldi utakon. Bár Szilveszter még messze van, de már megkezdődött a jelentkezés. Azok a fiatalok, akik külföldön akarnak szilveszterezni, a járási és a megyei KISZ-bizottságon igényelhetnek jelentkezési lapokat és ott beszélik meg a kirándulás részleteit is. — Kérem szépen, érdeklődnék, nádi he-' gedút kaphatnék-e? — fuvolázom a telefonba, mert hetek óta égető szükségem van egy formás kis nádi hegedűre. — Kifogyott, talán a jövő héten — katt. — Kérem szépen, érdeklődnék. Pöszméte Tivadar vagyok, kaphatnék-e nádi‘hegedűt, mert... — Kifogyott, nem főtt, talán a fövő héten... — A múlt héten is ezt tetszettek mondani... — Most te ezt mondjuk— — katt. — Kérem szépen, Pöszméte Tivadar vagyok és újságíró, érdeklődnék, hogy a nádi hegedű, amit a múlt héten e hétre ígértek... — Maga újságíró? Maga az a Pöszméte? Nahát, akikor újságíró lévén tudnia kell, hogy vannak ellátási nehézségek, hja meg és mutasson példát a türelemben_ — katt! Egy újságírót egy nádi hegedűértI Hat esztendő krónikája Hat forradalmi esztendő történetéről szólnak azok a dokumentumok, amelyek — a Párttörténeti Intézet gondozásában — „A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956—1962” c. kötetben a közelmúltban megjelentek. Eseményekben gazdag, bonyolult időszak, meghatározó jelentősége volt — és van napjainkban is — jelenünk és jövőnk alakulására; szocialista fejlődésünk menetére. A szocialista építés bonyolult faladatainak megoldása tudatosságot, szervezettséget és az új jelenségek bátor elemzésót követeli. A. kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszák sok ellentmondással terhes. Ezek tükröződnek az osztályok rétegek, az egyes emberek tudatában. Különösen bonyolult formában jelentkeztek hazánkban az ellenforradalmat követő években. Miben rejlik a sikerek oka? A kötet tanulmányozása választ ad erre a kérdésre. A párt mindig számba vette az ellentmondásokat, politikáját a valóság sokoldalú tanulmányozása alapján alakította ki. Valamennyi határozaton és dokumentumon végigvonul a párt hűsége a marxizmus-leninizmus eszméihez, és egyúttal az a bizalom, amellyel a tömegekhez fordult gondjainkkal, örömeinkkel Bizalom a népben, amely építi és amelynek épül a szocializmus — ez a vezérelve a párt tevékenységének. Ennek a gyakorlatban történt megvalósítása alapján növekedett a tömegek bizalma a párt és a kormány iránt. Feladatainak meghatározásánál pártunk gondosan ügyelt hazánk szocialista fejlesztésében a nemzeti sajátosságokra. Ezzel együtt mind elméletileg, mind a gyakorlóiban mept erősítette, hogy csakis a proletár intemado* nalizmus, a nemzetközi munkásmozgalom ügyéhez való hűség, a szovjet-magyar barátság elmélyítése lehet nemzeti függetlenségünk, gazdasági felemelkedésünk, békénk tartót biztosítéka. A kötetben közzétett dokumentumok axt is tükrözik, hogy az MSZMP mindig merített a nemzetközi munkásmozgalom gazdag tapasztalatiból, Nem érhettünk volna el olyan jelentős eredményeket, ha nem hasznosítottuk volna saját viszonyaink között a XX. ét XXII. kongresszus és a moszkvai nyilatkozatok egyetemes érvényű tanításait. Eredmé* nyeink és az ellenforradalom óta szerzett ta* pasztalataink tehát a gyakorlatban igazolják a nemzetközi kommunista mozgalom fő politikai vonalának helyességét, a munkásnem- zetköziség hatalmas erejét. Ez a könyv, amelynek lapjáról oly közeU átló időszak története szól hozzánk izgalmas, érdekfeszítő olvasmány. A kötetben kronológiai sorrendben közölt mintegy 70 dokumentum tanulmányozásával nyomon követhetjük azt a heorikus küzdelmet, amelyet a magyar kommunisták, a magyar nép haladó erői aZ 1956-os ellenforradalom fegyveres leverésétől a Vili. kongresszusig, a szocializmus alapjainak lerakásáig megvívtak. Széles körű érdek* lödésre tarthat számot a kötet azért is, mert hűen dokumentálja hatesztendős fejlődésünk mozgató erőit és azokat a módszereket, amelyek segítségével az MSZMP sorra megoldottá a történelem által elébe állított feladatokat. (V. H.) A jövő szakmunkásainak mai gondjai M5.:. j mindnyájain. Ezért nem reszortféladat, hanem közügy az építkezés. De akikor a segítségadás is mindnyájunk kötelessége. Igen, ez tükröződik a párt és a szákszervezetek határozataiból is. Segítség-e az, ha részletes vizsgálat és alapos elemzés után megmutatják az eredményeket, de kérlelhetetlenül feltárják a hibákat is? Segít- eég-e, ha az ok és okozat józan mérlegelése után világosan megmondják, hogy kinek mit kell tennie? De a párt és a szakszervezet nemcsak határozathoz», hanem a munkát szervező és irányító testület is. Ezért intózkedmiefc, hogy az Állatorvosnap Egerben Hétfőn délelőtt a közalkalmazottak szakszervezetének állatorvos csoportja és a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya állatarvosnapot rendez Egerben. A megyei tanács nagytanácstermében rendezet találkozón megnyitót tart dr. Goóts László amb. vez. szákállatorvos, az állatorvosi szakszervezet titkára. A megnyitó után dr. Kádá/r Tibor, az állatorvosi tudományok kandidátusa, ö FöUimű- velésügyi Minisztérium Állategészségügyi Főosztályának vezetője tart előadást „Állatorvosok szerepe a szocialista nagyüzemben” címmel. A vitát követően a tanácskozás részvevői megemlékeznek a nyugdíjas állatorvosokról. Beszédet mond dr. Máté Gyula járási főállatorvos, az állatorvosi szákszervezet elnöke. A program után a tanácskozás részvevői a Park Szállóban közös ebéden vesznek részt Ha csak kerek számot veszünk és azt mondjuk, évente ezer szakmunkás kerül ki a gyöngyösi iparitanuló-intézet- ből, ez az egyetlen adat is felkeltheti az érdeklődésünket Érdemes odafigyelnünk és néhány vonatkozásban megvizsgálnunk, milyen körülmények között sajátítják el a fiatalok a szakmát hogyan készülnek az önálló munkára, milyen lehetőségekkel rendelkeznek és hogyan hasznosítják azokat Velük kapcsolatban feltétlenül jogosnak érezzük a megállapítást, hogy a mai szakmunkás-jelöltek szorosan vett szakmai és tágabb körű kulturális, valamint erkölcsi arculata egy kicsit az ipar holnapi jellemzőinek körvonalait is ki raj zoljá Tekintsünk hát be életűkbe. jelentkezők és tározók Az ipari pályák iránt főként a községekben nőtt meg az érdeklődés az utóbbi években. Vannak, akik ezt a jelenséget a mezőgazdaság szocialista átszervezésének tényével magyarázzák, és vannak kost- ruktívabb elmék, akik a falu kulturális felemelkedésének egyre fokozódó ütemével indokolják a „városi életkörülményekre” vágyódás kétségtelenül meglévő igényét. De nem minden ipari szakma iránt egyenlő mértékű az érdeklődés. Természetesnek kell tartanunk, hogy a gépek és a finommechanika vonzza a legtöbb fiatalt, hiszen a hatalmas technikai fejlődés még az érdektelen ember figyelmét is felkelti. Nem fogadható el tehát maradéktalannak az a felfogás, amely szerint a mai fiatalok a könnyű megélhetést keresik. Miért vonzaná őket a kapa vagy a nagykalapács, amikor az automatizálást tűztük ki feladatul magunk elé? Az elmélet gyakorlati vetü- leteként állt elő a szám: Gyöngyösön és környékén kétszáz ifjú akart autószerelő ismereteket szerezni. Férőhely pedig összesen tizenöt akadt. Ez még a tíz százalékos arányt sem éri eL Akik nem voltak elég „szerencsések”, más pólyát kezdhettek eL Hogy az ilyen kényszerű változás nem mindegyiküknek tetszett, ki csodálkozhat rajta? A „csalódottak” másfelé próbáltak szerencsét Egy részük még búcsút sem mondott az intézetnek, szó nélkül távozott De sokan voltak, akik bejelentették kilépésüket A lemorzsolódás Ilyen indokokkal magyarázható. Az elmúlt tanévben elég magas volt az igazolatlan mulasztások száma. Erre az intézet igazgatósága felfigyelt, hiszen a serdülőkori ,Lógás” melegágya lehet a későbbi gyáron belüli munkanélküliségnek, hogy sztaniolba csomagolva nyújtsuk a keserű pirulát a jelképes kifejezéssel. Arra ugyan nincs feljegyzés, de érdemes lenne megfigyelni, hogy az Ipari tanulók milyen szakmákban, melyik üzem vagy ktsz ifjú dolgozójaként „feledkeznek” meg kötelességeikről. Talán következtetni lehetne az ottani felnőttek magatartására is az ilyen kimutatásból. Mert, sajnos, ilyen negatív példát találhatnak a tanulók. Egy tény, amióta orvosi vizsgálatra csak az intézet pecsétes papírjával mehetnek a fiatalok, az igazolt mulasztások számai is erősen visszaestek. íme: az ellenőrzés hatása. A gondoskodás példája Feltétlenül az Egyesült Izzót kell kiemelnünk. Hogyan törődnek a szakmunkás-jelöltekkel a gyár vezetői? Két adatot jelöljünk ki. Az . egyik a jelenre vonatkozik: már ma mintegy félmillió forint értékű szerszám használatát biztosították a tanulóknak, de célkitűzésük között szerepel, hogy a tanműhely fejlesztésére a jövőben négymillió forintot fordítsanak. Ha azt mondjuk, hogy az Egyesült Izzó tanműhelye már ma is az ország egyik legjobb ilyen intézménye, a másik adat, a holnapi bővítésre és felszereltségre vonatkozó négymillió, még fokozott jelentőséget kap. Talán éppen ez a lelkiismeretes gondoskodás, a szakmunkásképzés anyagi eszközeinek ilyen bő skálája késztette az intézet vezetőségét arra, hogy megvizsgálja: miként lehetne az Egyesült Izzóban a tanulók termelő munkáját és munkájuk termelékenységét biztosítani. Erkölcsi kötelezettséget éreznek erre, és ez a viszontszolgálatra való törekvés csak fokozhatja a tanulók felkészültségét és erkölcsi tulajdonságait A jó példa bizonyítéka a 4es sz. AKÖV törekvése is. Itt is saját tanműhelyt alakítottak ki, bár az is kétségtelen, hogy a tegnap még mindenben kifogástalan tanműhely ma már kinőtte önmagát, korszerűsítésére szükség lenne. A vállalat és az intézet között meglévő jó kapcsolatban egyben a biztosítékát is látjuk annak, hogy a további előbbre lépés megtörténik majd. Közöny is tapasztalható Nem mindenütt ilyen megnyugtató a helyzet. Még az olyan nagy vállalatnál sem, mint az ÉM. Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. A vasasok nem jutnak meleg vízhez, fürdési lehetőséghez, de a megfelelő tanműhelyi öltöző hiányában kénytelenek munkaruhában hazautazni. A kőművestanulók pedig kénytelenek túlzottan őrködni szerszámaik és munkaruhájuk fölött Nyilvánvaló, hogy ilyen környezetben nem szívesen dolgoznak, de ez a környezet erkölcsi fejlődésükre sincs jó hatással. Nem vet jó fényt az építőipari ktsz-re az a közömbösség, amivel fogadták és kezelték tanulóik végső vizsgáját. A megyei szövetség közbejárását kellett kérni ahhoz, hogy a ktsz a szakmunkás-jelöltek vizsgamunkájához a feltételeket biztosítsa. Az ilyen tapasztalatok után nem várhatjuk a fiataloktól, hogy nagy vonzalmat érezzenek a ktsz iránt Annál is inkább mert a többi ktsz, bármelyiket vesszük alapul, valóban mindent megtesz hogy a jövő szakmunkásai számára a minél alaposabb felkészülést biztosíthassa. A tények is azt igazolják, hogy a gondoskodást tettekkel is meghálálják az ipari tanú-« lók. Nézzük például a párád-* sasváriakat Az üvegcsiszolók nem panaszkodhatnak. Még akkor sem, ha az első évesek-* nél mutatkozott is géphiány. Viszont azt is el kell monda»* hűnk, hogy az üveggyár a ta-* nulók munkájával az idei nemzetközi vásáron ezüstser* leget nyert. Vagy: A szakma kiváló ta-* nulója-versenyen két ácsta- nuló országos első helyezést ért el, jó munkájukért kéthetes külföldi üdülésre mehettek, de egy-egy géplakatos; esztergályos, női 6zabó, villanyszerelő, kárpitos, vízvezetékszerelő, szobafestő és két kőműves kapott még soron kívül szakmunkás-bizonyítványt az előbbi vetélkedőn elét eredményeik után. Olyan tények ezek, amelyek méltán válthatnak ki örömet és büszkeséget az intézet tanárai, oktatói körében is. Lehetne még részletezni azt a jelentős társadalmi munkát is, amit az ipáid tanulók Gyöngyös fejlesztéséért végeztek, ehhez hasonlóan szólhatnánk kulturális tevékenységükről, aminek eredményei a Hámán Kató kulturális szemlén elért sikerekben mérhetők le, beszélhetnénk a KlSZ-szer- Vezet keretén belül folyó politikai munkáról is, ami feltétlenül közrejátszott abban, hogy az intézet több mint hatszáz tanulója szocialista munkaversenyben vesz részt, de ezeket summázva csak annyit állapítsunk meg, hogy Gyöngyösön súlya, neve, becsülete van az íparitanuló-intézetnek. Elismeréssel szólnak róla a párt és tanács illetékesei, figyel rájuk az egész lakosság. Hogy munkájukhoz még több segítséget adjunk, azért irányítottuk most rájuk a szélesebb közfigyelmet Upv mondottuk n-vn érdem1-’-nül tettük P7* G. Molnár Ferenc
